Készült: 2020.12.04.18:47:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

221. ülésnap (2009.09.15.), 28. felszólalás
Felszólaló Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:18


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindig különleges, amikor egy adott téma kapcsán két idősík jelenik meg. Ha azt állítom, hogy a nemzeti ifjúsági stratégia évtizedes, sőt több évtizedes hiányt pótolt, akkor két idősíkot helyezek egymás mellé. Az egyiket az ügy szempontjából meddő évek képzik, a másik pedig nem más, mint az előttünk álló jövő. Hiszen közhely, de mégis igaz, hogy az ifjúság maga a jövő.

Amikor olyan javaslatról beszél az ember, amely valóban hiányt pótló, s éppen ezért korszakos jelentőségű, akkor óhatatlanul felmerül egy nehézség: mégpedig az, hogy a dokumentum fontosságát elsőként milyen szempontból érdemes kiemelni. Hiszen számos oka van annak, amiért ezt a hosszú távú stratégiát meg kellett alkotni, s mind-mind rendkívül fontos tényező, így kénytelen vagyok önkényesen kiemelni egyet, és azzal kezdeni.

Úgy vélem, minden szakterületen szükség van alapvetésekre, azok a szakemberek pedig, akik az adott területen tevékenykednek, jogosan igénylik a szakmai fogódzkodókat. Az ifjúsági stratégia pontosan ilyen kapaszkodót kínál a szakembereknek, hiszen a fiatal generációkkal való törődés, az ifjúság problémáinak kezelése, a perspektívák felvázolása, a jövőbe vezető utak kijelölése és az úton járó fiatalok segítése olyan önálló szakma, melynek jelentősége folyamatosan növekszik.

Az elmúlt évtizedben megszületett egy új szakma, amely nem véletlenül így nevezi önmagát: ifjúságszakma. Az ifjúság szerepének megítélésében ugyanis szemléletváltozásnak kell bekövetkeznie Magyarországon. Az Európa Tanács 2007-ben az ifjúságpolitikai átvilágítást követően megfogalmazta ajánlásait, javaslatait, amelyek között szerepel, hogy szükség van új struktúrákra, mechanizmusokra, megbízható felelősségi rendszerre, integrált ifjúságpolitikára, irányelvekre, egyes területek elsődlegessé tételére, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás új, egyensúlyi alapokra helyezésére, az esélyegyenlőség és a szegénység leküzdésére tett intézkedések megerősítésére. Az egyik fő problémaként jelölték meg azt, hogy a rendszerváltást követően nincs folytonosság a magyar rendszerben.

Az ifjúsági stratégia tulajdonképpen egy keret, de értelmezhető és értékelhető egyfajta közös, mindenki által vállalható, kormányokon átívelő, hosszú távú, minimális célrendszerként is. A célokat részcélokra bontja, majd felsorolja azokat az indikátorait, amelyek alapján a végrehajtás ellenőrizhető. Ugyanakkor meghagyja minden kormány számára, hogy kétéves, illetve a legvégén a hároméves cselekvési programban döntsön a prioritások kijelöléséről. Sajátossága tehát a hosszú távú stratégiának, hogy ez voltaképpen rövid távú cselekvések egymást követő, egymásra épülő, egymást kiegészítő és erősítő láncolata. Az első kétéves cselekvési program a határozati javaslat értelmében 2010-11-re vonatkozik, elkészítésének határideje ez év vége.

Számomra kifejezetten érdekes és izgalmas a terv célrendszere. Igyekszem tehát összefoglalni, voltaképpen mi az ifjúsági stratégia lényege. Mint már említettem, az elkövetkezendő tizenöt évben paradigmaváltásnak kell bekövetkezni az ifjúság megítélésében. Hiszen gyakran előfordul, hogy a fiatalokra mint problémára tekintünk, s nem úgy, mint erőforrásra. Pedig olyan ifjú polgárokról van szó, akik képesek a saját ügyeikhez hozzászólni, és képesek hosszú távon felelősséget vállalni is. Az egyik legfontosabb kihívás tehát az, hogy olyan gondolkodásmód kerüljön előtérbe, amely az ifjúságra mint erőforrásra tekint. A stratégia átfogó célja a fiatalok társadalmi integrációjának segítése, mégpedig úgy, hogy ők maguk kibonthassák saját erőforrásaikat, képességeiket.

Megtalálhatók a stratégiában úgynevezett specifikus célok is. Ilyen az ifjú korosztályok és közösségek érvényesülésének elősegítése, amelyhez versenyképes tudást kell biztosítani. Említhetem az önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesztését, a kulturális fogyasztás színvonalának és az infokommunikációs ellátottságnak a javítását, a területi különbségek csökkentését, az ifjú korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának fejlesztését, integrációjának segítését. A specifikus célok között sorolnám fel az ifjúsági területnek mint szakmának az elismerését és fejlesztését. Szintén fontos cél a társadalmi integrációhoz szükséges környezet fejlesztése.

Itt kiemelnék néhány pontot, amelyek tükrözik a stratégia értékeit: az integrációhoz szükséges környezet biztosítása, például a gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése, a családi környezet támogatása, a fiatalok munkavállalásának és önálló egzisztenciateremtésének elősegítése, a kirekesztettség és marginalizáció esélyeinek csökkentése, a társadalmi mobilitás lehetőségeinek bővítése. Ezeket horizontális célok is áthatják, az esélyegyenlőség például így jelenik meg; de horizontális cél a fenntartható fejlődés biztosítása is. Az esélyegyenlőség területén kiemelten fontos azoknak a gyerekeknek és fiataloknak a támogatása, akik valamilyen ok miatt hátrányt szenvednek. Az ő helyzetük javítása a stratégia egyik prioritása. A szolgáltatások, intézmények megtervezésekor e társadalmi csoportok speciális szükségleteire hangsúlyt kell fektetni.

Szintén horizontális cél a magyarság és az európaiság megélése, aminek kapcsán a stratégia néhány alcélt tartalmaz. Ilyen például az, hogy a nemzeti ifjúságpolitikai célokat össze kell hangolni - ami a stratégiakészítés kapcsán meg is történt - az Európa Tanács és az Európai Unió döntéshozatali és együttműködési fórumai által deklarált célokkal és értékekkel. Különösen figyelni kell a határon túli magyar fiatalokkal való együttműködésre és támogatásukra. Nagyon fontos, hogy a nemzeti és európai identitás mind a határon túl, mind az országon belül megszilárduljon, erőssé váljon, és segítséget kapjanak a fiatalok magyarságuk megéléséhez.

Még egyszer hangsúlyozom: a stratégia úgy fogalmaz meg célokat, hogy a hozzá vezető út kijelölését meghagyja a mindenkori kormányoknak. A dokumentum tartalmazza az egyetemes, közösen vállalható értékeket, mint például a család, a szociális biztonság, a szolidaritás, az egészséges környezet. Tudatosan nem tükrözi viszont az egyes pártok társadalomfilozófiai megközelítésének különbségeit, ezért ideológiamentesnek tekinthető.

Végül hadd jegyezzem meg: egyetértek azokkal a szakemberekkel, szakpolitikusokkal, akik szerint nagy szükség lenne egy ifjúsági törvényre. Úgy érzem, ez közös adósságunk. Talán nem tévedek, ha azt gondolom, hogy a mostani stratégia közös alapul szolgálhat az ifjúsági törvény megalkotásához.

Összefoglalva: példaértékűnek tartom a stratégia kidolgozásának folyamatát, hiszen az elkészült tervezet 95-98 százalékban szakértői anyagokra, javaslatokra támaszkodik.

(10.20)

Az ifjúsági ügyért felelős tárca a folyamat koordinálását, sokszor eltérő vélemények egyeztetését végezte. Pozitívumként emelném ki, hogy a stratégiával a négyévenkénti országos nagymintás ifjúságkutatás jelentősége is megnő, lehetőséget adva immár a folyamatok, intézkedések hatásainak kimutatására, elemzésére. Példásnak tartom a lefolytatott társadalmi, szakmai egyeztetést, így aligha véletlen az anyag mögött álló szakmai és civil támogatás.

Beszédem azzal kezdtem, hogy az ifjúsági stratégia évtizedes hiányt pótol. Ugyanezt mondhatom el a szintén elkészült idősügyi stratégiáról. Így egymás mellé helyezve a két hosszú távú generációs stratégiát, látható egymást erősítő, egymást kiegészítő hatása, fontossága is, és talán még érdekesebbek a bevezetőben említett idősíkok. Most azonban az ifjúsági stratégia van napirenden, ezért most ehhez kérném valamennyi képviselőtársam támogatását. Ennek a stratégiának, persze az idősügyinek is, nyilván akkor értelme, ha teljes konszenzussal tudjuk elfogadni, mert 15 év, amennyit lefed, hosszú idő, és ennyi idő alatt csak egy nagy támogatást élvező célrendszer képes átfogóan megváltoztatni az ifjúság helyzetét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai