Készült: 2020.12.03.12:11:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

195. ülésnap (2009.03.10.), 48. felszólalás
Felszólaló Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:08


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! "Két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értéket, hogy az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre." Az Alkotmánybíróság 14/1995-ös határozatából idéztem, amely határozat megállapítja az azonos neműek érzelmi közösségben való együttéléshez fűződő jogi elismerésének igényét, amely hosszú ideje artikulálódik a magyar társadalomban.

Az Országgyűlés 2007 decemberében a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény megalkotásával kísérletet tett arra, hogy mind az azonos, mind pedig a különneműek együttélését jogi relevanciával ruházza fel. 2007 decemberében a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény megalkotásával az motivált bennünket, hogy minden magyar állampolgárt ugyanaz a jogbiztonság illessen meg, a saját nemükhöz vonzódó honfitársaink is méltósággal, hazugságok, jogi kiskapuk keresgélése nélkül élhessék életüket. Egyenlőséget, kiszámíthatóságot, biztonságot, jogbiztonságot szerettünk volna mindenkinek. Hiszen ma már mindannyian sorolhatjuk a példákat, amelyekben egy együtt leélt élet után a szeretett társ halálával elveszhet a közösen szerzett vagyon; a szeretett társ halálával idegenné válik a közösen nevelt gyermek, aki esetleg állami gondozásba is kerülhet; a szeretett társ betegsége esetén az állam és a hivatalok idegenként kezelik az élettársat.

Természetesen, ahogy megismertük ezeket a történeteket, megismertük azt is, hogy jogi kiskapukkal, négy-öt megbízással, felhatalmazással, szerződéssel, ami természetesen minden esetben a zsebükben kell hogy legyen, szinte minden, szinte minden megoldható: ügyvéd előtt elrendezett papírokkal, egyedül örökbefogadott gyermekkel, titkolózással, néha kegyes hazugságokkal.

(12.00)

2007 decemberében és ma is az motiválja a baloldali képviselőket, hogy emelt fővel, jogbiztonságban élhesse minden ember a magánéletét.

Az Alkotmánybíróság azonban két okból alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt. Egyfelől azért, mert homogén csoportként kezelte a különböző és az azonos nemű személyek párkapcsolatait, másfelől azért, mert a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét lényegében azonossá tette a házassággal. Ez utóbbi a különböző esetekben megjelenő, a házasság és család intézményét védő alkotmányos garanciára való tekintettel tartotta alkotmányellenesnek. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy az azonos nemű személyek számára, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házasságéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja. Arra következtethetünk tehát mindebből, hogy az azonos neműeket a jog- és esélyegyenlőségből következően a különneműekkel azonos szinten illeti meg az együttélési formák jogi védelme. A törvényjavaslat ennek kivitelezésére törekszik.

Tekintettel arra, hogy a különneműek esetében szigorúbb alkotmányossági mércét állított fel az Alkotmánybíróság, olyan konstrukcióban kell gondolkodnunk, amelyben megjelennek a házasságot és az élettársi kapcsolatot megkülönböztető vonások. Az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartása mint új jogintézmény, a bejegyzett élettársi kapcsolattól eltérően mind az azonos, mind a különböző nemű párok számára választható lenne, és törvényi védelmet keletkeztetne az élettársi kapcsolat mellett. A különneműek esetében a közjegyzői nyilvántartás apasági vélelmet is keletkeztet a házasságon alapuló apasági védelem hiányában.

Tisztelt Országgyűlés! Látható tehát, hogy a törvényjavaslat törekszik arra, hogy az élettársak viszonyát családjogi kapcsolatnak tekintse, az elismertsége azonban nem vetekszik a házasságéval. Jelenleg az élettársi kapcsolat tényének igazolására nincs egységes lehetőség. A jogbiztonság szempontja is arra sarkallja a jogalkotót, hogy közhiteles tanúsítási lehetőséget biztosítson az élettársaknak. Vázlatosan tehát a következő lehetőségek állnak nyitva: azonos neműek választhatják a bejegyzett élettársi kapcsolatot, az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartását, valamint a mindenfajta regisztráció nélküli együttélést. A különneműek a házasságon kívül az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartását kezdeményezhetik, vagy élhetnek regisztráció nélkül élettársi kapcsolatban.

Frakciónk úgy véli, hogy ezeknek az alternatíváknak a biztosítása megfelel az élettársi együttélés szabályaira vonatkozó társadalmi igényeknek, ezért képviselőcsoportunk a törvényjavaslat támogatása mellett döntött.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai