Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket. Folytatjuk délutáni munkánkat a 25. napirendi ponttal: az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájához előre írásban bejelentett felszólalásokkal.

Az előterjesztő ugyan nincs jelen, de jelen van a bizottság előadója, Soós Győző képviselő úr. Kíván-e felszólalni? (Dr. Soós Győző: Igen.) Köszönöm szépen.

Megadom a szót Soós Győző képviselő úrnak.

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését a törvényi szabályozás szerint a költségvetési bizottság nyújtja be a parlamentnek. Ez egy ilyen törvényi szabályozás, így történik évek óta.

A költségvetési bizottság - a téma súlyának megfelelően - egy külön albizottságot hozott létre, amely az ORTT által elkészített törvénytervezetet megvitatta, és hosszas vita után úgy döntött, hogy újabb előterjesztést készíttet az Országos Rádió és Televízió Testülettel.

Van ugyanis egy különleges törvényi szabályozás, amely arról szól, hogy az ORTT legfőbb bevételi forrása az üzemben tartási díjakhoz kötött, és a törvényi szabályozás azt írja elő, hogy az üzemben tartási díjak legfeljebb 4 százaléka lehet az a támogatás, amellyel az ORTT gazdálkodhat. Az ORTT ezt a szabályozást figyelembe véve úgy készítette el a költségvetési javaslatát, hogy 33 milliárd forintos üzemben tartási díjjal kalkulált. Ehhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy ez az összeg már 2002-ben sem jött be, ez olyan - kicsit túlozva mondhatom - kitaláció, ami megvalósíthatatlan. De nem is ez a lényege a dolognak, hanem az, hogy menet közben megváltozott az üzemben tartási díj fizetési módja, nevezetesen arról van szó, hogy 2003. évtől már nem a tényleges felhasználók, vagyis a lakosság fizeti az üzemben tartási díjat, hanem azt a költségvetés átvállalja. Ettől kezdve ez az összeg nem kalkulált, hanem tervezhető összeg.

A Magyar Országgyűlés által jelenleg tárgyalt költségvetésben van egy szám, ez 20,8 milliárd forint, amely összeg azt tartalmazza, hogy ilyen nagyságrendben fogja a költségvetés megtéríteni az üzemben tartási díjakat. Az albizottságnak az volt a véleménye, hogy ehhez kell igazítani a 4 százalékot, hiszen a törvényi szabályozás is így szól. Ezért felkérte az ORTT vezetését, hogy egy újabb költségvetési tervezetet készítsen el már ilyen számokra alapozva, merthogy a törvényi szabályozás arról szól, hogy csak a tervezett üzemben tartási díj lehet az alapja az ORTT bevételeinek és így a kiadásainak is.

Az ORTT ezt a tervezetet elkészítette. Az albizottság mind a két tervezetet megtárgyalta, és a költségvetési bizottság mind a két tervezetről érdemben tárgyalt. Végül is többségi döntéssel úgy döntött a költségvetési bizottság, hogy a kisebb összeget, az 1,2 milliárd forintos - a 33 milliárd forint üzemben tartási díjhoz kötődő - tervezet helyett egy 831, felfelé kerekítve 832 millió forintos költségvetést fogad el és terjeszt a parlament elé.

Ehhez azonban néhány dolgot még hozzá kell tenni. Látszólag elég nagy az eltérés, ugyanakkor azonban bizonyos változtatások vannak a gazdálkodásban, így a monitoringhoz kötött tevékenység, amit nem közvetlenül az ORTT fog majd fizetni, hanem az alapból kerül kifizetésre: ez 166 millió forint, ez majd csökkenti az ORTT kiadásait. Tehát ha ezt mintegy hozzáadjuk a 831 millió forinthoz, akkor mintegy 1 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat az ORTT, ami már nem is nagy mértékben tér el az 1,2 milliárdtól.

Az ORTT főigazgatója a bizottsági ülésen is nyilatkozott arról, hogy ezáltal nehéz helyzetbe kerülnek, hogy kevesebb lesz a gazdálkodási pénzük, ugyanakkor viszont egyértelművé vált az, hogy emiatt létszámleépítésekre nem kell sort keríteni. A megnehezült helyzetben valószínű, hogy a fejlesztések kényszerű elmaradásával kalkulálva tudnak megfelelő módon gazdálkodni. A médiatörvény esetleges módosításával lehetőség nyílhat arra - ez a módosítás ez esetben arra vonatkozhatna, hogy a 4 százalékot meghaladóan, 6 százalékos mértékben is lehetőség nyíljon az üzemben tartási díj bevételként való figyelembevételére -, hogy a későbbiekben majd az ORTT gazdálkodási gondjait enyhíteni lehet.

Mindezek alapján a költségvetési bizottság úgy döntött, hogy ilyen bevételi és kiadási, tehát 831 millió forintos összeggel nyújtja be a parlamenthez elfogadásra és kéri a parlamentet, hogy fogadja el, éppen azért, hogy gazdálkodni és működni tudjon az ORTT; és lehetőséget látott a költségvetési bizottság arra is, hogy a későbbiekben esetleg majd vissza lehet térni az ORTT költségvetésére.

Ezért kérem a tisztelt parlamentet, hogy az előterjesztést szíveskedjen elfogadni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, hogy a kormány jelen lévő képviselői közül kíván-e valaki szólni. (Burány Sándor jelezésére:) Igen, Burány Sándor államtitkár urat illeti a szó.

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szokatlan szereposztás ez a mostani napirendi pont, hiszen egy országgyűlési bizottság az előterjesztő egy fontos testület költségvetésére vonatkozóan.

A médiatörvény betűje és szelleme szerint az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését a kormány nem befolyásolhatja, és az eddigi gyakorlat szerint nem is véleményezte, így rövid hozzászólásomban én is csak azt kívánom deklarálni, hogy ebbe a kormány a továbbiakban sem kíván beleszólni; az Országgyűlés dolga, hogy ezzel kapcsolatban a szükséges döntést meghozza.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizottsági vélemények ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. A kulturális bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott.

Megadom a szót Szabó Zoltánnak, a kulturális bizottság előadójának; majd pedig Sági Józsefnek, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

Szabó képviselő úr, önt illeti a szó.

DR. SZABÓ ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága az előterjesztést megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta.

Előre kell bocsátanom, hogy a bizottságnak mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldala egyetértett azzal a megállapítással, hogy az ORTT költségvetési javaslatában szereplő kiadási és bevételi főösszegek nem lesznek elegendőek a médiahatóság, tulajdonképpen a megnövekedett igényeknek megfelelő feladatának ellátásra. Ugyanakkor sajnálattal kellett megállapítania a bizottságnak, legalábbis a bizottság többségi oldalának, hogy a jelenleg hatályos médiatörvény értelmében ennek az összegnek a növelésére egész egyszerűen nincsen mód.

Az ülésen az Országos Rádió és Televízió Testület főigazgatója vázolta fel azokat a gazdasági körülményeket, pontosabban azokat a folyamatokat, amelyek következtében az ORTT gazdálkodásának korlátai előre látható módon alakultak.

(17.20)

Előre látható módon alakultak, hiszen a törvény úgy szabályozza az ORTT bevételeit, hogy azok az üzemben tartási díj egy százalékát jelentik automatikusan, és ezt az Országgyűlés maximum az üzemben tartási díjbevétel 4 százalékáig emelheti meg.

Ennek következtében, tekintettel arra, hogy az üzemben tartási díj nem növelhető korlátlanul, tekintettel arra, hogy a díjfizetésre kötelezettek száma nem növekszik jelentősen, és tekintettel arra, hogy maga az üzemben tartási díj túl kis összeg, hogy ahhoz a behajtással megbízottnak igazán komoly érdeke fűződjék, ez az üzemben tartási díj címén behajtható összeg tulajdonképpen egy természetes korlátba ütközik. Ez teljesen független attól a ténytől, hogy a kormány a száznapos program keretében úgy döntött, átvállalja, a költségvetés vállalja át az üzemben tartási díj fizetését. Ha ilyen döntés nem született volna, az üzemben tartási díjbevétel akkor is elért volna egy olyan természetes felső határt, aminek a 4 százaléka immár nem elegendő az Országos Rádió és Televízió Testület feladatainak ellátásához.

Éppen ezért a kulturális bizottság úgy határozott, hogy ezt az előterjesztést a tisztelt Háznak általános vitára alkalmasnak, bocsánat, elfogadásra javasolja. Ugyanakkor javasolja azt, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését a későbbiekben át kellene nézni, és célszerű lenne megteremteni annak törvényi előírásait és törvényi hátterét, hogy ez a költségvetés kiegészíthető legyen. Tekintettel azonban arra, hogy mindez a médiatörvény hatálya alá tartozik, erre a tisztelt Ház kormánypárti és ellenzéki oldalának együttműködése esetén van csak esély.

Én azt remélem, hogy ez az együttműködés - és ez már nem a bizottsági előadó, hanem az én személyes véleményem -, éppen a médiahatóság működésének érdekében, megvalósulhat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kisebbségi véleményt Sági képviselő úr ismerteti. Képviselő úr, önt illeti a szó.

SÁGI JÓZSEF, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami az imént történt, az elmúlt tíz percben, az bizonyos szempontból példa nélküli, de mondhatom, jelzés értékű is, ami itt, a Házban történt, hiszen azért nem úgy történt minden, ahogy a képviselő úr most az előbb elmondta.

Szóval, nem volt ilyen nagy összeborulás azon a bizottsági ülésen, és nem csodálom, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottságnak itt most nem jelent meg olyan hivatalos előadója, vezetője, aki ezt a véleményt, amit ott a bizottságban elmondott, vállalni tudná. Hiszen azon a bizottsági ülésen, amelyen döntöttünk az alkalmasságról, nagyon komoly aggályok fogalmazódtak meg az ellenzéki képviselők részéről; a komoly aggályok egyrészt szakmai, másrészt politikai természetűek voltak.

Mi úgy véltük, kisebbségben lévő képviselők, hogy a kormányzati arrogancia rendkívül stílusos megnyilvánulása az, amikor jogtechnikai szempontból pontosan, ugyanakkor konkrét érvekkel nehezen indokolhatóan vonják el a médiahatóság pénzeit. Vagyis mi azt állítjuk, hogy ezzel a technikával teljesen tudatosan akarják az ORTT-t ellehetetleníteni.

Feltettük a kérdést ott, a bizottsági ülésen is, hogy miért van szükség erre a testületre. A választ megkaptuk, tudjuk mindannyian: azért van szükség az ORTT-re, mert az független médiahatóság; mert a mai, többé-kevésbé kiismerhetetlen médiavilágban egyedülállóan jól végzi a feladatát; azért, mert szakmai szempontból kikezdhetetlen; és azért is, tisztelt képviselőtársaim, mert a médiaegyensúly biztosítva van a testületben, itt, egyedül Magyarországon.

A kérdés úgy vetődött fel ezek után a kisebbségben lévő képviselőktől, hogy akkor a kormány, illetve a kormány kinyújtott karja, a költségvetési bizottság miért akarja a tönk szélére sodorni az ORTT-t. Kérem szépen, a válaszok ugyanezek: mert független médiahatóság, mert a mai világban, a mai médiavilágban jól végzi a feladatát, mert szakmai szempontból kikezdhetetlen, és mert médiaegyensúly van a testületben. Vagyis arról van szó, hogy az ORTT-nek az ellehetetlenítése a fő feladat - ez bizony kormányfeladat most, képviselőtársaim, ezt lássuk világosan!

Mert milyen következményei lesznek annak, hogyha az ORTT támogatása nominálisan alig fog változni ehhez az évhez képest? Nem fog jutni pénz fejlesztésekre, nem fog jutni pénz különböző beruházásokra, nem fog jutni pénz azon köztisztviselői bérek kifizetésére, amelyek egyébként jövőre kötelezőek lennének, és nem lesz fedezet a digitális technika kialakítására sem. Ezzel valóban - ebben igaza volt Szabó Zoltán képviselő úrnak - minden egyes képviselő egyetértett a bizottsági ülésen, kormánypárti, ellenzéki képviselő egyaránt. Csak, ugyebár, mi egészen más következtetéseket vontunk le ebből.

Nem tudjuk értelmezni ezek után a költségvetési bizottság ottani előadójának, Szabó Lajosnak a magyarázatát, aki egészen furcsa dolgokat magyarázott nekünk. Hiszen, képviselőtársaim, az elmúlt fél évben, amióta önök kormányon vannak, nem hallunk mást - és tegyük hozzá, ez talán jogos is, hiszen az elmúlt négy év megalapozta a gazdaság fejlődését -, mint hogy a gazdaság jó állapotban van, a költségvetés jó kondíciókkal rendelkezik és a többi és a többi, ennek nyomán persze olyan bérkiáramlás indult meg, amit egyébként önök nyilván a programjukban meg is hirdettek.

De akkor miért mondja utána a költségvetési bizottság előadója azt, hogy az ORTT által kért összeg nem áll összhangban a költségvetés jelenlegi helyzetével? És aztán miért mondja két mondattal később azt, hogy ennek ellenére az ORTT számára biztosítjuk a forrásokat? Hát, egyáltalán nem biztosítják a forrásokat, sőt, nominálisan szinten tartják, még az infláció arányában sem emelik. Mert nekem ne mondja senki sem - és ezt elmondtuk a bizottsági ülésen is -, hogy ez a 166 milliós benyújtott összeg pont elegendő lesz erre. Nem lesz elegendő, és nézzük meg, hogy honnan vesszük el: onnan vesszük el, ahol igazából helye van, a panaszbizottságnak és a többinek a sorában, a 11. sorban.

A fő ok azonban, ami miatt mi ezt a javaslatot nem tudjuk támogatni, az, hogy emögött politikai szándék sejlik, politikai célzatú támadásról van szó. Arról van szó, hogy az ORTT elnök asszonyát szeretnék ilyen módon nehéz helyzetbe hozni, és mint ahogy az elnök asszony, Körmendy-Ékes Judit a hét végén A Hét című műsorban, drámai hangú beszélgetésben el is mondta a véleményét, sajnos ki is derült, hogy ez sikerre vezetett.

Nos, mi ennek alapján nem tudjuk támogatni ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságát.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, tíz-tíz perces időkeretben.

Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Önt illeti a szó, képviselő úr.

DR. SZABÓ ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Őszintén szólva nehéz helyzetben vagyok akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt nevében ezt az előterjesztést kívánom támogatni. Nem azért vagyok nehéz helyzetben, mert ez az előterjesztés számomra támogathatatlan, hanem mert olyasmivel kell szembesülnöm, amit eleddig nem szokhattunk meg ebben a Házban.

A Ház ellenzéki oldalának - ez elhangzott a bizottsági ülésen is, és tulajdonképpen most a bizottság kisebbségi előadója is erről beszélt - az a véleménye, hogy ez a költségvetés elfogadhatatlan, olyan költségvetést kell csinálni, aminek következtében az Országos Rádió és Televízió Testület lényegesen több forrásból gazdálkodhat, ugyanakkor nem kell tekintettel lenni arra, hogy ennek a forrásnak a maximumát ma törvény mondja ki.

(17.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A médiatörvény félreérthetetlenül fogalmaz. A médiatörvény az üzemben tartási díjbevétel 4 százalékában maximálja azt az összeget, amiben az Országgyűlés az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét megszabhatja.

A helyzet az, tisztelt képviselőtársaim, ahhoz, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület által kért 1 milliárd 200 millió forintos költségvetési támogatást biztosítani lehessen, az üzemben tartási díjbevételeknek a 2003. évben el kellene érniük a 30 milliárd forintot. Kellett volna ezt elérniük akkor, olyan körülmények között, hogy ha a 2001-es díjbevétellel számolunk... A 2002-esre lehet azt mondani, hogy tekintettel arra, hogy a kormány meghirdette az üzemben tartási díj eltörlését, ezért a befizetési hajlandóság jelentősen csökkent az év folyamán, tehát ne tekintsük mérvadónak, hogy milyen mértékben lehetett behajtani ezt a díjat. Rendben van. Tekintsük a 2001-es üzemben tartási díjbevételt, és ezt korrigáljuk azzal az emelkedéssel, amit 2001-hez képest a 2002-es üzemben tartási díj összege jelentett.

Ebben az esetben, tisztelt képviselőtársaim, messze elmarad a díjbevétel attól a 20 milliárd 788 millió 800 ezer forinttól, amit a 2003-as költségvetés az üzemben tartási díjbevétel pótlására előirányoz. Ez magyarul azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha a kormány nem dönt úgy, hogy az üzemben tartási díjbevételt pótolni kívánja a költségvetésből, és eltekint attól, hogy a készüléket üzemben tartók fizessék ezt az összeget, akkor a jövő évi üzemben tartási díjbevétel ennél is alacsonyabb lenne, és ennek következtében az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését még a jelenleginél is alacsonyabb összegben kellett volna a törvény értelmében megszabni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs más megoldás: vagy megszegjük a médiatörvényt - önök pillanatnyilag erre biztatnak bennünket, ezt nem óhajtjuk megtenni -, vagy módosítjuk a médiatörvényt, és azt mondjuk, hogy ezt a 4 százalékos plafont följebb emeljük, mondjuk 6 százalékra. Nem ördögtől való egy ilyen elgondolás. Én a magam részéről benyújtottam egy erre vonatkozó módosító indítványt a médiatörvényhez, hiszen a költségvetés tárgyalása kapcsán a médiatörvény módosítása is szóba került, a kormány erre javaslatot tett. Én benyújtottam egy olyan módosító indítványt, amely azt mondja, hogy módosítsuk a médiatörvénynek azt a passzusát, amelyik az üzemben tartási díjbevétel 4 százalékában maximálja az ORTT költségvetésének megállapítását: ezt emeljük fel 6 százalékra.

Tegnap, tisztelt képviselőtársaim - ez mostanában az önök kedvenc szólama, hadd idézzem -, eljött az igazság órája. Itt ültünk a parlamentben, előkerült a módosító indítvány, lehetett róla szavazni. A kormányzati oldal ezt megszavazta, az ellenzéki oldal jelentős része nem szavazta meg. Ennek következtében nem kaphatta meg a kétharmados többséget, ennek következtében a médiatörvényt nem lehet változtatni. Ha a médiatörvény nem változik, akkor bizony marad ez a nyolcszázharminc-valahány milliós összeg, amiről szó van, mert egész egyszerűen a törvény értelmében ez nem lehet több.

Önök ezek után politikai machinációval, jogtechnikai fogásokkal, az ORTT ellehetetlenítésével és tudom is én, még mi az ördöggel vádolnak bennünket, holott mi voltunk azok, akik igyekeztünk megteremteni annak a lehetőségét, hogy az Országos Rádió és Televízió Testületet kisegítsük abból a helyzetből, amely helyzetbe a médiatörvény rendelkezése juttatta. Önök ezt szemlátomást nem óhajtották, tisztelt képviselőtársam. Önök úgy gondolták, hogy jól van az úgy, ahogy van, az Országos Rádió és Televízió Testület teljesítménye szépen lassan süllyedjen, és önök minden alkalommal rámutathatnak arra, hogy lám, ide vezetett a kormány politikája.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon álságos magatartás, amit önök tanúsítanak. Adva van egy törvény. Ezt a törvényt a kormánytöbbség nem óhajtja megszegni. Ennek a törvénynek a módosításához az önök közreműködése is kellene. Önök ezt a közreműködést megtagadják, ugyanakkor a törvény betartásából következő állapotokat a kormány szemére hányják, és a kormányt vagy a kormánytöbbséget vádolják azzal, hogy el kívánja lehetetleníteni ezt a független médiatestületet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én továbbra is azt gondolom, hogy a helyzet nem reménytelen. A költségvetési vita még nem zárult le, újra megnyitottuk a részletes vitát. Nem vagyok ezer százalékig jártas a Házszabály rendelkezései között, de ismereteim szerint az újra megnyitott költségvetési vita keretében újra be lehet nyújtani ezt a módosító indítványt. Ha van rá politikai akarat, hogy ezt megszavazzuk, akkor benyújtjuk újra, és megszavazzuk együttesen. Ha történetesen a Házszabály úgy rendelkeznék, hogy ezt nem lehet már benyújtani, de továbbra is van rá politikai akarat, akkor a Házszabálytól is el lehet térni a Ház négyötödének támogató szavazatával, tehát még mindig megvan a lehetőség arra, hogy feloldjuk azt a törvényi korlátozást, aminek következtében az Országos Rádió és Televízió Testület jövő évi költségvetését ennél magasabb összegben nem lehet megállapítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kapu nyitva áll. Önökön múlik, és önöknek kell bebizonyítaniuk azt, hogy csakugyan az Országos Rádió és Televízió Testület mint független médiahatóság munkájáért, teljesítményéért aggódnak. Ha önök ezért aggódnak, ha önök ennek a feltételeit meg kívánják teremteni, akkor rajta, alkudjunk meg, nyújtsuk be együttesen ezt a módosító indítványt, fogadjuk el együttesen, és ezt követően lehet módosítani az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését. Ha ezt önök továbbra sem óhajtják, tisztelt képviselőtársaim, akkor viszont legyenek kedvesek, ne bennünket vádoljanak azzal, hogy az ORTT működését el kívánjuk lehetetleníteni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szalai Annamária a Fidesz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Képviselő asszony, önt illeti a szószék is, és a szó is.

SZALAI ANNAMÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy a médiatörvény is előírja, az ORTT költségvetését önálló törvényben kell meghatároznia a parlamentnek. Eddig egyetértés volt a hosszú évek során, nem így most. Nem véletlen, hogy a költségvetési bizottság tagjai nincsenek is nagyon jelen, és a kulturális bizottság tagjai vitatkoznak erről a témáról, hiszen politikai üggyé vált az ORTT költségvetése.

A baloldal médiaterrorjának újabb akciójával kell szembesüljünk. Korábbi lépéseik jól követhetők. Megszállták az elmúlt bő fél évben a közmédiumokat. Miután direkt eszközökkel nem tudták eltávolítani a nem tetsző személyeket, ezért gazdasági cenzúrát alkalmaztak, hogy a politikai cenzúrát tudják alkalmazni. Törvénytelen állapotot idéztek elő a média teljes területén. Közvetlen befolyást gyakorolnak jelenleg törvényellenesen a közmédiumok fölött. A kormány tetszőlegesen növelheti, csökkentheti a közmédiumok költségvetését. Törvénytelenül kinevezett elnök van a Magyar Televízió élén, aki politikailag megbízható embereket állított be az elmúlt időszakban, illetve kereskedelmi tévévé alakított egy közszolgálati médiumot. A Rádiót folyamatosan fenyegették, vezetőjét fenyegették, műsorok vezetőit fenyegették, nem fogadták el a Rádió beszámolóit. Olyan módosító indítványt terjesztett Szabó képviselőtársam a parlament elé, hogy csökkentse a Rádió bevételeit. Jól látható módon ezzel is nyomást akart gyakorolni.

(17.40)

Aztán jött az ORTT megszállása, az ORTT elleni terror akciója. A cél nyilvánvaló: Körmendy-Ékes Judit eltávolítása. Milyen úton próbálták ezt megtenni? Elég szokatlan úton, a demokráciában szokatlan módszert alkalmaznak: gazdaságilag ellehetetlenítenek egy független állami hatóságot, hogy elérhessék, hogy egy nekik tetsző elnök vezesse a médiát felügyelő intézményt.

Milyen lépések történtek eddig? Először is a hibernált állapotban lévő MSZP-delegáltat fölélesztették, kiolvasztották, és Ladvánszky úr immár komisszárként tevékenykedik az ORTT-ben, törvénytelen módon politikai nyilatkozatokat tesz, megtámadta azokat a civil szervezeteket, akik a médiakuratóriumokat felügyelik. Aztán, ezt követően, a második lépésük az volt, hogy az ORTT egyik beszámolóját önkényesen kiragadva nem fogadták el, nem is találtak rá megfelelő okot, csak különféle ürügyeket rángattak elő. Idézem Szabó képviselőtársamat, aki úgy foglalta össze a beszámolóval kapcsolatos kételyeit, hogy ilyen vagy olyan okokból nem fogadják el az ORTT beszámolóját.

Három ilyen vagy olyan okot tudtak összesen előhozni. Az egyik ilyen vagy olyan ok volt, hogy túl sok a gyermekvédelemről szóló része a beszámolónak, hogy emelkedett a törvénysértések száma, ami egyértelműen a jobb monitoringrendszernek köszönhető, illetve a reklámszabályozás megsértéséből következik. A harmadik ilyen vagy olyan ok pedig az volt, hogy a nekik nem tetsző műsorokkal szemben állítólag nem elég keményen lépett föl a hatóság.

Aztán a harmadik elem az ORTT vezetőjének eltávolítása céljából, az pedig az ORTT költségvetésének az ilyetén módon történő beterjesztése. Közismert, hogy nyáron törvényellenesen felborították a médiafinanszírozás hosszú-hosszú viták után kialakított rendszerét, megsértették a magyar alkotmányt, törvényeket, és az európai uniós jogszabályokkal sincsen összhangban a jelenlegi médiafinanszírozási struktúra. Ez kínos a szocialistáknak, nagyon kínos, ezen változtatni kell, de fél éve képtelenek voltak olyan törvénytervezetet elénk tárni, ami a médiafinanszírozás alkotmányos, törvényes és kiszámítható módját biztosította volna, azaz hogy eleget tesz a feladatfinanszírozásnak, és eleget tesz annak, hogy közvetlenül és közvetetten sem befolyásolhatja a kormány, sem a baloldali pártok, a többségben lévő pártok a közmédiumokat. Nem tudtak ilyen törvényt elénk hozni, ennek a felelősségét kívánják most ránk hárítani - ezt innen visszautasítom.

Ugyanakkor a kormány, Medgyessy úr kijelentette, hogy átvállalják úgymond az emberek helyett az előfizetési díjat. Igen, szép, nemes szándék, ezt mi is támogatjuk, de Medgyessy úr szavaitól távol áll a valóság, hiszen csak részben volt hajlandó átvállalni az üzemben tartási díjból keletkező bevételeket. Nos, elkészítette az ORTT a törvénytervezetét annak alapján, amit egy kormányhatározatban garantált Medgyessy úr. Kiderült, hogy ez a kormányhatározat mára nem igaz, kiderült az is, hogy az ORTT feladatai folyamatosan nőnek, kiderül az is, hogy a terhe nő, hiszen a bérnövekedés őket is, bizony, nagyon komolyan terheli, ennek ellenére a kormány a költségvetését csökkenteni kívánja.

A kormány azt mondja - Szabó úr is idézte az imént -, hogy nagyon jól tudja, nem elég ez az összeg, de emelésre tulajdonképpen nincs mód. A közmédiumok, a médiairányítás rendszeréből kivon pénzt, utána pedig álságosan egymásra mutogatnak: oldjátok meg közösen, Rádió, Tévé, Duna Tv, ORTT, hogy ki tud többhöz hozzányúlni az eleve csökkentett összegből. Természetesen ezt a rendszert egy kicsit manipulálják is, hiszen, aki fegyelmezett, annak több pénzt adnak, aki kevésbé fegyelmezett, annak kevesebb pénzt adnak. A szocialistáknak tetszik a törvénytelenül kinevezett elnök működése, ezért most egy kis alaptőke-juttatást ad. A Rádió működése nem tetszik, ezért módosító indítvánnyal csökkentenék a bevételét. Az ORTT működése nem tetszett, ezért csökkentenék a másik rovására a működését.

Aztán az ORTT, hogyha nem akar éhen halni, meg tönkremenni, ellehetetlenülni, akkor azt mondják, hogy hát majd korrigáljuk a médiatörvényt úgy, hogy 4 százalékról 6 százalékra megemeljük a rá jutó részét a Műsorszolgáltatási Alapnak. De hogy szól a törvény: "megemelheti" - feltételes mód. Ha tetszik az ORTT, akkor megemelem, ha nem tetszik, nem emelem meg. Mi ez, ha nem a direkt irányítás? Minek a terhére emelem meg? A Műsorszolgáltatási Alap terhére emelem meg, aminek a bevétele egyáltalán nem garantált, hiszen van olyan műsorszolgáltató, aki nem hajlandó mostanában díjat fizetni, például Sláger Rádió.

Minek a terhére emelem? A filmgyártás támogatását csökkentem? A közműsorok pályázatait csökkentem? A hálózatfejlesztést csökkentem? Azt mondja másodsorban, hogy csoportosítsa át a saját költségvetését az ORTT. Minek a rovására? A monitoringrendszer rovására? Ugye, most már nem kell annyira ellenőrizni a műsorokat, most, hogy már megszállták önök a közmédiumokat, most már nem kell olyan erős monitoringszolgálat, most már lehet ezt gyengíteni?

A korrigálásuk ellenére is kevés lenne egyébként az ORTT költségvetése, ezt önök is nagyon jól tudják. Az Európai Unió jelenlegi elvárásai szerint a médiahatóságot inkább erősíteni, mintsem gyengíteni kell, úgyhogy önök ezt a helyzetet is nagyon-nagyon sértik, és itt az európai uniós csatlakozás kapujában azt gondolom, hogy ez meggondolatlan lépés. A szocialisták jogbiztonságot ígértek, ehelyett törvénytelenségeket adtak. A médiaterror következtében immáron a sajtószabadság is veszélybe került, és visszatérhetünk abba az állapotba, ami a Horn-korszakban volt, hogy a sajtót nemzetközi szervezetek részben minősítették szabadnak.

A szocialisták sajtószabadság-fogalmáról Páskándy egy húsz évvel ezelőtt írt idézete jutott eszembe, aki azt mondta: "A halnak hiába mondom a szárazra vetvén: szabad vagy, netán kádba dobva: ússz, ahová kedved tartja."

Azt gondolom, hogy sem Magyarország, sem az Európai Unió nem ilyen szabadságirányba tart, ehhez mi nem kívánunk segédkezni. A magyar médiafinanszírozási rendszer az önök jóvoltából omlott össze, mert meggondolatlanul nyúltak hozzá egy-egy eleméhez, és képtelenek olyan megoldást találni, ami hosszú távon tervezhetővé, kiszámíthatóvá teszi a finanszírozásukat. A felelősséget ezért mi nem vállaljuk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka nem tartózkodik az ülésteremben.

Megadom a szót Balogh Lászlónak, aki a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni.

Képviselő úr, önt illeti a szó.

BALOGH LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetéséről szóló T/1551. számon benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném megosztani önökkel a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának véleményét.

Álláspontunk szerint a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás alapja jogszerűen nem lehet más, mint a költségvetés által térített díjátalányt is magába foglaló, és a beszedési költségekkel csökkentett 2001. évi - és ezen van a hangsúly -, a valamennyi kötelezett befizetésével számolt üzemben tartási díjösszegnek a 2002. évi díjemelés mértékével megnövelt összege. Ennek alapján álláspontunk szerint a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás a 2003. évre 33 438 336 265 forint. Az ORTT költségvetése ennek megfelelően legfeljebb 1 337 253 000 forint.

(17.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben szeretném feltárni az önök számára, hogy miért alkotmányellenes az a logika, amelyet a központi költségvetés e tárgyban követ, és miért hibás az a számítás, amelyet ennek megfelelően a költségvetési és pénzügyi bizottságnak az ORTT költségvetési törvényjavaslatát előkészítő albizottsága követ.

A kormánynak a központi költségvetésről szóló javaslata a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás alapjául a 2001. évi, ténylegesen befizetésre került üzemben tartási díjnak a 2002. évi díjemelés mértékével megnövelt összegét veszi. Az MDF-frakciónak mindenekelőtt alkotmányossági kifogásai vannak. Az alkotmány 70. §-a ugyanis a következőket rögzíti: "A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni." A médiatörvény 82. §-a (1) bekezdésének értelmében pedig az üzemben tartási díj az adózás rendjéről szóló törvény 3. § (1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül.

Nyomatékosan szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni arra a tényre, hogy az üzemben tartási díj 2001-ben adónak minősült. Méghozzá olyan adónak, amely nem a központi költségvetésbe, hanem egy, a kormánytól független alapba folyt be. Ha az Országgyűlés az ORTT 2003. évi költségvetésének meghatározásánál, tehát a 2003-ban a központi költségvetés terhére kifizetésre kerülő műsorszolgáltatási költségvetési támogatás összegénél a 2001-ben ténylegesen befolyt üzemben tartási díjat veszi alapul, akkor ezzel jogszerűvé teszi a 2001-ben az üzemben tartási díj be nem fizetése kapcsán adófizetési kötelezettségüknek eleget nem tévő állampolgárok cselekedetét.

Arra egyébként, hogy a szocialisták választási ígéreteiben is eredetileg a valamennyi kötelezett által befizetendő díj átvállalása szerepelt, most nem kívánok részletesen kitérni.

Tisztelt Ház! Ha tehát az Országgyűlés a központi költségvetési javaslat nyomán úgy dönt, hogy a 2003. évi műsorszolgáltatási költségvetési támogatás mértékét a 2001-ben ténylegesen befolyt, és nem a valamennyi kötelezett által kötelezően befizetendő üzemben tartási díjösszegnek a 2002. évi díjemelés mértékével megnövelt értékére alapozza, akkor ezzel utólag, törvényben mondja ki, hogy teljesen jól cselekedett az, aki jogellenes módon nem fizette be 2001-ben az üzemben tartási díjat. Jól tette, mert jogellenes cselekedete a kormány mostani javaslata alapján megdicsőül. Ez azt jelenti: nem baj, hogy nem fizettél adót, nyugi, nem történt semmi baj. Az viszont, aki volt olyan botor, és eleget tett adófizetési kötelezettségének, nem kizárt, hogy kétszeresen is adófizetővé vált. Kíváncsi vagyok, kedves kormánypárti képviselőtársaim, minden tekintetben vállalják-e egy ilyen döntés jövőbeni következményeit? Érdeklődéssel várom a kormány jeles képviselőitől, hogyan tudják álláspontjukat levezetni az alkotmányban előírt közteherviselés követelményeiből.

Mindezen túl az elmúlt évek médiafinanszírozási problémáira utalva szeretném külön tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét felhívni arra a tényre, hogy a szóban forgó kormányzati javaslat változtatás nélkül történő elfogadásának pillanatában az Országgyűlés hallgatólagosan azt is kimondaná, hogy a kötelezően befizetendő összeg meghatározott jelentős része jogszerűen került ki az elmúlt években a magyar médiafinanszírozás rendszeréből. Ez pedig elfogadhatatlan. Hiszen azért került ki, mert az állampolgárok egy része nem jogszerűen járt el, és nem fizetett be egy törvényesen meghatározott adót.

Megjegyzem, hogy a véleményem szerint más szempontból alkotmányellenesnek minősíthető 1110/2002. számú kormányhatározat megalkotásakor a kormány még valamennyi kötelezett által befizetendő összeget alapul véve nyilvánította ki szándékát az üzemben tartási díj átvállalására. Mi történt június 20-a és a mai nap közötti időben, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim? Mi történt a kormányban ez idő alatt, hogy megváltoztatta a véleményét?

A központi költségvetési javaslat miniszteri indoklásának azon megállapításával egyetértek, miszerint célszerű lenne hosszabb távú és minden szempontból alkotmányos, a mindenkori kormánytól minden tekintetben független, új, forrásautomatizmusra épülő megoldással helyettesíteni az üzemben tartási díjat. Amíg ez nem történik meg, addig azonban a mostani költségvetésben elfogadásra kerülő, ideiglenes finanszírozás megalkotásakor úgy jár el helyesen és jogszerűen az Országgyűlés, ha a központi költségvetés terhére kifizetendő műsorszolgáltatási költségvetési támogatás mértékének meghatározásakor a 2001. évben valamennyi kötelezett befizetésével számolt üzemben tartási díjösszegnek a 2002. évi díjemelés mértékével megnövelt összegét veszi alapul.

Itt szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a miniszteri indoklással ellentétben mind a valamennyi kötelezettre, mind pedig a 2001. évben érvényes üzemben tartási díjra vonatkozó adatok pontosan ismertek és rögzítettek. Ezek szerint, tisztelt képviselőtársaim, az ORTT költségvetési előirányzata 2003-ra vonatkozóan a médiatörvényben foglalt korlátoknak megfelelően és jogszerűen számolva 1 milliárd 337 millió 253 ezer forint. És most lássuk, kedves képviselőtársaim, hogy mi lesz, ha a kormánypárti többség elfogadja a bizottság előterjesztését, az ORTT 831 milliósra kurtított költségvetési törvényjavaslatát.

Először: az ORTT valamennyi technikai fejlesztését le kell hogy állítsa. Digitális adatrögzítésről szó sem lehet, de még a VHS-alapú kép- és hangrögzítés is veszélybe kerül.

Másodszor: az ORTT létszámleépítésre kényszerül. Remélem, nem kell ecsetelnem önöknek, hogy mennyi időbe és pénzbe kerül egy-egy köztisztviselő betanítása. A létszámveszteség egyben azt is fogja jelenteni, hogy a testületnek csökkentenie kell a vizsgált műsorszolgáltatók körét, a vizsgálatok számát - csökkentenie kell akkor, amikor a képernyőt egyre nagyobb mértékben uralja el az erőszak és a pornográfia. Vagy ez a cél, képviselőtársaim, hogy csökkentsük az ellenőrzést? Pont akkor, amikor ebben a Házban pár hónappal ezelőtt elfogadtuk a jogharmonizációs törvénycsomagot, amely kimondja, hogy sokkal jobban kell figyelnünk gyermekeinkre, kimondja, hogy a kiskorúak védelmét be kell építeni a médiatörvénybe? Nem hiszem, hogy ez lenne az önök célja!

Harmadszor: az ORTT presztízsveszteséget szenved el, amelynek - szerepére tekintettel - beláthatatlanok lesznek a következményei.

Mindezek ismeretében az ORTT e költségvetési korlátok között nem lesz képes a médiatörvény által nevesített alkotmányos kötelezettségeinek megfelelni. Kérem, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, magyarázzák el, kinek, kiknek az érdekében akarják lefegyverezni a médiahatóságot. Kinek lehet ez az érdeke, hogy meggyengítsük a médiahatóságot?

Nekünk, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának nem ez az érdekünk. Mi egy ellenőrzött, a parlament felügyelete alatt, egy meghatározott összeggel rendelkező, a törvényben meghatározott összeggel rendelkező médiahatóságot tudunk csak elképzelni.

Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, az utolsó döntés előtt gondolják át érveiket, és módosítsák az előterjesztést. Mi erre nyitottak vagyunk, hogy válaszoljak Szabó képviselő úr föltett kérdésére.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 5 perces időkeretben. Írásban előre jelentkezett Sági József képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Önt illeti a szó.

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Nem kívánok nagyon hosszú lenni. Azért jelentkeztem írásban előre, mert úgy véltem, hogy lehet talán még a feszültséget csillapítani a szembenálló felek között. Részben a bizottsági vitából okulva, részben az azóta eltelt folyosói beszélgetéseket követően én látok azért még arra esélyt, hogy megegyezzen a két szembenálló fél.

(18.00)

De aztán a kezembe akadt ma egy internetes újság, egy lap on-line kiadása az interneten, és meglepve, elhűlve olvastam Újhelyi Istvánnak, az MSZP ifjú médiagurujának a szavait, aki ugyan állandóan mosolyog, de mintha e mosoly mögött zavartságot leplezne. Mert hát miket is mond Újhelyi István? Sajnálom, hogy most nincs itt Újhelyi István, de ettől függetlenül a jegyzőkönyv alapján nyilván tud majd erre reagálni. Igyekszem tehát, amit lehet, szó szerint idézni tőle.

Újhelyi István szerint "a kormányzat célja a normatív költségvetési alkufolyamatoktól független, kiszámítható támogatási rendszer kialakítása", majd néhány szóval később így folytatja, "amely részükről önkorlátozást jelent". Elhűltem. Kérem szépen, ha tizenkét évvel a rendszerváltozás után az MSZP médiapolitikusa azt mondja, hogy részükről önkorlátozást jelent az, ha független, kiszámítható támogatási rendszert alakítanak ki, akkor azt mondom, hogy uraim, tévedtünk, nem 2002-t, hanem 1990-et írunk! Ilyet nem lehet mondani! Még Újhelyi Istvánnak sem, aki egyébként lehet, hogy magát Petőfi Sándornak képzeli lelkületében, de hát mondjuk, messze nem az. Ilyet nem lehet, nem stílusos mondani! Ezek után azt fogom mondani, hogy a megegyezés egyre távolabb kerül tőlünk. Ilyet nem lehet mondani, uraim! Ha kell, innen üzenem Újhelyi Istvánnak, hogy ezeket a szavait legközelebb jól szívlelje meg! Nem szabad ilyet mondani!

És azt sem szabad tenni, amit később tesz ugyanebben az interjúban, amikor később személyes politikai támadásokat indít az ORTT elnök asszonya ellen. Amikor a bizottsági ülésen egyetértünk abban, nemcsak most, hanem az elmúlt két hónapban, amikor az ORTT jelentéseiről tárgyaltunk, akkor is egyetértettünk abban, hogy az ORTT magas színvonalú szakmai munkát folytat, és ezt ő is elismeri, sőt évről évre egyre jobb munkát folytat, akkor jön azzal, hogy az ORTT elnökének felelőssége van abban, hogy az elmúlt években a közszolgálatiság minimuma sem érvényesült Magyarországon. Hát ez, kérem szépen (Nyitray András: Támadás.), nyilvánvalóan politikai támadás, személyes jellegű, indíttatású politikai támadás! Ilyet nem lehet tenni! Azt meg még kevésbé lehet tenni, hogy az ORTT egyik tagja, jelesül Ladvánszky György, akit már Szalai Annamária is említett, nyíltan politikai állásfoglalásokat tesz. Ilyet - megint csak azt mondom - nem lehet tenni. Ez olyan stílustalanság, amelyhez talán még Kádár Jánosék sem mertek nagyon nyúlni.

Hogy aztán tovább folytassam ezt az inkriminált interjút, Újhelyi István médiaguru így folytatja: "Miközben az ORTT elnöke vezetésével törvényben előírt ellenőrzési, felügyeleti jogkörét sem tudta teljesíteni, személyes céljainak megfelelően újabb területekkel igyekezett önmagának további kompetenciákat szerezni", majd egészen durva támadást intéz az elnök asszony ellen.

Kérem szépen, ha egymást felnőtt embereknek tartjuk, komoly embereknek tartjuk, én legalábbis önöket annak tartom, Szabó Zoltán képviselő urat is annak tartom, noha vannak vitáink, azért mégis értelmes, intelligens embernek tartom, akkor lássuk be azt, hogy ilyeneket az ember nem mond. Ha ilyet mond az ember, akkor annak előbb-utóbb a jogi következményeit is látja.

Úgy látom, hogy a következő évek nagy kihívása az lesz, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület el tudja-e látni a folyamatosan növekvő feladatait a mostani kusza médiapiacon. Én úgy látom, hogy a jövő valóban a digitalizált világ felé halad. De ha ennek nem adjuk meg a lehetőségét, hogy bővüljön, fejlődjön, izmosodjon, ha nem adjuk meg a pénzügyi lehetőségét mindehhez, akkor azt látjuk majd a másik oldalról, hogy ez éppen ellenkező hatást fog elérni, elsorvad.

Nagyon rossz törekvésnek tartom azt, hogy néhány párt pillanatnyi politikai érdekei által hajtva olyan támadásokat indít egy testület ellen, amelyet igazából talán ő maga sem tenne meg.

Kérve kérem önöket, a kormánypárti képviselőket, hogy ne álljanak ilyen rossz indítvány mellé. Ha kell, erőltessék meg magukat, és próbáljanak az ésszerűség talaján állva olyan módosítást elfogadni, olyan többletjövedelmet adni az ORTT számára, amelyből valóban ésszerűen, pontosan tud majd gazdálkodni.

Na hát, csak ezt akartam elmondani. Bocsánat, hogy talán kicsikét szuggesztívebb voltam, ingerültebb voltam, na de az az interjú, amit idéztem önöknek, sajnos okot adott erre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces lehetőséget kért Szabó Zoltán képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó.

