Készült: 2019.11.13.11:29:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2015.02.20.), 222. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 10:40


Felszólalások:  Előző  222  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról szóló, a tisztelt Ház előtt lévő T/3017. számú törvényjavaslat nagyobb részében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény, rövidítve az NKE-törvény módosítását tartalmazza. Emellett az NKE-törvénymódosítással összefüggésben, igaz, kisebb terjedelemben, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a továbbiakban Nftv., valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény egyes rendelkezései is módosításra kerülnek.

A Magyar Országgyűlés 2011-ben a XXXVI. törvénnyel alapította a kormány javaslatára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. A törvény preambuluma megfogalmazta az alapvető célokat, korábban szerteágazó és részben sajátos szabályozással érintett közszolgálati jellegű képzéseknek az egységesítését. Az akkor megfogalmazott célok helyessége az eltelt időszakban véleményünk szerint beigazolódott.

A közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést tesz szükségessé. A pályaelhagyás helyett a társadalom számára hatékony munkavégzés biztosítására a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni. A közszolgálati felsőfokú szakemberképzés egységes intézményi alapjai a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kereteiben megvalósulni látszanak.

(17.40)

Az egyetem a felsőoktatási szerepe mellett az elmúlt években egyben a továbbképzés általános és központi intézményévé is vált. A magyar felsőoktatási rendszer integráns részét képezően, de a sajátos közigazgatási, rendészeti, katonai s nemzetbiztonsági képzésekhez igazodóan alakult ki az NKE-törvény, amely a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénnyel együtt biztosítja a szükséges jogi kereteket az egyetem működéséhez.

Jelen törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház előtt fekszik, az úgynevezett NKE-törvény, tárgykörökben és tartalomban mintegy hét pontban módosul. Ezeket szeretném röviden ismertetni a tisztelt képviselőtársakkal.

1. Az NKE-törvény jelenleg a közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti felsőoktatás, a katonai felsőoktatás és a nemzetbiztonsági felsőoktatás kategóriáját ismeri. Újként kerülne beemelésre a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás. Ez az új felsőoktatás a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó szakokat jelentene.

2. Az Nftv. szerint, azaz a jogállási törvény szerint az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével, a képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, közismert nevén a MAB szakvéleményét.

A törvényjavaslat ezen ügyek közül a legfontosabb, legalapvetőbb területet, az intézményi működési engedélyekkel kapcsolatos ügyeket nem érinti. Ezek továbbra is a MAB kizárólagos szakértői működése körében maradnak.

Az NKE működésének egyes területei ‑ ez adódik az egyetem speciális rendeltetéséből és jogállásából ‑ kizárólagos tevékenységet képeznek, annak folytatására Magyarországon más felsőoktatási intézmény nem jogosult. A törvényjavaslat szerint ezért lehetővé válik, hogy az NKE fenntartói testülete kezdeményezze, hogy az Nftv. szerint a MAB kizárólagos szakértői hatáskörébe tartozó egyes ügyekben, így a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos szakvélemény elkészítésében külföldi, azaz az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség teljes jogú tagjaként működő szervezet járjon el. Tehát a külföldi szervezet igénybevétele csak egy többletlehetőség, alkalmazása nem kötelező, hiszen fő szabály szerint továbbra is a MAB jár el ezekben az ügyekben.

3. Jelenleg az NKE-törvény rögzíti a szenátus pontos összetételét az egyetemen. A gyakorlati tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a törvényi szintű szabályozás túlzottan merev szabályozásnak mondható, lassan képes közvetíteni az intézmény felépítésének változásait, illetve az azzal kapcsolatos fenntartói igényeket. Véleményünk szerint optimális megoldás lehet a szenátus összetételének a Közszolgálati Egyetem szmsz-ében történő rögzítése, az Nftv.-ben az arányokra vonatkozó előírások szigorú alapulvételével. Tehát kerettörvényként jelenne meg az Nftv., de a részletszabályok ‑ optimális megoldásként ‑ szmsz-ben történő rögzítésére kerülne sor. Mivel az Nftv.-ben foglalt arányokra vonatkozó egyes előírások az egyetem sajátosságaira való tekintettel nem tarthatók, az arányok speciális szabályai kerülnek rögzítésre az NKE-törvényben. A speciálisan nem szabályozott kérdésekben értelemszerűen a jogállási törvény előírását kell alkalmazni.

4. Az Nftv. 40. § (2) bekezdése szerint alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás, feltétele lehet egészségügyi, szakmai pályaalkalmassági vizsgálat, következik ez az egyetem speciális jellegéből. Ezek a speciális képzések szükségessé teszik különösen a katonai és rendészeti felsőoktatás területén szélesebb körben meghatározni az előírható felvételi feltételek körét. Ilyen például egy olyan nyilatkozat, amelyben a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányok megkezdéséhez szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzést, illetve kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzést az illetékes szervek elvégezzék; fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony vagy ilyen jogviszony létesítésének vállalása meghatározott szervnél; tanulmányi szerződés megkötésének vállalása, és még lehetne néhány példát sorolni.

5. Az Nftv. szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza egyebek mellett az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait. Tekintettel arra, hogy az NKE alapvetően a fenntartók által meghatározott képzési igényeket elégít ki, a törvény kiegészül az Nftv. ezen felhatalmazó rendelkezéséhez képest egy speciális szabállyal. A közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok képzési és kimeneti követelményeit, valamint az alapképzés képzési ágait miniszteri rendeleti szinten kell megállapítani. Ebben az esetben a négy fenntartó minisztérium, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium egyetértése szükséges a rendelet kiadásához.

6. Az Nftv. kiegészítésre kerül a támogatási idő számítására vonatkozó speciális szabállyal. A felsőoktatási támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni azt a félévet, amelyet a hallgató az egyetem egyes képzésein vett igénybe, ez az előírás kormányrendeleti szinten jelenleg is létezik, azonban a jogszabályi környezet változása miatt törvényi szinten indokolt megjeleníteni, mivel ez az adekvát jogforrási szint. A speciális szabályt az indokolja, hogy a már korábban diplomát szerzett, közszolgálatban dolgozó személyek átképzése, ezáltal az életpályák közötti átjárhatóság biztosított legyen, hiszen ezért is jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy ezekben az ágazatokban az átjárhatóság minél jobban biztosított legyen. Az állam ezzel gondoskodik a megszerzett tudások továbbhasznosításáról, például katonai pályán adott esetben egészségi okokból maradni nem tudó személyek képzése közigazgatási munkakörre.

7. A törvényjavaslat a jogszabályi környezet változásaiból adódó egyéb pontosításokat is végrehajt. E körben a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló ’96. évi XLV. törvény néhány rendelkezése is pontosításra kerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosításával összefüggésben a koherencia fenntartása érdekében.

Kérem a fenti célok megvalósítása érdekében a tisztelt országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  222  Következő    Ülésnap adatai