Készült: 2020.12.01.19:01:44 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 254 2006.10.17. 4:16  133-255

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének zárszámadását tekintve elmondható, hogy a költségvetés végrehajtása során megvalósultak a kormányprogram fő céljai. Az önök előtt lévő költségvetési beszámoló hiteles, valós számokat, a megtörtént eseményeket mutatja be. Az Állami Számvevőszék észrevételei és az ezek hatására meghozott kormányzati döntések előrevetítik, hogy tovább javul a költségvetés tervezésének hatékonysága, ami növeli az állami pénzügyek átláthatóságát is.

Nem mellékes körülmény az sem, hogy az idei zárszámadási törvény mentes minden más jogszabály-módosítási javaslattól, csak a költségvetés végrehajtásának értékelésére koncentrál, így a korábbi években megszokottnál ezt hatékonyabban teszi.

Első ízben megválasztott képviselőként nem állt módomban végigélni, személyesen megtapasztalni az előző évi költségvetés tervezésének folyamatát. Tisztában vagyok azzal, hogy az ország költségvetésének összeállításakor az egyes kisebb, konkrét kiadási tételek nem bírnak olyan nagy jelentőséggel. Mégis szeretném ráirányítani a figyelmet néhány, alacsony költségvetési támogatásból megvalósuló, ám nagy jelentőségű ügyre. Hiszem és vallom, hogy ezeknek a konkrét eseteknek az ismerete hozzásegíti kedves képviselőtársaimat annak belátásához, hogy a száraz adatsorok mögött mindig ott vannak az emberi sorsok, életek is.

A Határon Túli Magyarok Hivatala a 2005. évre 10 milliárd 851 millió forint költségvetési támogatásban részesült. Az ÁSZ külön vizsgálta a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány működését, ahol mindent rendben talált. Az egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények a költségvetési törvényben meghatározott 14 milliárd 400 millió forintos előirányzatot meghaladóan kaptak kiegészítő támogatást. Az egyházi közoktatási intézményfenntartók mintegy 1 milliárd, a horvát, a német és a szlovák kisebbségi önkormányzatok 239 millió forint kiegészítő forráshoz jutottak. A 2003 nyarán négypárti konszenzus alapján létrehozott pártalapítványok közül elsőként a Táncsics Mihály Alapítvány és a Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány működését vizsgálta az ÁSZ. Az alapító okiratok kisebb hiányosságait leszámítva egyéb problémát nem találtak az ellenőrzés során. Költségvetési támogatásuk összege és felhasználása is megfelel a törvényi feltételeknek és a számviteli alapelveknek. Összességében elmondható, hogy bár a pártalapítványok a magyar demokrácia igen fiatal intézményei, minden nehézség nélkül képesek feladatukat ellátni.

Hallgatva a 15 órás zárszámadási vitát, összességében elmondható, hogy míg a kormánypárt a 2005. évi költségvetési zárszámadási törvényt tekintette át és területenként elemezte, addig az ellenzék szokásos lózungjait puffogtatta. Arra a kérdésre nem válaszoltak az elmúlt 15 óra alatt, hogy önök mely helyekről, milyen csoportoktól vettek volna el pénzt, csoportosítottak volna át. Hogy kinek mennyit kell vagy mennyit kellett volna a meglévőből juttatni, az adott év költségvetése határozza meg, a költségvetést pedig a kormányon lévő pártok. Tehát önök eddig nem járultak hozzá a vitában az érdemi dolgokhoz. Most van itt a lehetőség, kérem, fogadják el a zárszámadási törvényt.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 52 2006.11.07. 2:23  47-277

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2006. október 30-án tárgyalta meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság. A bizottsági többség a módosító javaslatot támogatta.

Az Európai Unió nemcsak támogatás és pénz, sokkal több annál. Az Európai Unió mély elkötelezettsége a méltó emberi élet, a társadalmi kohézió és esélyegyenlőség iránt az a sajátosság, amely Európát a világ bármely más integrációjától megkülönbözteti. Mi, szociáldemokraták teljes mértékben magunkénak valljuk azokat a valódi európai értékeket, amelyeknek megvalósítását a törvényjavaslat elősegíteni szándékszik. A javaslat részben a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 200/43/EK tanácsi irányelv teljesebb átültetését célozza, mivel az Európai Bizottság a törvény néhány rendelkezésével összefüggésben azt a véleményt fogalmazta meg, hogy azok nem teljesen harmonizálnak az irányelv rendelkezéseivel.

Emellett a törvényjavaslat a bírósági ítéletek és az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatában felmerült kérdésekre kíván pontosabb törvényi megfogalmazást adni. Számunkra fontos a kormányprogramban is szereplő Egyenlő Bánásmód Hatóság megerősítése, az összegyűlt tapasztalatok beépítése a törvényi szabályozásba. Pozitívum továbbá, hogy az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület működése is törvényi szinten kerül szabályozásra az eddigi kormányrendelet helyett. A törvénymódosítási javaslat fontos lépés az esélyegyenlőség kiteljesítésének útján. A bizottsági többség ezért támogatta, és ezért kérem a tisztelt Házat, támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 229 2006.11.13. 2:12  216-269

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatban módosító javaslattal éltem; több képviselőtársammal együtt hasonló tárgyú módosító javaslatot adtunk be, amely a 11. §-ban az esélyegyenlőségi program elfogadását a települési önkormányzatok részére nem választhatóvá, hanem kötelezővé teszi. Ezt a módosító javaslatot annak ellenére, hogy a kormány olyan indokok alapján, hogy ennyi idő alatt - a hatálybalépés 2007. január 1. - a települési önkormányzatok nem tudnak teljes egészében akár szakmailag, akár a költségvetésben felkészülni erre a feladatra, nem támogatta, mégis az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság teljes egyhangúsággal támogatta, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy ilyen esélyegyenlőségi programok elkészüljenek, és a települési önkormányzatoknál az ott lakók érdekeit képviseljék, az ott lévő rétegeknek segítséget nyújtsanak lakhatási, oktatási, egészségügyi és egyéb szociális témakörökben.

Ezért egy kapcsolódó módosító indítvánnyal éltem a módosítóm mellé, melyben azt indítványoztam, hogy a 11. § módosítása 2008. január 1-jével lépjen hatályba, mely biztosítaná a települési önkormányzatok részére azt, hogy erre a nagyon fontos szakmai feladatra fel tudjanak készülni költségvetésükben és szakmailag egyaránt. Szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy a módosító javaslatunkat támogassa.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 239 2006.11.13. 1:28  216-269

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Védem, védem én is a módosító indítványomat. Az az igazság, hogy a szép ebben a parlamenti munkában és a bizottsági munkánkban az, hogy időnként azért szakmai alapon is döntünk a bizottságokban. Azt gondolom, hogy ennek a módosító indítványnak a teljes támogatása az emberi jogi bizottságban pont ennek a példája.

Lehet, hogy vannak képviselőtársaim, akik egy másik bizottságban egy más szempontrendszer alapján Salamon képviselőtársammal egyetértenek, de higgye el, képviselő úr, hogy mi az emberi jogi bizottságban nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az esélyegyenlőségért tegyünk, és fontosnak tartjuk azt, hogy arról a holtpontról, ahol néha ez megáll, megpróbáljuk kibillenteni. Ezért volt teljes támogatottsága ennek a módosító indítványnak, és próbáltuk és próbáljuk meg a települési önkormányzatokat rábírni arra, hogy esélyegyenlőségi tervvel ezen a területen is előrébb lépjenek. Még egyszer mondom, hogy megértem. A kormány álláspontját is értettem, amikor aggályokat vetett fel ezzel kapcsolatban, de a bizottságban a szakmai munka alapján azt gondolom, hogy ez volt a helyes döntés.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 24 2006.11.21. 3:35  15-111

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a törvényjavaslatot a legutolsó ülésén megtárgyalta, azt 10 igen szavazattal és 9 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény a szakképzés és felnőttképzés irányítását egyaránt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladatai közé sorolta, ezzel is elősegítve az addig elkülönítve működő szakképzési és felnőttképzési támogató, tanácsadó és háttérintézményi rendszer racionalizálását, átláthatóbbá tételét. A bizottság elfogadta, érti, és jó döntésnek tartja, hogy az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter között létrejött megállapodás alapján az iskolai rendszerű szakoktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódó egyes feladatok a tárcák között megosztásra kerültek.

Az átalakított feladatmegosztás első számú célja a felnőttképzési és szakképzési támogatások hatékonyságának növelése, a rendelkezésre álló források eredményesebb felhasználásának elősegítése. A feladatok megosztása, illetve azok egyértelmű elhatárolása, továbbá a megváltozott kormányzati struktúra, a szakképzés, felnőttképzés irányításának átláthatóvá tétele a vonatkozó jogszabályi környezet módosítását teszik szükségessé.

Ugyanakkor a bizottsági ülésen kérdésként a magyarországi romák helyzete merült fel. Több kérdésben válaszoltunk és fogadta el a bizottság azokat a megnyugtató tételeket, amelyeket a 2007-es költségvetés tartalmaz. Ilyen például, hogy a közmunkaprogram helyett közmunka és képzés szerepel, amely a rászorulóknak a képzés alatt megoldja az egzisztenciális problémáit is. Fontos megemlíteni ezenkívül a "Lépj egyet előre" programot, amelyhez a képzettség nélküliek, illetve a nem használható képzettséggel rendelkezők csatlakozhatnak.

Felmerült továbbá a bizottsági ülésen az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódó források felhasználása, amelyben a társadalmi megújulás operatív program mellett a regionális operatív programok is prioritásként kezelik a romák és a leszakadók helyzetét. A kormány zászlóshajó-projektként támogatja a komplex kistérségi programokat, amelyek több problémát kezelnek, lakhatást, célzott foglalkoztatást, képzést. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy a legéletképesebb kezdeményezések mégsem felülről, hanem az alulról jövő kezdeményezések. Felelőssége van a kormánynak, felelőssége van a képviselőknek, felelősségem van nekem is abban, hogy a létező információkat és lehetőségeket a leszakadó térségekbe és a leszakadó csoportoknak eljuttassuk, mert legtöbbször a lehetőségek nem jutnak célba.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslatot a bizottság támogatta. Kérem a Ház támogatását is.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 122 2006.11.21. 0:52  111-225

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítását és azt 10 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta. Pozitívnak tartjuk, hogy a jelenlegi kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelkedik. Az emberi jogi bizottság hatáskörébe tartozóan támogatjuk a rendszer olyan átalakítását, mely szerint a munkáltatók többletjárulék-fizetése alapozza meg a korkedvezményre való jogosultságot, mellyel motiválja a munkaadókat a munkakörülmények javítására.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 204 2006.11.27. 2:24  199-213

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány T/1369. számon nyújtotta be a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatot. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság az általános vitára való alkalmasságot a mai napon megtárgyalta, és 10 igen szavazattal azt általános vitára alkalmasnak találta.

A szóban forgó törvényjavaslat a polgári jogi ügyekben már bevezetett és jól bevált mediációs, közvetítői eljárást kívánja a büntetőügyekben is bevezetni. A modern európai jogalkalmazásban ismert szakkifejezés a diverzió. Ebben az esetben a jogalkalmazók nem kizárólag büntetéssel, hanem az erre lehetőséget kínáló ügyekben konfliktuskezelő eszközökkel kívánják kikényszeríteni a törvények betartatását. A bizottságban elhangzott vélemények alapján pozitívnak tartjuk, hogy a közvetítői eljárás érdekeltté teszi az elkövetőket, hogy jóvátegyék a bűncselekménnyel okozott érdeksérelmet. Az önkéntes teljesítés szorgalmazása a cél.

A büntetőjogi közvetítői tevékenység anyagi és eljárásjogi feltételeit a 2006. évi LI. törvény szabályozza, amely 2007. január 1-jétől hatályos. Ez a törvény a Btk. több paragrafusát is módosította. A korábban módosítással megalkotott tevékeny megbánást tölti fel anyagi és eljárási szabályokkal. Amennyiben a közvetítői eljárás eredményes, a sértett és a terhelt közötti írásbeli megállapodással végződik. Az eljárás mind ügyészi, mind bírói szakban kezdeményezhető, ám csak egy alkalommal.

A bizottság a jogalkotó képviselőit a mai ülésen meghallgatta, a jogszabály tartalmáról és céljáról tájékoztatást kapott. A törvényjavaslattal kapcsolatban aggályok nem merültek fel, a bizottság azt általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 22 2007.02.13. 3:20  17-39

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága február 7-ei ülésén megtárgyalta, és általános vitára alkalmasnak találta a T/1917. számú - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló - törvényjavaslatot.

A szóban forgó törvényjavaslat - bár több törvény egyidejű módosítására tesz javaslatot - mégsem nevezhető salátatörvénynek. A büntető törvénykönyv legutóbbi módosítása óta több háttérjogszabály szövege megváltozott, nemzetközi jogi kötelezettségeink váltak hatályossá e tárgyban, és elkerülhetetlenné vált a büntetőeljárásról szóló törvénynek az Alkotmánybíróság döntéseinek megfelelő módosítása is. Mindazonáltal elmondható, hogy az előterjesztő mind jogi, mind gyakorlati szempontokat figyelembe vevő, átgondolt törvényjavaslatot terjesztett be a tisztelt Háznak. Tekintettel a törvényjavaslat terjedelmére, csupán azokról a részekről beszélnék, amelyek bizottságunk hatáskörébe tartoznak.

Az Európai Unió Tanácsa 2003 decemberében elfogadott kerethatározatában rendelkezett a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia visszaszorításához szükséges intézkedésekről. A Btk. 195/A. § hatályon kívül helyezésével és a 204. § tartalommal való feltöltésével egyértelművé válik, hogy a tiltott pornográf felvételekkel kapcsolatos bűncselekmények a Btk. XIV. fejezetén belül inkább a nemi erkölcs elleni bűncselekményekhez tartoznak, mivel súlyosan és mélyrehatóan sértik azon 18 év alatti személyek egészséges erkölcsi, nemi fejlődését, akikről ilyen felvételeket készítenek.

A törvényjavaslat a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest egyértelműen meghatározza, hogy milyen életkorú személyekről készített pornográf felvételek eredményeznek büntetést, valamint rögzíti a javaslat, hogy mit kell érteni pornográf felvételen, illetve ilyen jellegű műsoron. Bár a törvényjavaslat a saját használatra törtnő felvételkészítést, -tartást nem rendeli büntetni, azonban nagyon helyesen kivételt tesz: az olyan személyek esetében büntetni rendeli cselekményüket, akik olyan személyről készítenek, illetve tartanak pornográf felvételeket, akik hozzátartozójuk, illetőleg nevelésük, felügyeletük alatt állnak.

Az emberi jogi bizottság ülésén meghallgatta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjének beszámolóját, a törvényjavaslat indoklását, és a törvényjavaslatot 10 igen szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 62 2007.02.13. 3:37  55-81

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság 2007. február 7-én megtartott ülésén tárgyalt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény T/1744. számon benyújtott módosításának általános vitára való alkalmasságáról. A bizottsági ülésen vita nem alakult ki, az előterjesztést a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyhangúlag alkalmasnak találták az általános vitára.

A jogszabály-módosítás tervezete elsősorban a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének kötelezettségéről rendelkezik. Ezt a feladatot a központi államigazgatás és a helyi önkormányzatok felelősségi körébe tartozó közszolgáltatások esetében 2010. december 31. napjáig rendeli megvalósítani, a jogszabályhoz csatolt melléklet szerinti ütemezésben. Ez a határidő három évvel rövidebb az elmúlt évben elfogadott, de a köztársasági elnök úr által ki nem hirdetett verzióhoz képest. Elmondható továbbá, hogy a korábban vállalt, körülbelül 3 ezer épülettel szemben jelen előterjesztés elfogadása esetén az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épületek közül további 9 ezerben válhatnak a közszolgáltatások hozzáférhetővé. A határidő rövidítésére és az épületszám növelésére azért kerülhetett sor, mert az Új Magyarország fejlesztési terv megvalósítását szolgáló operatív programban sikerült forrást biztosítani.

A bizottsági ülésen felvetődött a kérdés, hogy milyen ellenőrzési mechanizmusok garantálhatják a jogszabályi kötelezettség határidőre történő teljesítését. A kormány képviselője elmondta, hogy ennek egyik legfontosabb záloga a társadalmi megújulás operatív program terhére létrehozandó akadálymentesítési programiroda lehet. A szándékok szerint a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány szervezetén belül létrehozandó programiroda többféle szolgáltatással fogja segíteni az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtését. Ilyen módszerek lesznek a megrendelők, a tervezők és a kivitelezők számára hozzáférhető információs napok, közérthető nyelven megfogalmazott kiadványok, illetve egy, a témában létrehozandó honlap.

(12.30)

Tervezik továbbá az operatív programból finanszírozott építkezések folyamatos monitorozását, részben rehabilitációs szakmérnökök, részben műszaki ellenőrök, részben érintett fogyatékos személyek bevonásával.

Összességében elmondható, hogy az Országgyűlés által egyszer már elfogadott törvénymódosítási javaslatban az előterjesztő megőrizte annak korábbi erényeit, ugyanakkor az ütemezés és a kitűzött konkrét célok tekintetében jelentősnek mondható előrelépés olvasható ki az anyagból. Fontosnak tartom továbbá kiemelni, hogy az előttünk fekvő anyag a fogyatékos személyek érdek-képviseleti szerveivel való folyamatos konzultáció eredménye.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 140 2007.02.20. 6:40  19-169

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a lehetőséget, amit a parlamenti vitanap nyújt ezeknek a számomra anyaként, női politikusként és az emberi jogi bizottság tagjaként egyaránt rendkívül fontos kérdéseknek a megtárgyalására. A leendő szülők gyermekvállalási hajlandósága, a születendő gyermekek száma ugyanis szorosan összefügg az emberi jogok és a társadalmi esélyegyenlőség bizonyos területeivel, mint például a nemek közötti egyenlőség, az előítéletek elleni harc vagy akár a közjavakhoz való egyenlő hozzáférés joga. Ezek a kérdések megkerülhetetlenek, amikor jövőnk zálogáról és letéteményeseiről, a gyermekeinkről beszélünk.

A rendszerváltást követő tizenöt esztendőben a társadalom több területén olyan mértékű változások zajlottak le hazánkban, mint Európában az elmúlt ötven évben. Elsősorban a felsőoktatási expanzióból kifolyólag kitolódott az első gyermeküket váró nők átlagéletkora.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Megnőtt a válások száma, ezzel párhuzamosan azonban jelentősen emelkedett az élettársi kapcsolatok száma is, és - az egyes ellenzéki képviselőtársaim rémképeire rácáfolva - bizony ezekből a kapcsolatokból is rengeteg gyermek születik.

Hadd hívjam fel ismét figyelmüket a ma már többször elhangzott tényre: három évvel ezelőtt egy harmincéves trend szakadt meg Magyarországon, harminc év után először növekedésnek indult az ezer főre jutó születések aránya. A KSH adatai szerint ugyanakkor már közel a gyermekek egyharmada születik élettársi kapcsolatból.

Téves az a felfogás is, amely szerint a gyermekvállalás kérdése versenyezne a karrierrel, a munkaerő-piaci érvényesüléssel. Viszonylagos demográfiai egyensúly éppen azokban az európai országokban alakult ki, amelyek élen járnak a férfiak és nők esélyegyenlőségének biztosításában, ahol legmagasabb a nők foglalkoztatási rátája, és ahol a legbátrabban értelmezték újra az avíttá vált társadalmi beidegződéseket. Több nemzetközi kutatás is alátámasztja, hogy jelentősen emelkedik a születések száma azokban az országokban, amelyekben a következő feltételek egyszerre valósulnak meg: magas szintű és rugalmas női foglalkoztatottság, a nemek közötti széles körű egyenjogúság, újraértelmezett családi szerepfelfogás, állami és vallási semlegesség az együttélési formák és a szexuális magatartásformák terén, valamint lehetőség a könnyű és gyors munkaerő-piaci visszatérésre. Ennek legjobb példái a skandináv államok. Azokban az országokban viszont, ahol mindezeknek vagy akár csak egy részüknek az ellenkezője van jelen a társadalomban, annak súlyosak a következményei. Olaszországban például, ahol egyfajta macsó szerepfelfogás uralkodik, valóban nem túlzás közelgő demográfiai katasztrófáról beszélni. Tehát, kedves képviselőtársaim, a lehetőség az esélyegyenlőségre nem jelent kevesebb gyermeket, éppen ellenkezőleg.

Ma már többször elhangzott, hogy szemléletváltásra van szükség a női esélyegyenlőség, a férfiszerepek területén. A szemléletváltás nem pénzkérdés. Pénz természetesen kell hozzá, de nem pénzkérdés, hanem alapvetően közös akarat szükséges hozzá, közös akarat ahhoz, hogy egyenlő esélye legyen nőnek és férfinak Magyarországon a családban, a munkában, az élet minden területén.

A tények mellett nem mehetünk el szótlanul. A nők esélyegyenlősége, a gyermekvállalás utáni munkavállalás segítése több gyermeket hozhat Magyarországon is. Jómagam éppen akkor vállaltam második gyermekemet, amikor karrierem a legmeredekebben emelkedő szakaszába ért. Sokkal nehezebb lett volna a helyzetem, ha a férjem nem állt volna teljes mértékben mellettem, nem segített volna mindenben, nem vette volna ki a részét egyenlő módon a gyereknevelés és az otthoni teendők terén is. Ettől ő nem lett kevésbé férfi, mint ahogy a munkám miatt én sem lettem rosszabb anya vagy feleség. Ennek a szemléletnek természetesnek kellene lennie, azonban ennek érdekében még sok tennivalónk van.

A női esélyegyenlőség megvalósításához, még egyszer mondom, szemléletváltásra van szükség. 2007 az esélyegyenlőség éve az Európai Unióban. Az egyenlő esélyek biztosítására, a társadalom szemléletének megváltoztatására közösségi és tagállami szinten is indulnak akcióprogramok, ismeretterjesztő kampányok. Oktatófilmek, reklámspotok, tematikus internetes portálok, nyomtatott kiadványok által kívánjuk ezt a változást elősegíteni. Olyan együttgondolkodási, cselekvési terveket dolgozunk ki, melyek elősegítik a magánélet és a munkahelyi kötelességek jobb összehangolását, a nemekhez kötő sztereotípiák és diszkrimináció minden formájának felszámolását, ezáltal nők és férfiak teljes esélyegyenlőségének megvalósulását.

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumon belül működő nők és férfiak társadalmi esélyegyenlőségének osztálya "Férfiszerepek" címmel pályázatot írt ki azzal a céllal, hogy növekedjen a férfiak szerepvállalása a háztartásbeli és munkahelyi felelősség összehangolásában, a szülői szerepek és munkamegosztás újraértelmezésével, a hagyományos szerepfelfogás megváltoztatásával.

És még egy aktualitás: az MSZP-frakció kezdeményezésére éppen a mai napon - talán ebben az órában - alakul meg az emberi jogi bizottság nők és férfiak társadalmi esélyegyenlőségének albizottsága. Hiszem és vallom, hogy az albizottság létrehozása és munkája jelentős előrelépés lesz abban az irányban, hogy ezek a kérdések végre megfelelő hangsúlyt kapjanak az Országgyűlés tevékenységében is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 171 2007.05.21. 2:28  170-173

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Hazánkban ma sok minden átalakulóban van, s ez alól a turizmus sem kivétel. Százezrek élnek belőle, a turizmusból származó bevételek, a turizmus által alakuló országkép alakulása valamennyiünket érintő kérdés. Arra kérem ezért, hogy vázolja fel, mit várhatunk ettől az ágazattól. Sok a mendemonda ekörül, szerencsére a jó hír is, jó lenne tisztán látnunk ebben.

Mondanék néhány fontosabb szempontot, amely mindazokat foglalkoztatja, akik külföldi vagy magyar turistákkal találkoznak foglalkozásszerűen, vagy maguk is belföldi turisták. A külföldi vendégforgalom Magyarországon, úgy tűnik, az elmúlt években jelentősen átrendeződött. A korábban szinte kizárólag csak a német-osztrák piacra építő vendégforgalom kibővült, s amióta beléptünk az Európai Unióba, mintha egyre többen találnának Magyarországra mint vonzó utazási célországra. Mit teszünk annak érdekében, hogy ez a tendencia erősödjön?

Külföldiek és belföldi turisták körében is nagyon népszerű a wellness.

(17.00)

Szinte hihetetlen adat, hogy 64 százalékkal több belföldi és 78 százalékkal több külföldi kereste a magyarországi wellness-szállodák szolgáltatásait. Ez csodálatos! Az összes többi szálloda forgalma ezzel szemben, és ez nem jó hír, átlagosan 15 százalékos visszaesést mutat - ez pedig sok. Kérdés, hogy ez minek köszönhető. Persze, van tippem, hogy feltehetőleg a közelmúlt fővárosi utcai zavargásai is befolyásolják ezt a visszaesést. Hogyan ellensúlyozzuk a kedvezőtlen jelenségeket?

És még két szempont; az egyik a tavalyi bevétel alakulása. A kereskedelmi szálláshelyeken 2006-ban összesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 213,8 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez sok vagy kevés? Kérdezem a tisztelt miniszter asszonyt, hogy elégedett-e az ismert turisztikai adatokkal és tendenciákkal, és nem utolsósorban tud-e már adatokat arról, hogy milyenek a 2007. év turisztikai irányzatai.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 322 2007.11.12. 2:04  289-376

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Hát, nagy várakozással várjuk a 120 talpraesett, felkészült SZDSZ-es hölgyet itt a parlamentben valamikor. Azt gondolom, hogy jó-e ez a kvóta vagy rossz arra a megoldásra, amire láthatóan az egész parlament rábólint, hogy a probléma létezik, és hogy erre a problémára valamifajta megoldást kell találnunk, én is azt gondolom, hogy nem okvetlen jó. Jó lenne az, ha a pártpolitikában a pártok oldaláról születne meg az a megoldás, amit a képviselőtársam már említett, de hát erre a magyar politikai pártoknál egyedül az MSZP-ben van példa.

(21.50)

Egyedül az MSZP fogadott el egy olyan önkorlátozó szabályozást, hogy mindenfajta párttisztségnél, tehát azokban a pozíciókban, ahol döntés születik az egyéni képviselőjelöltekről, a listás helyekről, itt a 20 százalékos kvótát bevezettük.

Ha mindenki fontosnak tartaná, és nem apropó lenne ez a törvényjavaslat arra, hogy most erről beszéljünk és hozzuk elő, mert ez nagyon fontos, egyébként senki mögött nincs ebben a témában teljesítmény, akkor persze másképp is meg lehetne oldani. Ma azt gondolom, hogy sajnos nincsen más megoldási javaslat, lépnünk kell a női képviselet érdekében, lépnünk kell a választójogi törvényben, mert még a társadalmunk és a politikai elit a kialakult döntési mechanizmusokban, a kialakult, férfiak által mozgatott döntési mechanizmusokban nem érett arra, hogy ilyenfajta önkorlátozást a saját házukban hozzanak meg.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 330 2007.11.12. 1:32  289-376

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hallgatom, hallgatom a vitát, és engedjék meg képviselőtársaim, hogy egy kicsit személyesen magamra vegyem ezeket a felvetéseket, fiatal parlamenti képviselőnőként, kétgyermekes anyaként; egy nyolcéves kislányom - remélem, alszik most már otthon az ágyában - és egy hároméves kisfiam van. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Jézus Mária!) Jézus Mária - azt gondolom, ez mindent elárult.

A család két ember vállán van, egy nőén és egy férfién. Ha az én gyermekemnek hétfőnként és keddenként az édesapja mond mesét, nem gondolom, hogy attól ez a család rosszabb lenne. Kikérem magamnak, és kikérem az összes fiatal nő nevében, akik ambicionálják a politikát, hogy ne legyen döntési lehetőségünk. Igenis, jár nekünk is az, hogy tartsam magam jó anyának, és tartsam magam jó politikusnak. Ezt a lehetőséget és ezt a szabad választást, azt gondolom, senki nem veheti el. Dönthet valaki úgy, hogy a családot választja és otthon marad, de engedjék meg a döntést azoknak is, akik a politikát választják, és emellett még jó anyának is tartják magukat.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 338 2007.11.12. 1:25  289-376

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Egy kicsit értelmezhetetlen számomra, ha a KDNP egy törvényjavaslatot nem támogat, akkor vajon azt miért módosítja, még ha láthatóan azzal a módosítással együtt sem tudja támogatni.

Azt szeretném egy kicsit értelmezni a képviselő úrnak, hogy habár igazság van abban, hogy nagyon sok megyében egy-kettő vagy kettő-három listás hely van, de miután nagyon sokszor az egyéni mandátumot elnyert képviselők is a listán vannak, azt gondolom, hogy Frankné dr. Kovács Szilvia képviselőtársam módosító javaslatában igenis van értelme az első, illetve adott esetben van értelme még a második ciklusban vagy második részben lévő kvótás helynek is. Akik abban az esetben, ha nem indulnak egyéni képviselőként, bizony csúszhat annyira egy területi lista is, hogy az jelent női mandátumot itt bent a női parlamentben, ami az országos listán is ugyanilyen formában, azt gondolom, hogy női mandátumokat jelenthet. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 350 2007.11.12. 1:30  289-376

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én sem értek egyet Magyar Bálint képviselőtársammal abban, hogy a célt ellehetetlenítené a Frankné Kovács Szilvia által beadott módosító javaslat. Ennek a részletes vitának a számomra fontos kérdése, hogy vajon eléri-e az 50 százalékos kvóta a kétharmados támogatottságot, és azáltal meglesz, vagy pedig bedugjuk a fejünket a homokba, és nem veszünk tudomást az értelmes, jó módosító javaslatokról, és ezáltal nem lesz beemelve a választójogi törvénybe a kvóta, ezzel igazából meg fog semmisülni ez a cél.

Tehát én azt gondolom, hogy igenis beszélnünk kell a módosítókról, és meg kell nézni azt, hogy vajon melyik a jobb. Nem gondolnám azt, hogy nevetséges az, ha végre megjelenik a magyar választójogi törvényben ez a kvóta, és elindul egy folyamat. Azt gondolom, hogy reálisan kell ma látni ennek a támogatottságát itt, a parlamentben, és reálisan kell dönteni ezeknek a módosító javaslatoknak a támogatottságáról. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 202 2007.11.19. 0:15  197-203

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a mai napon megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 176 2007.11.20. 0:22  171-187

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a tegnapi napon megtárgyalta a T/2785. számú törvényjavaslatot, azt vita nélkül 10 igen és 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 240 2007.11.20. 0:51  233-267

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 2007. november 19-én megtárgyalta a törvényjavaslatot.

(17.20)

A bizottság fontosnak tartotta, hogy a törvényjavaslat az európai uniós ajánlásokkal összhangban rendezi az elektronikus hírközlés témakörét. Fontos, és a bizottság számára megnyugtatóan rendelkeznek a módosítások a titkos információgyűjtésről, tartalmazza a személyes adatok kezelésével és a személyes adatokhoz, illetve a magánélethez fűződő jogok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket. A Házszabály 95. § (2) bekezdése alapján a bizottság a törvényjavaslatot 10 igen és 8 tartózkodás mellett alkalmasnak találta.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 80 2007.11.28. 0:29  77-145

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság 2007. november 19-ei ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot, amelyet rövid vita után 19 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak talált.

Az MSZP és az SZDSZ álláspontját hozzászólásainkban részletesebben kifejtjük a későbbiekben. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 102 2007.11.28. 6:31  77-145

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/4411-es törvényjavaslat új, modern válaszokat kínál olyan problémákra, amelyek kezelése egyre sürgetőbbé vált.

Egyszerűen fogalmazva, az előttünk fekvő törvényjavaslat azt teszi lehetővé, hogy minden nagykorú személy, aki erre irányuló szándékát az anyakönyvvezető előtt kijelenti, bejegyzett élettársi kapcsolatban élhessen, élvezhesse az ehhez kapcsolódó jogokat, és viselje az ezzel felvállalt többletterheket.

A hazai felmérések adatait tekintve fel kell ismernünk és el kell fogadnunk azt a tendenciát, hogy a hagyományos, házasságon alapuló családmodellt egyre kevesebben választják követendő példaként. Változások tapasztalhatók a házasságok tartósságát tekintve is. Ugyanakkor a házasságon kívüli élettársi kapcsolatban való együttélések száma az elmúlt néhány évtizedben megsokszorozódott.

Ezt a változást jogrendszerünknek is követnie kell. Napjainkban milliós nagyságrendben beszélhetünk élettársi kapcsolatban élőkről. Gondoljunk bele, az ország teljes lakosságának már mintegy 10 százaléka választotta magának az együttélés e formáját. Persze, ez nem követeli meg azt, hogy a jog eltérjen a házasság általános kialakult fogalmától, amely a köztudat és köznyelv "házasság" fogalmával összhangban van. Azonban ezrek és ezrek igénylik, hogy a jogalkotó a kapcsolatukhoz, amelyet a polgári törvénykönyv házasságon kívüli érzelmi és gazdasági közösségként definiál, megfelelő, a feleknek kölcsönös biztonságot nyújtó joghatásokat fűzzön.

A törvényjavaslat véleményünk szerint megfelelően követi e társadalmi elvárást. A bejegyzett élettársi kapcsolatot választóknak számos, eddig csak a házasságban élőknek járó kiváltságot tesz lehetővé, hozzáférhetővé. Ha áttekintjük ezeket a kiváltságokat, nyilvánvalóvá válik, hogy azok főként az élettársak önként vállalt gazdasági közösségének, közös teherviselésének elismeréséhez kapcsolódnak. Így a jövőben a házastársakhoz hasonlóan adójogi, munkajogi, szociális kedvezményekben részesülhetnek.

Ugyanakkor szükség van megfelelő vagyonjogi, öröklésjogi szabályozásra is. Bár a párkapcsolat kezdetén az együttélés formájától függetlenül általában másodlagos kérdés a felek anyagi helyzete, a későbbiekben ez egyre fontosabbá válik. Amikor az évek alatt közösen összegyűjtögetett kisebb, szerencsés esetben nagyobb vagyon sorsáról kell dönteni, ki másnak lenne arra több joga, mint azoknak, akik ezt tevékenyen létrehozzák? Ha egy hosszú közös életet követően a pár egyik tagja meghal, jogos elvárás, hogy a másik felet hasonló jogok illessék meg az öröklés terén, mint a házasságban élőket, hisz ugyanúgy közös munkájuk gyümölcsének vagy terheinek átörökítéséről van szó.

(13.20)

Hogy a javaslatnak nem célja teljes mértékben elmosni a határokat a hagyományos házasság intézménye és az újonnan bevezetésre kerülő regisztrált élettársi kapcsolat intézménye között, bizonyítja, hogy a névviselés kérdését, illetve a gyermekek örökbefogadásának kérdését az általános családjogi szabályozástól eltérően állapítja meg. Csak megjegyezném, hogy a törvényjavaslatnak része, hogy aki házasságban él, nem létesíthet új bejegyzett élettársi kapcsolatot, illetve párhuzamosan egymás mellett nem létesíthető több bejegyzett élettársi kapcsolat. (Dr. Lukács Tamás közbeszól.) El kell olvasni, tisztelt képviselő úr, a törvényjavaslatot teljesen a végéig, az utolsó oldalt is, és akkor meg fogja találni.

Tisztelt Ház! Nem véletlenül nem szóltam az eddigiekben arról, hogy a törvényjavaslat nem tesz különbséget az azonos nemű, illetve a különböző nemű párok élettársi kapcsolatának szabályozása vonatkozásában. Hogy is tehetné ezt? Hiszen az Alkotmánybíróság a 14/1995. számú határozatában azt példaértékűen fogalmazta meg, hogy ellentétes az alkotmánnyal, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben házasságon kívül együtt élő és a kapcsolatukat nyíltan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, csakis egy férfi és egy nő élettársi viszonyához fűzzenek jogkövetkezményeket. Ugyanakkor indoklásában kimondta, hogy két személy tartós életközössége az együtt élő személyek nemétől függetlenül megvalósíthat olyan értékeket, hogy az érintettek igényt tarthatnak megfelelő jogi elismerésre. Az azonos neműek együttélése, így a közös háztartásban együttélés, az érzelmi, gazdasági és szexuális kapcsolat az összetartozás minden vonatkozásában való vállalása harmadik személyekkel szemben már az alkotmánybírósági döntés idején felvetette a megkülönböztetés nélküli jogi szabályozás követelményét, és ez ma sem kérdőjelezhető meg.

Álláspontunk szerint a most megvitatásra kerülő szabályozási módszer megfelelő és egyben megkülönböztetés nélküli, koherens rendszert hoz létre és illeszt be a fennálló családjogi, polgári jogi szabályozás keretei közé. A hatálybalépés tervezett időpontját - 2009. január 1-je - pedig úgy állapítja meg, hogy a végrehajtási szinteken is megfelelő idő álljon rendelkezésre az alkalmazásra való felkészülésre.

Mindezekre figyelemmel javasolom, hogy a javaslatot a rendelkezésre álló időben érdemben vitassuk meg. Az MSZP támogatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is tegyék ezt hozzászólásaikkal és később szavazataikkal.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 6 2007.12.10. 2:09  1-20

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az emberi jogok szavatolása nem csak jogi kérdés. Kulturális, gazdasági, filozófiai jellemzői mellett súlyos politikai vonatkozásai is vannak. A fogyatékosok gondjai, etnikai, nemzeti, nemi, szexuális és egyéb kisebbségek jogai, problémái, hol végződik az egyik, hol kezdődik a másik joga, borzasztóan összetett kérdés, és hosszú a sor. Az MSZP e tekintetben igen jól teljesített és teljesít most is, miközben nem kívánom a szemben ülő pártok korábbi érdemeit kisebbíteni.

Az emberi jogok napján különösen elgondolkodtató, minek köszönhető, hogy nálunk ezek az alapkérdések oly sokszor vitatottak, például az előítéletek, az ezekből következő konfliktusok ahelyett, hogy csökkentek volna, inkább nőnek. Nem érdemes a fejünket a homokba dugni az évforduló kedvéért sem, inkább valljuk be magunknak: baj van. A feszültségeket oldó közösségi, társadalmi viták generálásában, a megoldásokra való törekvések megjelenítésében a politika, a politikusok felelőssége is óriási. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, és elnézést, ha most érzékenységet sértek, de szándékosan teszem, hogy éppen az emberi jogok, a kisebbségek szólás- és véleménynyilvánítási szabadsága tartozik ahhoz a kérdéscsoporthoz, amelyből a politika oly szívesen merít, amikor aktuális politikai érdekei úgy kívánják.

Éppen ezek a legkényesebb kérdések, amelyekkel embereket egymás ellen lehet heccelni, amelyekkel a társadalomban meglévő feszültségeket tovább lehet borzolni. Olyan nézeteltéréseket és ellenszenveket képesek egymással szembefeszülő politikai csoportok az emberi jogok területén megvívni egymással, amelyeknek ott semmi keresnivalójuk nincs. Ezzel szemben vitákra, méghozzá türelmes, pártpolitika-mentes, a megoldásokat célzó vitákra van szükség.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 191 2008.04.07. 0:29  186-194

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a mai ülésén megtárgyalta a nők bármilyen bányában, föld alatti munkára alkalmazásáról szóló 45. számú egyezmény felmondását, azt vita nélkül, 18 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(17.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 26 2008.10.07. 2:24  23-43

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a 2008. szeptember 30-ai ülésén a törvényjavaslatot megvitatta, azt 10 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

Az előterjesztő képviselője a benyújtott törvényjavaslatot három fő gondolatkör köré csoportosítva ismertette. Kihangsúlyozta, hogy a tervezet, a változtatások magát a konstrukciót, az alapvető célkitűzéseket, az NCA szerkezetét nem érintik. Érintik viszont a támogatásra jogosult szervezetek felülvizsgálatát, amely összhangban van az NCA alapfilozófiájával, hogy a klasszikus civil szervezeteket szeretné támogatni. A jogorvoslat bővítése és az összeférhetetlenségi szabályok ismertetése mellett még komolyabb vita alakult ki a működőképesség érdekében a különböző testületek létszámcsökkentéséről, és a rendszer folyamatos megújulásaként a kollégiumi, illetve a tanácstagoknak két ciklusban maximalizálja az eltölthető időt.

A bizottsági tagok többsége egyetértett abban, hogy a törvénymódosításra megérett az idő. A javaslat a rendszer hatékonyságának és átláthatóságának előmozdítását szolgálja, valamint a gyakorlati tapasztalatok érvényesítését és bedolgozását.

Konkrét kérdésekben komolyabb vita bontakozott ki, de ezek többsége nem a törvényt szabályozza. Mindkét oldal részéről elhangzott, hogy jó lenne emiatt egy ötpárti egyeztetést kezdeményezni, ahol az érintett civil szervezetek bevonásával megvitatásra kerülnek a vitatott kérdések annak érdekében, hogy egy konszenzusos, a civil szervezetek érdekeinek is megfelelő törvény- és - miután említettem, hogy nem csak a törvénnyel voltak problémák - szükség szerint rendeletmódosítások is születhessenek.

Összességében még egyszer: a bizottság megtárgyalta és azt általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 120 2008.10.21. 5:03  119-159

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előttünk fekszik a T/5950. számú törvényjavaslat, amely a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi törvény módosításáról szól. Mint már az általános vita megkezdésénél elmondtuk, hogy bizony egy nagy sikertörténet az, ami 2003-ban itt, a magyar parlamentben a civil szervezetek támogatását erősítendő törvényjavaslat során született, viszont egy idő elteltével minden ilyen törvényjavaslatot újra át kell néznünk, azokat a tapasztalatokat, amelyek mögöttünk állnak, be kell építeni a törvényi szabályozásba.

