Készült: 2020.08.12.00:47:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

118. ülésnap (2020.04.08.), 121. felszólalás
Felszólaló Dr. Pósán László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:34


Felszólalások:  Előző  121  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/9920. számú javaslat, amely a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításait tartalmazza, ezenkívül tartalmazza még két másik törvény néhány passzusának módosítását, a Nemzeti Földalapról szóló törvényét, ahogyan ezt államtitkár úr említette, illetve a szakképzéshez kapcsolódóan. Nem kívánom megismételni mindazt, amit államtitkár úr mondott, csak szeretném jelezni, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat apropóján azon esetleges félelmek, amelyek arra vonatkoznának, hogy csökkenne az állami termőföld aránya, ez nem igaz. Lényegében, ahogy államtitkár úr is elmondta, az intézmények az eddig is használt, az oktatáshoz kapcsolódó földterületre vonatkozóan szeretnének vagyonkezelési jogot. Tehát ebből a szempontból ilyen típusú félelmekre nincsen ok.Amit én fontosnak tartok ehhez kapcsolódóan még megjegyezni, az nem önmagában a Földalapról szól, de a finanszírozásról mindenképpen, amellyel államtitkár úr zárta. Itt én különösen kiemelendőnek tartom azt az aspektusát és azt a szempontrendszerét a javaslatnak, amely beemeli az értékelésbe és a finanszírozási kritériumok közé a nemzetközi visszajelzések fontosságát, magyarán, hogy a magyar egyetemek a nemzetközi megmérettetésben hol és mint szerepelnek, a nemzetközi rangsorokban milyen pozíciót tudnak betölteni. Tudjuk, hogy rengetegféle ilyen nemzetközi mérési kritériumrendszer van. Ennek függvényében más és más pozíciókat tudnak az egyes hazai egyetemek elfoglalni, de trendeket mindenképpen jeleznek, és azt gondolom, hogy helyes, ha ez a későbbiekben bekerül azon elvek közé, amelyek a finanszírozást meghatározzák.

Ennek már csak egy továbbgondolandó feladata van, de ezt nyilván nem ennek a törvénynek a keretében kell rendezni, hogy ezeket a szempontokat utána az intézmények falain belül is le lehessen bontani. Magyarán, ez a fajta teljesítményelv az egyetemek egyes karain belül, intézetein, tanszékein belül is értelemszerűen hangsúlyosan szerepet kaphassanak, és személyre lebontottan is érvényesíthetők legyenek. Szerintem ez egy jó és hasznos irány. Egyébként tudomásom szerint a legtöbb hazai egyetemen ilyen típusú gondolkodás már el is indult, vagy ilyen munkacsoportok fel is álltak, hogy az egyetemek falain belüli teljesítményhonorálásokat hogyan és milyen kritériumok mentén kelljen megcsinálni.

Nyilvánvalóan nagyon nehéz egységes rendszert kitalálni, hiszen nagyon sokféle tudományterületnek nagyon sokféle kritériuma van, de természetesen erre törekedni kell.

Én kifejezetten hasznosnak tartom a javaslatnak azt a részét, amely arra vonatkozik, hogy az állami felsőoktatási intézményekkel azonos feltételek mellett lehet egyházi és magán felsőoktatási intézményeknek is állami finanszírozást adni, amelynek a kritériumait és az elvi kereteit világosan lefektetik. Ehhez szükségeltetik a szakminiszteren kívül még az államháztartásért felelős miniszter egyetértése is, tehát ilyen értelemben pénzügyi, gazdasági szempontból kellőképpen körül van járva.

A törvényjavaslat szakmai módosításait én a magam számára nézve logikailag öt csoportba sorolom. Az első a felsőoktatás szervezeti kérdései, a hallgatókat érintő kérdések, a felsőoktatás nemzetköziesítését elősegítő javaslatok, a pedagógusképzésre vonatkozó javaslatok, illetve a deregulációs javaslatok. Ha a felsőoktatási szervezeti módosításokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy itt egyrészt van egy komoly jogi aktualizálás, ha úgy tetszik, lényegében technikai módosítás. Olyan típusú változtatásokat kell átvezetni a felsőoktatási törvényen, amelyek egyébként más területen már bekövetkeztek, például a szakképzésben bekövetkeztek. Szakképző intézmények kerültek felsőoktatási fenntartásba is, tehát értelmes és logikus, hogy az itt bekövetkezett változásokat, jogi módosulásokat a felsőoktatást szabályozó törvényben is megjelenítjük.

Hasznosnak tartom azt a felvetést vagy módosító javaslatot, mely szerint a felsőoktatási intézmény mint jogi személy további jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet tud létrehozni. Ez különösen abban az esetben lesz fontos a napi gyakorlat szempontjából, amikor egy intézménynek olyan egységei vannak, amelyek földrajzilag egyébként jóval távolabb helyezkednek el. Ilyenkor a napi ügyintézés szempontjából ez egy jelentős könnyebbséget jelent. Már most is vannak értelemszerűen ilyen intézmények, a jövőben is lesznek. Ilyen szempontból erre jóval rugalmasabb lehetőséget tudunk kínálni.

A hallgatókat érintő módosítások tekintetében, azt hiszem, hogy a pedagógusképzésre vonatkozó előterjesztés kifejezetten szerencsés, hiszen itt gyakorlatilag új felvételi eljárás nélkül vehet fel valaki tanárszakot mesterképzési szakokkal párhuzamosan, tehát nem kell ilyen értelemben egy esztendőt várni. Ez jelentősen meggyorsít dolgokat. A szakmai tanárképzésben ez biztos, hogy nagy segítséget jelent, mondjuk, a mérnöktanárok esetében, de egyébként a közismereti tárgyakat oktató, a közoktatásban majdan dolgozó pedagógusképzés szempontjából is jelentős segítséget tud nyújtani. Ezzel együtt emeljük ki azt, hogy a tanárszakot vállalók állami ösztöndíjjal támogatott féléve így legfeljebb két félévvel, de meghosszabbítható lehet.

A hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos szabályozást szintén előremutatónak tartom. Ebbe bekerül az is, hogy a felsőoktatási intézményben nemcsak a tanulmányaival nem összefüggő tevékenységet végezhet, mit tudom én, mondjuk, könyvtárban vagy tanulmányi osztályon, vagy a hivatalban, ha úgy adódik, hanem a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben is, hiszen erre is, hál’ istennek, egyre több példa van már az országban, hogy az egyetemek valamilyen módon tulajdonosok vagy tulajdoni hányaddal bírnak gazdálkodó szervezetekben.

A felsőoktatás nemzetköziesítésére vonatkozó előterjesztői javaslatok kifejezetten könnyebbséget jelentenek, adminisztratív vonalon mindenképpen. Intézményi hatáskörbe helyezi a képzési kimeneti követelménynek meghatározását az Erasmus+ program keretében létrehozott közös mesterképzések esetében. Szerintem ez kifejezetten helyes. Kimondja azt is a törvény, hogy a különböző feltételek teljesülése vagy különböző feltételek megléte esetén nem kell kötelezően betartani azt az eddigi szabályt, hogy a képzéshez szükséges kreditérték egyharmadát kötelezően az adott intézményben kell megszerezni. Én azt hiszem, hogy ez így szerencsés, és kifejezetten előmozdítja azt, hogy sokkal nagyobb legyen, akár nemzetközi vonatkozásban is az együttműködés és a közös képzés aránya, ami ebből a szempontból elősegíti a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazódásának a folyamatát.

(15.30)

Az orvosi képzésben részt vevők meg egyáltalán a szakma tudomásom szerint nagyon régóta foglalkozik azzal a problémával, hogy ha valaki még az amúgy is hosszú orvosképzés után  a graduális képzést említette az államtitkár úr, az hat év, de azért tegyük hozzá, hogy erre ráépül még a szakképesítési rész is, a szakvizsgához vezető út, és ez attól függő, hogy ki milyen területet választ, de bizony átlagosan 4-5 évvel nyugodtan számolhatunk, tehát ez egy nagyon-nagyon hosszú idő  akar tudományos pályát is folytatni, valljuk be őszintén, hogy az egy hihetetlen hosszú időtartam. Ez a mostani javaslat lerövidíti valamelyest az ehhez kapcsolódó időtartamot, egy olyan lehetőséget biztosít, ami, tegyük hozzá persze azt is, hogy nem könnyű, tehát orvostanhallgatóként a két utolsó évben még mellette elkezdeni PhD-kurzusokat felvenni, krediteket gyűjteni nem könnyű, de ne zárjuk el a lehetőségtől mindazokat, akik ezt be akarják vállalni. Úgyhogy én ezt kifejezetten örvendetesnek és üdvözlendőnek tartom, ahogyan azt is, hogy egyszerűsödne a magyar és a külföldi közös képzéseknek az akkreditációja.

Ugyancsak életszerű és az eddigi felesleges bürokráciát leegyszerűsítő dolog az, hogy az egyetemi tanári kinevezéshez nem szükséges a MAB-szakértő véleménye akkor, ha az oktató eleget tesz a törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, és olyan külföldi intézményben volt foglalkoztatva egyetemi tanári munkakörben, amit egyébként az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség valamely akkreditáló egysége akkreditált.

A deregulációs javaslatokat én külön nem részletezném, hiszen ezek alapvetően mindig azt a célt szolgálják, hogy számos kérdéskör egyszerűsödjön, és ne terhelje feleslegesen a jogrendszert. Itt már csak egyetlenegy dologra hívnám fel a figyelmet, hogy a deregulációs javaslatok apropóján kikerül a törvényből az a megfogalmazás, ami úgy szól, hogy pedagógiai alkalmassági vizsgát nem kell tenni. Szeretném megjegyezni, hogy ezzel maximálisan egyet tudok érteni; nem azzal, hogy ne legyen ilyen, hanem azzal, hogy ez a forma eltűnik, mert ez a forma, ami eddig volt  minden jó szándék ellenére be kell vallani -, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hiszen egy 10-15, maximum 20 perces elbeszélgetésből egy pályakezdővel gyakorlatilag sok minden nem derül ki. Amit meg kell valósítani, az sokkal inkább az, hogy az alkalmasságnak a folyamatfigyelése és a folyamatkontrollálása épüljön be a pedagógusképzésbe.

Csak egyetlenegy rövid statisztikát említenék ennek indokoltsága alátámasztására: 2013 és 2018 között, öt év alatt az ELTE-n 18 olyan minősítés történt, amire azt mondták, hogy az illető nem alkalmas pedagógusnak: a Debreceni Egyetemen 18; a Szegedi Egyetemen 14; a Pázmányon 13; a Miskolci Egyetemen 1. Ha ezt összevetjük azzal a létszámmal, hogy hányan tanultak egyébként ezen évek során valamilyen tanárszakon, akkor látjuk, hogy igazából ez a szűrő nem váltotta be a reményeket, úgyhogy nincs értelme ezt fenntartani. Azt a részt kell kiépíteni és működtetni jól, ami a folyamatfigyelést teszi lehetővé, annak sokkal több értelme van, úgyhogy ezzel a deregulációval mindenképpen egyet tudok érteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  121  Következő    Ülésnap adatai