A felszólalás szövege:

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az idei parlamenti választások tapasztalatai azt bizonyították, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény legutóbbi átfogó módosítása során nem sikerült minden problémás kérdést rendezni. A láncszavazásra, illetőleg az igazolással való szavazás problémájára az Országos Választási Bizottság elnöke a parlament alakuló ülésén felhívta a tisztelt Országgyűlés figyelmét.

Úgy gondoljuk, hogy a választások tisztasága közérdek, ezért nyújtottuk be a törvényjavaslatot, és ezért is kérjük a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, hiszen ez év októberében önkormányzati választások lesznek, és ahhoz, hogy ezeket a szabályokat, amelyeket a törvényjavaslatunk tartalmaz, alkalmazni lehessen, mindenképpen sürgős tárgyalásba vétel szükséges. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ennek a két kérdéskörnek, tehát az igazolással való szavazás kérdésének szabályozását, illetőleg a láncszavazás megakadályozását, megszüntetését tartalmazó törvényjavaslatunk sürgős tárgyalásba vételét támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! A kormány kapkod, nap mint nap új és új stratégiával állnak elő, egyre hiteltelenebbé teszik az országot. Ennek mindannyian megfizetjük az árát. Nézzük, hogy a rendészeti szerveknél dolgozó hivatásos állományra, a rendőrökre, határőrökre milyen jövő vár Gyurcsány Ferenc elképzelései szerint!

Az érintettek semmi konkrétumot nem tudhatnak, csak két biztos dolog van mostanában az állomány számára, ez a bizonytalanság és a félelem. Bizonytalanság, hiszen mindenki felett ott lebeg Damoklész kardja: ki tudja, esetleg nem őt éri el először a szocialista kasza. Az emberek félnek a jövőtől, a szerény, de eddig biztosnak hitt jövedelem elvesztésétől, a munkanélküliségtől.

A kormány közben az igazságosság jegyében előkészíti az elbocsátásokat, hiszen olyan törvénytervezetet nyújtott be ide a tisztelt Ház elé, amelynek elfogadása esetén a mainál könnyebben és olcsóbban lehetne megválni az állami munkaerőtől. A magyar rendőrségnek ugyanis a Gyurcsány-direktívák alapján 2008. január 1-jéig már a határőrséget is magába integrált szervezetként kell működnie. Sajtóértesüléseink szerint a jelenlegi megyei főkapitányságok szerepét egyrészt a megyeszékhelyek kapitányságai, másrészt a tervezett regionális parancsnokságok vennék át. A jelenleg működő 153 városi kapitányságból a hírek szerint mindössze 90 vagy 100 maradna fenn, ez se biztos. Tehát itt is jelentős létszámleépítéssel számolhatnak az érintettek.

A nagy szocialista reformszellem nem jelent mást, mint leépítéseket, összevonásokat, és mindezt úgy, hogy az utcára kerülő munkatársakat a jelenleginél sokkal rosszabb feltételek mellett bocsátaná el a kormány. Ez a gyurcsányi politika mindenképpen felelőtlen, hiszen a rendvédelmi szerveknél dolgozó, a jövőben az állományból elküldeni kívánt több ezer ember szakértelme, rátermettsége, hivatástudata, rutinja pótolhatatlan veszteségként fog jelentkezni a testületeknél.

Mindenféle reform-hókuszpókuszokkal magyarázva a leépítéseket nem lehet korszerűbbé varázsolni a rendőrséget vagy a határőrséget. Nem erre, hanem a végeken és a fővárosban dolgozó egyenruhások jobb anyagi megbecsülésére, munkakörülményeik javítására lenne szükség.

Az elbocsátási hullám szakmailag is megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan, hiszen ma a rendőrség épp létszámhiánnyal és nem létszámtöbblettel küzd.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérem, mondja meg őszintén, hogy hány munkavállalót fog elküldeni a kormány a rendőrség és a határőrség állományából. Miniszterelnök úr, igazak-e az elbocsátási hullámról szóló sajtóhírek? Igaz-e, hogy a rendőrség szervezeti felépítését úgy kívánják módosítani, hogy az jelentős létszámleépítésekkel jár? Kérem, részletezze, hogy hány városi kapitányságot és melyeket kívánnak a jövőben megszüntetni.

Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Sajnálom, hogy nem tisztelte meg a Házat és engem azzal, hogy bár a Házban tartózkodik, korábbi ígérete ellenére nem válaszolt a kérdésekre. (Moraj és derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: És a Viktor hova ment?)

Ami pedig a miniszter úr válaszait illeti, azt tudom mondani, hogy a kérdéseimre azt a választ tudtam volna elfogadni, hogy tekintettel arra, hogy hosszú idő után 2005-ben ismét nőtt Magyarországon az ismertté vált bűncselekmények száma, sőt Budapesten 2005-ben nőtt a közrend elleni bűncselekmények száma, nőtt az ifjúság elleni bűncselekmények száma, nőtt a személy elleni bűncselekmények száma, miniszter úr, itt nem rendőröket kellene elküldeni, nem rendőrséget kellene leépíteni, hanem fel kellene venni. És hadd mondjam azt, sokan kérdezik, hogy mit tenne az Orbán-kormány, ha a Fidesz nyerte volna meg a választásokat: akkor nem rendőröket küldenénk el, hanem rendőröket vennénk föl 2006-ban Magyarországon. (Moraj az MSZP soraiban.)

Miniszter Úr! A válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A szocialista kormány által beterjesztett törvényjavaslat, amely a közalapítványi rendszert teljes egészében meg akarta szüntetni, példátlanul felelőtlen, átgondolatlan és érzéketlen. Az a faja szűklátókörűség tükröződik a javaslatban, amely a Gyurcsány-csomagot is egyébként jellemezte. Csak a pénzbehajtás mindent elsöprő vágya hatja át, függetlenül a következményektől. Szerencsére - a Gyurcsány-csomaggal ellentétben - itt sikerül talán megakadályozni az azonnali rombolást.

A kormány eredeti javaslata hozzá nem értésről és tehetetlenségről árulkodva azt is tartalmazza, hogy az önkormányzatok által alapított közalapítványok százai szűnjenek meg, amelyek működtetik például a gyermekjóléti, családsegítő szolgálatot, vagy a fogyatékosok nappali ellátását oldják meg, amely egyébként más törvényekben kötelezően előírt feladatellátása az önkormányzatoknak. Ha maradt volna az eredeti javaslat, akkor a közbiztonság is csorbát szenvedett volna a Gyurcsány-kormány működése következtében, hiszen mások mellett Budapest Józsefváros Önkormányzata is létrehozott egy közalapítványt a kerületért, a bűnmegelőzésért, az ott élők biztonságáért. Ebből a közalapítványból például a helyi térfigyelő kamerarendszer kiépítését is támogatták és támogatják. Ha megszüntették volna a helyi önkormányzatok által alapított közalapítványokat, akkor a rendőrség elesett volna évi több mint százmillió forintos támogatástól. Önöknek ez nem fájt volna?

De nézzük a kultúra területét! Itt van például a Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalomkutatásért Közalapítvány, amely intézményt is működtet, a Terror Háza Múzeumot. Erről sem lehet azt mondani, hogy csak állami támogatásból él. A jelenlegi törvényjavaslat az elfogadott módosításokkal együtt is lehetővé tenné a kormány számára, hogy a közalapítványt és a Terror Háza Múzeumot megszüntesse. Bízom abban, hogy erre nem kerül sor, és bízom abban, hogy a kormánynak nem ez a célja. Emlékszünk rá, 2002-ben a kormányváltáskor milyen anyagi ellehetetlenítési folyamat indult el a Terror Háza Múzeum ellen. Ez a múzeum egyébként egy nagyon rangos európai kitüntetést kapott, amelyet korábban hazai múzeum talán még nem is nyert el. Nem lenne szerencsés, ha most olyan helyzet állna elő, hogy az anyagi ellehetetlenítés helyett most jogi eszközökkel szűnne meg a Terror Háza Múzeum, illetőleg a közalapítvány.

De más példát is tudnánk mondani. Ha ez az eredeti törvényjavaslat elfogadásra került volna, akkor megszűnt volna a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, a Nemzetközi Pető András Közalapítvány, továbbá a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány és az Illyés Közalapítvány is. Ha a kormány nem elégedett az általa alapított közalapítványok gazdálkodásával, akkor vizsgálja felül azok működését! Nem több ezerről van szó, tisztelt Országgyűlés, hanem csupán 44 ilyen közalapítvány van. Amelyik rosszul működik, annak kapcsán tegyék meg a szükséges lépéseket, de ne akarják megszüntetni emiatt az összes közalapítványt.

Úgy gondoljuk, hogy ez az eredeti törvényjavaslat nem szolgálná a közérdeket, és úgy gondoljuk, úgy látjuk, hogy más cél lebeg a kormány szeme előtt. Ha a közalapítvány mint jogintézmény megszűnik, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyos közfeladatok állami támogatása megszűnik, ráadásul a törvénymódosításnak egy nagyon határozott és nagyon erős centralizációs, antidemokratikus törekvése állapítható meg. Az alapítványoknak általában, a közalapítványoknak meg különösen a céljai közé tartozott, hogy valamilyen feladatot a közalapítvány alapítója úgy bíz rá másra, hogy az ő közvetlen befolyásolása csak a kurátorok kiválasztásán keresztül érvényesülhet. Most, ha egyáltalán megmaradt volna az állami támogatás, akkor is megszüntette volna annak szakmai, társadalmi, civil ellenőrzését a Gyurcsány-kormány. Ezért ez a törvény számunkra nem elfogadható.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2002. május 9-én szörnyű bűncselekmény rázta meg az országot: a móri mészárlás, a móri bankrablás. Ez a bűncselekmény is rávilágított a bankok, pénzintézetek biztonsági helyzetének hiányosságaira, ezért 2002. május 22-én, az akkor frissen megalakult parlamenti rendészeti bizottság napirendre tűzte a bankok biztonsági helyzetének kérdését. Erre az ülésre meghívták az országos rendőrfőkapitányt, a Bankszövetség elnökét, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének képviselőjét, a vagyonvédelmi vállalkozások képviselőit, a nagyvállalkozók képviselőit, és megtárgyalták a kérdést.

Idézek az akkori bizottsági ülés jegyzőkönyvéből. A bizottság elnöke azt mondta, idézem: "Ami még megállapítható, hogy a jogszabályi háttér rossz, nemcsak az előbb említett felelősség szempontjából, hanem rossz a jogalkotás szintje szempontjából is. Tehát a bizottság támogatja, hogy ezt a kötelező minimumot, amiről szó volt, megfelelő előírások tényleg kötelezővé tegyék." És akkor a felek megállapodtak abban, hogy a kormány egy kormányrendeletet, illetőleg annak tervezetét nyújtja be, amely egy kötelező minimumot ír elő majd a bankok, a pénzintézetek számára, ami garantálja azt, hogy ilyen súlyos bűncselekmények, illetőleg egyáltalán bármilyen jellegű bűncselekmények a bankokban, pénzintézetekben ne fordulhassanak elő.

Államtitkár úr, négy év telt azóta, a bankrablások száma nem csökkent, utalok az elmúlt hetekre, hónapokra: Budapesten, Szigetszentmiklóson történtek súlyos bűncselekmények, amelyekben a biztonsági őrök, a személyzet megsebesült; volt, amikor el is találták a bankrablókat; volt, amikor sikerült meghiúsítani a bankrablást; volt, amikor elvitték a pénzt.

Államtitkár úr, miért nem történt négy évig semmi? Mire vártak? Gyurcsány Ferenc mondta az őszödi beszédében, hogy négy évig nem csináltak semmit - ez sajnos beigazolódott ennél a kérdésnél. Mikor állnak neki a kormányrendelet-tervezet kidolgozásának, illetve mikor lesz biztonságosabb Magyarországon a bankvilág? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Mikor mehetünk be nyugodtan a bankba anélkül, hogy azzal kellene számolnunk, hogy bankrablás áldozatai leszünk?

Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vadai Ágnes képviselőtársam hozzászólása inspirált arra, hogy egy kétperces hozzászólásban reagáljak az általa elmondottakra, amikor is ő agyondicsérte, hogy a rendvédelmi, rendészeti szervek, a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem milyen jól ki volt stafírozva, hogy a 2005-ös költségvetés hibátlan volt, nem volt adósság - körülbelül így foglalta össze -, és a feladataikat teljesíteni tudták ezek a szervek.

Én hadd utaljak két tényre, tisztelt Országgyűlés, amely megmutatja azt, hogy ezek a szervek mennyire voltak vagy mennyire nem voltak felkészülve bizonyos eseményekre. Hadd utaljak 2006. augusztus 20-ára, amikor a Miniszterelnöki Hivatal fizetett, kéthetes fizetett hirdetési kampányban Budapestre, a Duna két partjára hívta Magyarország polgárait a tűzijáték megtekintésére, és tudjuk, hogy öt halálos áldozatot követelt az a rendezvény, illetve a természeti katasztrófa során nem megfelelő állami döntéssorozat, és több mint ötszázan megsérültek, amire Petrétei miniszter úr, ha jól emlékszem, azt mondta, hogy felkészületlenek voltak az állami szervek ebben a kérdésben. És hadd utaljak szeptember 18-ára, 19-ére és 20-ára, amikor szintén azt mondta a miniszter úr, hogy a rendőrség szervei, az állami szervek felkészületlenek voltak. Én tehát azt gondolom, nem túlzok, amikor azt állítom, hogy ez többek között annak is következménye, hogy a Medgyessy-kormány, majd a Gyurcsány-kormány a regnálása alatt, és különösen a 2005-ös költségvetés során nem biztosította azokat a működési forrásokat, azokat a fejlesztési eszközöket, nem hozta meg azokat a szabályokat, amelyek ezeknek a szerveknek az eredményes működéséhez vezettek volna. Úgy gondolom, ezek a szervek nem akkor bizonyítják, hogy mennyire felkészültek, amikor nincs semmi probléma, hanem akkor, amikor baj van, és sajnos azt kell mondani, hogy mind a két esetben csődöt mondtak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Némiképp csatlakozni szeretnék a hozzászólásomban az előbbi, önkormányzatokat érintő vitához, hiszen magam is a 2005. évi költségvetés XI. belügyminisztériumi fejezetéhez kívánok hozzászólni, annak is a rendészeti, rendvédelmi szerveket, a rendőrséget, határőrséget, katasztrófavédelmet, tűzoltóságot érintő részéhez. De mégis kapcsolódik az előbbi élénk vitához, amely bebizonyította számomra, hogy valóban, 2005-ben komoly problémák voltak az önkormányzati finanszírozásban.

Ennek ellenére azt tapasztaltam - nem tudom, hogy önök hogyan voltak ezzel, tisztelt képviselőtársaim -, hogy ez a nehéz helyzetben lévő önkormányzati közösség mégis jelentős támogatást tudott nyújtani a 2005. év folyamán a rendőrségnek technikai eszközök átadásával, biztosításával, és különböző módon, kamerás rendszerek kiépítésével és a rendőrség támogatásával. (Közbeszólás: Érdekükben áll.) Nyilvánvaló, persze, de azt gondolom, ez is mutatja azt, hogy nem igaz az a kormányzati lózung, amely úgy fogalmazódik meg, úgy ölt testet, hogy ezek a szervek 2005-ben úgymond feszített gazdálkodási körülmények között végezték a munkájukat. Hiszen az volt a baj, és ezt a számok feketén fehéren mutatják, hogy nem volt meg a szükséges finanszírozás a 2005. évi költségvetésben, és ez alátámasztotta, illetőleg megerősítette azt az álláspontot, amit a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a 2005. évi költségvetés vitájában - az általános vitában, illetőleg a módosító indítványok benyújtásával a részletes vitában - elmondott.

Ha nézzük a költségvetés számait - és Katona Tamás államtitkár úr, akinek a munkaköre révén talán némi ismerete van ezekben a kérdésekben -, azt mondhatjuk, hogy például a rendőrség vonatkozásában 2005-ben egész évben jelen volt a jelentős hiány. 2-2,5 milliárdos hiány volt, amelyet az év végén valóban rendeztek, de úgy, hogy a következő évben, 2006-ban ez újratermelődött. De ugyanígy volt 2004-ben és 2003-ban is. És ugyanez volt a határőrségnél, 2005-ben ez 600 milliárd forintos hiányt jelentett. Ha visszautalok egy úgymond jelentősnek tűnő beruházásra, valamennyien emlékezünk az úgynevezett ezer rendőrségi gépkocsi megvásárlására 2005-ben, ez az ezer gépjármű olyan konstrukcióban került beszerzésre - lízingkonstrukcióban -, hogy jelentős terhet rótt a rendőrségre ennek a kigazdálkodása és a törlesztőrészletek folyamatos biztosítása.

Ha a személyi kiadásokat vesszük alapul, akkor higgyék el, szívesen mondtam volna a vitában azt, hogy nagyon jó számokat látni a zárszámadási törvényjavaslatban, és ezek a feltételek biztosítottak voltak. De, tisztelt képviselőtársaim, tudomásom szerint a rendőrszakszervezetek október 15-ére demonstrációt hirdettek meg, pontosan azért, mert a juttatásaik jelentős mértékben csökkentek, illetőleg attól tartanak, hogy a megszerzett jogaikat még tovább csorbítja a kormány. Azt hiszem, ez önmagáért beszél, és az a két tény, amiről néhány órával ezelőtt beszéltem, Vadai képviselőtársam mondandójára reagálva, tehát az augusztus 20-i, illetőleg a szeptember 18-tól 21-ig, illetve azt követő időszakban előállt helyzettel kapcsolatos kormányzati, rendészeti, rendőrségi reagálás azt mutatja, hogy ezek a szervek nem voltak felkészülve ezekre az eseményekre, és ennek jelentős mértékben - többek között - az is volt az oka, hogy nem voltak biztosítva azok a pénzeszközök, amelyek a működésükhöz, a fejlesztésükhöz, a mindennapi üzemszerű működésükhöz szükségesek lettek volna.

Ha nézzük a katasztrófavédelmet - mert a rendőrségről már beszéltem -, akkor 2005-ben a hét költségvetési tételből kettő változatlan volt, négy előirányzat pedig csökkent, és azt lehet mondani mind a három szerv esetében, hogy reálértékben csökkentek a működési költségek.

A határőrségről is tettem említést, a dologi kiadások forrásai nem voltak folyamatosan biztosítva, és ez az alapfeladatok ellátására sem volt elég. A számok a 2005. évben is azt bizonyítják, hogy a határőrség olyan hiánnyal küzdött, amelyet a saját költségvetéséből nem tudott kigazdálkodni.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek a tények azt bizonyítják számunkra, hogy ez a zárszámadás nem elfogadható, és mindhárom szerv vonatkozásában azt állapíthatom meg végezetül, hogy egyrészt a további eladósodás, másrészt pedig a vagyonfelélés volt jellemző ezekre a szervekre. Úgy gondolom, fontos lenne, hogy ez a helyzet a 2007. évi költségvetésben változzon.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindjárt az elején szeretném leszögezni itt az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor, hogy a törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja. A törvénytervezet költségvetési, jogalkotási, előkészítési, szakmai szempontból nem megfelelő, hatálybalépése az élet- és vagyonbiztonság szempontjából kardinális jelentőségű tűzvédelmi hatósági eljárás zavarát fogja okozni.

Egy jelenleg nem ismert miniszteri szintű rendeletben való későbbi szabályozása, ne adj' isten, esetleges politikai megfontoláson alapuló helytelen megoldása álláspontunk szerint súlyosan veszélyezteti a magyarországi tűzvédelem eredményes működését, éppen ezért célszerű lenne, ha a törvénytervezetet a kormány átdolgozásra visszavonná. Ha azonban a kormánytöbbség a parlamenten ezt mégis áterőlteti, akkor minden bizonnyal alkotmányossági szempontból kell megvizsgálnunk a helyzetet.

Nézzük a részleteket, tisztelt Országgyűlés! A tervezet kardinális kérdése a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter szerepe. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter mint az 1996. évi XXXI. számú tűzvédelmi törvény módosításánál használt meghatározás álláspontunk szerint pontatlan. A meghatározásnál a módosítás feltehetőleg - idézem - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényre utal vissza.

Az alkalmazott megoldás pontatlanságra vezet a következő indokok alapján: a katasztrófavédelem és a tűzvédelem a két külön törvényi szabályozásban foglaltakat figyelembe véve különböző célokat, feladatokat és ennek megfelelően eltérő szervezeti struktúrát és tevékenységi kört jelent. Ezen különbségeknek megfelelően eltérő a két törvény hatálya is: a személyi hatály a tűzvédelmi törvény esetében lényegesen szélesebb, mint a katasztrófavédelmi törvény esetében. A tűzvédelmi törvény hatálya gyakorlatilag mindenkire kiterjed a Magyar Köztársaság területén, ezt a szabályt az előttünk fekvő törvényjavaslat tovább bővíti. Az eltérő alkalmazási körrel és hatállyal összefüggésben a miniszterek feladata és felelőssége is jelentősen eltér.

Az előbbiekben vázoltak alapján a "katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter" kifejezés több miniszterre is vonatkoztatható. Ez a hatáskörök gyakorlója tekintetében jogbizonytalanságot eredményezhet, megállapíthatatlan felelősségi rendszert hozhat létre.

(18.50)

A fentiekben foglaltakra figyelemmel a tervezetben - a jogalkotó feltételezhető szándékának megfelelően - az önkormányzati és területfejlesztési minisztert célszerű pontosan nevesíteni. Természetesen minden olyan esetben, ahol ez indokolt, a tűzvédelmi törvényben meghatározható más miniszter felelőssége, illetve hatásköre is. A hatósági hatáskörök területén a kormány módosítási javaslata a hatáskörök szabályozását teljes egészében kiveszi a törvényből, és felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben szabályozza ezt a kérdést.

A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény - az eltérések törvényi meghatározása mellett - az elsőfokú tűzvédelmi hatósági jogkört a település jegyzőjéhez, a fővárosban a főjegyzőhöz telepíti, míg másodfokú hatóságként a közigazgatási hivatal vezetőit jelöli meg. Ennek megfelelően kerül meghatározásra a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok, -parancsnokok szakhatósági hatásköre, illetve a tűzvédelmi ellenőrzés és tűzvizsgálat tekintetében a tűzvédelmi hatósági hatásköre. A tűzvédelmi törvény módosításához fűzött indoklásból nem derül ki, hogy mi teszi szükségessé a jelenleg hatályos általános hatáskörre vonatkozó törvényi rendelkezések gyökeres megváltoztatását. A törvény hatályának a honvédelem területére történő kiterjesztése megoldható technikailag a jelenleg hatályos szabályozás megtartása mellett az eltérésre utaló módosítással is.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. §-ában foglalt rendelkezésnek - idézem: "A hatóság hatáskörét a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg. Ebben meg kell jelölni az első fokon eljáró, továbbá ha nem a 107. és 108. §-ban megjelölt hatóság, a fellebbezést elbíráló hatóságot" - csak akkor tesz eleget a jogalkotó, ha a hatáskörrel kapcsolatos kormányrendeletet a tűzvédelmi törvény módosításával egyidejűleg lépteti hatályba.

A tűzvédelmi törvény módosításában foglalt rendelkezések kizárólag a jelenleg még koncepcionális formában sem ismert kormányrendelettel együtt értelmezhetők. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 32. §-a kimondja, idézem: "A jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is."

A működési területen kívüli igénybevétel költségeivel kapcsolatos problémák a következőképpen alakulnak. A kormányrendelet esetleges késedelmes hatályba léptetése, az országos szinten százezres nagyságrendű tűzvédelmi hatósági eljárásokra figyelemmel, a tűzvédelmi igazgatás, illetve tűzoltóság által folytatott szakhatósági eljárásokra tekintettel a közigazgatási eljárások igen jelentős részének teljes lebénulásához vezethet. Ez alkotmánysértő állapotot eredményezhet álláspontunk szerint. A fentiekben kifejtettek érvényesek a tűzvédelmi törvény 13/A. §-ának és 14. §-ának módosítására is.

A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény 47. § (2) bekezdésének k) pontja rendelkezik arról, hogy a belügyminiszter felhatalmazást kap a tűzoltóság működési területen kívül elrendelt igénybevétele költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályok megállapítására. A tűzvédelmi törvény módosítása szerint a miniszter felhatalmazása a tűzoltóság vonulásával kapcsolatos költségek megtérítésének szabályaira vonatkozik. Az elrendelt igénybevétel és a vonulás nem azonos fogalmak, így például az árvízi védekezésben a tűzoltósági részvétel elrendelése nem vonulás, költségek mégis keletkeznek. A megtérítési kötelezettség vonulásokra történő korlátozása súlyosan sérti az önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok és az őket fenntartó önkormányzatok érdekeit, mert a működési területen elrendelt igénybevételek költségeinek megtérítésére nem válnak jogosulttá, költségvetésük - az állami normatív támogatás - pedig nem tartalmazza ezen elrendelt igénybevételek költségvetési fedezetét.

A készülő törvénymódosításról bár semmiféle információval nem rendelkezett, aktualitása okán a tűzoltóversenyekkel kapcsolatosan három országos tűzoltószövetség fejtette ki írásban a véleményét az ÖTM OKF főigazgató-helyetteséhez, tehát magyarán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyetteséhez címzett levelében. Ebben a nemzetközi gyakorlat alapján fejtette ki álláspontját e kérdésben.

Idézem a levélből: "A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége, a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége és a Magyar Tűzoltó Szövetség közös álláspontja, hogy az országos tűzoltóversenyekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket jogszabály módosításával, illetőleg kiadásával a mai igényeknek és lehetőségeknek megfelelő módon rendezni kell olyan formában is, hogy az igazodjon a gazdag magyar hagyományokhoz és a nemzetközi, főleg Európában honos gyakorlathoz. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az országos tűzoltóversenyek szabályai feleljenek meg a Tűzoltó és Mentési Szervezetek Nemzetközi Szövetsége által kiadott, neves nemzetközi szakértők által kidolgozott és a szervezet testületi ülései által elfogadott szabályoknak. A szabályok kidolgozásában és a szükséges módosítások kiadásában hazánk szakértőinek véleményét több esetben is figyelembe vették.

Ezen szabályok hazai, országos tűzoltóversenyeken való alkalmazása több szempontból is indokolt. Egyrészről biztosítja azt, hogy hazánk tűzoltói más nemzetek által szervezett versenyeken minden további nélkül részt vehetnek, és a miáltalunk szervezett versenyekre minden további magyarázat nélkül külföldi bajtársainkat is meghívhatjuk. Másrészről hazánk tűzoltószövetsége alapító tagja az 1900-ban Párizsban megalakult CTIF-nek, és nem lenne célszerű a szervezet felelős testületei által meghatározott szabályoktól eltérni. A hagyományos tűzoltóverseny-szabályokat az I. országos hagyományos tűzoltóversenyen, a tűzoltósport versenyszabályait a gróf Széchenyi Ödön kupaversenyeken, az ifjúsági tűzoltósport versenyszabályait az immár III. országos ifjúsági tűzoltóversenyeken változtatás nélkül alkalmaztuk. A tesztszerű tűzoltósportverseny hölgyek részére vonatkozó versenyét hazánkban még nem rendezték meg, annak ellenére, hogy a négyévenkénti, CTIF által rendezett úgynevezett tűzoltóolimpián ez már második alkalommal is sikeresen került lebonyolításra.

Mindezek alapján semmi szükség arra, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a hivatásos tűzoltóságok tűzoltósport-versenyszabályzatának kiadásáról szóló ÖTM-rendeletre vonatkozó javaslatát megalkossa. Ez többek között azt eredményezi, hogy a tűzoltó-társadalmat megosztja azzal, hogy ezt csak a hivatásos tűzoltóságok részére adja ki a miniszter asszony, és kizárja belőle az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságokat."

A három szövetség véleménye továbbá, hogy a tűzoltóversenyek szabályozása és az országos tűzoltóversenyek rendszerének működtetése - figyelembe véve a fejlett demokratikus országok gyakorlatát és az ország jelenlegi helyzetét - nem tekinthető állami feladatnak. Ezt a szakmát képviselő civil szervezetek minden további nélkül meg tudják oldani.

Tisztelt Államtitkár Úr! Bízom abban, hogy ön is ismeri ezeket a megkereséseket, ezt az álláspontot, és abban is bízom, hogy ezt meghallják, és ennek megfelelően járnak el a jövőt illetően.

Visszatérve, a módosítás, a törvényjavaslat előterjesztője elmulasztotta a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek betartását, mert a módosító javaslat tekintetében nem küldte meg a tervezetet a tűzoltóságok szakmai és érdek-képviseleti szerveinek véleményezésre, és tudomásunk szerint nem is egyeztetett velük.

Összegezve: a fenti aggályaink miatt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a törvényjavaslatot nem támogatja, és kéri a kormányt, hogy azt vonja vissza.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az október 23-i budapesti rendőrterror megrázta Magyarországot, és megdöbbentette az egész világot. Ország-világ volt tanúja annak, hogy a rendőrök rangjelzés, rendfokozati jelzés nélkül, szolgálati jelvény nélkül, esetenként símaszkot, fekete maszkot vagy csuklyát húzva a fejükre támadtak az emberekre Budapest utcáin.

Miniszter Úr! Ma már tudjuk, hogy ennek előkészítése az volt, hogy szeptember végén az országos rendőrfőkapitány egy utasítást adott ki, amely lehetővé tette, hogy a gyakorlóöltözeten, a rohamruhán nem kötelező az azonosító jelvény viselése. Ez az utasítás volt az alapja megítélésünk szerint, ami egyébként ellentétes a rendőrségi törvénnyel és az Alkotmánybíróság határozatával is, hogy a rendőrök ilyen brutálisan lépjenek fel Budapest utcáin.

Miniszter úr, ki adott utasítást a rendőrség ilyen brutális fellépésére? Miniszter úr, tudott-e ön erről a főkapitányi utasításról, amely lehetővé tette a rendőrségi törvény és az alkotmánybírósági határozat kikerülését? Miniszter úr, miért vetettek be a rendőrök viperát? Miért alkalmaztak fejre célozva gumilövedéket? Miért vetettek be vízágyút Budapest utcáin? Miniszter úr, miért kardlapoztak a rendőrök Budapest utcáin? Miért vertek ártatlan embereket, miniszter úr? Miniszter úr, miért rúgtak bele földön fekvő, magatehetetlen emberekbe Budapest utcáin? Miniszter úr, miért dobták a megvert diáklány iratait a Dunába a rendőrök 2006. október 23-án?

Miniszter úr, ki a felelős ezért? (Taps a Fidesz soraiból.)

(A jegyzői székben dr. Hende Csabát
Móring József Attila váltja fel.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Miniszter úr, ön nem válaszolt a kérdéseimre, nem válaszolt arra, hogy ön tudott-e arról, hogy a főkapitány ilyen utasítást adott ki, vagy nem tudott erről. Miniszter úr, választ várok arra a kérdésre is, hogy igaz-e, hogy szláv ajkú személyek voltak október 23-án Budapest utcáin rendőrruhába öltöztetve. Miniszter úr, választ várok arra a kérdésre is, hogy igaz-e, hogy magyar magánbiztonsági szolgálatok civil alkalmazottai voltak rendőrruhába öltöztetve Budapesten. Miniszter úr, választ várok arra a kérdésre is, hogy miért nem oldják fel a Kossuth tér zárlatát a mai napig is, annak ellenére, hogy erre vonatkozó javaslat elhangzott. Miniszter úr, mitől félnek? Ön tiltja ezt meg vagy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök?

Kérem, válaszoljon ezekre a kérdésekre! (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az október 23-ai brutális rendőri fellépés megrázta Magyarországot, és megdöbbentette a világot. Az emberek számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a politikai felelősség egyértelműen Gyurcsány Ferencet terheli a jogsértések miatt. Azt ebben az országban már senki sem hiszi el, hogy a miniszterelnök előzetesen ne tudott volna a készülő rendőri fellépésről, és ne adott volna utasításokat, vagy ne fogalmazott volna meg úgymond kéréseket a rendőri vezetőknek.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz dokumentációs központjához a mai napig 975 bejelentés érkezett, sokan kértek segítséget, jogi védelmet, voltak, akik tanúnak jelentkeztek, voltak, akik video- és fényképfelvételeket, illetve látleleteket bocsátottak a rendelkezésünkre. Jelentkezett egy fiatal lány is, akit október 23-án a Belgrád rakparton igazoltattak a rendőrök, majd minden ok nélkül megvertek, utána igazolványait a Dunába dobták. (Podolák György: Persze! - Az elnök csenget.) Az esetre tanúk is vannak, ők is jelentkeztek nálunk.

Hogy ez a törvényes és szabályszerű rendőri fellépés körébe tartozik-e, azt erősen kétlem. Mégis, mi adhat magyarázatot ma Magyarországon a rendőrségnek ilyen brutális fellépésre? Mi az az ok, amely szerint egy huszonéves fiatal lány ilyen elbánásban részesül 2006-ban egy állítólag európai uniós országban? (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Önök szerint bizonyosan ez a fiatal lány is a több száz nyugdíjashoz, babakocsiban ülő kisgyerekhez, futkározó nagyobbacskához hasonlóan (Zaj. - Az elnök csenget.) részese volt a szervezkedő huligánoknak, vele, velük szemben bármilyen eljárás lefolytatható.

Sorolhatnám még a példákat, ám a rendelkezésemre álló idő százszorosa se lenne elég ennek a felsorolására, valamennyi eset ismertetésére. (Dr. Géczi József Alajos: Neked nem áll jól!) Ismeretes egyébként olyan eset is, amely szerint a rendőrök úgymond viperát alkalmaztak, miközben a budapesti rendőrfőkapitány ezt többször cáfolta. Ennek az eszköznek az alkalmazása a mai rendőrségi törvény szerint és a szolgálati szabály szerint törvényellenes. Sokan szenvedtek szemsérülést - úgy, ahogy Balog Zoltán képviselőtársam előbb elmondta -, akit célzott lövéssel gumilövedék talált el, és a fél szeme odaveszett. (Moraj az MSZP soraiban.)

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, a tagadó állításait most ne mondja el, azokat már többször - legutóbb néhány perce - hallottuk, és hangoztatták a rendőri vezetők a sajtóban, és mára már minden törvényességet és szabályosságot hangsúlyozó magyarázat szánalmasnak nevezhető. Amint a kiragadott példán keresztül is bemutattam, a rendőrök nemhogy szabályosan, hanem törvényellenesen léptek fel a békésen és törvényesen az utcán tartózkodó magyar állampolgárokkal és külföldi állampolgárokkal szemben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Kérem, miniszter úr, adjon magyarázatot arra, hogyan fordulhattak elő ilyen súlyos rendőri visszaélések, miként lehet az, hogy 2006 őszén ilyen atrocitásra sor került Budapesten. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miniszter úr, önt a törvény hivatalból való vizsgálatra kötelezi...

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): ...indított-e ilyen vizsgálatot? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én azt sajnálatosnak tartom, hogy ilyen október 23-a után, amikor több száz magyar állampolgárt ártatlanul bántalmaztak, és amikor ezt itt a parlamentben egy ellenzéki képviselő szóvá meri tenni, akkor a Magyar Köztársaság miniszterelnöke végignevetgéli az interpellációt. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a Fidesz és a KDNP soraiból. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Képviselőtársaim!

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! November 4-én, a nemzeti gyásznapon a Fidesz fáklyás felvonulást rendezett, amelyen több mint 170 ezer ember vett részt. (Derültség az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) Önök a nemzeti gyásznapot is kinevetik, szégyelljék magukat!

ELNÖK: Képviselőtársaim!

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): És ezt a gyásznapot (Dr. Veres János: Név szerint sorold el!), ezt a fáklyás felvonulást 200 rendező biztosította.

ELNÖK: Képviselő úr, elfogadja-e a miniszter úr válaszát vagy sem?

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Elnök asszony, nem tudtam kihasználni az egy percet (Dr. Veres János: Név szerint sorold el egy percben!), mert ön sem tette lehetővé (Közbeszólások az MSZP soraiból.), de a választ nem fogadom el. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Tehát október 23-án...

(14.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, várjon egy pillanatra, amíg megnyugszanak a képviselőtársai, és befejezik az elnök kritizálását! (Moraj és derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Kovács Zoltán: Ez a legfontosabb a parlamentben ma!)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Október 23-án a rendőrség meg akarta félemlíteni a magyar embereket... (Moraj a Fidesz soraiban: Úgy van!)

ELNÖK: Képviselő úr, most már jócskán túlhaladtuk az egy percet!

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): A választ nem fogadom el.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az embereknek úgy tűnik, hogy az ország és a rendőrség vezetői nincsenek tisztában a Magyar Köztársaság törvényeivel. A legjobb példa erre a budapesti rendőrfőkapitány esete az azonosító jelekkel.

Az október 23-ai megmagyarázhatatlan és védhetetlen rendőri fellépés alkalmával a bevetésen részt vevő rendőrosztagok tagjai nem viseltek azonosító jelet a ruhájukon vagy a sisakjukon, pedig erre a törvény egyértelműen kötelezi őket. A miértre az a válasz érkezett, hogy volt rajtuk, csak leesett a ruhájukról.

Nos, az azonosítókkal kapcsolatos törvénysértések sajnos a mai napig sem értek véget, hiszen miután a Fidesz országgyűlési képviselői lebontották az alkotmányellenesen és törvényellenesen felhúzott Kossuth téri kordont, a teret több száz rendőr vette körül, élő falat alkotva. A szemtanúk egyértelműen állítják, hogy a kivezényelt rendőrökön újra nem volt azonosító jel, ezt a helyszínről tudósító televíziós társaságok képei is egyértelműen bizonyítják. Egyes rendőrök ekkor is símaszkot viseltek, amellyel arcukat eltakarták. Tehát itt is leestek az azonosítók.

(14.40)

Miniszter úr, a rendőri vezetés az elmúlt hónapokban a jogvédő szervezetek, az ellenzéki pártok tiltakozásának hatására többször azt ígérte, hogy minden egyes intézkedő rendőr a jövőben kap jól látható azonosító jelet, ami már nem esik le az egyenruháról. A mai napig ez sajnos nem történt meg. Mi lehet a magyarázat? Az, hogy a bevetéseken törvényellenes módszereket alkalmazó rendőröket az események után nem lehet azonosítani. Így történt ez az október 23-ai brutális rendőrattak után is. Az eljáró hatóság egyszerűen nem tudja beazonosítani a símaszkot, sisakot viselő rendőröket, akik gyalázatos módon ütlegelték, rugdosták a védtelen embereket.

Tisztelt Miniszter Úr! Ön szerint törvényes-e, hogy a rendőrök az intézkedéseik során nem viselik az azonosító jelüket? Kötelesek-e a rendőrök a törvényeket betartani ma Magyarországon, vagy ők a törvények felett állnak?

Miniszter úr, miért nem intézkedik? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Miniszter úr, sajnálom, hogy ön jogász létére ma sem érti a problémát. (Derültség az MSZP soraiban.) Nem érti azt, hogy egy demokratikus jogállamban a törvények mindenkire nézve kötelezők, különösen kötelezőek azokra a szervezetekre, amelyek feladata az, hogy a törvényeket másokkal betartassák. (Zaj a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kontrát Károly képviselő urat illeti a szó. (Dr. Kontrát Károly: Kérem az időt beszámítani!) Természetesen beszámítom az időt. Képviselő urat illeti a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): A magyar rendőrség az elmúlt tizenhat évben közbizalmat épített ki magának, és ez a közbizalom veszett oda október 23-án Budapesten. (Zaj az MSZP soraiban.) Most meglett volna a lehetőség arra, hogy egy lépést tegyenek afelé, hogy ez a közbizalom visszaálljon, mert úgy gondolom, hogy a pártatlan rendőrség - ahogy azt a rendőrségi törvény kimondja - működése közérdek.

Miniszter úr, ön ezt sajnos elmulasztotta, ezért a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2003. október végén nagy parlamenti többséggel fogadta el ezt a határozatot, különös tekintettel annak tárgyára, a bűncselekmények megelőzésére, visszaszorítására, a bűnözés visszaszorítására.

Ennek a határozatnak a 3. pontja mondta ki akkor, hogy az Országgyűlésnek évente kell tájékoztatást adni, beszámolást készíteni a végzett munkáról, és most sajnálatosan állapítjuk meg, hogy ezt a konszenzust rúgja fel a kormány, amikor beterjesztette ezt a jelenlegi határozati javaslatot, a H/1924. számút, amely szerint - úgy, ahogy elhangzott - kétévente kell a parlament részére a beszámolót elkészíteni. Úgy gondoljuk, hogy sajnálatos módon a közbiztonság helyzete nem javult olyan mértékben, hogy indokolttá tenné azt - a számokat is ismerjük, meg az életet is ismerjük, tapasztalataink is vannak e tekintetben -, hogy szükség lenne minél több erőfeszítést tenni. Úgy gondoljuk, hogy ez közérdek, és ez a közérdek fogalmazódott meg annak idején, 2003-ban ebben az országgyűlési határozatban.

Azt is sajnálatosan állapítjuk meg, hogy egyébként ennek a céljaira fordítható összeg évente csökken, ha jól emlékszem, kezdetben 300 millió volt, aztán 200 millióra csökkent. Ha a forrásai is csökkennek, a beszámolási kötelezettség is kitolódik két évre, akkor fennáll annak a veszélye, hogy ez a nagyon fontos eszköz kihullik a kezünkből, és ezzel se tudjuk segíteni azt, hogy a közbiztonság javuljon. Emiatt se tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Úgy gondoljuk, hogy a kormánynak nem esne nehezére, ha az évente fennálló beszámolási kötelezettség fennmaradna.

Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ne szavazza meg ezt az országgyűlési határozati javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A vidék Magyarországának történetében szomorú naphoz érkeztünk: a kormány és az ön elképzelésének megfelelően március 3-án üzemzárástól 14 vasúti vonalon szűnt meg a személyszállítás. Természetesen sem a kormányzati kommunikációban, sem a minisztérium kommunikációjában, sem pedig a MÁV hivatalos honlapján erről nem tájékozódhattak a polgárok, a honlapon például a vasúti szárnyvonalak bezárásáról a következő cím alatt olvashatunk - idézem -: a MÁV 14 mellékvonalán szolgáltatóváltás történt.

Tisztelt Miniszter Úr! Miért van az, hogy önök képtelenek kimondani az igazságot? Miért van az, hogy önök képtelenek vállalni az igazságot? Miért kell szolgáltatóváltásról meg szüneteltetésről beszélni? Miért esnek folyamatosan abba a hibába, hogy az embereket megpróbálják trükkök százaival átverni?

A vonalbezárások a pápai választókerületet és térségét kiemelten súlyosan érintik: a Pápa-Csorna és a Pápa-Környe vasútvonalak eltüntetésével összesen 123 kilométert, az itt élők életét zárják be. Felháborító, hogy a folyamatos kérések, levelezések, megkeresések, 13 ezer tiltakozó aláírás ellenére is teljes közönnyel álltak ehhez a kérdéshez. Mivel fognak munkába járni? Mivel fognak iskolába járni az itt élők?

A környék közúti hálózata kimondottan elavult, elhasználódott, tovább már nem terhelhető. Az Európai Unió közlekedési fejlődésének legmeghatározóbb célja - úgy, ahogy az előttem szóló képviselőtársaim, Fónagy miniszter úr és a többiek is ezt már elmondták - a vasúthálózat fejlesztése, nem véletlenül, hiszen jól tudják, hogy biztonságosabb, olcsóbb és környezetkímélőbb.

Az olcsóságra a korábban gazdaságtalannak minősített Pápa-Csorna vasútvonalon kialakult helyzetet szeretnénk óva intő példaként felhozni: jelenleg ezen a szakaszon a Bakony Volán szállítja az utasokat, a menetidő 70 százalékkal nőtt, a viteldíj pedig 30 százalékkal, és van olyan helység, amely korábban érintve volt a vasúti közlekedésben, most pedig teljesen kimarad a Volán által nyújtott szolgáltatásokból, például ilyen Várkesző község, ahol az ott élők nem tudnak közlekedni közforgalmú közlekedési eszközzel, hiszen a Bakony Volán nem érinti a települést. Ez lenne az a racionális megoldás, amit önök mondanak? Ebben a kialakult helyzetben félő, hogy az emberek nagy része elhagyja ezeket a településeket, ezek a települések elnéptelenednek.

Miniszter Úr! Milyen szempontok mérlegelése alapján döntöttek a szárnyvonalak megszüntetéséről? Miért szüntették meg a Pápa-Csorna és a Pápa-Környe vasútvonalakat? Miért nem egyeztettek az érintett önkormányzatok képviselőivel? Miniszter Úr! Kinek az érdekében döntöttek a vasútvonalak megszüntetéséről? Miniszter Úr! Hol volt a pápai gyerek?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Folyamatos zaj.) A Vadai Ágnes képviselőtársam által elmondottakra annyit szeretnék reagálni, hogy az Ignácz-jelentés szerint - Ignácz tábornok a Pest megyei rendőrfőkapitány - a rendőrök sérüléseiért jelentős mértékben a parancsnokaik is felelősek voltak, az irányítási hibák... (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Azok dobáltak!)

Szeretném elmondani azt is (Az elnök csenget.), hogy egyetlenegy rendőrt nem ért gumilövedékkel támadás, egyetlenegy rendőr sem sebesült meg gumilövedék által. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Továbbá szeretném elmondani azt is... (Nagy zaj.) Elnök Úr! Szeretnék beszélni, ha lehet. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Beszélj!)

ELNÖK: Megvárjuk, amíg csend lesz a teremben, képviselő úr. Beszámítjuk az időkeretbe.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tudom, hogy az igazság fáj, és önöknek ez nagyon fáj (Derültség az MSZP soraiban.), de szeretném azt is elmondani, hogy minket a rendészeti és honvédelmi bizottságban azért nem támogattak, illetőleg ezt az indítványt, mert azt mondták, hogy úgymond, átfogó felülvizsgálatra van szükség a rendőrségi törvénynél.

Én szeretném elmondani, hogy az elmúlt ciklusban, 2002 és 2006 között tizenhárom alkalommal szavazta meg a parlament ellenzéki támogatással a rendőrségi törvény módosítását. Mi akkor azért támogattuk, nem azért, mert átfogó volt vagy nem volt átfogó, mert fontosnak tartottuk. Itt is, ha önök komolyan gondolják a feladatukat, azt, hogy valamennyi magyar állampolgár érdekeit akarják képviselni, akkor ezt a törvénymódosítást támogathatnák.

Arra kérem önöket, hogy vegyük ma itt tárgysorozatba, pontosan valamennyi magyar állampolgár érdekében, és én szeretném kijelenteni (Dr. Dorkota Lajos: Úgysem veszik tárgysorozatba!), hogy a rendőrségi törvény, a jelenleg hatályos rendőrségi törvény akkor is el tudja látni a feladatát, illetőleg ennek alapján a rendőrség el tudja látni a feladatát teljes mértékben, hogyha a gumilövedéket mint a tömegoszlatásra alkalmas kényszerítő eszközt kivesszük a rendőrségi törvény hatálya alól. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi bizottság május 21-i ülésén a napirend tárgyalásakor a kisebbségi véleményt támogatók a következő véleményt fogalmazták meg, illetőleg támogatták a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Egyrészt az átvett irányelvek szakaszai között szembetűnő a mazsolázás, gyakorlatilag alig kíván a javaslat biztonsági garanciákat átültetni, ezzel szemben több lehetőség is található a törvényjavaslatban, amely álláspontunk szerint nagyon gyorsan a menekültek célországává tenné hazánkat, a magyar hatóságok helyzete viszont ebben az eljárásban kilátástalanná válhatna.

Másrészt a kisebbségi véleményt támogatók a következőt fogalmazták meg. A törvényjavaslat 38. § (2) bekezdésében megfogalmazott javaslat így szól: "A menekültügyi eljárásban kétség esetén az elismerését kérő javára kell dönteni." Álláspontunk szerint ez az igazi akna a tervezetben. A bizonyítás egyik legfontosabb szabályaként a javaslat, ahogy az indokolásban szerepel, az in dubio pro reo elvét határozza meg. A menekültügyi eljárásról tudnivaló, ennek egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy szinte csak az ügyfél nyilatkozata áll rendelkezésre a döntéshozatalhoz. Ennek az elvnek az alkalmazását erre a speciális helyzetre tekintettel feltétlenül aggályosnak találjuk. Ezért a jelenlegi formájában a javaslatot tartózkodással tudtuk minősíteni.

Köszönöm szépen.

DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat döntő részben a menekültügyi egyezményeknek és az uniós jogszabályoknak - elsősorban három irányelvnek - megfelelő szövegezést tartalmaz. Úgy, ahogy a korábban szólók elmondták, új státust is létrehoz ez a javaslat, az oltalmazottét. Az eljárási szabályok is változnak a korábbi törvényhez képest jelentősen, de nem annyira, mint amennyire az irányelvek erre lehetőséget adnának, és az ellátási szabályozás is módosul.

Az újabb, az oltalmazotti státus létrehozása bizonyos mértékig szükségszerű, de minden bizonnyal nagyon komoly problémákat is fel fog ez vetni: az eddigi befogadottak teljes felülvizsgálata, a régi és az új befogadottak, valamint az oltalmazott elkülönítése.

Megfontolásra érdemes, hogy más módszerrel történjen meg a jogharmonizáció, mert így a bevándorolt-letelepedett problematika fog megismétlődni. A finanszírozás megoldatlansága már az előterjesztésben is látszik, amikor ez szerepel: "A jogharmonizációból eredő ellátással összefüggő állami feladatok jelentős része az Európai Unió pénzügyi alapjaiból, elsősorban az Európai Menekültügyi Alap eszközeinek felhasználásával 2010-ig pótlólagos források nélkül megvalósítható, feltéve, hogy a végrehajtáshoz szükséges önrész az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetésében biztosított." Álláspontunk szerint egy törvényjavaslatban ilyen szinten bizonytalan szöveg nem szerepelhetne, különös tekintettel arra, hogy az eljárási változások költségvonzataival, az eljárás duplikálásával - az előzetes vizsgálati eljárásra gondolok - az előterjesztés egyáltalán nem foglalkozik.

A javaslatról részleteiben a következőket szeretném elmondani. Az eljárásban szerepel a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatóságként, azonban a nemzetbiztonsági ok nem elutasítási ok menekültként való elismerésként vagy a menekültstátus visszavonásakor; csak az oltalmazottként és menedékesként elismerést zárja ki. Megjegyzendő, hogy az elmúlt években volt rá példa, hogy a madridi robbantásokban részt vevő egyik terrorista hazánkban folyamodott menekültstátusért.

Az 5. § (2) bekezdés a) pontját szükséges lenne pontosítani, mert az együttműködés így nagyon tág lehet, az együttműködést konkretizálni kellene a 2005/85/EK irányelv 11. cikkének vagy a 2004/83/EK irányelv 4. cikkének (1)-(2) bekezdésében megfogalmazottak szerint.

A 6. § szabályozza az üldözés fogalmát. Alapvetően pontosan ülteti át a nemzetközi menekültügyi szabályozást, azonban a 2004/83/EK irányelv 5. cikk (3) bekezdésének szűkítő lehetőségét ez nem veszi át. Álláspontunk szerint ezt meg kellene fontolni, és ebbe a szabályozásba átültetni.

A 7. § (5) bekezdése szerint: "A miniszter menekültként ismeri el azt a harmadik ország vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete menekültügyi főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát megállapította." Ezeket kvótamenekültnek nevezi az indokolás, ami jól mutatja a jogintézmény lényegét, azaz például több tízezer ember átmenekült Ruandából Burundiba, ahol menekültként elismeri őket valamelyik hatóság, majd a Magyar Köztársaság menekültként ismer el egy kvóta szerint közülük bizonyos számút, és a menekült már Magyarország területére beléphetne így, és itt tartózkodhatna ebben az esetben. Gyakorlatilag ez így végső soron akár áttelepítési programként is működhetne. Ezt nyugat-európai országok is és Kanada is alkalmazta esetenként, például a délszláv háború idején, de megítélésünk szerint Magyarország semmilyen szempontból nincs felkészülve egy ilyen áttelepítésre, és ilyen nemzetközi kötelezettség sem terheli, ezért ezt rendkívül aggályosnak és hibásnak tartjuk.

A 9. § a menekült jogállásáról szól, a menekült kötelezettségeit azonban nem sorolja fel, ezek nem szerepelnek benne, de célszerű lenne a menekültek kötelezettségeit is - például a hazai jogszabályok betartása, együttműködési kötelezettség s a többi - megjeleníteni ebben a fontos szakaszban.

Az oltalmazott, illetve a menedékes státus megszűnésénél kimaradtak az idegenrendészeti szabályozással lehetséges kapcsolódási pontok lezárásai. Csak ha a menedékes szerez letelepedési engedélyt, akkor szűnik meg a státusa. Mindenképpen rendezni kellene megítélésünk szerint ezeket a lehetőséget, végig kellene gondolni, hogy a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes milyen más engedélyhez juthat, ha például benyújt egy EK-letelepedési engedélykérelmet, hogy a továbbiakban más országokban is dolgozhasson, vagy családi kapcsolatba kerül egy Magyarországon élő EGT-állampolgárral.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy, ahogy a kisebbségi vélemény ismertetésekor elmondtam, rendkívül aggályosnak tartjuk a törvényjavaslat 38. § (2) bekezdésében megfogalmazott szabályt, amit akkor is idéztem, most is megteszem, hogy a menekültügyi eljárásban kétség esetén az elismerést kérő javára kell dönteni. Ezt rendkívül aggályosnak és veszélyesnek tartjuk a jelenlegi formájában, mert ahogy elmondtam korábban is, ennek az eljárásnak az a jellegzetessége, hogy szinte csak az ügyfél nyilatkozata áll rendelkezésre a döntéshez. Ennek megfelelően az eljáró ügyintézőnek tolmács segítségével kell kialakítani valamilyen véleményt a menedékkérő történetéről. Ebben az esetben különösen igaz - igaz lehet, pontosan -, hogy messziről jött ember sok mindent tud mondani, ugyanakkor a menekültügyi szervnek gyakorlatilag nagyon kevés eszköze van, sok esetben semmilyen eszköze sincs az állítások ellenőrzésére, hiszen a kérelmező országához nem fordulhat.

A kétség fogalma teljesen bizonytalan, határai pedig nehezen állapíthatók meg, és ebből a szempontból a bírósági szakasz nagyon furcsa lehetne. Ez egy olyan szakasz, amelyet minden valamirevaló embercsempész azonnal kihasználhatna, és rengeteg új kérelmet bizonyosan nem lehetne feldolgozni. Nem tudom, hogy a törvényjavaslat előkészítői szakértői egyeztetés során gondoltak-e erre a lehetőségre.

Utalok arra, ami a törvényjavaslat indokolásában szerepel, az in dubio pro reo elv alkalmazására, amit aggályosnak tartunk. Döntő lehet az elbírálásban a menekültügyi országinformációs adatbázis, amely alapján eldönthető, hogy az adott országban, területen milyen potenciális, menekültüggyel kapcsolatos veszélyek merülhetnek fel, illetve vissza lehet-e oda személyeket küldeni.

A 39. § (2) bekezdése szerint a menekültügyi eljárásban a menekültügyi hatóság és a bíróság köteles beszerezni a miniszteri irányítás alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv jelentését, tehát mind az alapeljárásban, mind a jogorvoslati szakaszban. Ez a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól különálló szerv lenne; de vajon milyen szerv lehet ez, ha nem a menekültügyi? - tehetjük föl a kérdést. A kétség mellett ezáltal a döntés egy másik eleme is igen kérdésessé válhat, így a döntéshozatal alapjai kérdőjelezhetők meg.

(12.10)

A 43. (8) bekezdésének b) pontja szükségtelenül kiterjesztő, hiszen az irányelv, amelyre az indokolás hivatkozik, csak a menedékeseket célozza, így viszont sokkal-sokkal szélesebb kört ölel föl. Ez a b) pont egész kiterjesztően is értelmezhető, van rá európai gyakorlat is, hogy például a HIV-fertőzött bűnözőt nem lehet ilyen szakasz miatt az adott országába visszaküldeni.

Megfontolandó, tisztelt Országgyűlés, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal - és itt az 55. §-ra utalok, ne csak az érdemi eljárásban vegyen részt, hanem már az előzetes eljárásban, hiszen ez indokolt lehet.

Az 57. § indokolása bemutatja, hogy alapvetően a kérelmezők és azok segítőinek szemszögéből határozták meg a törvényjavaslat előkészítői eljárást. A (2) bekezdésben az orvosszakértői véleménnyel valamennyit finomított a korábbi tervezet megfogalmazásán. Az (1) bekezdés e) pontja szintén meglehetősen problematikus, hiszen a ragaszkodás ideje sincs tisztázva, amely akár a döntésig is eltarthat. Véleményem szerint nem kellene az embercsempészeket és a közokirat-hamisítást elkövetőket ilyen lehetőséghez juttatni.

Viszont arról is szót kell ejteni, tisztelt Országgyűlés, hogy a törvényjavaslat milyen opcionális lehetőséggel nem foglalkozik vagy lehetőségeket hagy figyelmen kívül. Ilyen például megítélésünk szerint a 2003/9/EK irányelv 9. cikke, amely arra utal, hogy a tagállamok közegészségügyi okokból megkövetelhetik a kérelmezők orvosi vizsgálatát. Vagy ugyanennek az irányelvnek a 16. cikke (2) bekezdése: a tagállamok megtagadhatják a befogadási feltételek biztosítását, ha a menedékkérő nem tudja igazolni, hogy a menedékjog iránti kérelmét az adott tagállamba érkezését követően az ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül benyújtotta. Vagy kimaradt szintén a törvényjavaslatból a 2004/83/EK irányelv 8. cikke. Ez a cikk a belföldi védelem elvét fogalmazza meg, ezt szabályozza, amit opcionálisan alkalmazhatnak az irányelvet átültető tagállamok.

A 2004/83/EK irányelv 34. cikke szerint a tagállamok támogatást nyújthatnak a menekült, illetve a kiegészítő védelemben részesített azon személyek részre, akik haza kívánnak települni. Álláspontunk szerint ez egy meglehetősen fontos szakasza az irányelvnek, ugyanakkor sokat elárul, hogy ez sem került bele az előterjesztésbe, nem jelennek meg a végrehajtási rendeletben vagy más jogszabályokban sem. A megfelelési táblázat szerint ez opcionális rendelkezés, amit nem kívánunk átültetni. És még lehetne folytatni a sort azokról a lehetőségekről, amit a törvényjavaslat nem alkalmazott.

Összegezve, tisztelt Országgyűlés, azt mondjuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint törvényre szükség van, azonban megítélésünk szerint nagymértékben a menekültek és a hozzájuk kötődő szervezetek igényeit vette figyelembe ez a törvényjavaslat, azokat tartalmazza. Az irányelvek szakaszai között szembetűnő a mazsolázás, gyakorlatilag alig kíván biztonsági garanciákat átültetni, ugyanakkor több lehetőség is található a tervezetben, amely nagyon gyorsan a menekültek célországává tehetné Magyarországot. A hatóságok helyzete viszont nagyon kiszolgáltatott, erre már többször is utaltam, ezen mindenképpen változtatni kell.

Az általam elmondottakra tekintettel szükséges a biztonsági garanciák beemelése. Erre vonatkozóan várunk módosító javaslatokat. Enélkül a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség számára nem elfogadható ebben a formájában a T/2935. számon benyújtott, a menedékjogról szóló törvényjavaslat. Abban bízunk, hogy a parlamenti tárgyalás során megszületnek ezek a kívánatos módosító indítványok, és ha ez a helyzet bekövetkezik, és olyan módosító indítványok kerülnek benyújtására, amelyeket támogatni tudunk, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség végső soron ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt egy évben több alkalommal merült fel az a kérdés, hogy a rendőrség szakszerűen és jogszerűen látja-e el a feladatát, rászolgál-e a működéséhez szükséges társadalmi bizalomra. Számos esetben derült fény ugyanis a rendőrség személyi állományába tartozó egyenruhások által elkövetett jogsértésekre, a rendőrségen belüli bűnelkövetés pedig különösen nagy veszélyt jelent a közbiztonságra, az emberek biztonságára. A rendőrség az elmúlt időszakban számos alkalommal nem élt, hanem visszaélt jogaival és a rendelkezésre álló eszközeivel, ami gyakran kiszolgáltatottá tette az embereket.

A rendőrség szakszerűtlen és jogsértő fellépéssel, bűncselekmények elkövetésével nem csupán személyi és anyagi, hanem erkölcsi kárt is okoz. Az alkotmányban és a törvényekben kapott felhatalmazással visszaélve megrendült a működésébe vetett közbizalom. A rendőrség tehát morális válságban van, nincs meg a szükséges közbizalom.

A működése közben a rendőrség az elmúlt egy esztendőben többször is politikai megrendelésre cselekedett, például a 2006. október 23-ai nemzeti ünnepen ilyen megrendelésre lépett föl a békés, ünneplő polgárokkal szemben. Több alkalommal megítélésünk szerint politikai megrendelésre cselekedett, ezért a kormány szerepét is ki kell vizsgálni a morális válság kialakulásában.

Tisztelt Országgyűlés! Azért kérjük sürgősséggel tárgyalni ezt a napirendi pontot, hogy ez a rendőrség működéséhez szükséges közbizalom mielőbb helyreállíttassék, ez pedig csak akkor tud megvalósulni, ha ez a bizottság mihamarabb feláll, még a parlament nyári szünete előtt. Az a párt, az a frakció, amelyik ezt a sürgősséget nem szavazza meg, megítélésünk szerint nem kívánja a morális válság megszűnését, illetőleg a közbizalom helyreállítását. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák az indítványt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt egy évben több alkalommal merült fel a kérdés: a rendőrség szakszerűen és jogszerűen látja-e el a feladatát, és rászolgál-e a működéséhez szükséges társadalmi bizalomra? Számos esetben derült fény ugyanis a rendőrség személyi állományába tartozó egyenruhások által elkövetett jogsértésekre, a rendőrségen belüli bűnelkövetés pedig különösen nagy veszélyt jelent a közbiztonságra, az emberek biztonságára.

A rendőrség az elmúlt időszakban számos esetben nem élt, hanem visszaélt jogaival és rendelkezésre álló eszközeivel, ami gyakran kiszolgáltatottá tette az embereket. A rendőrség szakszerűtlen és jogsértő fellépéssel, bűncselekmények elkövetésével nem csupán személyi és anyagi, hanem erkölcsi kárt is okoz. Az alkotmányban és törvényekben kapott felhatalmazással visszaélve megrendítette a működésbe vetett bizalmat. Ennek helyreállítása érdekében szükséges feltárni a morális válság kialakulásához vezető folyamatokat, körülményeket, a szervezet vezetőinek személyes felelősségét, a kormányzat felelősségét, az egyes bűncselekmények pontos körülményeit, a felderítetlen bűnelkövetés arányát és a rendőrségi, rendőri bűnelkövetés megelőzésének kérdéseit.

Tisztelt Országgyűlés! Ezért javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy hozzon létre vizsgálóbizottságot a Házszabály 34. § (1) bekezdése alapján a rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntések, intézkedések, mulasztások és ezek körülményeinek kivizsgálása céljából.

A vizsgálat tárgya a javaslatunk szerint a következő kérdések megválaszolása lehet, illetőleg legyen: milyen kormányzati döntések, intézkedések, mulasztások vezettek a magyar rendőrség morális válságához? Milyen társadalmi, politikai, gazdasági és szervezeti okai vannak annak, hogy a közelmúltban számos, a rendőrök által elkövetett súlyos jogsértés történt?

Milyen miniszteriális döntések, rendőri vezetési és irányítási hibák vezettek odáig, hogy a társdalom rendőrség iránti bizalma alapvetően megrendült?

(23.30)

Milyen törvénysértő parancsokat, utasításokat kapott a rendőrség az őt felügyelő állami szervektől és tisztségviselőktől, illetve milyen törvénysértő parancsokat kaptak rendőrök a feletteseiktől, amelyek alapján egyes rendőrök már azt gondolták, hogy nekik is mindent szabad, hiszen következménye, feletteseik, illetve politikai vezetők esetéhez hasonlóan, úgysem lesz?

Milyen kormányzati nyilatkozatok bátorították a rendőröket sorozatos jogsértéseik elkövetése során? Milyen folyamatok figyelhetők meg a rendőrök által elkövetett jogsértések számának és jellegének alakulását illetően? Milyen arányban kerülnek eljárási szakaszba, illetve nyilvánosságra a rendőrök által elkövetett jogsértések? Hány, a rendőrök által elkövetett jogsértés maradt következmény nélkül az elmúlt években? Próbálták-e az állami szervek elhallgatni, és ha igen, hogyan a rendőrök által elkövetett jogsértéseket? Fenyegették-e rendőri szervek rendőrségi jogsértések áldozatait annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a jogsértések bejelentésére, kivizsgálására? Tettek-e rendőrségi tisztségviselők olyan, a jogsértéseket tagadó vagy bagatellizálni, halogatni, illetve elhallgattatni akaró nyilatkozatokat, amelyekről később kiderült, hogy nem igazak?

Tisztelt Országgyűlés! Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása álláspontunk szerint közel hoz bennünket ahhoz, hogy a közbizalom, amely a rendőrség tevékenységéhez nélkülözhetetlen, és az elmúlt 16 évben sikerült ezt kiépíteni, fokozatosan újjáépüljön. Ezért kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a vizsgálóbizottság létrehozását, támogassa azt, hogy ez a vizsgálóbizottság mihamarabb megkezdje működését, mihamarabb létrejöjjön, és felelősséggel, a közbizalom iránti igényt tapasztalva és azt észlelve mihamarabb hozzákezdhessen a munkájához, és elvégezze a parlament által kiszabott mandátumát.

Köszönöm figyelmüket, és kérem, hogy támogassák az önálló képviselői indítványunkat. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt a Vadai képviselőtársam által tett megállapítást, hogy mi rosszindulatúak lennének a kérdéseinkkel, szeretném visszautasítani. Úgy gondolom, hogy ezek a kérdések foglalkoztatják ma az embereket, a magyar képviselőket. Pontosan az önálló indítványunk indokolásában, annak is az utolsó mondatában szerepel az a megállapítás, illetve megfogalmazás, hogy a szervezeten kívüli parlamenti kontroll érvényesítése szükséges a tisztánlátás, a helyzet megfelelő kezelése érdekében. A tisztánlátást szeretném aláhúzni. Mi nem mondunk előre ítéletet, mi kérdésekre tettünk javaslatot, vizsgálóbizottságra. Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket meg tudjuk válaszolni, fel kell állnia ennek a bizottságnak, létre kell jönnie, meg kell kezdenie a munkáját. A határozati javaslatba időkorlátot is tettünk, és abban bízunk, hogy ez a bizottság létrejön, és el tudja látni a feladatát.

Ami pedig a rendőrséggel kapcsolatos hozzáállást jelenti: szeretném elmondani, hogy én magam az elmúlt öt esztendőben több száz módosító indítványt adtam be az aktuális költségvetési törvényjavaslatokhoz, ami a működési kiadások, a dologi kiadások és a fejlesztések tekintetében, a személyi állomány illetményének a javítása érdekében próbált meg segíteni a rendőrségen. Mi egyébként ellenzékben is felelősséget érzünk a rendőrség iránt. Mi a tisztességes rendőröket támogatjuk, és azt szeretnénk, ha a rendőrség mihamarabb vissza tudná nyerni azt a közbizalmat, ami szükséges a működéséhez. Ez azonban nem jöhet létre anélkül, hogy a rendőrség maga ebben a munka dandárját ne végezné el, a saját megújulása, megtisztulása mindenképpen fontos lenne ehhez.

A parlamenti képviselőknek pedig az a feladatuk, hogy a törvény adta lehetőséggel, az ellenőrzési feladattal élve végezzék a munkájukat. Szeretném aláhúzni, hogy felelősen, tisztességesen, jó szándékkal, az ország érdekében szeretnénk eljárni, és azt szeretnénk, ha mi is hozzájárulhatnánk a közbizalom helyreállításához. Ehhez kérem a támogatást, és még egyszer azt kérem, hogy támogassák, szavazzák meg ezt a bizottságot.

Köszönöm a figyelmüket.

(23.50)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A rendőri vezetés gyakran okoz meglepetéseket, azonban néha úgy tűnik, hogy ők csodálkoznak a leginkább a kialakult helyzeten. Nézzük a legfrissebb fejleményeket!

Az újonnan kinevezett budapesti rendőrfőkapitány egy reggeli televízióműsorban bejelentette, hogy 750 fő hiányzik Budapest főváros rendőri állományából. Az általa elmondottak csak az újságírók számára tűnnek újdonságnak, rendőri körökben a probléma évek óta közszájon forog. Nemcsak arról van szó azonban, hogy a szokásos létszámhiánnyal küzd a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a főkapitány által bejelentett 750 fős hiányon túl az utóbbi hetek-hónapok intézkedései tovább rontottak a helyzeten. A hírek szerint 2007. május 8-án az előző országos rendőrfőkapitány utolsó intézkedései között a BRFK-tól 639 státust vont el, ennek a 639 státusnak több mint 90 százaléka a közterületi egyenruhás állományból került ki. Tény, hogy eddig 500 budapesti rendőr folyamodott nyugdíjazásért feletteseihez, elöljáróihoz - ez tovább rontja az amúgy is súlyos létszámhelyzetet.

Amennyiben a budapesti rendőrfőkapitány által bejelentett 750 főt, a májusban elvont 639 státust, továbbá a nyugdíjba vonuló 500 fős létszámot összeadjuk, láthatjuk, hogy közel 1900 fős létszámhiány jelezhető előre 2007 végére, tehát 1900 rendőrrel kevesebb teljesít szolgálatot Budapest fővárosban, mint amennyire szükség lenne.

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban? Nézzünk egy gyakorlati példát! Amíg korábban egy kiemelt kapitányság váltási létszáma 20-25 fő volt, addig ma 6-7 fő tud egy váltásban dolgozni. Már sajnos mindennapi, megszokott eset, hogy a rendőrség nem tud az állampolgári bejelentésekre időben kiérkezni, egyszerűen nincs annyi rendőr, hogy minden üggyel időben, szakszerűen tudjanak foglalkozni.

Egyre többen gondolják úgy a rendőri állományban, hogy a kialakult helyzetért az elmúlt öt év kormányzati politikája a felelős. A polgári kormány idején a hivatásosok számára elindított életpályamodell garanciát jelentett, hogy anyagilag is és erkölcsileg is elismerik munkájukat. A szocialista kormányok alatt azonban romlottak az állomány élet- és munkakörülményei, illetményalapjuk az öt év alatt csak pár százalékkal nőtt, reálértékben azonban csökkent a fizetésük. Ezekre a tényekre ön, miniszter úr, mint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese, vizsgálataiban többször is felhívta a figyelmet. A budapesti rendőrök egy része vidéki illetőségű, és menekülnek a fővárosból, mert szálláshelyeik színvonala rossz, és alacsony a fizetésük.

Tisztelt Miniszter Úr! Mit tesz ön annak érdekében, hogy a drámai létszámhiány megoldódjon a fővárosban? Mi magyarázza azt, hogy májusban 639 státussal csökkentették központilag a budapesti főkapitányság állományát? Van-e önnek programja a budapesti rendőrségi szállások színvonalának javítására (Az elnök csenget.), az állomány lakásgondjainak enyhítésére? És mit tesz annak érdekében, hogy a rutinos, jól dolgozó rendőrök a pályán maradjanak?

Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Arra nem nagyon volt példa, tisztelt Országgyűlés, hogy itt az Országgyűlés falai között a hivatalban lévő köztársasági elnököt ilyen durván megtámadják, mint Takács Albert miniszter úr vagy Eörsi Mátyás frakcióvezető úr tette. Úgy gondolom, hogy ezt a támadást vissza kell utasítani. És itt is hangsúlyozni szeretnénk, hogy a köztársasági elnök úrnak a 2006. október 23-ai, budapesti brutális rendőri fellépéssel kapcsolatos értékelésével teljes mértékben egyetértünk, és tiszteletben tartjuk.

Ami a napirend előtti felszólalás címét illeti, "Az ünnep rendjét", el kell mondani, hogy az október 23-ai nemzeti ünnep legnagyobb rendezvénye a Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlése, majd a Terror Házához való átvonulás volt. Itt becslések szerint közel negyedmillió ember békésen, szeretetben, egymást tiszteletben tartva ünnepelt, majd békésen mindenki hazatért. Tisztelt Országgyűlés! Ebből az következik, hogy ha a rendőrség nem kap politikai parancsot a békés ünneplők megtámadására, akkor a rendezvény békében, szeretetben zajlik le, és nincs rendbontás, nincs botrány.

Ami pedig a tavaly október 23-ai brutális rendőrtámadást illeti, itt is hangsúlyozni kell, hogy elfogadhatatlan, hogy az áldozatok a mai napig semmiféle elégtételt nem kaptak, nem kaptak sem erkölcsi, sem jogi, sem anyagi elégtételt. Felszólítom a miniszter urat, hogy e tekintetben haladéktalanul kezdeményezzen kárpótlást, kártalanítást az áldozatoknak.

Ami pedig a rendőrséget illeti: szeretnénk azt is elmondani, hogy a rendőrség sajtótájékoztatón jelentette be, hogy tudomása van radikális rendbontó csoportok lakhelyéről, szándékairól, céljairól, programjairól, mégsem tett semmit azért, hogy megakadályozza, hogy ezek a programok megvalósuljanak és a törvénysértés megvalósuljon. Ez is elfogadhatatlan, miniszter úr, és ez is az ünnep rendjéhez tartozik. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból. - Szórványos taps az MDF soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az imént Keleti György képviselő úr az ország biztonságáról beszélt. Úgy gondolom, hogy legalább ilyen fontos a Magyar Köztársaság közbiztonsága, és ha e tekintetben vizsgáljuk a költségvetést, sokkal elszomorítóbb képet kapunk, hiszen ha figyelembe vesszük, hogy 2008. január 1-jétől a határőrség és a rendőrség integrált szervezetbe kerül, és egységes magyar rendőrség jön létre; ha ennek a két szervezetnek a 2007-es támogatási összegét összeadjuk, és figyelembe vesszük, hogy a 2008-as költségvetésben milyen összeg szerepel, akkor azt látjuk, hogy ez több mint 4 milliárd forinttal kevesebb. Arról nem is beszélve, hogy az összevont szervezet létszáma 45 ezer fő, közel 4 ezer fővel csökken a létszám.

(12.20)

Azt mondhatjuk, mindez aggályossá teszi azt, hogy az a közbiztonsági szint, ami Magyarországon van jelenleg, amivel egyébként nem nagyon dicsekedhetünk, esetleg tovább romolhat. Ha már itt a rendőrségnél tartunk, azt is el kell mondani, hogy ebben az évben több olyan súlyos eset merült fel, amely a rendőrség morális válságát vetítette előre, illetve ez fogalmazódhatott meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a rendvédelmi szervek védelmi szolgálata, amely kvázi belső elhárításként működik, és a hivatásos állományúak, a rendőrök, határőrök, vám- és pénzügyőrök, büntetés-végrehajtásban szolgálatot teljesítő hivatásosok ügyeit vizsgáljuk, azt mondhatjuk, aggályos, hogy nem áll rendelkezésre a szükséges forrás.

Ugyancsak a jövőt, illetve a képzést illeti a Rendőrtiszti Főiskola 2008-as támogatása. Azt mondhatjuk, félő, hogy ez a támogatási összeg nem lesz elegendő azokra a feladatokra, amelyek az intézmény normális működéséhez szükségesek, és akkor még nem beszélhetünk a központi kórház megszűnése kapcsán előállt helyzetről. Úgy gondolom, ezek a kérdések is árnyalják a képet, és azt mondhatjuk, hogy ez a 2008-as költségvetési előirányzat nem ad okot arra, hogy nyugodtan nyilatkozzunk róla.

Köszönöm szépen.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A korábbi hozzászólásomban már érintettem a rendőrség és a határőrség 2008. január 1-jével történő összevonásának kérdését, illetőleg azt, hogy ez hogyan is jelenik meg a 2008. évi költségvetésben.

Szeretnék itt is utalni a korábbi kormányzati ígéretekre, miszerint 2008. január 1-jével egyrészt eltűnik a két szervezet adósságállománya, másrészt pedig biztosítva lesz a szükséges forrás a normális, folyamatos működéshez.

Az előbb arról beszéltem, hogy több mint 4 milliárd forinttal kevesebb a támogatási összeg az új, egységes rendőrség vonatkozásában, mint ha összeadnánk a két szervezet 2007-es forrásait. Ha tovább boncoljuk ezt a költségvetést, akkor azt tapasztaljuk, hogy a személyi kiadások tekintetében 9 milliárd forinttal kevesebb szerepel a 2008-as költségvetési előirányzatban, mint a 2007-es költségvetésben a két szervezetet érintően. Én úgy gondolom, ha visszagondolunk a közel hatéves MSZP-SZDSZ-kormányzásra, a rendvédelmi szervek vonatkozásában talán a legnagyobb adósság az volt, hogy a személyi juttatások színvonala reálértékben csökkent ez alatt a közel hat év alatt, illetve az az életpályaprogram, amelyet még a Fidesz-kormány 2001. július 1-jével megindított, megtört.

Ha már itt az életpályaprogramot és a hiányosságokat említem, akkor azt mondhatom, hogy szemben az ígéretekkel, a hivatásos állományúak lakáshozjutási támogatása, az erre biztosítandó forrás gyakorlatilag eltűnt. 2003-ban még volt néhány lakásátadás, amit még a polgári kormány idején megindult építkezések finanszíroztak, de ez gyakorlatilag eltűnt. Ha utalok a budapesti létszámhiányra - több mint kétezer rendőr hiányzik Budapest utcáiról -, akkor azt mondhatom, hogy megvan az oka, hogy miért nincs rendőr Budapesten: azért, mert nem tudnak letelepedni, nincs lakás, reménytelen gyakorlatilag. Azt gondolom, különösen így van ez a pályakezdő fiatal, szakközépiskolában vagy a Rendőrtiszti Főiskolán végzett rendőröknél.

Ha már a létszámnál tartunk: az MSZP-SZDSZ-kormány komoly csapást mért a létszámhelyzetre 2004 szeptemberéből, amikor öt rendészeti szakközépiskolát megszüntetett. Ha megnézzük a 2008-as költségvetésben a Rendőrtiszti Főiskola költségvetését, az nominálértékben közel 40 millióval kevesebb előirányzatot tartalmaz, mint 2007-ben. Én úgy gondolom, hogy ezek a tények önmagukért beszélnek, és emiatt se elfogadható ez a költségvetés. Én abban bízom, hogy a benyújtandó módosító indítványokkal együtt talán javítható lesz, mert így, ebben a formájában aggályosnak látszik.

Még visszatérnék a rendőrség és a határőrség összevonására. Én úgy gondolom, hogy itt, a tisztelt Ház falai között is meg kell köszönni a határőrség személyi állományának azt a munkát, azt a szolgálatot, amit az ország érdekében mint önálló szervezet végzett. Köszönjük. Abban bízunk, hogy az a színvonal lesz jellemző az új rendőrségre 2008. január 1-jét követően, amit a határőrség ebben az elmúlt 17 esztendőben elért, amelyhez gratulálunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A parlament az ez év június 25-i zárószavazáskor fogadta el a rendőrségi törvény legutóbbi módosítását, amely hosszú idő után következett be. Mi úgy látjuk, hogy az 1994. évi XXXIV. törvény alapvetően egy jól sikerült törvény, közel 14 éve hatályban van, de ez nem jelenti azt, hogy a módosításáról ne lehetne beszélni. Mi ezt nem is kifogásoljuk. Úgy gondoljuk, ha a módosítás következtében javul a közbiztonság, javul Magyarország polgárainak a biztonsága, az uniós kötelezettségeinknek jobban eleget tudunk tenni, vagy segíti annak a közbizalomnak a helyreállítását ez a törvény, amely tavaly októberben jelentős mértékben megsérült, akkor ez mind önmagában is elegendő ok arra, hogy erről beszéljünk. Nem is zárkózunk el ez elől.

De szeretném elmondani, sajnálatosnak tartom, hogy az a kiérlelési folyamat, az az egyeztetési folyamat, ami egy ilyen fontos törvénynél elengedhetetlenül szükséges, most elmaradt. És szeretném aláhúzni és hangsúlyozni, hogy ennek a törvénynek a 8. §-a a közterületen elhelyezett képfelvevő eszközök használatával kapcsolatban az önkormányzatok számára jelentős kötelezettségeket szeretne előírni. Az önkormányzati szövetségekkel tudomásom szerint nem történt egyeztetés, amit rendkívül sajnálatosnak tartok.

Ami a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség hozzáállását jelenti a benyújtott törvényjavaslathoz: szeretném aláhúzni, hogy ezen hiányosságok ellenére érdemben tárgyaljuk ezt a javaslatot, hiszen már módosító indítványokat nyújtottunk be ehhez a tartalmát illetően jelentős törvényjavaslathoz, amelyek egy része javító, jobbító szándékú olyan módon, hogy pontosítja a szabályozást, másik része pedig elhagy bizonyos tervezett változásokat.

(19.10)

Ha ezeket a módosító indítványokat tudjuk egyeztetni, meg tudunk állapodni ezeknek az elfogadásáról, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem zárkózik el a törvény elfogadása elől. De azt szeretném elmondani és hangsúlyozni itt is, és ebben egyetértek Gál Zoltán képviselőtársammal, hogy a magyar rendőrség és a határőrség integrációja, ami jelenleg folyamatban van - 2008. január 1-jétől lép működésbe, kezdi meg tevékenységét ez az új szervezet -, mindenképpen egy olyan feladatot ró az illető szervek, tehát mind a rendőrség, mind a határőrség vezetésére, személyi állományára, amely megfontolás tárgyává teszi, hogy újabb szabályozással vajon terheljük-e ezeket a szervezeteket, illetőleg az új szervezetet.

A benyújtott törvényjavaslat egyes pontjairól is szeretnék röviden az általános vita szabályaira tekintettel véleményt mondani. Az általunk benyújtott módosító javaslatok javasolják kivenni a tervezetből a biztonságvédelmi zónával, illetve a védett személyekkel kapcsolatos szabályokat. Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg hatályos rendőrségi törvény erre vonatkozóan jól szabályozza a kérdést. Ezekkel egy a teendő: ezeket a szabályokat be kell tartani.

Ami a rendőrök azonosításával kapcsolatos, régóta húzódó vitát illeti: úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat szándékait illetően jó szándékú e tekintetben, de nem kellően pontos. A mi módosító indítványaink azt célozzák meg, hogy ezt a feltételt vagy ezt a követelményt megfelelő módon tudjuk biztosítani. Bízom abban, hogy a kormánypárti képviselőtársaim támogatják ezt a módosítást, aminek a lényege az, hogy a rendőr köteles nevét, azonosító számát, szolgálati helyét, valamint az intézkedés tényét és célját az érintett tudomására hozni. A rendőrnek az intézkedés befejezése után közölnie kellene az állampolgárral azt, hogy az intézkedés ellen hol élhet panasszal.

A javaslat egyik pontja álláspontunk szerint alkotmányos aggályokat is felvető szabályozást tartalmaz, amely szerint a közúti közlekedésben részt vevő gépjármű-tulajdonosok személyi tulajdonához való joga sérülne, a tervezet szerint ugyanis a rendőr a jármű kulcsait elveszi - elveszi, hangsúlyozom -, ha a jármű vagy a vezető állapota a biztonságot veszélyezteti. A jelenleg hatályos szabályozásban ez a rendelkezés opcionális - elveheti -, míg a tervezet kötelezővé teszi a kulcsok elvételét a törvényben meghatározott esetekben. A törvényjavaslat - ha tehát a Ház elfogadná ezt a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában - azt eredményezné, hogy nem lenne lehetőség arra, hogy amennyiben a vezető állapota veszélyezteti a biztonságot, de a jármű műszaki állapota egyébként nem, akkor a gépjárműben utazó más személy, a felesége, testvére, gyermeke - lehetne még sorolni az érintett, szóba jöhető személyeket - átvegye a vezetést. Én úgy gondolom, ez nem lehet célja a rendőrségi törvény módosításának, erre nincs szükség. Ha a feltételek fennállnak, a rendőr ma is megteheti. Én úgy gondolom, a jelenlegi szabályozást nem kellene elrontani, mert ami jó, azt ne rontsuk el. Tehát ehhez kapcsolódóan módosító javaslatot nyújtottunk be.

Ugyancsak a 8. § - amit érintettem -, a képfelvevő eszközök szabályozását illetően sem helyes a szabályozás. Én egyébként az önkormányzati vezetőkkel beszéltem, megkérdeztem a véleményünket, megmutattam a törvényjavaslatot, hogy hogyan értékelik, milyen véleményük, milyen észrevételük van, és azt mi beépítettük a beadott módosító javaslatba. Mi úgy látjuk, hogy az önkormányzatokra rendőrszakmai feladatokat hiba lenne átruházni. Úgy látjuk, hogy a képfelvevő eszközökről a rendőrségnek kellene dönteni, természetesen az önkormányzatok egyetértési jogával. Nem támogatjuk azt a törekvést sem, hogy ezen eszközök beszerzésének teljes anyagi hátterét az önkormányzatok és ne a rendőrség, közvetve a magyar állam, a Magyar Köztársaság költségvetése állja.

Az adatkezelési szabályokról szeretném elmondani azt, hogy nem zárkózunk el attól, hogy ezeket a szabályokat áttekintsük, esetleg később módosítsuk, de úgy, ahogy Gál Zoltán képviselőtársam is elmondta, jelenleg az uniós kerethatározat előkészítése és az elfogadási folyamat zajlik. Úgy gondoljuk, nem lenne célszerű az, hogy esetleg a jövő év első felében újra a rendőrségi törvényt tárgyaljuk. Érdemes lenne megvárni ezt az uniós szabályozást.

Vannak a tervezetnek egyébként olyan pontjai is, amelyekkel már a jelenlegi formájában is egyetértünk, vagy csak kisebb módosításokat tartunk szükségesnek. Ilyen az 1. §, az 5. §, a 6. §, amely a rendőri igazoltatás körét szűkíti, ami kizárja, hogy öncélú igazoltatás legyen. Ilyen a 9. §, a 13. § és a 14. §.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az elmondottak alapján és a már benyújtott módosító javaslatai alapján fontosnak tartja, hogy olyan szabályozás kerüljön elfogadásra, amely megfelel azoknak a céloknak, amelyeket a hozzászólásom elején megfogalmaztam, az ország és polgárai érdekeit szolgálja, és még ebben a jelenlegi, rossz politikai légkörben is hajlandók vagyunk arra, hogy a kétharmados döntési körbe tartozó törvényjavaslat kapcsán érdemi egyeztetést folytassunk, az eredményes egyeztetés után pedig itt, a parlamentben a szavazások során igen gombot nyomva elfogadó módon álljunk hozzá. De még egyszer mondom, ehhez az kell, hogy a szocialista-szabad demokrata képviselőtársaink is elfogadják azokat az érveket, amelyeket a módosító javaslatainkban megfogalmaztunk.

Másrészt pedig szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét arra, hogy érdemes és hasznos egyébként az egyeztetéseket lefolytatni, az időt erre rászánni. Mi ebben, ha erre kellő idő áll rendelkezésre, partnerek vagyunk. Én abban bízom egyébként, hogy az ország és polgárai érdekének megfelelő törvény elfogadására kerül sor a rendőrségi törvény módosításával.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Még szeretnék reagálni a Gál Zoltán képviselőtársam által elmondottakra, mégpedig két vonatkozásban. Egyrészt az eredeti törvény, a '94. évi XXXIV. törvény egyik bevezető szakasza kimondja, hogy a rendőrség pártpolitikai befolyástól mentesen végzi tevékenységét. Én azt szeretném, ha ez a jövőben így lenne.

A második pedig, utalt rá a képviselő úr, úgy fogalmazta, a rendőrséget ért politikai támadás vagy morális válság, nem emlékszem pontosan, erre azt szeretném elmondani, hogy nagyon fontos és a jövőt illetően a rendőrség tevékenységét erősítené, és a rendőrség önbizalmát növelné, ha a politikai válságot nem rendőri eszközökkel próbálná a kormány megoldani, és nem venné igénybe ezekre a célokra a rendőrséget. Úgy gondolom, hogyha ez elmarad, ez nagyban növelné a rendőrség önbizalmát, és javítaná az eredményességet.

Köszönöm szépen.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor annak idején, 2000 őszén az Orbán-kormány beterjesztette a tisztelt Ház elé ezt a törvényjavaslatot, figyelembe vette azt a több mint tízéves előkészítő munkát, amit az előző magyar kormányok ezen a téren végeztek, és az európai uniós törekvéseket, adatokat, információkat is, és így lépett hatályba 2001. január 1-jén az úgynevezett pontrendszerről szóló törvény, illetőleg az ennek végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet. Ez a törvény akkor egyéves próbaidőszakot írt elő, gyakorlatilag egy ponttal javasolta büntetni a szabálysértést elkövetőket, és egy év után felülvizsgálatot írt elő ez a törvény. Ez a felülvizsgálat nem történt meg az előírt határidőre, hanem csak 2004 tavaszán született egy kormányrendelet, ami három ponttal "jutalmazta" a szabálysértést elkövetőket, differenciált módon.

Az előterjesztő, illetőleg az előttem szóló képviselőtársam is idézte a szörnyű, borzalmas adatokat, a magyar utakon történt balesetek áldozatait, sérültjeit sorolta fel. Én azt gondolom, hogy valóban tenni kell azért, hogy ez a szörnyű tendencia megálljon. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ebben a törekvésben támogatja a kormány javaslatát.

De szeretném azt is hangsúlyozni, hogy ez a pontrendszer, ez a szigorítás nem egyedüli csodafegyver, itt nagyon sok tényező játszik szerepet, úgymint az utak állapota, a személygépkocsik állapota, a gépkocsivezetők morálja, a rendőrség hozzáállása, lesz-e, van-e elég rendőr az utakon, vannak-e olyan eszközök, amelyekkel tudják ellenőrizni a sebességhatárok betartását, vagy azt ki tudják-e szűrni, hogy a jobbról előzők - ami egy nagyon nagy baleseti ok - megkapják méltó büntetésüket. Tehát hangsúlyozom, hogy ez egy nagyon összetett feladat, amelynek egyik komponense, egyik összetevője a pontrendszer szigorítása, amit támogatunk.

Ami pedig a részleteket illeti, engedjék meg, hogy amellett, hogy üdvözöljük a jogalkotói szándékot, néhány tényezőre fölhívjam a figyelmet. Ez a törvényjavaslat megítélésünk szerint a szükségesnél lényegesen szigorúbb pontrendszert javasol bevezetni. A ponthatárok egységes, három ponttal történő felemelése, a jelenleg hatályos hét ponthoz képest a tízpontos büntetés mintegy másfélszeres, míg az egyes szabálysértéseknél a jelenlegi három, illetve egy ponthoz képest kétszeres, illetőleg háromszoros súlyosbítást jelent.

Mindamellett ugyanakkor megszűnik a pontok közötti jelenlegi arány, amit én nagyon veszélyes tendenciának tartok, hiszen míg a hatályos szabályozás szerint egy enyhébb szabálysértés és egy súlyos bűncselekmény megítélése a pontrendszerben hétszeresen adható pontszámkülönbözetben nyilvánul meg, addig ez a javaslat szerinti pontszámokkal háromszorosára csökkenne. Jelenleg az enyhébb szabálysértés egy ponttal, míg a súlyosabb bűncselekmény hét ponttal szankcionálható. A javaslat szerinti emelkedéssel ezek négy, illetőleg tíz pontra változnak. Hogy egy konkrét példát is mondjak: egy vezetés közben kihangosító nélküli mobiltelefonálás és egy cserbenhagyás között mindenképpen indokolt megtartani a magatartások súlyossága közötti arányt a pontrendszerben is, így nem támogatható az a mechanikus megoldás, amely egységesen rendeli emelni a pontszámokat, mellőzve az arányok vizsgálatát.

Ugyanezen okfejtés mentén nem világos, logikátlannak tűnő az utánképzésen való, önkéntes részvételt követő pontcsökkenés határainak és mértékének módosítása. Ennek okán a mértékek önkényes megemelése megfelelő indokolás hiányában nem támogatható.

A törvényjavaslat a szabálysértések esetében kizárólag általános keretként határozza meg a kiszabható pontokat, a részletes pontszámokat kormányrendelet határozza majd meg. Eszerint a törvényjavaslat a közlekedési szabálysértések miatt kiszabható pontok számát legalább egy, legfeljebb hat pontban állapítja meg, így tehát a kormányrendelet megalkotásánál kell különös figyelemmel lenni arra, hogy arányosan kerüljenek megállapításra az egyes büntetőpontok, figyelembe véve a társadalomra ténylegesen veszélyt jelentő közlekedési magatartásokat.

A Magyar Autóklub jogi bizottsága is arra hívja fel a figyelmet, amely szerint a közlekedési előéleti pontrendszerrel összefüggő jogszabályok szigorítását indokoltnak látja, de csak a könnyen, egyértelműen bizonyítható és kizárólag az úgynevezett kiemelt közlekedési szabálysértések esetén.

Véleményünk szerint a javaslat által megcélzott módosítás szükséges, a jogszabályok módosítása azonban pontosabb, alaposabb előkészítést, hatásvizsgálatot és egyeztetést igényel.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezt a kérdést, tehát a közúti közlekedés biztonságát, a közlekedők biztonságát nemzeti ügynek tekinti, ezért hajlandó az együttműködésre. Fontosnak tartja azt, hogy ne csak a kétharmados törvényekben - amiben van egy megegyezési kényszer - legyen megegyezés, egyeztetés, hanem ebben a kérdésben is. Én bízom benne, hogy az általam benyújtott módosító indítványokat és a képviselőtársaim által benyújtandó módosító indítványokat meg tudjuk vitatni, jobbá tudjuk tenni, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a közúti közlekedés áldozatainak száma, és nőjön a közúti közlekedésben részt vevők biztonsága.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én úgy gondolom, hogy az általános vitában sem volt ellentét a parlamenti pártok képviselői között a tekintetben, hogy szükséges a szigorítás, és szükséges, hogy a parlament valamilyen lépést tegyen ezen a téren, mert a közúti közlekedésben részt vevők biztonságát javítani kell.

Bár én azt is elmondtam, hogy a pontrendszer csak egy eszköz - nem csodaszer, de nagyon fontos eszköz. Ezt az eszközt vegyük kézbe, használjuk ki jobban, mint ahogy eddig tettük. Egyébként a szigorítás tényét, amit a kormány ebben a törvényjavaslatban előterjesztett, támogatjuk, üdvözöljük.

De azt is el kell mondani, hogy ez egy brutális szigorítás. És egyetértek Hankó Faragó képviselőtársammal, a törvényjavaslat eredeti szándékával egyetértve, miszerint a közúti közlekedésben részt vevők biztonságát a pontrendszer szigorításával növelni kell, de mégis úgy gondolom, ez sem az a törvényjavaslat, ami ebben a formában változatlanul elfogadható lenne, illetőleg ez lenne a legjobb.

(17.00)

Azt gondolom és abban bízom, hogy van mód arra, hogy ebben valamiféle egyetértés alakuljon ki. Én négy módosító indítványt terjesztettem elő a T/4303. számú törvényjavaslathoz. Az első, ami 5. szám alatt került regisztrálásra, a gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén a javaslat szerinti 7 pont helyett 5 pontot adna, a szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 10 helyett 8-at, a szabálysértés elkövetése esetén az 1-6-ig terjedő ponthatár helyett 1-4-ig lenne. A következő alternatív javaslatban, mert ezek egymást kizáró módosítók, szintén a törvényjavaslat 3. §-a tekintetében nyújtottam be módosító javaslatot, amit az előttem szóló képviselőtársam, Hankó Faragó Miklós támogatásáról biztosított, amit köszönök. Itt annyi lenne a változás, hogy szabálysértés elkövetése esetén 1-4-ig terjedne az adható pontszám. Azután az utánképzésben való részvétel következményeire vonatkozóan is nyújtottam be javaslatot, a 8. számú módosító indítványom pedig a több szabálysértés elkövetése esetén a kvázi, nem ide illő kifejezéssel a halmazati büntetés szabályait enyhítené.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy ezekről a módosító indítványokról, akár kapcsolódó módosító indítvánnyal érdemes beszélni. Történt is kapcsolatfelvétel a minisztériummal, és én is látok némi reményt arra vonatkozóan, hogy ezek a pontok ésszerűsödhetnek, illetőleg olyan nagyságrendet sikerül elfogadni, ami lehetővé teszi, hogy az eredeti cél ne sérüljön, tehát súlyos büntetést kapjanak azok, akik a törvényjavaslatban előírt cselekményeket megvalósítják, másrészt pedig ésszerű keretek közé szorítaná ezeket a pontokat. Ennek reményében kérem a tisztelt képviselőtársaimat és a kormány képviselőjét, hogy a benyújtott módosító javaslataimat támogassák.

Köszönöm szépen.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek Mécs Imre képviselőtársammal az ellenőrzések tényét, illetőleg ennek szorgalmazását tekintve. Azt szeretném aláhúzni, én magam is utaltam arra, hogy az előéleti pontrendszer nem csodafegyver, hanem egy eszköz, nagyon fontos eszköz, és végre egy olyan eszköz, amit ha tényleg "kézbe veszünk", és ha ezeket a szabályokat elfogadja a parlament, akkor remélem, hogy az eddigieknél hatásosabb eszköz lesz. Mégis arra hívnám fel a figyelmet, hogy az ellenőrzések tekintetében az lenne talán a helyes, ha nem kampányszerűen, nem egy-egy rossz hétvége után, amikor kirívóan sok ember hal meg az utakon, hozzáteszem, egy ember halála is döbbenetes, borzasztó és elfogadhatatlan, de mégis, nem akkor kellene, amikor nagy számban történnek halálos balesetek, hanem egész évben, január 1-jétől december 31-éig állandóan, folyamatosan és eredményesen.

(17.10)

Azt gondolom, ez is hozzájárulhatna ahhoz, hogy az eredeti cél megvalósuljon.

Még arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy uniós kötelezettségvállalás is egyébként és uniós cél is, hogy 2010-ig az Európai Unió 50 százalékkal szeretné csökkenteni vagy visszaszorítani a halálos közúti balesetek számát.

Köszönöm szépen.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Igen, elnök úr.

ELNÖK: A képviselő úr jelzi, hogy igen. Kontrát Károly képviselő urat illeti a szó.

(16.40)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Bizonyára ön sem ismeri még a kuglófkészítés csínját-bínját. Bevallom töredelmesen, én is így vagyok ezzel. De amióta Kondorosi Ferenc kormánybiztostól megtudtuk, hogy ügyesen forog a konyhában, egyre jobban érdekel többünket is a téma.

Hogyan is kerül a kuglóf az asztalra? - kérdezhetnénk. Ismert a sajtóból, hogy március elején az új rend, a zéró tolerancia, továbbá az objektív felelősség kiagyalója szolgálati Audijával a VI. kerületben, a Bajza utca 62. szám előtt tilosban parkolt órákon keresztül. Az elmúlt hetekben, hónapokban a legválogatottabb eszközökkel küzdött az állampolgárok ellen, szem előtt tartva azt a gyurcsányi gondolatot, amely szerint ebben az országban zömmel szabálysértők élnek, akiket meg kell regulázni. Ismerjük az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart intézkedései társadalmi fogadtatását, a sokszor esztelen és értelmetlen szigorítások bevezetésével kapcsolatos jogos elégedetlenséget. Most azonban megtudhattuk, hogy azért parkolt órákon keresztül a tilosban, mert gyermekének kuglófot sütött, ahogy nyilatkozta. Elgondoljuk, lelki szemeinkkel látjuk, hogy Audiját a tilosban hagyva már azon gondolkodott, hogy miként fogja a tojásfehérjét habbá verni, továbbá kakaóval elegyíteni a megmaradt masszát.

Kondorosi szabálysértésével, továbbá az arra adott cukrászati magyarázattal mára elérte, hogy immár az emberek szemében nem az új rend, hanem a kuglófsütés kormánybiztosává vált. Államtitkár úr, nem kellene őt inkább a cukrásziparban foglalkoztatni? (Derültség és taps az ellenzéki oldalon.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha visszagondolunk az elmúlt évekre, az elmúlt hat év szocialista-szabad demokrata kormányzására, akkor azt mondhatjuk, hogy emelkedés volt itt bizonyos tekintetben, csak az a baj, hogy nem a fizetések, illetmények, bérek, juttatások emelkedtek, hanem a bírságok, büntetések, szabálysértési bírságok emelkedtek az utóbbi időben brutális mértékben. Úgy gondolom, hogy egyrészt ez nem jó, és ez túlmutat azon, hogy hibázhat kormánybiztos és ellenzéki képviselő is, mert ez egyébként így van, ezt el lehet ismerni. De azt gondolom, a hiba nem ez. A hiba az, hogy egyrészt olyan követelményeket támasztanak, olyan szabályokat hoznak, amelyeket maguk sem tudnak betartani, nem tartanak be, és ettől kezdve hiteltelen az egész új rend programja. Úgy gondolom, ezt kellene átgondolni, ezt kellene újragondolni, hogy olyan követelményeket támasszanak az emberekkel szemben, amelyeket a kormányzati tisztviselők vagy a kormánybiztos vagy akár egy ellenzéki képviselő is be tud tartani.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt héten jelent meg az a hír, miszerint az Országos Rendőr-főkapitányság parancsára több száz vidéki rendőrt vezényeltek Budapestre a budapesti rendőri létszámhiány enyhítésére. A hírek szerint elsősorban Győr-Moson-Sopron megyéből, Nógrád megyéből és Vas megyéből vezényeltek fel rendőröket Budapestre.

A hír azért meglepő, mert eddig tagadták, hogy rendőri létszámhiány lenne Magyarországon, illetőleg konkrétan Budapesten, de ha visszagondolunk az elmúlt hat év szocialista-szabad demokrata kormányzására, akkor nem lepődünk meg, hogy ennek ez lett az eredménye. Hiszen 2002-ben, a Medgyessy-kormány hivatalba lépésekor megszüntették az Orbán-kormány által beindított rendőri életpályát, a lakásépítéseket leállították, illetőleg még átadták azokat a lakásokat, amelyeket még az Orbán-kormány idején, Pintér Sándor belügyminisztersége idején kezdtünk el építeni.

Lamperth Mónika, aki az előbb hagyta el a parlament üléstermét, még nagy fittyekkel ezeket átadta, de egyetlen lakásépítési programot sem indítottak utána, az illetményeket hosszú évekig nem emelték, a rendészeti szakközépiskolák jelentős részét 2004-ben bezárták, a Rendőrtiszti Főiskola helyzetét bizonytalanná tették, emlékezzünk vissza, hogy a Nemzetvédelmi Egyetemmel akarták összevonni. Szóval, sok mindent tettek azért, hogy ez az áldatlan állapot bekövetkezzen, amiben - még egyszer mondom - új fejlemény az, hogy elismerik. De én azt gondolom, ez nem megoldás, hogy vidékről, vidéki rendőr-főkapitányságról vezényelnek fel rendőröket, akik egyébként nem örülnek annak, hogy Budapestre kell jönni.

Államtitkár úr, mit kívánnak tenni az igazi megoldás érdekében? Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a jelenleg szolgálatot teljesítő rendőröket a pályán tartsák, hogy az állományban tartsák? Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy Budapesten legyen elegendő rendőr?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Államtitkár úr, ezt a választ nem tudom elfogadni, mert Magyarországon az ideiglenes megoldás elég rosszul cseng, de most nem akarok erre kitérni, hanem azt gondolom, hogy nem beszélni, hanem tenni kellene. Konkrétan forrásokat kellene elkülöníteni a rendőrlakások építésére, telkeket kellene vásárolni, a budapesti kerületi önkormányzatokkal vagy a fővárosi önkormányzattal megállapodni, hogy ez a program beinduljon. Úgy gondolom, közérdek, hogy ebben eredményeket érjenek el.

A másik pedig az, hogy az illetmények emelése, a lakáshoz jutás támogatása, a lakásfenntartási költségek támogatása mind-mind olyan körülmény, ami elősegíti azt, hogy valódi megoldás legyen.

S ha már a schengeni csatlakozást, illetőleg a schengeni rendszerre való átállást említi, a rendőrség és a határőrség összevonásával olyan eszközhöz jutottak önök, amely jelentős lehetőséget biztosított volna arra, hogy ez a létszámhiány legalább jelentős részben megoldódjon.

A másik, amire szeretném fölhívni a figyelmét, az az, hogy a rendészeti szakközépiskolák képzését, a létszámot, a szakközépiskolák számát bővíteni kellene, mert azt gondolom, hogy ez alapvető feltétel ahhoz, hogy ebben a kérdésben érdemi előrelépés történjen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság mai ülésén megtárgyalta mind a törvényjavaslatot, mind az országgyűlési határozati javaslatot, és mind a két előterjesztést egyhangúlag, 15 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül támogatta.

Egyben tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról is, hogy úgy, ahogy a miniszter úr elmondta, a megállapodás egyes kérdéseiről, így a 83-as főút Győr-Pápa közötti szakaszának megerősítéséről és az érintett településeket elkerülő út kiépítéséről, valamint a schengeni feltételeknek megfelelő állandó határátkelőhely létesítéséről ötpárti egyeztetést vállalt a miniszter úr, amelynek Pápa városa, a reptér ad otthont. Ezzel szerettem volna kiegészíteni a tájékoztatásomat, és bízunk abban, hogy ez a megállapodás, amelyet a Magyar Köztársaság immár most megerősít, mind a Magyar Köztársaság érdekeit, mind NATO-érdekeket, mind pedig Pápa városa és az érintett települések érdekeit szolgálja. Ezért elfogadásra javaslom.

Köszönöm szépen. (Taps.)

DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tájékoztatni szeretném a tisztelt Házat, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, ahol nekem volt szerencsém a Fidesz álláspontját elmondani. Akkor azt elmondtam, hogy amiatt, mert több alkotmányos alapjogot sért a törvényjavaslat, és mert azok a kérdések, amelyeket ebben a törvényjavaslatban a kormány szabályozni szeretne, döntően jogalkalmazási kérdések, ezek miatt vagy ezekre tekintettel nem támogatjuk, elutasítjuk a törvényjavaslatot, és bízunk abban, hogy a parlament is majd a szavazásnál így tesz.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a törvény és a rend pártja. Úgy hisszük, hogy a törvény tisztelete teremti meg a szabad és civilizált élethez szükséges kereteket. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a közrend, közbiztonság, köznyugalom védelme, ahogy azt a javaslat általános indokolása is rögzíti, véleményem szerint is kiemelkedően fontos társadalmi érdek, a védelem biztosítása azonban nem oldható meg, illetve erősíthető ilyen jellegű jogszabály-módosítással, mint ami a tisztelt Ház előtt van.

A hatályos jogszabályaink jelenleg is alkalmasak ezen problémák megoldására. A jogellenes magatartást tanúsítók számára semminemű preventív hatást nem jelentenek a jogszabályok javaslat szerinti módosításai, ezért az a kitűzött cél elérésére nem alkalmas. A javaslat részletes indokolásában idézett hatályos jogszabályhelyek mind a tényállásokat, mind a büntetési tételeket illetően megfelelő módon rögzítik és szankcionálják mindazokat a magatartásokat, amelyek visszaszorítása a jelen javaslat elsődleges célja. A megoldás tehát nem a jogszabályok megváltoztatásával, hanem azok hatékony alkalmazásával érhető el. A jogszabályok betartásáért felelős szervek részéről van szükség megfelelő felkészültségre és szükség esetén hatékony fellépésre.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat normaszövegét tanulmányozva több furcsaságra és a demokráciában szokatlan szabályozási elképzelésre lehetünk figyelmesek. Nem tartom indokoltnak a javaslatban megfogalmazott elkövetési magatartások előkészületi szakaszát szankcionálni. A gyakorlatban csak a nyomozó hatóságoknak jelentene pluszfeladatot annak bizonyítása - ami szerintem szinte lehetetlen -, hogy egy magatartás például testi sértés aljas indokból vagy célból történő elkövetésének előkészülete-e.

A hatályos Btk. nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszak sértetti körének olyan általános megfogalmazása, mint a javaslat szerinti "a lakosság egyes csoportjaihoz tartozás", parttalanná, alkalmazhatatlanná tenné a törvényt, hiszen maga az előterjesztő is leírja, hogy ezek a csoportok még csak példálózó jelleggel sem határozhatóak meg.

A gyülekezési és egyesülési szabadság körében a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény burkolt módosítását jelentené, ha a Btk. szankcionálná a választási gyűlésen való részvételben történő akadályozást, hiszen ahogyan a javaslat is rögzíti, a gyülekezési törvény 3. §-a értelmében a választási törvényekre ez a jogszabály nem vonatkozik.

A zaklatás elkövetői körének kiterjesztése az ártalmas és félelemkeltési célú levelek küldőjére szintén látszatszabályozás, hiszen a gyakorlatban szinte elképzelhetetlen az ilyen levelek feladóinak kiderítése. Sajnos ezt a mai magyar rendőrség teljes mértékben alá tudja támasztani, hiszen még egyetlen elkövetőt sem találtak meg.

A rendezvények szervezőivel kapcsolatos jelenlegi szabályozás kimerítően definiálja a jogellenes tényállást, és azt megfelelően szankcionálja, így álláspontunk szerint ezen módosítás sem indokolt.

A szabálysértési törvény módosítása körében a Fidesz nem ért egyet a pénzbírság közérdekű munkára történő átváltoztatásának megszüntetésével. Önmagában az a javaslat szerinti indok, hogy a kisebb településeken a jegyző nem tud biztosítani közérdekű munkát, nem indokolja magának a jogintézménynek a megszüntetését. A javaslat általunk vélelmezett célja ezzel a bevételek növelése, amely mellett a közmunka preventív hatása fontosabb érdek.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan Répássy Róbert képviselőtársam is elmondta, ez a törvény álláspontunk szerint felesleges, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy utasítsa el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban sajnos nem múlt el hét anélkül, hogy az országban ne ért volna támadás valamely bankjegykiadó automatát. A bűnözők változatos, brutális módszerrel támadják a bankjegykiadó automatákat, van, ahol fölrobbantják azokat, máshol meg gépkocsira drótkötelet kötnek, és kiszakítják - azaz úgynevezett kiszakításos módszerrel - és egyéb módon támadják a bankjegykiadó automatákat.

(17.30)

Például a fóti támadás során olyan robbantásos módszert alkalmaztak, hogy nemcsak a bankjegy-automata robbant ki a helyéről, hanem több mint százméteres körzetbe repültek a berendezés darabjai, és ezek veszélyeztethették volna a polgárokat is, tehát nemcsak az anyagi biztonságot, hanem az életet is veszélyeztethették volna. De lehetne mondani a többi példát is. Sajnos, ha visszagondolunk, nagyon megszaporodtak ezek, mert 2005-ben - ha jól emlékszem az adatra - mindösszesen egy támadás volt, 2006-ban kettő, 2007-ben öt, most pedig, ha jó az adat - államtitkár úr majd erősítsen meg vagy cáfoljon meg -, közel húsz támadás volt ebben az évben, legutóbb az elmúlt héten Bács-Kiskun megyében, igaz, ott ezek szerencsére nem voltak eredményesek, már ami a pénz eltulajdonítását illeti.

Államtitkár Úr! Kérem, számoljon be itt az Országgyűlésben arról, hogy van-e esély arra, hogy elfogják a bűnözőket, hiszen ennek visszatartó ereje lenne. Tárgyalnak-e arról, hogy milyen biztonsági intézkedéseket kellene a Bankszövetséggel, egyéb szervezetekkel együtt megvalósítani a bankoknak, hogy elriasszák az elkövetőket? Gondolkodnak-e azon, államtitkár úr, hogy ha a büntető törvénykönyv szigorításával, a büntetési tételek emelésével, a rablással azonos szinten ítéltetik majd meg ez a cselekmény, akkor az elkövetők erről talán leszoknak?

Államtitkár úr, mi az oka annak, hogy a szocialista kormány 2002 óta képtelen arra, hogy a bankbiztonság területén előrelépjen? Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Visszagondolva a 2003. évi CXXX. törvény megalkotásának körülményeire, ami 2004. május 1-jén lépett hatályba, ami megegyezik Magyarország uniós csatlakozásának dátumával is, nos, a Fidesz akkor is azt gondolta, amit most is mondunk, nevezetesen, hogy a nemzetközi bűnözésre nemzetközi együttműködéssel, az Unió tagállamainak nemzetközi együttműködésével és együttes fellépésével kell válaszolni, hiszen ez lehet a garancia arra, hogy a szükséges eredményeket elérjük.

Engedjék meg, hogy azt is elmondjam, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői a honvédelmi és rendészeti bizottság elmúlt heti, október 8-ai ülésén azért nem tartották általános vitára alkalmasnak ezt a törvénytervezetet, mert pontosan azoknak a fontos adatvédelmi szempontoknak, amelyekről az előttem szóló képviselőtársam beszélt, az újonnan megválasztott adatvédelmi biztos által való véleményezését nem ismertük.

(13.10)

Mi csak azt mondtuk, hogy várjuk meg, hiszen akkor már a birtokunkban volt az emberi jogi bizottság álláspontja, akik nem vették napirendre, nem tartották általános vitára abban a formában ezt a törvényjavaslatot. Még hadd tegyek hozzá annyit, hogy nemcsak az adatvédelmi biztos véleményének az ismeretét tartjuk fontosnak e törvényjavaslat tárgyalása során, hanem hiányoljuk azt, hogy megítélésünk szerint a szükséges társadalmi vitát a kormány nem folytatta le. A jogvédő szervezetek véleményét is szívesen megismertük volna, de erre nem volt mód, a kormány nem tartotta fontosnak. Hiszen úgy gondolom, ezekben a kérdésekben, amelyeket ez a törvényjavaslat szabályozni kíván, a társadalmi vagy nemzeti egyetértés nagyon könnyen kialakítható lett volna, vagy kialakítható lenne még most is. Tehát egyet tudok érteni az előttem szóló képviselőtársammal a tekintetben, hogy az ajtókat ki kell nyitni, de úgy gondolom, szabályozzuk le, hogy azon az ajtón mi mehet ki és mi jöhet be - hogy nagyon egyszerűsítve fogalmazzam meg az álláspontot.

Engedjék meg, hogy néhány részletre is kitérjek az általános vitában, érintsem magának az adatvédelmi biztos úrnak az észrevételeit és azzal kapcsolatos véleményünket, ahogy az államtitkár úr is megemlítette.

Azt mondhatom itt is, a Fidesz támogatja, hogy új rendelkezések kerüljenek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények normaszövegébe.

A javaslat az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006/960/IB kerethatározat, valamint a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló 2007/845/IB határozat hazai átültetésére tesz javaslatot. Szakmai szempontból a mi szakértőink szerint ezen módosítások elfogadhatók, ráadásul a két uniós joganyag átvétele, átemelése nem változtat a 2003. évi CXXX. törvény azon rendszerén, amely alapján továbbra is lehetőség van a minden formaságot nélkülöző, közvetlen tájékoztatás alkalmazására is.

Fontos szempont a javaslat támogatásánál az a momentum, hogy az adatvédelmi biztos által időközben kialakított vélemény szerint - amit a tegnapi napon kaptunk kézhez - a törvénytervezetben lefektetett, elérni kívánt szabályozási célok összeegyeztethetőek a személyes adatok védelmének alkotmányos követelményeivel. Ezért e tekintetben mi is támogatjuk.

Tisztelt Országgyűlés! Többször elhangzott már az adatvédelmi biztos úr néhány észrevétele, engedjék meg, hogy én is kitérjek erre a törvényjavaslattal kapcsolatban. Szakmai ajánlásában az olvasható, hogy a benyújtott törvényjavaslat 5. § (1) bekezdése szerint a 2003. évi CXXX. törvény 50. § (2) bekezdésének módosításával lehetővé kívánja tenni a büntetőeljárással kapcsolatos közvetlen tájékoztatás kérését és adását közelebbről meg nem határozott, késedelmet nem tűrő okból is. A célhoz kötött személyes adatkezelés követelményére, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. §-ára tekintettel helyesebb volna a közvetlen tájékoztatás esetköreit pontosabban meghatározni. Úgy gondolom, ennek nem lehet akadálya, hiszen ennek a feltételeit meg lehet teremteni.

Az 5. § (2) bekezdésben a most benyújtott, előttünk fekvő törvényjavaslat 50/A., B. és C. §-okkal egészíti ki az eredeti törvényt. Az 50/B. § (4) bekezdése a nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető információk továbbításáról rendelkezik. Az adatvédelmi biztos úr véleménye szerint értelmezést igényelne, hogy a közvetlenül hozzáférhető információ alatt értendő-e a nyomozó hatóság vagy ügyész birtokában, kezelésében lévő információn kívül más információ is. Ez megint csak olyan kérdés, aminek a szabályozását, pontosítását el lehet végezni.

A harmadik, amit az államtitkár úr és az egyik bizottsági előadó is említett, a 6. számú melléklet - ami a tervezet 1. számú mellékletének felel meg - h) pontja a vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes személyre vonatkozó információk között szerepelteti a személyi azonosító számot vagy a szociális biztonsági azonosító számot. Ezzel összefüggésben az adatvédelmi biztos úr emlékeztet arra, hogy a Magyar Köztársaságban nincs általános és egységes személyi azonosító jel, a legfontosabb specifikus azonosító az 1996. évi XX. törvény által meghatározott szakazonosítók, amelyek kezelését az idézett törvény szabályozza. A szakazonosítók a törvény által meghatározott hazai adatkezelésben használhatók, ezért azok külföldre továbbítása sértené annak a törvénynek az előírásait, továbbá a célhoz kötött személyes adatkezelés elvét. Mindezek miatt az adatvédelmi biztos úr úgy véli, egyértelművé kell tenni a jogalkalmazók számára, hogy a személyi azonosító szám vagy szociális biztonsági azonosító szám feltüntetése a magyar jog szerint nem lehetséges.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben említett hiányosságok megítélésünk szerint kijavíthatók. Azt még szeretném hozzátenni, hogy ez egy nagy terjedelmű törvényjavaslat, és azt mindenképpen el kell mondani, hogy a megfogalmazásai - bár nyilván jogharmonizációról, uniós joganyag átvételéről van szó - kicsit nehézkesek, kicsit precízebb, fegyelmezett, érthetőbb fogalmazással még hatékonyabb törvényjavaslatot tudnánk tárgyalni. De ennek ellenére úgy gondolom, hogy ezek a hiányosságok, amelyeket említettem - és talán ha még valaki hozzászól a jelenlevők közül, az általuk felvetett hiányosságok is -, kijavíthatók.

Úgy gondolom, a törvényjavaslat által elérni kívánt cél tekintetében az együttgondolkodás, az együttes döntés elérhető, hiszen elfogadása esetén ez is szolgálja mind a Magyar Köztársaság, mind az Európai Unió tagállamainak érdekeit is.

Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Hankó Faragó Miklós tapsol.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Keleti György képviselőtársam megpróbálta elbagatellizálni a honvédség hivatásos személyi állományát érintő, ebben a költségvetésben szereplő elvonásokat, nevezetesen a személyi juttatások, illetmények befagyasztását és a tizenharmadik havi illetmény elvonását. Úgy gondolom, ez elfogadhatatlan, és ez nemcsak a honvédség személyi állományát érinti, hanem a rendőrség, a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás személyi állományát is, és valamennyi közszolgálatban dolgozót.

Ha visszatekintünk az elmúlt hat és fél esztendőre, azt mondhatjuk, hogy a hivatásosok a szocialista kormányzás mostohagyerekei voltak. Ez a 2009-es költségvetési törvényjavaslat soha nem látott brutális mértékben sújtja a személyi juttatások tekintetében a hivatásos állományt. Úgy gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, és ezt ki kell mondani itt az Országgyűlés plenáris ülésén is.

Köszönöm szépen.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Katanics Sándor képviselőtársam azzal a felütéssel kezdte hozzászólását, hogy rövid lesz, és ezt azzal tudja garantálni, hogy az előre leírt hozzászólását fogja felolvasni. Én ugyanazt fogom állítani, hogy rövid leszek a hozzászólásomat illetően, de azért, mert nem az általam előre leírt anyagot fogom elmondani, hanem a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség véleményét fogom érdemben összefoglalni.

Tisztelt Országgyűlés! A bűnözés, különösen a szervezett bűnözés nemzetközivé válásával, a nemzetközi bűnözés kiterjedésével szemben az Európai Unió létrehozta a maga intézményeit, például az Europolt, és az uniós tagállamok fontosnak tartották, hogy ne csak szervezetek legyenek és működjenek, hanem a nemzeti bűnüldöző szervezetek, bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés kereteit is meghatározta. S úgy, ahogy az előttem szólók részéről elhangzott, uniós jogharmonizációs kötelezettsége a Magyar Országgyűlésnek, hogy a 2006-os szóban forgó kerethatározatot, illetve a 2007-es kerethatározatot - amely a vagyon-visszaszerzési hivatalok közötti együttműködésről szól - a magyar jogba átültesse.

(16.00)

Ennek a megvalósításáról szól az előttünk fekvő törvényjavaslat. Mi egyébként a honvédelmi és rendészeti bizottságban azért nem támogattuk az általános vitára való alkalmasságát, mert indokolatlannak tartottuk, hogy sürgőssel terjeszti a kormány ezt a Ház elé, hiszen meg lettek volna a feltételei annak, hogy ez a törvényjavaslat normál ügymenetben, a Házszabály szerinti normál eljárásban a megadott, vállalt határidőn belül a parlament elé kerüljön, és a parlament elfogadja. Sajnáljuk azt, hogy a minisztériumon belüli átszervezések, esetleg személycserék vagy általunk egyébként nem ismert körülmények miatt csúszott ennek a törvényjavaslatnak a parlament elé terjesztése.

Tisztelt Országgyűlés! A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének szabályairól szóló részletes szabályokat az előttem szóló képviselők, illetőleg államtitkár úr elmondta, én nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Úgy gondolom, és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség úgy gondolja, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása egyrészt a magyar uniós kötelezettség, jogharmonizációs kötelezettség teljesítését jelenti, másrészt pedig érdemi eszközt is jelent a magyar bűnüldöző hatóságok számára, hogy ha az általuk indított büntetőeljárás során ezek az együttműködések szükségesek, akkor a törvényjavaslat mellékleteként benyújtott formanyomtatványok igénybevételével az ott meghatározott szabályok szerint éljenek ezekkel az uniós kerethatározat, illetőleg a magyar törvény által biztosított lehetőségekkel, és ez is hozzájáruljon ahhoz, és ezért tartjuk aláhúzottan is fontosnak, hogy a magyar polgárok és a Magyar Köztársaság területén élő természetes személyek és az itt működő jogi személyek biztonságát ez a törvényjavaslat erősítse. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezt a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az állam elhagyta őrhelyét. Egyre többen vannak, vagyunk ezen az állásponton, hiszen az emberek biztonságérzete egyre inkább romlik, és úgy tűnik, a rendőrség nem képes megbirkózni a feladattal.

(16.30)

Mondjuk ki mindjárt az elején: ezért nem a rendőrség, hanem a Gyurcsány-kormány a felelős. Gyurcsány Ferenc és kormánya leépítette, elbizonytalanította a rendőrséget. (Moraj az MSZP padsoraiban.)

A megszokott módon lehet persze kibúvókat, mentségeket keresni (Az elnök csenget.) a miniszterelnöknek, a rendészeti államtitkárnak, de azt hiszem, azt elég nehéz megmagyarázni, hogy 2008-hoz képest miért csökkent drasztikus mértékben a rendőrség költségvetési támogatása. Történt ez annak ellenére, hogy a rendőrség, határőrség összevonása kapcsán olyan ötpárti megállapodás született, hogy az új rendőrség költségvetése 2008. január 1-jén nem lehet kevesebb, mint a két szervezet együttes költségvetése volt korábban. Ezt a megállapodást sem tartották be.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Föl lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon 2006 óta miért hagyta el 6400 rendőr a pályát, és vajon ennek a 6400 rendőrnek, ennek a 6400 hivatásosnak miért fizet a kormány 40-50 ezer forinttal több nyugdíjat, mint ha szolgálatban tartották volna ezeket az embereket. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Ma az 1971-ben születettek vonulnak szolgálati nyugdíjba, talán ezt sokan nem is tudják. Hogy lehet az, hogy egy kezdő rendőr fizetése nettó 80-90 ezer forint? Hogy lehet az, hogy 3000 ember hiányzik a testületből, és miért panaszkodnak arra az állampolgárok nap mint nap, hogy nincs rendőr, amikor ellopják a terményt a kertből, hogy megtámadják őket közterületen, hogy betörnek a lakásaikba, hogy nem merik a gyermekeiket felügyelet nélkül kiengedni az utcára? Azért, mert Gyurcsány Ferenc felelőtlen módon magára hagyta a rendőrséget, s amikor már tarthatatlannak tűnik a helyzet, találnak hirtelen a kasszában 2 milliárd forintot, és gyorsan médiaoffenzívába kezdenek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Persze, ez édeskevés, amikor embereket gyilkolnak Magyarországon az utcákon, édeskevés, amikor nem múlik el nap, hogy ne történjen egy vagy több bankrablás országszerte. Édeskevés, amikor vidéki városokban, falvakban a tisztességes emberek attól rettegnek, hogy mikor jön a bűnöző banda ellopni a terményt. Az embereknek elegük van abból, hogy nincs rendőr a faluban, a városban, nem tudja senki megvédeni őket. A megoldás az erős állam, az erős rendőrség.

Cselekvőképtelen, dilettáns kormány helyett erős felhatalmazású, rendet tevő kormányra és rendőrségre van szükség. Vissza az államot az őrhelyére! (Taps és közbekiáltások a Fidesz padsoraiból: Úgy van!)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Örülök annak, hogy az interpellációm következtében ön megértette a helyzet kulcsát. Valóban a fizetést kellene fölemelni. A hivatásosok illetményét kellene fölemelni (Derültség az MSZP soraiban.), és akkor több lenne az, mint a nyugdíj, és akkor a pályán maradnának, és akkor elérnénk azt, hogy az 57 éves öregségi nyugdíj felé tudnánk az állomány átlagéletkorát elvinni. Elmondom, hogy Veszprém megyében jelenleg 31 év a rendőrök átlagéletkora.

Államtitkár úr, egyébként szomorú - ha már Veszprém megye ilyen dicstelen szerepbe kényszerül önhibáján kívül -, hogy önök megszüntettek 2004-ben az országban öt rendészeti szakközépiskolát. Többek között megszüntették a nagyon sikeresen működő csopaki Rendészeti Szakközépiskolát, amely a Veszprém megyei rendőrök utánpótlásának egyik legfontosabb bázisa volt. Azt gondolom, hogy önök rossz pályán vannak, amikor azon gondolkodnak, hogy az elítéltek részére mobiltelefon használatát engedélyezzék a börtönökben.

Államtitkár úr, nem ezzel kellene foglalkozni, hanem a polgárok biztonságérzetének javításával, ezért a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps és közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból: Úgy van!)

DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség mint a jogállami normákat minden esetben betartó és tiszteletben tartó párt, a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatos álláspontját akként alakítja ki vagy alakította ki, hogy egyrészt az alkotmánybírósági határozatban meghatározott követelményeknek tegyen eleget ez a törvényjavaslat, illetőleg az előttünk fekvő javaslat, másrészt a nemzetközi kötelezettségünkből eredő feladatokat is oldja meg, azoknak is tegyen eleget, és természetesen a magyar nemzeti érdekeket is érvényesítse ez a javaslat.

Úgy gondolom, ez a hármas szempontrendszer megfelelő támpontot ad az álláspontunk kialakításához. És azt is szeretnénk rögzíteni, hogy ez a törvény, amelyről az Alkotmánybíróság az álláspontját kifejtette, közel tíz éve van hatályban, ahogy Tóth András képviselőtársam említette, többen jelen voltunk az eredeti törvényjavaslat tárgyalásánál, illetőleg elfogadásánál.

Úgy gondolom, ez a közel tízéves időtartam megfelelő keretet is adhat ahhoz, hogy az azóta felmerült igényeket, érdekeket az új javaslat kifejtse, érvényesítse, megjelenítse, és azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ma Magyarországon olyan helyzet van, ezt valamennyien tudjuk, hogy a közbiztonságot, a magyar polgárok vagy a Magyarországon élő személyek biztonságát akár közvetlenül, akár közvetett módon érintő törvényjavaslat fokozott érdeklődést vált ki. Úgy gondolom, az a helyes, ha azt a szempontot is figyelembe vesszük vagy érvényesítjük a törvényjavaslatok benyújtásánál vagy a módosító indítványok benyújtásánál, hogy vajon az a javaslat a magyar polgárok biztonságát, a magyar emberek biztonságát mennyire segíti vagy nem segíti, vagy hogy lehetne azt eszerint is jobbá tenni.

Ezeket előrebocsátva úgy gondolom, az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásához meg lehet teremteni a lehető legszélesebb konszenzust, de úgy gondolom, figyelemmel kell lenni több szempontra, többek között az adatvédelmi biztos által a parlament részére megküldött szempontokra is. Engedjék meg, hogy néhányat ezekből ismertessek, amelyek figyelembevételére az adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet.

Azt rögzíti, hogy a tervezet a bűnügyi nyilvántartás rendszerét nem osztja alnyilvántartásokra, és fenntartja az egységes, de résznyilvántartásokból felépülő bűnügyi nyilvántartás kereteit. Megállapítja továbbá, hogy az új nyilvántartási idők alapján a tervezet nem tesz eleget az Alkotmánybíróság által előírt kritériumoknak. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak szerint a nyilvántartási idő jelenleg az Alkotmánybíróság szerint hosszú, és az egyes elítéltek vonatkozásában nem megfelelően differenciált alkalmazása ellentétes a mentesítés, a rehabilitáció céljával, és nem felel meg a szükségesség-arányosság alkotmányos követelményének és a célhoz kötött adatkezelés elvének sem. A tervezet fenntartja, illetve létrehozza a fényképnyilvántartást, amellyel az adatvédelmi biztos nem ért egyet; azonban számunkra nem elfogadhatatlan, szeretném ezt megállapítani. Az egyértelmű, hogy a jelenlegi rendszer javítható, úgy ahogy mondtam, ezt el is kell végezni, hiszen ha egy ilyen nagy mértékű változás van, akkor ez nem hagyható figyelmen kívül. De az is kérdéses, hogy mi lesz a kereshetőséggel, továbbá a dokumentálással.

Azonban véleményünk szerint szükséges a fényképnyilvántartás fenntartása. A biztos szerint a daktiloszkópia-nyilvántartásba felveendő bűncselekmények törvényi tényállásai nem alapozzák meg az ujj- és tenyérnyomat rögzítését. Az adatfelvétel véleményem szerint elsődlegesen a helyszínes bűnelkövetés esetében indokolt, illetőleg figyelembe kell venni a bűncselekmény, az adott bűncselekmény tárgyi súlyát is.

Teljesen egyet tudunk érteni Jóri András azon véleményével, amely szerint a nyilvántartásból az érintett hozzájárulása alapján történő adattovábbítás lehetőségének megteremtése az Ab-határozatban rögzített elvárásokhoz igazodva valóban az érintett információs önrendelkezési jogának szabadabb gyakorolhatósága irányába mutat. Álláspontunk szerint kritikája is helytálló, amely szerint a 72. § (2) bekezdésében felsorolt bűnügyi személyes adatokon túl az adattovábbítás révén egyéb nyilvántartott adatok ne kerüljenek automatikusan az arra fel nem jogosított munkáltatók kezelésébe.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általam idézett és felsorolt észrevételekben rögzített problémák kijavítása esetén a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem zárkózik el a törvényjavaslat elfogadása elől. Bízom abban, hogy módosító indítványokkal ezek az észrevételek korrigálhatók, és egy olyan törvényt tudunk itt majd elfogadni, amely valóban egyrészt megfelel - úgy ahogy mondtam - az alkotmánybírósági határozatnak, nemzetközi kötelezettségeknek és legelsősorban a magyar nemzeti érdekeknek is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindenekelőtt a törvény céljával kapcsolatos álláspontunkat szeretném ismertetni. A Fidesz egyetért a büntetőeljárási törvény jelen javaslatban megfogalmazott módosításának céljával, nevezetesen azzal, hogy az eljárások rövidebb időn belül fejeződjenek be a jelenlegi állapotokhoz képest.

A büntetőeljárások időszerűségének javítására irányuló társadalmi igényre reagált tavaly az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amikor meghozta a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságon felhalmozódott ügyhátralék kezelése és országos szinten az eljárások időszerűségének elősegítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló határozatát. A szóban forgó határozat rögzíti, hogy az eljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges az eljárási törvények és más jogszabályok áttekintése, annak érdekében, hogy azokból módosításra vagy elhagyásra kerülhessenek az eljárásokat indokolatlanul elhúzó, az eljárások költségeit indokolatlanul növelő, a felek részéről az eljárások elnyújtására lehetőséget adó, valamint az eljárások, perek számát indokolatlanul növelő szabályok.

A megjelölt céllal magunk is egyetértünk, mert a jogállami igazságszolgáltatás egyik legfontosabb garanciájának tartjuk, hogy az eljárások, ezen belül is a tárgyalt büntetőeljárások ésszerű időn belül befejeződjenek. Ezt kívánja a társadalom, a hatóságok, az eljárásban részt vevő valamennyi szereplő érdeke.

Tisztelt Országgyűlés! Ami a tervezet konkrét rendelkezéseit illeti, a törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások nagy része elfogadható számunkra. Jó javaslatnak tartjuk például a bíróval szemben bejelentett kizárási ok visszaélésszerű joggyakorlatának kiküszöbölésére tett javaslatot. Támogatjuk az elektronikus kapcsolattartás lehetőségének bevezetését az eljárás egyes szereplői között. A tárgyalás folytonosságára tett javaslatok szintén támogatásra érdemesek.

Az előzetes letartóztatás időtartamának változtatására tett javaslattal - amelyről az államtitkár úr is és az előttem szóló képviselőtársam is beszélt -, három évről négy évre történő emelésével egyetértünk az életfogytig tartó és a tizenöt évnél hosszabb időtartamot meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetén. A módosítást különösen az indokolja, hogy a felmérések szerint megyénként körülbelül két-három olyan ügy rendszeresen előfordul, amikor az előzetes letartóztatás időtartama közelít a három évhez, és az előzetes letartóztatás fenntartása indokolt.

Sajnos, a közelmúltban is előfordult, hogy az előzetes letartóztatásból olyan bűnözők szabadultak, akiket szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekményekkel vádolt az ügyészség. Mivel meglehetősen bonyolult, összetett ügyekről van szó, és jól fizetett ügyvédjeik segítségével eredményesen tudták húzni az időt, három év után törvényes lehetőség hiányában nem lehetett őket tovább az előzetes letartóztatásban tartani, noha ennek további fenntartása az eljárás eredményességének érdekében teljes mértékben indokolt lett volna. Bár szakmai körökben komoly viták tárgyát képezi, hogy a valódi megoldást az előzetes letartóztatás határidejének megemelése jelenti-e, a társadalom érdekeit szem előtt tartva célszerű megoldásnak tekintjük a határidő három évről négy évre történő felemelését ezekben az ügyekben.

Az előbbi szigorítást kompenzálandó, a kormány javaslata tartalmaz olyan rendelkezést is, amely bizonyos esetekben a jelenlegi három évet két évre javasolja csökkenteni. Ilyenek az öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények, amelyek esetén a javaslat szerint két év lenne az előzetes letartóztatás maximális időtartama. Ezt a differenciálást is támogatni tudjuk. A bizottsági vitában felmerült az a kérdés, hogy az ügyészség és a nyomozó hatóság viszonyrendszerében történik-e, történhet-e változás ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása esetén.

Tisztelt Országgyűlés! Itt és ezúton is szeretnénk nyomatékosan kijelenteni és leszögezni, hogy nem támogatunk - sem most, sem a későbbiekben - olyan irányú módosítást, hogy a nyomozásnak ne az ügyész legyen az ura. A nyomozás tekintetében, a törvényesség felügyelete tekintetében az ügyész az ügy ura, és mi bízunk a magyar ügyészi karban. Bár vannak olyan parlamenti erők, amelyek mostanában az ügyészség munkájának szakszerűségét kétségbe vonják, álláspontunk szerint ez nem szolgálhat alapul ilyen irányú törvénymódosításnak. Mi úgy látjuk, és azt mondjuk, hogy koncepcionális változást a hatályos Be. rendelkezésein nem hajt végre ez az előterjesztés, ennek ellenére elképzelhető, hogy néhány módosító javaslatot ezzel kapcsolatban majd be fogunk nyújtani.

Amint az eddigiekből kiderült, a törvényjavaslat legtöbb rendelkezését támogatjuk. Kételyeink azzal kapcsolatban vannak, hogy ezek az új szabályok valóban alkalmasak lesznek-e az eredeti cél megvalósítására, nevezetesen arra, hogy az eljárásokat rövidebbé, az eljárási időket ésszerűbben kihasználhatóvá tegyék. Önmagában ugyanis senki ne várjon alapvető, látványos javulást ettől a törvényjavaslattól a büntetőeljárások tekintetében, mert bár a javasolt eszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy javuljon a helyzet, de ha a nyomozati hatékonyságon, a felderítettségi arányokon, az eljárás hosszán nem tudunk alapvetően változtatni, akkor a közvélemény sem érzékel majd változást, és érdemi változás talán valójában nem is történik.

(11.30)

Ezért azt mondjuk, hogy van némi hiányérzetünk azzal kapcsolatban, hogy a kormány előterjesztésében foglaltak valóban alkalmasak-e az eljárások gyorsítására. Attól tartunk, attól félünk, hogy nem. Ehhez egy koncepcionálisabb változást előirányzó, szélesebb körre kiterjedő tervezettel kellett volna a kormánynak előállnia, nem egy félmegoldást jelentő törvénymódosítással.

Ezzel együtt sem fogjuk egyértelműen elutasítani a tervezetet annak céljára és a javasolt jó szakmai megoldásokra tekintettel.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MSZP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Az emberek biztonságérzete egyre inkább romlik, és úgy tűnik, hogy a rendőrség képtelen megbirkózni a feladattal. Mondjuk ki, ezért nem a rendőrség, hanem a Gyurcsány-Bajnai-korszak elhibázott politikája a felelős. Gyurcsány Ferenc és kormánya leépítette, elbizonytalanította a rendőrséget, Bajnai Gordon pedig az ígérgetéseken kívül semmit sem tesz az emberek biztonságérzetének erősítése érdekében.

Nézzük egy Pest megyei város példáján keresztül, hogy mi a valóság ma Magyarországon a mindennapokban! Szigetszentmiklós a fővárossal határos település, területén halad át az M0-s autóút. A munkahelyek számszerű növekedése az állampolgárok idetelepülését eredményezte. Amikor 1989-ben létrehozták Szigetszentmiklóson a rendőrkapitányságot, annak működési területén 51 ezren éltek, jelenleg ugyanezen a területen több mint 100 ezer ember lakik. Ma a városban 32 ezer ember él, tehát a kistérség egyharmada itt él, a bűncselekmények közel felét itt követik el.

A szigetszentmiklósiak tapasztalatai szerint a bűnelkövetők egyre erőszakosabbak. Régen kifigyelték, hogy hol nincsenek otthon, és betörtek. Ma pedig odáig jutott a helyzet, hogy már oda is betörnek, ahol tudják, hogy otthon vannak. Ha szerencséje van az illetőnek, reggel arra ébred, hogy kirabolták, ha közben felébred, jó esetben csak megkötözik, megverik. A lakosság különböző biztonsági berendezések telepítésével igyekezik védekezni ez ellen, de ezt nem tudja mindenki megengedni magának. Ma ott tartunk, hogy a postások nem merik kivinni Szigetszentmiklóson a nyugdíjat, kérik a polgárőrség segítségét, jelenlétét. Sajnos, ilyen állapotok uralkodnak a városban. Kérdezhetjük: miért? Államtitkár úr, miért van ez a helyzet? Hol van a rendőrség, mit csinálnak a rendőrök Szigetszentmiklóson? A statisztikai adatokból kiderül, hogy 1989-ben 110 fő volt a miklósi kapitányság létszáma. Ez 2000-ben 140 főre változott, 2007-ben 122 volt a tényleges létszám. A rendőrség létszáma tehát lényegében nem változott, a lakosság létszáma megduplázódott. Jelenleg 754 lakosra jut egy rendőr.

Sajnos, a szigetszentmiklósi példa nem egyedülálló az országban. Joggal mondják az emberek, hogy súlyosabb, elrettentő erejű büntetésekre, továbbá több rendőrre van szükség. A szocialistákon kívül tehát az országban már mindenki tudja, hogy a szigorú büntetési tételeket tartalmazó három csapás törvényjavaslat elfogadására, továbbá a rendőrség megerősítésére van szükség.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a válasza a szigetszentmiklósiaknak? Mikor lesz több rendőr Szigetszentmiklóson? Mikor érezhetik biztonságban életüket, családtagjaikat, értéktárgyaikat? Mi van azokkal az ígéretekkel, amelyekben néhány hónapja több pénzt ígértek a rendőrségnek? Hol van az önök által ígért több rendőr?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Államtitkár úr, sajnos azt mondhatjuk, hogy Szigetszentmiklóson ma félelemben élnek az emberek (Zaj, közbeszólás az MSZP soraiból: Tőled!), és ez tarthatatlan, ez tűrhetetlen, ez így nem maradhat, államtitkár úr. Nem tudom, hogy ön tudja-e, hogy a város önkormányzata ebben az évben 20 millió forintot ad támogatásként a rendőrségnek, ebből térfigyelő kamerák üzemeltetésre jut pénz, jut pénz üzemanyagra, ezen túlmenően szabadnapos rendőrök járőrszolgálatot látnak el ennek a 20 millió forintnak a terhére. 7 millió forinttal támogatja a város a városban működő polgárőrséget, és a helyi közterület-felügyeletet pedig 7 fővel bővíti ebben az esztendőben.

A város polgármestere megkereste a belső agglomeráció polgármestereit és a Pest megyei közgyűlés elnökét, hogy fogjanak össze, hogy a települések fogjanak össze a biztonság javítása érdekében. De tudja, államtitkár úr, és ez talán öntől elvárható, hogy a közbiztonság fenntartása az állam dolga, a védelem jogát az államnak kell biztosítani, és erre szólítom föl önt, hogy Szigetszentmiklóson (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és az ország valamennyi településén ezt tegyék meg.

A válaszát nem fogadom el. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Horn Gábor képviselőtársam két gondolatára szeretnék reagálni. Beszéljünk értelmesen, képviselő úr! Egyrészt arra, amikor hozzászólása első részében azt mondta, hogy a Fidesz semmiféle érdemi vagy nagy reformhoz nem járult hozzá. Szeretném emlékeztetni önt és a tisztelt Házat, hogy a rendőrség és a határőrség összevonását - ami 2008. január 1-jén vált valóra, s ami a schengeni információs rendszerhez való csatlakozás során vált lehetővé - a Fidesz támogatta. Csak az a probléma, hogy ezzel a kormány, az IRM vezetése nem tudott élni, hiszen nem tudta igénybe venni azt az embertartalékot, ami a két szervezet integrációja következtében fölszabadult, sőt problémát okozott az emberek elhelyezése. Másrészt pedig szakmailag nem tudta ezt a bűnüldözés, a bűnmegelőzés területén a közbiztonság érdekében igénybe venni. Mondjuk ki őszintén: azóta romlott a helyzet. Hiába támogatta a Fidesz ezt a reformot, a határőrség és a rendőrség integrációját, ezzel az ország közbiztonsága, az emberek biztonsága nem javult.

A másik, hogy baj van a rendőrséggel - ezzel sajnos egyetértek -, vagy nincs rend a rendőrség körül, így fogalmazott. A következőt szeretném elmondani: ez a kormány nem tudta vagy nem akarta megállítani azt a folyamatot, hogy több ezer rendőr az úgynevezett szolgálati nyugdíj igénybevételével 38-40 éves korában elmenjen nyugdíjba. Tudja, képviselő úr, ma az 1971-es évjárat megy el nyugdíjba, amikor az egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, munkaviszonyban lévő közalkalmazottak, köztisztviselők 65 éves korukban mehetnek el majd nyugdíjba. Micsoda ellentét ez! És ők százszázalékos nyugdíjat kapnak, ami körülbelül 150 ezer forintnál kezdődik. Úgy gondolom, ezt meg kellene állítani. Ma a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén megkérdeztem a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, s ő azt mondta, hogy a honvédség kötelékébe tartozók esetében a 2010-es kötelezettség az idő előtt nyugállományba vonultak vonatkozásában 27 milliárd forint, az IRM vonatkozásában a rendőrök, határőrök és egyebek vonatkozásában pedig 44 milliárd forint. Ez összesen 71 milliárd forint. Ennek a nagy részét megspórolhattuk volna, ha értelmesen beszélhettünk volna, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Rába László képviselőtársam által elmondottakat az Állami Számvevőszék jelentése vitathatóvá teszi, hiszen azt állapítja meg, hogy ezek között a gazdasági ellátó szervezetek között, amelyek 2008. január 1-jétől jöttek létre regionális szinten, és a megyei rendőr-főkapitányságok között nem volt összhang, hiszen ez a terület nem volt szabályozva, csak 2008 szeptemberében vagy októberében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára által kiadott utasítás rendezte ezt a kérdést, és ez komoly zavart okozott a rendszerben.

A másik pedig, amiről szó esett a létszámot illetően, annak a problematikája, hogy az állomány a szolgálati nyugdíj lehetőségét igénybe véve korán elmegy nyugdíjba. Az, hogy milyen ellentmondások vannak: a szerződéses rendőri konstrukcióba a hírek szerint már százötvenen jelentkeztek, és az vetődik fel, azt a kérdést lehet feltenni, hogyan lehet az, hogy szerződéses rendőrnek megfelel, amikor a FÜV-eljárás során pedig egészségileg alkalmatlannak nyilvánították, és így mehetett el nyugdíjba. Úgy gondolom, ezekre az ellentmondásokra is fel kellene hívni a figyelmet.

Ami a 2008. évi költségvetést illeti, visszakanyarodva a zárszámadáshoz, meg kell állapítani, és ugyancsak a mai bizottsági ülésen hangzott el, hogy 2008-ban ez idáig 8,9 milliárd forintot fizettek be az állampolgárok az úgynevezett objektív felelősségi rendszer keretén belül, ezzel támogatták a rendőrség működését. Ez a szám, tisztelt képviselőtársaim, 2010 vonatkozásában 16 milliárd forint. Tehát a rendőrség részére nyilvánosan a költségvetésbe 16 milliárd forint bevételi előirányzatot tartalmaz ilyen módon az új költségvetés. Úgy gondolom, ez is elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ecsődi képviselőtársamnak szeretném elmondani tájékoztatásul, hogy éppen a rendőrség-határőrség összevonása során a rendőrség megállapított állománylétszáma 45 ezer fő lett, de jelenleg úgy tudom - talán az országos főkapitány úr tájékoztatása szerint -, hogy a 42 200 fő a tényleges létszám. Erről ennyit.

Ami az objektív felelősséget illeti, azt gondolom, nagyon fontos az, hogy szigorúan fellépjenek a rendőrök a szabályszegőkkel szemben, csak azt mondtam, hogy ezek a bírságok, amiket kiszabnak, osztrák, német fizetésekhez vannak igazítva. Mert sokan nem keresnek annyit egy hónapban, mint amekkora bírságot kiszabnak. Úgy gondolom, ezen változtatni kell - először is.

Másodszor pedig azon is változtatni kell, és ezért fogalmaztam ennyire sarkítottan, mert lehetetlennek tartom, hogy a rendőrséget olyan irányba tereljék - úgy, ahogy Babák képviselőtársam mondta -, hogy a fő feladata (Babák Mihály: A közbiztonság!) a pénzbírságok behajtása, 16 milliárd forint előteremtése legyen. Úgy gondolom, nem ez a rendőrség elsődleges feladata. A közrend, közbiztonság védelme, bűnmegelőzés, lehetne a rendőrségi törvény szerint folytatni. Úgy gondolom, hogy paradigmaváltásra van szükség a rendőrségnél, a célt kell helyesen meghatározni, és remélem, hogy erre mihamarabb sor fog kerülni.

Ami pedig Rába képviselőtársamat illeti, én nem 1975-öst mondtam, hanem 1971-est, és nem magam találtam ki, ezt belső forrásból hallottam, hogy a 1971-eseket érinti. Úgy gondolom egyébként, hogy ha nem lett volna ilyen bizonytalan helyzet, ami a rendőrséget körülvette ebben az országban, és ami abból ered, hogy 2006-ban politikai válság megoldására használta a Gyurcsány-kormány a rendőrséget, akkor nem alakult volna ki az a helyzet, hogy a rendőrök menekülnek az állományból. Ezen kellene változtatni! Köszönöm szépen.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Szeretném megerősíteni a Lázár János képviselőtársam által elmondottakat. Tisztelt Országgyűlés! Ilyen még nem volt a Magyar Köztársaság költségvetését illetően, hogy direkt módon előírtak volna akár egyetlen fillért is a rendőrség számára saját címen bevételi előirányzatként. S ahogy képviselőtársam elmondta, ez az idei 4,6 milliárddal szemben 16 milliárd forint.

Tisztelt Országgyűlés! Mondjuk ki mi is, ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a szocialista kormány, a Bajnai-kormány 2009. október 7-én, a mai napon, illetve a költségvetés elfogadásának a napján 16 milliárd forintra bírságolja a magyar embereket anélkül, hogy bármilyen szabálysértést vagy bármilyen szabályszegést követtek volna el. Ez elfogadhatatlan, felháborító, példátlan! Úgy gondolom, hogy ezt a szabályt nem szabad megtartani. Ahogy képviselőtársam mondta, egy rendőrségi belső felmérés szerint az 5 ezer megkérdezett rendőr nagy része azt mondja, hogy a pénzbehajtás meg a bírságolás a legfontosabb feladat. Ha 4,6 millió forint volt az idén, akkor mi lesz jövőre, ha 16 milliárd forint? Úgy gondolom, hogy ennek véget kell vetni.

A másik pedig, amit rendkívül aggályosnak és elfogadhatatlannak tartok: nem hiszem, hogy tudják tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben az évben 44 milliárd forintot fizet ki a magyar költségvetés az IRM költségvetési fejezeten belül az úgynevezett szolgálati nyugdíjba vonuló hivatásosok, főleg rendőrök és egykori határőrök számára. Jelenleg az 1971-ben születettek mennek el szolgálati nyugdíjba. Úgy gondolom, hogy ez tarthatatlan. Ez a költségvetés nem ad választ a közbiztonság megerősítésének kérdésére, nem segíti elő azt, hogy az emberek nagyobb biztonságban élhetnek Magyarországon, ezért is elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Cser-Palkovics András képviselőtársammal együtt önálló képviselői indítványt terjesztettünk elő a polgármesterek jogállásáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról. Mint önök előtt is ismert, Budapest VII. kerület, Erzsébetváros szocialista polgármestere 2009. február 10-ét követően nem jár be a munkahelyére, őrizetbe vétele, illetve előzetes letartóztatása miatt ennek ellenére az illetményét részére folyósítják. A kerület Fidesz-frakciója indítványozta ennek a gyakorlatnak, amely a közvélemény jogos felháborodását váltotta ki, megszüntetését, de a szocialista többség ezt nem támogatta.

Tisztelt Országgyűlés! Egyetlen foglalkoztatási jogviszonyban akár a munkaviszonyra, akár a közalkalmazottak, köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt szabályozó jogviszonyra utalunk, nincs ilyen szabályozás, hiszen ilyen esetekben nem jár egyetlen foglalkoztatási jogviszonyban sem illetmény. Úgy gondoljuk, hogy ennek az állapotnak a megszüntetését és a közérdeket az szolgálná, és a közélet megtisztulását az szolgálná, ha a parlament sürgősséggel napirendre venné e törvényjavaslat tárgyalását, hiszen akkor mód nyílna ennek az állapotnak a megszüntetésére. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a sürgősséget támogassa.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A szocialista-szabad demokrata kormányok közel nyolcéves regnálása óta több ezer hivatásos hagyta el az öregségi korhatár elérése előtt a testületet. Ma ott tartunk, hogy Magyarországon a közbiztonság az egyik legfontosabb kérdés, amely az embereket foglalkoztatja, illetőleg pontosan ennek a hiánya, hiszen nagyon sok ember érzi úgy, hogy nincs biztonságban az élete, nincsenek biztonságban a javai.

A 2006-os októberi brutális rendőri támadások, amelyek a védtelen civil lakosságot, az ünneplő embereket érte - akár 2006. október 23-án -, illetve sok olyan tevékenység, amely a rendőrség tekintélyét rombolta, morális válságba taszította a testületet, és sokan éltek az úgynevezett szolgálati nyugdíj adta lehetőséggel.

A hírek, az információk szerint az egykori Belügyminisztériumhoz tartozók közül jelenleg több mint 25 ezer fő vesz igénybe szolgálati nyugdíjat, ennek a jelenleg Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetébe tartozó kiadási előirányzata 46 milliárd forint ebben az évben. 46 milliárd forint, tisztelt Országgyűlés. Ha nézzük a katonákat, az egyéb hivatásosokat, akik büntetés-végrehajtásban vagy a vám- és pénzügyőrségnél dolgoznak, akkor ez a szám 46 ezer fő, illetőleg összesen az erre fordított összeg több mint 76 milliárd forint.

Államtitkár Úr! 2006 nyara óta hány rendőr hagyta el a pályát, hány rendőr vonult szolgálati nyugdíjba? Mekkora ennek a költségvetési kiadása? Mennyit kell ezért az állampolgároknak, a magyar polgároknak megfizetni? Mikor kívánnak változtatni ezen a helyzeten, mikor lehet megállítani ezt a kedvezőtlen folyamatot?

Várom válaszát.

(16.40)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény előttünk fekvő módosítása egy nagy terjedelmű módosításnak számít, hiszen a benyújtott törvényjavaslat több mint 70 szakaszt foglal magába, és nagyrészt érinti a hatályos jogszabályt.

Ezzel együtt az az álláspontunk, és ezt a bizottsági ülésen is elmondtuk, hogy ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, azt mondhatjuk, hogy a közkeletű nyelven Hszt. vagy szolgálati törvény módosításai az utóbbi években gyakran kerültek a tisztelt Ház napirendjére, különösen a pótlékok és az egyéb pótmegoldások kapcsán tárgyalta a parlament. Azt mondtam a bizottsági ülésen, hogy kompetitív módon próbálta a kormány a felmerülő problémákat orvosolni, kvázi tűzoltómunkát végezni a törvény módosításai ügyében.

Azt mondhatjuk, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat rossz, elhibázott törvényjavaslat. Hiszen nem oldja meg, nem ad magyarázatot azokra a problémákra, amelyek jelenleg is feszítik a személyi hatálya alá tartozó személyi állományt. Nem teszi lehetővé például a rendőrök - de nemcsak a rendőrök, hanem az egész személyi állomány - vonatkozásában, hogy megakadályozza az úgynevezett szolgálati nyugdíj jogcímén a 40-41-42-43 évesen való nyugdíjba vonulást, és különösen, ha nézzük, a 2006-os időszakot követően nagyon sok, több ezer hivatásos, több ezer rendőr hagyta el a testületet. Ez problémát jelent egyrészt a tekintetben, hogy a személyi állomány létszáma csökken. Jelenleg is Budapesten és nagyon sok vidéki településen nincs elegendő rendőr, kevés rendőr van. Vidéken a körzeti megbízotti hálózat nincs teljes mértékben feltöltve, és ez a törvénymódosítás, amelynek a 16. §-a ugyan érinti a szolgálati nyugdíj intézményét, de még egyszer mondom, ennek a problémának a megoldására nem vállalkozik. Sőt, azokat a kiskapukat, amelyek jelenleg fennállnak, nem csukja be, hanem nyitva hagyja.

Konkrét számokat is mondtam a bizottsági ülésen, itt is elmondom, tisztelt Országgyűlés, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetében több mint 44 milliárd forintos többletkiadást jelent az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő hivatásos állományúak - főként rendőrök és határőrök - nyugdíjának a biztosítása, és ezek a jelenlegi átlag magyar nyugdíjhoz képest jelentős mértékűek, 100 ezer forintot bőven meghaladó nyugellátásról beszélünk.

(19.10)

Tehát ezt a problémát sem orvosolja ez a törvényjavaslat, és ha összességében fogalmazok, akkor nem ad megoldást azokra az egyéb problémákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a hivatásos állományok betöltsék a feladatukat, ellássák azokat a feladatokat, amelyeket az állam rájuk ró, és jobb színvonalon lássák el azokat a közszolgáltatásokat, amelyek a hatáskörükbe tartoznak.

Egy érdekes szabály is van ebben a törvényjavaslatban, amit szintén kifogásoltunk a bizottsági ülés során: ez a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének a kiterjesztése. Akkor is elmondtuk, most is elmondjuk, nem ennek van itt az ideje jelenleg, nem ezt kellene a törvényjavaslat fókuszába állítani, hanem - még egyszer mondom - azokat a feszítő problémákat kellene megoldani, amelyekről valamennyien tudunk, és amelyek mellett a jelenlegi kormány anélkül megy el, hogy ezekre megoldást kínálna.

Összességében úgy fogalmaztunk a bizottsági ülésen is: ha már ilyen sok változáson ment át a Hszt., és a hatálybalépés óta közel tizenhárom esztendő telt el, és ezek a problémák, amelyekről beszéltem, a tizenhárom év alatt felmerültek, akkor célszerű lett volna egy új szolgálati törvény elkészítése, egy olyan törvényjavaslat elkészítése, amely áttekinti a jelenlegi helyzetet, a jelenlegi helyzetre megoldást kínál, és olyan megoldást kínál, amely - még egyszer mondom - a jelenleginél alkalmasabb, a jelenleginél eredményesebb, magasabb színvonalú szolgálatellátást biztosítana.

Fontosnak tartottuk elmondani, itt is szeretném hangsúlyozni: a hivatásosoknál, például a rendőrségnél kiemeltük, hogy az úgynevezett kisrendőrök illetményét kellene javítani, olyan illetményrendszert kellene kidolgozni és a törvénybe befoglalni, amely a közterületen feladatot ellátó közterületi rendőrök, az úgynevezett kisrendőrök illetményét tenné olyan módon vonzóvá, ami nem kényszerítené őket olyan helyzetbe, hogy a szabadidejükben különböző olyan tevékenységeket lássanak el, amelyek bizonyos tekintetben talán nem is összeegyeztethetők a rendőri hivatással.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, egy jelentős lehetőséget szalaszt el a kormány, amikor nem szabályozza kellőképpen ezt a nagyon fontos területet, amikor nem nyújtott be egy olyan új javaslatot, amely - még egyszer mondom - alkalmasabb lenne a jelenleginél. És hozzáteszem, fontos lett volna talán az ellenzékkel szóba állni, közösen, mert hiszen ez egy olyan törvényjavaslat, amelynél a lehető legjobb megoldás közös keresése, úgy gondolom, közérdeket szolgált volna.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben elmondott érvekre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nem támogatja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Alkotmánybíróság 144/2008. AB-határozata megállapította, hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e rendelkezéseket 2009. június 30-a napjával megsemmisítette. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény június 30-án hatályba lépett, amely a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezte.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy ezzel összhangban szabályozza azokat a munkajogi tárgyú és más ágazati törvényeket, amelyek munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez, illetve valamely bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásához a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt írnak elő.

A törvényjavaslat módosítja azokat az ágazati törvényeket, amelyek munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan személy tekintetében, aki büntetett előéletű, egyes meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól már mentesült, ám az adott jogviszony létesítésének és fenntartásának kizárása a mentesülését követően meghatározott ideig még indokolt. A törvényjavaslat rendelkezései eddig a pontig támogathatók is. Amennyiben a törvényjavaslat semmi másról nem szólna, semmi okunk nem lenne arra, hogy ne támogassuk a kormány előterjesztését.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-képviselőcsoport szakmai kabinetjei áttekintették azt a 75 - még egyszer mondom, 75 - ágazati törvényt, amelyet a kormány 185 oldal terjedelemben módosításra javasol a tisztelt Országgyűlésnek. Tették mindezt annak ellenére, hogy a minisztérium képviselői a bizottságokban pusztán technikai jellegű módosításnak minősítették a kormány javaslatát. Sajnos évek óta rossz tapasztalataink vannak az úgynevezett salátatörvényekkel kapcsolatban. Erről a Házban már több alkalommal több törvényjavaslat kapcsán elmondtuk az ellenvéleményünket. Számos esetben előfordult, hogy a kormány technikai, illetőleg jogharmonizációs indokokra való hivatkozással olyan módosításokat csempészett a törvényjavaslatba, amelyek semmiféle összefüggést nem mutattak az előterjesztés tárgyával, témájával. Nyilván nagy erre a kísértés olyan esetekben, amikor egy ilyen nagy horderejű vagy nagy számú törvényt nyit meg a kormány, köztük kétharmados törvényeket is.

Ha végigtekintjük a jelen törvényjavaslat által módosítani javasolt törvények hosszú listáját, a kormány indítványában a vízi közlekedéstől a szerencsejáték-szervezésig, a bírósági végrehajtástól a hegyközségekről szóló szabályozásig mindent megtalálunk. Köztük vannak olyan törvények is, olyan törvények módosítását is javasolja a kormány, amelyeknek átfogó - még egyszer mondom, átfogó - módosítása jelenleg fut a parlamentben. Ilyen az úgynevezett Hjt., a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása, amelybe jelen törvényjavaslat rendelkezései beépíthetők lettek volna, és amelynek tárgyalását négypárti egyeztetések, és úgy tudom, egyetértés is megelőzte, illetőleg kísérte.

(17.30)

Vagy másik példaként említhető a közoktatásról és a felsőoktatásról szóló törvények módosítása, amely szintén szerepel a napirenden. Nem meglepő, hogy a közoktatási törvény olyan rendelkezéseit is érinti a törvényjavaslat, ami a bűnügyi nyilvántartással nincs összefüggésben. Abban valószínűleg valamennyien egyetérthetünk pártállástól függetlenül, hogy a bűnügyi nyilvántartásnak semmi köze nincs ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsainak tagjai részére ki adhat utasítást, és ki nem adhat utasítást. Mint ahogy annak sincs semmi köze a bűnügyi nyilvántartáshoz, hogy megismételt delegálás esetén a gazdasági tanács tagjával ki létesíti a megbízási jogviszonyt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A számos támogatható és előremutató rendelkezés mellett álláspontunk szerint éppen az a baj ezzel a törvényjavaslattal, hogy másról is szól, mint amiről kellene. Jól tudjuk, hogy egy salátatörvény formájában sokkal áttekinthetetlenebbek a törvénymódosítások. A legnagyobb jóindulat és körültekintés mellett is elkerülhetik a figyelmünket olyan rendelkezések, amelyek elfogadása a későbbiekben problémát okozhat. Éppen ezért frakciónk nem támogatja a T/11004. számú előterjesztést.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Miközben a kormányfő és a rendészeti miniszter folyton arról beszél, hogy egyre több pénz jut a közbiztonság megerősítésére, az emberek nap mint nap azt tapasztalják Magyarországon, hogy tovább romlik a helyzet. Szinte minden héten hallunk bankrablásokról, brutális gyilkosságokról, az ország északkeleti felében mindennaposak a tisztességes embereket megkárosító terménylopások, betöréses lopások, és elég a minapi sajóbábonyi bűncselekményre utalni.

Ráadásul kormányzati körökben még azt is állítják, hogy 2010-ben több pénz jut a közbiztonságra. Az autósok még súlyosabb megbírságolásából származó 16 milliárdos bevételt ugyanis nem a kormány, hanem az emberek fogják megfizetni, miközben egyre csak romlik a helyzet, semmilyen valós kormányzati lépés nem történik. A hivatásosok élet- és munkakörülményei romlanak, a rendőrség továbbra is morális válságban van.

Jó példa a tarthatatlan állapotokra a közelmúltban Nagykátán történt, rendőrséget ért támadás. A településen és környékén az emberek hetek óta arról beszélnek, hogy egy nagyobb csoport megtámadta a település rendőrkapitányságát azért, hogy a megelőző napokban egyik társuk ellen intézkedő rendőrt meglincseljék. Az állítólagosan roma fiatalokból álló csapat nekitámadt a kapitányságnak, be akarták törni az ajtót. A kapitányság épületében három hivatásos tartózkodott, ők kétségbeesetten a készenléti rendőrséghez és a megyei főkapitánysághoz fordultak segítségért. A város törvénytisztelő polgárait mélyen felháborította az eset.

Tisztelt Országgyűlés! Nagy gondok vannak abban az országban, ahol a magyar államot képviselő rendőrség egyik objektumát megtámadhatják feldühödött, a rendőrségi intézkedésekkel esetleg elégedetlen csoportok. Sajnos, ez jól mutatja a jelenlegi közállapotokat s azt, hogy a magyar állam ma gyenge, nincs rend és nincs biztonság, az emberek pedig félnek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Igaz-e, hogy egy nagyobb csoport a közelmúltban támadást indított a nagykátai rendőrkapitányság ellen? Hány személy ellen indult eljárás? Hány embert vettek őrizetbe? Mit tett a rendészeti miniszter ebben az ügyben? Ön szerint milyen közállapotokra lehet következtetni abból, ha egy nagyobb csoport támadást indíthat Magyarországon egy rendőrkapitányság ellen? A szocialista kormányzat nyolcadik évében ma már a rendőrség sincs biztonságban Magyarországon?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Államtitkár úr, ön is elismerte, hogy a nagykátai rendőrkapitányságot ért támadás során a kapitányság épületében tartózkodó három rendőr félt, olyan helyzetbe került 2009 őszén Magyarországon a hatóság embere, hogy félt. Hogy várhatják el az emberek Magyarországon, a civil emberek, hogy a rendőrség megvédi őket, mikor a rendőrség saját magát nem tudja megvédeni, államtitkár úr? Milyen ország ez? - ezt a kérdést teszik föl az emberek. (Zaj, felzúdulás, közbekiáltások az MSZP soraiban.) Államtitkár úr, hadd emlékeztessek arra, ahogy az interpellációban mondtam, hogy Sajóbábony város polgármestere az elmúlt év során írásban kereste meg az Országgyűlés elnökét, hogy állítsák vissza Magyarországon a halálbüntetést, és súlyosbítsák a büntetési tételeket.

Államtitkár úr, ön is ismeri ezt a beadványt, semmi sem történt az emberek biztonságának a visszaállítása érdekében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ezért fordulhatott elő ez az eset.

A válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha azt kérdezzük, hogy milyen a közbiztonság Magyarországon, mindenki tudja a választ: sajnos rossz. S erre mit hallunk? A múlt héten látott napvilágot az a hír, miszerint az Országos Rendőr-főkapitányság autói besegítenek a H1N1 vírus elleni vakcina szállításába, legalábbis ezt jelentette be az egészségügyi miniszter. A legújabb hírek szerint nemcsak az oltópontokhoz, hanem a patikákba is a rendőrség autóival hivatásos állományú rendőrök szállítják az oltóanyagot.

Tisztelt Államtitkár Úr! A rendőrség feladatait, a szervezet által végrehajtandó feladatokat törvény határozza meg. Ilyen feladatot a rendőrségi törvény a rendőrség számára nem ír elő. A szocialista kormányok által felügyelt rendőrség feladata Magyarországon nem a közrend és a közbiztonság fenntartása, az emberek életének és vagyonának megóvása, hanem például 16 milliárd forint bírság beszedése, az emberek megsarcolása és legújabban csomagküldő szolgálat végzése.

Ma mindenki tudja ebben az országban, hogy a rendőrség súlyos létszámhiánnyal küzd, nincs elég rendőr az utcákon és a közterületeken, az emberek nem érzik biztonságban magukat; elég a sajóbábonyi eseményekre utalni, de mondhatnánk mást is. Erre a szocialista Bajnai-kormány tehetetlensége és hozzá nem értése jeleként jogszabályellenesen oltóanyag-szállítási feladatot testál a rendőrökre. Azzal is tisztában van mindenki, hogy a szocialista kormányok nem adnak elég pénzt a rendőrség működésére, a járőrautók futása korlátozott, a túlórát pedig nem fizetik ki a rendőröknek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Igaz-e a hír? Ha ez a hír igaz, egyetért-e ön ezzel a megoldással? Törvényesnek tartja-e ezt a megoldást? Van-e jogszabályi felhatalmazás a rendőrség általi szállításra? Ki fizeti ennek a szállításnak a költségeit? Ennek a terheit is a rendőrségnek kell vállalnia? Államtitkár úr, unatkoznak a rendőrök Magyarországon, és egyáltalán nincs semmi feladatuk?

Várom válaszát.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Államtitkár úr, ön nem válaszolt a kérdéseimre. Nem válaszolt arra a kérdésre, igaz-e az a hír, hogy a rendőrség autói szállítják az oltóanyagot, nem válaszolt arra, hogy ezt milyen felhatalmazás alapján teszik, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy egyetért-e ezzel. Államtitkár úr, miért nem válaszolt ezekre a kérdésekre? Még van egy perce, s én abban bízom, hogy ezt követően megadja a választ.

Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a rendőrségi törvény, az 1994. évi XXXIV. törvény 1. és 2. §-a határozza meg a rendőrség feladatait. A rendőrség számára csak a törvény adhat feladatot, de ilyen feladatot a törvény nem testál a rendőrségre. Ennek az oltóanyag-kiszállítási feladatnak a felelőse az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet. Az ő dolguk, tisztelt Országgyűlés, ennek a kiszállítása.

Egyébként pedig azt tartom sajnálatosnak, hogy azzal is, hogy a rendőrségre testálják ezt a feladatot, elriasztják az embereket attól, hogy beoltassák magukat. Ezért is önök a felelősek, államtitkár úr. (Zaj az MSZP soraiban.)

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/11209. számú törvényjavaslat több pontban is minősített többséget igénylő törvényeket módosít. Elöljáróban el kell mondanom és le kell szögeznem, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség szerencsésnek tartja, hogy az IRM a javaslat benyújtása előtt szakmai konzultációra hívta a frakciók szakértőit, előzetesen megkereste pártszövetségünk védelmi kabinetjének vezetőjét, és az egyeztetést követően nyújtotta be a törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat elsősorban technikai módosításokat tartalmaz, azonban a VIS-rendszer - ahogy azt az előttem szólók már érintették -, továbbá a közösségi vízumkódex átvezetése a magyar jogrendszerbe nagyon fontos kérdéskör. A törvényjavaslat szakmai szempontból is támogatható elképzelésekkel áll elő. Frakciószövetségünk az első helyen kijelölt honvédelmi és rendészeti bizottságban támogatta a törvényjavaslat-csomagot.

Részletesen átvizsgálva az előttünk fekvő törvényjavaslatot azt mondhatjuk, szembetűnik, hogy a törvényjavaslatban szereplő módosítások sok, egymással összefüggésben nem lévő hatályos törvény módosítására tesznek javaslatot. Kritikaként meg kell fogalmaznunk, hogy úgynevezett salátatörvény-szerűen szerepelnek ezek a javaslatok. Ezt az eljárást mi nem tartjuk szerencsésnek, sőt egyértelműen hibának tartjuk, és a törvényjavaslat hibájának rójuk föl.

Nézzük a törvényjavaslat részleteit! A törvényjavaslat a 132/2008. (XI. 6.) alkotmánybírósági határozat alapján javasolja pontosítani a motozással kapcsolatos szabályozást. Itt elsősorban a testüreg-átvizsgálással kapcsolatos, a rendőrségi törvényben szereplő szabályozás módosítására vállalkozik az IRM. Meglátásunk szerint a javaslat ezen formája támogatható, az alkotmánybírósági határozat elveinek megfelelő. Az Alkotmánybíróság határozata megállapítja, hogy a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM-rendelet 16. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2009. június 30. napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy az Országgyűlés az alkotmány 8. § (2) bekezdésében az alapvető jogok korlátozására előírt törvényi szabályozási szint sérelmét okozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy nem rendelkezett a büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott előzetes letartóztatás, valamint elzárás során alkalmazható motozás szabályairól. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2009. június 30. napjáig köteles eleget tenni. Mivel ma már december 1-jét írjuk, az alkotmánybírósági határozat utolsó rendelkezése nem teljesült, de jobb későn, mint soha, mondhatnánk. A tervezett szabályozás álláspontunk szerint kielégítően kezeli ezt a problémát.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezetben szerepel a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény végrehajtásának szabályozása is. A szabályozás 2009. október 1-jén lépett hatályba, ennek végrehajtásához kívánja az IRM, illetve a kormány módosítani a rendőrségi törvényt azért, hogy ha a bántalmazás körülményei vagy a bántalmazó magatartása nem teszi lehetővé a helyszíni határozathozatalt, akkor őt a határozathozatalig a rendőr előállíthassa.

A rendőrségi törvény módosításával az adatkezelési szabályok is változnának a rendőrségi törvényben. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény parlamenti szavazásánál a Fidesz nem támogatta a javaslatot, éppen azért, mert nem tartottuk életszerűnek a rendőr által követendő szabályokat, azt, hogy egy többszereplős bonyolult, esetleg nehezen követhető, behatárolható családi konfliktusban az intézkedő rendőrre bízzunk fontos cselekvési jogosítványokat. Természetesen elfogadjuk, hogy az előttünk fekvő javaslat jogharmonizációs jellegű, azonban annak alapjaival sem értettünk egyet.

A törvénytervezet harmadik fontos része a Frontex keretében a Magyar Köztársaság területén szolgálati feladatot ellátó külföldi hivatásos személyek fegyverhasználati jogosultsága. A javaslat abból indul ki, hogy a Frontex keretében megvalósuló együttműködés kapcsán a határrendészeti feladatot ellátó szerv tagja szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszköz vagy lőfegyver alkalmazható, kivéve, ha annak alkalmazását jogszabály tiltja, például sokkoló alkalmazása nem megengedett, még ha az egy másik tagállamban rendszeresítésre is került. Úgy ítéljük meg, hogy a javaslat ezen része támogatható, szakmailag elfogadható.

A tervezet módosítani javasolja a szabálysértési nyilvántartás szabályait is. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXXIX. törvény 2010. január 1-jétől hatályos 27/H. §-a megteremti a központi szabálysértési nyilvántartást. A szabálysértési törvény úgy rendelkezik, hogy a rendőrség jogosult adatátvételre ebből a nyilvántartásból, azonban az IRM, illetőleg a kormány szerint a rendőrség adatigénylési jogosultságának megteremtése érdekében indokolt a rendőrségi törvény 84. § (2) bekezdését kiegészíteni azzal, hogy a rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében adatot kérhet e nyilvántartásból.

Tisztelt Országgyűlés! A schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény alkalmazásával kapcsolatban a kormány véleménye szerint elsősorban a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok részéről merültek fel gyakorlati nehézségek.

(10.10)

A legfontosabbnak tartott szabályozásváltozás a leplezett figyelés szabályainak törvényi szinten való megjelenítése. Az egyezmény 99. cikkelye tartalmazza, ugyanakkor a hazai jogrendszerben még ezt nem vezették át, a rendőrség így eddig nem tudott leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzéseket a rendszerbe helyezni.

Több vitát váltottak ki eddig a kerékbilincs szabályozásával kapcsolatos rendelkezések. A kormány elképzelései szerint módosítanák a rendőrségi törvény 45. §-át a kerékbilincs használatával, továbbá a gépjármű elszállításával kapcsolatos szabályozás érdekében. A részletszabályokkal a 143/1995. (XI. 30.) kormányrendelet foglalkozik, amely a rendőrségi törvény 2007. december 31-éig hatályos 100. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra. Ez a felhatalmazás azonban 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került, ezért újbóli rendelkezést kell életbe léptetni, hogy a kormányrendelet módosításra kerüljön.

A javaslat legfontosabb pontja az EU vízuminformációs rendszere, a VIS-rendszer hazai működésének magyar jogrendszerbe való átültetése. A kijelölt magyar hatóságoknak az adatbázishoz való hozzáféréséhez szükséges a jogharmonizáció, az érintett törvények módosítása a közösségi joggal való összhang miatt szükséges.

A VIS-rendelet és a VIS-határozat, valamint a schengeni határ-ellenőrzési kódex módosítása során közösségi normák átvételéről van szó. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikkében foglalt hűségklauzula szerint a tagállamok a szerződésből, illetve a Közösség intézményének intézkedéseiből eredő kötelezettségek biztosítása érdekében általános és különös intézkedések megtételére kötelezettek. A VIS-rendelet és a VIS-határozat 2008. szeptember 2-án léptek hatályba, alkalmazásukra azonban a Bizottság, illetve Tanács által megállapított időponttól kerül sor. Ha minden jól megy, a tesztelés sikerességének függvényében 2010 szeptemberében kezd működni a rendszer. Ez az időpont az EU bürokráciáját ismerve azonban nincs még kőbe vésve.

Az Unió bel- és igazságügyi tanácsa kétéves tárgyalás után 2009. június 25-én elfogadta a közösségi vízumkódexről szóló tanácsi rendeletet. A rendelet rendelkezései 2010. április 5-étől, egyes rendelkezései 2011. április 5-étől lépnek hatályba; 6 hónapos időszakban 3 hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozik, amely korábban is teljes körben közösségi szabályozás tárgya volt, azonban ez a szabályozás nem rendeleti szintű szabályok keretében történt.

A kódex meglévő jogszabályok konszolidálását szolgálja ebből a szempontból. Ezekhez kétharmados többség kell a magyar jogszabályok szerint. A javaslat szakmai szempontból uniós jogharmonizáció miatt támogatható, hiszen amennyiben ez nem történik meg, ezt a parlament nem fogadja el, 2010 áprilisára kötelezettségszegési helyzet állhat elő április 5-ét követően. A jogalkalmazásban is problémák merülhetnének fel, mert párhuzamosságok jönnének létre a magyar, illetve az uniós jogszabályok alkalmazása miatt.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket, az általunk kifejtettek alapján a Fidesz-KDNP-frakciószövetség a törvényjavaslat elfogadását ajánlja.

Köszönöm. (Taps.)