Felszólalás adatai

BURÁNY SÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ez az alkotmánymódosítás lényegében immár másodszor fekszik a tisztelt Ház asztalán. Mindnyájan tudjuk, hogy ez az alkotmánymódosítás szorosan összefügg azzal a szándékkal, miszerint az ügynökaktákat meg kívánjuk nyitni.

Ez egy tizenöt éves adóssága a magyar közéletnek, egy olyan adósság, amelyet mind a mai napig nem rendeztünk. Ezt az adósságot többféle formában is lehet természetesen rendezni. Az elmúlt időszakban, hónapokban az derült ki, hogy egyetlen igazi megoldás létezik, mégpedig az, ha a lehető legteljesebb nyilvánosságra törekszünk. Igen ám, de ez a szándék a jogászok álláspontja szerint alkotmánymódosítás nélkül szinte biztos, hogy nem képzelhető el.

Az alkotmány, bár tételesen nem mondja ki, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha alkotmányos alapjogok ütköznek egymással, ugyanakkor az Alkotmánybíróság gyakorlata és az adatvédelmi biztos állásfoglalásai ezen a területen teljesen világosan megmutatják, hogy alkotmánymódosítás nélkül mire lehet számítani. Ugyanis a jelenlegi alkotmánybírósági és adatvédelmi gyakorlat az alkotmányos alapjogok közül a személyes adatok védelmét más alapjogok, például a nyilvánosság érdeke elé helyezi.

Az eddigi állásfoglalásokban egyetlenegy kivétel volt ez alól, ez pedig a közszereplők esete. Igaz, hogy bár a közszereplők definícióját az Alkotmánybíróság megtette, de tételesen ebből kiindulva nem lehet egyértelműen ma a jog szerint megállapítani, hogy Magyarországon ki közszereplő, és ki nem közszereplő. Bár, ha ebben a kérdésben vita van, a végső szót egy bíróság mondja ki, de mégis ismerünk olyan eseteket, amelyek során országgyűlési képviselő is oda nyilatkozott, hogy nem tekinti magát közszereplőnek.

Akár így, akár úgy, arról még vitatkozhatnánk alkotmánymódosítás nélkül, hogy kit tekintünk közszereplőnek, és alkothatnánk erről egy törvényt, azonban úgy ítéljük meg, hogy egy ilyen megoldás az említett adósságot már nem rendezné. Ezt az adósságot csak úgy tudjuk törleszteni, ha olyan mértékben nyilvánossá tesszük a múlt lezáratlan fejezetét, amilyen mértékben csak lehetséges, lebontjuk tehát a határt közszereplő és nem közszereplő között. Jelenleg a hatályos jog és alkotmányos gyakorlat szerint egy ügynökről, egy tartó tisztről, megbízóiról csak abban az esetben lehetne adatokat nyilvánosságra hozni e tevékenységével összefüggésben, ha ma az illető közszereplő lenne. Ez csak egy nagyon erősen korlátozott nyilvánosságát teremti meg az ügynökaktáknak.

Ezen a nyilvánosságon mi tovább szeretnénk lépni, ez viszont teljes bizonyossággal az előbb említett okok miatt csak alkotmánymódosítással együtt képzelhető el. Éppen ezért, bár az úgynevezett ügynöktörvény módosító indítványairól szavaztunk, az előterjesztők, köztük én is úgy döntöttünk, hogy a zárószavazást addig nem kíséreljük meg, amíg egyértelműen nem derül ki, hogy az Országgyűlés támogatja-e az alkotmánymódosítást vagy sem. Itt kell visszatérnem az előzményekre. Azért mondom, hogy egyértelműen nem derül ki, mert az alkotmánymódosítás előző zárószavazásán egy furcsa, bár nem szokatlan eset következett be. Tekintettel arra, hogy az alkotmány módosításához valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának egyező igen szavazata szükséges, ezért ezt az alkotmánymódosítást úgy is el lehet szabotálni, ha képviselőtársaink kellő számban - egy része - nem vesznek részt a szavazáson.

A múltkori kísérlet során pontosan ez történt. A legnagyobb ellenzéki párt képviselőinek egy kisebb része támogatta az alkotmánymódosítást, túlnyomó többségük, közel 110-en viszont, bár jelen voltak a teremben, nem vettek részt a szavazáson. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen súlyú kérdésben egy ilyen magatartás nem engedhető meg, ezért azt szeretnénk, ha tennénk egy második kísérletet az alkotmány módosítására. Előre jelzem, hogy az MSZP-frakció várhatóan név szerinti szavazást fog kérni majd a zárószavazáson ebben a kérdésben, éppen azért, mert úgy gondoljuk, hogy minden képviselőnek joga és lehetősége állást foglalni igennel, nemmel vagy tartózkodással, egy ilyen súlyú kérdésben viszont úgy gondoljuk, hogy kötelessége részt venni a szavazáson.

A mostani szöveg lényegében megegyezik az előző alkotmánymódosítás szövegével, egy kivétellel. Ezt a változatot úgy nyújtottuk be, úgy készítettük el, mintha az előző körben az Országgyűlés elfogadta volna a nemzetbiztonsági bizottság módosító indítványát. Ez tartalmilag érdemi különbséget, az alkotmánymódosítás szándéka, kétféle szöveg szerint nem tesz, ugyanakkor jogászok egy csoportjának véleménye szerint ez a változat pontosabban rögzíti mindazt a célt, amelyet a zárószavazásig eljutott úgynevezett ügynöktörvény egyébként tartalmilag már képvisel.

Röviden tehát, tisztelt Ház, erre az alkotmánymódosításra akkor, ha valamennyien akarjuk, hogy az ügynökakták nyilvánosságát a már megszavazott módosító indítványok alapján teremtsük meg, szükség van. Erre szeretnénk most lehetőséget teremteni, és arra kérjük képviselőtársainkat, a tisztelt Házat, hogy ezt az alkotmánymódosítást támogassa.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)