Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Jó nagy levegőt kell venni az embernek, és magában egy picit elszámolni ahhoz, hogy erről a javaslatról kulturált körülmények között tudjon nyilatkozni.

Tisztelt államtitkár úr, először is arra szeretném önt kérni - ezt egy éve is megtettem, többször elmondtam, és ma, ahányszor meg fogok szólalni, mindannyiszor elmondom -, tisztelettel kérem önt, hogy azokra a kérdésekre, amelyek elhangoznak tőlünk, legyen olyan kedves nekünk megnyugtató választ adni, ne a záróvitában, ne amikor befejezzük az általános vitát, és akkor a záróbeszédben ön elmondja, mert nem tudunk rá reagálni. Eltelt most már egy év, tudjuk, hogy azok a rendeletek, amelyeket nem ismertünk tavaly - hozzáteszem, nem ismerjük őket az idén sem -, milyen hatást váltottak ki; amit önök tavaly elmondtak mint tervet, amely mellett szép érveket hoztak fel, és az elvek tökéletesek és szépek, nincs is vele semmi baj, ez hogyan valósult meg az elmúlt évben. Önöknek, önnek személy szerint most már nem lehet az a kifogása - szerintem tavaly sem volt egyébként, csak valamiért nem nyilatkoztak meg -, hogy nem állt elég idő rendelkezésre. Ilyen még egyetlenegy kormánynak sem volt, hogy egy év próbaidő, úgynevezett kísérleti idő állt a rendelkezésére, és el tudja mondani, hogy jó a törvény, tudniillik önök visszahozták azt, ami hatályos törvény, tehát jó. Tehát el tudják mondani, hogy miért jó. Mi pedig majd szeretettel várjuk, hogy miért jó ez a törvény.

De, tisztelt államtitkár úr, néhány dolgot hadd mondjak önnek! Azt mondta a képviselőtársam, hogy ne kövessük el ugyanazt a hibát. Nos, ez a mi nagyon jó szlogenünk, önök viszont ezt nem fogadták meg tőlünk, önök elkövetik a hibát. Mondok önnek egy jogi hibát. Agrármérnök vagyok ugyan, de néhány jogász képviselőtársam azt mondta, hogy tökéletes, amit nyakon csíptem, és ha itt vannak a minisztérium igen tisztelt jogi képviselői, akkor kíváncsian várnám, hogy vajon egy hónapos előkészítés alatt miért nem gondoltak a következőre. A tavalyi törvény, a 2004. évi törvény a 7. számú mellékletet hatályon kívül helyezte. Most viszont mi a 2004. évi törvényt hatályon kívül helyezzük. Vagyis, tisztelt államtitkár úr, amit hatályon kívül helyeztünk, annak a hatályon kívül helyező törvényét helyezzük hatályon kívül, magyarul: aktiváljuk a 7. számú mellékletet. Tessenek mondani, mit kezdenek önök a 7. számú melléklettel? Tudniillik az egy olyan melléklet, amelynek az elméleti része, a rávezető része, a szöveges része is hiányzik. Most akkor van 7. melléklet vagy nincs 7. melléklet? Most még azokról a jogi problémákról nem is beszéltem, amit Nagy Andor képviselőtársam is felvetett, hogy vajon a hatályon kívül helyezéssel még milyen egyéb problémák merülnek fel. Azt hiszem, hogy nem kellene egy hónapot készülni egy törvényjavaslatra, hanem ezt bizony bele kellett volna tenni, ha önök behozták változatlan szöveggel, akkor ezt módosítani kellett volna. Ha nem jól látom, akkor, tisztelt államtitkár úr, legyen olyan kedves elmondani, hogy mi ebben a helyes és jó eljárás.

Hozzáteszem azt, hogy számomra egyébként ennek a törvénynek a tárgyalása egy élmény. Élmény, még akkor is, ha kormánypárti képviselőtársaink, legalábbis a szakmához értő kormánypárti képviselőtársaink ebben nem vesznek részt. Élmény, mert még egyszer érvelhetünk amellett, ami ugyanaz, hiszen ön mondta, hogy a tavalyihoz képest ugyanaz. Csak van egy nagyon nagy problémám, ez pedig a következő: önök a kormányprogramban és a választási programban két kifejezést használtak - nem is nagyon több egyébként a környezetvédelmi programjuk -, gyanítom egyébként, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének az unszolására, nagyon helyesen: az egyik a “szennyező, fizessö elv, a másik pedig a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődésből következik egyébként a “szennyező, fizessö. Nagyon érdekes, hogy e két fontos érv mellett tavaly önök elmondták, hogy ezen törvényjavaslat célja a fenntartható fejlődés kielégítése és a “szennyező, fizessö elv érvényesítése. Ehhez képest se a tavalyi évben, se az idei évben nem támogatta a környezetvédelmi bizottság ezt a törvényjavaslatot, általános vitára alkalmasság tekintetében sem. Kérdezem én, a környezetvédelmi bizottságban rutinos, kevésbé rutinos, környezetre érzékeny jogászok és egyéb emberek ülnek: most akkor mi ezt ennyire rosszul látjuk? Talán nem! De vajon hol vannak a kormánypárti képviselők? Talán feladták azt az elvet, államtitkár úr, hogy “szennyező, fizessö, és vajon azt az elvet érvényesítik, ami nagyon helytelen lenne, hogy “szennyező, szennyezzö, mert most még lehet? Én nagyon nagy hibának tartanám, ha önök ezt az utat követnék!

Államtitkár úr, nem érzi-e úgy, hogy a változatlan formában való benyújtás enyhén szólva inkorrekt? Mondok önnek egy példát. Az előterjesztő képviselője a környezetvédelmi bizottság ülésén tavaly a következőt mondta. A környezetvédelmi tárca előkészítette a darabalapú termékdíjat, ami nagyon helyes dolog, támogatandó. Sajnálatos módon a darabalapú termékdíjat nem tudjuk behozni a tisztelt Házba, bármennyire szeretné a környezetvédelmi tárca, mert különböző úton-módon lobbiérdekek ezt megfúrták. Ezt kiküszöbölendő viszont, hogy a csomagolási hulladékokra mégis megfelelő termékdíj legyen, és a “szennyező, fizessö elv érvényesüljön, átlagosan 20 százalékkal megemelték önök a termékdíjtétel mértékét. Ez sem igaz, ha lesz még időm esetleg, kétpercesben el fogom mondani. Ez volt a történet röviden összefoglalva.

Majd néhány kormánypárti képviselő, megszimatolva ezt - nagyon helyesen, gyorsan hozzáteszem; az egy másik kérdés, hogy nem biztos, hogy az egész szabályozással úgy értettünk egyet, ahogy benne van -, behozta azt a javaslatot, amit a kormány a tárcától levett, és egy képviselői kapcsolódó módosító indítvánnyal tíz MSZP-s képviselő és két szabad demokrata képviselő behozta. És megszavaztatta a Házzal úgy a módosítást, hogy közben benn hagyta a tömegalapút is. Államtitkár úr, ha a tömegalapú benne van, és a tetejében 20 százalékkal megemelve azért, mert nincs darabalapú, akkor nem érzi-e úgy a tárca, hogy amennyiben visszahozza ezt módosításra a notifikációs probléma miatt, akkor talán ezt korrigálni kellene, és akkor a tárcának betenni az eredeti javaslatát, amiben nem volt a 20 százalékos tömegalapú megemelése, hanem szerepel a darabalapú?

Ha már a darabalapúnál vagyunk, akkor hadd mondjak egy dolgot. Ezekkel a mellékletekkel viszonylag el tudtam bajlódni a múltban, most az a problémám, hogy valahogy nem igazodom el rajta. Lehet, hogy az én képességeimmel van baj, vagy öregszik az ember, és nehezen igazodom el. De tavaly is ezt kértem, most is ezt kérem, államtitkár úr, jó volna, ha ezen végigmennénk, hogy ezt hogy és mint kell értelmezni, mert bonyolult matematikai képletekkel nem jutunk előre. Bonyolult matematikai képletekkel egy termékdíjnál, egy visszaválthatós rendszernél rendeletek hiányában semmit nem érünk. Ez régen, amikor még nem volt termékdíjprobléma, olyan egyszerűen működött, hogy csak na: bement az ember a boltba, vett egy üveg befőttet, aztán ha visszavitte az üveget, akkor visszakapta a betétdíjat. Ez ennyire egyszerűen működött, különböző számítási módszerek nélkül. Azt gondolom, ha a visszaváltós rendszert akarjuk, ha az újratöltős rendszert akarjuk, a betétdíjrendszer működik akkor is, ha egyik sem felel meg, mert nem ez a feltétele, a darabalapú enélkül is működik, bonyolult számítások nélkül is.

Csak tudni kell, hogy mit akarunk, és nem kapkodva kell ezt elvégezni. Sajnálattal azt látom, államtitkár úr, hogy ezt nem sikerült elvégezni. Az idő lejárt, elnök asszony, de ezt az egy mondatot még engedje meg, aztán majd kétpercesben próbálok reagálni. A kormány tett száz lépést - mondják önök. Én azt mondom, hogy hármat minimum vonjanak le, mert a környezetvédelem terén nem előre, hanem hátra sikerült hármat tenni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

(14.50)