Készült: 2020.03.30.18:14:49 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 245 2002.06.18. 1:56  232-280

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontját Isépy Tamás vezérszónoklatában már ismertette, mi azzal egyetértünk. De mint Hajdú-Bihar megyei képviselő nem mehetek el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy a törvényjavaslatban 2003. január 1-jétől Pécs és Szeged van megjelölve ítélőtábla felállításának a helyszínéül. Az előbb Vastagh Pál képviselőtársam arra hivatkozott, hogy számításokat végeztek az ítélőtáblák felállítása vonatkozásában, de úgy vélem, hogy e számítások eredményei nemigen befolyásolták az ítélőtáblák székhelyének a kijelölését. Ha ugyanis ezeket a számításokat figyelembe vesszük és az öt ítélőtábla egyidejű felállításával számolunk, akkor azt látjuk, hogy Budapest 56 százalékot, Szeged, Pécs és Győr 9-9 százalékot, míg Debrecen 16 százalékot visz el az ügyekből. Akkor miért nem Debrecenről van szó 2003. január 1-jétől, miért Pécsről és miért Szegedről?

Erre tekintettel a Fidesz Hajdú-Bihar megyei képviselői módosító javaslatot nyújtottak be, hogy 2003. január 1-jétől Debrecenben is álljon fel ítélőtábla. Erre minden feltétel adott Hajdú-Biharban, illetve Debrecenben. Azok az indokolások, amelyek a mostani törvényjavaslatban szerepelnek, Debrecenre is érvényesek, plusz még az ügyfélforgalom is e mellett szól.

 

 

(16.40)

 

Az önkormányzat határozatot hozott az elmúlt héten csütörtökön, hogy megfelelő épületet vagy telket rendelkezésre bocsát az ítélőtábla felállításához.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 257 2002.06.18. 1:06  232-280

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Toller képviselőtársam az előbb azt mondotta, hogy a statisztikai adatok és számok adottak és változatlanok. Én változatlanul felteszem azt a kérdést - mivel nem cáfolta a kormányoldal azokat az ügyforgalmi mutatókat, amelyekre hivatkoztam, hogy a fővároson kívüli ítélőtáblák közül a debreceni ítélőtábla majdnem dupla annyi forgalmat hozna, mint a pécsi és a szegedi -, hogy miért nem Debrecen, miért Pécs és Szeged.

Az nem igaz, hogy 1997-ben, amikor ezt az alapjogszabályt meghozták, Pécsett és Szegeden ott állt két üres épület (Dr. Toller László: De igen!), és már meg is mutatták a leendő bíráknak, hogy majd ide fognak jönni. Kérdezzék meg Debrecen jelenlegi városvezetését, hogy tudják-e biztosítani az adott határidőre, tehát az általunk benyújtott 2003. január 1-jével azokat a feltételeket, amelyek az ítélőtábla Debrecenben történő megnyitását lehetővé teszik.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 271 2002.06.18. 0:42  232-280

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbb egy kérdést tettem fel a kormánypárti oldalnak, hogy miért Pécs és miért Szeged? Mind ez ideig nem kaptam választ, úgy látom, ez költői kérdés.

Az előbb az egyik kormánypárti képviselőtársam hozzászólásában azt fejezte ki, hogy elévülhetetlen érdemeket szerzett Vastagh Pál abban, hogy az ítélőtáblák felálljanak. Tehát Szeged vonatkozásában már tudom a választ, Pécs vonatkozásában még csak nyomon vagyok, ott még nem tudom megmondani azt, hogy miért pont Pécsen kerül felállításra az ítélőtábla.

Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 277 2002.06.18. 0:36  232-280

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Erre tekintettel utoljára szólok hozzá. Balogh képviselőtársamnak mondom: ne ringassa magát illúziókban. Ha figyelmesen elolvassuk azt a módosító indítványt, amelyet szocialista képviselőtársai beadtak, az arról szól, hogy 2005. december 31-éig a Debrecen és Győr székhelyű ítélőtáblák létesítéséről majd a törvény rendelkezik, az is lehet, hogy 2015-ben lesz ítélőtábla. A külön törvénybe azt bele lehet írni, hogy mikortól fog majd onnan működni. Tehát ez a módosító indítvány nem old meg semmit.

Köszönöm szépen, többet nem szólok hozzá. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 300 2002.06.25. 2:05  299-302

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Már az általános vita kapcsán is szót kértem ebben az ügyben, illetőleg az alkotmányügyi bizottság legutóbbi ülésén is, miszerint a képviselőtársaimmal benyújtott módosító javaslat kapcsán a kormány képviselője az alkotmányügyi bizottsági ülésen, álláspontom szerint, nem tudott olyan meggyőző érvet felhozni, ami azt igazolta, illetőleg bizonyította volna, hogy ne lehetne 2003. január 1-jétől a debreceni ítélőtáblát felállítani.

Az ott elhangzottak, illetőleg a kezemben lévő jegyzőkönyv tanúsága szerint az előterjesztők képviselőjének az az egyetlen érve, illetve kifogása volt az időpont vonatkozásában, hogy nincs hivatalos tudomásuk arról, hogy a debreceni ítélőtábla felállításának feltételei jelenleg fennállnak-e. Magyarul nincs hivatalos tudomásuk arról, hogy ingatlan állna rendelkezésre, valamint, hogy a bíróságok - személyi létszám, utánpótlás és egyebek - megfelelnek-e a feltételeknek.

 

(17.50)

 

Én az általános vitában is elmondtam, és az alkotmányügyi bizottság ülésén is elmondtam: mintegy két héttel ezelőtt született döntés Debrecen város képviselő-testülete részéről, amely az ingatlant vagy telek vagy épület formájában biztosítja a bíróság felállításához, és a bíróságról szerzett információm szerint a bíróság maga is készen áll az ítélőtábla 2003. január 1-jével történő felállításához. Ezért érthetetlen számomra az, hogy ezt a módosító indítványt nem fogadták el.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 48 2002.09.24. 2:17  47-53

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban Medgyessy Péter kormánya osztogatott. Igaz, hogy nem úgy és nem annyit, ahogy azt a választási kampány során ígérte az MSZP, de azért mégiscsak szétosztottak 320 milliárd forintot. Már akkor sejtettük, hogy minden csoda száz napig tart. Ma már pedig biztosan tudjuk, hogy ennek hamarosan meglesz a böjtje is. Most már szinte biztosan borítékolható, hogy a gázárak emelkedni fognak, a nyugdíj-biztosítási és munkavállalói terhek növekedni fognak, és szabadáras lesz a gépjármű-felelősségbiztosítás. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.)

Arra azonban nem számítottunk, hogy amit ma a Medgyessy-kormány az emberek egyik zsebébe betesz, azt holnap a másikból kétszeresen veszi ki. Azt sem gondoltuk, hogy jövőre még az igazság is többe fog kerülni. A sajtóban kiszivárgott hírek szerint jövőre átlagosan harmadával fognak emelkedni a bírósági illetékek. Az elsőfokú államigazgatási eljárás általános illetéke 30 százalékkal, 1500 forintról 2000 forintra, a normál peres eljárás minimumilletéke pedig 40 százalékkal, 5000 forintról 7000 forintra fog emelkedni. A fellebbezés ára a vitatott összeg minden 10 000 forintja után 400 forint lesz a jelenlegi 200 forint helyett. Ez százszázalékos illetéknövekedést jelent. Egy házassági bontóper ezután 7000 forint helyett 10 000 forintba fog kerülni.

Tisztelt Miniszter Úr! Mi indokolja a bírósági illetékek ilyen drasztikus emelését? Hol található az MSZP választási programjában vagy a kormányprogramban arra történő utalás, hogy jelentős illetékemelést terveznek? Miért kell azzal szembesülniük a polgároknak, hogy annak a pénznek, amit ma megkapnak, holnap nyoma vész az új kormány áremelő, adó- és illetékemelő politikája következtében? Csak nem a befolyt illetékekből kívánják előteremteni az igazságszolgáltatásban dolgozók 50 százalékos béremelésének fedezetét?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 179 2002.09.24. 7:00  172-186

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/886. számú törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló ’52. évi IV. törvény - röviden Csjt. - módosítását tartalmazza. A törvényjavaslat a Csjt.-t egyrészt kiegészíti egy 25. §-sal, valamint a 26. §-át hatályon kívül helyezi, helyébe egy új rendelkezést léptet, valamint módosítja a Csjt. 40. §-ának (1) bekezdését is.

A törvényjavaslat beterjesztését az indokolta, mint már az államtitkár úr és az előttem szóló is mondotta, hogy az Alkotmánybíróság 58/2001. AB határozata megállapította, hogy “Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 26. §-ában nem tette lehetővé, hogy a házasságkötést követően a férj is viselhesse a feleség családi nevét.ö Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2002. december 15. napjáig tegyen eleget. Az előttünk fekvő törvényjavaslat e kötelezettségnek tesz eleget.

Az Alkotmánybíróság a vonatkozó határozatában megállapította azt is, hogy a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló, 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott egyezmény bizonyos rendelkezéseit a hatályos magyar szabályozás nem elégíti ki. Ez az egyezmény ugyanis, szemben a hatályos magyar megoldással, nemcsak a nők, de a férfiak számára is lehetővé teszi a házasságkötésük alkalmával a névváltoztatáshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság megjegyezte továbbá azt is, hogy az európai emberi jogi egyezményhez kapcsolódó bírói gyakorlatba is ütközik a hatályos magyar szabályozás.

Ezen túlmenően a kérdéses rendelkezés nincs összhangban a hazánk által is elfogadott és kihirdetett, előbb említett nemzetközi egyezményekkel, és a hatályos szabályozás ütközik az alkotmány 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel is, amely szerint “a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjátö. A Csjt. 26. §-ának rendelkezései ez idő szerint csak a nők számára teszik lehetővé azt, hogy a házasságkötést követően felvegyék a férjük nevét, míg arról a szabályozás hallgat, hogy a férfiak is viselhetik-e feleségük családi nevét. Ebből következően az állampolgárok egy csoportja, nevezetesen a férfiak megfosztottak voltak alkotmányos jogaik érvényesítésének lehetőségétől. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, és feltétlen jogi szabályozási rendelkezést igénylő jogalkotási kötelezettségnek tekinti azt, hogy a jogalkotó biztosítsa az alkotmány 66. § (1) bekezdésében foglaltak érvényesülését, nevezetesen: a Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. Tartalmi alkotmánysértést idéz elő tehát a Csjt. 26. §-a azzal, hogy nem teszi lehetővé a férfiak számára is a házasságkötésük után feleségük családi nevének felvételét.

Pontosan ötvenéves mulasztást pótol a törvény, és teszi egyenjogúvá a férfiakat a nőkkel a házasságkötést követő névviseléssel kapcsolatosan. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis a Csjt. 26. §-ában írt rendelkezések biztosítják a nő számára a házasságkötés utáni névváltoztatási jogot, nem adnak viszont lehetőséget a férfi számára ahhoz, hogy maga is ugyanezt megtehesse. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Csjt. 26. §-ának rendelkezéseit nem semmisítette meg, hanem hiányos voltára figyelemmel mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg. Mint korábban mondottam, a törvényjavaslat egy régóta fennálló, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést szüntetett meg, és helyezi vissza jogaiba a férjeket.

A törvényjavaslat a Csjt. 26. §-át hatályon kívül helyezi, és helyébe új rendelkezést léptet, amelynek (2) bekezdése arról szól, hogy a bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a 25. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti névviseléstől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik. A fent említett névviselési forma egyrészt azt tartalmazza, hogy a feleség a házasságkötés után férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy a férje családi nevét is viseli házasságra utaló toldással, és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja. A törvényjavaslat ebben a szűk körben teszi lehetővé a névviseléstől való eltiltást, tehát ha a férj teljes nevét vagy a családi nevét a házasságra utaló toldással viselte. A névtoldatos névviselési forma ugyanis a törvényjavaslat szerint egyértelműen azonosítja az elvált házastársat, tanúsítja a korábbi szoros köteléket.

Megfontolandónak tartanánk a névviseléstől való eltiltás kiterjesztését a 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, valamint (3) bekezdés szerinti névviselési esetekre is. Itt arról a névviselési formáról van szó, amikor a feleség a férj családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét, valamint a férj a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét, továbbá a férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolják, hozzáfűzve saját utónevüket. Ugyanis ezek a névviselési formák is tanúsíthatják a korábbi házassági köteléket, és azonosíthatják az elvált házastársat. Véleményünk szerint ezekben az esetekben is fennáll a névviseléstől való eltiltást megalapozó nyomós érv és indok, valamint megnyílna a feleség joga is arra, hogy a volt férjet törvényi feltételek fennállása esetén a névviseléstől eltiltsák.

Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata alapján fel szeretnénk hívni a jogalkotó figyelmét arra is, hogy a névváltoztatásról, névviselésről szóló jogi szabályozás rengeteg anomáliát tartalmaz, és ezek nagyobbik része a tárgykör alkotmányossági követelményeket figyelmen kívül hagyó, szétszórt, korszerűtlen szabályozására vezethető vissza. Az egyértelmű, ellentmondásmentes, egységes törvényi szabályozás hiánya - állapítja meg az alkotmánybírósági határozat - ma fontos személyiségi alapjogok sérelmét idézi elő. Éppen ez további jogalkotási feladatokat támaszt a fenti problémák megoldása végett.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt az említett problémákra való utalással és azok megoldásának reményében a törvényjavaslatot támogatja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 246 2002.10.02. 7:41  19-293

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Befejeződött a Medgyessy-kormány első száz napja, melynek sikereiről hallunk nap mint nap a rádióban, látjuk a televízióban és olvassuk az újságokban. Ennek a sikernek az alapja az, hogy a kormány az elmúlt időszakban osztogatott. Igaz, nem annyit és nem úgy, ahogy azt a választási kampányban ígérték, de azért sikerült 320 milliárdot szétosztani.

Arról, hogy miből volt lehetőség az osztogatásra, mélyen hallgat a kormány. Becsületes dolog lett volna azt is hozzátenni, hogy bizony az ilyen mértékű osztogatásra azért kerülhetett sor, mert a polgári kormány az elmúlt négy évben jól gazdálkodott, és a kormányváltáskor nem volt üres a kassza.

Aggódva figyeltük és figyeljük, hogy az osztogatás mellett a kormány elhanyagolja azon gazdasági intézkedések megtételét, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy az előző, polgári kormány által megvalósított gazdasági növekedés tovább folytatódjon. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a kormány miből teremti elő a további működéshez szükséges anyagi javakat.

Erre a napokban részben már választ kaptunk az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítására vonatkozó, T/945. számú törvényjavaslat kézhezvételekor. A megoldás egyszerű: jól meg kell sarcolni az állampolgárt, és akkor lesz pénz mindenre. Sejtettük, és a törvényjavaslat benyújtásával be is igazolódott, hogy az osztogatásnak meglesz a böjtje. Arra azonban nem számítottunk, hogy amit az egyik zsebünkbe betesz a kormány, a másik zsebünkből háromszorosan veszi ki.

Tisztelt Ház! Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítására vonatkozó javaslat illetéktörvényt módosító rendelkezése mély zsebbe nyúlásra készteti az állampolgárokat. Öt másodperc alatt fel tudnám sorolni, hogy milyen illetékek nem emelkednek, és órákat venne igénybe annak ismertetése, hogy milyen mértékű illetéknövekedés következik be.

A kormány adókulcs-csökkentési ígéretével ellentétben illetékkulcs-emelkedéssel kell szembenéznünk. Sohasem látott mértékű illetékemelés történik öröklés és ajándékozás esetén, jelentős mértékben emelkednek a peres és nem peres eljárások, valamint az államigazgatási eljárások illetékei.

Gyakorló ügyvéd koromban, amikor végrendelet készítésénél az örökhagyó készpénzvagyona után érdeklődtem, akkor a nagy többség azt mondta, hogy készpénzvagyona nincs, csak a temetkezésre van félretéve a pénz. A mostani öröklési kulcsok rendkívül jelentős emelkedése láttán az lesz a tanácsom az ügyfeleknek, hogy az öröklési illetékre is tegyék félre a pénzt, mert az örökös vagy örökösök nem tudják megfizetni azt. De ugyanez a helyzet az ajándékozás esetén is.

Néhány példa az illetékemelésre. Az ajándékozás általános illetéke közeli hozzátartozónál 18 százalékra emelkedik a korábbi 11 százalék helyett, 15 millió forintos értékhatár felett; míg a távolabbi rokonok 15 százalék helyett 21 százalékot és minden más megajándékozott 21 százalék helyett 30 százalékot fog fizetni. Ez az illetékemelés főleg a fővárosiakat és a nagyvárosokban élőket sújtja hátrányosan, ahol az ingatlanértékek jóval magasabbak az országos átlagnál. A fővárosban már egy panellakás is többe kerül, mint 10 millió forint.

A gépjármű-tulajdonosoknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, a gépkocsiátírás esetén ugyanis az eddigi 10 forint helyett 13 forintot kell fizetni köbcentiméterenként.

Tisztelt Ház! Jövőre az igazság is többe fog kerülni: mind a peres, mind a nem peres eljárások illetékei, valamint a tételes illetékek is jelentős mértékben emelkednek. Válni is drágább lesz jövőre, hiszen az eddigi 7 ezer forint helyett 10 ezer forint lesz a házassági bontóper illetéke. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén az eddigi 10 ezer forint helyett 15 ezer forintot kell majd fizetni.

A cégbírósági eljárás illetékei is jelentősen emelkednek. Például az induló vagyon nélkül alapítható cég esetén a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke 10 ezer forintról 15 ezer forintra, míg a változás bejelentése rovatonként 3 ezer forint helyett 5 ezer forintra fog emelkedni. A cégkivonat értéke is majdnem duplájára, 3 ezer forintról 5 ezer forintra nő. A tulajdonjog bejegyzése az eddigi 2 ezer forint helyett 3 ezer forintra emelkedik, ami 50 százalékos növekedést jelent, s a fellebbezési eljárási illeték maximuma 750 ezer helyett 900 ezer forint lesz; ugyanígy alakul az első fokú eljárás illetékmaximuma is.

Tisztelt Ház! Jövőre a becsületünk is drágább lesz, többe fog kerülni igazunk keresése. Magánvádas bírósági eljárásban a feljelentés illetéke 3 ezer forint helyett 5 ezer forint, míg ugyanaz az államigazgatási eljárásban, a becsületsértés, magánlaksértés esetén indult eljárás illetéke 1200 forint helyett 2500 forint lesz, tehát több mint 100 százalékos az emelkedés.

 

 

(18.50)

 

 

Ebből az következik, hogy szegény ember ne pereskedjen, ne keresse igazát. Ez lenne a szegénységpárti kormány? A minden területet érintő illetékemeléssel, amely némely esetben a 100 százalékot is eléri, a jogkereső közönség, azaz az állampolgárok megrövidítését, kifosztását, terheinek növelését valósítja meg a kormány.

Ezzel szemben mi néhány területen nemhogy illetéknövekedést, hanem illetékcsökkenést szeretnénk, és ehhez már be is nyújtottuk módosító indítványainkat. Például lakásvásárlásnál eddig 4 millió forintig 2 százalék illetéket kell fizetni, míg a 4 millió felett fizetendő illeték 6 százalék, és módosító javaslatunk szerint ez a 4 milliós értékhatár 8 millió forintra emelkedne, tehát 8 millió forintig kellene 2 százalék illetéket fizetni, és csak az efeletti rész esne 6 százalék illeték alá.

Tisztelt Ház! A Medgyessy-kormány adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvényjavaslatával még csak sejteti igazi arcát, még csak annak körvonalai rajzolódnak ki, és az igazság pillanata a költségvetési törvény benyújtásakor fog eljönni. Már most bebizonyosodott, hogy a választási ígéretek még köszönő viszonyban sincsenek a benyújtott törvényjavaslattal.

Mi azt ígértük - és be is tartjuk -, hogy ellenzékben meg fogunk szavazni minden olyan törvényjavaslatot, amely a polgári kormány vívmányait megtartja, továbbfejleszti és amely a közjót szolgálja. Ellene fogunk szavazni minden olyan törvényjavaslatnak, amely a polgárokra indokolatlanul többletterhet ró. Ez a törvényjavaslat ilyen, ezért mi általános vitára alkalmatlannak tartjuk.

Tegnap este Budán jártam, és ott olvastam az MSZP választási óriásplakátján az alábbi kampányígéretet: "Több pénzt az embereknek!" Ilyen törvényjavaslatokkal ezen ígéret nehezen lesz teljesíthető. Úgy gondolom, hogy ez az ígéret is csak ígéret marad, mint az ingyenes tankönyv. Vagy mégis betartja a kormány az előbb említett ígéretét egy apró, de nem elhanyagolható módosítással, amely így hangzik: több pénzt embereinknek!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 32 2002.10.29. 2:45  31-41

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Ön 50 százalékos béremelést ígért az igazságügyben dolgozók számára 2003 januárjától. Ebből talán 25 százalék teljesül jövő év félév táján, igaz, lassan hozzászoktak a polgárok, hogy amikor Medgyessy Péter kormánya 50 százalékos béremelést ígér, akkor ez biztosan nem fog teljesülni. Ezt tapasztalhatta a több százezer közalkalmazott és egészségügyi dolgozó, akik hiába keresték az 50 százalékkal megemelt bért a fizetési borítékjukban.

Az új kormány nem tanúsít ilyen önmérsékletet akkor, amikor azon tűnődik, hogyan lehetne minél hamarabb, minél hatékonyabban feltölteni a kiürített államkasszát. A szocialista találékonyság számos bizonyítékát lelhetjük fel az adók, az illetékek, a járulékok és egyéb állami bevételek emeléséről szóló törvényjavaslatban. Körülbelül öt másodperc alatt fel tudnám sorolni, hogy milyen illetékek nem fognak emelkedni jövőre, és órákat venne igénybe annak ismertetése, hogy milyen illetékemelést tervez Medgyessy Péter kormánya. Az illetékek jelentős része 30-40 százalékkal, egyes esetekben 100 százalékkal emelkedik. Úgy tűnik, a szocialista nagyszótár adócsökkentés címszava a valóságban drasztikus adó- és illetékkulcs-emelkedést jelent.

Akkor pedig, ha azt halljuk a Medgyessy-kormány valamelyik miniszterétől, hogy az árak vagy a közterhek az inflációt követő mértékben fognak emelkedni, biztosak lehetünk benne, hogy ezúttal minimum 45 százalékkal fogunk többet fizetni. Az adókról szóló törvényjavaslatnak vannak olyan rendelkezései, amelyek jelentős mértékben megdrágítják az igazságszolgáltatás igénybevételét a polgárok számára. A törvényjavaslatban az szerepel, hogy jövőre a közjegyzői, a bírósági végrehajtói és az ügyvédi tevékenységet 25 százalékos áfával fogják terhelni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mind a peres, mind a nem peres eljárás illetékei jelentős mértékben fognak emelkedni, láthatjuk, hogy az igazságkereső állampolgárok kénytelenek lesznek mélyen a zsebükbe nyúlni, pontosabban: az állam nyúl mélyen a zsebükbe.

Tisztelt Miniszter Úr! Mit gondol arról, hogy jövőre még az igazság is többe kerül? Nem fogja-e elriasztani tömegével a jogkereső polgárokat a jogszolgáltatás igénybevételétől a költségek jelentős növekedése? Hol találunk erre az elképzelésre utalást az MSZP, a kormány, vagy akár az ön miniszteri programjában? S mit gondol, hogyan tekintenek majd a polgárok önre, az ország ügyvéd igazságügy-miniszterére, ha azt tapasztalják, hogy eddig sem olcsó mulatság volt pereskedni, vagy ügyvédhez, közjegyzőhöz fordulni, most pedig még a kormány is nehezíti a helyzetüket azzal, hogy az egekbe emeli az igazságszolgáltatás költségeit?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 40 2002.10.29. 1:11  31-41

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A válaszát nem tudom elfogadni, hiszen a feltett kérdésekre nem válaszolt. Az, hogy júliusban meg novemberben vagy decemberben 25-25 százalékkal emelkedik, az nem éves 50 százalék emelkedést jelent. Egyébként megértem, hogy így nyilatkozik az igazságszolgáltatás díjainak az emelkedéséről, hiszen ön nem találkozik nap mint nap kisemberekkel vidéken, akik esetleg nem tudják visszaigényelni az áfát, és ezzel jelentős mértékben megnövekszik számukra az igazság keresésének a díja. Budapesten a sztárügyvédek nyilván vissza tudják igényelni az áfát, ez különösebb problémát nem jelent nekik, vidéken viszont ez óriási problémát jelent. S úgy gondolom, azok vannak többen, akiknek az igazságszolgáltatás ilyen mértékű drágulása nehézséget okoz, az alkotmányos jogaikat sérti, hiszen nem tudják igénybe venni a bírói utat.

Nem hallottuk, hogy miniszter úr küzdött volna azért, hogy ne emelkedjenek ilyen mértékben az illetékek, ezért nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 444 2002.11.19. 5:10  149-481

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének tárgyalását kezdtük meg a tegnapi napon a parlamentben. Vége van az országgyűlési és az önkormányzati választásoknak, a kormány száznapos programjának, itt az ideje, hogy megismerjük a Medgyessy-féle szegénységpárti kormány igazi arcát.

Ebből az arcból már fel-felvillant néhány karakterisztikus vonás az adókra, a járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvényjavaslat kapcsán. Már akkor látszott, hogy a választási ígéretek és a kormányprogram között óriási űr tátong. Igaz, egy meghatározó szocialista politikus korábban azt mondta, hogy a választási ígéretek csak a választások befejezéséig tartanak, s ami ezután következik, az a kormányprogram. A választási kampány során a kormány ígért ingyen tankönyvet és adókulcscsökkentést, ehelyett kaptunk emelt illetéket, változatlan adókulcsokat, és elmaradt az ingyen tankönyv is. Persze, azért nem volt annyira feledékeny a kormány, az amnéziája csak részleges volt, a gazdagoknak hallgatólagosan tett ígéreteit betartotta, például azzal, hogy eltörölte a részvény után fizetendő osztalékadót.

A most beterjesztett költségvetési törvényjavaslatot november 12-én kaptuk kézhez, pontosabban, találtuk a parlamenti ülésterem asztalán, és az alkotmányügyi bizottság ezt követően, a kézhezvételtől számítottan alig 2 órán belül tárgyalta, és döntött az általános vitára való alkalmasságáról. Természetesen a több száz oldalnyi anyagot nemhogy két óra, hanem még több nap alatt sem lehet áttanulmányozni, ennek ellenére felelős döntést vártak az alkotmányügyi bizottság ellenzéki tagjaitól. Hiába kértük a napirendről történő levételét, erre nem került sor.

A kormány vagy túlértékelte az ellenzéki képviselők képességeit azáltal, hogy úgy gondolta, miszerint két óra is elegendő a költségvetési törvényjavaslat áttanulmányozásához, vagy úgy gondolták, bármit mondhatunk, úgyis a kormány előterjesztése kerül megszavazásra. Gyanítom, hogy ez utóbbiról van szó, amikor a parlament 12 éves történetében még soha elő nem forduló esettel állunk szemben, már ami az áttanulmányozásra biztosított idő rövidségét illeti.

Egyébként az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy jelentős késéssel született meg a dokumentum, ami miatt az ÁSZ nem tudta végig nyomon követni az előirányzatok kialakítását, ezért ez nem tette lehetővé, hogy a végleges, kidolgozott adatok megalapozottságát megítélje.

A kampány során ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy 2003. január 1-jétől a bírák illetményalapját 50 százalékkal emelik. Ehelyett a költségvetésben már az található, hogy 2003. július 1-jétől 25 százalékkal, majd november 1-jétől további 25 százalékkal emelik azt.

Mindezekből is következően az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által beterjesztett költségvetési és a kormány által most benyújtott törvényjavaslat között jelentős, mintegy 12 milliárd forintnyi különbség van, azaz a kormány ennyivel kevesebbet kíván juttatni a bíróságoknak. Ez a különbség egyrészt az illetményalap későbbi emelése miatti 7 milliárd forintból, valamint a fejlesztésre fordítható pénzeszköz mintegy 4,4 milliárdos mínuszából fakad.

Ugyanez elmondható az ügyészségekkel kapcsolatosan is. Például az ügyészségi épületek felújítására szánt 150 millió forint mintegy 40 százalékkal kevesebb a megelőző évek előirányzatánál. Ebből a pénzből csak néhány helyi ügyészség halaszthatatlan felújítására kerülhet sor.

Sajnálattal kell megállapítanom Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselőként, hogy Hajdú-Bihar megye kimaradt a hátrányos helyzete miatt megkülönböztetett támogatásban részesülő megyék közül, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat azok számát 5-ről 7-re emelte. Így az örökölt elmaradottságunk felszámolása nem kap preferenciát, prioritást a Medgyessy-kormánytól. Az erre vonatkozó ígérete sem teljesül tehát.

Végezetül álljon itt a Fidesz reklámemberének igazán nem nevezhető Békesi László volt pénzügyminiszter kritikája a 2003. évi költségvetésről: "Azt - mármint a költségvetési törvényjavaslatot - még a szokásos kincstári optimizmussal sem lehet zavartalannak tekinteni, hiszen annak ellenére, hogy több területen is befagyasztja a kiadásokat, irreálisnak tekinthetők az abban foglalt célok. Egy szerényebb, de reálisabb célkitűzéssel több előnnyel járna." - tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

Úgy gondolom, nekem ehhez már nincs több hozzátennivalóm. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 96 2002.12.18. 12:03  79-83,85,87-119

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Országgyűlés! A 1993-ban megalkotott állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény alapján a hivatalban levő biztosok évente kötelesek tevékenységükről beszámolni az Országgyűlésnek. A biztosok törvényi kötelezettségüknek eleget tettek, és már korábban megküldték beszámolóikat az országgyűlési képviselőknek. Az illetékes bizottságok a beszámolókat megtárgyalták, és döntően egyhangú határozatukkal elfogadásra javasolták, a vonatkozó országgyűlési határozattal együtt.

A 2001. év, mint ahogy korábban a biztosok beszámolójában is hallottuk, jelentős változást hozott a biztosi intézmény életében mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban. 2001. június 30-án lejárt az 1995-ben megválasztott első országgyűlési biztosok mandátuma, és újakat kellett választani. Ami a tárgyi feltételek vonatkozásában történő változást jelenti, a hivatal új épületbe költözött, illetőleg új székházat kapott, továbbá pályázat útján megújult számítógéprendszere is. Örvendetes tényként állapítható meg, hogy mindezek a vezetői szinten történő személyi változások zökkenőmentesek voltak, a hivatal személyi összetétele változatlan maradt. Éppen ezért az elmúlt években végzett munka minőségében csökkenés nem mutatkozott, sőt véleményünk szerint javulás tapasztalható.

A jelenlegi jelentés tartalmazza az országgyűlési biztosi hivatalnak dr. Gönczöl Katalin irányítása alatt 2001. január 1-je és június 30-a között végzett tevékenységének elemzését is. A beszámoló formátumában is előnyére változott, mert míg a korábbi beszámoló Gönczöl Katalin biztos asszony szavai szerint terjedelméből eredően emberi élet kioltására alkalmas volt, addig a jelenlegi beszámolót az országgyűlési biztos általános helyettese zsebkönyvnek nevezte. Ezért is mertem vállalkozni arra, hogy most az előadáshoz magammal hozzam a könyvet, mert az elmúlt évben nem biztos, hogy fel tudtam volna hozni a pulpitusra. Sőt, ígéret hangzott el a vonatkozásban is: a jövőben arra törekednek, hogy még a mostanitól is vékonyabb, tömörebb, inkább a helyzetet értékelő beszámolók készüljenek. Üdvözöljük ezt a törekvést.

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési biztos és általános helyettese a bizottsági meghallgatásokon egyrészt tájékoztatót adtak a fentebb már említett és bekövetkezett változásokról, másrészt felvázolták azokat a feladatokat, amelyekre a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni. A kezdeti időszakban - tájékoztatójuk szerint, de mint Szászfalvi képviselőtársam is mondta - különös figyelmet fordítottak a tisztség és hivatal átvétele során a folyamatosság fenntartására és megőrzésére.

Nem kis feladat az ombudsman hat év alatt kivívott társadalmi rangjának és elismertségének megőrzése, korábbi szerepfelfogásának a továbbvitele - hangzott el a tájékoztatón. Problémát okozott a 2400 darab ügyhátralék - ami az elmúlt év utolsó nyolc hónapjában halmozódott föl - feldolgozása és kezelése. Ennek kezelése sikeres volt, mivel a második félévben 1300 ügyhátralékot dolgoztak fel. Az ügyhátralék nem abból keletkezett, hogy a hivatal elfelejtett volna dolgozni, hanem egyik fontos oka volt, hogy Polt Pétert, a korábbi általános helyettest legfőbb ügyésszé választották, és több mint egy évig nem volt betöltve a posztja.

Az ügyhátralék sikeres leküzdéséhez hozzájárult az a tény is - a hivatal dolgozóinak előbb említett erőfeszítése mellett -, hogy 2001-ben 738-cal csökkent a beérkezett panaszok száma 2000-hez viszonyítva. Ha ennek okait, mármint a panaszok csökkenésének okait keressük, akkor ezt több tényezőre vezethetjük vissza. Ilyen ok, hogy nem indítottak hivatalból eljárást csak kirívóan súlyos esetben; nem szerveztek megyei átfogó vizsgálatokat. A megyei átfogó vizsgálatok korábbi tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy ilyen esetekben az adott megyékben jelentősen megnőtt a panaszok száma.

A panaszok csökkenésének irányába hatott, hogy a tavalyi évben kezdték meg a működésüket a miniszteri biztosok közül a betegjogi és az oktatási biztosok. Véleményünk szerint a panaszok csökkenésének további oka, hogy az állampolgárok az elmúlt időszakban az ombudsmanok hatékony tevékenységének következtében megismerték munkájukat és ezáltal azt is, hogy milyen ügyekben lehet csak az ombudsmanhoz fordulni, s így maguk az állampolgárok is elvégeztek egyfajta szelektálást; bár ez nem történt meg minden esetben. Elmondhatjuk, hogy csökkenőben van az ombudsman intézményének országos jogsegély-szolgálati jellege. Bár úgy véljük, hogy további felvilágosító munkával a hivatal a panaszok csökkenésének vonatkozásában még további eredményt érhet el.

Visszatérve a panaszok csökkenésének egyik okaként megjelölt miniszteri biztosok megjelenésére, magunk is egyetértünk az ombudsman általános helyettesének azon kijelentésével, hogy nem szerencsés tendencia a kiegészítő biztosok számának szaporítása. A kiegészítő biztosok megjelenése a meglevő biztosok - számuk egyébként törvényben van rögzítve - tekintélyét és befolyásolási lehetőségét fogja csökkenteni.

Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlendőnek tartjuk az új irányok és hangsúlyok kijelölését. Rendkívül fontos, hogy az utóvizsgálatok lefolytatására kívánnak a jövőben fokozottabb erőt koncentrálni. Minden munka fontos részét képezi az utóellenőrzés, annak megvizsgálása, hogy az ajánlásokkal megszólított hatóságok, intézmények valóban eleget tesznek-e az ombudsman ajánlásának, elvárásainak. Véleményünk szerint is a hivatal tekintélyét és súlyát növeli, ha a megszólított hatóságok érzik a folyamatos számonkérést és jelenlétet. Támogató munkamódszernek tartjuk az ország legkülönbözőbb területeiről több ügycsoportban tapasztalható azonos tárgyú panaszok együtt történő feldolgozását és kezelését átfogó vizsgálatok végzésével, az így született ajánlások eljuttatását azon hatóságokhoz, helyi önkormányzatokhoz, intézményekhez, amelyek nagy számban intéznek hasonló ügyeket, hogy tanuljanak belőle.

Tisztelt Országgyűlés! Elkerülhetetlen néhány adat, tény ismertetése ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az országgyűlési biztosnak és helyettesének a beszámolási időszakban végzett munkájáról. Azt már korábban említettem, és néhány okot fel is hoztam arra vonatkozóan, hogy 2001-ben 738-cal kevesebb ügyet iktatott a hivatal, mint 2000-ben, szám szerint összesen 5264 darabot. Csökkenést mutat a más szervektől áttett ügyek száma, ami azt is bizonyítja, hogy a panasztevők nagy része tisztában van azzal, hogy ügyével hova forduljon.

Ugyanúgy, mint az elmúlt időszakban, 2001-ben is a férfiak - számarányuk alacsonyabb volta ellenére - többet panaszkodtak, mint a nők. Bár ezt úgy is felfoghatjuk, hogy hivatalos ügyekben inkább a férfiak járnak el. A panaszok jellemzői közül kiemelést érdemel, hogy az előző évihez képest 17 százalékkal kevesebb panaszt nyújtottak be sérelmes döntés miatt, ugyanígy az eljárás elhúzódása miatt indított panaszok száma is jelentősen, mintegy 35 százalékkal csökkent.

 

(14.30)

 

Nem mutat lényeges változást az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez benyújtott panaszok típus szerinti megoszlása. Néhány panasztípus növekedését vagy csökkenését jelentősen befolyásolják természeti vagy egyéb események. Így például 2001-ben jelentős mértékben megnövekedtek az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos panaszok. Ennek az lehet a döntő oka, hogy az 1999-től bekövetkezett természeti csapásokkal kapcsolatos intézkedéseket vagy azok elmaradását a felek ekkor kezdték el megpanaszolni. A legtöbb panaszt az elmúlt évben is települési önkormányzati ügyekben nyújtottak be, változatlanul a bíróságoké a második hely, míg a dobogó harmadik fokára a rendőrség állhat. Alig maradtak le a dobogós helyről a közüzemi szolgáltatók. A beszámolóból megállapítható az is, hogy évről évre nő a közszolgáltatók ellen benyújtott panaszok száma. Változatlanul a városokból érkezik több beadvány. A városokban élők nagyobb panaszkodási hajlamának egyik oka lehet talán, hogy itt a falvakhoz képest több a közszolgáltató, közüzem, hatóság, mint a falvakban. A panaszok megyénkénti megoszlásában is stabilitás mutatkozik. Az előző évben is Pest megye állt az élen, őt Borsod-Abaúj-Zemplén megye követte, míg a harmadik helyen történt változás, Heves megyét a dobogóról Szabolcs-Szatmár megye taszította le. A legkevesebb panasz Vas, Tolna és Nógrád megyékből érkezett.

A hatáskör hiányában elutasított panaszok egy része a bíróságok döntésére, eljárására vagy magára a bírói tevékenységre irányult, míg nagy számban utasították el a panaszt azért is, mert az nem hatóság vagy közszolgáltató ellen irányult. A panaszok több mint felét azért kellett elutasítani, mert az nem tartozott az országgyűlési biztosok tevékenységének szervi hatálya alá. Évről évre növekszik az ilyen panaszok száma, ez az arány 2001-ben már az 56 százalékot is elérte.

Tisztelt Országgyűlés! Az ombudsmanról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint az országgyűlési biztos és általános helyettese éves parlamenti beszámolójában az Országgyűlés elé terjeszti azokat a kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érintő, alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságokat, amelyeket vizsgálataik során feltártak, és ajánlásokat tesznek ezek vonatkozásában az Országgyűlésnek. Sajnos az ajánlások között vannak olyanok is, amelyek éveken át visszaköszönnek, és mint az egyik bizottsági meghallgatási jegyzőkönyvben olvastam, már pertu viszonyunk van velük, annyiszor kellett megismételni, és kerültek ismét elénk, mert nem történt velük semmi. Ilyen szakállas ügy például a párizsi békeszerződéssel kapcsolatos országgyűlési biztosi kezdeményezés vagy a fogva tartott személy rendkívüli halála, továbbá a rendőr lőfegyverhasználata kivizsgálásának rendőrség hatásköréből való elvonására vonatkozó ajánlás. Mint gyakorló ügyvéd, rendkívül fontosnak tartom a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény olyan tartalmú módosítására irányuló ombudsmani ajánlást, amely lehetővé teszi a gyermektartásdíj megelőlegezését olyan esetben is, amikor a díjfizetésre kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül, de nem utolsósorban idéznék az ombudsmani jelentésből egy olyan részt, egy olyan megállapítást, amelyet a jelentés egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb elemének tartok. "Szilárd meggyőződése az országgyűlési biztosnak és általános helyettesének, hogy a jogállam alapvető intézményei megfelelően működnek, a hatóságok tevékenységük során az alkotmányos jogokat tiszteletben tartják, annak szándékos megsértése nem merült fel, és a gondatlanságból, szervezetlenségből keletkező visszásságok döntő többségét a tudomásukra jutást követően rendezik. Olyan kirívó hatósági magatartásra vagy mulasztásra nem volt példa, amely a jogállami kereteket alapjaiban sértette vagy veszélyeztette volna."

Úgy gondolom, hogy ez a megállapítás és tény, azaz hogy jogállamban élünk, mindnyájunk számára nagyon fontos, és biztos vagyok benne, hogy ennek megteremtésében benne van az országgyűlési biztosok megválasztásuk óta végzett munkája is.

Megköszönöm az országgyűlési biztosoknak és hivataluk dolgozóinak munkáját, további tevékenységükhöz kitartást és erőt kívánok! Mind a beszámolót, mind a határozati javaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 201 2003.05.26. 4:12  196-204

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslat rendelkezéseit.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek egyik fontos eleme az, hogy a közösségi jogszabályok csatlakozás utáni alkalmazhatóságához módosítanunk kell belső jogszabályaink egy részét. Jelen esetben arról van szó, hogy ahhoz, hogy a csatlakozás után a magyar bíróságok kezdeményezhessék az Európai Bíróság úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárását (Zaj. - Az elnök csenget.), szükséges a magyar eljárási törvények módosítása.

Fontos intézmény bevezetéséről van szó. A magyar bírák a csatlakozás utáni pillanattól kötelesek lesznek alkalmazni a magyar jogszabályok mellett az uniós normákat is, amelyeknek egy részét még nem is ismerik, nem is ismerhetik. Ez nem kis kihívás abban a helyzetben, amikor egyik napról a másikra a magyar bírákra szakad egy hatalmas uniós jogszabálytömeg a maga teljesen újszerű jogszemléletével. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása segítséget nyújt a nemzeti bíróságok számára az uniós normák értelmezéséhez, így az uniós csatlakozástól a magyar bírák is, amennyiben kétség merül fel bennük az uniós norma alkalmazhatóságával kapcsolatban, kérhetik az Európai Bíróság jogértelmezését.

Tisztelt Államtitkár Úr! Eddig minden olyan esetben, amikor az ország uniós jogharmonizációs kötelezettségéről volt szó, számíthattak támogató szavazatainkra. Ez így lesz ezután is. Azonban engedje meg nekem, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmet a tisztánlátás kedvéért a törvényjavaslatban.

Azt gondolom, hogy a polgárok tárgyilagos tájékoztatása az uniós népszavazás után is fontos. Őszintén el kell mondani, hogy mivel jár az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Nem szabad azt gondolni, hogy a csatlakozás után a felek egy peres eljárásban bármikor kérhetik a magyar bírót, hogy az uniós jog értelmezésével kapcsolatban forduljon az Európai Bírósághoz. A magyar bíróknak ez ugyanis nem kötelessége, csak egy lehetőség, amivel él vagy nem él. Egyetlen kivétel létezik, amikor a magyar bíró nem tagadhatja meg a felek kérését, amikor döntése ellen már nincs helye jogorvoslatnak. Egyéb esetben a felek kérelmét a bíró indoklás nélkül megtagadhatja.

Az sem feltétlenül a felek érdekét szolgálja, hogy az Európai Bíróság előzetes döntése visszaható hatállyal bír. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bíróság döntése nemcsak az alapeljárásban érintett jogviszonyra terjed ki, hanem a döntés előtt létrejött azon jogviszonyokra is kiterjed, amelyekkel kapcsolatban még nem is indult eljárás. Igaz ugyan, hogy a bíróság döntésének visszaható hatályát kivételes esetben korlátozza, de ez a jogbiztonság szempontját szem előtt tartva akkor sem túl megnyugtató.

Tudni kell azt is, hogy mivel jár a polgárok számára az előzetes döntéshozatali eljárás megjelenése a magyar jogrendszerben. Az amúgy sem gyors bírósági pereknek például kifejezetten ártalmas ennek az intézménynek a megjelenése. Az európai uniós tagállamokban a tapasztalatok szerint átlagosan két évre megakasztotta a bírósági pereket az, amikor a tagállami bírók jogértelmezést kértek az Európai Bíróságtól.

 

 

(18.50)

 

 

Ezt semmiképpen sem értékelhetjük pozitívumnak; és fontosnak tartom, hogy elmondjuk az embereknek: az igazságszolgáltatást igenis lassítani fogja az előzetes döntéshozatali eljárás megjelenése a magyar jogrendszerben.

Összességében elmondható, hogy egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely szakmailag korrekt, és az elfogadására az uniós jogharmonizációs kötelezettségünk miatt szükség van. Azonban kérem az igazságügyi kormányzatot, hogy itt, a parlamentben és a javaslat kommunikációja során mondják el önök is a polgároknak, hogy mivel jár ez a javaslat a mindennapi életükre nézve, és ne hallgassák el a hátrányos részek bemutatását sem. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 66 2003.06.23. 3:12  65-71

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Keller László, úgynevezett közpénzügyi államtitkár, az elmúlt évben interpellálta a legfőbb ügyészt. Interpellációjának a címe a következő volt: “Milyen következtetést vont le ön a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. között létrejött törvénytelen szerződésekkel összefüggésben megtett intézkedéseiről?ö A legfőbb ügyész válaszát sem Keller László, sem a szocialista-szabad demokrata többségű Országgyűlés nem fogadta el. Az alkotmányügyi bizottság az ellenzéki képviselők szavazata nélkül szégyenletes jelentést készített az ügyről. A nyilvánvalóan alaptalan, a törvények előírásával ellentétes megállapításokat tartalmazó és a legfőbb ügyészt alkotmánysértő magatartásra buzdító jelentést az Országgyűlés kizárólag a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el. A jelentés azt vetette a legfőbb ügyész szemére, hogy egyrészt indokolatlanul késlekedett a szerződések vizsgálatával, a vizsgálat egyébként érdemben öt, összességében nyolc hónapig tartott, másrészt nem indított semmisségi pert a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. ellen.

A jelentés vitája során a legfőbb ügyész többször felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó szerződéseket az ön vezetése alatt álló Miniszterelnöki Hivatal mint szerződő fél, különböző jogcímeken megtámadhatta volna, olyan jogcímeken, amelyekre hivatkozva az ügyészség nem jogosult pert indítani. Az elmúlt több mint egy év alatt azonban önök ilyen pert nem indítottak. Ehhez képest a Népszava 2003. május 30-ai számában azt olvashattuk, hogy Keller László közpénzügyi államtitkár szerint egy ilyen per - idézem - „ meglehetősen bonyolult ügy, költséges és ráadásul bizonytalan kimenetelűö.

 

 

(13.10)

 

A szóban forgó szerződések közbeszerzési eljárásban születtek, a szerződések törvényességéhez nem fér kétség, egy polgári per során ez kiderülne. Nem világos azonban, hogy mi az álláspontja a Miniszterelnöki Hivatalnak az ügyben, ezért a következőket kérdezem öntől, miniszter úr.

Ha a szóban forgó kérdés olyan egyszerű, hogy a legfőbb ügyésznek öt hónapnál rövidebb idő alatt kellett volna döntést hoznia az ügyben, akkor az összes adat birtokában levő Miniszterelnöki Hivatal miért látja olyan bonyolultnak a kérdést, hogy több mint egy év alatt sem tudta eldönteni, mit tegyen?

Másodszor: ha önök május 26-án elfogadnak egy olyan jelentést, amelyben egy polgári pert célravezetőnek tartanának, akkor négy nap múlva, május 30-án miért találják azt mégis bizonytalannak?

Harmadszor: miért nem indította meg a Miniszterelnöki Hivatal a pert az elmúlt 13 hónap alatt? Meg meri-e indítani egyáltalán a Miniszterelnöki Hivatal a szerződésekkel kapcsolatos polgári pert, avagy elismeri, hogy a legfőbb ügyésznek igaza van az ügyben?

Végezetül: ha önök szerint egy ilyen pernek nincs létjogosultsága - márpedig a perindítás mind ez ideig elmaradt -, akkor milyen alapon kérték számon ennek ellenkezőjét a legfőbb ügyészen?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 70 2003.06.23. 0:53  65-71

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Öt kérdést tettem fel önnek, egyetlen kérdésre sem kaptam megfelelő választ. A fő kérdés az, hogy ha nem fogadták el a legfőbb ügyész válaszát, akkor miért nem indítottak pert az idő alatt sem, amíg erre lett volna lehetőségük.

Két kérdésre azonban választ kaptam; egyrészt arra, hogy kettős mércével mérnek, máson kérik számon annak a munkának az elvégzését, amit nekik, jelen esetben a Miniszterelnöki Hivatalnak kellett volna elvégezni. Egyébként a legfőbb ügyész perindítási lehetőségei korlátozottak. Arra is világos választ kaptunk, hogy politikai boszorkányüldözés folyik a legfőbb ügyész ellen.

Mindezekre tekintettel nem tudom elfogadni a miniszter úr válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 73 2003.09.09. 7:26  65-82

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat célját - hangsúlyozom: célját -, mert azzal magunk is egyetértünk. A Fidesz választási programjában megfogalmazta azt a célt, hogy a szegényebb sorsú polgárok jogérvényesítését elő kell segíteni a pártfogó ügyvédi és a kirendelt védői intézmény korszerűsítésével.

Amikor a “Cselekedni, most és mindenkiért!ö címet viselő kormányprogram vitája zajlott a parlamentben, kifejtettük, hogy a nép ügyvédje vagy más helyen a szegények ügyvédjeként ismertté vált intézményrendszer bevezetése egyetlen feltétlenül üdvözlendő eleme a kormányprogram jogalkotási terveinek. Már akkor is jeleztük: az intézményrendszer bevezetése nem elsősorban jogalkotási feladatot, hanem jelentős költségvetési kiadással járó döntéshozatalt igényel. Reméltük, hogy ez a jó gondolat nem sikkad el a fiskális kényszer szocialistáknál nem ismeretlen gyakorlatában.

Mi történt ezután? 2002 őszén a Medgyessy-kormány előterjesztette az adókról, az illetékekről és járulékokról szóló törvényjavaslatát. Az a kormány, amely néhány hónappal korábban még arra vállalt kötelezettséget, hogy a szociálisan rászorulók jogérvényesítését fogja támogatni a nép ügyvédje elnevezésű intézményrendszer bevezetésével, az illetékek jelentős részét 30-40 százalékkal, egyes esetekben pedig 100 százalékkal emelte. Egyébként erről a szocialista képviselőtársam is említést tett, hogy jelentős mértékű illetékemelkedések történtek minden tekintetben az elmúlt évben. Világossá vált, hogy az igazságszolgáltatási költségek egekbe emelésével is az a kormányzat célja, hogy az általa néhány hónappal korábban kiürített államkasszát mihamarabb feltöltse, és az igazságkereső állampolgárok zsebéből kivegye, amit még lehet. Ilyen előzmények után úgy érezzük, hogy az igazságügyi tárca kompenzálni próbál az előttünk fekvő törvényjavaslattal.

A cél helyes, támogatni kell a rászorulókat, az a kérdés azonban, hogy hogyan. Ne legyenek illúzióink a törvényjavaslattal kapcsolatban, a kormány nem találta fel a spanyolviaszt: a rászorulóknak most is rendelkezésére áll az igazságügyi, bírósági és egyéb eljárásokban a költségmentesség vagy az illetékkedvezmény lehetősége. A kormány egyfelől bővíteni kívánja a személyes költségmentességet igénylők körét, ugyanakkor szűkíteni kívánja a tárgyi költségmentesség körét. Jól ismerjük ezt a módszert: amit fél kézzel adnak, két kézzel visszavesznek.

A kormány képviselője utalt az alkotmányügyi bizottság tegnapi ülésén arra, hogy az intézményrendszer bevezetésének célja egy takarékosan működő állami segítségnyújtás megteremtése. Fogalmunk sincs, hogyan képzeli ezt el az igazságügyi tárca, ugyanis a törvényjavaslat egy húsz megyei hivatalból álló országos hatósági szervezetrendszer felállítását tűzi ki célul, amelynek célja, hogy tehermentesítse a bíróságokat. Egy működő rendszer helyébe tehát egy teljesen új szervezetrendszert kívánnak létrehozni, és mindezt a takarékosság jegyében. Így már csak azt nem értjük, hol akarnak takarékoskodni. Talán a jogi segítők munkadíján?

Azt sem szabad a polgároknak gondolniuk, hogy itt valami ingyenes jogsegélyszolgálat megszületésének lehetünk a tanúi, a javaslat ugyanis nem erről szól. A kormány nagyon szűken vonja meg azoknak a személyeknek a körét, akik a költségmentességhez szükséges rászorultsági kritériumoknak megfelelnek. A javaslat hátterében bevallottan egy olyan szándék is áll, hogy az állam számol azzal, hogy a polgár részére kölcsönzött vagy más néven előlegezett pénzt visszaszerzi az igazságkereső, szegényebb sorban élő polgároktól. Erre szolgálnak többek között a már említett hivatalok, hogy kőkeményen igazoltassák a kormány által előírt rászorultságot, ellenőrizzenek, és lehetőség szerint minél nagyobb hatékonysággal visszavegyék a korábban folyósított támogatásokat.

A törvényjavaslatból az sem világos, hogy a jogi segítők névjegyzékébe felvehetők körét a kormány mi alapján határozza meg. Miért gondolta azt a tárca, hogy a társadalmi szervezetek felé éppen ebben a törvényben kell nyitnia? Azt gondolom, hogy éppen a rászorulók érdeke kívánja azt meg, hogy a jogi segítők személyi körét ne vonjuk meg túl tágan, csak a legfelkészültebb jogászok végezhessenek államilag finanszírozott segítségnyújtást a részükre.

 

(15.30)

 

A törvényjavaslatból nem derül ki, de nyilvánvalóan az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az intézményrendszer kiépítéséhez milyen költségráfordítás szükséges. Bárándy Péter miniszter úr jelezte, hogy az intézkedés forrásigénye a jövőben 1,8 milliárd forint. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy az egész intézményrendszer működésének költségei ezt jóval meghaladják. Egyes becslések szerint csak a rendszer kiépítésének költséghatása meghaladja a 3 milliárd forintot. Ezek után nem csodálkozunk azon, ha a törvény záró rendelkezéseihez érve azt találjuk, hogy a törvény jelentős részét - elsősorban a polgári és büntetőeljárásokra vonatkozó támogatásokat - a kormány csak 2006. január 1-től kívánja hatályba léptetni.

Azt gondolom, ez leplezi le igazán a kormány valódi szándékát, jól lehet majd kampányolni a rászorulók támogatásával 2006-ban. De mi lesz addig? Addig még három év telik el, és általában a nagy törvények esetében sem szoktak ennyit várni a hatályba léptetéssel.

Tisztelt Ház! Álláspontunk szerint teljesen felesleges annak az intézményrendszernek a létrehozása, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz. Ez a szervezeti felépítés sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, hiszen egy államigazgatási szerv hatáskörébe utalja a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog elbírálásának a kérdését, ami eddig a bíróságok hatáskörébe tartozott. Véleményünk szerint az intézmény létrehozására fordított költségek feléből megoldható lenne a jogi segítségnyújtás intézménye oly módon, hogy a költségmentességi és költségfeljegyzési jogról, illetőleg ebben a kérdésben továbbra is a független magyar bíróságok döntenének, továbbá az ügygondnoki és pártfogói tevékenységet kiterjesztenék a peren kívüli eljárásokra is, s a már előbb említett költségek felét az ügygondnoki, pártfogói díjakra lehetne fordítani. Ezzel a módszerrel már több milliárd forintot takaríthatnánk meg a kormány által előirányzotthoz képest.

Összességében még egyszer hangsúlyozzuk, hogy magával a jogi segítségnyújtás céljával egyetértünk, hiszen magunk is látjuk, hogy nagyon sok rászoruló állampolgár anyagi okok miatt nem tudja a jogait érvényesíteni, s éppen ezért azt módosító javaslatainkkal kívánjuk az általunk aggályosnak tartott részekben jobbá tenni. Amennyiben ezek nem nyernek befogadást a kormány részéről, a törvényjavaslatot ebben a formájában megszavazni nem tudjuk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 455 2003.10.07. 7:00  294-506

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én az adótörvények egy kis szeletéről, ámde annál jelentősebb szeletéről szeretnék beszélni, amely, úgy vélem, nagyon fontos, és a lakosság igen széles körét érinti, ez pedig az illeték. Tudjuk ugyanis, hogy az illeték az adónem egyik fajtája.

Elöljáróban elmondhatjuk, hiszen mindenki érzi saját bőrén, hogy az elmúlt évben soha nem látott illetékemelést hajtott végre a kormány. Nem volt olyan illeték, amely ne emelkedett volna. Mind az eljárási, mind a vagyonszerzési illeték drasztikus mértékben nőtt az egyébként magát szociálisan érzékenynek nevező kormány első évében. Az illetékek emelése átlagosan 40-60 százalékos volt, de nem volt ritka a 100 százalékos illetékemelés, sőt, volt olyan illeték, amely 500 százalékkal emelkedett. Nem volt a társadalomnak olyan rétege, amelyet a kormány illetékemelése ne sújtott volna. Egyformán érintette a pereskedőket, az ingatlant öröklőket és megajándékozottakat, a gépkocsiszerzőket, a céget alapítókat, a tulajdoni lapot és cégkivonatot kérőket.

A kormány jól vigyázott arra, a közteherviselést szem előtt tartva, hogy senki se maradjon ki a sarcból. Ezt sikeresen teljesítette, így minden állampolgár saját bőrén tapasztalta, milyen is a jóléti állam szocialista értelmezésben. Olyan új ötletekkel állt elő a kormány illetékemelés vonatkozásában, ami a legmerészebb képzeletünket is felülmúlta. Bevezette például az öröklésnél és az ajándékozásnál a sávonként változó, értsd emelkedő illetékkulcsokat. Ez az intézkedése egyszerre kétszeri illetékemelést jelentett, hiszen a vagyon értéke az infláció mértékével egyébként is növekszik, de emellett a kormány a 18 milliós értékhatár felett még az illetékkulcsokat is megemelte.

Úgy gondoltuk ekkor, hogy a kormány négy évre kielégítette illetékemelési szándékát és vágyát, amire egyébként a hihetetlen mértékű illetékemelésből jogosan következtettünk, de sajnos illúzióink hamar szertefoszlottak, és csak az ez évi adótörvények kézhezvételéig tartottak. A kormány adótörvényekre vonatkozó előterjesztése ismét jelentős mértékű illetékemelést tartalmaz. Megjött a kormány étvágya, és úgy látszik, jó ötletnek tartotta az ajándékozási és öröklési illetéknél a sávok bevezetését, mert újabb értékhatárt állapított meg, azaz ismét növelte az illetékeket.

Az ajándékozási és öröklési illeték már bizonyos kategóriákban a 40 százalékot is eléri, azaz minden örökölt egymillió forintból 35 millió fölötti érték esetén 400 ezer forint illetéket kell fizetni az örökösnek, illetve a megajándékozottnak. Példával illusztrálva: 40 milliós értékű nem lakásingatlan öröklése esetén a fizetendő illeték 10 millió 800 ezer forint. A kisebb értékű ingatlant öröklők és megajándékozottak illetékterhei is jelentős mértékben nőnek. Ilyen illetékterhek mellett előfordulhat, hogy az örökös nem tudja kifizetni az örökösödési illetéket, csak olyan áron, ha az örökölt vagyontárgyat azonnal értékesíti, feltéve, ha tudja.

Még elképesztőbb a törvényjavaslat szerint a gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén tervezett illetékemelés. Amellett, hogy a kormány az előző évben 10 forintról 13 forintra emelte köbcentinként a gépjármű-átírási illetéket, a mostani javaslat szerint ez 13 forintról 15 forintra nőne, s ezen túlmenően a gépjármű ajándékozása és öröklése esetén ennek a kétszeresét, azaz köbcentinként 30 forintot kellene megfizetni. Ez egy 50 ezer forint értékű, 600 köbcentis Trabant öröklése vagy ajándékozása esetén azt jelenti, hogy az illeték mértéke 18 ezer forint, azaz majdnem az örökölt gépjármű értékének a fele összegét kell majdan a szerencsétlen örökösöknek megfizetniük.

Amikor a törvényjavaslat tanulmányozása során eddig jutottunk, akkor úgy gondoltuk, hogy ezek után már nem érhet meglepetés. Csalatkoznunk kellett. A kormány ugyanis ötletekben kimeríthetetlen, ha az illeték emeléséről van szó. A javaslat szerint ugyanis adott ingatlannak ugyanannak a megajándékozottnak öt éven belül több szerződéssel történő ajándékozása esetén az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló ingatlan forgalmi értékének a figyelembevételével kell megállapítani. Többször el kellett olvasni ezt a rendelkezést, amíg megértette az ember, hogy miről van szó. Az már az első olvasatban biztos volt, hogy itt is burkolt illetékemelésről van szó. Ez a rendelkezés az állampolgárok kifosztásának zseniális, alkotmánysértést sem nélkülöző módszere. Miről is van szó tulajdonképpen? Egyszerűen arról, hogy korábban öt éven belül kapott ingatlanilletőség forgalmiérték-növekménye után is illetékezni kell, azaz a saját tulajdonom után ismét illetékezem. Az egy rókáról sikerült két bőrt lehúzni tipikus esete véleményünk szerint a fenti rendelkezés, amely egyébként az alkotmányban rögzített tulajdonhoz való jogot is sérti, ha így, változatlanul kerül elfogadásra.

A cégeljárási illetékek ismételt emelése már csak laza ujjgyakorlatnak tekinthető az előzőekhez képest. A javaslat bevezeti a cégbejegyzésre irányuló eljárásnál az eddigi százalékos illeték helyett a tételes illetéket, a javaslat indokolása szerint az eljárás egyszerűsítése céljából - nem értem, hogy nem esett ki a toll a kezéből, aki ezt az indokolást leírta -, ami magyarra fordítva megint azt jelenti, hogy itt is jelentős mértékben emelkednek az illetékek. Például a kft.-k cégbejegyzési illetéke az eddigi 60 ezer forintról 80 ezerre, míg betéti társaságok esetében 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. A változásbejegyzési illeték az eddigi 8 ezer forintról kft.-k esetében 32 ezer forintra, míg bt.-k esetében 20 ezer forintra nő. A javaslat megszünteti a termőföld öröklése esetén az örököstárs részére történő ingyenes átruházás illetékmentességét.

A kormány ismételt, hihetetlen mértékű illetékemelése tovább növeli a lakosság adóterheit. A szocliberális kormányzat tovább folytatja azon politikáját, amelyre az a jellemző, hogy amit az egyik kezével ad, azt a másik kezével kétszeresen veszi vissza.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 351 2003.10.20. 2:10  220-539

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én az adótörvények közül az illetékhez szeretnék néhány szót szólni, ezzel kapcsolatban adtam be jó néhány módosító javaslatot. Az elmúlt évben a kormány mérhetetlen mértékű illetékemelést hajtott végre, és azt gondoltuk, azt gondoltam volna, hogy befejeződött a kormány ámokfutása, ami az illetékeket illeti, de sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a mostani adótörvények vitája kapcsán igen jelentős mértékű illetékemelést hajtott végre.

Éppen ezért felhívnám a képviselőtársaim szíves figyelmét az általam jegyzett 182., 184. módosító indítványokra, amelyek azt céloznák, hogy a most megemelt öröklési és ajándékozási illetékre vonatkozó javaslat ne lépjen hatályba, és a korábban végrehajtott, tavalyi évben végrehajtott igen magas mértékű illeték maradjon, vagy pedig az eredeti, még az emelt előtti illetékeket fizessék meg az örökösök, illetőleg a megajándékozottak.

Hogy mennyire így van ez, mármint az illetékemelés mérhetetlen mértékű növekedése, ezt jelzi az is, hogy a kormányoldal képviselői is nyújtottak be módosító indítványt, ami azt célozná, hogy az eredeti törvényjavaslathoz képest csökkenjen az emelni javasolt illeték mértéke. Ami a legszembetűnőbb ebben az általam említett csoportban, az az, hogy gépjármű öröklése és ajándékozása esetén a duplájára emeli az egyébként valamikor 10 forintról 13-ra, majd most 15 forintra javasolt köbcentinkénti illeték mértékét.

Úgyhogy kérem képviselőtársaimat, hogy ezen javaslataimat támogassák. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 355 2003.10.20. 2:05  220-539

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Még egy módosító javaslatomra szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni, ez pedig a 185. számú módosító javaslatom, amely álláspontom szerint egy alkotmánysértést szeretne kiküszöbölni, ugyanis a jelenlegi törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, a saját tulajdonom után is ismételt illeték megfizetésére akar kötelezni. Magyarul arról van szó, hogy ha öt éven belül több részletben kapok meg egy ingatlant, akkor a már tulajdonomban levő ingatlan után az időközben bekövetkezett értéknövekményt is le kell illetékeznem. Egyszerű példával szólva, ha eddig egy ingatlannak egyharmadát kaptam meg, és az, mondjuk, most egymillió forintot ér, ha négy éven belül megkapom a kétharmadát, akkor nyilvánvalóan az infláció következtében az én egyharmadom is növekedett, és a mostani beterjesztett törvényjavaslat szerint az én tulajdoni illetőségem után, az értéknövekmény után illetéket kell fizetni.

Ez álláspontom szerint sérti a tulajdonhoz való jogot és alkotmányellenes is. Úgy gondolom, hogy ezt az alkotmányellenességet észlelték, legalábbis bízom benne, az alkotmányügyi bizottság kormánypárti tagjai, mind szabad demokrata, mind MSZP-s tagjai, ugyanis az alkotmányügyi bizottság a módosító javaslatomat egyhangúlag támogatta.

Úgyhogy kérem a tisztelt képviselőtársaimat, ha majd annak idején ennek a módosító javaslatnak a szavazására kerül sor, akkor szavazzák meg, mert ellenkező esetben egy alkotmánysértő rendelkezés marad a törvényben.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 53 2004.02.16. 1:04  48-54

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Az már köztudomású volt, hogy a miniszterelnök úr érzéketlen a vidéki emberek problémája iránt, azt is tudtuk, hogy a miniszterelnök úr nem tud a vidéki emberek fejével gondolkozni. Sajnos az ön válasza arról győzött meg bennünket, hogy ön is érzéketlen a vidéki emberek problémája iránt, és ön sem tud a vidéki emberek fejével gondolkozni. És ez még nagyobb probléma, hogy akire a vidéki emberek gondja-baja van bízva, az egyszerűen a feltett kérdésre semmiféle választ nem adott, négy percen keresztül beszélt, csak éppen a kérdésünkre nem adott választ.

Például ez évre a támogatási rendszer még nincs meghirdetve. Az, hogy ilyen nagy mértékű hiteligény jelentkezett, azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban nincs pénz. Tulajdonképpen a mai gazdatüntetés is azt igazolja, hogy a mezőgazdaság egy elhanyagolt ágazat jelen pillanatban, így nem fogadjuk el a választ. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 72 2004.04.26. 2:55  71-77

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Berettyóújfalui Területi Kórház tavaly novemberben ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját.

A jubileumi ünnepségen ön is méltatta a dolgozók és az intézmény munkáját, külön kiemelve, hogy ennek a kórháznak nincsenek bénító adósságai. Nos, a dicsérő szavak után alig telt el egy hónap, és jött a feketeleves kormányrendelet alakjában, amellyel újabb megszorításokat léptettek élete az egészségügyi intézmények finanszírozásában.

Vajon arról van-e szó, hogy a kórház dolgozói egy hónap leforgása alatt elfelejtettek volna dolgozni? Nem! Intézkedéseivel a szocialista kormány sodorta nehéz helyzetbe az intézményt. A kormányrendeletben minden kórház finanszírozását drasztikusan lecsökkentik.

Ez a kollektív büntetés igazságtalan, és különösen érzékenyen érinti az olyan kórházakat, amilyen a berettyóújfalui is, ahol 2003-ban nem nőtt, hanem csökkent a betegforgalom. A járóbeteg-ellátás pontrendszerének változtatása miatt is jelentős hiány várható a kórház gazdálkodásában.

Ennél is súlyosabb, hogy a közalkalmazottak bérének fedezetét sem biztosítják megfelelően, annak jelentős részét a kórháznak kell valahogyan kigazdálkodnia. Szakemberek számítása szerint a megszorító intézkedéssel a szocialisták ebben az évben 300 millió forintot, jövőre pedig ennél is többet, mintegy 500 millió forintot vesznek el a kórháztól, és ez az intézmény éves költségvetésének több mint egytizede. Ebben még nincs benne az a veszteség, amit az energiaárak drasztikus emelése, a gyógyszerek, kötszerek áfájának bevezetése hozott magával.

Tisztelt Miniszter Úr! Önöknek egy tollvonással sikerült elérniük azt, ami a berettyóújfalui kórház 75 éves történetében még sohasem fordult elő: önök padlóra küldik, és hitelfelvételre kényszerítik az eddig stabil gazdálkodású intézményt.

 

(15.10)

Önök sorsukra hagyták a kórházat, hogy csak rosszabbnál rosszabb lehetőségek közül választhasson: dolgozóit bocsássa el, osztályokat szüntessen meg, netán a betegek gyógyszerein spóroljon. Kilencvenezer ember ellátása és ezer ember munkahelye került hirtelen veszélybe, nem beszélve arról, hogy Hajdú-Bihar megyében a megyeszékhelyen kívül csak itt, Berettyóújfaluban működik kórház - ki tudja, meddig.

Sajnos számos kórháznak kell ebben a lehetetlen helyzetben küzdenie a létéért, ezért állampolgárok millióinak nevében várok választ öntől: hogyan kívánják elkerülni a fenyegető kórházcsődöket? Miért nem módosítják a helyzetet előidéző, mindenki által bírált kormányrendeletet?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 76 2004.04.26. 1:03  71-77

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Az önök által hozott elmúlt évi kormányrendelet rossz volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ön az imént bejelentette, a múlt héten módosításra került. Sorozatban kerültek nehéz helyzetbe a kórházak. A mai Népszabadságban nyilatkozik a siklósi polgármester arról, hogy a siklósi kórháznak várhatóan harmincöt embert kell elbocsátania, hiszen az új finanszírozási rendszer következtében az intézmény havonta a korábbinál 8-10 millió forinttal kap kevesebbet; ez a berettyóújfalui kórháznál 25-30 millió havonta.

Az egészségügyi kormányzat sikereket könyvelhet el magának: sikeresen összeugrasztotta az orvosokat a betegekkel a hálapénz kapcsán, sikeresen összeugrasztotta a gyógyszerészeket a gyógyszergyártókkal a gyógyszerárak kapcsán. Úgyhogy nem tudom elfogadni a válaszát, miniszter úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 59 2004.05.25. 9:42  37-42,46-72

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztosok! Az országgyűlési biztosok a vonatkozó jogszabály értelmében minden évben kötelesek beszámolni az Országgyűlésnek az előző évben végzett munkájukról. A beszámolót az Országgyűlés illetékes bizottságai megtárgyalták, és mint itt is hallottuk, valamennyi bizottság - az egyhangúlag hozott határozatával - általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra javasolta az Országgyűlésnek.

A 2001-ben megválasztott állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese már az első beszámolójuk készítése során arra törekedtek, hogy a korábbi évek beszámolóinál rövidebb, általuk használt kifejezéssel: zsebkönyvszerű anyagot készítsenek. Ezen ígéretüket betartották, és figyelembe vették az elmúlt évben tett azon észrevételemet, miszerint a példatár, azaz az egyes jogesetek kerüljenek ki a beszámolóból, mert az az anyagot terjedelmesebbé teszi. A mostani beszámoló a példatárat már nem tartalmazza, és a kor szellemének megfelelően - az anyag mellékletét képezően - lemezen vannak rajta a jogesetek, a beszámolóval együtt.

A beszámoló nemcsak formailag, hanem tartalmilag is igényes munkát tükröz, és teljes körű áttekintést ad mind a feldolgozott konkrét ügyekről, mind a hivatal szervezeti felépítéséről. Üdvözlendőnek tartjuk azt, hogy az országgyűlési biztosi hivatalt átszervezték, és megszüntették a kétlépcsős elemzési és vizsgálati rendszert. Az elmúlt év során emelkedett a munkájuk és a funkciójuk megismerését célzó kiadványok száma, aminek következtében az állampolgárok ez irányú tájékoztatása tökéletesedett.

Részben ezen intézkedések megtételével magyarázzák a biztosok azt, hogy 2003-ban az érkezett ügyek száma 17,5 százalékkal, a beadványokban jelzett panaszok száma pedig 28 százalékkal haladta meg az előző évit.

 

(13.40)

Úgy gondoljuk, hogy ezen jelentős mértékű panasznövekedést nem lehet egyedül annak terhére írni, hogy a felvilágosító munka eredménye a változás, hanem ez bizony komolyabb elemző munkát és tevékenységet igényel. A panaszkodási kedv növekedése visszavezethető például arra is - és ez már itt elhangzott -, hogy romlottak az emberek életkörülményei, valamint csökkent a jogállamiságba vetett bizalom. Szembetűnő az adatvédelmi biztoshoz érkezett panaszügyek jelentős mértékű növekedése, amely szintén a fenti okokra is visszavezethető.

Tisztelt Ház! Igen részletesen számolt be az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese az elmúlt évben végzett munkájuk eredményeiről és tapasztalatairól, így annak megismétlése helyett két konkrét üggyel szeretnék foglalkozni, amelyek nagyobb embercsoportot érintenek és minél előbbi megoldást sürgetnek.

Az egyik ilyen ügy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészesek ügye. A polgári kormány kezdte el a mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész-tulajdonosainak jogos és méltányos igényeinek kielégítését. A kormányváltást követően az üzletrészek kifizetései leálltak, és több ezer üzletrész-tulajdonos nem jutott jogos követeléséhez. Éppen ezért a biztosok ajánlást fogalmaztak meg a kormány részére az üzletrészek állami felvásárlásával összefüggésben. Az ajánlások - az 1992 óta már megszűnt szövetkezetek üzletrészesei üzletrészeinek a kibocsátáskori névértéken történő megvásárlására vonatkozót kivéve - elfogadásra kerültek. Emiatt a biztosok újabb ajánlást fogalmaztak meg, amelynek lényege a jelenlegi szabályozástól eltérően: “Az igénybejelentés elbírálásáig felszámolt szövetkezettekkel összefüggő, illetve a veszteségrendezésbe bevont, megszűnt üzletrészekkel kapcsolatban elszenvedett vagyonvesztésnek tulajdonosonkénti 500 ezer forint alatti üzletrésznek a teljes, az ezt meghaladó résznek pedig a 30 százalékos megtérítésére kerüljön sor.ö Eddig az ajánlás szövege.

Az újabb ajánlásra a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyebek mellett kifejtette, hogy az új ajánlásban megfogalmazott 500 ezer forintos tulajdonosonkénti határ azt jelenti, hogy a teljes kifizetendő összeg 40 milliárd forintra rúghat. A biztosok ajánlásában felhozott igazságossági és méltányossági szempontok feltétlenül mérlegelést igényelnek - válaszolta továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter -, mindamellett, hogy a kérdés újragondolása most idő előtti, e törvény előkészítése során kerülhet erre sor. Erre - tartalmazza a biztosi jelentés -, mármint a törvény-előkészítésre a beszámoló összeállításáig nem került sor, és ezt meg én teszem hozzá, hogy mind a mai napig nem került sor.

Felhívom a tisztelt Ház figyelmét, hogy a kérdés megoldására képviselőtársaimmal törvényjavaslatot nyújtottunk be T/4005. szám alatt több mint egy évvel ezelőtt, és sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az Országgyűlés mind a napig nem vette napirendjére, és eddig minden alkalommal a kormánykoalíció leszavazta a napirend-kiegészítési javaslatunkat.

Ami a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszában megjelölt 40 milliárd forintos, üzletrész-megvásárlásra fordítható összeget illeti, javaslom a kormánynak, hogy a Gripen vadászgépek utántöltésre alkalmassá tételére szánt 30 milliárd forintot inkább a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek kifizetésére fordítsák.

Tisztelt Ház! A másik kérdés, amivel bővebben szeretnék foglalkozni, a biztosoknak a 2003. évi tapasztalatai alapján kialakított javaslata, ezen belül is az a konkrét törvényalkotásra vonatkozó javaslat, amely szerint kérik az Országgyűlést, hogy sürgesse meg a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról és működési feltételeiről szóló törvény megalkotását. Ezzel a javaslattal a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség teljes mértékben egyetért. A biztosok szándéka és a Fidesz álláspontja e vonatkozásban egyezik, ugyanis 2003. március 20-án H/2828. szám alatt képviselőtársam képviselői önálló indítványt nyújtott be, amelyben országgyűlési határozati javaslat megalkotását kéri a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról és működési feltételei megalkotásáról. Ebben az országgyűlési határozati javaslatban képviselőtársam arra kéri az Országgyűlést - teljesen összhangban a biztosok ajánlásával -, hogy a kormány legkésőbb 2003. december 31-éig - ezen a dátumon már túl vagyunk - terjessze az Országgyűlés elé a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról és annak működési feltételei megalkotásáról szóló jogszabályt, összhangban a nemzetközi és európai tapasztalatokkal.

A törvény megalkotásának indoka, hogy az elmúlt években a polgárok anyagi javaiban több alkalommal is jelentős károsodások keletkeztek a természeti katasztrófahelyzetek kialakulása miatt. Mindnyájan emlékezünk a 100 milliárd forintot is meghaladó kárt okozó tiszai árvízre, aminek következtében több száz lakóingatlant kellett megépíteni, újjáépíteni. Élénken él emlékezetünkben a Tiszát ciánnal szennyező környezeti katasztrófa, vagy említhetném az utóbbi időben kialakult szélsőséges időjárási viszonyokat, amelyek szintén jelentős mértékű károkat okoztak a polgárok anyagi javaiban.

Mindnyájan tapasztaltuk, hogy a biztosítók nem vagy csak jelentős anyagi terhet jelentő formában vállalják a katasztrófahelyzetek során keletkezett károk megtérítését, illetőleg biztosítások megkötését. A legtöbb biztosító kivonult a veszélyeztetett területekről, és néhányuk még biztosítást sem hajlandó kötni, valamint magasabb díjfizetés ellenében sem vállal kockázatot, s emiatt a polgárok jelentős anyagi hátrányt szenvednek. A kormány, anyagi lehetőségei figyelembevételével, gyorsan és hatékonyan nyújthat segítséget, támogatást a károsult polgároknak. A polgári kormány például a tiszai árvíz idején azonnal a rászorulók segítségére sietett, és támogatást nyújtott a hátrányos helyzetbe jutott honfitársainknak. Mindezekre tekintettel indokolt a biztos urak szerint is egy önálló magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozása, amely lényegileg a biztosítótól függetlenül nyújt támogatást a rászorulóknak. A kormánykoalíció ez esetben sem volt hajlandó az Országgyűlés napirendjére venni a képviselői önálló indítványt, és több mint negyven alkalommal szavazta le a napirend ezzel történő kiegészítését. Abban reménykedhetünk, hogy a biztosi ajánlás kellő hátszelet nyújt a határozati javaslatnak, és ezzel az Országgyűlés napirendje kiegészítésre kerül. Bízom benne, hogy nem vagyok túlzottan optimista ebben a kérdésben.

Tisztelt Ház! A beszámolóból sajnálattal kellett értesülnünk - erről már több mindenki szólt -, hogy a biztosi hivatal elhelyezése jogilag nincs megoldva. Bízunk abban, hogy ez a kérdés is nyugvópontra jut, és a hivatal jogszerűen fog abban az intézményben dolgozni, és végzi áldozatos munkáját, ahol jelenleg is van.

Végezetül örömmel és megnyugvással olvashattuk a beszámolóban, hogy az alapvető alkotmányos jogok teljesülnek és érvényesülnek.

Mindezekre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről megköszönöm a biztosok és munkatársaik munkáját, további munkájukhoz sikereket kívánok, a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadásra javaslom az Országgyűlésnek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 78 2004.09.13. 3:00  77-83

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A szocialisták miniszterelnök-jelöltjétől, Gyurcsány Ferenctől egy hete megtudtuk, hogy Magyarországon nagy a jólét. Alakulóban lévő kormánya terveiről eddig még egyetlen konkrétumot sem tárt a nyilvánosság elé, azt azonban csak remélhetjük, hogy a megváltozott összetételű kabinet nem kíván tovább rontani az emberek egyébként is nehezen fenntartható jelenlegi életszínvonalán.

Sajnos, ennek ellentmondani látszanak a pénzügyi tárcától kiszivárgott információk a kormány jövő évi adótörvényekre vonatkozó elképzeléseiről. A tervek szerint felére csökkentik az új építésű lakásszerzés illetékmentességi értékhatárát; mindezt csak azért, hogy akinek manapság véletlenül eszébe jut építkezésbe fogni, annak a támogatás szót végleg kitöröljék a szótárából. A Pénzügyminisztérium megszüntetné a családi gazdálkodónak nem minősülő vagyonszerzők esetében a termőföld visszterhes megszerzése után járó 75 százalékos illetékkedvezményt is. Hogy az örökség még fájdalmasabb legyen, és az ajándéknak ne tudjon senki felhőtlenül örülni, a szocialista kormány eltörli az értékpapír, a takarékbetét és az üzletrész ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet.

(15.10)

Az ügyfélbarát közigazgatás jegyében a szocialista-szabad demokrata kormány 2003 után jövőre ismét emelni fogja az államigazgatási eljárás általános illetékét, mégpedig 25 százalékkal. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáért is ezentúl kétszer annyit kell majd fizetni, mint 2004-ben, és háromszor annyit, mint kellett a Medgyessy-kormány színre lépése előtt. Amennyiben valaki utazni akar, például a távoli Romániába, ezentúl öt évre 4000 forint helyett 6000 forintot, tíz évre pedig 6000 forint helyett 10 ezer forintot kell fizetnie útlevélilletékért. Aki pedig Gyurcsány módra, öregecskedő feleségét fiatalabbra kívánja cserélni, jövőre kétszer annyiért indíthat házassági bontópert, mint az idén, és négyszer annyiért, mint a polgári kormány idején. (Derültség az ellenzék soraiban.) Persze az élelmesebbek már kihasználták többször az olcsóbb bontóperi illetéket. (Derültség az ellenzék soraiban.)

Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan nem tehetünk semmit anélkül, hogy az állam egyre kevesebb kedvezmények mellett egyre mélyebben ne nyúlna a zsebünkbe. Megnyugtató lenne tudni, hogy ez nem így van, de úgy tűnik, hogy az újabb csodavárás után hamar visszazökkenünk a valóságba, ahol jövőre ismét minden többe kerül.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért kerül az olcsóbb állam az embereknek egyre több pénzébe? Kijelenti-e, hogy nem lesz 2005-ben illetékemelés, illetékkedvezmény-megvonás? Ha mégis lesz, mi indokolja ezeket a lépéseket?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 82 2004.09.13. 1:05  77-83

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszának első részében azt hittem, hogy fordított a helyzet, mert ön interpellált hozzám, ön tett fel nekem kérdéseket (Felzúdulás az MSZP soraiban.), holott még egy darabig fordított a helyzet, sajnos, de nem sokáig, reméljük. (Derültség és szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Egyébként, amit tetszett mondani, az a feltett kérdésre nem válasz. Ha már arról beszél, hogy igazságosabb illetékteher-viselés legyen, akkor fel szeretném hívni az államtitkár úr figyelmét, hogy a lakásvásárlás illetéke 1994-ben lett megállapítva úgy, hogy 4 millió forintig 2 százalék, 4 millió forint felett 6 százalék. Jó lenne, ha itt lenne emelés nem illetékben, hanem értékhatárban, mert '94-ben 4 millió forintért egy lakótelepi lakást lehetett venni, most meg egy garázst sem lehet venni. Ezt a módosító javaslatunkat egyébként benyújtottuk, csak sajnos a kormánypárti többség ezt még napirendre sem vette.

Mivel nem válaszolt a kérdésemre, nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 268 2004.10.12. 4:28  19-317

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Medgyessy-kormány megalakulása óta minden évben, így 2002-ben és 2003-ban is folyamatosan és drasztikusan emelte az illetékeket. A dicsőséges száznapos osztogatás után következett az évenkénti fosztogatás, amely többek között az illetékemelés álruhájában jelent meg.

Sokszor úgy gondoltuk, hogy az emberek zsebében történő állandó kotorászás befejeződött, a fosztogató állam éhsége elmúlt, és a békés emésztés időszaka következik. Sajnos, csalódnunk kellett ismét, ki tudja, már hányadszorra.

A 2005. évi adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvényjavaslat ismételten tartalmaz jelentős mértékű illetékemeléseket. Az illetékemelések egyaránt sújtják a fiatalokat és a nyugdíjasokat, a cégalapítókat, az örökséghez jutókat, a gépjárművet szerzőket és a pereskedőket.

Lendületben a kormány, halljuk nap mint nap a rádióban, olvassuk az újságokban, és látjuk a televízióban. Ami az adó- és illetékemeléseket illeti, valóban lendületben a kormány. Lendülete már-már gyanús, és elkelne egy doppingvizsgálat, hogy ez a lendület kissé megtorpanjon, és alábbhagyjon a polgárok zsebében történő állandó nyúlkálás.

Tisztelt Ház! A Gyurcsány-kormány tovább folytatja a Medgyessy-kormány haladó hagyományát, az egyik kézzel adok és a másik kézzel kétszer annyit visszaveszek politikáját. Semmi sem változott, csak a cégért festették át. A Gyurcsány-kormány ott folytatja, ahol a Medgyessy-kormány abbahagyta.

Az adótörvények tervezésekor a kiszivárgó hírek még arról szóltak, hogy emelik az első lakáshoz jutók illetékkedvezményét 40 ezer forintról 100 ezer forintra. Amikor a törvényjavaslatot kézhez vettük, ennek a rendelkezésnek már se híre, se hamva nem volt. Ez az egy intézkedés, amely csökkentette volna a polgárok illetékterheit, ebből sem lett semmi.

Az illetékemelés minden területre kiterjed, és drágul az olcsóbb állam. Az állam szolgáltatásainak ára drasztikusan növekszik, az illetékterhek átlagosan 60 százalékkal emelkednek. Többe kerül a válás 20 százalékkal, az rt.-k és kft.-k cégbejegyzése 25 százalékkal, azaz 80 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik, és ebből következik az is, hogy növekszik eme cégek változásbejegyzési illetéke is, 32 ezer forintról 40 ezer forintra. Illetékköteles lesz az értékpapír és az üzletrész öröklése és ajándékozása, nő a gépjárműátírás illetéke.

Csak az összehasonlítás kedvéért jegyzem meg, hogy a polgári kormány idején a gépjárműátírás illetéke 10 forint volt köbcentiméterenként, míg az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint az 1800 köbcentit meghaladó gépjárművek átírási illetéke 20 forint lesz köbcentiméterenként.

Az új lakást vásárlók is hátrányosabb helyzetbe kerülnek jövőre, ugyanis az illetékmentesség határa az eddigi 30 millió forintról 15 millió forintra csökken. A külföldre utazás is megdrágul, hiszen az útlevél illetéke ötéves érvényességi időtartam esetén 4 ezer forintról 6 ezer forintra, tízéves érvényességi időtartam esetén 6 ezer forintról 10 ezer forintra nő.

Tisztelt Ház! Amint az általam elmondottakból is kitűnik, jövőre az emberek helyzete még nehezebb, az elosztás - ellentétben a kormány propagandájával - még igazságtalanabb lesz. Az adótörvény - mint azt már Kósa Lajos képviselőtársam is mondotta - bizonytalanságot is hordoz magában, amikor is az általános tételű államigazgatási eljárás illetékmegállapítását nem törvényre, nem az Országgyűlésre, hanem a pénzügyminiszterre bízza.

Az adótörvények ismét a gazdagokat hozzák előnyösebb helyzetbe, a szegények sorsa tovább romlik, a vagyoni különbségek tovább nőnek. Mindezekre tekintettel nyilvánvaló, hogy nem támogatjuk a beterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 334 2004.10.25. 1:56  201-477

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szabó Zoltán képviselőtársam előző és mostani hozzászólására szeretnék reagálni. Azzal kezdeném, hogy visszautasítom a Széchenyi-tervről mondottakat. Tessék lejönni vidékre, tessék megkérdezni a vidéki embereket, ahol szociális otthonokat, fecskeházakat építettünk, megmondják, hogy mi a szélhámoskodás, amit önök csinálnak vagy a Széchenyi-terv.

Ami a lakástámogatási rendszer kérdését illeti, amit az előző hozzászólásában említett, hogy milyen nagy összeg szerepel a mostani költségvetésben: mielőtt még hanyatt vágnánk tőle magunkat, egy-két dologra szeretném felhívni a figyelmet. A Fidesz polgári kormányának a lakástámogatási rendszere idején - majd tessék megkérdezni gyakorló ügyvédeket, mert magam is az vagyok - az ingatlanforgalom soha nem látott mértékeket öltött, az új lakás építése, a használt lakás eladása, vásárlása mérhetetlenül nagy volt. Amikor önök kormányra kerültek, és megtudták az emberek, hogy a lakástámogatási rendszer megváltozik, sebtében, nyolc-tíz perc alatt döntöttek 8-10 milliós lakásvásárlásról óriási hitelt felvéve, mert féltek attól - és sajnos ez be is következett -, hogy olyan körülmények közé kerülnének az önök által bevezetett támogatási rendszer kapcsán, hogy nem tudnának lakást vásárolni, nem tudnák a hiteleket törleszteni.

Egyébként illeték vonatkozásában is ugyanezt csinálták - a lakásnál maradva -, most leszállították az illetékmentesség határát 30 millióról 15-re. Ez azt jelenti, hogy ha egy fiatal egy 60-65 négyzetméteres lakást Budapesten megvesz 30 millió forintért, és a felét hitelből fedezi, akkor egyrészt fizetni kell a törlesztő részleteket, másrészt pedig 900 ezer forint illetéket. Ez az önök nagy szociális érzékenysége.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 356 2004.10.25. 1:02  201-477

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon meggondolom, hogy mit mondjak, mert itt már több nyelvtani kioktatás folyt. Nem is Szabó képviselő úrnak, hanem az államtitkár úrnak mondom: tessék már felvilágosítani a képviselő urat, mert a rádión keresztül mindig félretájékoztatja az embereket.

Azt mondja, hogy a lakásvásárlásnál olyan személyt akarunk támogatni, aki nagy kertes házat akar venni, vagy olyant, aki lakótelepi lakást akar vásárolni. Aki kertes házat szabad forgalomban vesz vagy szabad forgalomban épít, annak nincs áfája. Szabad forgalomban nincs áfa. Tehát az, aki kertes házat tud építeni, az a gazdagabb, aki pedig lakásértékesítésre berendezkedett magánszemélytől lakásingatlant vásárol, az fizeti meg a 25 százalékos áfát, és ez a szegényebb réteg.

Úgyhogy ne tessék félretájékoztatni a hallgatóságot, kedves Szabó képviselő úr! (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 465 2004.10.25. 2:07  201-477

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlás 118., 145. szakaszaihoz szeretnék hozzászólni, ez az illetékekre vonatkozik.

Az államtitkár úr nem volt tagja a Medgyessy-kormánynak - lehet, hogy előnyére válik -, és nem tudhatja, hogy 2002-ben, amikor a Medgyessy-kormány hatalomra került, azzal kezdte áldásos tevékenységét, hogy drasztikus mértékben emelte az illetékeket. Ekkor arra gondoltunk, hogy étvágyát négy évre kielégítette, de sajnos ezen várakozásunk nem jött be, ugyanis évente jelentős mértékben emeli az illetékeket. Nem történik ez másként ebben az évben sem.

Amikor az adótörvények tervezése időszakát éltük, és a Pénzügyminisztériumból hírek szivárogtak ki az adótörvényekről, akkor kicsit meglepődve tapasztaltuk azt, hogy egy kedvező változás is tervbe volt véve, mégpedig az, hogy az első lakáshoz jutók illetékkedvezményét 40 ezer forintról 100 ezer forintra kívánta felemelni a kormány. Ezt a hírt jó szívvel vettük, csak sajnos mire az adótörvény idekerült a parlamentbe, ennek már se híre, se hamva nem volt. Ezzel szemben találkoztunk jelentős mértékű illetékemelkedéssel. Sajnálom, hogy az SZDSZ képviselői nincsenek jelen, ők állandóan adócsökkentésről beszélnek, csak azt felejtik el, hogy az illeték az adónak egyik formája, és évről évre jelentős mértékű illetékemelkedés történik.

A kormány minden esetben arra hivatkozik, hogy az ár- és értékviszonyokhoz kell igazítani az illetékeket, és bizonyos tételes illetékek vonatkozásában meg arra, hogy igen régen lett megállapítva. Sajnos, lejárt az időm, majd folytatni fogom.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 469 2004.10.25. 2:26  201-477

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt szeretném mondani, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány kitalálta azt, hogy nemcsak a tételes illetékeket emeli, hanem a százalékos mértéket is, tehát az öröklési illetéknél, az ajándékozási illetéknél különböző sávokat vezetett be, és a százalék magában követte volna az inflációt is, de ezzel a kormány étvágya nem lett kielégítve, és emiatt különböző százaléksávokat vezetett be.

De ha már ott tartunk, hogy figyelembe kellene venni az idő múlását és az inflációt is, akkor felhívnám az államtitkár úr figyelmét, hogy a lakásvásárlási illeték százalékos mértéke 1994-ben, tíz évvel ezelőtt - még egyszer mondom, tíz évvel ezelőtt - lett úgy megállapítva, hogy 4 milliós értékhatárig 2 százalék, és 4 millió felett 6 százalék az illeték mértéke. Úgy gondolom, hogy a parlament padsoraiban nem ül egyetlenegy személy sem, aki azt mondja, hogy tíz év alatt a lakásértékek nem változtak.

Tehát magyarul, azt szeretnénk - és erre vonatkozóan önálló indítványunk van bent -, hogy például a 2 százalékos mértéket legalább 8 millió forintra emeljük fel, és a 8 millió forint feletti érték illetékezzen 6 százalékos illetékkel. Hiszen 8 millió forintért már Budapesten is egy igen szerény panellakást lehet kapni a tizediken, tehát nem hiszem, hogy ezzel a gazdagokat segítenénk.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Sok mindent lehetne mondani még az illetékről. Mindent emeltek, amit csak lehetett. Egy jogbizonytalanságra és majdnem alkotmányos aggályaimra szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét, ez pedig az a része, amikor azt mondja, hogy fizetési kötelezettséget - et cetera - csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet állapíthat meg. Ez alól ki tetszenek venni az általános tételű államigazgatási illetékdíjat és bírságot. Ez jogbizonytalanságot okoz az országban és alkotmányellenes. Magyarul, ez azt jelenti, hogy maga a pénzügyminiszter vagy a kormány egyszerűen egyoldalúan megállapíthatja a tételes államigazgatási eljárási illetéket, a parlament megkerülésével.

Tessenek ezt átgondolni, mert álláspontom szerint ez még alkotmányellenes is.

Köszönöm szépen. Bocsánat. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 256 2004.11.03. 1:06  13-469

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én az államtitkár asszony helyében nem lennék olyan büszke az egészségügyi teljesítményükre, ugyanis azt mondta, hogy ebben a ciklusban hét új mentőállomást létesítenek, úgyhogy én tisztelettel közlöm, hogy az elmúlt ciklusban csak az én választókörzetemben két új mentőállomás épült.

Aztán: a korábbi miniszterrel lent jár Berettyóújfaluban a kórházunkban a kórház 75. születésnapja alkalmából, és akkor azt mondta, hogy ez a kórház minőségbiztosítással rendelkezik, nincsenek bénító adósságai. Ötszáz ember előtt dicsérte a kórházat, novemberben; majd decemberben megjelent az új finanszírozási rendelet, és ez a bénító adóssággal nem rendelkező kórház ebben az évben 350 millió forint hiányt fog szenvedni, jövőre pedig 0,5 milliárdot. Úgyhogy sikeresen tönkretették a 75 éves, eddig adósság nélkül működő kórházat.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Egy hang: Így van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 268 2004.11.03. 0:54  13-469

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az utolsó mondatához kapcsolódnék Fodor Gábor képviselőtársamnak. Én azt olvasom ki, hogy a kormányzat nem áll ki az igazságügyi szervezet mellett, ugyanis a bíróságok 11 milliárddal kapnak kevesebbet, az ügyészségek pedig 3 milliárddal, mint amit igényelnek. A jövő évi költségvetés egyértelmű vesztese az igazságügyi szervezet: ha megnézzük, 2004-ben 69 milliárd 138 millió, 2005-ben 69 milliárd 581 millió. Ez még az inflációt sem fedezi, és a PM a többletforrások előteremtésére jogszabály-módosítást kezdeményez, a jogszabályok hatálybalépésének elhalasztását és további takarékossági intézkedéseket javasol. Úgy gondolom, nem véletlen Bárándy miniszter úr lemondása.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 120 2004.11.16. 1:10  17-328

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy Szijjártó Péter képviselőtársam az általa benyújtott néhány módosító indítványra hívta fel a figyelmet, én is szeretném a kormánypárti képviselők figyelmét felhívni és jóindulatát kérni. Olyan indítványokról van szó, amelyek nem csak a választókörzetemet, hanem nagyobb térség, egy régió polgárait érintik.

Jelen pillanatban folyik a berettyóújfalui kórház rekonstrukciója, és egy CT-nek helyet alakítanak ki a rekonstrukció során, csak sajnos CT-re nincs pénz. Én már az elmúlt évben is megtettem, de most is megismétlem ezt a módosító indítványomat, miszerint 300 millió forintot kérnénk a CT-gép beállítására. Ez körülbelül 90-100 ezer ember betegellátását oldaná meg.

Bocskai-évet írunk, mindenki szívesen hivatkozik rá, hogy milyen ünnepségek voltak ebben az évben a Bocskai-év keretében. Szeretném kérni a kormánypárti képviselők támogatását ahhoz, hogy a nagykereki Bocskai-várat és környékét rendbe hozzuk.

Megoldatlan a püspökladány-ártándi vasútvonal villamosításának kérdése. Jelen pillanatban Püspökladánynál mozdonyt cserélnek, villanymozdony helyett motorvonatot tesznek a vagonok elé, mintha ott lenne a határállomás. Jó lenne, ha képviselőtársaim ezen indítványomat is támogatnák.

Nagyon fontos ezen túlmenően Berettyóújfaluban az önkormányzati tűzoltóság elhelyezésének a megoldása. Jelen pillanatban ez egy, a megyei közgyűlés tulajdonában lévő épületben van. Erre vonatkozóan is nyújtottam be módosító indítványt. Kérném a kormánypárti képviselők támogató jóindulatát.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 54 2004.12.01. 2:05  23-201

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök annak, hogy Burány Sándor képviselőtársam visszajött az ülésterembe, ugyanis mondandóm első részét neki címezem. A hozzászólásában példaként hozta fel Debrecen megyei jogú város kórházainak vagy kórházának privatizációs előkészítését.

Kósa Lajos polgármester úr már lenyilatkozta, a parlamentben is elmondta, de én még egyszer elmondom, hogy értse a képviselő úr: Debrecen megyei jogú városnak nincs kórháza. (Burány Sándor, Göndör István: Rendelőintézete van.) Kórházról tetszett beszélni - Debrecen városnak nincs kórháza. Az egyetemnek van kórháza, és a szocialista vezetésű megyei közgyűlésnek a megyei Kenézy Kórház. Ennyit erről. (Kovács Tibor: De rendelőintézete van, és azt akarják privatizálni.)

A miniszterelnök úr mondandójának első mondatával egyetértek. A miniszterelnök úr azt mondta, hogy a magyar egészségügy beteg. Ezt a betegséget, tisztelt képviselőtársaim, a Medgyessy-Gyurcsány-Kuncze kormányvírus okozta. Ez a kormányvírus ebben az évben 30 milliárd forintot vont el az egészségügytől. Hogy ez konkrétan Berettyóújfalu vonatkozásában, a berettyóújfalui városi kórház vonatkozásában mit jelent: ebben az évben október 31-éig 205 millió forint mínusz keletkezett a kórházban. Abban a kórházban, ahol Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter úr ott volt a 75. születésnapon, aki azt nyilatkozta, hogy ennek a kórháznak nincs adóssága, de van minőségirányítási rendszere, és rendelkezik elfogadott szakmai fejlesztési tervvel. Ez a kormány a tavalyi finanszírozási rendelettel gatyára vetkőzteti ezt a jól működő kórházat, nyilvánvalóan azért, hogy privatizálni tudja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy örömhírem is. Ha előbb nem, 2006-ban a vakcina megérkezik a vírus gyógyítására.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Közbeszólások a kormánypárok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 63 2005.04.25. 3:19  62-68

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljak egy három évvel ezelőtti szocialista ígéretet: “Haladéktalanul hozzálátunk a kórházak és a többi egészségügyi intézmény rendbetételéhez.ö Nos, a szocialista kormány olyan lendülettel látott neki az intézmények rendbetételéhez, hogy mára sikerült teljesen padlóra küldeni őket. A kórházakat úgy rendbe tették, hogy ma már minden második kórház adóssággal küzd, úgy rendbe tették, hogy ma már minden harmadik kórház a csőd szélére került. Ezt nemcsak mi mondjuk, ezek tények. Ezek a Kórházszövetség adatai, és ami igaz országos szinten, az igaz egyes intézmények esetében is.

Bajban van például a korábban jól működő berettyóújfalui területi kórház, amely másfél éve ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját, és amely tavaly ünnepi megszorító csomagot kapott a szocialista kormánytól. Hogy mivel lepték meg önök tavaly a kórházat? Többek között egy teljesítménykorlátozó kormányrendelettel bevételkiesést okoztak, a gyógyszerárak emelésével, a gyógyszeráfa bevezetésével és a drasztikus energiaár-emeléssel pedig az intézmények kiadását növelték.

A helyzet 2005-ben sem javult, sőt. Az idén óvatos becslések szerint is 300 millió forintos hiánya lesz az intézménynek. Mivel a berettyóújfalui kórház idén körülbelül 3 milliárd forintból gazdálkodik, ez azt jelenti, hogy a szocialisták minden tíz forintból egy forintot elvesznek a kórháztól, és így elveszik ezt a pénzt a betegektől is. Ehhez járul még egy olyan költségvetés, amely semmire sem elég, egy olyan költségvetés, amely - a Kórházszövetség állásfoglalását idézve - az intézményi válságot tovább mélyítheti, súlyosan kockáztatva a betegellátás működőképességét.

Semmi jóra nem számíthatnak a kórház dolgozói sem, a béremelésekre ugyanis nincs fedezet. A kórház még azt sem tudta kigazdálkodni, hogy a kötelező 7,5 százalékos béremelést megkapják a dolgozók, sőt az orvosok kétharmada egyáltalán nem kapott béremelést. A kórház aggasztó állapotában felmerült a kényszerű létszámcsökkentés lehetősége is, és ez 150 dolgozót is érinthet.

Tisztelt Miniszter Úr! Éppen egy éve vetettem fel itt a parlamentben az éppen aktuális egészségügyi miniszternek a kórház nehéz helyzetét. Szavaim akkor süket fülekre találtak. Remélem, ön, miniszter úr, nem követi el ugyanezt a hibát. Önnek is elmondom: közel százezer ember ellátásáról van szó, és egész Hajdú-Bihar megyében a megyeszékhelyen kívül csak Berettyóújfaluban működik kórház - működik, amíg még működni tud.

Tisztelt Miniszter Úr! Fontos-e még önnek a berettyóújfalui kórház, fontos-e önnek százezer ember biztonságos egészségügyi ellátása, fontos-e önnek ezer ember munkahelye? Ha igen, miért küldte padlóra a szocialista kormány az egészségügyi intézményeket, miért nem tesznek önök semmit azért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy kórházaink, köztük a berettyóújfalui is kikerülhessen az adósságcsapdából?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 67 2005.04.25. 0:54  62-68

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Ennek a kórháznak 2004. január 1-jén 322, azaz 322 millió forint tartaléka volt. 2005. január 1-jén ez a tartalék nullára futott, ami azt jelenti, hogy a 2003. decemberi kormányrendelet havonta közel 30 millió forintot vett el a kórháztól. Nem volt véletlen az, amikor 2003-ban Kökény Mihály miniszter úr ott volt, dicsérte a kórházat, és azt mondta, hogy ennek a kórháznak nincsenek bénító adósságai. Addig nem is volt, amíg önök hozzá nem kezdtek a kórházak rendbetételéhez.

Tisztelt Miniszter Úr! Én úgy gondolom, hogy a polgárok már írják a receptet, rajta a megfelelő gyógyszer, aminek a neve: kormányváltás.

Nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 48 2005.04.26. 5:14  35-49

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bírósági végrehajtásról az 1994. évi LIII. törvény rendelkezik. Ennek a törvénynek egy jelentős módosítására 2000-ben, a polgári kormány idején került sor, akkor mintegy kétharmadát módosította a jogszabálynak.

(11.20)

Jelen pillanatban a 308 szakaszból álló bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása 12 szakaszból álló módosítást jelent. Mint ahogy Pettkó képviselőtársam mondta, a csatlakozási tárgyalások során és a csatlakozási tárgyalások alatt a polgári kormány is jelentős erőfeszítéseket tett arra vonatkozóan, hogy a hazai jogot a közösségi joggal harmonizálja, illetőleg a közösségi jogot beemelje a hazai jogrendszerbe. Ez a közösségi jog követelménye, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a közösségi jog alkalmazása a tagállamokra vonatkozóan kötelező, a hazai jogot is megelőzi.

A bírósági végrehajtásról szóló törvénynek, mint mondtam, 2000. évben volt jelentős módosítása, és ekkor a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló luganói egyezményhez történő csatlakozásunk elősegítése érdekében megfogalmazásra került a törvény módosítása során az a szabály, amely szerint a végrehajtás elrendelése során az érintett nemzetközi vonatkozású ügyekben a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

A mostani törvénymódosítás, követve a korábbi szabályozást, kimondja, hogy az uniós tagállam bíróságai által hozott határozat alapján végrehajtási lap kiállítására és okirat végrehajtási záradékkal történő ellátására nem vitatott követelés esetében, valamint házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten pedig a Központi Kerületi Bíróság jár el. Tehát e szabályozás mellett szól az eljáró bíróságoknak az elmúlt években kialakított gyakorlata, a korábbi rendeletek alapján kijelölt bíróságokon működő bírák idegennyelv-ismerete.

Tisztelt Ház! A bírósági végrehajtással szemben támasztott, álláspontom szerint legfontosabb követelmény az eljárás gyorsasága és eredményessége. A mostani módosítás lényege, hogy a nem vitatott követelések és a házassági, valamint a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben hozott tagállami határozatok esetén, amennyiben a megfelelő okiratok rendelkezésre állnak, az illetékességgel rendelkező bíróság közbenső eljárás lefolytatása nélkül végrehajtási lapot állít ki vagy végrehajtási záradékkal látja el az okiratot. Ez mindenképpen az eljárást gyorsítja, és egyben a végrehajtási eljárás eredményességét is növeli, hiszen, mint azt Devánszkiné képviselőtársam mondta, ha pénzkövetelésről vagy egyéb vagyoni követelésről van szó, akkor az adósnak rövidebb ideje marad vagyonának a végrehajtás alóli kivonására.

A mostani módosítás másik lényeges része a gyermek átadására vonatkozó rendelkezés. A korábbi végrehajtási jogszabályokban ilyen részletes szabályozással nem találkoztunk. A szabályozás kitér többek között arra, hogy kinek lehet átadni a gyermeket, kiket kell értesíteni az átadásról, miről kell tájékoztatást nyújtani a gyermek átadásakor. A szabályozás jól szolgálja a gyermek jogainak fokozottabb védelmét, és azt a minimumelvárást, hogy a gyermek az átadás során lehetőség szerint további sérelmet ne szenvedjen, és az átadás gyorsan lebonyolódjék.

Tisztelt Ház! A mostani törvénymódosítás eleget tesz a 2201/2003., valamint a 805/2004-es EK rendeletben foglaltaknak, a hazai jogunkat a közösségi joggal e vonatkozásban összhangba hozza. Ellentétben Devánszkiné képviselőtársnőm azon megállapításával, miszerint a jelenlegi kormányzat gyorsan és időben reagált ezekre a határozatokra, azért szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét, hogy a 2201/2003. EK rendelet 2003 novemberében született rendelkezései 2004 augusztusában léptek hatályba, az alkalmazási időpontja pedig 2005. március 1. Most április végét írunk, és most foglalkozunk ezzel a törvénnyel, tehát az időszerűség és a gyorsaság vonatkozásában nem osztom a kormánypárti képviselő előadását. Bár megjegyzem, hogy nagy sérelemmel nem járt ez, hogy később kezdtünk ennek a törvénynek a módosításához.

Összességében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 22 2005.05.25. 14:33  3-7,9,11-39

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Urak! Elöljáróban három megjegyzést szeretnék tenni. Először is, bizonyára lesznek olyan számok és adatok, amelyeket már itt hallottak és én ismételni fogok. Ennek egy oka van: mindnyájan ugyanabból az anyagból dolgozunk, de nem biztos, hogy ugyanazokból a számokból ugyanazokat a következtetéseket fogjuk levonni mi, ellenzékiek, mint a kormányoldal.

A második megjegyzés, hogy magammal hoztam a pulpitusra a beszámolót (Felmutatja.), amely formájában is kiváló, nemcsak tartalmában. Tehetem ezt azért, mert a korábbi beszámolóhoz képest, mivel a példatár már CD-n van, könnyebb, és így föl bírtam hozni a pulpitusra.

A harmadik megjegyzésem a kormány élénk érdeklődése az ombudsmani beszámolók iránt, ugyanis nem látok a teremben a kormány részéről senkit. Úgy látszik, hogy halaszthatatlan közfeladataik miatt nem volt idejük, nincs idejük az ellenzéki vélemény meghallgatására.

Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Ház! A rendszerváltást követően kialakított demokratikus, alkotmányos berendezkedés egyik letéteményese - ezt több mint tízéves tevékenységével bizonyította - az országgyűlési biztos intézménye. Az eddigi beszámolók mind arról tettek tanúbizonyságot - a mostani beszámoló is ezt igazolja -, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese kiemelkedően magas színvonalon tettek eleget feladatuknak. Jelentésüket kilenc országgyűlési bizottság tárgyalta és tartotta egyhangúlag elfogadásra alkalmasnak.

A 2004. évi tevékenységről szóló beszámoló annyiban tér el az eddigiektől - természetesen a korábbi éves beszámolók is különböztek -, hogy 2004. január 1-jétől Magyarország az Európai Unió tagja lett, tehát a jelentés már részben uniós tagságunk alatt keletkezett. Uniós tagságunk azonban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese tevékenységében közvetlen és lényeges változást nem eredményezett. Ennek egyszerű magyarázata, hogy az európaiság és a nemzetköziség az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok egyetemességéből adódik. Ezen túlmenően Magyarország már korábban néhány nemzetközi szerződés belföldi jogként való kihirdetésével elkötelezte magát ezen jogok mellett.

Tisztelt Ház! Mint azt a bizottsági meghallatáson és most itt a parlamentben is hallottuk, 2004-ben közel 10 százalékkal több panasz érkezett a biztosokhoz, mint az előző évben. Már önmagában ez a tény is jelez valamit, de ha mindezt a 2002-es adatokkal hasonlítjuk össze, akkor még inkább szembetűnő a panaszbeadványok növekedése, ugyanis ez majdnem 30 százalékkal több, mint 2002-ben. Ellentétben a kormányoldal képviselőivel, én a panaszok növekedését nem a jogtudat növekedésének, hanem az ország rosszabbodó helyzetének, állapotának tudom be.

Tendencia: egyre többen jelennek meg személyesen, és ennek megfelelően csökkent az írásban benyújtott beadványok aránya. További változás, hogy jelentősen emelkedett a civil szervezetek és különböző közösségek által benyújtottak száma és aránya. A 2004. évről is megállapítható, hogy a városokban élők nyújtottak be több panaszt. Annak ellenére, hogy 2004-ben a főváros lakossága tovább csökkent, részesedése viszont a panaszokból több mint 3,5 százalékkal nőtt. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2004-ben Nógrád megyében tett látogatást, és ez a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan azt eredményezte, hogy a panaszok száma az átlagosnál jobban nőtt a megyében.

Szembetűnő változás, hogy közel 2 százalékkal, 11,4 százalékra emelkedtek az egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási ügyek, és ezzel a képzeletbeli dobogó tetejére kerültek. A magunk részéről ezt figyelmeztető jelnek tartjuk, és úgy gondoljuk - mint az előbb is említettem -, hogy ez az ország rosszabbodó helyzetére utal. Ha ehhez hozzávesszük még az egészségügyi ellátásra panaszkodók 3,1 százalékát, levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezen a területen az ellátásra szorulók helyzete különös figyelmet érdemel.

A panasszal érintett szervek sorát továbbra is a helyi polgármesteri hivatalok vezetik, ezek intézkedését vagy annak elmaradását sérelmezik a panaszosok. 2004-ben nagyobb arányban a hatóság eljárását, s ebben is elsősorban a velük való bánásmódot sérelmezték, és kevesebb esetben vitatták magát a döntést.

Az elmúlt 10 évben közel 67 ezer panasz érkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez. A polgári kormányzás utolsó évében, 2002-ben a viszonylag alacsony érkezés lehetővé tette az ügyhátralék ledolgozását. Ismert, hogy a 2005. évi költségvetés nem ad lehetőséget további munkatársak felvételéhez, ezért az ügyhátralék várhatóan nem fog csökkenni.

Tisztelt Ház! Az ombudsmani beszámoló tükör a társadalmi állapotokról. Ha romlik a helyzet, és azt az ombudsmannak szóvá teszik a polgárok, akkor nem biztos, hogy a tükörre kell haragudni. Bizony-bizony, a 2004. évéről szóló ombudsmani beszámoló rosszabbodó egészségügyi intézmény- és ellátórendszerről ad tájékoztatást. Növekedett a lakástámogatást, a bérlakáshiányt, a kilakoltatási problémákat érintő panaszok száma. Romlott a helyzet a szociális ellátások, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását illetően, és erről a területről is több panasz érkezett.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak egyes ügycsoportokról. Ami az adó- és illetékügyeket illeti, itt pozitív változásról tudok beszámolni, már ami a jogalkotást illeti. Az illetékügyben a legtöbb panasz a vagyonszerzési illeték tárgyában érkezett. Számos panasz sérelmezte azt, hogy a feltételes illetékmentesség négy évének letelte után az illetékhivatal kiszabja az illetéket annak ellenére, hogy a fél a beépítési kötelezettségének eleget tett, azaz jogosult az illetékmentességre, az állampolgárok azonban az illetékmentességhez nem csatolták be a felépített ingatlan használatbavételi engedélyét abban a tudatban, hogy ezt az illetékhivatal hivatalból megkapta. Sajnos, ez nem volt így, ezért került sor az illeték kiszabására, emiatt keletkeztek a panaszok.

Az Országgyűlés nemrégiben fogadott el olyan jogszabály-módosítást, miszerint az illetékhivatalok kötelessége lesz a jövőben az illetékes önkormányzatokat megkeresni és a használatbavételi engedélyeket beszerezni. Ezzel a kérdés tulajdonképpen akkor megoldást nyert ezzel a jogszabály-módosítással.

Sajnálattal tapasztaltuk a mostani beszámolóban is - és a korábbi években is volt erről szó -, hogy az önálló bírósági végrehajtók az országgyűlési biztos jogszerű megkeresésének két alkalommal nem tettek eleget, ami már önmagában is visszásságot okoz. Számos olyan panasz érkezett 2004-ben az országgyűlési biztoshoz, amelyben a végrehajtói eljárásnak az elhúzódását, eredménytelenségét kifogásolták. A beadott panaszokból megállapítható, hogy szükséges a végrehajtási rendszer hatékonyabbá tétele. A 2003. évi beszámolóhoz hasonlóan az országgyűlési biztos vizsgálatai során 2004-re vonatkozóan is megállapította, hogy a bírósági végrehajtás nem működik kellő hatékonysággal, átalakítása szükséges.

Ennek a kérdésnek a megoldása már csak azért is fontost, mivel nagyon sok embert érint, és a hatékonyság, eredményesség, gyorsaság hiánya a jogosultakat igen nehéz helyzetbe hozza, nem egy esetben anyagilag ellehetetleníti, és egzisztenciálisan tönkreteszi.

Tisztelt Ház! Az országgyűlési biztosokhoz 2004-ben is számos panasz érkezett a szociális ellátásokkal összefüggésben. Elszomorító, hogy sokan csupán azért fordulnak az országgyűlési biztoshoz, hogy nehéz anyagi körülményekről számoljanak be, és utolsó mentsvárként pénzügyi segítséget kérjenek. A beadványtevők kilátástalan élethelyzetükről, a munkalehetőségek hiányáról, a magas és sokszor már kifizethetetlen lakásfenntartási költségekről, megromlott egészségi állapotukról, egyben megoldatlan lakáshelyzetükről is írnak.

A beadványtevők arra is panaszkodnak, hogy hiába fordulnak támogatásért az önkormányzatokhoz, szociális ellátásban nem részesülnek, kérelmüket rendszeresen elutasítják. Hogyan is részesülhetnének? - teszem hozzá, hiszen az önkormányzatok is katasztrofális anyagi helyzetben vannak. Még ilyen körülmények között is vannak olyan önkormányzatok - nem is kevesen -, amelyek az éves költségvetésük mintegy 20 százalékát segélyezésre fordítják. Jó lenne, ha erre a tényre a kormányzat jobban odafigyelne, és a “segély helyett esélyö elvét alkalmazná, azaz nem halat adna, hanem halászni tanítaná meg a polgárokat. Az alkotmány egyébként az állam kötelezettségeként írja elő szociális ellátórendszer kiépítését és működtetését, amely más ellátórendszerekkel együtt az állampolgárok megélhetéséhez szükséges mértékű ellátást garantálja, azaz meg kell teremteni a polgárok részére a szociális biztonságot.

Tisztelt Ház! A 2003. évben benyújtott ombudsmani beszámoló ajánlást tett a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról és működési feltételeiről szóló törvény Országgyűlés által való megalkotására. Sajnálattal tapasztaltuk a 2004. évi beszámolóban ezen ajánlás megismétlését, azaz azt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról szóló törvényt. Már az elmúlt évben is elmondtuk, de most is megismételjük, hogy az ombudsmani ajánlással a magunk részéről teljes mértékben egyetértünk. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy van bent a tisztelt Ház előtt egy fideszes képviselőtársunk által benyújtott törvényjavaslat, pontosabban határozati javaslat -, amelyben országgyűlési határozati javaslat megalkotását kéri a magyar katasztrófaalap létrehozására és működési feltételeire vonatkozó jogszabály megalkotásáról.

 

(11.40)

A kormánytöbbség azonban nem hajlandó továbbra sem tárgyalni erről a kérdésről, és már megszámlálhatatlan alkalommal leszavazta a napirendnek ezzel a javaslattal való kiegészítését. Az elmúlt évben elmondtuk, hogy melyek azok az indokok, amelyek ezen törvény megalkotását szükségessé és elodázhatatlanná teszik. Akkori felszólalásomban arra hivatkoztam, hogy még élénken él emlékezetünkben a tiszai árvíz által a polgárok anyagi javaiban okozott károk, valamint a természeti katasztrófát okozó tiszai ciánszennyeződés képe. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy a biztosítótársaságok vagy kivonulnak a veszélyeztetett területekről, azaz eleve biztosítást sem kötnek, vagy a díjat megfizethetetlenül magas összegben állapítják meg. Az ez irányú törvényalkotásra sarkalló indokok a mai napig fennállnak, sőt legnagyobb sajnálatunkra tovább bővültek.

A szélsőséges időjárási viszonyok, amelyekkel, úgy néz ki, most már rendszeresen számolnunk kell, ismételten jelentős károkat okoztak a polgárok anyagi javaiban. Elég, ha csak a mátraszentimrei és a mádi katasztrófa döbbenetes képsoraira emlékeztetek, ahol azt láttuk, hogy a polgárok tömegei károsodtak és maradtak hajlék nélkül. De említhetném a még frissebb, szűkebb pátriámban Hajdú-Biharhoz kapcsolódó viharokat is. A néhány napja pusztító vihar a Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályi településen az ingatlanok és javak 85 százalékában okozott kárt. De még a legfrissebbet is mondhatom, tegnap a Borsod megyei Baktakéken volt felhőszakadás és jégeső.

Ezek az események még inkább ráirányítják a figyelmet a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásának égető szükségességére. Az elmúlt évben javasoltam azt is, hogy a Gripen vadászgépek utántölthetőségének kialakítására tervezett 30 milliárd forintot kellene az alap létrehozására fordítani. Remélem, hogy a kormánytöbbség, látva az egyre sűrűbben bekövetkező természeti katasztrófát, végre foglalkozni fog a kérdéssel, és a szóban hangoztatott, de tettekben eddig ki nem fejezett szolidaritás és igazságosság iránti érzékenysége jogszabályi formát fog ölteni. Bár az előbb hallottam kormánypárti képviselőtársam ezzel kapcsolatos megnyilatkozását, abban úgy tűnt, mintha az ellenzéktől várnák a katasztrófaalap létrehozását és a pénz előteremtését.

Tisztelt Ház! Fontosnak tartom még megemlíteni a megismételt ajánlások közül a gyülekezésről szóló ’89. évi III. törvény kiegészítésére, illetőleg módosítására vonatkozó javaslatot. Ebben az ajánlásban a hatályos, gyülekezésről szóló törvény olyan irányú módosításának az igénye merült fel, hogy felhatalmazást adna a gyülekezési jog rendőrhatósági megtiltásával kapcsolatos határozathozatal során mérlegelendő körülmények és szempontok végrehajtási jogszabályban történő megállapítására. Ezzel ugyanis szűkülnének a gyülekezés megengedhetősége vagy meg nem engedhetősége körül kialakult kisebb-nagyobb villongások. Egy világosan megfogalmazott jogszabály-módosítás elejét venné a további csatározásoknak.

Végezetül még két dologról szeretnék szólni. Felmerült már a korábbi években is, most is a bizottsági ülésen is a további ombudsmanok vagy kvázi ombudsmanok létrehozásának kérdése. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek korábban és most is az a határozott álláspontja, hogy további biztosi intézmény kreálása felesleges, amelynek indokát már kifejtettük, azt megismételni nem akarjuk. Nem több jobb jogra, jogvédő fórumra van szükség, hanem a jogok tényleges érvényesítésére.

A másik dolog, amit szeretnék mondani, és a képviselőtársam is említette már, szintén visszatérő probléma, az ombudsmani hivatal elhelyezése, pontosabban: elhelyezésének megoldatlansága. Az elmúlt évben, 2004-ben országgyűlési határozat született arról, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket az országgyűlési biztosi hivatal által használt székház jogi helyzetének rendezése érdekében. Ez mind a mai napig nem történt meg. Javasoljuk a kormánynak, bár örömmel hallottam, mintha talán erre lenne pénz, hogy azt a temérdek pénzt, amit önreklámozásra fordít, illetve fordítani kíván a jövőben, ehelyett az erre szánt összegből a biztosi hivatal elhelyezését oldja meg.

Tisztelt Ház! Végezetül, de nem utolsósorban megnyugvással olvastuk a jelentésben, hogy az alapvető alkotmányos jogok érvényesülnek és teljesülnek hazánkban. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről megköszönöm a biztosok és a biztosi hivatal dolgozóinak munkáját, további sikereket kívánva a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadásra javasoljuk az Országgyűlésnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 63 2005.10.24. 3:16  62-68

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miképpen is lehet kirobbanóan sikeres a gazdaság, ha nő a munkanélküliek száma. Az is sokaknak szemet szúr mostanában, hogy miképpen beszélhetnek bátorságról, biztonságról, igazságosságról a szocialisták, miközben gyáván, sunyi módon szegik meg ígéreteiket, amelyekből 2002 óta eddig 619 hangzott el. Bizony mindez azt jelenti, hogy a súlyos gondokért, a gazdaság válságáért a feladatára teljesen alkalmatlan Gyurcsány Ferenc és kormánya a felelős.

Nézzünk egy példát az egyre sokasodó problémákból! A választókörzetemhez tartozó települések polgármesterei felháborodva kerestek meg azzal, hogy a már elnyert, 2005-re járó pályázati pénzeiket az idén nem fizeti ki a kormány. Esztár község például a megállapodás szerint 11 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert 2005-ben a gondozási központ konyhájának felújítására. A munkát ez év augusztusában befejezték. Eddig a Kincstár csupán 5,4 millió forintot fizetett ki, a fennmaradó 5,6 millió forint érkezésére ígéretet kaptak.

A feketeleves azonban csak ekkor következett. A polgármestert berendelték a fejlesztési ügynökségre, ahol a hivatalos emberek közölték vele, hogy minden pályázati pénz kifizetését leállította a kormány, s ha tetszik, ha nem, 2005-ben már nem is kapják meg a még hiányzó 5,6 millió forintot. Az Észak-alföldi Regionális Ügynökség szakemberei szépen megkérték a polgármestert, hogy tudatosítsa a vállalkozóval, bizony nem lát ebben az évben már egy fillért sem az általa elvégzett munkáért, ráadásul tekintsen el a kamatoktól is. Annyit tanácsként elmondtak, hogy a település vegyen fel esetleg hitelt, abból fizesse ki a vállalkozót, ám a hitel kamatait senki sem fogja megtéríteni.

Információink szerint hasonló eljárásban volt része az elmúlt hetekben a környék 45 polgármesterének. Hogy mi az oka a kormány fizetésképtelenségének, mikor dübörög a gazdaság, nagy a jólét és kirobbanó a siker? No persze az, hogy ebből egy szó sem igaz, mármint a dübörgő gazdaságból. A valóságban a felújításokat becsülettel elvégző vállalkozó, az általa foglalkoztatott dolgozók nem kapják meg a nekik járó fizetséget. Ez lenne tehát a gyakorlatban a gyurcsányi bátorság, igazságosság? Több szerénységet, kevesebb nagyotmondást, s handabandázás helyett végre felelős, cselekvő kormányzást várnak az emberek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miközben Gyurcsány Ferenc szerint dübörög a gazdaság, kirobbanó a siker, hogyan lehet az, hogy a fejlesztési ügynökség nem fizeti ki az önkormányzatok részére a nekik járó pályázati pénzeket? Miközben Gyurcsány Ferenc szerint minket irigyelnek a spanyolok, franciák, németek, olaszok, hogyan fordulhat elő, hogy a kormány hibájából több vállalkozó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem tud munkabért fizetni a dolgozóknak a már elvégzett munkáért?

Kérem, álljon a sarkára és hajtsa be (Az elnök kikapcsolja a mikrofonját.) Gyurcsány Ferencen a településeknek ez évben járó pályázati pénzeket! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 50 2005.11.02. 7:59  21-109

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány a központi költségvetési, illetve zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2005. június 14-ei ülésén elfogadta a bíróságok fejezet 2006. évi fejlesztési igényeit, amelyek alapját képezték a későbbi, az OIT elnöke és a pénzügyminiszter közötti tárgyalásoknak. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács eredetileg a 2006. évi támogatási előirányzatát 132 milliárd forintban jelölte meg. Ezen összeg 67 milliárd 696 millió forint eltérést mutatott a kormány által meghatározott fejlesztési előirányzattól. A kormány által elfogadhatónak tartott támogatási előirányzat ugyanis 64 milliárd 341 millió forint, amely összeg azonos a fejezet 2005. évi eredeti támogatási előirányzatával. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, látva az ország romló gazdasági helyzetét, a mérhetetlen költségvetési hiányt, kellő önmérsékletről tett tanúbizonyságot akkor, amikor a későbbiek során igényét, figyelembe véve az ország teherbíró képességét is, 83 milliárd 370 millió forintra mérsékelte. A kompromisszum kedvéért az OIT több elodázhatatlan fejlesztésről mondott le, aminek következtében a városképet zavaró, az igazságszolgáltatás tekintélyét rontó és a kulturált munkakörülménynek nem megfelelő ingatlanok korszerűsítése tovább húzódik.

Az OIT által benyújtott mérsékelt költségvetés és a kormány által benyújtott költségvetés közötti eltérés közel 20 milliárd forint. A 20 milliárd forintos támogatási többletigény nagy részét jogosnak tartjuk, de tisztában vagyunk azzal, hogy a kormány jelenlegi rossz gazdaságpolitikája miatt az nem teljesíthető maradéktalanul.

Mindezeket előrevetítve az alábbi többletigény figyelembevételét tartjuk fontosnak és elengedhetetlennek ahhoz, hogy a bíróságok zavartalan, zökkenőmentes működése biztosítva legyen. Ilyen az elektronikus cégnyilvántartás bevezetése, a büntetőeljárás módosításával a távol tartás intézményének bevezetéséhez szükséges 40 fős létszámfejlesztés, a polgári perrendtartás XX. fejezete módosítása és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvénytervezet végrehajtásához 107 fős létszámfejlesztés, az elektronikus információszabadság végrehajtásához szükséges egyszeri informatikai fejlesztés, valamint a központi beruházások befejezéséhez szükséges támogatás. Ez körülbelül mintegy 3 milliárd forint többletigényt jelent.

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a többletigényeket jogosnak tartjuk, de a már korábban mondottakat figyelembe véve a fentiekben felsoroltak megvalósítását és a költségvetési törvényben történő szerepeltetését elengedhetetlennek tartjuk.

Az ügyészség által benyújtott többletigényt szintén jogosnak tartjuk, és az Állami Számvevőszék jelentése szerint a többletigények számokkal vannak alátámasztva. Ilyen elengedhetetlen többletigény teljesítését tartjuk szükségesnek a büntetőeljárási törvény módosítása miatti többletfeladatokra, amely 92 fő felvételét jelenti, valamint a 8 százalékos illetményalap-emelést.

(13.10)

Ez a két tétel mintegy 2,5 milliárd forint többletigényt jelent.

Tisztelt Ház! A felsoroltakból kitűnik, hogy a kormány a hatályba lépő törvénymódosítások - büntetőeljárás, polgári perrendtartás - végrehajtásához nem biztosítja a szükséges költségvetési fedezetet. Ez esetben akkor hogyan tudnak hatályba lépni a törvénymódosítások? Elengedhetetlennek tartjuk a bíróságok folyamatos informatikai fejlesztését, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy milyen hamar amortizálódik a számítástechnika, ennélfogva azok fejlesztése, cseréje napi feladat. Csak ezen fejlesztések megvalósulása esetén érhető el az ítélkezési munka színvonalának és hatékonyságának további javítása, az eljárások ésszerű időtartamának biztosítása, a kedvezőbb ítélkezési feltételek kialakítása. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által igényelt fejlesztési források döntően a bíróság alapfeladat-ellátását biztosítják.

Tisztelt Ház! A mindnyájunk számára irány- és mértékadó ÁSZ-jelentés bíróságok fejezetéről szóló része az alábbiakat tartalmazza. A bíróságok fejezetnek tevékenységből adódóan nagyarányú többletbevétel realizálására nincs lehetőség. A jogszabályok és a jogi szabályozás egyéb eszközei által meghatározott feladatok ellátásához szükséges forrást a fejezet nem tudja kigazdálkodni. Magyarra lefordítva: az ÁSZ-jelentés azt tartalmazza, hogy a kormány által 2006-ra vonatkozóan benyújtott költségvetés tervezete nem biztosítja a bíróságok részére a korszerű, zavartalan ítélkezéshez szükséges pénzügyi fedezetet.

Szintén az ÁSZ állapítja meg azt, hogy a fejezet szerződéssel még alá nem támasztott beruházási munkák későbbi évekre halasztását kezdeményezi. Ismereteink szerint a Kazincbarcikai Városi Bíróság épülete már olyan állapotban van, hogy az méltatlan mind a bírói munkához, mind a bírósági ítélkezés tekintélyének megóvásához. Éppen ezért fájlaljuk, hogy a megvalósítása, illetve a beruházás megkezdése tovább csúszik, és talán 2006-ban beindul.

Hajdú-Bihar megyei képviselőként számomra a legszomorúbb az, hogy a Debreceni Városi Bíróság továbbra is méltatlan körülmények között kénytelen működni, és a beruházás még 2006-ban sem indul meg. Annak ellenére nem, hogy Debrecen város önkormányzata felajánlása lehetőséget adott arra, hogy ne a meglévő épületet toldozgassák-foldozgassák, hanem a Debreceni Ítélőtáblával azonos tömbben, a megyei bíróság szomszédságában, új épületben kerüljön elhelyezésre. Ezzel mindenki számára példaértékű igazságügyi centrum jöhetett volna létre Debrecenben. Az épület tervei elkészültek, és a kivitelezés pénzügyi okok miatt leállításra került. Természetesen szó sincs arról, hogy minderre - mármint az építkezés leállítására - azért került sor, mert Debrecen ellenzéki vezetésű város. Hogyan is szól a 2006. évi költségvetés szlogenje: többet kevesebből. Ezzel csak az a baj, hogy jól hangzik ugyan, de egy szó sem igaz belőle, mint az a gyakorlatban már bebizonyosodott a másik szlogenről, ami így hangzott: több pénzt az önkormányzatoknak. Ennek igazságtartalmáról csak az önkormányzati vezetőket kell megkérdezni.

Tisztelt Ház! A több sebből vérző, megszorító kártyavár-költségvetést módosító javaslatainkkal megpróbáljuk elviselhetővé tenni, hiszen már látszik, hogy bizonyos ígéretek már most nem teljesülhetnek. Bár illúzióink nincsenek, hiszen az elmúlt évben mintegy 2200 módosító indítványunkból egy sem került elfogadásra.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 41 2005.11.28. 2:03  38-44

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! (Az elnök csenget.) A Medgyessy-Gyurcsány-kormány 2002-től nagy bátorságról tett tanúbizonyságot akkor, amikor az illetékeket minden évben drasztikusan emelte.

Hogy csak néhány példát említsek: illetékköteles lett az értékpapír; nőtt az államigazgatási fellebbezés illetéke, a házassági bontóper illetéke 20 százalékkal; az rt.-k és kft.-k cégbejegyzése 25 százalékkal; a törzskönyvkiadás illetéke 50 százalékkal; az útlevél kiadása 50 százalékkal; a 10 évre érvényes útlevél kiadása 75 százalékkal; a forgalmi engedély kiadása 50 százalékkal; a vállalkozói igazolvány kiadása 50 százalékkal; az üzlet működési engedélye 100 százalékkal; és ez év január 1-jétől a termőföldvásárlás illetéke 400 százalékkal nőtt, arra való tekintettel, hogy a 2,5 százalékos kedvezményt 10 százalékra emelték.

Ezekkel az illetékemelkedésekkel szemben a kormány mindig lesöpörte az asztalról azokat a javaslatokat, amelyek a lakosság illetékterhei mérséklése irányába hatottak volna. Ilyen volt az a javaslatunk, amikor a lakásvásárlási illeték mértékét csökkentettük volna, nevezetesen, az eddig 4 millió forint értékhatárig fizetett 2 százalékos illetékhatárt 8 millió forintra emeltük volna fel, hiszen ez 1994-ben került megállapításra. Tehát akkor még 4 millió forintért egy lakótelepi lakást lehetett vásárolni, ma már 8 millió forint alatt lakótelepi lakást sem lehet vásárolni, vidéken sem, tehát ezzel a kispénzű embereket juttattuk volna előnyhöz.

Mindezekre tekintettel a Fidesz-frakció nevében mi támogatjuk az MDF indítványát az öröklési illeték eltörlésének tárgysorozatba-vételére vonatkozóan.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 376 2005.11.28. 4:20  361-381

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A késői időpontra tekintettel röviden szeretnék néhány szót szólni én is a beterjesztett szövetkezeti törvényjavaslatról. Képviselőtársaim teljes részletességgel már előadták azokat a tényeket, amelyek végső konklúzióként ahhoz vezettek, hogy a Fidesz-frakciónak az az álláspontja, hogy a kormány vonja vissza ezt a szövetkezeti törvényt.

Ha figyelmesen átolvassuk a szövetkezeti törvényt, akkor öt-hat olyan módosító javaslat, illetőleg öt-hat olyan új javaslat van benne, amelyek az elmúlt hatályos szövetkezeti törvényben nem szerepeltek. Ilyen nagy ívű javaslat, hogy 5 fő helyett 7 fő alakíthat szövetkezetet, behozza a szociális szövetkezet fogalmát, hogy a tag képviselő útján is gyakorolhatja a jogait, a jognyilatkozattal kapcsolatos rendelkezések, a befektetői részjegy és a - hogy úgy mondjam - legvitatottabb pontja az egész törvénynek az átmeneti rendelkezések. Nézzük akkor, hogy ezeknek a rendezése igényel-e új szövetkezeti törvényt!

Hogy 5 fő helyett 7 fő alakíthat szövetkezetet, gondolom, egyszerű, a hatályos szövetkezeti törvény módosításával megoldható. Az új fogalom, a szociális szövetkezet tulajdonképpen nevesíti a szövetkezet egyik formáját, amely funkció egyébként benne van a szövetkezeti alapfogalomban. Ugyanis a szövetkezetek egyik feladata a kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi s a többi feladatok ellátása, bár itt a szociális szövetkezetet másként fogalmazza, de nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy ez egyáltalán megvalósítható-e. A tag képviselő útján való joggyakorlása egyszerű törvénymódosítással megoldható, a jognyilatkozattal kapcsolatos rendelkezés teljesen felesleges, ezt egyéb jogszabályok rendezik, a szövetkezeti törvényben teljesen idegen ez a rendelkezés.

Két dolog van, ami valóban fontos, a befektetői részjegy és az átmeneti rendelkezések üzletrészre vonatkozó problematikája. Úgy gondolom, hogy ha a kormány ugyanúgy komolyan vette volna önmagát, mint ahogy komolyan vette az Országgyűlés által hozott törvényt, miszerint az egyik bizottsági meghallgatáson Pulai államtitkár úr azt nyilatkozta, hogy az Országgyűlés már állást foglalt, amikor törvényben döntött, hogy ez év december 31-éig meg kívánja alkotni az új szövetkezeti törvényt. Tehát tulajdonképpen a kormány így kényszerhelyzetben volt, mindenáron törvényt akart alkotni.

Ezzel kapcsolatosan csak azt szeretném mondani, és itt már ez elhangzott, hogy két kormányhatározat volt. Ahogy a Medgyessy-kormány hatalomra került 2002 nyarán, hozott egy határozatot, hogy a szövetkezeti üzletrészkérdést meg kell oldani, és vállalta, hogy 2004. december 31-éig megoldja. Nem oldotta meg. Amikor látta, hogy ezt nem oldja meg, akkor hozott egy másik határozatot, hogy majd 2005. december 31-éig rendezik az üzletrész problémáját. Ha és amennyiben ezeket a kormányhatározatokat végrehajtja a kormány, akkor nincs a szövetkezeti törvényben átmeneti rendelkezés, mert tulajdonképpen az átmeneti rendelkezés 90 százaléka az üzletrész problematikájáról szól. Úgy gondolom, hogy a kisebbik kormánypárt frakciójának is a hasonló a véleménye, elolvasva Kis Zoltán vezérszónoklatát. Ő a következőt mondta: nem muszáj ezt a törvényt december 31-éig elfogadni, ebben a vezérszónoklatban az is benne van, hogy akár vonja is vissza a kormány, mert mi úgy gondoljuk, hogy ez a törvény módosító javaslatokkal sem hozható helyre.

Végső konklúzióként azt mondanám: a Fidesz-frakció álláspontja az, hogy ez a szövetkezeti törvény kerüljön visszavonásra.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 26 2006.02.13. 3:05  25-31

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Mostanában lépten-nyomon az önök elszámoló kampányába botlunk, azt olvassuk, hogy igen, a szocialisták megcsinálták ezt is, meg azt is megcsinálták. Valamiért mégsem látunk egyetlen sort sem, amely a magyar kórházakról szólna. Pedig az elmúlt négy évben sok minden történt az egészségügyi intézményeinkkel.

Az elmúlt években kétszeresen is sújtották a kórházakat. Miközben ugyanis a megszorításokkal csökkentették a kórházak bevételeit, a gáz-, a villany- és a gyógyszeráremelésekkel jelentősen megnövelték a működési költségeiket. Igen, megcsinálták. A teljesítménykorlátozással, ezzel a kollektív büntetéssel két éve számos kórházat hoztak lehetetlen helyzetbe. Igen, megcsinálták. A Kórházszövetség adatai szerint ma már minden második kórház lejárt adóssággal küzd. Igen, megcsinálták. Az intézmények adósságállománya mára megközelíti a 30 milliárd forintot. Igen, megcsinálták. Egyes kórházakban már odáig jutottak, hogy korlátozták a melegvíz-használatot, lifteket állítottak le (Zaj. - Az elnök csenget.), vagy éppen az újszülöttek pelenkaadagját csökkentették napi három darabra. Igen, megcsinálták. Addig bűvészkedtek a költségvetési számokkal, amíg elérték, hogy az eddiginél is számszerűleg kevesebb pénz jut 2006-ban a magyar kórházakra. Igen, megcsinálták. Egyetlen ápolónak sem fizették ki a megígért hűségjutalmat. Igen, ezt is megcsinálták.

Megértem, hogy a Gyurcsány-kormány minderről szemérmesen hallgat, pedig ezt jól megcsinálták.

Engedje meg, hogy röviden bemutassam, mit jelent a Medgyessy-Gyurcsány-kormány négyéves, áldásos tevékenysége a berettyóújfalui kórházban! Ennek a kórháznak két éve még 320 millió forint tartaléka volt. Az önök intézkedéseinek köszönhetően ez a tartalék egy év alatt eltűnt. A kórház adósságállománya havonta 15 millió forinttal nő. Hiába minden takarékoskodás, az intézmény önök miatt végül arra kényszerült, hogy 85, azaz nyolcvanöt dolgozójától megváljon. Ez azt jelenti, hogy a kórház minden tizedik dolgozója az utcára kerül egy olyan térségben, ahol az átlagosnál is magasabb a munkanélküliség. Az emberek már tudják, hogy a munkanélküliség kezelése sosem volt a Medgyessy-Gyurcsány-kormány erőssége. (Az elnök csenget.) Tudják, hogy az a 85 ember is csatlakozni fog ahhoz a 400 ezer emberhez, aki munka nélkül van ma hazánkban.

Tisztelt Miniszter Úr! Büszkék arra, hogy sikerült tönkretenni egy korábban jól működő kórházat? Mi lesz az elbocsátott dolgozók sorsa az egyébként is magas munkanélküliséggel küzdő bihari térségben? Vajon megteheti-e egy felelős kormány, hogy ilyen mértékben veszélyeztesse az egészségügyi dolgozók munkahelyét, veszélyeztesse a betegellátás biztonságát, és a 90 ezer ember ellátásáért felelős berettyóújfalui kórház működését?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 30 2006.02.13. 0:44  25-31

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Annak a 85 elbocsátott dolgozónak kellett volna mindezt elmondani, ami itt a Parlament falai között... Hiába sorolt fel ilyen szép számokat, a berettyóújfalui kórház valóban csőd közeli helyzetbe került, de ugyanezt elmondhatnám a Kenézi megyei kórházról is, amelyik három évvel ezelőtt még jelentős mértékű tartalékokkal rendelkezett, és a miniszterelnök úr egyik cége, a Perfect átvilágítása alapján is nagyon nehéz helyzetben van.

Tehát önök szép számokat mondanak, az emberek pedig vidéken teljesen mást érzenek, mint amit önök mondanak. Én inkább az embereknek hiszek, mint önöknek, ezért nem fogadom el a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)