Készült: 2020.04.10.02:14:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

229. ülésnap (2005.05.25.), 22. felszólalás
Felszólaló Dr. Vitányi István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:33


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Urak! Elöljáróban három megjegyzést szeretnék tenni. Először is, bizonyára lesznek olyan számok és adatok, amelyeket már itt hallottak és én ismételni fogok. Ennek egy oka van: mindnyájan ugyanabból az anyagból dolgozunk, de nem biztos, hogy ugyanazokból a számokból ugyanazokat a következtetéseket fogjuk levonni mi, ellenzékiek, mint a kormányoldal.

A második megjegyzés, hogy magammal hoztam a pulpitusra a beszámolót (Felmutatja.), amely formájában is kiváló, nemcsak tartalmában. Tehetem ezt azért, mert a korábbi beszámolóhoz képest, mivel a példatár már CD-n van, könnyebb, és így föl bírtam hozni a pulpitusra.

A harmadik megjegyzésem a kormány élénk érdeklődése az ombudsmani beszámolók iránt, ugyanis nem látok a teremben a kormány részéről senkit. Úgy látszik, hogy halaszthatatlan közfeladataik miatt nem volt idejük, nincs idejük az ellenzéki vélemény meghallgatására.

Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Ház! A rendszerváltást követően kialakított demokratikus, alkotmányos berendezkedés egyik letéteményese - ezt több mint tízéves tevékenységével bizonyította - az országgyűlési biztos intézménye. Az eddigi beszámolók mind arról tettek tanúbizonyságot - a mostani beszámoló is ezt igazolja -, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese kiemelkedően magas színvonalon tettek eleget feladatuknak. Jelentésüket kilenc országgyűlési bizottság tárgyalta és tartotta egyhangúlag elfogadásra alkalmasnak.

A 2004. évi tevékenységről szóló beszámoló annyiban tér el az eddigiektől - természetesen a korábbi éves beszámolók is különböztek -, hogy 2004. január 1-jétől Magyarország az Európai Unió tagja lett, tehát a jelentés már részben uniós tagságunk alatt keletkezett. Uniós tagságunk azonban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese tevékenységében közvetlen és lényeges változást nem eredményezett. Ennek egyszerű magyarázata, hogy az európaiság és a nemzetköziség az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok egyetemességéből adódik. Ezen túlmenően Magyarország már korábban néhány nemzetközi szerződés belföldi jogként való kihirdetésével elkötelezte magát ezen jogok mellett.

Tisztelt Ház! Mint azt a bizottsági meghallatáson és most itt a parlamentben is hallottuk, 2004-ben közel 10 százalékkal több panasz érkezett a biztosokhoz, mint az előző évben. Már önmagában ez a tény is jelez valamit, de ha mindezt a 2002-es adatokkal hasonlítjuk össze, akkor még inkább szembetűnő a panaszbeadványok növekedése, ugyanis ez majdnem 30 százalékkal több, mint 2002-ben. Ellentétben a kormányoldal képviselőivel, én a panaszok növekedését nem a jogtudat növekedésének, hanem az ország rosszabbodó helyzetének, állapotának tudom be.

Tendencia: egyre többen jelennek meg személyesen, és ennek megfelelően csökkent az írásban benyújtott beadványok aránya. További változás, hogy jelentősen emelkedett a civil szervezetek és különböző közösségek által benyújtottak száma és aránya. A 2004. évről is megállapítható, hogy a városokban élők nyújtottak be több panaszt. Annak ellenére, hogy 2004-ben a főváros lakossága tovább csökkent, részesedése viszont a panaszokból több mint 3,5 százalékkal nőtt. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2004-ben Nógrád megyében tett látogatást, és ez a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan azt eredményezte, hogy a panaszok száma az átlagosnál jobban nőtt a megyében.

Szembetűnő változás, hogy közel 2 százalékkal, 11,4 százalékra emelkedtek az egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási ügyek, és ezzel a képzeletbeli dobogó tetejére kerültek. A magunk részéről ezt figyelmeztető jelnek tartjuk, és úgy gondoljuk - mint az előbb is említettem -, hogy ez az ország rosszabbodó helyzetére utal. Ha ehhez hozzávesszük még az egészségügyi ellátásra panaszkodók 3,1 százalékát, levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezen a területen az ellátásra szorulók helyzete különös figyelmet érdemel.

A panasszal érintett szervek sorát továbbra is a helyi polgármesteri hivatalok vezetik, ezek intézkedését vagy annak elmaradását sérelmezik a panaszosok. 2004-ben nagyobb arányban a hatóság eljárását, s ebben is elsősorban a velük való bánásmódot sérelmezték, és kevesebb esetben vitatták magát a döntést.

Az elmúlt 10 évben közel 67 ezer panasz érkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez. A polgári kormányzás utolsó évében, 2002-ben a viszonylag alacsony érkezés lehetővé tette az ügyhátralék ledolgozását. Ismert, hogy a 2005. évi költségvetés nem ad lehetőséget további munkatársak felvételéhez, ezért az ügyhátralék várhatóan nem fog csökkenni.

Tisztelt Ház! Az ombudsmani beszámoló tükör a társadalmi állapotokról. Ha romlik a helyzet, és azt az ombudsmannak szóvá teszik a polgárok, akkor nem biztos, hogy a tükörre kell haragudni. Bizony-bizony, a 2004. évéről szóló ombudsmani beszámoló rosszabbodó egészségügyi intézmény- és ellátórendszerről ad tájékoztatást. Növekedett a lakástámogatást, a bérlakáshiányt, a kilakoltatási problémákat érintő panaszok száma. Romlott a helyzet a szociális ellátások, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását illetően, és erről a területről is több panasz érkezett.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak egyes ügycsoportokról. Ami az adó- és illetékügyeket illeti, itt pozitív változásról tudok beszámolni, már ami a jogalkotást illeti. Az illetékügyben a legtöbb panasz a vagyonszerzési illeték tárgyában érkezett. Számos panasz sérelmezte azt, hogy a feltételes illetékmentesség négy évének letelte után az illetékhivatal kiszabja az illetéket annak ellenére, hogy a fél a beépítési kötelezettségének eleget tett, azaz jogosult az illetékmentességre, az állampolgárok azonban az illetékmentességhez nem csatolták be a felépített ingatlan használatbavételi engedélyét abban a tudatban, hogy ezt az illetékhivatal hivatalból megkapta. Sajnos, ez nem volt így, ezért került sor az illeték kiszabására, emiatt keletkeztek a panaszok.

Az Országgyűlés nemrégiben fogadott el olyan jogszabály-módosítást, miszerint az illetékhivatalok kötelessége lesz a jövőben az illetékes önkormányzatokat megkeresni és a használatbavételi engedélyeket beszerezni. Ezzel a kérdés tulajdonképpen akkor megoldást nyert ezzel a jogszabály-módosítással.

Sajnálattal tapasztaltuk a mostani beszámolóban is - és a korábbi években is volt erről szó -, hogy az önálló bírósági végrehajtók az országgyűlési biztos jogszerű megkeresésének két alkalommal nem tettek eleget, ami már önmagában is visszásságot okoz. Számos olyan panasz érkezett 2004-ben az országgyűlési biztoshoz, amelyben a végrehajtói eljárásnak az elhúzódását, eredménytelenségét kifogásolták. A beadott panaszokból megállapítható, hogy szükséges a végrehajtási rendszer hatékonyabbá tétele. A 2003. évi beszámolóhoz hasonlóan az országgyűlési biztos vizsgálatai során 2004-re vonatkozóan is megállapította, hogy a bírósági végrehajtás nem működik kellő hatékonysággal, átalakítása szükséges.

Ennek a kérdésnek a megoldása már csak azért is fontost, mivel nagyon sok embert érint, és a hatékonyság, eredményesség, gyorsaság hiánya a jogosultakat igen nehéz helyzetbe hozza, nem egy esetben anyagilag ellehetetleníti, és egzisztenciálisan tönkreteszi.

Tisztelt Ház! Az országgyűlési biztosokhoz 2004-ben is számos panasz érkezett a szociális ellátásokkal összefüggésben. Elszomorító, hogy sokan csupán azért fordulnak az országgyűlési biztoshoz, hogy nehéz anyagi körülményekről számoljanak be, és utolsó mentsvárként pénzügyi segítséget kérjenek. A beadványtevők kilátástalan élethelyzetükről, a munkalehetőségek hiányáról, a magas és sokszor már kifizethetetlen lakásfenntartási költségekről, megromlott egészségi állapotukról, egyben megoldatlan lakáshelyzetükről is írnak.

A beadványtevők arra is panaszkodnak, hogy hiába fordulnak támogatásért az önkormányzatokhoz, szociális ellátásban nem részesülnek, kérelmüket rendszeresen elutasítják. Hogyan is részesülhetnének? - teszem hozzá, hiszen az önkormányzatok is katasztrofális anyagi helyzetben vannak. Még ilyen körülmények között is vannak olyan önkormányzatok - nem is kevesen -, amelyek az éves költségvetésük mintegy 20 százalékát segélyezésre fordítják. Jó lenne, ha erre a tényre a kormányzat jobban odafigyelne, és a “segély helyett esélyö elvét alkalmazná, azaz nem halat adna, hanem halászni tanítaná meg a polgárokat. Az alkotmány egyébként az állam kötelezettségeként írja elő szociális ellátórendszer kiépítését és működtetését, amely más ellátórendszerekkel együtt az állampolgárok megélhetéséhez szükséges mértékű ellátást garantálja, azaz meg kell teremteni a polgárok részére a szociális biztonságot.

Tisztelt Ház! A 2003. évben benyújtott ombudsmani beszámoló ajánlást tett a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról és működési feltételeiről szóló törvény Országgyűlés által való megalkotására. Sajnálattal tapasztaltuk a 2004. évi beszámolóban ezen ajánlás megismétlését, azaz azt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról szóló törvényt. Már az elmúlt évben is elmondtuk, de most is megismételjük, hogy az ombudsmani ajánlással a magunk részéről teljes mértékben egyetértünk. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy van bent a tisztelt Ház előtt egy fideszes képviselőtársunk által benyújtott törvényjavaslat, pontosabban határozati javaslat -, amelyben országgyűlési határozati javaslat megalkotását kéri a magyar katasztrófaalap létrehozására és működési feltételeire vonatkozó jogszabály megalkotásáról.

 

(11.40)

A kormánytöbbség azonban nem hajlandó továbbra sem tárgyalni erről a kérdésről, és már megszámlálhatatlan alkalommal leszavazta a napirendnek ezzel a javaslattal való kiegészítését. Az elmúlt évben elmondtuk, hogy melyek azok az indokok, amelyek ezen törvény megalkotását szükségessé és elodázhatatlanná teszik. Akkori felszólalásomban arra hivatkoztam, hogy még élénken él emlékezetünkben a tiszai árvíz által a polgárok anyagi javaiban okozott károk, valamint a természeti katasztrófát okozó tiszai ciánszennyeződés képe. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy a biztosítótársaságok vagy kivonulnak a veszélyeztetett területekről, azaz eleve biztosítást sem kötnek, vagy a díjat megfizethetetlenül magas összegben állapítják meg. Az ez irányú törvényalkotásra sarkalló indokok a mai napig fennállnak, sőt legnagyobb sajnálatunkra tovább bővültek.

A szélsőséges időjárási viszonyok, amelyekkel, úgy néz ki, most már rendszeresen számolnunk kell, ismételten jelentős károkat okoztak a polgárok anyagi javaiban. Elég, ha csak a mátraszentimrei és a mádi katasztrófa döbbenetes képsoraira emlékeztetek, ahol azt láttuk, hogy a polgárok tömegei károsodtak és maradtak hajlék nélkül. De említhetném a még frissebb, szűkebb pátriámban Hajdú-Biharhoz kapcsolódó viharokat is. A néhány napja pusztító vihar a Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályi településen az ingatlanok és javak 85 százalékában okozott kárt. De még a legfrissebbet is mondhatom, tegnap a Borsod megyei Baktakéken volt felhőszakadás és jégeső.

Ezek az események még inkább ráirányítják a figyelmet a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásának égető szükségességére. Az elmúlt évben javasoltam azt is, hogy a Gripen vadászgépek utántölthetőségének kialakítására tervezett 30 milliárd forintot kellene az alap létrehozására fordítani. Remélem, hogy a kormánytöbbség, látva az egyre sűrűbben bekövetkező természeti katasztrófát, végre foglalkozni fog a kérdéssel, és a szóban hangoztatott, de tettekben eddig ki nem fejezett szolidaritás és igazságosság iránti érzékenysége jogszabályi formát fog ölteni. Bár az előbb hallottam kormánypárti képviselőtársam ezzel kapcsolatos megnyilatkozását, abban úgy tűnt, mintha az ellenzéktől várnák a katasztrófaalap létrehozását és a pénz előteremtését.

Tisztelt Ház! Fontosnak tartom még megemlíteni a megismételt ajánlások közül a gyülekezésről szóló ’89. évi III. törvény kiegészítésére, illetőleg módosítására vonatkozó javaslatot. Ebben az ajánlásban a hatályos, gyülekezésről szóló törvény olyan irányú módosításának az igénye merült fel, hogy felhatalmazást adna a gyülekezési jog rendőrhatósági megtiltásával kapcsolatos határozathozatal során mérlegelendő körülmények és szempontok végrehajtási jogszabályban történő megállapítására. Ezzel ugyanis szűkülnének a gyülekezés megengedhetősége vagy meg nem engedhetősége körül kialakult kisebb-nagyobb villongások. Egy világosan megfogalmazott jogszabály-módosítás elejét venné a további csatározásoknak.

Végezetül még két dologról szeretnék szólni. Felmerült már a korábbi években is, most is a bizottsági ülésen is a további ombudsmanok vagy kvázi ombudsmanok létrehozásának kérdése. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek korábban és most is az a határozott álláspontja, hogy további biztosi intézmény kreálása felesleges, amelynek indokát már kifejtettük, azt megismételni nem akarjuk. Nem több jobb jogra, jogvédő fórumra van szükség, hanem a jogok tényleges érvényesítésére.

A másik dolog, amit szeretnék mondani, és a képviselőtársam is említette már, szintén visszatérő probléma, az ombudsmani hivatal elhelyezése, pontosabban: elhelyezésének megoldatlansága. Az elmúlt évben, 2004-ben országgyűlési határozat született arról, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket az országgyűlési biztosi hivatal által használt székház jogi helyzetének rendezése érdekében. Ez mind a mai napig nem történt meg. Javasoljuk a kormánynak, bár örömmel hallottam, mintha talán erre lenne pénz, hogy azt a temérdek pénzt, amit önreklámozásra fordít, illetve fordítani kíván a jövőben, ehelyett az erre szánt összegből a biztosi hivatal elhelyezését oldja meg.

Tisztelt Ház! Végezetül, de nem utolsósorban megnyugvással olvastuk a jelentésben, hogy az alapvető alkotmányos jogok érvényesülnek és teljesülnek hazánkban. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről megköszönöm a biztosok és a biztosi hivatal dolgozóinak munkáját, további sikereket kívánva a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadásra javasoljuk az Országgyűlésnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai