Készült: 2021.05.06.04:58:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2021.02.16.), 104. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:55


Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az elnök úr felvezetőjéből, expozéjából is világossá vált, és a tartalmat is áttekintve, ez egy nagyon sokrétű beszámoló, és valóban Darák elnök úr jegyzi, illetve az ő időszakához kötődött, az ön elődjéhez, tehát ez egy érdekes műfaji sajátosság. A Házban egyébként is vannak műfaji sajátságok, hiszen egy olyan előterjesztés kapcsán is nagyon sokféle, adott esetben nem a beszámoló szó szerinti szövegéhez illeszkedő vélemény is elhangzik, ami mondjuk, első hallásra meglepő, hiszen ahogy elhangzott, egyhangúlag támogatta ezt a beszámolót az Igazságügyi bizottság, mégis a politika olyan, de ezt látni fogja nyilván az évek során, hogy nagyon sokféle álláspontot és néha elég távoli megközelítéseket is lehet hallani. Azt gondolom, részben erre jó példa volt Vejkey képviselőtársam hozzászólása is. Azt gondolom, igyekeztem ezt szofisztikáltan megjegyezni.

A beszámoló, ahogy Gyüre Csaba képviselőtársam is elmondta, sokrétű, tartalmilag támogatható, csakúgy, mint a Kúria ’19-ben végzett munkája is. Ennek szól talán az Igazságügyi bizottság állásfoglalása is. Ugyanakkor mégiscsak rá kell mutatni néhány olyan pontra talán, ami hangsúlyosabb lehetett volna benne, vagy érdemi szerepet kaphatott volna ebben a beszámolóban.

(16.00)

Teszem ezt akkor is természetesen, hogyha elmondta az elnök úr, hogy érdemben nem kívánt ehhez a szöveghez hozzányúlni, azt hiszem, ez érthető, és talán az ő megközelítéseit a következő években fogjuk majd látni.

Nyilván itt politikusok, képviselők ülnek, tehát nem meglepő, hogy a 2019-es év kapcsán is van ilyen típusú megközelítés, hiszen két általános választás volt ebben az esztendőben, az európai parlamenti választás, illetve az önkormányzati választás, amelyek kapcsán számtalan döntés született a Kúrián is. Ezzel együtt hadd jegyezzem meg, hogy ezekre a döntésekre való reflektálás hiányzik ebből a beszámolóból.

A választási eljárással kapcsolatos kérdésekre a beszámoló egyébként sem szentel túl sok figyelmet, pedig jelentős mennyiségű, több tucat ügyet tárgyalt a Kúria. Nyilvánvalóan engem is több ügy érdekel ebből, már a meghallgatása során is felvetettem egypár ilyet, illetve természetesen magát a frakciómat is, az MSZP-frakciót is.

Bár a beszámolóban szerepel utalás a joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálati eredményeinek összefoglalóira e tekintetben, precízen jelöli meg a beszámoló azokat az internetes elérhetőségeket, amik erről szólnak. Azonban az itt található, választásokkal kapcsolatos gyakorlatot elemző anyag is 2018-ban készült, az nyilván nem tartalmazhatja értelemszerűen a 2019. évi választásokkor született határozatok eredményeit.

Talán épp ezért is kell néhány olyan konkrét ügyet megemlítenem, amellyel kapcsolatban fontos volna tisztázni egyes jogértelmezési kérdéseket. Az elnök úrnak ezekben a kérdésekben ráadásul van tapasztalata, hiszen alkotmánybíróként is számos választással kapcsolatos ügyet tárgyalt, a választási ügyekkel kapcsolatos gyakorlat nyilvánvalóan nem ismeretlen számára.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az első ilyen esetkör az állami szervek függetlenségével kapcsolatos. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2019. szeptember 12-én egy kormányinfó alkalmával az akkor még jelölt, jelenleg főpolgármester Karácsony Gergelyt alkalmatlannak nevezte, és a főváros finanszírozásával kapcsolatos, a kormány és Tarlós István közötti megállapodást politikai megállapodásnak nevezte. Megjegyzem itt, hogy egyébként a délelőtt folyamán, sőt a kora délutánba belenyúlóan egy hosszú vitát folytattunk egy másik előterjesztéssel kapcsolatban, ami kifejezetten kitért az önkormányzati finanszírozásra, ezeknek a politikai vonatkozásaira.

Ebben az ügyben két eljárás is indult, mind a kettő a Kúria asztalára került. Ezen beadványok mindegyike arra hívta fel a figyelmet, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón a kormányt képviselő miniszterként van jelen, és nem a Fidesz-KDNP-nek kampányoló politikusként. A kormányinfón egy miniszter feladata, hogy tényeket közöljön, és ne a kormány mögött álló párt aktuális kampányprogramját ismertesse, különösen választási időszakban ne tegye ezt.

Sajnálatos módon a Kúria mindkét esetben a beadványok ellen döntött. Ebben a Kúria utal arra, hogy az Alaptörvény nem írja elő egyes állami szervek semlegességét a választási eljárásban, valamint hogy a miniszterek a feladataik ellátása során nem vizsgálhatók a választási eljárás alatt esélyegyenlőségi szempontból. Ez álláspontom szerint egy rendkívül kifogásolható gyakorlat, főleg amennyiben ezt a jövőbeli választások alkalmával az állami szervek kampányolásra használnák fel. Hadd mondjam el, hogy különösen azért hangsúlyozom ezt a kérdést, mert hiszen 2022-ben országgyűlési választás lesz, én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy mi a véleménye önnek ebben a kérdésben.

Hogy értékeli elnök úr a fenti határozatokat? Véleménye szerint vannake olyan állami szervek, amelyek függetlensége nem elvárható a választási eljárás alatt? Ha igen, melyek ezek? Fontos kérdés az is, hogy az állami szervek függetlensége az elnök úr szerint miként kapcsolódik a jogállamiság elvéhez, illetve hogy az állami szervek politikai elfogultsága sérthetie a jogállamiság elvét.

Egy másik, nyilván ebben a tárgykörben megfogalmazott észrevétel pedig a következő  ezek talán még konkrétabb kérdések , ez pedig az esélyegyenlőséget sértő kampánytevékenység a választási eljárás során. Számos állami és nem állami szereplő sértette meg 2019-ben a választási eljárásról szóló törvényt azzal, hogy tiltott kampánytevékenységet folytatott. Ezen jogsértések mindegyikében az volt a közös, hogy ezt a Fidesz-KDNP javára követték el. Ezek közül hoznék itt példaként párat. Például az akkor még fideszes vezetésű Józsefváros önkormányzati lapja, ez egy korábbi ügy, amely Kocsis Máté javára kampányolt törvénysértő módon. Nem állami szereplők közül a TV2 elmarasztalását érdemes kiemelni, ami egyedüliként a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtését mutatta be, ezáltal is jogsértő volt. Ezek rendszerszintű problémák.

Úgy látjuk, hogy számos más lap, műsor, kiadvány említhető ebben a körben, ahol bírósági döntés által igazolt módon végeztek Magyarországon a mai kormánypártok javára jogsértő kampánytevékenységet. Ahogy említettem, ezekben az ügyekben ez a 2018-ban megrendezett országgyűlési választások alatt is rendszerszintű jelenség volt. Vélhetően ezért módosította az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége a választási eljárásról szóló törvényt úgy, hogy az ilyenfajta jogsértések ellen nehezebben lehessen fellépni.

Viszont éppen ezek a példák világítanak rá arra, hogy a jelenlegi bírságolási rendszer nem alkalmas arra, hogy elrettentse a jogsértéstől ezeket a szerveket. Erre hívta fel a figyelmet az EBESZ egy 2018-as jelentése is, mely szerint az állam és a kormánypártok közötti határok elmosódtak. Nem voltak egyenlőek a választáson indulók esélyei, ilyen körülmények között nem biztosítható a tisztességes verseny a választások alatt. Álláspontom szerint így nem lehet jogállamisági kritériumoknak megfelelő, tiszta választást tartani, mindenképpen nehéz, elnehezül ez a lehetőség.

Fentiekre tekintettel fontos tisztázni, hogy az elnök úr szerint mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a korábban említett jogsértések ne fordulhassanak elő, illetve hogy az azokkal szemben való fellépés hatásosabb legyen. Folytate ezzel kapcsolatban joggyakorlat-elemzést a Kúria? Tervezie az ezzel kapcsolatos gyakorlatát tudatosan fejleszteni?

Végezetül egy választási eljáráshoz csak részben kapcsolódó témára szeretném felhívni a figyelmet, ezek pedig a jogalkotási kötelezettséget megállapító alkotmánybírósági döntések, illetve az ennek kapcsán kialakult helyzet. Az egyik ilyen határozatában az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenességet állapított meg amiatt, mert a választási plakátok kihelyezésével kapcsolatos szabályok önkényesek, amelyek sértik a választás résztvevőinek jogait.

A másik ilyen döntés a rokkantsági ellátásra jogosultak védelmével volt kapcsolatos, amelyben megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg akkor, amikor nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikaiállapot-javulás mértékének, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét.

Ez két ügy, nyilván egy kicsit távoli a beszámolótól. De azt mindenképpen megjegyezném, hogy ezekben az ügyekben nem kapkodott az Országgyűlés kormánypárti többsége ezeket a kérdéseket jogszabályi úton-módon rendezni. Mind a két esetben 2019-ben járt le az Alkotmánybíróság által megállapított jogalkotási határidő. 2020 márciusában ennek kapcsán több képviselőnk levelet írt még Darák Péter úrnak, az előző Kúria-elnöknek, amelyben az elmulasztott határidő következményeire kérdeztünk rá. A Kúria akkori elnökének véleménye szerint, és most ezt itt pontosan, szó szerint idézném: „A felvetett problémák megnyugtató megoldását mindkét szakterületen a jelenleg hiányzó szabályozás Országgyűlés általi megalkotása jelentené.” Tehát ezt tartotta volna megnyugtató megoldásnak az elődje.

Egyetérte elődje szavaival?  ezt szeretném kérdezni. Illetve ön szerint problémát jelente az, hogy az Országgyűlés már két éve késlekedik az Alkotmánybíróság által elvárt jogszabályok megalkotásával? Ön szerint jelenthete jogalkalmazási problémát a Kúria számára, hogy az Alkotmánybíróság által elvárt, de meg nem alkotott jogszabályok által érintett ügyekben kell dönteni?

(16.10)

Mindezekkel együtt, hiszen nyilvánvalóan a beszámolókban csak részben található ügyekre vagy azokból szerintem hiányzó részekre utaltam, ezzel együtt szeretném még egyszer megköszönni Darák elnök úr, az elődje munkáját ezúton is. Én azt gondolom, hogy az Igazságügyi bizottság döntésében azért az ő munkájának elismerése is benne van, és az előttem szólókhoz hasonlóan azt gondolom, hogy meg kell hogy köszönjük a kollégáinak is, a Kúria alkalmazottjainak, bíráinak a munkáját. Én nagyon remélem, hogy az a megkezdett munka, amely az elmúlt években, úgy értékelem, többé-kevésbé minden alkalommal egyetértésre talált a Házban, folytatódni fog a következő években is. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiban.)




Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai