Készült: 2020.04.08.12:11:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

320. ülésnap, 40. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Beosztás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 4:10

Felszólalások:  <<  40  >>    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Állításával ellentétben a szövetkezeti szektor átalakításával kapcsolatos tények a következők.

A 2013. évi CXXXV. törvény megalkotásával az Országgyűlés nem csorbította a szövetkezeti hitelintézetek tagjainak, tulajdonosainak és betéteseinek jogait, hanem a szektor szereplőinek érdekeit szem előtt tartva, javaikat szolgáló törvényt fogadott el.

Képviselő úr úgy véli, hogy a takarékszövetkezetek addig tagjaik megelégedésére végezték tevékenységüket. A valóság ezzel szemben az, hogy a takarék- és hitelszövetkezeti tagok száma a kilencvenes évek közepén meglévő, közel kétmillió főről alig több mint százezer főre csökkent. Ismerve a vidéki emberek megfontoltságát, biztosak lehetünk benne, hogy nem azért hagyták ott ezt a szektort, mert megfelelő volt a működés, és az ügyfelek mindennel elégedettek voltak. Az elmúlt évek, évtizedek működéseinek hibájára utal az is, hogy három takarékszövetkezetben több tíz milliárd forintnyi betét ragadt bent, s helyettük az Országos Betétbiztosítási Alapnak kellett helytállnia.

Egy jól működő integrációs rendszerben a takarékszövetkezetek szoros integrációs kapcsolatban állnak, egyetemlegesen felelnek egymás betéteiért, és közös kockázatviselési elveket követnek. A törvény lehetőséget teremt arra, hogy ledolgozzuk ezt az elmaradást, amelyet a szektor irányítóinak rövid távú érdekeikből fakadó hozzáállása okozott, és létrejöjjön egy olyan szervezet, amely felhasználja a takarékszövetkezeti dolgozók helyi ismeretekből táplálkozó tudását, kölcsönös felelősségvállalást alapít, és az egyre szigorodó nemzetközi tőkekövetelményeknek is megfelel.

Szeretném képviselő urat emlékeztetni, hogy a 2013. évi költségvetési törvény módosítása lehetőséget teremtett arra, hogy az állam szerzett jogainak ellenértékekért ebben a jogszabályban egyelőre 100 milliárd forintot helyezzen el a szektorban, tehát az integrációs szervezet nem 100 milliárd forintért, vagy amennyiben a jelenleg folyó felülvizsgálat szükségessé tesz újabb invesztációkat, akkor az ezzel megnövelt összegért vásárolja meg a Magyar Posta egy szavazat híján 25 százalékos tulajdonrészét, hanem ez az összeg az állam által szerzett jogok ellentételezéseként a teljes szektor rendelkezésére áll, tehát a teljes szövetkezeti tagság részére.

A független szakértő által meghatározott piaci értéken történő tulajdonszerzéssel a kereszttulajdonlás lesz a biztosítéka annak, hogy a jövőben is olyan irányba haladjanak a megkezdett folyamatok, amely mindkét cégcsoport erősítését szolgálja. A kölcsönös tulajdonosi szerepvállalással két olyan szereplő fog együttműködni, amelynek közös érdeke a másik sikere, hiszen ebből is kölcsönösen profitálnak. A cél olyan, egységes feltételek szerint működő hálózat létrehozása, amely közel azonos, de mindkét esetben magas színvonalon szolgálja ki a vidék vállalkozásait és a vidék lakosságát.

Értesülésével ellentétben a postahivatalok és a takarékszövetkezeti fiókok összeolvasztását nem tervezzük, arról viszont határozott elképzeléseink vannak, hogy kihasználjuk e két hálózat együttműködési lehetőségeit. Szándékunk, hogy azokon a területeken, ahol ezt a törvény lehetővé teszi, a két cégcsoport a másik fél által nyújtott szolgáltatásokat vegye igénybe (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ezáltal se a munkavállalók, se a betétesek érdekei ne kerülhessenek veszélybe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:  <<  40  >>    Ülésnap adatai