Készült: 2021.06.23.19:35:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 176-180. felszólalás
Felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:06


Felszólalások:  Előző  176 - 180  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen sok egyetértési pontot találtam Ander Balázs képviselő úr fölszólalásában, konstruktív felszólalásában, bár én úgy éreztem… (Arató Gergely: Legközelebb majd arról fog beszélni, hogy a Jobbik…  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő úr, egy kis türelmet kérek szépen.

NACSA LŐRINC (KDNP): Nem tudom, nem hallom, amit egykori oktatási államtitkár úr mond, de majd…

ELNÖK: Jobb is, hogy nem hallotta. Folytassa, képviselő úr!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Kicsit úgy éreztem Ander képviselő úr felszólalásából, hogy már a következő témával egyben tárgyaltuk ezt a mostani törvényjavaslatot; vékony a határ, tehát könnyen át lehet lépni, ezt megértem, és talán én is meg fogom ezt tenni. Tisztelt Szakács Képviselő Úr! A bírósági döntést tudomásul vesszük, azt végre is hajtjuk, ettől még nem tetszik, és szerintem ez belefér a vélemény- és szólásszabadságba is. Ha képviselő úr szerint nem fér bele, vagy ön szerint nem kellene véleményszabadságot alkalmazni akár itt az Országgyűlés plenáris ülésén  ami szintén teljesen abszurd lenne , akár bárhol máshol, azzal én nem értek egyet. Tudomásul vesszük, végre is hajtjuk, de nem tetszik. Tény. Sérti az emberek igazságérzetét, az én igazságérzetemet is sérti, s akikkel beszéltem e témában, de Horváth képviselőtársam sokkal otthonosabban mozog a témában, és sokkal több érintett emberrel beszélt, ő is el tudja ezt önnek mondani.

Nagyon fontos, hogy amit ön mond az egyediségről vagy az általános érvényű szabályokról  sokszor olyan dolgok is szerepelnek a törvényekben és a jogszabályokban, amik soha nem történnek meg, de mégis van róluk jogszabály, mert föl kell rájuk készülni. Sokszor olyan dolgok is szerepelnek benne, amik nagyon egyedi esetet jelentenek, vannak olyan büntetési tételek például a büntető törvénykönyvben, amit eléggé elborzadva olvas mindenki, hogy milyen bűncselekmények is léteznek, és nagyon helyes, hogy nem kell annyi alkalommal alkalmazni, mint egyébként a törvény megengedné, mert nem történnek olyan súlyos bűncselekmények, ha bizonyos eseteket figyelembe veszünk, nem baj, sőt, kifejezetten jó.

De azt gondolom, hogy olyan dologban, amikor a társadalom igazságérzete sérül, egy parlamentnek, de egyébként a kormánynak is van egy lépéskényszere, van egy olyan kényszer, hogy márpedig lépni kell, van egy fölhívás a társadalom részéről, hogy lépni kell.

Sokszor elmegyünk a törvényjavaslatban egy téma felé. Engedjék meg, hogy én egy kicsit a nemzetiségi részre is kitérjek, amit Ritter képviselő úr már érintett, hiszen a nemzetiségi önkormányzatok kifejezett kérésére a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészül ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával. Nekünk az a célunk  és szerintem ez is lehet közös cél , hogy minél több Magyarországon élő nemzetiség a teljes köznevelési rendszerben, óvodától érettségiig nemzetiségi intézményekbe járhasson.

Ez szerintem egy fontos cél, ki is tűzhetjük magunk elé, hogy minél több nemzetiség saját berkein belül, egyébként állami támogatással elérhesse, hogy óvodától érettségiig nemzetiségi intézményekbe járhassanak a gyermekek, és akkor ezt kiegészítendő vannak olyan ösztöndíjak, ahol tanárok is és diákok is csereprogram keretében vissza tudnak menni, el tudnak menni, világot tudnak látni, megismerkednek az adott országgal. Ritter képviselő úr szerényen ezt nem említette, de a német nemzetiségnél ez bölcsődétől egyetemig megvan itthon, Magyarországon, ők járnak ebben legelöl. Én azt gondolom, hogy ezzel példát is mutatunk például a szomszédos államoknak, hogy hogyan lehet a nemzetiségi kérdést tisztán, egyértelműen, egyenesen kezelni.

Nagyon fontos, hogy a mostani törvénymódosítás a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények működési, felvételi körzetének meghatározásával és más döntésekkel kapcsolatban a nemzetiségi önkormányzati egyetértés kikérésének szabályozását összekapcsolja a nemzetiségek jogairól szóló törvény vonatkozó szabályaival, koherens lesz, egységes lesz, a nemzetiségek saját maguk tudják megmondani, hogy hogyan akarnak körzethatárokat, hogyan szeretnék a működési rendszerüket.

Ez egy jól bevált módszer, nagyon jól bevált módszer azért, mert itt van a nemzetiségek bizottsága  akik mögött egyébként ott vannak az országos nemzetiségi önkormányzatok  akár a törvényalkotás folyamatában, s ezáltal a konkrét véleményük és a javaslataik, általában legtöbb esetben az előremutató és a nemzetiségi oktatás-nevelés helyzetét jobbító javaslataik direktben, általuk kerülnek ide az Országgyűlésbe. Ne felejtsük el a mostani törvényjavaslat ezen részét sem.

S ne felejtsük el azt sem, hogy köszönetet mondjunk minden pedagógusnak a törvénymódosítás kapcsán, s mondjuk el azt is, hogy igyekszünk a lehető legtöbb mindent megtenni a pedagógusok védelme érdekében. A pedagógusokat, akik a jövő nemzedékét oktatják, nevelik, akik értéket adnak át, jó esetben közösséget szerveznek, akik a tudományra és az életre is nevelnek, őket tisztelet illeti és védelem, nem pedig deviancia, bántalmazás, fenyegetés, ezt nagyon fontosnak tartom.

S amikor most 10 százalékos béremelésről beszélhetünk itt  július 2-a van, elindult ez a folyamat , akkor azt is el kell mondani, hogy igenis meg kell becsülni a pedagógusokat, tovább kell menni a megkezdett úton. 2010-hez képest 355 milliárd forinttal többet költünk pedagógusbérekre, ez egy fontos állomás. A tegnapi nap, július 1-je is egy fontos állomás volt ebben a kérdésben, és szerintem ezen az úton nem megállni kell, hanem továbbmenni, úgyhogy a törvényjavaslatot támogatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  176 - 180  Következő    Ülésnap adatai