Készült: 2020.09.20.07:30:36 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 76 2016.09.19. 2:06  75-78

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Ha él a gyár, él a város. Dunaújvárosban szállóigévé vált ez a mondat, amióta a Dunaferr Zrt. vezetői tömeges létszámleépítést jelentettek be évekkel ezelőtt. Jelenleg komoly aktualitása van a fenyegetésnek, hiszen a mai napig több száz vasműs dolgozót bocsátottak el, az idén pedig újabb háromszáz fő menesztését ígérte a cégvezetés. A probléma tehát országos jelentőségű, hiszen a cég 2014-es mérlege már 21,1 milliárd forintos veszteséget mutatott. Ebből a számból is érzékelhető, mekkora veszélyben van a hazai acélgyártás utolsó bástyája.

A vasmű fenntartása tehát kormányzati beavatkozást igényelne, amit mind ez idáig hangzatos ígérgetésekkel helyettesítettek. Szijjártó Péter miniszter úr július 25-én Dunaújvárosban járva személyesen is szembesülhetett a problémákkal Szergej Gorkovtól, a Vnyesekonombank vezérigazgatójától, ennek ellenére konkrét megoldási javaslatról nem értesülhettünk.

A Jobbik már három éve megoldási javaslatcsomagot nyújtott be, amelyben javasolta, hogy a kormány kössön stratégiai partnerségi megállapodást az ISD Dunaferr Zrt.-vel, javítva a térség foglalkoztatási helyzetét, elősegítve a jövő szakembereinek képzését és helyreállítva az együttműködést a vasmű magyar beszállítóival. Személyes célom egyébként a vasmű megmentésével egyben a városom, Dunaújváros megmentése is, illetve hogy a stratégiai fontosságú hazai acélgyártást megőrizzük.

Éppen ezért három kérdés merül fel. Miért érdekelt a kormány Magyarország utolsó vasgyárának tönkretételében, illetve miért nem érdekelt a Dunaferr Zrt. megmentésében? Mennyiben segíti a cég életben maradását, ha az OTP felvásárolja a Vnye­se­ko­nombank ukrán pénzintézetét, Prominvest Bankot? Mi valósul meg a közeljövőben miniszter úr Dunaújvárosban tett hangzatos ígéreteiből, ami a paksi fejlesztésben való vasműs részvételről, illetve a Dunaferr modernizálásáról szólt? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 189 2016.09.27. 5:11  188-189

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szerettem volna reagálni a mai fideszes felszólalásokra, sajnos nincsenek itt képviselőtársaim, de szeretném, remélem, eljut majd hozzájuk az is, amit ma itt elmondok. Szeretnék reagálni Cseresnyés Péter államtitkár úrnak a Dunaferr-rel kapcsolatos mai, illetve múlt héten is elhangzott ígéreteire, amelyek bár dicséretesek, de ez sajnos igen kevés.

Örömmel értesültünk arról, hogy a hétfői felszólalásom után, amikor elmondtam a Dunaferr-rel kapcsolatos problémákat, a kormány végre meghallotta rajtam keresztül a dunaújvárosiak segélykiáltását, és még ha ideiglenes megoldásokat is, de legalább egy fél lépést tettek a probléma kezelése érdekében.

A napirend előtti felszólalásoknál, a mainál kormánypárti képviselők kérték, hogy maradjak a realitások talaján. Jó, maradjunk is akkor ott, de vegyük át sorrendben, hogy mik is a realitások. Azok a realitások, hogy a fideszes képviselők ismét politikai tőkét kívánnak kovácsolni a dunaferres dolgozók sikeréből, még úgy is, hogy a kohó felújítását maguknak akarják kisajátítani.

Mik a realitások? Nincs és sajnos valószínűleg nem is lesz junior program a Vasműben azokkal az ígérgetésekkel szemben, mint amit a fideszes képviselők elmondtak. De lássuk, mik a valódi realitások! Évek óta láthatjuk azt, hogy semmilyen politikai szándék nincsen a Dunaferr megmentésére. Ezt jól példázza az is, amikor legutóbb megkérdeztem Cseresnyés államtitkár urat a Dunaferr helyzetéről, egy szót sem ejtett arról, hogy hogyan kívánják támogatni a gyárat. S mit tesz Isten, a kérdésem után két nappal egyébként bejelentették Dunaújvárosban, hogy támogatják félmilliárd forinttal a Vasműt. Örülünk ennek a sikernek, de ez a siker leginkább a szakszervezetek kitartó munkájának, illetve bízom benne, hogy a mi nyomásgyakorlásunknak is köszönhető.

Viszont a kormánypárti képviselőkkel szemben, a mai felszólalásokkal szemben én ki szeretném emelni azoknak a szakembereknek az áldozatos munkáját, akiknek már évek óta, sokszor komoly lemondások árán is, de sikerült nyereségessé tenniük a Dunaferrt. Innen is gratulálok minden egyes vasműs dolgozónak, akik megállították az elbocsátási hullámot.

Már egyébként önkormányzati képviselőként is személyes feladatomnak éreztem a Dunaferr megmentését és az ott dolgozók hatékony és teljes érdekvédelmét. 2013-ban éppen ennek a szellemében hívtuk életre azt a munkacsoportot, amely Volner János frakcióvezető úr vezetésével a lehető leghatékonyabb módszerekkel igyekezett erre a súlyos problémára megoldást találni.

A realitás az, hogy ha akkor azt a kidolgozott javaslatunkat itt a parlamentben nem szavazza le a Fidesz, akkor talán annak a 242 főnek, akiket azóta elbocsátottak, továbbra is meglenne a régi állása a Vasműben, sőt talán újabb munkahelyeket is lehetett volna azóta teremteni. Már akkor is világosan látszódott számomra az, hogy a kormányzat csupán ígérgetésekkel akarja megoldani a felmerülő problémákat, tettekig soha nem jutottak el. Bár számtalanszor felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha a gyár léte veszélybe kerül, akkor az egész térség gazdasági és munkaerőpiaci stabilitása megbillen, de nemhogy konkrét lépések nem történtek ebben az ügyben, még egy parlamenti felszólalásra se futotta egy kormánypárti képviselőtől sem.

Úgy látszik viszont, hogy a fáradozásaink, a Jobbik fáradozásai, ha minimálisan is, de célt értek. Hosszú évek után a kormányzat végre vette a fáradságot és megtette az első kis lépést a magyar acélgyártás zászlóshajójáért. Innen is szeretnék akkor üzenni a kormánypárti képviselőknek, dicséretes ez a félmilliárd forintos támogatás, de édes kevés a megoldáshoz. Továbbra is sarkalatosnak tartjuk azt, hogy a kormány kössön stratégiai partnerségi megállapodást az ISD Dunaferr Zrt.-vel, és üljön tárgyalóasztalhoz mind a kormány, mind pedig a cégvezetés a dolgozókat tömörítő szakszervezetekkel, ezáltal is biztosítva Dunaújváros jelenleg bizonytalan jövőjét.

Kedves Képviselőtársaim! Szeretném felajánlani a kormánypárti képviselőknek a segítségünket, mert mi itt vagyunk, a Dunaferr és a dunaújvárosiak érdekét fogjuk szolgálni a jövőben is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és természetesen sok javaslatunk van, amelyeket az önök rendelkezésére is bocsátunk. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 100 2016.10.03. 2:12  99-102

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Parlamenti munkám során kiemelt figyelmet szeretnék fordítani Dunaújvárosra és a térségre, éppen ezért kellő aggodalommal is figyelek a Dunai Vasműre, hiszen bármi­lyen ottani változás kihat a gazdasági, a mun­ka­erőpiaci és minden más egyéb mutatóra a térségben.

A Vasmű több mint hatvan éve garantálja a térség stabilitását. Ennek megőrzése érdekében a jövőben mindent meg kell tenni mind helyi, mind legfelsőbb szinteken egyaránt. A Dunaferrnél dolgozó embereken ez nem múlik, hiszen mindent elkövettek már eddig is azért, hogy a vállalat működjön, és hogy még sokáig biztosítsa a környék jövőjét. Sajnos, ugyanezt Magyarország Kormányáról nem tudom elmondani. Hosszú évek nyomásgyakorlása következtében most végre tettek egy kis lépést, hogy a Dunaferrnél megálljon az elbocsátási hullám, de azt kell hogy mondjuk, ez sajnos csak ideiglenes, maximum két évre szóló megoldás.

Viszont például bevethető eszköz lenne a stratégiai partnerségi megállapodás a problémák kezelésére, amelyet sajnos a kormányzat eddig nem kötött meg a Dunaferr-rel. Hiszem, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalat eddigi gondjait azért sikerült megoldani, mert az ott dolgozók, a szakemberek, a dolgozókért aggódó vezetők és a szakszervezetek odaadó munkával és áldozatos teljesítménnyel kezelték eddig a jelentkező problémákat. Oda kéne végre figyelnie a kormányzatnak is ezeknek az embereknek a szavára, például a stratégiai partnerségi megállapodás keretein belül. Lehet, hogy sokat segítene, ha sok más multinacionális vállalat mellett ők is közvetlen kapcsolattal rendelkezhetnének a kormányzathoz, és az is lehet, hogy egy ilyen lépés megnyugtatná őket a jövőjüket illetően. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelt Miniszter Úr! Tehát adódik a kérdés, hogy mikorra tervezi a kormány a stratégiai partnerségi megállapodás megkötését az ISD Dunaferr Zrt.-vel. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 62 2016.10.10. 2:15  61-67

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyre aggasztóbb jövőképet mutat a szakképzések folyamatos leépítése és a szakmunkások hiánya Magyarországon. Az idei évben 55 ezer hely maradt üresen az állami szakképzésben, a szakközépiskolákban csak a helyek 39 százalékát sikerült betölteni. Nemcsak hogy rendkívül kevés a szakközépiskolákba jelentkező diákok száma, de nem biztosított a megfelelő számú, megfelelő minőségű gyakorlati képzőhely sem. Azon kívül, hogy a szakképzésbe felkerülő diákok elavult technológiával rendelkező iskolákba kerülnek, a gond már egészen az általános iskolában kezdődik, hiszen a legújabb kimutatások szerint az ott végző diákoknak problémát jelent az írás és az olvasás megfelelő elsajátítása is.

Folytatva a problémák sorát, a szakképzés kerettantervei későn jelentek meg, így nem volt kellő idő a megismerésére, kidolgozására. A szakközépiskolákban csupán heti hat tanóra jut mindarra, ami nem testnevelés vagy szakma, és a szakgimnáziumokban is kevesebb lett a közismereti óraszám. Ez azt eredményezi, hogy a szakképzésben részt vevő gyermekeket megfosztják a továbbtanulás lehetőségétől, elveszik tőlük az önképzés és az átképzés perspektíváját, ezáltal nem sajátíthatják el a gazdaság változásaihoz való alkalmazkodás képességét.

Napjainkban lassan elviselhetetlen mértékeket ölt a szakmunkáshiány hazánkban. Vannak olyan szakterületek, ahol a munkáltatók alig vagy egyáltalán nem találnak megfelelő szakembereket. A legkevésbé népszerűbb szakmacsoportok listája szinte teljesen összecseng a jelenlegi hiányszakmák névsorával. Ez pedig arra bizonyíték, hogy az érintett szakmaterületeken nem sikerült érdemi megoldást találni a szakmunkáshiányra, és a probléma egyre égetőbb. Ez a folyamat hosszú, de már rövid távon is káros a magyar gazdaságra nézve.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A következő kérdéseimre várom megtisztelő válaszát. Mivel kívánja motiválni a kormány a diákokat a hiányszakmákba való jelentkezésre, továbbá miért külföldről hoznának szakembereket a hiányszakmákba, miközben itthon egyre kevesebben jelentkeznek a szakközépiskolákba? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 66 2016.10.10. 0:53  61-67

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ismét egy bizonyítékot hallhattunk az önök elhibázott oktatáspolitikájára, ugyanis bevallottan elmondta, hogy a szakközépiskolákban 30 százalékban nem sikerült betölteni a helyek számát. Ez is éppen egy olyan bizonyíték, ami az önök tudatlanságát és a szakmához való nem megfelelő hozzáállásmódját tükrözi.

Az a sajnálatos helyzet, hogy a fiataloknak nincs jövőképük, külföldre vándorolnak, önök pedig bevallottan külföldi munkavállalókkal próbálják meg feltölteni azokat a hiányszakmákat, amelyekre megfelelő képzéssel, megfelelő oktatással magyar embereket, magyar fiatalokat tudnánk elhelyezni.

A válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 342 2016.10.24. 5:15  341-342

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár a 131 fideszes képviselőből csupán egy képviselő maradt itt, én azért el szeretném mondani azt a véleményünket, hogy az elmúlt időszakban történt események elég komoly aggályokat vetnek fel a Fidesznek a kormányzásra való alkalmasságát illetően. S bár biztosak vagyunk abban, hogy majd a purgatóriumban meg fogják kapni a méltó ítéletüket a hazugságaik, a lustaságuk, a kapzsiságuk, a kevélységük miatt, amennyiben változtatás nélkül el fogják fogadni az alkotmánymódosítást, nem finomkodom: ezzel hazaárulást fognak elkövetni.

De vegyük sorba a Fidesznek az előbb említett hét fő bűnét egyesével, amelyet a migránsválság kezelésekor, illetve nem kezelésekor követtek el! Az első az, hogy nem építették meg időben a kerítést. Mert tetszik vagy nem tetszik, mi már 2015-ben javasoltuk, hogy építsünk kerítést a határon a migrációs hullám megfékezése érdekében. Sajnos az idő minket igazolt, és ma már tudjuk azt, hogy egy időben megépített kerítéssel nem alakulhattak volna ki a Keleti pályaudvarhoz hasonló helyzetek Magyarországon.

(21.00)

De nem, itt nem érdekelte önöket a mi véleményünk, a megoldási javaslatunk, és ennek Magyarország itta meg a levét. Tehát feltehetjük a kérdést, ki is az igazi hazaáruló.

Nem hoztak létre önálló határőrséget; ez a második. A késlekedés itt is óriási problémát okozott, mert így is több százan jutottak át a határon kellő ellenőrzés híján, Magyarország és az európai állampolgárok létét veszélyeztetve. De nem, önök megint csak terelgették a dolgokat, ahelyett hogy azonnal lépnének a határaink kellő védelmének érdekében. Tehát feltehetjük újra a kérdést, ki is az igazi hazaáruló, kedves képviselőtársam.

Nem módosítottak időben alkotmányt; ez a harmadik. Vona Gábor már áprilisban javasolta, hogy azonnali megoldásra, az Alaptörvény módosítására van szükség az ország védelmének érdekében. De nem. Inkább belevitték az országot egy kétes kimenetelű, hosszú népszavazási procedúrába és a vele együtt járó mocskos kampányba. Inkább 19-re lapot húztak, és politikai hasznot reméltek, amelynek a magyar emberek itták meg a levét. Feltehetjük a kérdést, ki is az igazi hazaáruló.

Elterelték a figyelmet a szavazás fontosságáról fideszes bűnözőkkel. Természetesen, amikor az ország bajban volt, és akkor még önöknek a pénztárcájuk megtömése járt a fejükben, változatlanul tovább tolták a kis mutyijukat, nem is törődve a jelenleg is tartó migrációs válsággal. Akkor keresik az alacsony részvétel okait? Szerintem akkor magukban kellene majd körülnézni, uraim! Tehát ha keresik az igazi hazaárulókat, akkor maguk között keressék meg.

Az ötödik az, amikor 15 milliárd forintot elköltöttek egy felesleges népszavazásra. Mennyi mindenre lehetett volna költeni ezt a pénzt, uraim? Maradjunk akkor a témánál: lehetett volna akár a határőrségre fordítani. De nem, önök belementek egy népszavazás Vajna-kaszinójába, feltettek a rulettre 15 milliárd forintot, és sajnos úgy látjuk, el is vesztették. Ilyen erővel akár egy zsákba is csomagolhatták volna, és bedarálhatták volna egy helikopter rotorjába. Megkérdezném, hol is vannak az igazi hazaárulók.

Fegyvert adtak Brüsszel kezébe egy érvénytelen népszavazással. Magyarország és a magyar emberek elemi érdeke, hogy a migrációs hullámot megállítsuk, és az eddig beérkezett migránsokat nehogy Magyarországra telepítsék. Ennek az elemi érdeknek megy teljesen ellene Brüsszel. A bukott népszavazással pontosan Brüsszel kezébe adták a fegyvert, a magyar emberek érdekeivel szemben. Ennél aligha lehet nagyobb hazaárulás, kedves fideszes képviselőtársaim! És önök még minket tartanak hazaárulónak, amikor éles fegyvert adtak az ellenség kezébe?!

De vegyük akkor a legsúlyosabbat minden közül! Fizetős terrorista migránsokat továbbra is beengednének Magyarországra, hazánkba. Miközben arról beszélnek, hogy meg kell állítani a migrációt, a terrorizmust, saját anyagi érdekeik miatt továbbra is biztosítják, hogy olyan személyek érkezhessenek, akik a legveszélyesebbek lehetnek létbiztonságunkra. Az igazi terroristák soha nem a határon átjőve, hanem a fű alatt jöttek hazánkba. Az igazi terroristák, mint anno Carlos is, az állam tudtával és támogatásával jöttek hazánkba. Vajon ismerős‑e ez Rogán úrnak? Pénzért árulják a magyar emberek biztonságát, és ezek után minket és Vona Gábort hívják hazaárulónak.

Nos, szeretném összegezni. A bűn súlya mindig nagyobb, ha figyelmeztetnek rá, de elkövetik. A bűn súlya még nagyobb, ha lehetne javítani, enyhíteni a súlyosságán, de nem teszik. Kérem tehát tisztelettel fideszes képviselőtársaimat, hogy ne tetézzék tovább bűnösségüket. Ne legyenek tovább hazazárulók pökhendiségből, anyagi haszonért, népszerűségért! Ez 3 millió 300 ezer ember akarata is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 46 2016.11.02. 2:12  45-48

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valószínűleg ismeretlen az önök számára a következő mondás, de létezik egy ilyen: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Nos, mondom ezt azért, mert megdöbbenve tapasztalta az utóbbi időszakban megannyi pedagógus, hogy sajnos ismét csak üres nagyotmondássá silányultak a nekik oly nagylelkűen tett ígéretek. A köznevelési kerekasztal márciusi ülésén a miniszter úr egyértelmű ígéretet tett a pedagógusoknak arra, hogy akik elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt bizonyos határidőn belül, automatikusan átkerülnek a magasabb fizetéssel járó pedagógus II. fokozatba.

(12.20)

Ugyanezen ígéret szerepel az intézményeknek kiküldött tájékoztató levélben is. Nos, ezért is értetlenül állunk tehát mindannyian az előtt a nemrégiben módosított kormányrendelet előtt, amely alapján az érintettek közül mégis lesznek kivételek. Ők azok, akik korábban úgynevezett sikertelen minősítési eljárásban vettek részt. Jelenleg több mint ezer pedagógus került tehát abba a méltatlan helyzetbe, hogy nem kerülhettek át magasabb fokozatba. Aggodalomra ad okot az, hogy az önök által módosított kormányrendelet miatt mégis sokan részt vettek a minősítési eljárásban, noha a köznevelési törvény alapján nekik nem lett volna kötelező. Felháborító tehát, hogy így azon pedagógusok magasabb fokozatba történő minősítését is megakadályozhatták, akik a törvény erejénél fogva automatikusan jogosultak lennének rá. A probléma felvetése nem először hangzik el itt a Ház falain belül, de megoldás továbbra sincsen.

Tisztelt Miniszter Úr! Ezért szeretném feltenni a kérdéseimet önhöz. Mikor kívánják rendezni a béremeléssel nem érintett, védhetetlenül méltatlan helyzetbe került pedagógusok helyzetét? Miért nem tájékoztatták az érintetteket a várható rendeletmódosításról, megfosztva őket ezzel a felkészülési időtől? Végül, de nem utolsósorban, miért nem tartalmazza a módosítás a tavasszal tett ígéreteit? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 86 2016.11.22. 11:51  79-91

PINTÉR TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egy része szerint a kijelölt kormányhivatalokhoz fognak majd átkerülni különböző feladatkörök és különböző hatáskörök, amelyek jelenleg még a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak, vagyis az NSZFH-nak a hatáskörébe tartoznak.

Elvileg ennek a módosításnak a hatékonyságerősítés és a minőségnövelés lenne a célja, viszont tudjuk: ez volt az NSZFH-nak is a célja, ahonnan átveszik ezeket a feladatokat, és ez a hivatal sem érte meg a két évet. Vannak tehát kétségeink afelől, hogy ez az egyébként túlterhelt, vízfejű kormányhivatal majd hogyan fogja ellátni például a vizsgaszervezést is. Lehet, hogy majd egyébként az idő igazolja ennek a hatékonyságát, de ha már ennek a módosítónak az előzménye miatt, vagyis a 2016. évi CIV. törvény módosítója miatt lépéseket tettek, akkor már, azt gondoljuk, valódi megoldásokat kellene tenni, ha már egy újabb szinttel terhelik meg az amúgy is rosszul működő rendszert.

Az áthelyezéssel azt kívánják elérni, hogy a felnőttképzés teljes rendszerének egy intézmény keretei közötti egységes működése és felügyelete valósuljon meg, amely biztosítaná és gyorsítaná a felnőttképzés hatékonyságát, erősödését, illetve növelhető lenne a szakmai vizsgáztatás minősége is. Azt viszont el kell mondani, hogy hatalmas szakadék tátong a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a vállalatok által a szakmunkásoktól elvárt készségek között. Merthogy olyan rózsaszín álmok vannak, amelyek olyan elvárásokat támasztanak az iskolákkal szemben, amelyek azt a tendenciát mutatják, amelyeket meg kell állítani, vagyis hogy a tanulóknak 60-70 százaléka funkcionálisan analfabéta, vagyis az írott szöveget nem vagy csak nagy nehézségek árán tudják értelmezni, valamint 90 százalék fölött van azoknak az aránya is, akik a követelmények töredékét sem képesek elsajátítani, mindaddig viszont az írásbeli vizsgákon a tanulók 90 százaléka sikeresen levizsgázik. Ezen el kell gondolkodnunk, de azért térjünk át ennek a törvényjavaslatnak az egyik fontosabb részére, mégpedig a megyei fejlesztési és képzési bizottságokkal kapcsolatos módosító javaslatokra, amelyek, mint tudható, a szakképzés megyei irányainak, illetve arányainak meghatározására jöttek létre, és amelyek döntései mind ez idáig gyakorlatilag szinte törvényerejűek voltak.

Elgondolásuk szerint ezeknek a megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak, tehát az mfkb-knek a szakképzést érintő javaslatát a szakképzési feladatot ellátó hatóság az állami szakképzési és felnőttképzési szerv véleményének kikérésével készíti elő a kormánydöntések meghozatala céljából. Tehát azt szeretnék, ha a bizottság javaslatát a kormányhivatal az NSZFH véleményezése után készítené elő a kormánynak. Az előkészítés feladatköre tehát innentől kezdve majd a kormányhivatalé lesz, de a Nemzeti Szakképzési és Fejlesztési Hivatalnak véleményezési jogköre lenne.

A szakképzés rendszerének átalakításáról, annak következményeiről, hatásairól azonban ismét szó sincsen ebben az esetben sem, csupán egy újabb szinttel terhelik meg a már amúgy is véleményem szerint rendkívül rosszul működő rendszert. Az mfkb-k működése ellenére továbbra is probléma, hogy nem a munkaerőpiac által kívánatos szakmákat tanulják a diákok. Ezért bizonyos térségekben bizonyos szakmákból hiány alakult ki, míg más szakmákból pedig túlképzés van, a végzetteket nem tudja felszívni a munkaerőpiac. Elmondható tehát, hogy megkérdőjeleződik az önök által továbbra is működtetett rendszer, amely az irányokat és arányokat határozza majd meg.

A szakmákat kiemelten támogatott és nem támogatott csoportokra osztották, ami talán már a bevezetésekor is a lehető legrosszabb megoldás volt véleményem szerint. Fel kell tenni a kérdést, hogy az elképzelésük szerint a foglalkoztatók, vagyis jellemzően a közepes és nagyvállalatok, vagy inkább a továbbtanulók érdekeit, igényeit szeretnék kielégíteni. Merthogy ez a kétféle igény sok esetben nagyon távol áll egymástól, és észrevehető az a tendencia, hogy a két szereplő igényei között a jövőben még távolabb fognak kerülni egymástól. A diákok távlatokban és perspektívákban gondolkodnak.

A legfontosabb szem­pont azonban az, hogy a választott szakmának a birtokában a távoli jövőben, 10-15 év múlva mire számíthatnak, mekkora jövedelemre tehetnek szert, keresett lesz‑e majd az adott szakma, a szakma birtoklása tud‑e hosszú távon megfelelő életszínvonalat biztosítani nekik, illetve családtagjaik számára.

A rendszer azért sem működőképes, mert az emberek egyrészről a keresett szakmákról nem gondolják, hogy hosszú távon is keresettek lesznek, másrészről a keresett szakmával elérhető úgymond átlagon felüli jövedelmet és fényes karriert az emberek hétköznapi tapasztalatai nem igazolják vissza. Tipikusan keresett szakma például a fémforgácsoló. A munkáltatók kiemelt jövedelmet, könnyű munkát, tiszta munkahelyeket ígérnek, azonban a hétköznapi tapasztalat egészen más: minimálbér, napi tízórás nehéz és koszos munka.

(14.20)

Harmadrészt pedig el lehet azt is mondani, hogy a multinacionális nagyvállalatok a folyamatosan növekvő profit első apró megingására azonnal és elsőként a szakmunkások elbocsátásával reagálnak.

Az önök által működtetett rendszerben azért soroltak kiemelten támogatott körbe bizonyos szakmákat, mert felméréseik alapján hiány van belőlük a munkaerőpiacon. Ha egy picikét ezt pontosítjuk: a munkaerőt kereső cégek álláshirdetéseire nem jelentkeznek olyan nagy számban munkavállalók, mint amennyit a cégek elvárnának. Vajon lehet‑e ebből azt következtetni, hogy a keresett szakmunkásokból kevés van, vagy továbbmenve, lehet‑e következtetést levonni, hogy a keresett szakmunkásokból keveset képeznek a térség szakképzőiben?

A vállalatok és igényeik, amelyeket a kamarán keresztül a bizottság felé fogalmaztak meg, amelyeket ők jobb híján nagy hangsúllyal vesznek figyelembe, viszont a kamarák igényei döntően a nagyvállalatok szükségleteit befolyásolják, hiszen a nem kötelező tagság miatt a kisvállalkozók, de különösen az egyéni vállalkozók többsége nem tagja a kamaráknak, míg a nagyoknak szinte mindegyike kamarai tag. Ezért aztán az is probléma, mert vannak olyan területek, mint például a fodrász, villanyszerelők, amelyek esetében szinte kizárólag egyéni vállalkozói vagy mikro- és kisvállalati formában tevékenykednek a piac szereplői. Emellett viszont az érdekvédelmi szervezetek, mint például az Iposz vagy a Kisosz, amelynek tagsága kizárólag egyéni vállalkozókból tevődik össze, sajnos nem tudják kellő erővel érvényesíteni szakmunkásigényüket.

Fokozza a gondot, hogy a kör gyakran nem ismeri fel, ha sürgetővé vált a szakember-utánpótlás, mi több, a piaci megfontolásban abban is érdekeltek lehetnek, hogy minél nagyobb legyen a szakemberhiány, hiszen ezzel mesterségesen magas keresletet, ezáltal magas jövedelmet lehet elérni. A nagyvállalati körnek az érdekeltsége éppen ezzel ellentétes, hiszen ők abban érdekeltek, hogy minél nagyobb legyen a szakemberkínálat, mert majd ebben az esetben lesz nagy a merítési lehetőségük, és alacsonyan lehet tartaniuk majd a béreket. Persze, a nagyvállalatoknál a szakmunkásbér így is kellően alacsony ahhoz, hogy senki számára ez aztán ne legyen vonzó.

Tehát nem lenne gond az önök által benyújtott rendszerrel, ha az pontosan fel tudná mérni a jövőbeli munkaerőpiaci helyzetet, de nemhogy a jövőbelit, sajnos még a jelenlegit sem tudjuk pontosan megismerni ezáltal, merthogy a gazdaság egyes ágazatai olyan gyorsan változnak, hogy amit pár évvel ezelőtt hiányszakmának tartottak, azt olykor egy-két év múlva kihaló szakmák között tarthatjuk számon. Ezzel a törvénymódosítással továbbra sem egy dinamikusan működő rendszert építünk, hanem kormányhivatalok közbeiktatásával éppen azt lassítjuk.

Az iskola egy szakmát csak megtanítani képes, pontosabban: csak képes lenne, hogyha a követelmények összhangban lennének a tanulók mentális befogadóképességével. Arra azonban bizonyosan nem alkalmas, hogy valamelyik került (sic!) szakmával egy multinacionális vállalatnál elérhető életpálya előnyeiről és szépségeiről meggyőzze a fiatalokat. Erre csak a nagyvállalatok lehetnének alkalmasak és képesek, az iskola ugyanis a munkaerőpiacnak, nem pedig a képzési piacnak a szereplője.

Az mfkb-k a jövőben a kormányhivatalokkal karöltve a munkaerőpiaci szereplőket elemezve fogalmazzák meg elvárásaikat a képzők felé anélkül, hogy a képzési piac sajátosságait vennék figyelembe. Vagyis akkor, amikor a jövőbeli szakmai képzés arányait és irányait meghatározzák, akkor a munkaerőpiac múltbeli információira kapaszkodnak, illetve semmilyen információt nem gyűjtenek a képzési piac szereplőinek igényeiről. Így a döntések jelentős része azért lesz elhibázott aztán, mert hiányzik a megfelelő információ, sőt sok esetben valószínűleg azt sem fogjuk tudni vagy azt sem tudják, hogy ez a helyzet fennáll, vagyis az információk hiányában hozzák a döntéseket.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy jelenleg nincs olyan információs csatorna, amely annak a területnek az igényeit vagy érdekeit közvetítené az mfkb-k felé, amely döntően az egyéni vállalkozói kört fedi le. Így aztán a bizottságok nem látják ezt a területet, döntéseiknél nem tudják figyelembe venni az érdekeket, pedig ma Magyarországon, eltérően az EU fejlettebb országainak munkaerőpiacaitól, egymillió fölött van az egyéni, valamint a mikro- és kisvállalkozások száma. Ezért hiba egy olyan külföldi szakképzésszervezési szisztéma magyarországi működtetése és továbbvitele, amely országok munka­erő­piaci gazdaságának szerkezete egyáltalán nem hasonlít a hazaira. Elmondható, hogy a struktúrában a kormányok a szakképzés rendszerén keresztül lé­nye­gében ismét csak a multinacionális nagyvállalatok profitszerző képességét finanszírozzák.

Nyilván elrugaszkodtam kissé a témától, de ha önök is fontosnak tartják, mindenképpen meg kellene válaszolni ezeket a problémákat, merthogy a zsákutcából kivezető útra világos és logikus javaslatok léteznek, vagyis az oktatás fejlesztése, a kisvállalkozások igényeinek figyelembevételével a hiányszakmák vonzóvá tétele, életpályamodellek felállításával és tisztességes bérezés bevezetésével. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 232 2016.11.29. 4:20  115-271

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nézzék el nekem, én vagyok most a legújabb képviselő, és ezért számomra egészen megdöbbentő, ami itt folyik. Egyébként Dunaújvárosban, ahonnan én jöttem, önkormányzati képviselőként elég sok mellébeszéléssel találkoztam a fideszes képviselőtársaim részéről, és ott is volt egyfajta színvonal. Önök is hallottak a fideszes gyilkosról, önök is hallottak a közvilágítási botrányról, önök is hallottak több olyan dunaújvárosi botrányról, amit önök sem szeretnének újra hallani, úgy gondolom. De az a mellébeszélés, amit itt hallottam az elmúlt időszakban önöktől, tisztelt fideszes képviselőtársaim, egészen egyszerűen megdöbbent.

Azt gondoltam, hogy tudunk majd szakmai érvek mentén konstruktívan vitázni, de úgy tűnik, ez önök részéről teljesen kizárt. Azt gondoltam, mire oda kerül a sor, hogy én is majd felszólalhatok, addigra már majd a korkedvezményes nyugdíj intézményéről tudunk beszélni. Ha megengedik, rá is térnék. Azt gondolom, nagyon nagy hiba volt az eltörlése, hiszen a fizikailag és mentálisan különösen megterhelő szakmákban ez nagyon sok embernek problémákat okozott. Ezen intézményrendszer eltörlésekor egyébként a szakszervezetek álláspontjait is figyelmen kívül hagyták önök, hiszen a korkedvezményes nyugdíj átalakítására vonatkozóan a szakszervezeteknek több olyan kezdeményezése született, olyan kormányzati koncepciókra tett javaslatok, amelyek egy új, kockázatértékelésre és felülvizsgálatra alapozó rendszert tartalmaztak.

Az önök egyik érve, amely most ugyan nem hangzott el, de lehetett olvasni ezzel kapcsolatosan, hogy ezt a korkedvezményes nyugdíjat a munkakörülmények már nem indokolják. Dunaújvárosból jöttem, ahogy mondtam, és ott a dunaferres munkavállalókat meg lehetne kérdezni erről egy kokszolóban, váltó műszakban eltöltött, ledolgozott egy hónap után. Vagy ledolgozhatnának egy hónapot önök is, képviselőtársaim, és megkérdezném önöket akkor, hogy önök szerint ez után az egy hónap ledolgozott munkaidő után szükség van‑e a korkedvezményes nyugdíjra. De ha már a példánál maradunk, a Dunaferrnél léteznek intézményi tűzoltók is, akiknek a létesítményi tűzoltóságnál brutális fizikai megterheléssel kell szembenézniük, emellett pedig olyan vegyi anyagokkal találkoznak a munkájuk során, amely nagyon komolyan megterheli a szervezetüket. Ezeknek az embereknek a korábbi öregségi nyugdíj lehetősége valószínűsíthető, mert egy részük rokkanttá válik. Ily módon pedig a valós egészségkárosodásuk miatt fognak valamilyen módon állami segítségre szorulni később.

Egyébként azt gondoljuk, hogy különösen megfontolandó lenne a korkedvezményes nyugdíj a több műszakban dolgozók számára is, hiszen egészségügyi, szociológiai és munkavédelmi kutatások szerint is maximum 15 évig lehet ilyenfajta munkát végezni egészségkárosodás nélkül.

Végezetül tényleg úgy látom, hogy semmi értelme nincs komoly szakmai érvek felsorakoztatásának. Látszik, hogy minden képviselőtársam a telefonját bújja. Szeretném azt mondani, hogy legyenek önök is belátóak, és a tisztes visszavonulás lehetőségét adják meg ezeknek az embereknek.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 342 2016.12.05. 1:40  339-353

PINTÉR TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Erre a törvénymódosításra az ősszel elfogadott 2016. évi CIV. törvény módosítása miatt kerül sor, amely az álláspont szerint hatékonyságnövelésre és minőségjavulásra ad majd lehetőséget.

Belekerült viszont egy olyan pont ebbe a törvényjavaslatba, ami ellen elég komoly ellenérveink voltak, és amiket már elmondtam az előző ülések egyikén. Eszerint az MFKB-k, vagyis a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatát a kormányhivatal az NSZFH véleményezése után készítené elő a kormánynak. Álláspontunk szerint ez olyan szinten megterhelné a kormányhivatalt, illetve egy olyan vízfejet hozna létre, amely lelassítaná az amúgy is nehezen és döcögősen működő folyamatokat, merthogy ennek a bizottságnak a szakmunkáshiány kezelésére tett javaslatait módosította volna, tehát berakta volna a kormányhivatal alá.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom azt gondolja, hogy érdemi motivációkkal kell előállnunk a diákoknak a hiányszakmákba való jelentkezésének az elősegítésére. Mivel ez az utolsó Törvényalkotási bizottságon módosításra került, tehát ez a pont valójában kikerült az egész törvénymódosításból, pártunk ezt a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 362 2016.12.05. 3:46  361-362

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton szeretném méltatni és őszinte gratulációmat kifejezni a december 1-je és 3-a között Göteborgban megrendezett EuroSkills versenyen részt vevő és onnan hat éremmel hazatérő szakmunkásfiataljainknak. A tehetséges magyar szakemberek 2008 óta vesznek részt a kontinens legrangosabb szakmai versenyén, ahol mindig helytálltak, és sikeres szereplésükkel tisztességesen képviselték országunkat.

Az idei versenyen 35 szakmában 28 országból mintegy ötszáz fiatal szakmunkás mérte össze tudását, közülük 16 magyar fiatal 14 szakmában indult a versenyen. Ezüstérmes lett a Tóth Bence és Vajgel Viktória alkotta informatikai csapat, Stadler Bence épületasztalos, bronzérmet szerzett Molnár Zsófia virágkötő, Pányi Péter hegesztő, Szöllősi-Vágó Éva fodrász és Beke Barbara szépségápoló. A nemzet legjobbja elismerést az informatika csapat, Tóth Bence és Vajgel Viktória kapta. Kiválóság érmet kapott Varga Tamás ápolás és gondozás, Liszi Roland bútorasztalos, Zilahi Krisztián László és Balázs Dávid mechatronika szakmában. Külön öröm és a kiemelkedő szereplés bizonyítéka, hogy a magyar csapat az átlagpontszámok alapján az 5. helyen, az éremtáblán a 8. helyen végzett 28 ország között.

Jelentős nemzetközi érdeklődés kísérte Göteborgban a magyarok részvételét egyrészt a magyar fiatal szakmunkások különböző nemzetközi versenyeken az utóbbi időben elért kiváló eredményei miatt, másrészt a 2018-ban Budapesten megrendezésre kerülő EuroSkills verseny miatt. Ez a hazánkat ért megtiszteltetés különösen jó eszköz lehet arra, hogy a szakmunkáspálya hazai népszerűsítése a fiatalok körében megtörténjen.

A fiatal szakmunkások Európa-bajnokságán az eddigi legnépesebb mezőnyben érték el versenyzőink ezt a tiszteletreméltó eredményt, megmutatták, hogy Magyarországnak igenis van tehetsége a sikerhez. Ennél nem kell nagyobb bizonyíték arra, hogy a hazai szakmunkásréteg komoly értéket hordoz magában.

Őszinte büszkeséggel tölt el az is, hogy városom, Dunaújváros fiatal szakmunkástanulói is évről évre kiemelkedő sikereket érnek el az OSZTV- és SZKTV-ver­senyeken. Színvonalas szakképzés nélkül egy or­szág gazdasága nem lehet jól fejlődő, az országok kö­zött pedig fokozódó verseny alakult ezen a területen.

Ennek tudatában még szomorúbb az, hogy Magyarországon egyre aggasztóbb jövőképet mutat a szakképzések fokozatos leépítése, és hogy napjainkban lassan elviselhetetlen méreteket ölt a szakmunkáshiány a hazai munkáltatóknál. Vannak olyan szakterületek, ahol a munkáltatók alig vagy egyáltalán nem találnak megfelelő szakembereket, ez pedig nagyon ellentmondásos kép a nemzetközileg elismert tehetséggel rendelkező szakmunkásaink eredményével. A legkevésbé népszerűbb szakmacsoportok listája szinte teljesen összecseng a jelenlegi hiányszakmák névsorával, ez pedig arra bizonyíték, hogy az érintett szakmaterületeken egyelőre nem sikerült érdemi megoldást találni a szakmunkáshiányra, és a probléma egyre égetőbb.

Ez a folyamat hosszú, de már rövid távon is rendkívül káros a magyar gazdaságra nézve. Ezúton is biztatom a kormányt arra, hogy érdemi motivációkkal álljanak elő a diákok hiányszakmákba való jelentkezésének elősegítésének érdekében, és minden szakmunkástanuló számára biztosítsanak megfelelő és fejlett környezetet a szakmájuk minél teljesebb mértékű elsajátításához. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 46 2017.02.27. 2:18  45-48

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Járulékcsökkentési kísérletezéseik miatt sürgős megoldásra váró káoszt idéztek elő a munka világában. A cégek egy részét belekényszerítik a trükközésbe, holott önök is tisztában vannak azzal, hogy nem fogják tudni kigazdálkodni a szükséges forrásokat. A kormánynak komoly szerepe lenne abban, hogy a garantált bérminimummal kapcsolatos döntéséhez megfelelő forrásokat is biztosítson a munkavállalók számára, de a felelősség az önök számára ismeretlen szó a béremeléssel kapcsolatosan is.

Egyre több szakszervezet figyelmeztet arra, hogy a munkáltatók a jövőben részmunkaidőben jelentik be az alkalmazottaikat, hogy ne kelljen emelni a bé­rü­ket, miközben ugyanazt a munkát várják el a dolgozóktól. Az is várható, hogy a dolgozók munkakörét átminősítik, sok forráshiányos önkormányzati és ál­lami intézmény esetében pedig fennáll a veszélye annak, hogy alkalmazottaiktól megválnak és közmunkásként foglalkoztatják őket a béremelés elkerülése reményében.

Az önök felelőtlenségének egyik legnagyobb elszenvedői azok a kis- és középvállalkozások, amelyek az alkalmazottak 70 százalékának biztosítanak megélhetést.

(12.20)

A kötelező béremeléshez nyújtott támogatás hiányában a cégek mintegy 10 százaléka mehet csődbe, akár 200 ezer ember veszítheti el az állását. A nagyvállalatok esetében pedig már most az tapasztalható, hogy ugyan a járulékok csökkentek, a munkavállalók mégsem látnak a béremelésükből semmit.

Ez ellen a méltatlan helyzet ellen harcol többek között a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség is, akikkel ezúton is szolidaritást vállalunk, hiszen joggal tesszük fel a kérdést, milyen kormány az, amely tétlenül nézi, hogy a multik kizsigereljék a magyar embereket?

Tisztelt Államtitkár Úr! Három kérdés merül fel ezzel a témakörrel kapcsolatosan. A munkáltatók bér­kommandókkal való vegzálása helyett miért nem nyújtanak nekik inkább segítséget azért, hogy a béremeléssel járó hátrányokat kiküszöböljék? A kormány szerint az-e a hatékony béremelés, amivel ugyan több munkavállaló bérét emelik, de közben több tízezer embert munkanélkülivé tesznek? Ha önök erőszakkal kényszerítik ki a béremelést, miért lehetetlenítik el a hasonló célokért küzdő szakszervezeteket? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 113 2017.03.07. 3:41  112-113

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szót a korkedvezményes nyugdíjak, illetve annak hiánya miatt kértem, hiszen városomban, Dunaújvárosban a dunaferres dolgozók továbbra is, megjegyzem, jogosan követelik ennek az intézményrendszernek a visszaállítását, amelyet 2014 előtt már élvezhettek volna az ebben a korban lévők. Sajnálattal kell viszont tapasztalnunk azt, hogy a korkedvezményes nyugdíjak eltörlését követően még mindig nem szorgalmazzák kellőképpen annak pótlását, azon munkavállalók helyzetének a megoldását, akiknek a legnagyobb szükségük lenne erre.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy a Fidesz már a 2014-es bérmegállapodásokban vállalta, hogy ehelyett majd kidolgoznak és bevezetnek egy új konstrukciót 2015-től. Úgy tűnik viszont, hogy a kormány nem kíván szerepet vállalni az általa előidézett probléma orvoslásában.

Számos szakszervezet viszont arra figyelmeztet, hogy a korkedvezményes nyugdíj, illetve az azt kiváltó intézmény hiánya komoly problémát okozhat. Elsősorban természetesen a munkakörülmények javítása a cél, de ott, ahol ezt nem lehet teljesen meg­oldani, az ilyen munkakörülmények között dolgozók részére indokolt lenne továbbra is megadni ezt a korkedvezményt. További pozitív hatás lenne, hogy például növelhető a fiatalok bevonása a munkába, ezáltal csökkenthető a munkanélküliek száma, illetve megteremthető a tisztességes nyugdíjba vonulás lehetősége.

Az egészségre ártalmas szakmákat felölelő területek szakszervezetei azt hangsúlyozzák, hogy a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetése több száz, a munkavállalókat jelentősen igénybe vevő szakmát, mint például Dunaújvárosban a kohászokat, vasutasokat, tűzoltókat, laboránsokat hátrányosan érinti. Ez csupán néhány azokból a foglalkozásokból, amelyeknél létfontosságú a korkedvezmény megtartása. Én azért bízom benne, hogy ennek a rendszernek, ennek az intézménynek a kivezetésével a kormányzatnak nem az volt a célja, hogy csökkenti a nyugdíjasok számát, különös tekintettel arra, hogy a veszélyes üzemben dolgozók nagy százaléka akár még nem is lesz nyugdíjas, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig kell dolgoznia.

Üdvözöljük viszont azt a szakszervezetek által tett és a munkaadókkal is egyeztetett kezdeményezést, amely a korkedvezményes nyugdíjat váltaná ki, amely szerint a jövőben nem egységes szabályok szerint, hanem munkahelyekre lebontva, egyedi feltételekkel lehetne megállapítható az egészségre kockázatos munkavégzési körülmény. Az ilyen munkakörökben dolgozók kompenzációt kaphatnának, amely több szabadság vagy akár pluszpénz formájában is adható.

Sajnos viszont a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint az ügyben nincs előremozdulás, mert a kormány nem kíván érdemi szerepet vállalni a probléma megoldásában. A kormány nem tett semmit az évek óta beígért és egy helyben álló kezdeményezés előmozdítása érdekében. A Jobbik mindent meg fog tenni ‑ legkésőbb a kormányra kerülésünkkor ‑, hogy a korkedvezményes nyugdíjat visszavezessük, illetve a kiváltását célzó kompenzációt anyagi források bevonásával megvalósítsuk.

Viszont ideje lenne, ha végre a Fidesz is elismerné az egyes hivatások nehézségeit és kockázatait, s a szakszervezeteket, a munkaadókat és a munkavállalókat aktívan bevonva érdemi előrelépést tennének a kompenzációs javaslat csomagjának az ügyében. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 62 2017.03.20. 2:59  61-67

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Rogán Antal miniszter úr néhány hónappal ezelőtt abban jelölte meg legfőbb feladatát, hogy győzelemre kívánja majd vezetni Orbán Viktort, és hogy 2018 után is Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét. Nos, szeretném jelezni, hogy a Jobbik kormányra kerülésekor miniszteri tisztségeiben is a választópolgárokat kívánja majd segíteni és képviselni, nem pedig egy pártelnök érdekeit. De most térjünk el ettől, térjünk vissza Rogán úr munkájához!

Eximbankos hitelből, vagyis 8 milliárd forintos közpénzből indították be Andy Vajnának a TV2-jét, amelyben egy felmérés szerint a híradó 83 százalékban támogatja a kormány álláspontját. Ennél már csak az M1 propaganda-híradója lett sikeresebb projekt: a csatornán futó anyagok 91 százalékban járulnak hozzá a fideszes agymosáshoz. Gratulálnék ehhez, hogyha nem a dolgozó emberek pénzéből finanszíroznák mindezt. Felmerül a kérdés, milyen kormány az, amely évente 20 ezer forintot vesz ki az emberek zsebéből, hogy finanszírozzák mindezt. Normális országban természetesen felfigyelnének a közszolgálatinak gúnyolt televízióra a felügyeleti szervek, de nálunk a Médiatanács öt tagjából mind az öt a Fidesz jelöltje lett kilenc évre.

A Lokál és a 888.hu kapcsán legalább adtak a látszatra, és vették a fáradságot, hogy Habony Árpád nevére jegyezzék be ezt a vállalkozást. A Jobbik jó néhány esetben már sajtópert is nyert ellenük, de ha azt is az adófizetők pénzéből finanszírozzák, akkor mi le fogunk állni ezekkel a perekkel, szeretnénk most bejelenteni.

Magyar állampolgárok adóforintjai vannak viszont Mészáros Lőrinc megyei lapjaiban is, és így már 14 megyében terjesztik a hazugságot közpénzből. Mindamellett a Népszabadságot tönkretették, a Népszavát állami hirdetésekkel tömik, hogy ne legyen túl kormánykritikus, a biztonság kedvéért pedig megvették a Figyelőt, és beültették L. Simon László exállamtitkárt is a szerkesztőbizottságba, hogy biztos, ami biztos alapon Lánczi Tamás is tudjon lazítani egy-két álszakvélemény között.

Viszont a pofátlanság netovábbja, hogy a kormánypropagandával, karaktergyilkosságokkal, mocsokkal és hazugságokkal teli kormánypárti médiát, a Lokált, ami elképesztő mélységbe taszítja a tömegtájékoztatás színvonalát, most a dunaújvárosiak pénzéből, közpénzből finanszírozzák ott. Egyébként akkora a felháborodás emiatt ott, hogy az ott élők kérésére aláírásgyűjtés is indult.

Tisztelt Államtitkár Úr! Két kérdésem lenne. Az önök ötlete volt-e az, hogy a Lokált támogassák egy kicsikét a dunaújvárosiak fizetéséből? Illetve tervezik-e más településen is bevezetni, hogy az ott élőkkel fizettetik ki a Lokál nevű szennylapnak a költségeit? Válaszát előre is köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 66 2017.03.20. 0:25  61-67

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Úgy látom, úgy hallom, hogy államtitkár úr nem értette a kérdésemet. Tehát Dunaújvárosban közpénzből finanszírozzák ezt a szennylapot, hogy eljuttassák minden egyes dunaújvárosinak a postaládájába. Azt a szennylapot, amely egyébként több sajtópert vesztett a Jobbik ellen, mint ahány lapból áll egy száma.

Tehát a válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 207 2017.03.20. 2:04  204-215

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék rá­erősíteni a képviselőtársam által elmondottakra. Bár tudom azt, hogy önök, fideszes képviselők meg­le­he­tő­sen fáznak a javaslatunktól, hiszen az elmúlt évek­ben azon dolgoztak, hogy törvényesítsék a korrup­ciót, a mi javaslatunk pedig arról szól, hogy legmaga­sabb törvényi szinten is eltöröljük ezeket a korrup­ciós eseteket. Most pedig azzal kapcsolatosan négy érvet sze­ret­nék fölhozni, hogy mégiscsak támogassák javas­latunkat, és mégis meg szeretném győzni önöket, hogy ez ellen a korrupció ellen lépjenek fel önök is. Önök az elmúlt években is joggal mondták azt, hogy a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány volt a legkorruptabb kormány az elmúlt évek­ben ‑ azok voltak. Nos, ha nem szeretnék, hogy töb­bet ilyen szintű korrupció előfordulhasson, akkor ké­rem, támogassák javaslatunkat. Ez egészen egysze­rűen ilyen egyszerű. De elmondták az elmúlt hóna­pok­ban a 4-es met­róról azt is, hogy a világ, illetve az évszázad legnagyobb korrupciós botrányával állunk szem­ben. Amennyiben önök nem szeretnék, hogy még egyszer előforduljon ilyen korrupciós eset, nagyon egyszerű, támogassák javaslatunkat.

De a kereszténydemokrata képviselőtársaimhoz fordulok, és ha önök is a legfontosabb komolyan veen­dő prédikációnak tartják a „ne lopj!” parancs­szót, akkor támogassák a javaslatunkat ‑ ilyen egyszerű.

(17.20)

Egyébként pedig, amit Rogán Antal is elmondott, hogy nem lopott közpénzt, akkor bizonyíthatják most, hogyha támogatják a javaslatunkat. Ilyen egyszerű.

De ilyen egyszerű, hogy ha valaki most nem támogatja ezt a javaslatunkat, az akkor a lopásra szavaz. Aki támogatja, az pedig az antikorrupcióra, a tisztaságra szavaz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 337 2017.04.10. 4:57  185-360

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem könnyű megszólalni ennyi ostobaság hallgatása után, de azért engedjék meg, hogy ne Pócs képviselőtársam butaságaira reagáljak, hanem inkább egy má­sik aspektusból közelítsem meg a bérunió helyzetét, és azt alátámasztani szeretném. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egyfajta eszközt adhat a szakszervezetek szá­mára is, amely a béremelési követelésekkel a multik érdekei helyett gyakorlatilag a munkavállalók életszínvonalát helyezi előtérbe. A szakszervezetek érdekérvényesítési törekvéseit is támogatja ez a javaslatunk, mivel a nyugati bérek elérésével a munkavállalók problémáinak egy részét meg tudnánk oldani.

A kormány által a nagyvállalatokat támogató munkáltatói járulékcsökkentés nem a munkások béremelését és jólétét szolgálja, hanem a multikat részesíti előnyben. A mai napon miniszterelnök úrtól is hallhattuk azt, hogy a társasági adó és a szociális hozzájárulás csökkentése révén állami ösztönzést és segítséget kapnak a multinacionális nagyvállalatok a bérek felzárkóztatására, viszont ez sajnos nem valósult meg még több helyen, mind a mai napig nem, ahogy például Dunaújvárosban a Dunaferr helyzetében sem. Ha a bérunió megvalósulna és mindenki azt a bért kapná, amit megérdemel, nem lenne ilyen nagy probléma Dunaújvárosban sem. Amennyiben a nyugati fizetést kapnák a vasas dolgozók is, nem lenne szükségük még arra a sztrájkra sem, amit bejelentettek az 5 százalékos bérfejlesztésük miatt. A Vasas szakszervezet tehát bejelentette ezt a sztrájkot, merthogy lassacskán olyan elfogadhatatlan és helyrehozhatatlan helyzet állt elő, amire ők csak így tudnak reagálni. Végül aztán a Vasas Szakszervezeti Szövetségnek a munkaharcukkal kapcsolatos nyomásgyakorlása következtében kénytelen volt a cégvezetés is tárgyalóasztalhoz ülni velük. Én nagyon bízom abban, hogy majd a szakszervezet kompromisszumos magatartásával a munkáltató is majd a szociális párbeszédet érdemi módon meg kívánja kezdeni.

Az alapvető problémát nekünk itt törvényhozói, törvényalkotói szinten kell megoldanunk. A probléma gyökeres kezelésére az európai béregyenlőtlenség megszüntetése, vagyis a nyugati fizetések megközelítése, végül aztán majd elérése a cél. A dunaújvárosi Vasas szakszervezet jogos követelése mellett a BKV-dolgozóknak is a megélhetésükért kellett harcolniuk. Ma egy BKV-buszsofőr jó esetben nettó 180 ezer forintot visz haza, míg bécsi kollégája nettó 1800 eurót, vagyis több mint félmillió forintot, ami egy magyar buszsofőr fizetésének a háromszorosát is meghaladhatja. Ameddig ilyen és még ennél is nagyobb mértékű bérkülönbségek fennállnak Magyarországon, számítani kell a munkaerő elvándorlására is, hiszen a magyar emberek Orbán Viktor állításával ellentétben nem kalandvágyból, hanem a magasabb fizetések miatt mennek külföldre dolgozni.

Ezen megfontolások mentén csatlakozott a Jobbik polgári kezdeményezéséhez a lengyel Szolidaritás 80 szakszervezet is. A béruniót megvalósítani kívánó kezdeményezésünk lehetőség arra az ő elképzelésük szerint is, hogy a Nyugat-Európa által kihasznált kelet-közép-európai munkaerőpiac problémájának a kérdésköre végre megfogalmazódjon és nyoma maradjon az Európai Unióban. Úgy gondoljuk, hogy minden ilyen kezdeményezés része lehet egy olyan irányvonalnak, amelyhez később további pozitív lépések párosulhatnak majd az Európai Unióban.

De természetesen nincsenek illúzióink, hiszen a polgári kezdeményezésünk nyilvánvalóan lobbi­ér­de­ke­ket is sért. Itt elsősorban azokra a nagy transzeurópai multinacionális cégekre gondolok, amelyeknek kifejezetten érdeke az úgynevezett agyelszívás. A Job­bik viszont a Fidesz-kormánnyal szemben elkötelezett a munkavállalók felé, és a multik előtérbe he­lye­zése helyett a bérunió megvalósulásával a mindennapi meg­élhetéshez szükséges és tisztességes béreket cafetériaelemekkel kívánja megteremteni, hogy az életszínvonal emelkedhessen Magyarországon.

Éppen ezért szeretném tisztelt fideszes képvi­selőtársaimat kérni nagy tisztelettel, hogy fejezzék be a kettős beszédet. A munkavállalók érdekeit, a magyar emberek érdekeit kell támogassa a kormány a multikkal szemben, vagyis legyen közös célunk mielőbb elérni, hogy az Európai Unióban megvalósuljon az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 152 2017.04.19. 0:50  145-162

PINTÉR TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy nem árulok el nagy titkot, ha elárulom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatni fogja ezt az előterjesztést, hiszen ez a magyar kormány és a japán kormány közötti, ideiglenes munkát vállaló turisták programjáról szóló javaslat segíthet megőrizni, illetve ápolni is az kétoldalú kapcsolatokat.

Azt gondolom egyébként, hogy Nippont övező szimpátián túl kőkemény gazdasági érdekek vannak, igazán támogatható az is, hogy ez a 18-30 év közötti korosztály jobban megismerhesse a fogadó országok kultúráját, és ez egy egyértelműen nemes cél. Tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 44 2017.04.24. 2:03  43-46

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar emberek érdekei helyett a multikat szolgálja továbbra is a Fidesz-kormány. Ezt a Fidesz két népnyúzó lépése is pontosan bizonyítja. Az egyik nem más, mint a már most rabszolgatörvénynek nevezett, Bánki Erik által benyújtott tervezet. Bár ezt már sokan elmondták a mai napon is, de lássuk, miről is szól ez. Egyrészt 36 hónapra módosítanák a munkaidőkeretet, amely lehetőséget teremt arra, hogy a cégek éveken keresztül önkényesen rángassák az emberek munkaidejét, ami teljesen felboríthatja a dolgozók magánéletét, és embertelen munkakörülményeket teremthet. De felháborító az is, hogy a módosítás szerint heti átlag 8 órában lényegében ingyen túlóráztathatják az alkalmazottakat, vagyis gyakorlatilag a multikat szolgáló kommunista szombat visszavezetésén dolgozna a Fidesz.

A másik népsanyargató lépés 2012 óta tart, amióta a Fidesz eltörölte a korkedvezményes nyugdíjat, azóta ugyanis egyre nagyobb a feszültség a különböző iparágakban dolgozó emberek között. Emiatt a nyugdíjszakértők és a szakszervezetek is évek óta követelik a rendszer felülvizsgálatát, de követeléseik mind ez idáig süket fülekre találtak a kormányzat részéről. A korkedvezményes nyugdíj eltörlésével is tehát a kormány a multik oldalára áll, hiszen 2014-ben megszűnt a vállalatok 13 százalékos többletjárulék-befizetési kötelezettsége, amit aztán ők szépen be is nyeltek, miközben a dolgozók semmit sem kaptak, csak az egészségkárosodásukat.

Kérem önöket tehát, térjenek jobb belátásra, és ahogy rákényszerítették önöket a rabszolgatörvények esetében is, üljenek a tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel a korkedvezményes nyugdíj ügyében is, és hallgassák meg őket, mert beláthatatlan következményei lehetnek ennek a rendszernek. Mi egyébként ki fogjuk bírni a 2018-as kormányváltásig, de a magyar dolgozók nem biztos, hogy ilyen türelmesek.

Adódik tehát a kérdés: miért kezelik rabszolgaként a munkavállalókat? Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(Gúr Nándort a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 48 2017.05.08. 2:11  47-50

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidelitas által elkövetett bűnök listája igen hosszú. Veress Áron hamis valutákkal való üzletelése, súlyos testi sértések egy disznóvágáson, az ország több pontján elkövetett rongálások, Gál Roland dunaújvárosi volt Fidelitas-elnök bűnpártolása egy gyilkossági ügyben, újságírók vegzálása ‑ nem folytatom a listát, mert szűk az időkeret, és nem folytatom azért sem, mert önök pontosan ismerik ezt a bűnlajstromot, hiszen az önök fiataljai a vádlottak.

Hol voltak, amikor fiaik gyáva ember módjára, az éj leple alatt politikusok házát és családtagjaikat keresték fel, hogy megrongálják értékeiket, és nevetséges matricákkal feldíszítsék a lakásaikat és autóikat? (Dr. Apáti István közbeszól.) Önök nevelték-e erre őket, vagy azért ilyen tiszteletlenek, mert már a lopás mellett nem maradt rájuk idejük? Egy civilizált világban ez még egymással szemben itt a politikában sem megengedhető (Font Sándor közbeszól. ‑ Az el­nök csenget.), nemhogy a családtagjainkkal szemben.

Uraim, gondoljanak már abba bele, hogy önök hogyan magyaráznák el a családtagjaiknak ezt a beteg viselkedést! Önök mit mondanának? (Font Sándor és dr. Szél Bernadett közbeszól. ‑ Köz­be­szólások a Jobbik soraiból. ‑ Az elnök csenget.) Azt, hogy meg akarnak félemlíteni a politikai ellenfeleim, édesanyám vagy kisfiam, de ne ijedjenek meg, nincs semmi baj? Hogyan nem szorul össze a gyomruk attól, hogy ilyen világot építenek fel a gyermekeiknek? Ráadásul fiatal egyetemistákat felhasználnak erre. Hogyan szerezte meg a Fidelitas jobbikos politikusok és azok családtagjainak a címét? (Dr. Rétvári Bence: És a Kuruc.info? ‑ Dr. Szél Bernadett: Ki lesz a következő az ellenzékben?) Talán a BM szállította le nekik ezeket az elérhetőségeket? Hol a határ az önök diktatúrájában? Hogyan próbálnak még minket megfélemlíteni? A mi ifjúsági tagozatunkban ilyen beteg, antiszociális cselekményeknek következményei lennének.

Önök rendelték meg ezt a zaklatássorozatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), vagy elhatárolódnak saját szervezetüktől, és büntetés jár nekik? Várom az érdemi válaszukat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 142 2017.05.17. 6:36  1-168

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Így a felszólalások végén leginkább az egyre nehe­zebb helyzetbe kerülő szülővárosommal, Dunaúj­várossal szeretnék foglalkozni, merthogy valamiért úgy tűnik számunkra, hogy fekete bárányként kezeli egy az egyben a Fidesz-kormány ezt a térséget.

Viszont mindenekelőtt el szeretném álta­lá­nos­ság­ban mondani az elmúlt 12 órában elhangzott, költségvetéssel kapcsolatos kritikákat hallva azt, hogy egyértelmű számunkra, hogy az előttünk lévő költ­ségvetés-tervezetet egészen másképpen kellett volna megalkotni. A Fidesz évek óta olyan költ­ség­vetésre építi a politikáját, amellyel évek óta igye­keznek egyfajta virtuális valóságként feltüntetni azt az emberek számára. Emiatt tart ott egyébként az ország, ahol tart. Van Kosztolányi Dezsőnek egy kis verse, engedjék meg, hogy elmondjam. Ez pedig így hangzik: csodálkozol a kokainistán?, gondolkozz az okain is tán. S ezzel a kis versikével sikerült Koszto­lá­nyinak megfogalmazni azt, ami Magyarország valódi problémája, illetve feltenni a kérdést, hogy miként jutott el idáig az országunk.

Amikor feltesszük ezt a kérdést, akkor nem elég egy évnek a költségvetését elemezgetni, mert abból nem jövünk rá a valódi okokra.

(20.50)

Merthogy a rendszerváltás óta az emberek megszokhatták azt, hogy valójában háromféle költségvetés létezik. Van egy népsanyargató, van egy haverok költségvetése, és végül az országgyűlési választások előtt pedig a kampányköltségvetés. A népsanyargató költségvetés pedig az, amivel az embereket zsigerelték ki. Nem fordítanak elég pénzt a közintézmények finanszírozására, a dolgozókat képviselő szakszervezetekre, de még a kiszolgáltatott nyugdíjasokra sem.

2010 előtt elvették a 13. havi nyugdíjat, aztán 2010 után elérték azt, hogy a nyugdíjasok szűkösen tudjanak csak megélni abból, amijük maradt. Sőt, elvették a nyugdíj előtt állók korkedvezményes nyugdíját is, amit szeretnénk sürgetni, hogy ennek visszavezetése megtörténjen.

De miért is van ez az előző költségvetés? Ez a népsanyargató költségvetés alapozza meg az úgynevezett haverok költségvetését. Ezt teszi például Mészáros Lőrincet dúsgazdaggá, emiatt repkedhet helikopterrel Rogán Antal, illetve emiatt lehet kaszinó-nagyhatalom Andy Vajna is. A haverok költségvetése ez, amivel a Fidesz pedig a saját sleppjének a pénztárcáját tömi meg.

A harmadik költségvetési fajta, ami pedig a műsorból látható Bözsi néni által is ismert, mint minden kormány alatt a változások előtt érkező kampányköltségvetés. Ez jelent egyfajta minimális nyugdíjemelést, Erzsébet-utalványt is, ha úgy állnak majd a számok, és effajta lózungokkal próbálják meg az embereket hülyíteni. Ez az a költségvetés, amelyet a 20 milliárdosra hizlalt propagandaminisztérium majd elad a világ legnagyszerűbb dolgaként. És mind­három költségvetésnek egyébként ugyanaz a for­mája van, mindegyiknek ugyanaz a jellemzője. Egyik sem a magyar emberek érdekeit védi valójában. Viszont az általunk benyújtott módosító javaslatok több ezer embernek az érdekeit szolgálják. Elfogadásuk esetében pedig országunk, térségünk fejlődését biztosítaná.

El szeretném azt mondani, hogy mielőtt a politikai pályára léptem, egy iskolában dolgoztam, tanítottam és az ott lévő épületről is pontosan látható, hogy Dunaújvárosban több olyan oktatási épület is, amely siralmas állapotban van. Módosító javaslataim egyikében ezen iskolák homlokzatainak a felújítását kértem, hiszen az ott tanuló diákok és a pedagógusok is megérdemlik azt, hogy normális körülmények között tanulhassanak és dolgozhassanak, és természetesen az energiatakarékos megoldásokkal a város is spórolhatna.

De aztán szót kell emelni a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházról is, amelynek az ablakai életveszélyes állapotban vannak, és nem szeretnénk azt, ha már az ott lévő betegek további sérüléseket is szenvednének.

Városunkban a közvilágítás helyzete főleg a téli hónapokban kritikán aluli: ezt már több híradásból is megtapasztalhatták a képviselők, hiszen a média többször is beszámolt már az ottani tarthatatlan ál­la­po­tokról. Egy korrupciós ügy miatt harmadával csök­kentették Dunaújváros közvilágítási szintjét, ami miatt állandó balesetveszélynek vannak kitéve az ott lévő emberek, gyermekeink, szüleink, mindenki.

Éppen ezért kérném a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a dunaújvárosi közvilágítást javító, célzó javaslatomat is, hiszen az ott élők többet érdemelnek a jelenlegi helyzetnél. És nemcsak a gyalog, hanem az autókkal közlekedőknek is nehezített pálya Dunaújváros, hiszen amellett, hogy az autósoknak félhomályban kell közlekedniük az utcákon a közvilágítási mutyi miatt, még a kátyúkkal is meg kell küzdeniük. Ráadásul ezt a két fő­út­ján Dunaújvárosnak, éppen ezért javaslatomban a vá­ros két főútjának teljes felújítását is indítványoztuk. Dunaújvároson túl a többi településre is nagyon fon­tos figyelmet fordítani, hiszen például Adonyban a gyermekek zebra és jelzőlámpa hiányában két helyen is óriási veszélynek vannak kitéve, Rácalmáson pedig a járdák, illetve a főút akár balesetet is okozhat.

A mondandóm végén fel szeretném tenni a költői kérdést a kormánypárti képviselőknek is, hogy milyen költségvetést fognak majd támogatni, milyen költségvetést szeretnének idén elfogadni. Ezt a népsanyargatót, a választásit vagy a haverokat felhizlalót, vagy olyat, ami valójában a magyar emberek érdekeit védi? Pártpolitikai érdekek mentén kívánják-e az idén is visszautasítani a jobbító szándékkal leadott javaslatainkat, vagy képesek a magyar emberek érdekében dönteni? Ha ez utóbbi esete áll fenn, akkor kérem, támogassák majd módosító javaslatomat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 148 2017.05.17. 1:27  1-168

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Államtitkár úr kért arra, hogy éljek a valóságban, de hogyha már megkérdezte, hogy mit is értek én virtuális valóság alatt, én például az államnak, illetve a kormánynak a forintosítással kapcsolatos nagy jótéteményét értem, merthogy például ezt akarják úgy eladni, mint egy megváltója a sok ezer bajba került devizahitelesnek.

Csak a saját példámat szeretném elmondani, azt például, hogy a felvett devizahitelem az úgymond áldott forintosítás után több mint a duplájára ugrott. Több mint a duplájára ugrott! Én nem éreztem meg sem a fizetésemelésnek az 1000-2000 forintját, pár ezer forintját, sem nem éreztem meg a rezsicsökkentésnek azt az 1-2 ezer forintját, amivel próbált könnyíteni a kormány annak idején. A forintosítással elvitték majdnem az összes pénzemet.

De hogyha már a népsanyargató költségvetésről beszélünk, akkor én elmondanám azt, hogy az önök által elvett korkedvezményes nyugdíj igenis, olyan sanyarú helyzetbe hozott több ezer embert Magyarországon, amely miatt az emberek arra kényszerültek, hogy még betegségükkel is a jól megérdemelt nyugdíjukat ne tudják tölteni, továbbra is dolgozniuk kelljen. Én ezt nevezem például népsanyargató költségvetésnek. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 54 2017.05.30. 1:23  47-56

PINTÉR TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja ezt a megállapodást, hiszen az elhangzottakon túl az Eximbank megnyitott egy 26,7 millió dolláros hitelkeretet, amely a magyar és a kambodzsai vállalatok együttműködését kívánja támogatni, és ez természetesen pozitív.

Szeretnénk azt is, hogy ez előremutasson abba az irányba is, hogy a kormánynak a keleti nyitás programját egyfajta pozitív irányba hozza, merthogy elég rossz az elmúlt években adott mérleg, hiszen 2016-ban a kereskedőházak mérlege 2,7 milliárd forintos bukásban van. Bízunk benne azonban, hogy ez is egy pozitív járuléka lehet annak, hogy a keleti nyitás program valamilyen előrelépést tudjon mutatni, és bízunk benne, hogy fellendülhet a kereskedelem.

Emellett megfontolásra javasoljuk azt is, hogy egy komolyabb külképviseletet vagy akár egy konzuli szolgálatot is támogasson a kormány a Kambodzsai Királyságban. Természetesen ez is a pozitív kapcsolatok erősítésére szolgálna, és ezt természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 84 2017.05.30. 1:13  77-85

PINTÉR TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy sablon egyezmény van előttünk, amelyet mind a Koreai Köztársasággal, illetve Ausztráliával is megkötöttünk már, és amelynek célja, hogy fejlődjenek a humán és az ifjúsági kapcsolatok Magyarország és a Chilei Köztársaság között.

Erről akaratlanul természetesen eszünkbe juthat Magyarország egyik legnagyobb problémája, az elvándorlás kérdése és a fiatalok elvándorlása is. De nyilván ebben az esetben nem annyira releváns ez, hiszen maximum egy évre szólhat a vízum, ezért mi támogatjuk ezt a javaslatot. Viszont el kell mondani azt is, hogy ösztönözzük a kormányt arra, hogy továbbra is vegye át a Jobbik programjavaslatait, mint például az első nyelvvizsga ingyenessé tételét, illetve a diákhitel eltörlésének a lehetőségét, ami természetesen nem függ össze ezzel a témával, de valójában nagyon fontos probléma.

A Chilei Köztársasággal kapcsolatos törvényjavaslatot természetesen támogatja a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 238 2017.06.06. 5:51  185-294

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt órákban hallgatva a fideszes felszólalásokat, bebizonyosodhatott számunkra, hogy a számoknak a félremagyarázásában, a tényeknek az elferdítésében nagyon zseniálisan beszéltek, de hogyha már az előttem lévő képviselő úr elmondta, hogy mennyire érzékenyek szociálisan, akkor talán az életből hozott három példa önök számára is bebizonyítja azt, hogy a korkedvezményes nyugdíj eltörlésével milyen komoly problémát okoztak nagyon sok ember számára az elmúlt években.

A minap találkoztam egy nyugdíj előtt álló tűzoltóval, aki elmondta nekem azt, hogy az egész életét arra tette fel, hogy az emberek életét megmentse, és a közösséget szolgálja. Nos, erre sajnos rá is ment az egészsége, és ő is már nem tud olyan fürgén felszaladni a létrán vagy felemelni a tömlőt az időskora miatt, és éppen ezért, illetve azért, mert a korkedvezményes nyugdíjat eltörölték, ezért most arra kényszerült, hogy portásként töltse hátralévő éveit a tűzoltóságon.

De nézzük akkor az egészségügyet! Nemrégiben találkoztam egy idősebb, az 50-es éveiben járó ápoló­nővel is, aki elmondta, hogy ízületei meggyengültek, csuklója folyamatosan fáj, és ezért folyamatosan ápolásra szorul, emellett neki betegeket kéne felemelnie és mosdatnia, komoly fájdalmai mellett. Nos, ő is a korkedvezményes nyugdíjat élvezné, de ezt ő sem teheti meg.

És akkor a magánszektorból egy másik példa: Dunaújvárosban a vasmű esetében nagyon sok embernek ott komoly fizikai munkát kell végeznie, és abban a komoly fizikai munkában természetesen sajnos az időskorukban ezeknek az embereknek nagyon komoly egészségkárosodásuk van. Találkoztam egy olyan idősebb úriemberrel, aki már nagyon sok éve ott dolgozik a vasműben, de továbbra sem mehet korkedvezményes nyugdíjjal nyugdíjba, mert ezt nem engedi meg a rendszer. Neki az egészségügyi állapota miatt folyamatosan orvoshoz kell járnia, és folyamatosan kezelésre van szüksége. Emellett fizikai munkát kell végeznie.

Lehetne még sorolni ezeket a megrendítő eseteket, de úgy gondolom, hogy talán felesleges is, merthogy ez nem annyira érdekli önöket. Ezt bizonyítja az, hogy nem állították még mindig helyre ezt az áldatlan állapotot. Sajnos, egyébként önöket az sem érdekli, hogy veszélyeket rejt magában, ha egy férfi betegen, lerobbantan megy nyugdíjba. Hogy milyen hatása van, hogy a jövőben milyen hatással lesz az egészségbiztosítási rendszerünkre, ezt még megjósolni sem tudjuk sajnos.

De talán még önöket az sem érdekli, hogy a munkahelyek megszűnésével nyugdíj előtt hogyan tud majd elhelyezkedni az ember. Hát elmondom önöknek: sehogy. Merthogy ilyen szerencsétlen helyzetbe került emberek betegen, időskorban már nem kapnak sehol sem munkát. Sajnos, ez nem érdekli önöket, ahogy az sem, hogy a szakszervezetek már 2015-ben kidolgoztak egy tervet ennek megoldására, amely enyhítene a jelenlegi merev és rossz szabályozásokon. Ez olyan előremutató intézkedéseket tartalmaz, amely a dolgozókat orvosszakmai paraméterek alapján folyamatosan vizsgálná. De tartalmazza azt is, hogy adott munkakörben alkalmatlanná vált dolgozókat máshol tovább kell és lehet foglalkoztatni. Ha pedig ehhez képzésekre van szükség, azt az állam biztosítja, ahhoz az állam is hozzájárul. És tartalmazza azt is, hogy érdekeltté kell tenni a munkahelyeket, hogy folyamatosan fejlesszék a munkavégzés körülményeit, hogy minél kevesebb káros hatás érje a dolgozókat.

Önöket sajnos mindez nem érdekelte, pedig mind a munkavállalói oldal, mind a munkaadói oldal hajlott egyébként a kompromisszumokra, mert ők is be­látták, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer a merevsége miatt tarthatatlan. Egyébként pedig, amit az el­múlt években láttunk, ami önöket érdekelte, az a mul­tik érdeke. Mert ugyanis a korkedvezményes nyugdíj kivezetésével nem más oldalra állt a kormány, mint a magyar dolgozókkal szemben, a multik ol­dalára. A korkedvezményes nyugdíj rendszere ugyan­is a magyar államnak alig került valamibe. Azoknak a vállalatoknak, ahol ez a lehetőség fennállt, maguknak a cégeknek kellett 13 százalék pluszköltséget befizetni a nyugdíjbiztosítási rendszerbe, hogy fedezni tudják a korkedvezményes nyugdíjnak a le­he­tőségét. Mondom még egyszer, tehát nem az államnak kellett fizetnie, hanem a multiknak. 2014. de­cember 31. után megszüntették a korkedvezményes nyugdíjak felszámolásával ezt. Az pedig, hogy ez a megmaradó pénzösszeg bérfejlesztésekre ment vol­na, sajnos továbbra is hiú ábránd, hiszen ezt a megmaradt járulékot elkönyvelték a multik anélkül, hogy minimálisan is emeltek volna a dolgozók fizetésén.

Azt pedig, hogy a korkedvezményes nyugdíjakkal kapcsolatban visszaélések vannak, elismerik a munkavállalók és a munkáltatók is. Azt, hogy a rendszer nem volt tökéletes, ezt még mi is aláírjuk, de azt nem fogadhatjuk el, hogy úgy lettek kivezetve, hogy azzal csak a multik nyertek, a dolgozók nem. Ezt a rendszert a Jobbik-kormány helyre fogja állítani, le fogunk ülni a szakszervezetekkel is, és meg fogjuk oldani a korkedvezményes nyugdíj problémáját. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 49 2017.09.25. 1:58  48-51

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg a Jobbik a nép pártjára, addig - úgy látszik - a fideszes hatóságok a korrupció pártjára álltak. Két éve feljelentést tettem költségvetési csalás gyanúja miatt a Dunaújvárost sötétségbe borító korrupciós mutyi miatt. Ebben a feljelentésemben bizonyító erejű dokumentumokat adtam le, részletesen fel voltak sorolva, hogy kik voltak azok a fideszes politikusok, akik vélhetően szerepet játszottak a balesetveszélyes helyzetet teremtő korrupciós botrányban.

A tolvajok aztán menekülőre fogták, és úgy látszik, a hatóságok minden segítséget megadnak nekik ehhez: a nyomozók nem hallgattak ki egyetlen szakembert sem, azokat a szakembereket, akik még fel is mondták a munkaviszonyukat, és ezzel is figyelmeztetni akarták a városvezetést a botrányos beruházásra; nem vizsgálták ki azokat a tényeket, amelyek bizonyítják a költségvetési csalást. Hiába sodorhattak veszélybe fideszes politikusok több száz embert, akik sötétedés után az utcára akarnak menni, a nyomozó hatóságok nem tettek semmit. (Szilágyi György: Szégyen!)

