Készült: 2024.03.29.00:58:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

281. ülésnap (2013.05.23.), 326. felszólalás
Felszólaló Baráth Zsolt (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:41


Felszólalások:  Előző  326  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a késői órában ki mennyire bír figyelni, örömmel tapasztalom azonban, hogy van egy-két hozzáértő, de most a jelenlévők kénytelenek lesznek meghallgatni a horgászlobbi igazi hangját.

Magyarország földrajzi helyzetét tekintve Európa egyik legértékesebb vizekben gazdag területén, a Kárpát-medencében helyezkedik el. Ivóvíz- és termálvízkészletei stratégiai jelentőséggel bírnak, és az elkövetkező években ezek a készletek egyre inkább felértékelődnek. A felszín alatti vízkészleteink mellett legalább ilyen értékeket képviselnek a felszíni természetes élővizeink és azok páratlan élővilága, éppen ezért óriási lehetőség rejlik Magyarország számára a természetes vizeink hasznosításában. A legnagyobb lehetőséget elsősorban a horgász-, az öko- és a falusi turizmus, illetve az ezekre épült szolgáltatások bevételei jelenthetik.

A magyarországi természetes élővizek halászati hasznosítási jogát az előző Fidesz-kormány alatt, 2000-ben pályázat útján adták oda 2015-ig, tehát 15 évre. A halászati jog birtokosa jogosult a vízterület halászatára, a halász- és horgászjegyek kiadására. A horgászengedély kiváltásánál kötelező az állami jegy és a szövetségi betétlap megvásárlása. A horgásznak egyesületi tagnak is kell lennie, ahol szintén fizet tagdíjat, mivel a törvény előírja a horgászszervezeti tagságot. Ezek után válthat területi horgászjegyet az általa horgászatra kiválasztott vízterületre. A horgászengedélyek ára így akár 20 ezer, de 60 ezer forint is lehet évente fejenként. Magyarországon évente több mint 400 ezren váltanak engedélyt, ebből körülbelül 330 ezer fő a Mohosz, a Magyar Országos Horgász Szövetség keretein belül, a többi különböző egyesületekben, szövetségekben. A Mohosz igazából érdekképviseletet nem ad, gyakorlatilag tevékenysége a versenysportra szűkült. A halászattal, horgászattal kapcsolatos rendelkezések meghozatalában ez a szervezet igazából részt sem vesz. A megyei szakigazgatási hivatalok halászati felügyelőit a halászlobbi nevezte ki, így az történik, amit a halászok akarnak, akár szabálysértési ügyekben, tiltásokban.

A magyarországi halászati gyakorlat példa nélküli. Nincs fogható kvóta, a halászati hasznosító saját hatáskörben határozza meg a használható halászeszközök minőségét és mennyiségét. Saját halastavakkal rendelkeznek, ahová azután az állami vizekből lehalászott halak kerülnek. Az ívási időszakban fajlagos tilalmak ugyan vannak, de az ellenőrzési jog is a halászoké, a gyakorlatban minden halat elvisznek, amit megfognak, hisz van hová vinni. Ezen kellene változatni úgy, hogy a tavaszi időszakban meg kellene tiltani a halászatot.

A törvényjavaslat, ez a sok egyesből, négy darab egyesből és egy darab hármasból álló, kimondani is kicsit nehéz, 11113. számú törvényjavaslat már nevében is sántít, és mélyen felháborítja a több százezer magyar horgászt, a természetért aggódó állampolgárt, hisz a törvényjavaslat olvasásakor rögtön felmerül a kérdés, hogyan valósítható meg a címben említett halvédelem, ha Európában egyedülállóan Magyarországon továbbra is megengedik a természetes vizeink kereskedelmi célú halászatát, nemhogy megengedik, de még további előnyöket is biztosít a halászok számára. Ami a leghihetetlenebb ebben a törvényjavaslatban, hogy a természetes élővizeinken a tavaszi ívásig, a szaporodási időszakban továbbra sem tiltja a halászatot. Tudni kell, a halászok ekkor merítik éves fogásuk mintegy 80 százalékát, ami azért kegyetlen, mert a szaporodás időszakában még a dúvadnak is kijár a védelem, nemhogy a vizeink őshonos halainak. Ebben a kérdésben egyébként a horgászok már döntöttek, és elutasították azt a törvényjavaslatot, és népi kezdeményezésbe fogtak, amivel szeretnék elérni, hogy a tavaszi időszakban a természetes élővizeinken, úgymint Tisza, Duna, Balaton, Körösök vidéke, semmiféle halászati tevékenységet ne lehessen gyakorolni. Az aláírásgyűjtés jelenleg is folyik, de ez nem hatotta meg a törvényalkotókat abban, hogy figyelmen kívül hagyják 400 ezer horgász akaratát, kívánságát, elképzelését.

Régóta várt törvényjavaslat áll azonban előttünk, el kell ismerni. A Fidesz már a 2006-os választások idején kampányolt a rablóhalászat beszüntetésével. Itt van a kezemben a színes 2006-os, a Fidesz zöldtagozatának a szórólapja: "Horgászok figyelem!" Ebből idézek természetesen. "2006 legyen a változás éve a horgászok életében is." Habár régen volt, de érdemes megfigyelni ezeket a mondatokat ezen a szórólapon. "1. Szüntessük meg az ipari méretű rablóhalászatot a természetes élővizeken! A természetes élővizek közös természeti kincseink, halállományuk változatosságát és halbőségüket gyarapítani kell. Ehhez az iparszerű halászatot be kell szüntetni, helyette az élőhelyfejlesztésnek és a halállomány-fejlesztő gazdálkodásnak kell lépnie. 2. Változás kell az állam hozzáállásában, üres szavak helyett tettek, üzleti nyereség helyett az embereket szolgáló rendszer szükséges. A nyugdíjasoknak elérhető árú engedélyt, az egyesületeknek több ellenőrzési lehetőséget, a fejlesztésekbe és a haltelepítési tervekbe több beleszólást kell biztosítani. 3. A halállomány védelméhez a jogszabályok szigorítása és hatékony ellenőrzés szükséges.

(0.10)

4. A horgászturizmus jelentősen segíthet a munkahelyteremtésben a legrászorultabb térségekben is. A horgászturizmushoz a legfontosabb a hal. Hal nélkül nincs horgászat, nem jön a vendég, nincs új munkahely. A vendéghorgásztatás bevételeiből csökkenteni kell a helyi horgászok költségeit is. Támogassa ön is a programot."

Még egyszer, a Fidesz 2006-os választási kampányából így szólt a horgászokhoz.

A tavaszi Fehova-kiállításon Semjén Zsolt kiemelte a horgászturizmus gazdasági és munkahelyteremtő lehetőségeit, Áder János köztársasági elnök évek óta támogatja ezt a törekvést. Fideszes politikusok - Varga Mihály, dr. Illés Zoltán - nyilatkozatait lehet látni a hett.hu weboldalon, ahol elkötelezettek a természetes vizek rablóhalászatával szemben. Érthetetlen, hol vannak ezek a miniszterek, államtitkárok, politikusok a törvényalkotásnál, mert ez a törvényjavaslat nem ebbe az irányba mutat.

A törvényjavaslat a laikus állampolgár számára elfogadhatónak tűnhet első olvasatra, mert úgy látszik, mintha halászati korlátozásokat vezetnének be, de ebből semmi nem igaz. Ez a javaslat félrevezető, a hozzá nem értőket becsapó és elfogadhatatlan a horgásztársadalom számára. Ez egy teljesen a halászlobbi akaratával megegyező javaslat, amivel a horgászok száját kívánják betömni, a hozzá nem értő vagy megalkuvó Fidesz-politikusok számára pedig egy újabb lehetőség arra, hogy hátradőlve elmondhassák, ezt a kérdést is megoldottuk. No de hogyan?

A törvényjavaslat elfogadásával gyakorlatilag semmiről nem döntünk, hisz az előterjesztés nem tartalmaz konkrét szabályozásokat. Ezt majd a végrehajtási rendelet határozza meg, ami egyelőre ismeretlen számunkra. Csak általános iránymutatások vannak ebben az anyagban megfogalmazva homályos feltételes módban: a hatóság elrendelheti, betilthatja, megengedheti, szükség szerint intézkedhet s a többi. Akik a horgászok oldalán állnak, tudják, hogy mit jelentenek ezek a hatóságokra bízott intézkedések vagy korlátozások. A hatóság emberei szintén a halászlobbi delegáltjai, tehát ha tág mozgásteret biztosít az értelmezésben a törvény, ne legyenek illúzióink, hogy nem a halászérdekek érvényesülnek.

