Készült: 2019.10.18.07:04:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2012.11.27.), 208. felszólalás
Felszólaló Horváth István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:23


Felszólalások:  Előző  208  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb mint vezérszónok szólaltam fel, most mint Szekszárd város polgármester képviselője, illetve aki szintén részt vettem azokon az egyeztetéseken, amelyek az elmúlt két hónapban voltak, és ha megengedik, egy-két ellenzéki hozzászólásra is szeretnék reagálni, illetve szeretném kiegészíteni a vitában elhangzott véleményeket.

Először is fontosnak tartom Szabó Rebeka képviselő asszony számára, amikor a HNT részvételét hiányolta ezeken az egyeztetéseken - Font Sándor elnök úr erre reagált -, hogy ezeken az egyeztetéseken azért a HNT végig részt vett. Sőt, az október 11-ei egyeztetésen a HNT észrevételezte, hogy háromszintes maradjon az eredeti kettővel szemben - nyilván ez teljesült -, illetve a HNT akkori képviselői támogatták, hogy a hegybíró jogállása újragondolásra kerüljön - az akkori jegyzőkönyvet olvasom -, valamint a hegyközségek számának a csökkentését javasolták, továbbá a területi elven lévő szavazást támogatták. Tehát azt gondolom, hogy most azon belül, hogy a területi elven belül milyen arányban meg hány hektár után, ezen lehet vitatkozni, de gyakorlatilag magát az elvet, hogy területalapú szavazás legyen, a HNT támogatta ezeken az egyeztetéseken.

Amit még itt a felszólalásokkal kapcsolatosan szeretnék tisztázni, és Gőgös Zoltán képviselőtársam felé szeretném jelezni, hogy ezt a hegyközségi törvényt nem lehet az agrárkamarai törvénnyel összehasonlítani. (Gőgös Zoltán: Miért?) Tehát az agrárkamarai törvényt teljesen más termékpályáról, teljesen más feladattal, céllal hoztuk létre, illetve működik. A hegyközségek nem is részei az agrárkamarának, nyilván azért, mert ez egy más típusú termelést, más típusú érdekszövetséget jelent.

Azt el szeretném mondani, hogy gyakorlatilag ebben az esetben az almát az almával lehet összehasonlítani, hiszen itt borvidékek vannak, itt eredetvédelem van, itt több ezer éves hagyományok vannak, és azt gondolom, hogy ennek a védelme az, ami nagyon fontos a hegyközség szempontjából. Megmondom őszintén, itt többszörösen végigolvasva magát a törvényt, és az ellenzéki képviselőtársak véleményét is meghallgatva nem éreztem azt, hogy itt valamiféle érdekcsoportok lennének, és nem is szerencsés egy törvény kapcsán folyamatosan ellentéteket keresni, és folyamatosan szembeállítani az ágazatot. Azt gondolom, ez a hegyközségi törvény - ha megengedik, képviselőtársaim, akkor ezt így elmondom, és örülök, hogy figyelnek - igenis mind a szőlészeknek, mind a borászoknak az érdekeit képviseli.

(19.20)

Hiszen miről szól a hegyközségi törvény filozófiája? Arról a földről, ahonnan ez a szőlőtőke kinő, ahol a szőlőt megtermelik. Innentől kezdve minden egyes érdekképviselet a föld alapján, a terület alapján megy végig az egész rendszerben. Itt nincs ellentmondás a borász meg a szőlész között, hiszen mind a kettőnek az az érdeke - és itt Hörcsik képviselőtársam mondta nagyon jól -, hogy minőségi szőlőtermelés folyjon, illetve minőségi borkészítés folyjon.

A másik oldalon, amikor itt a finanszírozásról beszélünk, a hegyközségek minden egyes finanszírozásának alapja jelen pillanatban az a megtermelt szőlőmennyiség, ami azon a földterületen meg van termelve, illetve az abból előállított bor mennyisége. Ez adja meg a hegyközségek működésének az alapját. Tehát maga a járulékbefizetés gyakorlatilag a szőlő és a bor után van, mondjuk, kilencven-egynéhány százalékban minden egyes hegyközségnél, sőt a kunságinál területalapon nincs is hozzájárulás, a többieknél is csak nagyon minimális. Tehát gyakorlatilag a szőlőről beszélünk, és a borról beszélünk.

Itt épp ezért nem lehet ellentét, hiszen a felvásárlónak is az az érdeke, hogy jó minőségű szőlő legyen, az a szőlőtermelő, azon a területen, azon a borvidéken, és innen jön az eredetvédelem, hiszen azt a földet védjük, tehát azon jó minőségű termék legyen. Ha ezt kiviszi szőlőként, azért fizet járulékot, ha kiviszi borként, hiszen ott dolgozzák fel, azután fizet járulékot, de a földről szól ez a törvényjavaslat és a minőségről.

Higgyék el, Szekszárd polgármestereként számos esetben fel voltam háborodva azon, hogy járva a külföldi országokat vagy akár Magyarország különböző területeit, de talán ezt az egriek és a többi borvidéken, a villányiak is el tudják mondani, megjelenik valahol szekszárdi bikavér 300 forintért a polcon, és mindenféle bejegyzésű, budapesti meg egyéb kft.-k vannak rajta a palackon. Igenis mi azt gondoljuk, a helyben lakók, szekszárdiak, illetve a többi borvidéknek az ott élő emberei, akik azt a területet védik, ott igenis a kontroll fontos - beszéltünk itt az eredetvédelemről, a területleírásról -, hogy ezt csak helyben lehessen érdekérvényesíteni azokkal az emberekkel, akik megtermelik ezt a szőlőt, mert mindennek a szőlő alapja.

Ha ebből a törvényből mindenféle érdekcsoportokat meg ilyen összeesküvés-elméletet próbálunk - hogy mondjam - kitalálni, akkor pont nem látjuk az egész lényegét. Tehát én nagyon tisztelem Varga Géza képviselőtársamnak is a küldetéstudatát, amiben a nemzeti értékek védelme és a magyarságtudat szerepel minden egyes megnyilvánulásában, ez egy tiszteletre méltó dolog, ebben hasonlóan is gondolkodunk, de épp azért csodálkozom, hogy egy ilyen neoliberális, ilyen nemzetközi összeesküvést vél felfedezni ebben a hegyközségi törvényben, hiszen a sorok között pont ennek az ellenkezője van, hiszen pont a termelők, pont a helyben lakók érdekét képviseli.

Az is elhangzott Gőgös Zoltán képviselőtársam részéről, hogy itt a termelők ki vannak szorítva. Hogy lennének kiszorítva? Most már ismétlem sokadszor önmagamat. A termelők ott vannak, hiszen a terület alapján vannak a szavazatok legjobban érvényesítve ebben a dologban.

A törvényben az is benne van, hogy minden egyes termelő, akinek... - ezer négyzetmétertől van maga a szavazati lehetőség (Gőgös Zoltán: 10 ezer.), minden egyes megkezdett hektár a nullától kezdődik. (Gőgös Zoltán: Ja, értem.) Tehát mindenki, akinek ezer négyzetméter fölötti területe van, már egy szavazattal rendelkezik. Itt senki nincs kizárva. Ezer négyzetméter alatt önkéntesen lehet, szavazati jog nélkül, de önkéntesen lehet valaki magának a hegyközségnek a tagja (Gőgös Zoltán: Sokra megy vele, Pista!), de ezer négyzetmétertől már számít egy olyan - úgymond - volumennek, ami már kimutatható és jelen van a borvidéken.

Tehát összességében én azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy vegyék figyelembe tényleg azt a szemléletet, hogy a törvényjavaslat-tevő, a Vidékfejlesztési Minisztérium szakpolitikusai, jogászai, illetve minden egyes magyarországi szakmaközi szervezet - beleértve a HNT-t - többszörös körön lévő egyeztetése után létrejövő anyagot vizsgálunk, ahol egyetlenegy szempont van, és azt pont Zsolt sokszor el szokta mondani, hogy 1936-ban volt legjobban a hegyközség... (Tiffán Zsolt felé:) Harminchányban? (Tiffán Zsolt nyolcat mutat.) '38-ban. Az 1938-as hegyközségi törvényhez, a területalapokon lévő gyökerekhez ment vissza ennek a törvénynek az alkotója, és nyilván azokkal együtt a mai kornak megfelelő, a helyi érdekeket és a nemzeti érdekeket figyelembe vevő alkotást hozta most létre.

Tehát én azt kérem, hogy ebből tényleg szakmai vita legyen, mert akkor azt gondolom, hogy egy konszenzusos döntést lehet erre vonatkozóan létrehozni, de ha ebből megint ilyen politikai összeesküvést csinálunk, akkor azt gondolom, hogy nem. Tényleg Gőgös Zoltán képviselőtársamnál volt, hogy magához a törvényhez igazából érdemi kritika, hozzászólás, vélemény nem hangzott el. Tehát nem tudunk ebben vitatkozni (Gőgös Zoltán: Majd a módosító!), mert tényleg, Zoltán, azon kívül, hogy az ellenzéki szembenállás megnyilvánulását próbálja érvényesíteni itt a vitában, legalábbis felszólalásában ez volt, magához a hegyközségi törvényhez érdemi kritika nem érkezett.

Tehát én azt gondolom, hogy ez az a törvény, ha félretesszük a pártpolitikai hovatartozást és csak a szakpolitikai kérdéseket nézzük, ez mindannyiunk számára közösen vállalható, a több ezer, kétezer éves magyar szőlőtermesztési hagyományokat, a hungarikumot és azokat a borvidékeket, az ott élő emberek munkáját és a szorgalmát védjük meg ezzel a törvénnyel, és ezért én azt gondolom, hogy gondoljuk át, és szakpolitikai alapon az ellenzék részéről is kapja meg ez a törvényjavaslat a támogatását.

Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  208  Következő    Ülésnap adatai