Hiába állhatott rendelkezésre elegendő bizonyíték, hogy kinek hány millió forint üthette a markát a fideszesek közül, úgy tűnik, a hatóságok mind e felett szemet hunytak. Végül pedig aztán ötezer forintos nyomozati költséget számoltak ki, amivel aztán azt is aláhúzták, hogy két éven keresztül az ujjukat sem mozdították, és ezzel is szabad utat engednek a korrupt városi fideszeseknek, hogy tovább garázdálkodhassanak Dunaújvárosban, és a dunaújvárosi embereket továbbra is balesetveszélyes helyzetbe sodorhassák.

Kérdezem tehát nagy tisztelettel a legfőbb ügyész urat, hogy a hatóságok a bizonyítékok ellenére miért hagyták futni a korrupt dunaújvárosi városi fideszes politikusokat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 174-176 2017.10.02. 2:07  173-182

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Elfogadom.

 

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

 

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A korkedvezményes nyugdíjak kérdése majd’ félmillió embert érint ma Magyarországon, 460 ezren megfáradtak, megbetegedtek a munkában, már nem alkalmasak a kemény fizikai munkára nyolcórás beosztásban. Ennek a majd’ félmillió dolgozónak legalább 80-90 százaléka fizikai munkás, jelentős részük pedig a nehéziparban dolgozik.

Egy személyes példát szeretnék hozni szülővárosomból, Dunaújvárosból. Egy vezető tűzoltó mondta el nekem, hogy milyen megalázó körülményekkel kell szembenéznie egy olyan lánglovagnak, aki az emberek szolgálatára tette fel életét. Évtizedes munkavégzés után, amibe beleöregedett az a szegény tűzoltó, portásként kell tengetnie nyugdíjáig hátralévő éveit, már nem tud olyan fürgén a létrára fel-, leszaladni tömlővel a vállán. És hogy miért történt ez? Mert már nem tud élni a korkedvezmény adta nyugdíj lehetőségével, amire pedig ő számított.

De a Vasműben is ugyanez a helyzet. Egy ott dolgozó munkás mesélte el nekem, hogy a nehéz fizikai munka bizony egész egészségére komoly hatással volt, és mire eléri a nyugdíjkorhatárt, egészségügyileg teljesen tönkre fog menni, nem élvezheti úgy a nyugdíjaséveket, mint ahogy számított rá, korkedvezményes nyugdíjjal nem tud élni, mert elvették azt tőle.

De sajnos önök a jövő generációjára sem gondolnak, hiszen nem hajlandóak foglalkozni az ő bérükkel sem, az ő nyugdíjukkal sem, hiszen a mostani fiatalok, gyermekek, unokák, ha a bérunióra számíthatnának, kiszámítható lenne a nyugdíjuk, hiszen magasabb bérek esetén magasabb nyugdíj is járhatna.

Szeretném tehát tisztelettel kérdezni, hajlandók‑e figyelembe venni megannyi dolgozó panaszát. Miért nem állnak még mindig a dolgozói igények mellé a multikkal szemben? Illetve terveznek‑e valamilyen formában legalább tárgyalni a korkedvezményes nyugdíjak visszavezetéséről, vagy majd ez is az új Jobbik-kormányra vár 2018 után? Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 180 2017.10.02. 0:46  173-182

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Államtitkár úr, én arra gondoltam, hogy önök, amikor kivezették a korkedvezményes nyugdíjat, megígérték azt az embereknek, hogy az a járulék, amelyet a nagyobb cégek fizettek be a korkedvezményes nyugdíj fedezetére, az emberek bérében fog majd realizálódni. Sajnos ez nem így történt. A multik benyelték ezeket az összegeket, tehát önök csúsztattak, vagy úgy is mondhatnám, hazudtak, és a multik oldalára álltak, az emberek érdekeivel szemben.

De sajnos azt is kell mondanom, hogy a beteg emberek érdekeit sem veszik figyelembe, és nem engedik őket korkedvezménnyel nyugdíjba. Önök megfosztották ettől a lehetőségtől ezeket az embereket, de azt szeretném azért elmondani és tisztázni mindenkinek, hogy 2018 tavaszától a Jobbik-kormány ezt a rendszert vissza fogja vezetni, az emberek számíthatnak rá. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 86 2017.12.04. 2:10  85-88

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Dunaújvárosi Arany János Általános Iskola vezetése és szülői munkaközössége nemrég levelet küldött az önkormányzatnak, a tankerületnek és dr. Palkovics László államtitkár úrnak is. Ebben a levélben az iskola épületének katasztrofális állapotáról számoltak be. Sajnos azóta nem történt semmilyen előrelépés azon kívül, hogy megírták, hogy nincsen pénz a felújításra.

Alig egy hete egy aggódó szülő, egy édesanya keresett fel, és egy levelet adott át, amelyet Palkovics államtitkár úrnak címzett, és amelyből most szeretnék megosztani önökkel egy részletet. „A XXI. században gyermekeink kabátban ülnek a tanítási órán, mert a nyílászárók nem zárnak rendesen, így a termek nem befűthetőek. Némely nyílászáró életveszélyes állapotban van, ezért ezeket végleg le is zárják, nehogy kiessenek azok. Az épület beázik, a csatornarendszer több évtizedes már. Műanyag vödrökben, dézsákban, edényekben fogják fel a csapadékvizet, hogy ezzel a baleseteket is elkerüljék. A villanyszekrényt, amely a közlekedőfolyosón található, ahol a gyermekek is közlekednek, linóleumanyaggal takarják le, nehogy az beázzon. Bele sem mer gondolni az ember abba, hogy bárkit esetleg egy áramütés is érhet. Gyermekeink ilyen körülmények között tanulnak nap mint nap. Ezt érdemli a jövő nemzedéke? Szomorú, hogy a sok harácsolás nem tette lehetővé azt, hogy az ilyen és hasonlóan kritikus állapotokat felszámolják. Haladéktalan intézkedést követelünk! A szülők nyugodt szívvel szeretnék iskolába engedni gyermekeiket, és nem azon szeretnének aggódni, hogy esetleg baleset történik velük az intézmény területén, ahová engedték őket.” Eddig a levél. A hölgy egyébként hallgatni fogja majd a minisztérium válaszát is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Bízom abban, hogy legalább itt választ kap majd sok tanár és szülő arra a kérdésre, miért kell a dunaújvárosi kisdiákoknak harmadik világbeli állapotok között tanulnia ma Magyarországon. Mikor oldják meg az iskolai épületek katasztrofális állapotát? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 62 2017.12.11. 2:51  61-67

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elismerem, hogy az interpellációm címe kissé erős, éppen ezért szeretnék mindenekelőtt megnyugtatni minden vasműs dolgozót, hogy biztonságban van a munkahelye, de a helyzet igen komoly. Nemrégiben jelent meg a hír, miszerint a Dunaferrnél a Mozdonyvezetők Szakszervezetének helyi tagcsoportja ismét sztrájkbizottságot alapított. Ez az egyik legkisebb ilyen egység a Dunaferren belül, viszont ők az egyik nagyon fontos fogaskerekei a rendszernek, és a jelek szerint igen komoly bajban vannak.

Miért is kényszerül sztrájkbizottságra az ott dolgozó csoport? Ahhoz, hogy a vasműn belül az acélgyártáshoz szükséges alapanyagokat szállítani tudják a belső vasúthálózaton, 150 emberre van szükség. Nekik ebből rendelkezésre áll száz fő, tehát az alapszükségletek ellátásához minimum hiányzik ötven ember. Ezt a hiányt valahogy pótolniuk kell, így min­denkinek túlórát kell vállalnia. Ez azt eredményezi, hogy fáradtan, kimerülten kell rengeteg pluszmunkát vállalniuk az ott dolgozóknak a kőkemény fizikai munka mellett. Úgy kell túlórázniuk, hogy a többség ötven év felett van, így fokozott pluszterhet jelent számukra a fizikai helytállás is. A legszörnyűbb az egészben az, hogy az ott dolgozók fizetése nem éri el egy áruházban dolgozó árufeltöltő fizetését sem, és a többi vasműshöz képest is ennek a száz embernek nem növekszik olyan arányban a fizetése, mint a többi munkatársuké.

Tisztelt Államtitkár Úr! A szakszervezetnél dolgozók érzik a felelősségüket, ezért döntöttek a sztrájk­bizottság megalakítása mellett. Tudják azt, hogy ha így folytatódnak a dolgok, akkor nem tudják rendesen ellátni a munkájukat, nem tudják elvégezni a rájuk rótt egyre több és nehezebb feladatot, és azt is tudják, hogy a nagy terhelés mellett életveszélynek vannak kitéve.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ugyan a legkisebb szakszervezeti egység a Mozdonyvezetők Szakszervezetének helyi csoportja, de a benne dolgozók az egyik legfontosabb feladatot látják el a vasműn belül. Nélkülük a Dunaferr leáll, és a magyar acélgyártás veszélyeztetve van. Ezt ők is tudják, mégis nap mint nap túlóráznak, robotolnak éhbérért, mert ezt kötelességüknek érzik. Kérem, ne éljenek ezzel vissza. A Jobbik és én helyi szinten is mindent megteszünk a keményen dolgozó vasműsökért, hankookosokért, a Hamburger Hungária dolgozóiért, ferrobeto­no­so­kért ‑ csak hogy a legnagyobb cégeket említsem ‑ és a kkv-szektor dolgozóiért. Viszont az anyagi megbecsülésük mellett a normális munkához való joguk, végül pedig a ledolgozott évek utáni méltó pihenésük számomra a legfontosabb.

Szeretném kérdezni tehát államtitkár urat, mit tesznek önök a hátralévő idejükben a vasműs dolgozókért, mit kívánnak tenni a szakemberhiány ellen, és végül mit kívánnak tenni a megalázóan alacsony munkabérek emeléséért.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 66 2017.12.11. 1:08  61-67

PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Természetesen nem tudom elfogadni államtitkár úr válaszát, hiszen ha már a múltról beszélt, akkor el kell mondanom, hogy Dunaújvárosban helyi szinten a helyi Fidesz támogatásával privatizálták a városi tulajdonában lévő vasműs kötvényeket ‑ ez az egyik.

De úgy látom, nem is tudja, hogy mi lett volna a kormány feladata, hiszen önöknek tárgyalásokat kellett volna kezdeményezniük a vasművel, a szakszervezetekkel, mert végérvényesen meg kellett volna állítani a leépítéseket, illetve a kiszervezéseket, és a kölcsönzött munkaerő dunaferres állományba vételét kellett volna önöknek szorgalmazniuk. Lehet, hogy magasabb bérekkel középtávon biztosítható a vasmű jövője és az ott dolgozóké, de hosszabb távon kellett volna foglalkozniuk az utánpótlással is, így az ösztöndíjrendszer bevezetésével, a fiatal és újrafelvételes szakemberek számára az ösztönzőrendszer kialakításával, vagy éppen említhetném a középiskolai vasas, illetve építőipari felsőoktatási képzés továbbfejlesztését.

Ez lett volna a kormány feladata, de önök ezt elmulasztották, a Jobbik pedig ezt meg fogja valósítani a kormányváltás után. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)