Felszólalás adatai

NÉMETH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy arra már több képviselőtársam is utalt az előbbiekben, büszkék lehetünk arra, hogy a világörökségről szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk itt a Házban. Mint ahogy büszkék lehetünk arra is, szintén említették ezt már többen előttem, hogy nyolc világörökségi helyszínünk van.

Ahogy azt a javaslat is megfogalmazza, a világörökségi jegyzékbe azon kiemelkedő egyetemes értéket képviselő kulturális örökségi és természeti világörökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. Magyarországon nagyon változatosak ezek a kincseink. A kis, mesébe illő falutól, Hollókőtől a sok települést magába foglaló tájegységen át egészen a nagyvárosig, a nagyvárosi világörökségig, Budapestig tudjuk felsorolni ezeket. Budapesten történetesen a Duna-parti látkép, a budai várnegyed és az Andrássy út történelmi környezete sorolható ebbe a kategóriába.

Fontos beszélni arról, hogy mit is jelent ez a törvényjavaslat. Megpróbálom röviden összefoglalni, nyilván azon a nyomvonalon haladva, amit egyrészt a törvényjavaslat, másrészt annak az indoklása is megfogalmaz. A javaslat hatálya kiterjed nemcsak a világörökségi helyszínekre, hanem mint azt már többen említették, azok esetleges védőövezeteire, illetve a világörökségi várományos helyszínekre és azoknak az esetleges védőövezeteire.

Maga az elsődleges cél ezen törvényjavaslat megfogalmazásakor a világörökségi helyszínekhez kapcsolódó kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése és a védelmük erősítése. De azt is hozzá kell tenni, hogy ez nem hoz létre önálló világörökségi területi védettségi kategóriát, hanem rögzíti azt, hogy más nemzeti jogszabályok alapján állnak védelem alatt ezek az értékek.

Új védelmet tehát önmagában ez a törvény nem keletkeztet, de nyilván felhívja a figyelmet a világörökségi helyszínek megóvásának, fenntartásának és bemutatásának a fontosságára, a kulturális és természeti értékeinek megóvására, fenntartására, bemutatására, illetve azt mondja, azt teszi világossá, hogy ez kiemelten fontos társadalmi érdek, különösen, hogyha - magának a szónak a jelentéséből is adódóan - a jövő nemzedékek számára történő átadásra gondolunk. Tudjuk azt, hogy ez nemzetközi kötelezettségünk is, nemcsak érdekünk, nemcsak társadalmi érdek, hanem nemzetközi vállalt kötelezettség is.

(11.00)

A helyzet az, hogy a hatályos rendelkezések, mint ahogy azt a törvényjavaslat indoklása is megállapítja, nem bizonyultak elégségesnek ezen helyszínek védelmére, és valószínűleg ezt már több országban felismerték. Azért is mondtam az elején, hogy büszkék lehetünk arra, hogy tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, mert bizony nagyon kevés azon országoknak a száma, nagyon kevés olyan ország van a világban, nevezetesen a Dél-Afrikai Köztársaság, Románia és Olaszország, amely külön jogszabályt alkotott a világörökségi helyszínek megőrzésére.

A törvénytervezet három nagyon fontos elemet tartalmaz: először is azt, hogy el kell készíteni a világörökségi kezelési terveket; a másik, hogy újra kell szervezni a kezelő szervezeteket, nevezetesen a világörökségi gondnokságokat; valamint a harmadik, hogy az államnak pénzügyi forrásokat kell biztosítani az értékmegőrzésre és az értékalapú fejlesztésre ezen területek vonatkozásában.

Jelen pillanatban nincs a hazai jogrendben kötelező erejű kezelési tervről szóló jogszabály, és bizony azt mondhatjuk, hogy ez az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy ezeket a világörökségi helyszíneket hatékonyan lehessen kezelni. Hadd említsek budapesti helyszíneket budapesti képviselő lévén. Belső-Erzsébetváros esetében tanúi lehettünk annak, hogy sajátos városrendezési szabályozás létrehozásának szükségességét hangsúlyozta a Budapestre meghívott UNESCO-szakértő a helyzetjelentésében, és tudjuk azt, hogy kötelező erejű, világörökségi szempontú kezelési terv hiányában nem alkotható hatékony városrendezési szabályozás.

Ez az előttünk lévő törvénytervezet, törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a kezelési terveket kormányrendelet hirdeti ki, megteremtve ezzel a kötelező erejű előírások érvényesülésének lehetőségét. Ezek a kezelési tervek - és ezt nagyon fontos hangsúlyozni - az érintett önkormányzatokkal egyeztetendők, ezeket egyeztetni kell az érintett önkormányzatokkal annak érdekében, hogy összhangban legyenek a településrendezési tervekkel, eszközökkel. Tegyük hozzá, hogy az említett kormányrendelet gondoskodik többek között az értékmegőrzéssel kapcsolatos stratégia nevesítéséről, illetőleg konkrét kezelési módok meghatározásáról, valamint tilalmak és korlátozások leírásáról is.

Fontos továbbá hangsúlyozni azt - az előbb említettem budapesti helyszíneket több ízben is -, hogy a budapesti helyszínek több kerülethez tartoznak. Fontos az - és ezt az előbb említett hatékony városrendezési szabályozással kapcsolatban is mondom -, hogy egységes szempontrendszeren alapuljon a városrendezési szabályozás, még egyszer mondom, különösen akkor, amikor több településről van szó, egy-egy körben, egy-egy helyszínhez, egy-egy védendő értékhez több település kapcsolódik, vagy Budapesten történetesen több kerület.

A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes érték, és ennek sértetlennek kell lennie, és a sértetlenség és a teljesség megőrzése érdekében szükségessé válhat védőövezetek kijelölése. Ez nyilván a helyszín védelmét hivatott biztosítani, a kiegészítő és kielégítő, teljes védelmet. Nyilván külön jogszabály vagy jogszabályok alapján tud védelmet, védettséget élvezni ez a bizonyos védőövezet, és hozzá kell tenni, hogy a Világörökség Bizottság a Világörökség Jegyzékbe történő felvételével egyidejűleg jóváhagyja ezeknek a védőövezeteknek a kijelölését.

A kultúráért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki a világörökségi várományos helyszínek jegyzékét - beszéljünk egy kicsit erről is, hiszen erre is kiterjed a jogszabály hatálya, mint többen említették már előttem, és ezek közül egyet mindenképpen szeretnék megemlíteni, amely meglehetősen kiterjedt, többen szóltak már erről is, ez a római limes. Ez Magyarországon is és Budapesten belül is több helyszínhez kapcsolódik, hiszen több tucat település kapcsolódik ehhez, Budapesten pedig Óbudától Nagytétényig szintén több helyszínt foglal magában. Ha megbocsátják nekem, a saját választókerületemből hozok példát, Budapest XXII. kerületéből, Budafok-Tétényből például a Campona ókori római erőd esetében is fontos lehet ez a védelem, és számos más tekintetben. Én nagyon bízom abban, hogy minél előbb, talán pár éven belül ez a dolog megtörténik, és tudni kell, hogy nyilván nemcsak Magyarországot érinti, hanem egy összeurópai ügy, hiszen igen kiterjedt ennek a területi hatálya. Ezért is fontos az, hogy amikor csatlakozunk egy-egy ilyen területhez, amikor Magyarország részese egy-egy ilyen védelemnek és védettséget élvező területnek, akkor megfelelő biztosítékokat adjon arra, hogy ezeket megfelelő formában át is adjuk az utókornak, át tudjuk örökíteni az utókornak.

Az előttünk lévő törvényjavaslat nem sorolja fel mindazokat az alapelveket, amelyekre figyelemmel kell lenni, de egyes ilyen alapelveket egyértelműsít és nevesít a törvényjavaslat, és világos, hogy ezzel megpróbálja elősegíteni a törvényjavaslat lényegének, hátterének, koncepciójának a megértését. Az alapelvek között érdemes felsorolni a helyszínek által megtestesített kulturális örökségi, természeti értékek megóvásának az elvét, a közérdekű védelem elvét és a fenntartható használat elvét - fenntartható, és ez nyilván közérdek. Olyan közérdek ezeknek a védelme és a fenntarthatóság szolgálata, amely csak akkor valósulhat meg, ha mindenki, minden jogalany együttműködik és közreműködik a védelemben, a továbbörökítés megfelelő feltételeinek a biztosításában.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ezért mondom azt és ezért mondja azt a törvény, hogy közreműködési jogosultsága, együttműködési kötelezettsége van az állami és önkormányzati szerveknek, az egyházaknak, a társadalmi és egyéb szervezeteknek, valamint a természetes személyeknek, és fontos az, hogy együttesen, ebben a felelősségben mindannyian osztozva próbáljuk meg ezeket a kincseinket átörökíteni. Nyilván fontosak az állami feladatok, amelyeket ez a törvényjavaslat nevesít - meghatározza például a miniszter az egyezményből eredő feladatok végrehajtásának stratégiáját, koncepcióját, valamint figyelemmel kíséri az átfogó programokat, tervezési programokat; javaslatot tesz ennek keretében a világörökségi terület védelmének az átfogó tervezési programokba és jogszabályokba való beépítésére; és számos olyan területet nevesít még állami feladatként ez a törvényjavaslat, amelyről gondoskodni kell.

Miért fontos mindez? Miért fontos mindaz, hogy ezeket a területeket megóvjuk? Gondoljunk csak arra, és ez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is, hogy a turizmusban, azt gondolom, egyre fontosabbak ezek a világörökségi helyszínek.

(11.10)

Amikor egy-egy külföldi országba látogatunk, akkor mi magunk is tapasztalhatjuk saját magunkon, hogy azokat a helyszíneket próbáljuk megtekinteni, amelyek például ebbe a körbe tartoznak. Bizony, komoly vonzerőt jelent az, hogyha egy-egy terület vagy egy-egy műemlék, egy-egy természeti látnivaló a világörökségi körbe tartozik. Nyilván mindenki így gondolkodik, vagy sokan így gondolkodnak a világban, és ha így van, akkor mi itt, Magyarországon bizony büszkék lehetünk arra, hogy számos ilyen attrakcióval tudjuk bővíteni az európai kultúrkört, akár a természeti jelentőségű vagy a természeti környezethez tartozó látványosságok körét.

Fontos, hogy ezt mi itt, Magyarországon, mi itt, akár Budapesten továbbörökítsük, fontos, hogy ezt óvjuk, és ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)