Különösen felhívnám a figyelmet egy nagyon lényeges pontra, ami talán a legvitathatóbb része a javaslatnak, és a célja nem más, mint a 2015-ben lejáró halászati hasznosítói szerződések utáni időszakra is bebetonozni a mostani halászati jog tulajdonosait a következő tizenöt évre. Ez a törvényjavaslat 31. §-ának c) pontja, amely kimondja: a halgazdálkodási jog haszonbérletben kötött szerződés megszűnésekor eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti - s most jön a c) pont - a szerződés megszűnésekor fennálló haltelepítés meg nem térült költségeinek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű részét. Véleményem szerint a természetes nagy folyóvizekben ez mérhetetlen a nagymértékű halvándorlás miatt. Ennek más célja nincs, mint az, hogy a hasznosítói pályázat nyertese, ha nem a halászlobbi tagja, ne tudja birtokba venni a vízterületet, hisz óriási összeget kellene fizetnie a lepapírozott "áthalasítások" miatt. Különösen furcsa hozzáállás ez abban a tekintetben, hogy a Tisza-tó esetében pont az akkor még ellenzékben lévő Varga Mihály és Fazekas Sándor kezdeményező levelére törölték el a Mohosz kártérítési igényét az új nyertes hasznosítóval szemben. Ez az írásbeli kérdés 2009. november 3-án született, még az előző kormány idején, s még egyszer mondom, Varga Mihály és Fazekas Sándor ennek az írásbeli kérdésnek az írója, és az akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Gráf József válaszolt rá.

Végezetül pár kérdés felmerül a törvényjavaslattal kapcsolatban, amin érdemes elgondolkodni. Miért nem az uniós szabályozáshoz igazodik a magyar törvényjavaslat? Hogyan engedhető meg, hogy olyan halászok tevékenykedjenek a természetes élővizeken, akik családi vállalkozásban egyben magánhalastavak tulajdonosai is? Miért nem szüntetik be teljes egészében a kisszerszámos halászatot, ami többségében nem más, mint szakmai hozzáértés nélküli szabadrablás és természetkárosítás? Miért nincs a Magyar Turizmus Zrt.-nek a horgászturizmus fejlesztésére még csak gondolata sem, amikor közel 50 millió fanatikus horgász van Európában, Magyarország pedig a legtöbb természetes felszíni vízzel rendelkezik? Miért nincs beleszólásuk a vízparti települések önkormányzatainak a vízterületek hasznosításába?

Végül egy utolsó gondolat, amelyre a választ is szeretném elmondani. Miért van az, hogy a közel 400 ezer horgász mindig mindent elveszít az alig 150-170 fő halásszal szemben? Ennek két fő oka lehet. Óriási uniós pénzek landolnak a halászati operatív program keretében a magyar akvakultúra fejlesztésére, és ezeknek a pénzeknek a szétosztása a halászlobbi kezében van. Így már könnyen érthető, ha az ellenzéki politikus kétharmados kormányzási hatalom birtokában már egész máshogy látja a hazai vizek hasznosításának helyzetét. A második válasz: a Magyar Országos Horgászszövetség, azaz a Mohosz kiszolgáltatott helyzetben van, hisz a törvényalkotóktól függ a léte. Ugyanis ha kiveszik a törvényjavaslatból a kötelező horgászszervezeti tagság feltételét az állami jegy kiváltásához, akkor mintegy 600-660 millió bevételtől esik el évente, és rögtön elveszti 300 ezres tagságának több mint a felét. Ezzel a helyzettel bármikor elérheti a halászlobbi, hogy elfogadható magatartást mutasson a halász-előterjesztésekkel kapcsolatban.

Összességében: ez a törvényjavaslat nem más, mint halászati javaslat, ami álszent módon a halgazdálkodás és halvédelem mögé bújtatott gazdasági érdek. A természetes élővizeken mindenfajta profitorientált halászati tevékenységet be kell szüntetni. A munkahelyteremtő tógazdasági haltermelést támogatni kell, és az idejétmúlt rablóhalászatnak le kell vonulnia a természetes vizekről.

Ezek alapján ebben a formában ezt a törvényjavaslatot támogatni nem tudjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  326  Következő    Ülésnap adatai