Felszólalás adatai

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2006. október 3-ai ülésén megvitatta a géntechnológiai törvény módosításáról szóló, T/826. számon benyújtott törvényjavaslatot, és azt nulla igen, 13 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett általános vitára nem ajánlotta. Engedjék meg, hogy ezen a késői órán röviden összefoglaljam a lezajlott vitát, és fő vonásaiban indokoljam a bizottság döntését.

Mindenekelőtt teljes egyetértés alakult ki a bizottságban a tekintetben, hogy a magyar gazdasági, népegészségügyi és környezeti érdekek egyaránt GM-mentes státusunk fenntartását indokolják. A GM-fajták és -technológiák számunkra gazdasági előnyöket nem hordoznak, elterjedésük ökológiai következményei és élelmiszer-előállításban való alkalmazásuk humán-egészségügyi kockázatai ugyanakkor beláthatatlanok, ilyen típusú vizsgálatok pedig mindeddig szinte alig folytak.

Mindezek következtében a fizetőképes minőségi piac egyre határozottabban elutasítja a GM-szennyezett élelmiszereket, sőt azokat is, amelyek olyan régióból származnak, ahol nem tudják garantálni GMO-mentességüket, így a mentesség egyre komolyabb agrárpiaci versenyelőnyt jelent számunkra. A GM-mentes státusunk megőrzésének alapeszköze a 2005 januárja óta érvényben lévő termesztési és forgalmazási tilalom, az ideiglenes moratórium. Ezt az EU erre vonatkozó irányelvei alapján mindaddig fenntarthatjuk, amíg a védzáradéki eljárásnak megfelelően megfogalmazott aggályokat független hazai tudományos vizsgálatok a pannon biogeográfiai régióra vonatkozóan nem oszlatták el.

Bár az EU Bizottsága a magyar moratórium feloldását kezdeményezte, ám a tagállamok képviselői a 2006. szeptember 18-ai szakmai testületi ülésen a magyar álláspontot, vagyis a moratórium fenntartását 51 százalékos szavazati aránnyal támogatták. Az EU Bizottság kezdeményezése ezek után három hónapon belül a miniszterek tanácsa elé kerül, addig van módunk és esélyünk néhány további tagállamot rávenni a magyar álláspont támogatására. Ha a támogatók szavazati aránya eléri a kétharmadot, akkor levetethetjük a moratórium feloldásának kérdését a napirendről.

Ebben a helyzetben a bejelentett moratóriumunk komolyságát kérdőjelezné meg, ha megalkotnánk azt a törvényt, amely éppen a GM-technológia hazai elterjesztését készíti elő. Ha az EU Bizottsága hét másik EU-tagország hatályban lévő hasonló tilalma ellenére mégis kötelezne bennünket a moratórium feloldására, akkor még mindig fennáll a lehetősége, hogy az üggyel az Európai Bírósághoz forduljunk, ezzel egy időben - görög mintára - akár azonnal új moratóriumot is hirdethetnénk.

E folyamattal időt nyerhetünk, ezalatt folytathatók a moratórium fenntartását alátámasztó hazai tudományos vizsgálatok, továbbá finomítható az egymás mellett élés szabályait rögzítő törvényjavaslat is. A jelenlegi törvénytervezetben javasolt koegzisztenciaszabályok ugyanis nem képesek a különböző gazdálkodási rendszerek egymás mellett élését biztosítani és a számunkra káros folyamatokat feltartóztatni.

Mindezek alapján a bizottság a törvényjavaslatot jelen formájában általános vitára alkalmatlannak tartotta, és azt javasolta, hogy a kormány vonja azt vissza, egyidejűleg erősítse a GM-moratórium fenntartása érdekében kifejtett lobbitevékenységét, ehhez kérje és vegye igénybe a törvényhozás, a parlamenti pártok és a civil szféra európai kapcsolatait is. Ha az előterjesztő nem vonná vissza a törvényjavaslatot, úgy a magyar törvényhozásnak számos módosító indítványt kell megfogalmaznia, amelyeket a kormánynak az EU Bizottságával ismételten egyeztetnie kell. Erre van ideje, hiszen a moratórium feloldása a leírt stratégia követése esetén legalább három-hat hónapig elodázhatónak tűnik, és ennyi az egyeztetés átfutási ideje az Európai Unióban egyébként.

Javasoljuk továbbá, hogy az átmeneti időszakra, épp a kormányt segítendő, azonnal szülessen a magyar moratórium miniszteri bejelentését magasabb szintre emelő országgyűlési határozat. Ez javítaná a moratóriummal és a koegzisztenciaszabályok szigorításával kapcsolatos európai tárgyalási pozícióinkat.

A bizottsági vita azt is megállapította, hogy biztosítani kell a probléma és az azt szabályozó törvénytervezet megvitatásának társadalmi nyilvánosságát, ezért célszerű az érintett parlamenti bizottságok és szakértők bevonásával a lehető legrövidebb időn belül parlamenti nyílt vitanapot rendezni, esetleg közös bizottsági üléseket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ami itt a korábbiakban felmerült. Az erre vonatkozó kezdeményezést Font Sándor elnök úr a bizottság ülésén megtette, amely az őszi munkatervébe ezt felvette.

Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a törvényjavaslatot általános vitára nem ajánlotta.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Csáky András tapsol.)

(20.30)