Konzultálva civil szervezetekkel, és a parlamenti bizottsági ülésen is a felszólalások mind azt bizonyították, hogy habár nagyon sok civil szervezetnek hihetetlen nagy segítséget nyújt ez a törvény, és magából az alapprogramból nagyon sokan tudnak működni, az elmúlt öt évben a civil szféra jelentős megerősítését szolgálta ez a rendszer, nagyon sok olyan probléma van, amire részben megoldást mutat a törvényjavaslat szövege, részben pedig nem a törvényben leírt módok azok, amik orvoslást adnak.

El tudjuk fogadni és támogatjuk azt, hogy a törvény módosítása csökkentené a kollégiumok számát, de érzékelve azt a kérést, ami a civil szervezetek részéről érkezett, hogy a csökkentés ne történjen meg éppen azért, merthogy a különböző regionális kollégiumoknál, országos hatókörű kollégiumoknál az arányok olyan jól kialakultak, ebben nyitottak vagyunk arra, hogy a módosításnak a kollégiumi, illetve a tanács létszámára vonatkozó részében üljünk le és tárgyaljunk. Nagyon fontosnak tartjuk azokat a részeket, amelyek a jogorvoslati rendszerre vonatkoznak, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy vannak bizonyos olyan hiányosságok, amelyeket vélelmezhetőleg nem a törvényben tudunk módosítani. Nagyon sok szereplő részéről felmerült az a probléma, hogy habár a civil alap finanszírozásában megfelelő formát biztosít, nagyon sok eseten nem elő-, hanem utófinanszírozás jelenik meg a civilek részéről, és hogy ebben a kormánynak, illetve a parlamentnek lépnie kell, merthogy a civil szervezetek nehéz helyzetben vannak ezen források megfinanszírozásában.

Végignézve magát a törvényt, és ahogy már az előbb említettem, hogy bizony nem mindenre ad a törvényi szabályozás lehetőséget, a civil szervezetekkel konzultálva egy olyan elképzelésünk van, hogy miután a törvény megengedi azt, hogy a tanács szabadon használja fel azokat a forrásokat, amelyeket a költségvetés a civil alapnak biztosít, ezért maga a tanács saját döntése értelmében képezzen egy alapot, ami a fel nem használt, egy évben odaítélt, de le nem hívott forrásokból keletkezik, ami lehetőséget biztosítana arra a civil szektornak, hogy 2-3 év ilyen felhalmozása után jelentős forrás lenne arra, hogy előfinanszírozza azokat a pályázatokat, amelyekre a civileknek szükségük van.

Összességében az kell mondjam, nagyon örülünk, hogy ez a törvény a parlament elé került, nagyon örülünk azoknak a hangoknak, amelyek megerősítettek bennünket abban, hogy 2003-ban a parlament nagyon jó döntést hozott a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény megalkotásánál. Nagyon köszönjük azokat a megerősítéseket a civil szektor részéről, hogy ezt a munkát folytassuk, és szellemiségében ne változtassunk a törvényen, s ennek megfelelően fogunk ugyanolyan nyitottságot mutatni a módosító javaslatok, illetve kapcsolódó módosító javaslatok témájában, ahogy azt tettük a törvénymódosítás eddigi fázisában is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 126 2008.10.21. 2:00  119-159

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Gondoltuk, hogy vitát fogunk generálni ezzel a módosító javaslatunkkal. Őszintén szólva arról kell, Pettkó úr, gondolkodnunk, hogy vajon mit jelent a partnerség. Jelentheti-e a partnerség a civil szervezetekkel kapcsolatban azt, hogy a kormány beterjeszt egy javaslatot, ezzel egyetértünk vagy nem értünk, bizonyos részeivel mindig mindenki egyetért, bizonyos részeinél pedig vitánk van, aztán vagy kompromisszumra jutunk vagy nem?

A civil szervezetek szombati megkeresése belőlünk azt váltotta ki, hogy tegyük a parlament elé azokat a javaslatokat, amiket a civilek szeretnének. Mivel tényleg olyan kiemelkedően nagy jelentőségű civil szervezetek hívtak meg minket, ami mellett felelős politikusnak nem gondolom, hogy el lehet menni, ezért Halmai Gábornéval azt tettük, hogy azokat a javaslatokat, amik ott megfogalmazódtak, a parlament elé tártuk.

Tízezer fő alatt és ötezer fő alatt, ez a két lehetőség van, mind a kettőre módosító indítvány érkezett be. Azt gondolom, abban egyetértünk, hogy tízezer fő alatt már létezik politika a településeken, de ötezer fő alatti településen, azt gondolom, még nem fertőződtek meg politikával. Ötezer fő alatti településen, aki a képviselő-testületbe bejelentkezik, illetve ott döntéshozóvá válik, bizony - szerencsére? - nem okvetlenül politikus. Amit tettünk, az az, hogy ezt a javaslatot idehoztuk a tisztelt Ház elé, hogy lehetőségünk legyen arra, hogy erről vitatkozzunk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 134 2008.10.21. 2:14  119-159

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Két dologra szeretnék reagálni. Az első, hogy Pettkó András képviselő úr figyelmét felhívnám arra, hogy minden települési önkormányzati képviselőt kizárnának a kollégiumi, illetve tanácsi tagságból; nemcsak azokat, akik párt jelöltjeként vesznek részt, hanem egy kicsi településen, ha egy nyugdíjasklub vagy a helyi dalkör vezetője az, aki közéleti emberként bekerül a testületbe, ő is kikerülne. Tehát az a fajta példa, amit képviselő úr mondott az MDF-es jelöltekre, ebben a helyzetben nem állja meg a helyét. Pontosan ezért gondoljuk azt, hogy ezen adott esetben változtatni kellene.

A másik, amire reagálni szeretnék, az a megújulás, ami mellett én magam is kiállok. Fogarasiné Deák Valéria képviselőtársam említette, hogy bizony a rendszer és a szereplők megújulást várnak, a rendszer, a döntéshozók megújulását; bizony hozzánk is eljutott. Volt egy időszak, amíg bizonytalanság volt a civil szektorban, hogy vajon hogyan értelmezendő a jogszabály. Csak abban a kollégiumban eltöltött két ciklus zárja ki a tagságot vagy esetleg átmehet máshova? Bizony, mi magunk is azt tapasztaltuk, hogy a sakktáblán egymás között lejátszották, hogy én most ebben a kollégiumban voltam két évig, átmegyek abba a kollégiumba, te átjössz ebbe.

Azt gondolom, mindannyiunkhoz eljutottak azok a civil jelzések, hogy ez nincs így jól. A civilek felkészültek, nem kell attól tartani, hogy a rendszer nem lenne képes jól működtetni önmagát. Nagyon sok felkészült civil van minden régióban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Alkalmasak és képesek lesznek ezt a rendszert új szereplőkkel működtetni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 142 2008.10.21. 2:16  119-159

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Többször elhangzottak a civil nyilvántartási rendszer problémái. Azt gondolom, az, hogy ma még nincs teljes körű, közhiteles civil nyilvántartási rendszer, az az oka annak, hogy habár ma 15 napon vagy egy-két héten belül kft.-t lehet alakítani, civil szervezetet viszont hónapokon keresztül tudnak csak bejegyeztetni. A minisztériumnak - úgy tudom - nagyon kevés időre van még szüksége ahhoz, hogy a közhiteles civil nyilvántartási rendszer elkészüljön, ami eredményezni fogja azt, amit Pettkó András képviselő úr oly sokszor kért, hogy lássunk tisztán ebben a helyzetben.

Nagyon örülök annak, amit Rétvári Bence említett, és kíváncsian fogom várni a bizottsági ülésen, hogy abban a nagyon kategorikus módosító javaslatban, amit a Fidesz beadott, és kérik azt, hogy csak ugyanazon kollégiumnak ne lehessen tagja egyazon szervezet, mindazok mellett, amit elmondott, és nyilván a sajtóból értesültünk azokról a számokról és tendenciákról, hogy hány civil szervezet, illetve azok képviselői körülbelül mekkora forrásokat nyertek az elmúlt években az NCA-ban, mindezek mellett a KDNP ebben a témában először önálló arcot fog-e mutatni, és külön szavaz az MDF-től (Derültség a Fidesz padsoraiban.), vagy - elnézést - külön szavaz a Fidesztől. Ez mindenképpen érdekes szituáció lesz a bizottsági ülésen.

Az egyházi szervezetekkel kapcsolatban azt gondolom, hogy nagyon sokszor felmerül több civil szervezet részéről, hogy míg az egyházi szervezetek a különböző csoportok mindegyikében benne vannak, mindig az egyazon csoportokban valamifajta különleges elbánást kívánnak maguk számára. Ezt nem gondoljuk, hogy így lenne helyénvaló, az egyházi szervezetek nagyon sok és megfelelő támogatást kapnak a mai rendszerekben is, azt gondolom.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 152 2008.10.21. 1:56  119-159

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Bíró Ildikó képviselőtársam hozzászólásából őszintén szólva eddig azt gondoltam, hogy viszonylag látom a Fidesz álláspontját a civilekkel kapcsolatban, de most egy csöppet összezavarodtam. Volt a hozzászólásban jó néhány pontatlanság, hogy az összeférhetetlenséget ez az egész javaslat nem szélesíti, hanem szűkíti, ugyanakkor olyan ellentmondások is vannak, hogy egyrészt a működési költségek csökkentését támogatják, ugyanakkor olyan módosító javaslatot nyújtanak be, ami a kollégium minimális létszámát emeli, ezáltal a működési költséget növeli.

(15.50)

Azt mindenképpen szeretném kérni, hogy a képviselő asszony ezekre a kérdésekre világítson rá, mert nem látunk tisztán; mondja el, hogy akkor most végeredményben mi a Fidesz álláspontja azzal kapcsolatban, hogy csak két ciklusban lehessen valaki képviselő az NCA rendszerében, vagy a forgásokat megteremtve lehessen különböző kollégiumokban lényegében folyamatos tagsággal bent ülni a döntéshozók között.

Azt az érvet, hogy lelassítja és nehézkessé teszi az egész rendszer működését, nem tudom elfogadni. Bebizonyította a magyar civil társadalom, hogy hihetetlenül sokat erősödött, fejlődött és tanult az elmúlt években, és nagyon sok olyan civil képviselő van, aki alkalmas és képes ezt a rendszert megfelelőképpen működtetni, úgy, hogy annak a rendszer semmilyen formában nem fogja a kárát elszenvedni. Vagy esetleg a képviselő asszony ezt nem így látja?

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 233 2008.11.03. 11:34  230-261

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor az NCA-törvény módosításához a módosító javaslatokat beadtuk, a működőképesség javítása volt a célunk, nagyon nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy ne csak a kormányzati, illetve a politikai észrevételek épüljenek be a törvény módosításába, hanem a civil észrevételeket is beépítsük. Ilyen formában én a 6., 8. és 11. ajánlási ponthoz szeretnék elsődlegesen hozzászólni.

A 6. ajánlási pont Balog Zoltán és Bíró Ildikó módosító javaslata, amelyik megváltoztatná azt az NCA-ban eredetileg kialakult, eredetileg felépített rendszert, hogy minden kollégiumi tag, illetve tanácstag csak két ciklusban töltheti be ezt a funkciót, és két ciklus után hátrébb lépve egy ciklusban nincs döntéshozóként bent a rendszerben, hanem lehetőséget teremt arra, hogy más civilek is bekerüljenek a döntéshozatali mechanizmusba. Balog Zoltán és Bíró Ildikó erre tett javaslata azt mondja, hogy csak abban a kollégiumban ne legyenek, ahol eddig voltak, egy forgó rendszert viszont engedjen meg.

Mind a bizottsági ülésen, mind pedig a háttérbeszélgetéseken érveltünk, és jómagam is érveltem amellett, hogy ez ne így legyen. Ma Magyarországon a több mint 70 ezer nyilvántartott civil szervezetből azt látjuk, hogy azóta, amióta az NCA-törvény elindult, illetve lehet azt mondani, hogy az elmúlt tíz évben is hihetetlen fejlődésen ment keresztül a civil szféra. Láthatóan a civil szervezetek fejlődéséhez nemcsak az kell, és nemcsak az járul hozzá, hogy mekkora forrásból tudnak gazdálkodni, hanem az is, hogy milyen lehetőségeket kapnak, milyen információkhoz jutnak. Azt gondolom, nem jó az az irány, amikor ezt beszűkítjük, és a jelenleg körülbelül 135 döntéshozó részére az újbóli elektori választást lehetővé tesszük az NCA-ban. Nyissuk meg ezt a törvény eredeti szándékai szerint azon civil szervezetek részére is, amelyek eddig nem voltak döntéshozók, és most a kollégiumok vagy az elektori gyűlés támogatását ehhez meg tudják szerezni. Alkalmasak és képesek a civilek arra, hogy ezt a rendszert - ami bent döntéshozóként nyilván nem egy egyszerű rendszer - folyamatosan működtessék, és azt a jó színvonalat, amit eddig is jelentett ez a rendszer, fenntartsák.

A 8. ajánlási pont alatt módosító indítványt terjesztettem be, hogy az ötezer fő alatti településen az önkormányzati képviselőknek engedjük meg, oldjuk fel az összeférhetetlenségi törvény ezen rendelkezését. Ötezer alatti lélekszámnál ne legyen kizáró ok az önkormányzati képviselőség abban, hogy valaki a kollégiumoknak tagja, illetve a tanácsnak tagja legyen. Pettkó András képviselőtársammal vitatkoznék: a törvény nemcsak a pártok által jelölt és a pártokat képviselő önkormányzati képviselőket zárja ki, hanem mindenkit, aki civilként, függetlenként indul, aki önkormányzati képviselő, mindenki ebből a rendszerből ki van zárva.

Két módosító javaslatot terjesztettünk a bizottság elé. Az egyik, hogy tízezer alatt, ez volt a civilek kérése. Mi úgy gondoltuk, hogy talán az ötezer, azaz a kistelepülési lélekszám az, ahol teljes mértékben látható és tapasztalható a politikamentesség, és látjuk azt, hogy legyen az civil, független vagy párt által delegált, egy ötezer alatti lélekszámú településnél nincs pártszerű működés, és sajnos nincs olyan sok közéleti ember, aki a település sok gondját-baját magára vállalva az önkormányzatba bemegy.

(20.20)

Ne büntessük ezeket a túlnyomó részben civileket avval, hogy elvesszük tőlük az NCA-ban lévő lehetőséget. Ilyenformán a pici településen lévő, a közéletben aktív szerepet vállaló és civil szervezetben jól dolgozó, a többi elektor szimpátiáját és támogatását megnyerő szervezeti vezetők részére nyissuk meg azt a lehetőséget, hogy döntéshozóként be tudjanak kerülni az NCA kollégiumaiba.

A 11. ajánlás arról szólt, és ezt szintén az összeférhetetlenséggel kapcsolatban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanács és a kollégiumok összeférhetetlensége mellett állapítsuk meg a kezelő szervezet összeférhetetlenségét. Mind az általános vitánál, mind pedig amikor a bizottságban a módosító javaslatokat tárgyaltuk, akkor sokszor felvetődtek azok a problémák, amelyek a képviselőkhöz eljutnak civil szervezetek részéről, azok a gondok, problémák, amelyek a pályázatokat, azok életét kísérik. Természetesen - és ez látható volt - minden politikai párt ezekre a problémákra nyitott és fogékony, a törvényjavaslat tárgyalásának kezdetétől az érződött, hogy konszenzus felé vagyunk képesek menni. Őszintén szólva, ezért volt számomra teljesen értelmezhetetlen Balog elnök úrnak a napirend előtti felszólalása, amikor egy tökéletesen politikai témává tette ezt az NCA-törvényt, holott a tárgyalásokon mindenki a szakmaiságot és a civilek véleményét tartotta a legfontosabbnak.

Tehát láthattuk azt, hogy ezek mindenkinek fontosak, de azt is érzékeltük, és erre a minisztérium részéről nagyon nagy nyitottság volt, amit most itt szeretnék megköszönni, hogy akár a törvényben tudunk problémákat megoldani, akár pedig azokban a rendeletekben, amelyek szabályozzák a működést, erre nyitottságot mutattak, és hogy ezeket megpróbáljuk kezelni. Tudom és látom, hogy az ESZA Kht.-val kapcsolatban sok probléma merül fel, de azt gondolom, elvitathatatlan az a hihetetlen munka, amit az elmúlt években végeztek, hogy ma már azért tudunk problémákról beszélni, mert összemérhető, átlátható rendszerben kezelik a pályázatokat, és egy nagyon egyszerű helyzetben vagyunk, amikor néhány hiányosságot ez a rendszer önmagából kivet.

Pettkó képviselőtársam néhány megjegyzésére, néhány javaslatára szeretnék reflektálni. A 7. ajánlási pontban Pettkó képviselőtársam már a képviselőjelölteket is kizárná az NCA rendszeréből. Azt gondolom, hogy talán képviselő úr nem mérte fel, hogy egy-egy önkormányzati választás alkalmával, illetve parlamenti választás alkalmával milyen hihetetlen sok képviselőjelölt jelentkezik be. Habár lehet, hogy ez után a ciklus után már nem lesz ekkora tolongás, hogy felvállalják ezt a nagyon megbecsült munkát az emberek, talán jobb elfoglaltságot fognak maguknak választani, de mégis nagyon sok, és ugye, az összeférhetetlenségi törvény alapfilozófiája arra épül, hogy azok, akik döntési helyzetben vannak bizonyos források felett, ők ne legyenek az asztalnak mind a két oldalán. Az, aki jelöltté válik, vagy ne adj' isten, csak kopogtatócédulát szed, semmifajta döntési helyzetben nincs, ilyen formában számomra legalábbis értelmezhetetlen az, hogy egy összeférhetetlenség típusú módosító javaslatot már a jelöltekre is hozzunk be.

A 10. ajánlásban a javaslat, hogy írásos és szóbeli legyen, azt gondolom, hogy mint ahogy a legtöbb javaslatra nyitottságot mutattunk és fogunk kompromisszumot kötni, szerintem ez is egy olyan javaslat lesz. Jelenleg a miniszter asszony, de az összes miniszter, akihez az NCA tartozott, soha eddig azt a hagyományt nem törte meg, hogy ha a bizottság hívta, akkor ne jöttek volna el beszámolni. Azt gondolom, hogy alapvetően nincsen evvel probléma. Ami miatt ezt nem támogattuk, az azért volt, mert túlszabályozottnak tartanánk a törvényt, ha minden egyes apró részletet ilyen formában szabályoznánk le.

Az országos lefedettségnél azt látjuk, hogy igen nagy a nyomás mind a törvényalkotókon, mind a minisztériumon, hogy az országos hatóköröket újragondoljuk, és újra nézzük át, hogy tulajdonképpen mi is lenne egy olyan rendszer, amely hatékonyan tudná megmutatni a civil szervezetek csoportosulását a mai világban. Igazából azért nem szeretnénk ezt nagyon megnyitni, egyrészt mert 2011 előtt ez nyilván nem lesz hatályos, mert a ma zajló elektori bejelentkezési folyamatnál már ezek meg voltak nyitva, túl is vagyunk a bejelentkezésen, tehát 2011-ben lesz legközelebb aktualitása annak, hogy a törvénynek ezen helyével a gyakorlatban is a civilek foglalkozzanak, de azt gondolom, hogy 2011-ig egészen biztos, hogy ezt az országos lefedettséget újra kell nézni.

Összességében azt gondolom, hogy szükség lesz néhány bizottsági módosító javaslatra ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő módosító javaslatokkal egy harmonikus törvény alakuljon ki újra, és azokat a tárgyalásokat, amelyeket elkezdtünk az elmúlt hetekben, szeretnénk folytatni, és ilyen formában szeretnénk kialakítani az NCA módosított, új arculatát.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 239 2008.11.03. 2:14  230-261

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Azért szeretem a fideszes hozzászólásokat, mert van egy jól működő rendszer, és ők hihetetlen energiabefektetéssel mindig megtalálják, hogy hol van egy-két olyan nem működő pont, amit példaként fel lehet hozni, s azt újra és újra, mint a papagájkommandótól halljuk és halljuk. Tényleg volt két-három olyan civil pályázat, ahol az ESZA Kht. hibázott. Azt nem lehet elmondani, hogy nyolcszor többen pályáznak interneten, hogy a netpolgárok is hozzáférnek, hogy sokkal átláthatóbb a rendszer, sokkal költséghatékonyabb, sokkal többen tudnak az egészhez hozzáférni. Azt gondolom, képviselő asszony, hogy két héttel ezelőtt írták meg az ön beszédét, erre utal mindaz, amit felolvasott nekünk. Csatlakoznék képviselőtársamhoz, hogy ez az általános vitára készülhetett, és azok előtt az egyeztetések előtt, amiket lefolytattunk és folyamatos tárgyalásban vagyunk. Ezért nem nagyon tudom ezeket értelmezni.

Azt elmondja, hogy miket szeretne a Fidesz, amire, őszintén szólva, javaslatot nem nyújtott be. Most megtudtuk, hogy merrefelé szeretné a törvénymódosítást vezetni. De felrója nekünk, hogy pozitív javaslatot nem nyújtottunk be, holott három-négy tétel is, amiket felsorolt, bent van, a kormány támogatta, és a többség is támogatta a bizottságban, például az összeférhetetlenséget. Hogy lehet mondani olyat egy részletes vitában, hogy szeretnénk az összeférhetetlenséget kiterjeszteni például a kezelő szervre és a minisztériumi dolgozókra is, amikor bent van ez a javaslat, és mindenki megszavazta?! A miniszter pedig elmondta a bizottsági ülésen, hogy ez rendeletben van benne és jelenleg is működik, és működni fog a későbbiekben is. Azt gondolom, azzal meg lehet tisztelni a Házat, hogy legalább ekkora tárgyi tévedéseket ne mondjunk egy vitában.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 245 2008.11.03. 1:58  230-261

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Egy dolgot szeretnék elmondani, hogy baloldali politikusként a civilek támogatásáról beszélni nagyon hálás téma. Azt gondolom, tudjuk mi itt bent a parlament falain belül is, és tudják a civilek is, hogy mindaz a lehetőség, amit a baloldali kormányzások alatt kaptak az egyszázalékos törvénnyel, az NCA-törvény megalakításával, és ebben lehetünk maximalisták, kedves András, hogy és még többet és még precízebben, szakítsuk ki a költségvetésből azokat a pontos számokat, amelyek a törvényben keretként le vannak adva. De azt gondolom, ilyen hihetetlen lehetőséget más nem adott, pedig adhatott volna a civileknek, de nem adott. Ezért időnként bármennyire kemény szavakkal illet minket, engedje meg, hogy mi ne érezzük rosszul magunkat, hanem kifejezetten hadd érezzük jól magunkat, mert büszkék vagyunk arra, azokra az irányokra, amelyeket a baloldal Magyarországon a civil szervezetek kapcsán képvisel.

(Dr. Horváth János felé:) És a képviselő úrnak pedig szeretném elmondani, hogy a civil szféra ebből az aspektusból nonprofit és forprofit szférából is áll, és mi csak kifejezetten a nonprofit szférával foglalkozunk most, a kezdeményezéseket és lehetőségeket most ez a törvény a forprofit szférának nem teszi lehetővé, hanem ennek csak egy szűkebb részéről beszélünk.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 255 2008.11.03. 0:35  230-261

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést, nem tudom megállni, hogy Bagi képviselő úrnak ne mondjam el, hogy fordítva ül a lovon, tehát mi adtuk be azt a módosítást, hogy ötezer lakosszám alatti települési önkormányzati képviselőt ne zárjunk ki - a jelenlegi szabályozások kizárják -, hogy itt tegyünk egy puhítást. Még nyilván nem volt frakcióegyeztetésen, de azt szeretném mondani, hogy ez a mi javaslatunk volt.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 228 2008.11.19. 1:47  223-239

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság 2008. november 10-én tárgyalta meg a törvényjavaslatot, amelyet T/6306. szám alatt nyújtottak be a Ház elé.

Miután meghallgattuk az előterjesztőket és a minisztérium képviselőjét, a bizottság egyetértett az előterjesztővel abban, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozást változtatni kell, mivel annak legfőbb gyengéje az, hogy a távoltartást elrendelő határozat meghozatali ideje átlagosan körülbelül fél év, amely időszak alatt a bántalmazás ugyanúgy fennáll. Kérdésként merült fel a bizottság ülésén, hogy vajon az alkohol hány százalékban lehet oka a bántalmazásnak, amire a minisztérium munkatársa elmondta, hogy erre vonatkozó felmérések nincsenek.

A bizottság ülésén elhangzott, hogy milyen nagy szerepe és jelentősége van a témában a szemléletformálásnak, és milyen nagy jelentőségű volt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közreműködésével, az előterjesztő is említette, a tavalyi évben, illetve az idén lefolytatott, a nők elleni családon belüli erőszak elleni kampány, amely országos kampány volt, és jelentős szerepet vállalt mind az önkormányzati munkatársak, mind a civil szféra tájékoztatásában, illetve a lakosság szemléletformálásában.

Összességében a bizottság rövid vita után 16 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 48 2009.03.10. 6:08  41-97

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! "Két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értéket, hogy az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre." Az Alkotmánybíróság 14/1995-ös határozatából idéztem, amely határozat megállapítja az azonos neműek érzelmi közösségben való együttéléshez fűződő jogi elismerésének igényét, amely hosszú ideje artikulálódik a magyar társadalomban.

Az Országgyűlés 2007 decemberében a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény megalkotásával kísérletet tett arra, hogy mind az azonos, mind pedig a különneműek együttélését jogi relevanciával ruházza fel. 2007 decemberében a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény megalkotásával az motivált bennünket, hogy minden magyar állampolgárt ugyanaz a jogbiztonság illessen meg, a saját nemükhöz vonzódó honfitársaink is méltósággal, hazugságok, jogi kiskapuk keresgélése nélkül élhessék életüket. Egyenlőséget, kiszámíthatóságot, biztonságot, jogbiztonságot szerettünk volna mindenkinek. Hiszen ma már mindannyian sorolhatjuk a példákat, amelyekben egy együtt leélt élet után a szeretett társ halálával elveszhet a közösen szerzett vagyon; a szeretett társ halálával idegenné válik a közösen nevelt gyermek, aki esetleg állami gondozásba is kerülhet; a szeretett társ betegsége esetén az állam és a hivatalok idegenként kezelik az élettársat.

Természetesen, ahogy megismertük ezeket a történeteket, megismertük azt is, hogy jogi kiskapukkal, négy-öt megbízással, felhatalmazással, szerződéssel, ami természetesen minden esetben a zsebükben kell hogy legyen, szinte minden, szinte minden megoldható: ügyvéd előtt elrendezett papírokkal, egyedül örökbefogadott gyermekkel, titkolózással, néha kegyes hazugságokkal.

(12.00)

2007 decemberében és ma is az motiválja a baloldali képviselőket, hogy emelt fővel, jogbiztonságban élhesse minden ember a magánéletét.

Az Alkotmánybíróság azonban két okból alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt. Egyfelől azért, mert homogén csoportként kezelte a különböző és az azonos nemű személyek párkapcsolatait, másfelől azért, mert a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét lényegében azonossá tette a házassággal. Ez utóbbi a különböző esetekben megjelenő, a házasság és család intézményét védő alkotmányos garanciára való tekintettel tartotta alkotmányellenesnek. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy az azonos nemű személyek számára, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házasságéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja. Arra következtethetünk tehát mindebből, hogy az azonos neműeket a jog- és esélyegyenlőségből következően a különneműekkel azonos szinten illeti meg az együttélési formák jogi védelme. A törvényjavaslat ennek kivitelezésére törekszik.

Tekintettel arra, hogy a különneműek esetében szigorúbb alkotmányossági mércét állított fel az Alkotmánybíróság, olyan konstrukcióban kell gondolkodnunk, amelyben megjelennek a házasságot és az élettársi kapcsolatot megkülönböztető vonások. Az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartása mint új jogintézmény, a bejegyzett élettársi kapcsolattól eltérően mind az azonos, mind a különböző nemű párok számára választható lenne, és törvényi védelmet keletkeztetne az élettársi kapcsolat mellett. A különneműek esetében a közjegyzői nyilvántartás apasági vélelmet is keletkeztet a házasságon alapuló apasági védelem hiányában.

Tisztelt Országgyűlés! Látható tehát, hogy a törvényjavaslat törekszik arra, hogy az élettársak viszonyát családjogi kapcsolatnak tekintse, az elismertsége azonban nem vetekszik a házasságéval. Jelenleg az élettársi kapcsolat tényének igazolására nincs egységes lehetőség. A jogbiztonság szempontja is arra sarkallja a jogalkotót, hogy közhiteles tanúsítási lehetőséget biztosítson az élettársaknak. Vázlatosan tehát a következő lehetőségek állnak nyitva: azonos neműek választhatják a bejegyzett élettársi kapcsolatot, az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartását, valamint a mindenfajta regisztráció nélküli együttélést. A különneműek a házasságon kívül az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartását kezdeményezhetik, vagy élhetnek regisztráció nélkül élettársi kapcsolatban.

Frakciónk úgy véli, hogy ezeknek az alternatíváknak a biztosítása megfelel az élettársi együttélés szabályaira vonatkozó társadalmi igényeknek, ezért képviselőcsoportunk a törvényjavaslat támogatása mellett döntött.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 22 2009.09.15. 2:44  17-37

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 2009. szeptember 9-ei ülésén a határozati javaslatot megvitatta, és ahhoz a Házszabály 95. § (2) bekezdése alapján az alábbi, általános vitát előkészítő ajánlást nyújtotta be.

A bizottság meghallgatta az előterjesztő képviselőjének a határozati javaslathoz fűzött szóbeli indoklását. Az előterjesztő képviselője kiegészítésében ismertette a nemzeti ifjúsági stratégia lényegét. Kihangsúlyozta, hogy a kormány és a társadalom óriási kihívással áll szemben, mivel ezen a téren gyökeres szemlélet-, illetve paradigmaváltásra van szükség.

A legfontosabbnak azt tartja, hogy az ifjúságra nem mint problémára, feladatra, hanem mint erőforrásra kell tekinteni. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumot képviselő szakállamtitkár tájékoztatást adott az országgyűlési határozati javaslat benyújtását megelőző széles körű társadalmi egyeztetésről, amelyet a bizottság örömmel nyugtázott. A minisztérium képviselője nyitottságát fejezte ki a beadandó módosító javaslatok iránt.

A hozzászóló kormánypárti képviselők példásnak ítélték meg az előzetes társadalmi egyeztetés mellett a széles körű tudományos, szakmai megalapozottságot és támogatottságot is.

(10.00)

Ők is kifejtették nyitottságukat az esetleges módosító javaslatok irányában, mivel véleményük szerint csak egy teljes konszenzus mentén van értelme a 15 évre szóló, 2024-ig tartó, több kormányzati ciklust is érintő stratégia elfogadásának.

Az ellenzéki képviselők is egyhangúlag alkalmasnak tartották általános vitára a határozati javaslatot, jelezték azonban, hogy módosító javaslatokat kívánnak benyújtani. Valamennyi ellenzéki képviselő, illetve a bizottság független képviselője is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a jövőről kell alapvetően beszélni annak ellenére, hogy az elmúlt 20 év ifjúságpolitikájáról volna mit beszélnünk. Javasolták egy ifjúsági parlamenti vitanap megtartását. A kormány képviselője válaszában felhívta a bizottsági tagok figyelmét a 2009. október 12. és 17. között tartandó parlamenti ifjúsági vitanapra.

A bizottság a határozati javaslatot általános vitára 19 igen, egyhangú szavazással tartotta alkalmasnak.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 28 2009.09.15. 10:18  17-37

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindig különleges, amikor egy adott téma kapcsán két idősík jelenik meg. Ha azt állítom, hogy a nemzeti ifjúsági stratégia évtizedes, sőt több évtizedes hiányt pótolt, akkor két idősíkot helyezek egymás mellé. Az egyiket az ügy szempontjából meddő évek képzik, a másik pedig nem más, mint az előttünk álló jövő. Hiszen közhely, de mégis igaz, hogy az ifjúság maga a jövő.

Amikor olyan javaslatról beszél az ember, amely valóban hiányt pótló, s éppen ezért korszakos jelentőségű, akkor óhatatlanul felmerül egy nehézség: mégpedig az, hogy a dokumentum fontosságát elsőként milyen szempontból érdemes kiemelni. Hiszen számos oka van annak, amiért ezt a hosszú távú stratégiát meg kellett alkotni, s mind-mind rendkívül fontos tényező, így kénytelen vagyok önkényesen kiemelni egyet, és azzal kezdeni.

Úgy vélem, minden szakterületen szükség van alapvetésekre, azok a szakemberek pedig, akik az adott területen tevékenykednek, jogosan igénylik a szakmai fogódzkodókat. Az ifjúsági stratégia pontosan ilyen kapaszkodót kínál a szakembereknek, hiszen a fiatal generációkkal való törődés, az ifjúság problémáinak kezelése, a perspektívák felvázolása, a jövőbe vezető utak kijelölése és az úton járó fiatalok segítése olyan önálló szakma, melynek jelentősége folyamatosan növekszik.

Az elmúlt évtizedben megszületett egy új szakma, amely nem véletlenül így nevezi önmagát: ifjúságszakma. Az ifjúság szerepének megítélésében ugyanis szemléletváltozásnak kell bekövetkeznie Magyarországon. Az Európa Tanács 2007-ben az ifjúságpolitikai átvilágítást követően megfogalmazta ajánlásait, javaslatait, amelyek között szerepel, hogy szükség van új struktúrákra, mechanizmusokra, megbízható felelősségi rendszerre, integrált ifjúságpolitikára, irányelvekre, egyes területek elsődlegessé tételére, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás új, egyensúlyi alapokra helyezésére, az esélyegyenlőség és a szegénység leküzdésére tett intézkedések megerősítésére. Az egyik fő problémaként jelölték meg azt, hogy a rendszerváltást követően nincs folytonosság a magyar rendszerben.

Az ifjúsági stratégia tulajdonképpen egy keret, de értelmezhető és értékelhető egyfajta közös, mindenki által vállalható, kormányokon átívelő, hosszú távú, minimális célrendszerként is. A célokat részcélokra bontja, majd felsorolja azokat az indikátorait, amelyek alapján a végrehajtás ellenőrizhető. Ugyanakkor meghagyja minden kormány számára, hogy kétéves, illetve a legvégén a hároméves cselekvési programban döntsön a prioritások kijelöléséről. Sajátossága tehát a hosszú távú stratégiának, hogy ez voltaképpen rövid távú cselekvések egymást követő, egymásra épülő, egymást kiegészítő és erősítő láncolata. Az első kétéves cselekvési program a határozati javaslat értelmében 2010-11-re vonatkozik, elkészítésének határideje ez év vége.

Számomra kifejezetten érdekes és izgalmas a terv célrendszere. Igyekszem tehát összefoglalni, voltaképpen mi az ifjúsági stratégia lényege. Mint már említettem, az elkövetkezendő tizenöt évben paradigmaváltásnak kell bekövetkezni az ifjúság megítélésében. Hiszen gyakran előfordul, hogy a fiatalokra mint problémára tekintünk, s nem úgy, mint erőforrásra. Pedig olyan ifjú polgárokról van szó, akik képesek a saját ügyeikhez hozzászólni, és képesek hosszú távon felelősséget vállalni is. Az egyik legfontosabb kihívás tehát az, hogy olyan gondolkodásmód kerüljön előtérbe, amely az ifjúságra mint erőforrásra tekint. A stratégia átfogó célja a fiatalok társadalmi integrációjának segítése, mégpedig úgy, hogy ők maguk kibonthassák saját erőforrásaikat, képességeiket.

Megtalálhatók a stratégiában úgynevezett specifikus célok is. Ilyen az ifjú korosztályok és közösségek érvényesülésének elősegítése, amelyhez versenyképes tudást kell biztosítani. Említhetem az önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesztését, a kulturális fogyasztás színvonalának és az infokommunikációs ellátottságnak a javítását, a területi különbségek csökkentését, az ifjú korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának fejlesztését, integrációjának segítését. A specifikus célok között sorolnám fel az ifjúsági területnek mint szakmának az elismerését és fejlesztését. Szintén fontos cél a társadalmi integrációhoz szükséges környezet fejlesztése.

Itt kiemelnék néhány pontot, amelyek tükrözik a stratégia értékeit: az integrációhoz szükséges környezet biztosítása, például a gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése, a családi környezet támogatása, a fiatalok munkavállalásának és önálló egzisztenciateremtésének elősegítése, a kirekesztettség és marginalizáció esélyeinek csökkentése, a társadalmi mobilitás lehetőségeinek bővítése. Ezeket horizontális célok is áthatják, az esélyegyenlőség például így jelenik meg; de horizontális cél a fenntartható fejlődés biztosítása is. Az esélyegyenlőség területén kiemelten fontos azoknak a gyerekeknek és fiataloknak a támogatása, akik valamilyen ok miatt hátrányt szenvednek. Az ő helyzetük javítása a stratégia egyik prioritása. A szolgáltatások, intézmények megtervezésekor e társadalmi csoportok speciális szükségleteire hangsúlyt kell fektetni.

Szintén horizontális cél a magyarság és az európaiság megélése, aminek kapcsán a stratégia néhány alcélt tartalmaz. Ilyen például az, hogy a nemzeti ifjúságpolitikai célokat össze kell hangolni - ami a stratégiakészítés kapcsán meg is történt - az Európa Tanács és az Európai Unió döntéshozatali és együttműködési fórumai által deklarált célokkal és értékekkel. Különösen figyelni kell a határon túli magyar fiatalokkal való együttműködésre és támogatásukra. Nagyon fontos, hogy a nemzeti és európai identitás mind a határon túl, mind az országon belül megszilárduljon, erőssé váljon, és segítséget kapjanak a fiatalok magyarságuk megéléséhez.

Még egyszer hangsúlyozom: a stratégia úgy fogalmaz meg célokat, hogy a hozzá vezető út kijelölését meghagyja a mindenkori kormányoknak. A dokumentum tartalmazza az egyetemes, közösen vállalható értékeket, mint például a család, a szociális biztonság, a szolidaritás, az egészséges környezet. Tudatosan nem tükrözi viszont az egyes pártok társadalomfilozófiai megközelítésének különbségeit, ezért ideológiamentesnek tekinthető.

Végül hadd jegyezzem meg: egyetértek azokkal a szakemberekkel, szakpolitikusokkal, akik szerint nagy szükség lenne egy ifjúsági törvényre. Úgy érzem, ez közös adósságunk. Talán nem tévedek, ha azt gondolom, hogy a mostani stratégia közös alapul szolgálhat az ifjúsági törvény megalkotásához.

Összefoglalva: példaértékűnek tartom a stratégia kidolgozásának folyamatát, hiszen az elkészült tervezet 95-98 százalékban szakértői anyagokra, javaslatokra támaszkodik.

(10.20)

Az ifjúsági ügyért felelős tárca a folyamat koordinálását, sokszor eltérő vélemények egyeztetését végezte. Pozitívumként emelném ki, hogy a stratégiával a négyévenkénti országos nagymintás ifjúságkutatás jelentősége is megnő, lehetőséget adva immár a folyamatok, intézkedések hatásainak kimutatására, elemzésére. Példásnak tartom a lefolytatott társadalmi, szakmai egyeztetést, így aligha véletlen az anyag mögött álló szakmai és civil támogatás.

Beszédem azzal kezdtem, hogy az ifjúsági stratégia évtizedes hiányt pótol. Ugyanezt mondhatom el a szintén elkészült idősügyi stratégiáról. Így egymás mellé helyezve a két hosszú távú generációs stratégiát, látható egymást erősítő, egymást kiegészítő hatása, fontossága is, és talán még érdekesebbek a bevezetőben említett idősíkok. Most azonban az ifjúsági stratégia van napirenden, ezért most ehhez kérném valamennyi képviselőtársam támogatását. Ennek a stratégiának, persze az idősügyinek is, nyilván akkor értelme, ha teljes konszenzussal tudjuk elfogadni, mert 15 év, amennyit lefed, hosszú idő, és ennyi idő alatt csak egy nagy támogatást élvező célrendszer képes átfogóan megváltoztatni az ifjúság helyzetét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 190 2009.10.05. 2:06  181-205

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt kell mondjam, hogy talán az egyik legnagyobb szakmai vita folyt arról, hogy milyen korosztályt érintsen az ifjúsági stratégia. Ebbe se a minisztérium, se a politika nem kívánt beleszólni, és a szakemberekre, az ifjúsági szakemberekre bízta annak eldöntését, hogy melyik az a tól-ig határ, amikor már a közösségben a fiatal megjelenik, és mi az a legvégső korhatár, amikortól valaki önálló felelősséget vállal önmagáért és másokért.

Mi támogattuk Ágh képviselő úr módosító indítványát pont azzal a céllal, hogy mindenki számára elfogadható legyen, mindannyian, ha szakmailag nincsen nagyon távol az elképzeléseinktől, akkor a módosítókat megszavazva tényleg egy teljes konszenzussal tudjuk elfogadni.

Az általánosságot, amit az egyik oldalról hiányosságnak neveznek, én erénynek tartom. Nagyon fontos, hogy tulajdonképpen az biztosítja, hogy mindenkinek elfogadható legyen, és lényegében bármely kormány fog az elkövetkezendő 15 évben kormányozni, meg fogja benne találni azokat a prioritásokat, amelyeket kormányzati cselekvési terveken keresztül hangsúlyozni tud, arra többletforrást tud helyezni, legyen ez a fiatalok sportolási lehetősége, legyen ez a drogprevenció, a családok támogatása, lakhatási támogatás vagy szociális alapon történő támogatása a fiataloknak.

(17.40)

Bízom abban, hogy az elkövetkezendőkben ugyanúgy, ahogy eddig teljes konszenzus övezte ezt az ifjúsági stratégiát, ez maradni fog, a módosítókat támogatni fogjuk, és várjuk a végszavazást, hogy legyen Magyarországnak ifjúsági stratégiája.

Köszönöm. (Taps.)