Készült: 2020.07.08.13:05:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

266. ülésnap (2005.11.15.), 20. felszólalás
Felszólaló Burány Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:07


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Túl vagyunk a költségvetési törvényjavaslat általános vitáján, a részletes vita kezdődik ezekben a percekben. Az általános vita lehetőséget adott arra, hogy valamennyi párt, valamennyi frakció kifejtse legfontosabb gazdaságpolitikai nézeteit, elmondja a törvényjavaslat általa felfedezni vélt legfontosabb hiányosságait, illetve az általános vita időtartama alatt benyújtsa azokat a módosító indítványokat, amelyek összhangban vannak kifejtett nézeteivel, összhangban vannak kritikai észrevételeivel.

Csak emlékeztetőül, mert a politikai események gyorsan pörögnek, és talán már nem is emlékszünk arra, hogy a költségvetési vita hogyan kezdődött. Ez az előterjesztés egy bátor és igazságos előterjesztés. Bátor, hiszen olyan adócsökkentés mellett valósítja meg a fő célkitűzéseket, amely adócsökkentés a maga nemében példátlan. Példátlan a tekintetben is, hogy milyen mértékű adócsökkentésről beszélünk, és példátlan a tekintetben is, hogy több évre előre garantálja az adócsökkentés egyes elemeit. Ennek az adócsökkentésnek két nagyon jól körülhatárolható területe az általános forgalmi adó mérséklése és a személyi jövedelemadó mérséklése.

Az áfacsökkentés - mint tudjuk - egy régóta várt fejlemény, ez az az adónem, amelynek csökkentésével nemcsak az adókat, de az árak csökkenésén keresztül az inflációt is csökkentjük. Összességében tehát az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó mérséklése csökkenő árakat, adókat és emellett - mert ezt is tartalmazza a költségvetési törvényjavaslat - növekvő béreket, nyugdíjakat, általában jövedelmeket jelent.

A költségvetési törvényjavaslat radikálisan szakít az általunk elhibázottnak, tévesnek, sőt perverznek nevezett családtámogatási rendszerrel, hiszen a korábbi családtámogatási rendszer azt az igazságtalanságot hordozta magában, hogy minél jobban keresett egy család, minél több jövedelemmel rendelkezett, az állam annál több támogatásban részesítette. Ezzel a gyakorlattal szakítanunk kellett. Ennek a szakításnak az egyik legfontosabb eleme a családi pótlék lényeges emelése, gyakorlatilag duplájára növelése igazságos módon, hisz ez az a családtámogatási rendszer, amelyet jövedelmi viszonyoktól függetlenül, alanyi jogon minden magyar család megkap, megkaphatott eddig is, és megkaphat a jövőben is, de a jövőben duplájára növelt tétel illeti meg ezeket a családokat.

A másik nagyon fontos törekvésünk az autópálya-építés folytatása, sőt gyorsítása, hiszen az autópályák azok, amelyek munkahelyeket teremtenek. Minden rendelkezésünkre álló tapasztalat szerint, ahol az autópálya megjelent, amely térségig elért, ott munkahelyek százai, sőt ezrei jöttek létre, hiszen a beruházók is oda mennek, ahol jó a közlekedés, ahol jó az infrastruktúra. Megjegyzem, ezen egy kisebb vita bontakozott ki az elmúlt napokban, hisz a Fidesz úgy ítélte meg, hogy az autópálya-építkezéseket lassítani kellene. Én a magam részéről nem egészen értem, hogy ezt milyen gazdaságpolitikai megfontolásokból kell megtenni. Tény és való, hogy a fideszes kormány idején az autópálya-építkezés meglehetősen lassú volt, de semmi okunk azt mondani, hogy nekünk ezt a gyakorlatot kellene folytatni. Hiszen ha egyetértünk abban, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az autópálya-építkezések munkahelyeket teremtenek, akkor a rendelkezésre álló források lehetőségeit maximálisan kihasználva ezt az építkezést nem lassítani, hanem gyorsítani szükséges.

Ennyit tehát emlékeztetőül a beterjesztett költségvetési törvényjavaslat főbb elemeiről. Kezdjük most a módosító indítványokról szóló vitát, hiszen a részletes vitának ez a célja, ez a fő tartalma.

Az ellenzék, elsősorban a Fidesz kritikai észrevételei szerint ez a költségvetés, ha megvalósul, nem egyéb puszta kártyavárnál. Tegyük fel - néhány pillanatig legalábbis -, hogy ez a kritika jogos. Nézzük meg, hogy amennyiben az ellenzéki pártok, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja annyira veszélyesnek ítéli a gazdaságpolitikai helyzetet, hogy kifejezetten egy kártyavár-költségvetésről beszél, akkor mely módosító indítványokkal kívánta ezt az általa fő veszélynek tartott ügyet, problémát elhárítani. Ha kártyavár-költségvetésről beszélünk, és védeni akarjuk a költségvetést, akkor ezzel a kritikai észrevétellel összhangban olyan módosító indítványokat kell megfogalmazni, amelyek biztonságosabbá teszik a büdzsét, csökkentik a kiadásokat, vagy növelik az adóbevételeket, de mindenképpen csökkentik az államháztartás hiányát. (Babák Mihály: Ez a kormány feladata, nem?)

Nézzük meg, hölgyeim és uraim, hogy a benyújtott módosító indítványok tükrözik-e ezt a fajta törekvést, alátámasztják-e ezt a fajta kritikai észrevételt. Meg kell mondanom, hölgyeim és uraim, hogy ezek a módosító indítványok nem támasztják alá ezt a kritikai észrevételt. (Babák Mihály: Ez a kormány feladata!)

(8.50)

Nézzük a Fidesz legfontosabb, főösszegét tekintve legalábbis legnagyobb horderejű módosító indítványát! Ez a módosító indítvány mintegy 100 milliárd forintos átcsoportosítást jelent. Ha a Fidesz komolyan veszi saját érveit, akkor, mondjuk, ezt a 100 milliárdot arra kellett volna fordítani, hogy csökkentsük a kiadásokat, csökkentsük az államháztartás hiányát. Ezt tette-e a Fidesz? Nos, sajnálattal kell megállapítanom, hogy nem.

Ez egy átcsoportosító jellegű módosító indítvány, növeli a kiadásokat bő 100 milliárd forinttal, és a másik oldalon, hogy ennek a fedezete meglegyen, vagy látszólag meglegyen a fedezete (Moraj az ellenzék soraiban. - Babák Mihály: Ha átcsoportosít, akkor nem növel! Ez hazugság!), több mint 100 milliárd forinttal csökkent bizonyos kiadásokat. (Babák Mihály: Ez hazugság!)

Képviselőtársaim! Ha figyelmesen hallgatják a szavaimat, és nem csak a saját nézeteikre figyelnek, akkor követhetik azt a módosító indítványt, amelyet egyébként önök nyújtottak be; csodálom, hogy ennek tartalmát önök nem ismerik.

Nos, ennek az átcsoportosításnak - tehát még egyszer mondom, nem kiadáscsökkentő, hanem egyenlegmegőrző, szándékai szerint legalábbis egyenlegmegőrző átcsoportosításnak - az egyik legfontosabb tétele egy bő 80 milliárd forintos spórolás. A Fidesz módosító indítványa úgy véli, hogy a kamatkiadásokat több mint 80 milliárd forinttal csökkenteni kell annak érdekében, hogy azokra a kiadásokra, amelyeket a Fidesz fontosnak tartott, jusson elegendő pénz. (Babák Mihály: Mert a működés ellehetetlenült!)

Nos, hölgyeim és uraim, ez egy blöff. Mindnyájan tudjuk, hogy a kamatkiadásokat nem lehet tetszés szerint csökkenteni. Ez nem úgy működik, hogy veszünk, mondjuk, egy tévét, egy színes televíziót részletre, majd amikor azt tapasztaljuk, hogy ennek a havi kiadási tételei meghaladják azt a teherbíró képességet, amely a családunk rendelkezésére áll, akkor egyik napról a másikra úgy döntünk, hogy márpedig mi a következő hónaptól kezdve nem fizetünk kamatot. Ez egy olyan csökkentés, ami egy blöffre épít, arra a blöffre, hogy ezek a kamatkiadások tetszés szerint csökkenthetők. Megjegyzem: lehet olyan gazdaságpolitikai fejlemény és fordulat, amely ezt a kamatcsökkentést lehetővé teszi, ha nem is ilyen mértékben, hiszen a kamatkiadások alapvetően függnek a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott központi kamatlábtól, ennek esetleges mérséklése valóban csökkentené a kamatkiadásokat.

De van-e a Fidesznek arra hatása, hogy a Magyar Nemzeti Bank csökkenti-e a kamatlábat vagy nem? Erről is elég sokat vitatkoztunk az elmúlt hónapokban, hiszen sokan - köztük jómagam is - egy szerényebb kamatlábbal is beérnénk, de a Magyar Nemzeti Bank a pártoktól független intézmény. Hacsak nem úgy működik a rendszer a Fidesz elképzelései szerint, hogy szólunk Járai Zsigmond jegybankelnök úrnak, legyen kedves mérsékelni a kamatokat, hiszen olyan módosító indítványt nyújtunk be, amely erre épít.

Igaz, hogy aki figyelmesen követi a jegybankelnök úr és a Fidesz gazdaságpolitikusainak szavait, az nem először tapasztalhat hasonlóságot. Ha eltekintünk attól, hogy Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és pusztán a szavakat, a gazdaságpolitikai megnyilatkozások tartalmát nézzük, akkor időnként azt hihetnénk, hogy Járai Zsigmond tulajdonképpen a Fidesz legtöbbet szereplő gazdaságpolitikusa.

De ha a módosító indítványról beszélünk - és ehelyett beszéljünk inkább erről, nem a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájáról -, akkor annyit érdemes erről a módosító indítványról megjegyezni, hogy bár szándékában védi a költségvetést, gyakorlatilag egy olyan megvalósíthatatlan intézkedést tartalmaz, amely gazdaságpolitikailag kilátástalan, és amely hatáskör egyébként nincs sem a Fidesz, sem a Magyar Országgyűlés kezében, a kamatkiadásokat ugyanis nem csökkenthetjük tetszés szerint.

Ha megnézzük a Fidesz és az ellenzék fő módosító indítványait, akkor egyéb furcsaságokra is bukkanhatunk. Nézzünk néhány tételt! A módosító indítványok, mint ahogy az lenni szokott, minden évben kiszúrnak maguknak egy területet, és rázúdulnak, a költségvetési tételek, kiadások között minden évben vannak olyan - idézőjelbe tett - kedvencek, amelyektől nagyon sok képviselő szeretne elvonni forrásokat, hogy cserébe más vonalon a kiadásokat növelhessék. Nézzük az ellenzéki indítványok összesítését!

Az első, amit szóba hozok, számomra kifejezetten érthetetlen, hiszen az ellenzéki módosító indítványok - több ilyen indítvány is van - megszüntetnék a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatását, hiszen míg erre a célra a költségvetési törvényjavaslat 10 milliárd forintot irányoz elő, ezt a Fidesz javaslatai, illetve az ellenzék javaslatai nemhogy megszüntetnék, hanem végül is 20 milliárdos csökkentésben részesítenék, ha a költségvetésben lehetnének negatív számok, akkor mínusz 10 milliárd forint lenne a kistérségek támogatására.

Vagy hogy mondjak más, hasonló jellegű elképzelést: a decentralizált területfejlesztési programokat, a területfejlesztési programokat, amelyek szintén térségek felzárkóztatását szolgálnák, amelyekre bő 10 milliárd forint állna rendelkezésre, nos, a Fidesz módosító indítványai ezeket is megszüntetnék. Nem is beszélve a külképviseletekről: mindnyájan tudjuk, hogy a köztársaságnak szüksége van nagykövetségekre, konzulátusokra. Nos, ha összeadjuk a módosító indítványokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a következő esztendőben be kell zárni valamennyi nagykövetséget, valamennyi külképviseletet, hiszen az erre rendelkezésre álló forrásokat teljes mértékben elköltötték az ellenzéki módosító indítványok, sőt ennél többet is költenének, ha ez a költségvetésben egyáltalán lehetséges lenne.

Szintén megszüntetnék ezek az indítványok a felsőoktatási intézmények irányító testületeit, hiszen az erre a célra szánt bő 600 millió forintból mínusz 8 milliárd forint lenne, ha az ellenzéki módosító indítványokat az Országgyűlés megszavazná.

És végül, de nem utolsósorban itt van egy szegény kis archívum. Mindnyájan tudjuk, hogy ebben az archívumban azokat a filmeket, hangjátékokat, felvételeket filmszalagon, hangszalagon kell megőrizni a jövőnek, amelyek az elmúlt évtizedben keletkeztek, és ha nem gondoskodunk ezek megőrzéséről, szegényebbek leszünk ezekkel a kulturális értékekkel. Éppen azért, hogy ezek a kulturális értékek megmaradjanak, közel 5 milliárd forintot irányzott elő a költségvetési törvényjavaslat e célra. Valami oknál fogva ez az archívum váltotta ki a legnagyobb haragot az ellenzéki módosító indítványok tekintetében: ebből az alig 5 milliárd forintból több mint 100 milliárd forintot javasolnak elvenni az ellenzéki módosító indítványok.

Hölgyeim és Uraim! Ha a módosító indítványokat nézzük tehát, akkor azt tapasztaljuk, hogy az ellenzéki kritikák és a benyújtott módosító indítványok nincsenek összhangban; a mi módosító indítványaink viszont összhangban vannak törekvéseinkkel. A szocialista frakció egyeztetéseket kezdeményezett, e kezdeményezések eredményeképpen a szociális, oktatási támogatásokat, alapvetően az önkormányzati szociális és oktatási támogatásokat mintegy 30 milliárd forinttal javasoljuk növelni a módosító indítványokban. Ezek azok módosító indítványok, amelyek megteremtik a szavak és a tettek összhangját.

Köszönöm szépen, hölgyeim és uraim. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai