Készült: 2019.11.17.03:17:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2015.02.20.), 278. felszólalás
Felszólaló Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:19


Felszólalások:  Előző  278  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Valóban, ahogy elhangzott, a törvényjavaslat alapvetően európai uniós jogszabályoknak való megfeleltetést jelent, illetve annak a harmonizációs folyamatnak a következő lépése, amit az államtitkár úr és a képviselőtársam, a Fidesz vezérszónoka is ismertetett és elmondott. Azonban engedjék meg, hogy ellenzéki képviselőként rávilágítsak a törvényjavaslat egyéb olyan rendelkezéseire is, amelyek már nem feltétlenül csak az uniós jogszabálynak való megfeleltetést jelentik, hanem bizony jelentik új folyamatok elindítását a gázpiacon, a kereskedelem piacán.

A törvényjavaslat alapján az ukrán és a szerb határkeresztező pontokon történő kapacitáslekötésre eltérő szabályokat kell alkalmazni, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal állapít meg rendeletben. Valóban, az uniós szabályokkal ez nem ellentétes, azonban nem is zárja ki az uniós rendelet alkalmazását. Annál is inkább érdemes akkor ezt figyelembe venni, amikor épp Lengyelországban a miniszterelnök úr az energiaunióról is tárgyalt, bár itt Magyarországon olyan nyilatkozatot tett, hogy például ebben a közös gázbeszerzésben Magyarország nem érdekelt. A lettországi európai uniós elnökség programjában is szerepel az energiaunió elmélyítése, és nyilván az, ami gyakran felmerül: a közös európai fellépés az orosz gázkereskedelem során, amit Magyarország, illetve Orbán Viktor vitat, de az Európai Unióban vannak olyan országok, akik ezt komolyan felvetik. Tehát attól, hogy nem kell alkalmazni egy uniós rendeletet, attól azt még lehet.

Az eltérő szabályozás miatt, a két határkeresztező ponton lévő eltérő szabályozás alkalmat adhat akár diszkriminatív, egyes piaci szereplőket versenyelőnyhöz juttató szabályozási rendszer kialakítására is. Most engedjék meg, hogy újra ‑ akár a legutóbbi vitában a paksi szerződések titkosítása kapcsán ‑, megint gyanúperrel éljek, hiszen még a mai napig megvan az a folyamat, amit a MET Zrt. indított el évekkel ezelőtt a Magyar Villamos Művek és az akkori miniszter asszony közreműködésével, ami azt jelentette, hogy egy jogi szabályozásnak köszönhetően a MET Zrt. behozta Magyarországra az olcsó gázt; nem a drágább orosz gázt, hanem amit a gáztőzsdén be lehetett szerezni, és az MVMP-vel összejátszva, a Magyar Villamos Művek kereskedőcégével összejátszva itt Magyarországon ezt értékesítette, és összességében közel 100 milliárd forintos profitra tett szert. És azt is megtudtuk, hogy ez egy offshore hátterű cég, amely mögött Garancsi István van, a miniszterelnök úr barátja az egyik tulajdonosa, akivel rendszeresen futballmeccseket is meg szokott tekinteni.

Tehát engedjék meg, hogy éljünk a gyanúperrel, hogy ezzel a szabályozással lehetőség nyílik arra, hogy ha az idén a MET Zrt. és a Magyar Villamos Művek közt meglévő szerződés a nyáron lejár, akkor a nyugati határról ezt a tevékenységét átteszi a keleti határra akár az ukrajnai vezetékkel kapcsolatban, tehát most már nem az árutőzsdén fog majd gázt beszerezni, hanem akár a Gazprommal egy külön szerződés alapján hozhat be Magyarországra olcsó gázt, és folytatja azt a tevékenységet. Nyilván ez feltételezés, de miután ez a nyugati határszélen megtörtént, ezért ez a gyanúper fennáll, hogy ez majd áttevődhet a keleti határszélre.

A törvényjavaslat másik olyan pontja, amire szeretném felhívni a figyelmet: a törvényjavaslat egy­értelművé kívánja tenni, hogy a földgáz Magyar­országon történő betárolásához nem kell földgáz-kereskedelmi, sem korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély. Ez a javaslat a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Gazprom a saját gázát itt tudja a hazai földgáztározókban tárolni, függetlenül attól, hogy azt a későbbiekben Magyarországon vagy más, akár EU-n kívüli államban kívánja érvényesíteni, így egyfelől nőhet a hazai tározók kihasználtsága, ugyanakkor csökkenhet a hazai felhasználási célra betárolt földgáz mennyisége. A miniszterelnök úrral újságírók folytattak háttérbeszélgetést, és a tudósítások arról szóltak, hogy a miniszterelnök úr az eddigi 700 millió köbméter mennyiséghez képest nagyobb kapacitást kíván felajánlani a Gazpromnak 3 milliárd köbméter tekintetében. Tehát tulajdonképpen, amit már egyszer itt a parlamentben tárgyaltunk, és mi elneveztük lex Gazpromnak, az most itt újra szentesítést nyer ebben a törvényjavaslatban.

A harmadik dolog, amire szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni: a kormány 2014 decemberében benyújtott egy törvényalkotási programot, és ez a törvényalkotási program azt tartalmazta, hogy ezen törvényjavaslat részének kell lenniük az egyetemes szolgáltatók 2015-16. gázévre vonatkozó földgázforrásainak biztosítására adott szabályoknak is, de ez a törvényjavaslat ezt nem tartalmazza, valószínűleg nem véletlenül. Mindez azért jelenthet ellátásbiztonsági kockázatot, mert a kormány az évekkel korábbi előkészítő anyagok ellenére még mindig nem döntött a hosszú távú földgázszerződés időtartamának lejárta után alkalmazandó földgázpiaci modellről, ugyanakkor az egyetemes szolgáltató és a Magyar Villamos Művek mint nagykereskedő közötti ellátási típusú szerződések 2015. június 30-án megszűnnek, így ezután a jelenleg egyetemes szolgáltatók versenyképes árú földgázforrások nélkül maradhatnak.

Ma megjelent egy cikk egy internetes portálon ‑ most nem fogom ezt a kifejezést használni, ami a cikk címe, inkább egy kicsit enyhítve, hogy összekötöm a lábad, aztán irány a futóverseny. Tehát az egyetemes szolgáltatók ‑ nyilván kivéve a majdani, illetve már bejegyzés alatt lévő Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-t ‑ megfelelő árú gáz nélkül maradhatnak, feltéve, hogy sem a hazai kistermeléshez, sem pedig az Ausztria határán lévő HAG-vezetékhez nem férnek hozzá. Említette a képviselőtársam a magyar-szlovák vezeték megépítését; az a baj, hogy még mindig csak a megépítés történt meg. Emlékszünk rá, hogy Orbán Viktor és Robert Fico átadta a még el nem készült beruházást, de még mindig nem kaptunk hírt arról, hogy ez a vezeték most működik-e már; csak arról olvashattunk, hogy tesztüzem alatt áll maga a vezeték, de még a valós működés nem kezdődött el.

Tehát miután ez a törvényjavaslat nem tartalmazza a hosszú távú földgázszerződések sorsának rendezését, ezért feltehető, hogy a kormány által nemkívánatosnak tartott piaci szereplők kiszorulnak a gázkereskedelemből megfelelő árú források nélkül, és a hatósági áron történő szolgáltatás veszteségei miatt akár önként elhagyják a magyar piacot. Mindeközben előfordulhat, hogy az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. ‑ amibe több tízmilliárd forintot pumpál most bele a magyar állam adófizetői pénzekből természetesen ‑ hozzáférhet ezekhez az olcsó forrásokhoz, és újra lehet egy akciója a Fidesz-kormányzatnak, hogy lám-lám, az állami cég olcsóbban tudja biztosítani a gáz árát a fogyasztók számára, míg az ide korábban benyomult multicégek drágábban, tehát mindenki jöjjön az állami céghez. Azt gondolom, hogy önök versenyképességről, nyitottságról, a gázpiac szereplői közötti versenyegyenlőségről vagy legalábbis a lehetőség biztosításáról beszélnek, miközben ebben a szabályozásban, ebben a törvényjavaslatban nincs benne ezeknek a szerződéseknek a rendezése, és ezzel pont egy kivételezett helyzetet tudnak előállítani.

A Magyar Szocialista Párt mindezek miatt a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Természetesen az uniós harmonizációs rendelkezések támogathatók lennének, de ez az ismételten olyan, személyre szabott törvényjavaslat, illetve feltételezhetően személyre szabott törvényjavaslat, ami itt van előttünk, nem támogatható, és azokról az átláthatatlan háttéralkukról sem tudunk, amelyeket a magyar állam megköt rendszeresen. Ezeknek a részletei általában itt nem hangzanak el a tisztelt Ház előtt, ezért sem tudjuk támogatni a javaslatot.

(20.50)

Államtitkár úr említette, hogy maga a törvényjavaslat versenyképes energiaár és olcsóbb energiaár kialakítására ad lehetőséget. Én szeretném a figyelmüket felhívni és a támogatásukat kérni; én benyújtottam egy törvényjavaslatot, amely arról szólt, és képviselőtársam említett is ‑ úgy látom ‑ egy újabb lehetőséget a gázszámlacsökkentésre, de ez a törvényjavaslat, amit benyújtottam, egyértelműen érvényesítené azt a gázárcsökkenést, ami már tapasztalható a világpiacon. És ugye, ezen a háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy az orosz gáznál is, ami keleti irányból érkezik, már egy közel 40 százalékos áresés megtörtént, tehát ez érvényesüljön már most a magyar fogyasztók gázszámláiban. Nem kell ezen gondolkodni, nem kell ehhez felvetést tenni, hanem csak annyit kell, hogy egy gombnyomással támogatják a törvényjavaslatomat, ami azt jelenti, hogy átlagfogyasztásig a fogyasztók egy 20 százalékos gázárcsökkenésben részesülhetnek; átlagfogyasztásig, tehát afölött nem, uszoda- és szaunafűtésre ez a kedvezmény már nem járna.

Tehát ne csak ezt a törvényt támogassák kormánypárti képviselőtársaim, hanem támogassák azt a törvényjavaslatot, ami már azonnal tudná ezt a kedvezményt biztosítani. És a bérből és fizetésből élők ‑ amit képviselőtársam említett ‑ általában nem az átlagon felüli fogyasztók, tehát erre is már tudna egy megoldást adni. Nem kell ehhez a kormánynak újabb kodifikációs munkába kezdeni, ott van a törvényjavaslat, kérem, támogassák.

Végezetül, Bencsik képviselőtársamtól hangzott el, hogy az összes gázkereskedelmi, gázpiaci folyamat Magyarországon arra mutat, hogy Magyarország a későbbiekben gázkereskedelmi, gázelosztó központtá váljon Európában, Közép-Európában. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a folyamatok inkább arra mutatnak, hogy az orosz gázkereskedelem és az orosz gáz elosztásának a központjává kívánják tenni Magyarországot. Tehát azért, hogyha már diverzifikációról beszélünk, ha nyitottságról beszélünk, ha arról beszélünk, hogy minél több forrásból tudjon táplálkozni a magyar gázellátás, akkor azért azt is figyelembe kell venni, hogy nem kizárólag az orosz gáz, amit nálunk kereskedelmi szempontból központi témává kell tenni.

Ahogy említettem, így a törvényt nem tudjuk támogatni, és szeretném jelezni, hogy két módosító indítványt is benyújtottam, amely ezeket az általam felvetett problémákat kezeli. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  278  Következő    Ülésnap adatai