Készült: 2021.06.22.02:42:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 194. felszólalás
Felszólaló Horváth László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Törvényalkotási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 7:33


Felszólalások:  Előző  194  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 25-én tartott ülésén megtárgyalta az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/10863. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta. Azt is mondhatnám, tisztelt Országgyűlés, hogy most ott folytatjuk, ahol államtitkár úr az előbb abbahagyta. De azt is tudom mondani, és ez egy jó dolog, hogy több körben folytattuk le ennek a törvényjavaslatnak a vitáját, hiszen egyszer a köznevelési törvény módosítása kapcsán már megelőlegeztünk egy vitát az iskolai erőszak visszaszorításának kérdéseiről, kezeléséről, majd utána következett egy több mint háromórás általános vita ebben a témakörben. De azt is el kell mondanom, hogy sajnos az az illúzió, ami az elején úgy tűnt, hogy valóság  csak később lett illúzió , nevezetesen, hogy a célokban egyetértünk és nem célvita lesz közöttünk, hanem eszközvita, az ezzel kapcsolatos várakozás sajnos részben alaptalannak bizonyult. Hiszen a Jobbik kivételével a baloldal olyan alaptalan, eltorzított és szokása szerint a társadalom egyes csoportjaiban félelmet, szorongást generáló támadás célpontjává tette ezt a törvényjavaslatot, amely sajnos elvitt minket az eredeti szándékunktól, legalábbis én így gondolom.

Nem akarom elmondani mindazt, amit az általános vitában államtitkár úr az expozéjában és az általános vita zárásakor a zárszavában is elmondott. Ezek tényszerű dolgok. Egyet szeretnék kiemelni, azt, hogy az előttünk fekvő javaslat elemei mind-mind a megelőzésre, a visszatartásra, és ha nagy szükség van rá, akkor az elrettentésre, ha meg még nagyobb a baj, akkor a gyors és hatékony beavatkozásra adnak lehetőséget. De azt állítani, hogy az elmúlt években a kormány semmit nem tett, és most feltartott kézzel áll a szakadék szélén, az egy teljesen megalapozatlan, alátámaszthatatlan érvelés, mert aki ezt mondja, az az elmúlt évtizedben nem volt itt Magyarországon, vagy abszolút mélyen alultájékozott. Nem akarom felsorolni azokat az elemeket, azokat a pedagógiai képzéseket, azokat az új szolgáltatásokat az iskolapszichológustól a szociális segítőn keresztül a mentálhigiénés képzésen át, meg mindenféle programokon át és tanodán át, s a többi, amik idetartoznak. Csak arra kérem önöket meg a bírálókat, hogy ezt az álláspontot ne tekintsék még maguk előtt sem egy reális álláspontnak.

Az első fontos eleme, vagy a legfontosabb, de talán nem is a legfontosabb, hanem a letámadottabb eleme ennek a törvényjavaslatnak az iskolaőrség intézménye. Azt itt is tegyük hozzá, államtitkár úr is elmondta, hogy iskolarendőrök eddig is voltak az iskolákban, több mint 3 ezer intézményben, általános iskolákban és középiskolákban. Igaz, sokkal kevesebb időt töltöttek ott, de a bűnmegelőzés, a drogprevenció, a baleset-megelőzés tekintetében voltak. Tehát ne törjünk ki pánikban, hogy úristen, megjelenik a rendőr az iskolában, mert hál’ istennek, eddig is megjelentek ott a rendőrök, s nagyon hatékony és üdvös segítséget nyújtottak az iskoláknak. És azt se tessék mondani, hogy kötelezően mindenhol gumibotos, bilincses, gázfegyveres emberek szállják meg az iskolákat, mert nem erről van szó. Világos, hogy oda mennek és ott lesz iskolaőrség, ahol ezt kérik a helyiek. S ha már nem fogják kérni, mert azt mondják, hogy beteljesítette a küldetését, akkor meg majd nem lesznek.

Viszont ahol kérik, oda mennek. Tudok erre példát mondani önöknek. Például Hajdúhadházon, ahol alig egy hónappal ezelőtt bántottak súlyosan egy tanárt. Vizsga közben kétszer felsőtesten rúgták, majd menekülésre kényszerítették a tanteremből. És tudják, hogy miért? Azért, mert vizsga közben arra kérte a diákot, hogy ne használja a mobiltelefonját. És aztán a rendőrség is megjelent, igen. Aztán fegyverrel jelent meg a rendőrség, mert erre szükség volt.

Az iskolaőrség első számú feladata a megelőzés, a prevenció, a visszatartás, az elrettentés, de az olyan esetben, mint ami Hajdúhadházon volt, a beavatkozás. Azért tegyük már lehetővé, hogy az áldozatok kapjanak védelmet. Az iskolaőrség az iskolában dolgozók és tanulók biztonságát és biztonságérzetét fogja növelni. Ne csak az elkövetőknek keressünk állandóan menlevelet meg felmentést! Igenis sok helyen, több helyen  számos példát tudok mondani, nem egyet, nem kettőt  gondolják úgy, hogy lehet helye, és van segítség az iskolaőrségben. És ők szeretnének élni ezzel a lehetőséggel. Miért akarnánk tőlük elvenni ezt a lehetőséget? S még egyszer mondom, nem kötelező, hanem aki kéri, annak hozzáférhető.

A másik fontos elem a büntethetőségi korhatár leszállítása. Sokat beszéltünk arról az általános vitában, hogy mi a család felelőssége. Talán abban is egyetértés volt közöttünk, hogy ennek az egész ügynek a gyökerei nem az iskolában vannak. Az iskolában jelenik meg az erőszak, de a gyökere a családban van, és a családnak felelősséget kell viselnie azért, hogy az ő gyermeke hogyan viselkedik az iskolában.

A harmadik elem is ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben felelősséget kell viselnie, akkor negatív esetben számolnia kell a következményekkel is, akár a család- vagy iskolalátogatási támogatásnak a megvonásával is. Köszönöm szépen, elnök úr, letelt az időm.




Felszólalások:  Előző  194  Következő    Ülésnap adatai