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Én úgy tudtam, hogy az ORTT költségvetéséről vitatkozunk, úgyhogy Sági képviselő úr sajtószemléjére nem kívánnék reagálni, inkább arra, amit Szalai Annamária és Balogh László képviselőtársaim legalábbis csúsztatásként elmondtak.

A képviselő asszony azt mondta, hogy én a Rádió költségvetését csökkenteni akartam. Valóban nyújtottam be ilyen módosító indítványt, képviselő asszony, és aztán visszavontam. Miért szavaztunk róla tegnap? Azért, mert az ön képviselőtársa, Varga Mihály ezt fenntartotta. Ez akkor már Varga Mihály képviselő úr javaslata volt, tisztelt képviselő asszony. Én a magam részéről erről nem kívántam a tisztelt Ház szavazását.

Azt mondja, hogy el akartuk távolítani Körmendy-Ékes elnök asszonyt. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem akartuk eltávolítani, de ettől teljesen függetlenül én azt a módosító indítványt, amely lehetővé tette volna az ORTT törvényes és mégis méltányos finanszírozását, három héttel ezelőtt nyújtottam be, amikor Körmendy-Ékes elnök asszony távozásáról még szó sem volt. Én azt gondolom, hogy egy ilyen módosító indítvány nem nagyon segíti elő az ő távozását, tehát nem bizonyítható ebből, hogy az ő távozását kívántam volna kierőszakolni. Nem mondtam, hogy ilyen vagy olyan okból nem fogadom el az ORTT beszámolóját. Azt mondtam, hogy ilyen vagy olyan okból az ORTT képtelen volt megfelelni a médiahatóság feladatainak. El lehet olvasni azokat a jegyzőkönyveket, képviselő asszony, nem olyan nagy fáradság, tessék nekem elhinni!

Nem igaz, hogy nem tudtunk, képtelenek voltunk olyan médiafinanszírozási struktúrát találni, amely alkotmányos is és az EU előírásainak is megfelel. Találtunk ilyet, hívtuk önöket egyeztetésre. Ön eljött az egyeztetésre, ott mellébeszélt, azt követően nem jött el a következő egyeztetésre, majd amikor benyújtotta a bizottság, nem szavazták meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök nem támogatták soha az előfizetői díj eltörlését, és mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt ne is lehessen megtenni. Nem sikerült - sajnálatos.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Balogh László képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. A képviselő urat illeti a szó.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. A vezérszónoklati hozzászólásomban igyekeztem tényszerűen és csak a témához hozzászólni. Engedjék meg, hogy egy-két politikai gondolatommal most itt, a kétperces során ismertessem meg önöket.

Én is egy sajtószemlével kezdeném, ez kicsit kapcsolódik az ORTT-hez. Nyilván a költségvetési elfogadásnak és a módosítók elfogadásának környezetében nem újdonság. A tegnapi nap folyamán az ORTT úgy döntött, megtorpedózza azt a lehetőséget, hogy a Katolikus Rádió országosan is hallhatóvá váljék. Erről még bizonyára sokat fogunk vitatkozni, de lehet, hogy ez nem ok nélkül volt éppen a tegnapi nap folyamán.

Mindenesetre annyit szeretnék elmondani Szabó képviselő úrnak, hogy a Magyar Demokrata Fórum többször kezdeményezte a médiatörvény átfogó és konkrét paragrafusait is érintő módosítását. Azt is elmondtuk, hogy hajlandók vagyunk egy nagy munka során az átfogó módosításra, és azt is elmondtuk, hogy külön-külön hajlandók vagyunk bármelyik paragrafusról tárgyalni. Én magam háromszor kezdeményeztem az új kormány megalakulása óta azt, hogy kifejezetten az üzemben tartási díj körüli törvénytelenségről kezdeményezzünk négypárti megállapodást, négypárti tárgyalást, azért, hogy törvényes, mindenki számára elfogadható megállapodás szülessék.

Képviselő úr, ugye nem gondolja komolyan azt, hogy miután már benyújtotta a kormány a saját javaslatát, utána, amikor azt már megkaptuk a futárpostával, kezdeményeznek egy négypártit, hogy üssük rá azt a bizonyos pecsétet?! Ennek ellenére, képviselő úr, én is és a képviselőtársaim közül is nagyon sokan megszavaztuk az ön által benyújtott módosító javaslatot, mert azt gondoltuk, hogy ez szükséges.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Szalai Annamária képviselő asszony, a Fidesz képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó.

(18.10)

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Itt folytatnám, ahol Balogh képviselőtársam abbahagyta: minden egyeztetésen, ami pártegyeztetés volt, azon jelen voltam. Ami nem annak minősült, hanem egy rosszul összehívott vagy szűkített bizottsági ülésnek, ott helyettesített képviselőtársam. Úgyhogy ez az állítása nem igaz.

Másodsorban: Szabó úr nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy mi az üzemben tartási díjak eltörlésével kapcsolatban más álláspontot képviseltünk volna, mint önök. Mi is támogattuk, sőt módosító indítványokat nyújtottunk be a költségvetési salátatörvényükhöz, amiben jogellenesen, a médiatörvény kétharmadosságát, az alkotmány 61. §-át megsértve, feles törvénnyel borították fel a médiafinanszírozás rendszerét; ehhez adtunk be két módosító indítványt, sőt egy önálló törvényjavaslatot, amit szerettünk volna, hogy négypárti törvényjavaslat legyen, önök ezt visszadobták, egyszerűen lesöpörték az asztalról. Ezek után méltatlan és arcátlan dolog - sajnos ezt a szót kell használnom - minket ezzel vádolni.

Harmadsorban: Szabó úr valóban leadott egy javaslatot arra nézvést, hogy emelkedjen az ORTT aránya a meghatározott alapból. Mint ahogy csökkentette a Rádióét is. A Rádióét visszavonta. Az ORTT-ét fenntartotta az után, miután az elnök asszony lemondott. Kíváncsi vagyok rá, ha nem mondott volna le az elnök asszony, akkor nem vonta volna-e vissza ezt a módosító indítványát ugyanúgy, mint a Rádióét.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Szabó Zoltán képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából.

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Az üzemben tartási díj körüli törvénytelenségekről nem fogunk négypárti egyeztetést tartani, tekintettel arra, hogy nincsenek törvénytelenségek.

Balogh képviselő úrnak már a bizottsági ülésen is kénytelen voltam elmondani: az nagyon szép dolog, hogy önök csak a valamennyi kötelezett utáni befizetést tartják elfogadhatónak. Sajnálatos módon azonban azt, hogy mi az, hogy valamennyi kötelezett, ezt nem lehet megállapítani. A jelenleg hatályos médiatörvény, képviselő úr, a televíziót üzemben tartó háztartások után ír elő üzemben tartási díjfizetési kötelezettséget, továbbá a televíziót üzemben tartó közületek után minden egyes készülék után, szintén előírja azon vállalkozások után, amelyek ilyenek kölcsönzésével foglalkoznak, sőt vannak esetek, ahol többszörös üzemben tartási díjfizetési kötelezettséget ír elő. Nincs ma ember Magyarországon, aki megmondja, hány olyan tévékészüléket üzemeltetnek, amely után a törvény értelmében üzemben tartási díjat kellett volna fizetni.

Ha a költségvetés átvállalja ezt az összeget, csak valamilyen átalány formájában teheti meg, én ezért tettem arra javaslatot, hogy induljunk ki a 2001-es díjfizetés feltételezett 60 százalék körüli mértékéből, és ezt évenként fokozatosan emeljük egy 80 százalékos mértékig, tehát 65, 70, 75 és 80 százalékra. Úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, ez átalánynak meglehetősen jó összeg lett volna. Önök ezt nem fogadták el.

Azon meg - elnézést kérek Szalai Annamária képviselőtársamtól - csak kacagnom kell, hogy mi lett volna ha... Tisztelt Képviselő Asszony! Én arról nem tehetek, hogy az elnök asszony lemondott, nem is tudhattam előre, hogy az elnök asszony le fog mondani. Én benyújtottam egy módosító indítványt, ezt önök leszavazták. Ennyi a tény, tisztelt képviselő asszony, nem több.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Balogh László képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, kíván kétperces felszólalási lehetőséggel élni. Önt illeti a szó.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én csak arra szeretném felhívni Szabó képviselő úr figyelmét, hogy ma már nagyon gyorsan elkészülnek a parlamenti jegyzőkönyvek, feltehetően két-három óra múlva már az interneten elolvasható. Én a vezérszónoklatban szinte forintra-fillérre elmondtam azokat az összegeket, ha nekem sikerült megtalálni a pontos forrásokat, feltehetően a Pénzügyminisztériumnak is sikerült volna. De ennek ellenére csak megerősíteni szeretném azt a szándékot a Magyar Demokrata Fórum részéről, hogy bármikor hajlandóak vagyunk a törvényes kereteknek megfelelően a médiafinanszírozásról, a médiatörvény változásáról akár külön is, akár átfogó módon is tárgyalni. De engedje meg, képviselő úr, hogy kimondjam azt: ez a médiafinanszírozás, amelyet most önök raktak össze, idézőjelbe mondom, ez törvényellenes, és mi azt törvényellenesnek is tartjuk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces felszólalás lehetősége a felszólaló képviselőt a felszólaláshoz képest illeti meg, nem pedig az előző kétperces felszólaláshoz képest. Kérem, szíveskedjenek képviselőtársaim ezt figyelembe venni.

Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, aki szintén kétperces felszólalásra kért lehetőséget. Öné a szó.

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Balogh képviselőtársam, mint az imént is megjegyezte, vezérszónoklatában elmondta, hogy forintra-fillérre mennyi lett volna az üzemben tartási díjbevétel. Szeretném megkérdezni tisztelt Balogh képviselőtársamat, vajon beleszámolta-e az én lakásomtól három utcasaroknyira található tévé- és más elektronikus eszközt kölcsönzőnek az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségét, elárulná-e nekem, hogy ott hány készülékkel számolt, és hogy egyszeres vagy háromszoros üzemben tartási díjjal számolt ebben az esetben.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! További felszólaló nincsen sem írásban, sem a készülék jelzőgombján keresztül, ezért megkérdezem, hogy a bizottság előadója, Soós Győző képviselő úr kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Dr. Soós Győző: Igen.) Képviselő úr, önt illeti a szó.

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hát igen sok minden elhangzott a költségvetési törvény, mármint az ORTT költségvetése kapcsán, és nyilvánvalóan az előterjesztő képviseletében én azokra a politikai indíttatású véleménynyilvánításokra nem kívánok válaszolni itt most a befejezésben, amiről úgy érzem, hogy nem tartozik szorosan a költségvetéshez.

Azt hiszem, az világossá vált, hogy sok mindenben nagyon távol állunk egymástól kormánypártiak és ellenzékiek, de ez szerintem nagyrészt látszólagos. Mégpedig azért, mert szerintem - legalábbis szavakban - egyetértés van abban, hogy erősíteni kell az ORTT-t mint médiahatóságot; igen, közösen le kell ülnünk és erősítenünk kell a médiahatóságot. Szerintem egyetértés van abban is, hogy a médiatörvényt sok-sok tekintetben módosítani kell, többek között abban a tekintetben, hogy az ORTT-nek megfelelő pénzügyi kondíciókat tudjon biztosítani a parlament a költségvetési törvényben.

Amúgy igazában sajnálom, hogy nincs itt a kormány kinyújtott karja - copyright Sági képviselő úr -, Varga Mihály elnök úr. Ön szerint Varga Mihály a kormány kinyújtott karja, mert hiszen a költségvetési bizottság ez esetben a kormány kinyújtott karjaként ténykedett. Ez elég furcsa vélemény. A költségvetési bizottság e tekintetben előterjesztőként úgy ténykedett, ahogy a törvény számára ezt előírta. Pénzügyi szempontok alapján ténykedett, politikai motivációi egyáltalán nem voltak a költségvetési bizottságnak. (Tóth István tapsol.)

Induljunk ki mindenféleképpen a tényekből, hiszen a tények azért makacs dolgok. Én nagyon csodálkozom azon, itt van előttem, elő is vettem közben, hogy ténylegesen megkaphatta vajon minden képviselőtársam ezt a törvénytervezetet? Itt van előttem, egyetlenegy vitázó felszólaló arról nem szólt, hogy az ORTT költségvetésének ilyen vagy olyan sora, ilyen vagy olyan tétele... (Sági József közbeszólása.) - én nem emlékszem rá, Sági képviselő úr, de majd a jegyzőkönyvben nyilván megnézhetjük -, ilyen vagy olyan tétele nem jó, azon módosítani kellene. Egyetlenegy felszólaló azt nem mondta, hogy igen, és miből emeljük meg azt a 831 millió forintot, miből legyen több az ORTT-nek. Pozitív javaslat nem jött. (Sági József: ... fizetésekből.) Persze, képviselő úr, erre még van mód a módosító indítványok során, én remélem, hogy lesznek olyan módosító indítványok, amelyek ezt a kérdést megfelelően rendezik.

Tehát a költségvetési bizottságot, az előterjesztőt az vezérelte, hogy feleljen meg a törvényi követelménynek, az előírásnak, mást nem is tehetett, továbbá az vezérelte, hogy legyen költségvetése az ORTT-nek. Szó nincs politikai üldözésről. (Tóth István hangosan nevet.) Mellesleg, ugyan én azt ígértem, hogy nem szólok politikai jellegű dolgokról, de azért megjegyzem, hogy az ORTT elnök asszonyának a lemondása a sajtóban korábban megjelent, mielőtt ez az előterjesztés elkészült, tehát az ő nyilatkozata, miszerint az ORTT alacsony költségvetési támogatása miatt van a lemondás, ez eléggé furcsa e tekintetben. (Szalai Annamária: Nem igaz!) Hogy ez mi miatt van, az aztán tényleg nem ide tartozik, az egy egészen másik ügy.

(18.20)

Mindezek alapján, mivel a törvény ma erre ad lehetőséget, azt kérem önöktől, hogy mégiscsak támogassák ezt a költségvetést, és próbáljuk meg együtt megteremteni a feltételeit annak, hogy ez a valóban nagyon fontos testület megfelelő anyagi kondíciókkal, megfelelő módon tudjon működni az elkövetkezendőkben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom. A részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az 1993. augusztus 4. és az 1995. december 31. között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/1219. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/1219/1-2. számokon kapták kézhez a képviselők.

Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, tízperces időkeretben. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy írásban előre jelentkezett Tóth István képviselő úr a Fidesz képviselőcsoportjából, Ékes József képviselő úr a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, és Lezsák Sándor a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából.

Ebben a sorrendben kívánom a szót megadni, mindenekelőtt Tóth István képviselő úrnak. Képviselő úr, önt illeti a szó.