Készült: 2021.05.15.06:28:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2021.02.16.), 136. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:49


Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonló műfaji zavar van, mint az előző napirendnél, hiszen ahogy elnök úr is elmondta, az elődje időszakáról, az arról szóló beszámolóról, a 2019-es beszámolóról beszélünk. Nyilvánvalóan önnek feladata már, hogy itt legyen, és ezt előterjessze az Országgyűlésnek, azonban nyilvánvalóan a kritikák, az észrevételek az elődjének szólnak ebben a tekintetben. Hadd bocsássam rögtön előre, az MSZP-frakció nevében is tudom mondani, de a saját nevemben különösen, hogy nagyon pozitív várakozások előzték meg az ön kinevezését, ugye, az OBT támogatásáról is biztosította előzetesen, és azok az impulzusok, amelyek minket érnek ebben a tekintetben, azok abszolút igazolják ezeket a várakozásokat, tehát pozitívak.

Ennek megfelelő hangneme nyilván nem tud lenni az észrevételeimnek, hiszen ahogy előttem is elhangzott Gyüre Csaba ellenzéki képviselőtársam részéről, aki szintén végigélte az elmúlt években a beszámolókat itt a parlamentben, Handó Tünde munkásságát nem kísérte ilyen osztatlan pozitív megítélés a képviselők részéről. Kavarodott ez sokszor azzal, hogy a tisztségről magáról mint modellről mit gondoltak a képviselők, a megszólalók itt az Országgyűlésben. Nyilván annak a létrehozatala kapcsán is felmerültek már kérdések. Itt a GRECO-jelentés mutatott rá például, hogy a bírói kinevezések és a mandátumok meghosszabbítására vonatkozó hatáskörökkel milyen problémákat lát. Ezzel együtt azt mondom, hogy reményeink szerint ez az abszolút pozitív tendencia folytatódik.

De hát mégiscsak a 2019-es beszámolóról beszélünk, és 2019-ben számos olyan ügy volt, amikor az OBH akkori elnökének, Handó Tündének a szervezetre gyakorolt hatásai nyilvánvalóvá váltak mindenki számára, és ismertté váltak a közvéleményben. Elég csak a bírói vezetői kinevezésekkel kapcsolatos gyakorlatára gondolni. Fontos azonban kiemelni  és ez adja a beszámoló elfogadásával kapcsolatos egyik legnagyobb nehézséget , hogy itt egy változás történt az OBH elnökének személyében, és ahogy említettem már, itt pozitív fejlemények láthatók a 2020-as év tekintetében. De mégis, mivel a tárgyévben még talán utoljára ezeket a problémákat, adott esetben az OBH, OBT vonatkozásában is asztalra kell tennünk itt az Országgyűlésben, érdemes néhány fontos ügyet megvizsgálni, ami 2019-ben a bírósági szervezetrendszert és az Országos Bírósági Hivatal elnökének tevékenységét jellemezte.

Az első ilyen ügy a Budapest Környéki Törvényszékkel kapcsolatos. 2019-ben a szervezet ugyanis kapott egy 3 millió forintos adatvédelmi bírságot, amiért törvénytelen listát készítettek ott szolgálatot teljesítő bírókról. Az ügy hátterét az adta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék elnöke egy 51 bíró nevét tartalmazó listát osztott ki, akik a Magyar Bírói Egyesület érdekvédelmi szervezet tagjai voltak, és akikkel kapcsolatban a beszámolók alapján azt javasolták, hogy fontolják meg a szervezetből való kilépésüket. A lista jogszerűtlenségét ezek után állapította meg a NAIH, és bár Handó Tünde akkor fegyelmi jogkörével élt, nem tartotta indokoltnak a törvényszék vezetőjének leváltását. Ezt egyértelműen befolyásolásra tett kísérletnek tekintették akkor sokan.

Az eset nem volt teljesen egyedi, éppen ezért az Országos Bírói Tanács 2019-ben az Országgyűléshez fordult Handó Tünde menesztése érdekében. Az OBT közleményében az alábbiakat írta, hogy benne legyen ez is a jegyzőkönyvben, ezt pontosan idézném: „Az OBT az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálta az OBH elnökére vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését. Kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének. Az OBT különösen az alábbiakat kifogásolta: egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát. A bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során a véleményező testületek által támogatott pályázó kinevezése helyett rendszeresen csak megbízással töltötte be a pozíciót, ezzel kiüresítette a sarkalatos törvény pályázati rendszerének lényegét. A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki. A bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.”

Kiemelték továbbá azt is: „Az OBH elnöke 2018 áprilisa óta megtagadta az együttműködést az őt felügyelő bírói testülettel, saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja. Dr. Handó Tünde szembehelyezkedett az Alaptörvényben világosan megfogalmazott, kontrollált hatalomgyakorlás elvével. Amint azt az OBT korábban is egyértelművé tette: a törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.” Eddig az idézet, amely nyilvánvalóan az ön elődjére vonatkozott, még egyszer hangsúlyoznám.

(18.30)

Ezek az idézetek lesújtó képet festenek az OBH 2019. évi működéséről és a magyar bírósági rendszer állapotáról, így bizonyára nincs könnyű helyzetben elnök úr, hiszen a szokásos elnöki teendői mellett az OBH normális működésének visszaállítása is a feladata. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy ebből a szempontból is, ezt Gyüre Csaba is kiemelte, pozitív híreket hallunk és pozitív impulzusok jutnak el hozzánk. A bíróságok és az ott szolgálatot teljesítő bírák függetlensége ugyanis alapvető jogállami követelmény, a független és pártatlan bíráskodás egy olyan alapvető érték, melynek legkisebb sérelme is hatalmas veszélyeket hordoz magában az ország egésze számára.

Dr. Vörös Imre alkotmánybíró egy 1993. évi határozathoz fűzött párhuzamos indokolásában úgy fogalmazott  idézem -: „Ha az alkotmányos hatalommegosztás garanciái a törvényekkel és más jogszabályokkal történő megvalósítás során ténylegesen nem jönnek létre, vagy csak a deklarációk szintjén léteznek, de megsértésük következmények nélkül marad, megbomlik a hatalommegosztásnak az alkotmány által konkrétan kodifikált dinamikus egyensúlya. Ha alkotmányos garanciák a hatalomeltolódásnak nem állják útját, vagy azok a törvény egyértelmű rendelkezésének hiánya folytán kijátszhatók, hatalomeltolódás következhet be az egyes hatalmi ágak között, de ami különösen veszélyes, a végrehajtó, a bírói ítélkezési hatalom között is.” A bírói függetlenség fontosságát még a jelen Alkotmánybírósága is elismerte. Egy 2018-as határozatában akként érvelt, hogy a bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában két síkon értelmezhető, egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség garantálja a bíró ítélkezési tevékenysége során tanúsított befolyásmentességét, a személyi függetlenség pedig azt a több összetevőből álló független közjogi státust jelenti, amely a bírót a szolgálati jogviszonyának fennállása során megilleti.

A fentiek alapján tehát a 2019. évi működéssel kapcsolatos legnagyobb kérdés, hogy hogyan próbál szakítani a későbbiekben is ezekkel a 2019-ben jelen lévő gyakorlatokkal. Jó úton jár ebben, de ennek keretében talán érdemes itt a Házban azt tisztázni, hogy milyen tervei vannak a későbbiekre, hiszen az, hogy hogyan kívánja gyakorolni ezeket a széles hatásköröket, amelyek az intézmény létrejötte kapcsán is váltottak ki vitákat, nyilvánvalóan kihatással van a bírói függetlenségre. Úgyhogy arra is rá szeretnék kérdezni a hozzászólásom végén, hogy a kinevezési gyakorlat kapcsán mit kíván lépni, hogy a későbbiekben se sérüljön az állampolgárok törvényes bíróhoz való joga.

Nagyon sok minden juthatna még eszembe nyilván erről az időszakról, amely 2019 decemberében véget ért, és remélem, hogy az örömteli lépések és azok a folyamatok, amelyek megindultak a tavalyi év tekintetében, folytatódni fognak. Erre óvatos optimizmusom van, és ehhez a munkához elnök úrnak és kollégáinak jó egészséget kívánok és sok sikert a továbbiakra nézve is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai