Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 39. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Schmuck Erzsébet és Gelencsér Attila jegyzők lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! 1991 óta minden esztendőben június 10-én ünnepeljük a magyar ügyészség napját annak emlékére, hogy 1871-ben ezen a napon hirdették ki az első magyar ügyészségi törvényt. Az 1871. évi XXXIII. törvénycikk kimondta, hogy az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeit a törvény által meghatározott ügyekben a királyi ügyészség képviseli. Ez a jogszabály jelentős lépése volt a korabeli igazságszolgáltatási reformnak, elősegítette a polgári állam korszerű szervezeti rendszerének kialakítását a kiegyezés utáni Magyarországon.

1992 óta ezen a napon adják át az ügyészi szervezet legmagasabb szakmai elismerését, a Kozma Sándor-díjat. Kozma Sándor a Magyar Királyi Államügyészség megteremtője, 1848-ban országgyűlési titkár, 1861-től országgyűlési képviselő is volt. Elévülhetetlen érdemei voltak az ügyészségi szervezet működésének kialakításában, a korszak kiemelkedő jogtudósaként tisztelték. (Mesterházy Attila hangosan beszélget Gőgös Zoltánnal, közben telefonál.)

Megkérem képviselőtársaimat, hogy a telefonbeszélgetést… Megvárom, kedves képviselő úr, nem akarom megzavarni. Elnézését kérem. (Mesterházy Attila: Próbálom képviselőtársamat elérni, próbálom segíteni a munkáját.)

Magyarország Alaptörvénye kimondja: a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

Az ügyészségi szervezet az igazságszolgáltatásra vonatkozó sarkalatos törvények nyomán új jogszabályi kereteket kapott. Fejlődése része volt az elmúlt években lezajlott közigazgatási és igazságszolgáltatási reformnak, amelynek során megtörtént a szervezet korszerűsítése és a működési-eljárási szabályok ésszerűsítése a hatékony működés érdekében. Fontos szempont volt, hogy a XXI. századi ügyészi szervezet megfeleljen a kor és az Európai Unió által támasztott kívánalmaknak, teljes jogú tagként vegyen részt nemzetközi együttműködésekben. Továbbá követnie kell a változásokat, meg kell felelnie a társadalom által megfogalmazott elvárásoknak, mint például sikeresen küzdeni a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, kiemelten védeni az alapjogokat és az emberi méltóságot a jogállami garanciák biztosítása mellett.

Az ügyészség önálló alkotmányos intézményként a közérdek védelmezője és az állam büntetőjogi érdekeinek érvényesítője. Alaptörvényi kötelessége a büntető igazságszolgáltatásban való részvétel, amelynek során meg kell felelnie a pártatlanság, a hatékonyság, a tárgyilagosság, a szakszerűség és az alkotmányos elkötelezettség alapelveinek. Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megőrzése vala­mennyiünk feladata, a miénk, jogalkotóké és a jogok érvényesülését biztosító állami szerveké egyaránt.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek után soron következik a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott T/4824. számú törvényjavaslat, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvénymódosításáról szóló, Szűcs Lajos, Boldog István, Witzmann Mihály, László Tamás, Kerényi János, Fidesz, Hegedűs Lorántné, Jobbik, és Szakács László, MSZP, képviselők által benyújtott T/5017. számú törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig.

Elsőként megadom a szót Németh Lászlóné asszonynak, a Miniszterelnökséget vezető miniszter államtitkárának, aki a két törvényjavaslat expozéját összevontan fogja ismertetni. Öné a szó, államtitkár asszony.

Felszólalások:  <<  1  >>    Ülésnap adatai