Készült: 2024.03.29.08:28:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2019.10.24.), 44. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:05


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én a szociális fejezet egy-két szegmensével kívánok foglalkozni, annál is inkább, mert egyrészről a szolgáltatásokról, azok támogatásáról és a társadalombiztosítási nyugellátáshoz kapcsolódóan itt többen megfogalmazták a vezérszónokok is az ellenzéki oldalon, hogy az állami kiadások megoszlását tekintve 2018-ban a tervezetthez képest több jutott az államnak magára, a jóléti kiadásokra is egy picivel, de ha tételesen megnézzük, akkor ebből a szociális területnek semmi nem jutott, mert a 2,5 százalékos növekedésből nagyjából csak ez a terület nem profitált.Ahogy elolvastuk az általános indoklást, eszerint az úgynevezett egyéb szociális támogatások funkcióba sorolt összegek aránya még csökkent is, 2,2 százalékról 2 százalékra. Igaz, ebben benne van, és ezt el is ismerem, hogy szerepet játszott abban, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által végrehajtott ingatlanvásárlásokra, illetve beruházásokra fordított kiadások csökkentek. Ha jól emlékszem, valami 36 ezer lakásnál volt az a kvóta meghúzva, amit tudtak teljesíteni. Tehát, ahogy említettem, nemcsak a GDP arányában jutott kevesebb a szociális területre ebben az évben, hanem a tervezetthez képest is, ha megnézzük tételesen a kiadásokat. Ahogy említettem, a szociális szolgáltatásoknál és támogatásoknál a ’18. évre vonatkozóan a szünidei étkeztetésnél  ha már szóba hozta képviselőtársam  kell hogy kicsit időzzek, mert én úgy emlékszem, hogy 6,6 milliárd forintot terveztek be, és a végén mindössze 3,3 milliárd forintot fordítottak rá, gyakorlatilag csak a felét, mint amit beterveztek. Nem tudom, mi lehet az oka: vagy rosszul terveztek, vagy a települési önkormányzatok nem vették a fáradságot, és a rászoruló gyerekek számára nem igényelték meg az étkezést. Azt hiszem, ezt majd lehet a későbbiekben tisztázni.

A bölcsődei támogatásoknál a következőt tapasztaltuk. Jellemző a költségvetés működésének egészére szerintem, hogy miközben közel 13 milliárd forinttal kevesebbet fordítottak a bölcsődék támogatására, mint ahogy azt elfogadták, még év közben jelentősen össze is kavarták a sorokat, ezt tapasztaltuk. Ez a családbarát kormánynak valószínűleg ilyen újítása a tervezésben, ez látható az alábbi táblázatban. Készítettünk magunknak egy ilyen összehasonlító táblázatot, amiből az derült ki, hogy a költségvetés és a zárszámadás még előirányzat címében sem ugyanaz. Ennek egyik oka az, hogy év közben a kormányhatározattal bevezettek egy úgynevezett bölcsődei kiegészítő támogatást új címen, 13,5 milliárd forinttal állították be ezt az összeget. A dolog szépséghibája az, hogy év közben ezt lecsökkentették 8,8 milliárd forintra.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy említettem, a szociális támogatások egyik meghatározó eleme a nyugdíjminimum összege. Meg kell hogy említsem, hogy most már 11. éve változatlan ez a 28 500 forint. Azt hiszem, arról felesleges is beszélnünk, hogy ez sok vagy kevés. Ha valaki ennyit kap, akkor felesleges róla vitázni, mert ezt nem lehet beosztani egy hónapra. Ez az egyik dolog. A másik: a közelmúltban akadt a kezembe egy statisztikai számsor, amelyből kiderült, hogy a nyugdíjasok közül 28 500 forint alatt is kapnak nyugdíjat Magyarországon, 17 777-en. Jó, tudom, ezek között vannak olyanok, akik résznyugdíjjal rendelkeznek, vagy olyanok, az életüknek csak egy töredékét élték Magyarországon, de akkor is azt gondolom, hogy ez méltatlan a nyugdíjasokra és az idős emberekre nézve.

Ha megnézzük a számadatokat, akkor a továbbiakban még egy dolog van, ami kiviláglik ebből az egészből, mégpedig a különböző méltányossági alapon igényelt támogatások mértéke. Ennél azért időznék egy kicsit, mert ebben az évben, már 2018-ról beszélünk, 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és a nyugdíjakon belül van egy olyan támogatási forma, amelyben én borzasztó nagy bizniszt látok. Ez most már körülbelül két éve vagy több mint két éve tart, ez a hadigondozotti ellátások kérdése.

(14.40)

Ebben a fejezeti kezelésben, a kiadási oldalon több mint 14 milliárd volt beállítva ezekre a kifizetésekre  mintegy 14,2 milliárd forint összegben teljesültek , miközben egy évvel korábban, az akkori zárszámadás szerint még csak 8,6 milliárd forint volt beállítva; 60 százalékos növekedés van.

Hozzám nagyon sokszor jutott el olyan információ, hogy vannak olyan megyék  például Borsod megye , ahol nemcsak arról van szó, hogy lélekszámában egy nagy megyéről van szó, hanem hogy ott üzletelnek vele; hogy embereket beszélnek rá, hogy majd én elintézem neki, hogy legyen ilyen járadéka  a hadigondozotti ellátásról van szó , de ráadásul a megyék között különböző szabályok vannak. Tehát nekem volt olyan panaszosom, aki elmondta, hogy egyik megyében ugyanarra a feltételre megkapta valaki az ellátást, a szomszéd megyében meg nem kapta meg az ellátást. De kapaszkodjanak meg, képviselőtársaim, volt két testvér, akik közül az egyik az egyik megyébe ment férjhez, és ott lakott  két szomszéd településről van szó , mondjuk, az egyik mezőkövesdi, a másik meg andornaktályai; Andornaktályán megkapták, Mezőkövesden meg nem kapták meg. Pontosabban: ez fordítva volt, mert ugye, Tállai András befolyásos politikus Mezőkövesden, és mindent el tud intézni, még a benzináremelést is  vagy csökkentést, bocsánat! Tehát én azt látom, hogy ezzel az egésszel üzletelnek, mert nekem ne mondja senki, hogy egyik évről a másikra van 60 százalékos növekedés ezen a területen, és ez egy normális dolog.

Ahogy említettem, a zárszámadás normaszövege, a későbbiekben áttérve a méltányosságból adható ellátásokra, ugye, ismeretes, hogy a nyugdíj-megállapításra volt egy 200 milliós keretösszeg. Hangsúlyozom, itt nem a summaösszegről van szó, nem az abszolút értékről, hanem a keretről. Ebből kiderül, hogy a méltányosságinyugdíj-emelésre ezen túl fizettek mintegy 785,7 millió forintot  ez is keret, ugye, itt 800 milliós keret volt; a 200 millió volt a megállapításra, és emelésre pedig 800, és egyszeri segélyre volt 600 milliós keret , és ebből teljesült mintegy 583,9 millió forint.

Ha szépen végigvesszük, akkor a következő látszik: 2018-ban több mint 60 ezer kérelem érkezett be nyugdíjemelésre, és ebből 34 725-en kaptak. Itt egy 58 százalékos megfelelés van, és olyan 3500 forintos átlagban kaptak nyugdíjemelést ezek az emberek. A másik tétel a méltányosságból történő megállapítás. A képviselőtársaimnak mondom, hogy méltányosságból kérhet megállapítást az, akinek nincs 20 év szolgálati ideje, de ha 15 évnél viszont több van, akkor kérheti méltányosságból a megállapítását, mert lehet, hogy jobban jár, ha saját jogú nyugellátást kap, mint például hozzátartozói nyugellátást. De itt már csak az igénylők 40 százaléka kapta meg, és majdnem így jártak  bocsánat, ott 60 százalékát kapták meg. Az egyszeri segélynél az is látszik, hogy borzasztóan sokan kértek egyszeri segélyt, több mint 54 ezren, viszont csak 32 939-en kaptak ilyet. Itt egy olyan 60 százalékos a teljesülés.

De miből adódik ez az egész? Azt látom, hogy 2015 óta radikálisan szegényedik el a nyugdíjasok társadalma, de az is látszik, hogy 2010-hez képest minden évben, amikor az Orbán-kormány kormányzott  márpedig az előző kilenc évben ő kormányzott , minden évben nagyobb volt a nyugdíjasok szegénységi rátája  itt egyébként pontosan a jövedelmi szegénységnek kitettekről beszélünk , mint 2010-ben volt. A 2018. évben duplája volt annak, mint 2015-ben. 2015 után egyébként radikális a növekedés.

Van itt két probléma, államtitkár úr. Az egyik, hogy látom, hogy minden egyes indítványt év közben lesöpörnek, már a bizottsági szakaszban, de két dolog látszik, ami eltorzítja ezt az egész struktúrát. Az egyik az elmúlt évek hál’ istennek, dinamikus kereseti növekedése, jövedelemnövekedése, különösen a bérek reálpozícióját illetően. A nyugdíjak radikálisan elszakadnak a bérektől. Ebből két probléma is adódik. Az egyik, azon túlmenően, hogy az aktív foglalkoztatottak jövedelmétől a nyugdíjak leszakadnak, a másik az, hogy akik régebben mentek el, 2-3 évvel ezelőtt, tehát amikor egy kicsit dinamikusabb volt a nettóbér-növekedés, vagy a bérek reálpozíciója jobban érvényesült, sokkal jobb pozícióban mennek el nyugdíjba azok, akik tudták az utolsó éveikben ezt a nettóbér-növekedést érvényesíteni, mint azok, akik 2-3-4 évvel ezelőtt elmentek.

Tehát nyugdíj és nyugdíj között is borzasztóan nagy lesz a jövedelmi olló nyílása, egyszerűen abból adódóan, hogy valaki, mondjuk, 3-4 évvel ezelőtt ment el nyugdíjba. Ugyanazt a pályát futotta be, ugyanaz a szakmája, talán még ugyanazon a munkahelyen is dolgozott, ugyanannyi szolgálati ideje van, nagyjából annyi volt a bére, mint általában a többieknek, de csupán azért, mert valaki három évvel ezelőtt ment el nyugdíjba, a másik pedig jövőre megy el nyugdíjba, 35-37 százalékos különbség is lesz.

Amikor tételesen megnézzük, ahogy említettem, hogy ’15 óta áll fenn ez a radikális leszakadás a nyugdíjak esetében, akkor az látszik, hogy ’15-ben a nettó átlagbér 4,3 százalékkal emelkedett, a nettó reálbér 4,4-gyel, a nyugdíjak 1,8 százalékkal emelkedtek, és a nyugdíjak reálpozíciója 1,4 százalékkal javult. 2016-ban  nem sorolom végig  ugyanez volt a helyzet, ott a nyugdíjak reálpozíciója csak 1 százalékkal javult, viszont a reálbérek 7,3 százalékkal javultak. 2017-ben a nettó reálbér 10,2-vel javult, volt 2,4 százalékos nyugdíjemelés, de ott már csak 0,1 volt a reálnyugdíj-pozíció javulása  0,1! , a 10,2 reálbérrel szemben. 2018-ban, amiről beszélünk, 11 százalékos nettó átlagbér-növekedés volt, ahogy én láttam, a nettó reálbér-növekedés 8,2 százalékos, nyugdíjemelést kaptak ebben az évben, ahogy említettem, 3 százalékot, de itt a nyugdíjak reálpozíciója csak 0,2-vel emelkedett. Tehát egyértelmű, hogy a bérekhez képest borzasztóan leszakadnak a nyugdíjak, és ennek elsődleges oka ez az inflációkövető nyugdíjemelési technika. Ez az elsődleges oka.

Tudom, hogy a kormánypárti képviselők mindig azzal érvelnek, hogy évről évre dinamikusan nő az átlagnyugdíj. Igen, most durván olyan 135 ezer forint körül van. De, kedves képviselőtársaim, a járulékplafon gyakorlati eltörlésével a milliós nyugdíjak mértéke is megnőtt. Innentől kezdve az húzza fölfelé a matematikai közepet. Tehát persze, hogy dinamikusan emelkedik az átlag, merthogy a bőven átlag felett keresők száma dinamikusan elkezdett nőni, ebből adódóan a matematikai közép is. De ha megnézzük például, mondjuk, az öregségi nyugdíjjal rendelkezőket – ugye, 2,6 millió emberről beszélünk, amikor nyugdíjszerű ellátásról beszélünk , ebből a korbetöltött öregségi nyugdíjjal rendelkezők száma 1,7, öregségi nyugdíjjal pedig 2 millió 20 ezer, durván 2 millió.

Ha megnézzük a mediánt, az meg már csak 105 ezer forint. Tehát borzasztó nagy a különbség. A mediánjövedelem azt jelenti, hogy sorba állítjuk az összes klienst, és a közepén, ahol ugyanannyian vannak alatta, mint amennyien fölötte, tehát az egymilliomodik a sorban nem 135 ezret kap, hanem csak 105 ezret, és azért egy nyugdíjnál ez jelentős különbség. Ráadásul a nyugdíjasok  kapaszkodjanak meg!  87 százaléka 50 ezer és 200 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezik. 87 százalékuk ennyi nyugdíjjal rendelkezik!

Én azt látom, hogy évek óta trükköznek az alultervezett inflációval, ennek következtében persze a nyugdíjasok hiteleznek egész évben a kormánynak, és nagy kegyesen az 1-8. hónap átlagában megnézik, hogy mennyi nyugdíjprémiumot vagy -kiegészítést kell adni, és ennek függvényében még hál’ istennek, ezt a törvényt betartják. Nagyon büszke vagyok rá, mert a nyugdíjprémium intézményének egyik beterjesztője voltam annak idején itt az Országgyűlésben, még a Bajnai-kormány idején. De egy dologról megfeledkeztek. Tudom, nem az ön dolga, mert ön csak az államháztartás végrehajtásáért és tervezéséért felelős, államtitkár úr, de akkor 80 ezer forint volt az átlagnyugdíj, akkora összegben lett megállapítva a gazdasági növekedés függvényében megállapított nyugdíjprémium, és egy huncut fillérrel nem emelkedett ez az összeg. Az infláció a jelentős részét az elmúlt tíz évben megette.

Innentől kezdve, azt hiszem, hogy van feladat bőven, amit meg kellene oldania a kormánynak a jövőben. Köszönöm szépen a türelmüket, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

(14.50)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai