Készült: 2019.11.13.07:56:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2015.02.20.), 262. felszólalás
Felszólaló Kepli Lajos (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:57


Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Lassan elfogyunk itt az ülésteremben. Én sem fogom hosszúra húzni. Bár először egy nagyobb ívű felszólalásra készültem, de azt gondolom, ennek igazából nincs értelme az üres padsorok előtt, pláne, hogy az ország nyilvánossága sem láthatja. (Dr. Kovács Zoltán: Ti is csak ketten vagytok itt!) A jelenlévők természetesen mindig kivételek.

Engem nem nyugtatott meg államtitkár úr a tekintetben, hogy az anyagi jogi szabályok megtartása mellett az eljárási jogszabályok nem fognak oly módon változni, hogy az a hatósági jogok, az eddigi jogkörök csorbulását eredményezze a környezetvédelmi hatóságok tekintetében. Én végigkövettem a környezetvédelmi igazgatás, a környezetvédelmi hatóságok elmúlt tíz évét. 2004-ben kezdtem el dolgozni a székesfehérvári környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségen, akkor még így hívták, most már környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek. A folyamatos névváltozásokat elég nehéz nyomon követni. A hatáskörök ide-oda vándoroltak, volt, hogy odatartoztak a vízügyi hatósági jogkörök, volt, hogy elvették tőlük, volt, hogy a természetvédelmi hatósági hatásköröket a nemzeti parkoktól átvitték a környezetvédelmi hatóságokhoz, volt, hogy elvitték onnan. Való igaz, hogy minden kormánynak joga a közigazgatást úgy megszervezni, ahogy azt ő a leghatékonyabbnak találja.

Ami zavaró ebben az egészben, az inkább az a tendencia, ami az elmúlt években már az egész környezetvédelmi igazgatásra meg magára a környezetvédelemre Magyarországon jellemző, ez pedig a folyamatos gyengülés és leépülés. Mindig el szoktuk mondani, de megint elmondom, hogy kezdhetjük az önálló környezetvédelmi tárca megszűnésével. 2010-ben, amikor ezt felvetettük a parlamentben, azt mondták, attól, hogy nincs önálló környezetvédelmi tárca, még akár erősebb is lehet egy államtitkárságon belül a jogköre vagy az érdekérvényesítő képessége. Hát nem ezt láttuk a 2010-2014-es ciklusban, hanem azt, hogy jócskán gyengült még Illés Zoltán államtitkársága alatt is. Most pedig azt mondhatom, hogy teljesen súlytalanná vált, ebben a ciklusban én sok szerepét, sok súlyát ennek az államtitkárságnak sajnos nem látom.

Mindezek ellenére a további folyamatok is ugyanebbe az irányba mutattak. Tehát önmagában az államtitkársággá való leminősítés még nem jelentette volna a környezetvédelem gyengülését a hazai szabályozásban, azonban egyre inkább azt láttuk, hogy a beruházói érdek előbbre való a környezetvédelemnél, a fenntarthatóságnál. Ebben szerintem teljes ellenzéki egység van. Aki most itt felszólalt, mindenki elmondta, hogy ebben a tekintetben bizony határozott gyengülés tapasztalható az elmúlt években.

(20.00)

Itt nemcsak az önálló jövő nemzedékek ombudsmani pozíció megszűnéséről vagy az önálló környezetvédelmi minisztérium megszűnéséről van szó, hanem valóban a hatóság folyamatosan gyengült, folyamatosan csökkentek az erőforrásai, anyagi és emberi erőforrásai. Itt azt látjuk a mai napig is, talán ezektől nem teljesen elvonatkoztatható módon, hogy olyan időzített bombák ketyegnek Magyarországon környezeti szempontból a lábunk alatt sokszor vagy a környezetünkben, amelyek nagyobb hatósági létszámmal és egy nagyobb infrastruktúrával hatékonyabban felderíthetők, beazonosíthatók, és a megfelelő módon kezelhetőek lennének.

Hiszen azt hallottuk éppen a hírekben a minap, hogy a hortobágyi veszélyeshulladék-lerakóban, ugyanúgy, ahogy egy évvel ezelőtt felfedezték, ott vannak a veszélyes hulladékok, szivárognak ki a veszélyes anyagok. Azt láttuk, hogy amikor egy ivóvízbázis egy régi-régi ipari szennyezés miatt elszennyeződik, azt utána visszaállítani később már nem nagyon lehet. Tehát amikor a szennyezést olyan időben fedezik fel, amikor az még nem szivárgott be az ivóvízbázisba, akkor még megfelelően lehet kezelni. Ez is a hatósági létszámmal, hatósági apparátussal függ össze.

Szóval, minden abba az irányba mutat, hogy elég erőteljes a gyengülés, és a politika bizony rátelepedett a környezetvédelemre. Sokszor láttuk azt, hogy a beruházásoknál nem érdeke, sőt kifejezetten akadályozza a beruházót az, hogy egy környezetvédelmi hatósági engedélyeztetésnél annyian és oly módon beleszólhatnak. Egyre inkább csökken a civil szervezetek, a civil zöldszervezetek érdekérvényesítő képessége is, egyre kevésbé tudnak belefolyni a hatósági eljárásokba. Egyértelműen látszik, hogy az a cél, hogy minél gördülékenyebben, akadálymentesebben menjenek keresztül a hatóságokon ezek az engedélyeztetési eljárások.

Ez számunkra aggasztó, hiszen közben Magyarország környezeti állapota nem javul, különösen ami az illegális hulladéklerakók, veszélyes hulladékok, ivóvízbázis-elszennyeződések, régi, elhagyott iparterületek szennyezéseinek felszámolását illeti. Ez a tevékenység gyakorlatilag szinte teljesen megszűnt Magyarországon az utóbbi években, és ez a jövőre nézve rendkívüli kockázatokat rejt magában egy ilyen jogszabály parlament elé terjesztésével, ami ezt a folyamatot tovább erősíti.

Bár államtitkár úr elmondja, hogy ugyanazok az emberek fognak Székesfehérváron vagy máshol ugyanazoknál a számítógépeknél ülni, én mégiscsak attól tartok, attól félek, hogy akár személyiállomány-változással, akár az erőforrás vagy az anyagi ráfordítás csökkenésével járhat ez együtt, hiszen a hatékonyság mostanában, ugye, azt jelenti, hogy vagy elvonunk erőforrásokat, anyagiakat, vagy a személyi állományt csökkentjük. Konkrétan jó lenne tudni, hogy jár-e ez majd környezetvédelmi hatósági munkatársak elbocsátásával, és még egyszer mondom, a költségvetési források csökkenésével, ami máris nagyon minimális az utóbbi években, gyakorlatilag semmire nem elég.

A környezetvédelmi hatósági ellenőrzések olyan szinten a formalitásra, a papírmunkára csökkennek, mivel nincs a hatóságnak pénze mintát venni, elemezni s a többi, olyan terepmunkát végezni, ami valamit föl is tárhatna, ami ahhoz vezet, ha megnézzük például 2010-ben a vörösiszap-katasztrófát, két héttel a katasztrófa bekövetkezése előtt hatósági ellenőrzés történt, ami egy terepbejárást és a papírok ellenőrzését foglalta magában, mint általában. Ugye, a hatóságnak nem nagyon van eszköze arra, hogy például felmentek volna a vörösiszap-tározóhoz, és megnézték volna, hogy milyen a pH-értéke vagy milyen a lúgkoncentrációja annak a folyadéknak, ami a vörösiszap-tározóban van, mert az egyből mutatta volna, hogy hoppá, itt a technológiával valami nem stimmel.

Tehát ezekkel a dolgokkal, még egyszer és sokadszor mondom, csak rossz irányban haladunk, most már nem is csak a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta, hanem mióta én a környezetvédelmi hatósággal szakmai kapcsolatban vagyok, azóta folyamatosan. Ezt kellene inkább megállítani és visszaerősíteni, mert ahogy Sallai képviselő úr is elmondta, a természeti erőforrások megfelelő használata a jövőnk záloga, és a jövő generációk életfeltételeit csorbítjuk meg azzal, ha most rövidlátó, szemellenzős érdekektől vezérelve a környezetvédelmi hatóságot gyengítjük.

Ennyit szerettem volna elmondani, és nagyon remélem, hogy ezek a félelmeink, amit minden ellenzéki párt most itt elmondott, valóban nem fognak bekövetkezni. Sajnos, az eddig történések, az eddig elteltek nem ezt igazolják. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai