Készült: 2021.06.14.22:16:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 86. felszólalás
Felszólaló Dr. György István
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:20


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, és még egyszer elnézést kérek. (Dr. Gyüre Csaba: Elnézzük.) Köszönöm. Először engedjék meg, hogy néhány mondatban összefoglaljam a törvényjavaslat kronológiáját. A T/10736. számmal ellátott törvényjavaslatot 2020. május 26-án nyújtotta be a kormány. Az azóta eltelt időben június 3-án került sor a javaslat általános vitájára, június 9-én  ahogy arra a háznagy asszony utalt  a Kulturális bizottság folytatta le a részletes vitát, a Törvényalkotási bizottság pedig június 18-án folytatta a jogalkotási munkát, melynek során a bizottság kormánypárti tagjainak javaslatára további módosításra irányuló szándék is megfogalmazódott összegző módosító javaslat formájában, elsősorban a törvény technikai korrekciójával, illetve koherenciájának erősítésével kapcsolatban.

Az Országgyűlés támogatása esetén egy olyan törvényjavaslatot fog elfogadni, amely több törvény módosítását irányozza elő. Az első a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, amelynek módosítása lehetővé teszi, hogy a Műemléki Tanácsadó Testület feladatköre átkerüljön az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörébe, továbbá átalakítja a jelenleg hazánkban lévő 15 ezer egyedileg védett műemléki érték hármas kategóriarendszerét egy kettős kategóriájú rendszerré, erősítve ezzel az állam védelmét és annak összeegyeztethetőségét a részközösségi érdekekkel, továbbá megkönnyíti a kastélyok és kúriák felújítási munkáit oly módon, hogy a szakmaiság és a műemléki szempontok sem szorulnak háttérbe.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Kulturális bizottság valamennyi ellenzéki és kormánypárti tagja is támogatta azt, hogy a Kulturális bizottság június 9-ei ülésén felszólalhasson a törvényjavaslat kapcsán a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete elnöke is. A kormány nyitott volt a civil társadalom visszajelzéseire és a szakma képviselőinek véleményére, és módosította is a törvényjavaslatot. Az eredeti javaslatban szereplő „kiemelt műemlék” és „nem kiemelt műemlék” kategóriák helyett kormánypárti javaslatra az említett előzmények után, szakmai háttérrel rendelkező civilek megalapozott visszajelzése alapján „védett műemlék” és „kiemelten védett műemlék” kategória elnevezések használatára tesz javaslatot a kormány.

A javaslat mindezek mellett lehetőséget teremt a helyi önkormányzatok számára a helyi építészet további védelmére, hiszen opciót biztosít a helyi védett épületek számbeli növelésére. Abban az esetben, ha az országos védettség megszüntetésre kerül, kötelező lesz vizsgálni, hogy a helyi védelem feltételei fennállnake, illetve hogy a helyi közösség számára milyen értéket hordoz a vizsgált épület vagy hely.

Szintén utalt rá a háznagy asszony, hogy a szövegben megjelenik az Európai Parlament és Tanács 2019. április 17-én megalkotott, a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló 2019/880. számú rendeletének hazai jogrendszerbe való beépítése. Tehát további célként állapítható meg, hogy jogharmonizáció is történik, hiszen itt a kulturális javak tiltott kereskedelme, elvesztése és elpusztítása elleni hatékony védelem, továbbá a kulturális javak fosztogatásával és az így szerzett műemlékek értékesítésével szembeni fellépés is szintet léphet.

A kulturális javak iránt gazdasági és művészeti értékük miatt nagyfokú a kereslet a nemzetközi piacon. Az erős nemzetközi jogi intézkedések és a meglévő eszközök hatékony végrehajtása nélkül különösen a háborús övezetekből származó vagy illegálisan feltárt kulturális javak az árnyékgazdaságba kerülhetnek. Ennek megfelelően az Európai Uniónak különös tekintettel a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás megelőzésének tilalma miatt kell a harmadik országokból jogellenesen kivitt kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejutását, behozatalát megakadályoznia. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy gyanús szállítmányok esetében beavatkozhassanak és meghozhassanak minden szükséges intézkedést ezen kulturális javak lefoglalása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A már elhangzottakon túlmenően a törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy az úgynevezett Budapest-törvény, a 2018. évi XLIX. törvény módosításával a Citadella erődöt és annak közvetlen környékét a közérdek maradéktalan érvényesülése mellett kell felhasználni, fenntartani, valamint helyreállítani, ez pedig kiemelt jelentőségű közfeladat. A módosítás ezt a közérdekű státuszt erősíti meg, egy szintre emeli a budai Palotanegyed rekonstrukciójának jelentőségével, hiszen kimondja, hogy a világörökségi védettséghez méltó módon hasznosítható a Citadella környéke, kizárva ezzel a magánérdekek korábbiakban már sajnálatosan tapasztalt megjelenését. A Citadella ingatlana kizárólagos tulajdonosa a magyar állam. Az ingatlan kiemelkedő történeti és kulturális értéke miatt fokozott műemlékvédelemben részesül, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékegyüttes.

(12.20)

Emellett a területet 1987 óta világörökségi védelem is védi. Ezt az általános műemléki világörökségi védelmet egészíti ki a jelenlegi törvényjavaslat, amely meghatározza a terület közérdekű hasznosításának lehetőségeit, irányait. A törvényjavaslat továbbá a Citadella erőd rekonstrukciós helyreállítási munkálatainak elvégzése érdekében kimondja, hogy a terület vonatkozásában építési és változtatási tilalom nem rendelhető el, amely tényt egyértelműen indokolja a műemléki kiemelt jelentőség: hazánk nemzeti kincsei között foglal helyet, méghozzá előkelő helyet a Citadella.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat messzemenőkig összhangban áll a hazánk hagyományainak megőrzése érdekében végzett munkánkkal, ugyanakkor lehetőséget teremt a már megkezdett fejlődés további folytatására, amely mellett a kormány teljességgel elkötelezett. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat egy jó példa arra, és itt most visszautalok a Kulturális bizottság ülésére, hogy vannak olyan területek szerencsére, ilyen a műemlékvédelem ügye is, amikor a kormánypárti képviselők, az ellenzéki képviselők és a civil szakmai szervezetek is együtt tudnak működni egymással.

E szándék jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést a benyújtott törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai