Készült: 2020.08.14.17:31:52 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
3 47 2014.05.12. 8:30  40-67

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a Fidesz-frakció felszólalójaként szólhatok, és reményeink szerint ebben az új országgyűlési ciklusban elsőként elfogadandó törvényjavaslathoz.

Nem a véletlen műve, hogy ebben a ciklusban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk és kívánjuk elfogadni elsőként. A kilakoltatási moratórium 2014. április 30-án lejárt, így ismételt lépéskényszerben vagyunk a devizahitelesek megmentésének, megsegítésének ügyében.

Mielőtt azonban a konkrét javaslatra rátérnék, engedjék meg, hogy röviden ismertessem és emlékeztessem képviselőtársaimat az előzményekre és az elmúlt négy évben tett erőfeszítéseinkre. 2010-ben, kormányra kerülésünk pillanatában az egyik legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémával kerültünk szembe. A nehéz helyzetbe került devizaalapú lakáshitelesekkel kapcsolatos problémáért ugyanis, ne felejtsük el, a szocialista kormányokat terheli a felelősség. Egykori hatalomra jutásukat követően, előzetes ígéreteikkel ellentétben, fokozatosan szüntették meg a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy ehelyett devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből oldják meg az emberek a lakásproblémájukat. A magyar embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették őket kellő súllyal a komoly kockázatokra, valamint nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben. Hangsúlyoznom kell, hogy a Fidesz-kormány, valamint a Fidesz-frakció 2010. június óta folyamatosan dolgozik a probléma megoldásán, míg a szocialista kormányok semmit sem tettek. (Lukács Zoltán: Azóta nem veszünk részt a kormányzásban.)

A kilakoltatási moratórium csupán egy eszköz, ám mégis szinte alapkövetelmény a devizahitelesek ügye kapcsán, így az elmúlt ciklusban folyamatosan meghosszabbítottuk. Az egyösszegű végtörlesztés lehetővé tétele, valamint az otthonvédelmi akcióterv keretein belül az árfolyamgát bevezetése, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása mind-mind a devizahiteleseket megsegítő intézkedés.

Ennek köszönhetően az általam ismert adatok szerint az otthonvédelmi akcióprogram keretében eddig több mint 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez; 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, 165 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, és közel 7500-an ajánlották fel ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, és 150 ezer családnak nyújt érdemi védelmet a kilakoltatási moratórium. Tehát ez utóbbi adat kapcsán, és azért, mert még mindig vannak olyanok, akik önhibájukon kívül képtelenek kilábalni a devizahitel kelepcéjéből, az új ciklus első intézkedéseként indokolt a kilakoltatási moratórium határozatlan idejű meghosszabbítása.

E törvény kapcsán fontos megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság ez év márciusában született határozata kimondta, hogy törvénnyel akkor lehet megváltoztatni a devizahitel-szerződéseket, ha azok változatlan fenntartása valamely fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. Ebből a határozatból tehát kiderült, hogy az alaptörvény hatékony védelmet jelent a fogyasztóknak, és világos felhatalmazás arra nézve, hogy mit tehetünk a törvényhozásban. Tehát ennek a nagy horderejű döntésnek a meghozatala kapcsán azonban kötve vagyunk a Kúria ítéletéhez, elsősorban két nyitott kérdésben, jelesül az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében.

Mindezen várt határozatig azonban nem lehetünk tétlenek, ezért kell, amilyen gyorsan csak lehet, az előttünk lévő törvényjavaslatot elfogadni. A kilakoltatási moratórium határozatlan idejű meghosszabbításával immáron a bankokat is érdekeltté tesszük a mielőbbi megegyezésben a devizahitelesek helyzetének rendezésében, ugyanis a bankok mindaddig nem tudják behajtani követelésüket, amíg az említett, később megalkotandó jogszabály meg nem születik.

Ezen benyújtott törvényjavaslat szerint a moratórium azt illeti meg, akinek lakóingatlanát kell elhagynia, és nem jogosult más, beköltözhető ingatlan használatára; illetve a végrehajtást kérő lakhatását sem lehetetleníti el a lakásban maradásával; nem önkényes lakásfoglaló; nem rendbírsággal sújtott személy. Továbbra is tartalmazza a javaslat azt a szabályt, hogy e személyek közül is arra vonatkozik a moratórium, akit nem ítélt el a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt. Tehát kiszűrjük azokat, akik bűncselekményt követtek el a hitelezéssel kapcsolatban, ezzel is biztosítva a társadalmi igazságérzetet.

A kilakoltatási moratórium azon személyek ügyeiben alkalmazandó, akik devizakölcsön-szerződés adósai, továbbá azok ügyében, akiknek devizakölcsön-szerződésből eredő egyéb kötelezettség vagy devizakölcsön-szerződést biztosító egyéb szerződésből eredő kötelezettség miatt kell lakásukat elhagyni. Fontos, hogy azok ügyében is érvényesülhessen a moratórium, akikre már a korábbi moratóriumtörvényt is alkalmazni kellett.

Végezetül engedjék meg, hogy Borsod megyei, miskolci képviselőként röviden kitérjek a miskolci avasi lakótelep problémájára. A lakótelep egyes részein áldatlan állapotok uralkodnak; vannak olyan lakások, társasházak és olyan emeleti szintek, amelyek teljesen lepusztultak, teljesen lakhatatlanná váltak, és ezt a problémát az eddigi eszközökkel nem lehet megoldani. A gondok már az ott élők teljes közösségét veszélyeztetik, hiszen az előzőekből adódóan vannak, akik életvitelükkel a közösségi együttélés alapvető szabályait veszik semmibe. (Szilágyi György: De kik?) A helyzetet álláspontom szerint nem lehet megoldani azzal sem, hogy valaki pár órára beköltözik a lakótelepre. (Nagy zaj a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.)

A beterjesztett módosító javaslatom elfogadása lehetővé tenné, lehetővé teszi, hogy állami, illetve önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében, amilyen az avasi lakótelep több lakása is, a kormány lakhatás- és munkahelyteremtő szempontjai is egyszerre érvényesüljenek.

(18.30)

Ez a speciális szabályozás lehetővé teszi, lehetővé tenné, hogy a korábban az önkormányzat által már megvásárolt lakóingatlan rövid időn belül a tulajdonos birtokába kerüljön, tehát az az önkormányzatot vagy a köztulajdonú gazdálkodó szervezetet illetné meg.

Az önkormányzat a birtokba vett ingatlanjait a közösség érdekében úgy újíthatja fel, hogy utána élhető lakásokat adhat bérbe azoknak, akik ugyan nehéz helyzetben vannak, de készek tenni sorsuk jobbra fordulása érdekében, javítva ezzel az ott élők mindegyikének az életszínvonalát. Ehhez kérném mindenkinek a támogatását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 92-94 2014.09.24. 2:18  91-100

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Természetesen elfogadom.

ELNÖK: Köszönöm. Öné a szó, képviselő asszony.

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Miskolc eredetileg egy kisvárosi léptékű terület, amely egy milliós agglomeráció kulturális és funkcionális centrumaként szolgál. A régió szociális problémái közismertek, a foglalkoztatottság a hagyományos nehézipar megszűnésével romlott.

A kulturális életbe történő bekapcsolódás elé komoly akadályokat gördít a térségben kimutatható társadalmi egyenlőtlenség. Az itt élők közel egyharmada szegény, alacsonyan iskolázott és a mindennapi megélhetésért küzd, ezért fontos feladatunk a különbségek áthidalása kulturális eszközökkel is.

A város egy már nem létező gazdasági alapra tervezett nagyváros, amelynek az elkövetkezendő években kulturális értelemben is új arculatot kell adni, hogy a régióban minél teljesebben képes legyen betölteni központi szerepét. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, olyan programokat kell megvalósítanunk, hagyománnyá tennünk a városban, amelyek vonzerőt gyakorolnak az itt élőkre és a térségre. Ha pedig olyan rendezvényekkel vagyunk képesek előállni, amelyek tartalmukkal, színvonalukkal szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot, az idegenforgalmi szempontból is kedvező hatást gyakorolhat a város életére.

A város fejlődése, jövője szempontjából tehát fontos szerep hárul a kultúrára, hiszen a hagyományok megtartása, új eredmények elérése hozzájárul az önbecsülés közösségi kereteinek megerősödéséhez, és célnak kell tekintenünk, hogy hozzájáruljon a művelődési különbségek csökkentéséhez.

Annak idején Miskolc elindult az "Európa kulturális fővárosa" pályázaton, amelynek kapcsán Bozóki András, az akkori kulturális miniszter azt mondta, hogy nemcsak a győztes Pécs, hanem a pályázaton elindult városok nyertesek lesznek. A szocialista kormány ezt az ígéretét sem tartotta be.

Kérdezem államtitkár urat most, hogy mit tesz a jelenlegi kulturális kormányzat annak érdekében, hogy Miskolc kulturális felzárkózása a fővároshoz, illetve a dunántúli régióhoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mielőbb megtörténjen. Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 98 2014.09.24. 0:43  91-100

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót, és köszönöm államtitkár úr válaszát. Valóban, számos olyan rendezvényünk van, amelyet csak városi forrásból nem tudnánk megvalósítani, ezért a kormányzati támogatásra nagy szükségünk van. Számos olyan tervünk van a jövőben is - lásd avasi karnevál és avasi fesztivál vagy AvasFest -, amit szeretnénk a jövőben is megvalósítani. Úgyhogy megnyugtató számomra, hogy a jövőben is és a következő években a kormány továbbra is támogatja Miskolc nemes céljait, és Miskolc nemes céljait a kormány sajátjának tekinti.

Úgyhogy természetesen elfogadom az államtitkár úr válaszát, és köszönöm azt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 323 2014.10.20. 8:26  322-351

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/1427. számon benyújtott törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását célozza. Ez a nem túl terjedelmes és jogtechnikailag sem túl bonyolult, látszólag egyszerű módosítás valójában egy komplex helyzet megoldására irányul. A baloldali pártok által olykor hevesen támadott kezdeményezés nem titkoltan Miskolcról ered, és az ottani ingatlanok teljes amortizációját, ezáltal egyes városrészeken tapasztalható, a lakókörnyezet szinte visszafordíthatatlan pusztulását igyekszik megakadályozni és kezelni.

Borsod megyei képviselőként kötelességemnek éreztem, hogy olyan módosító javaslatot terjesszek a Ház elé, amelyik segítséget jelenthet a miskolci városvezetés elképzeléseinek a megvalósításához. Miskolc városának érdekeivel összhangban teszem mindezt úgy, hogy az ellenzék konstruktív javaslatok benyújtása helyett igyekszik etnikai konfliktusként bemutatni a történéseket, mely gondolatot a lehető leghatározottabban visszautasítok.

Ahogyan említettem, összetett kérdésről van szó, amelyhez szorosan hozzátartozik a devizahitelesek problémája is. 2010-ben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Magyarország egyik legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémáját örökölte a szocialista-szabad demokrata kormánytól ? bármennyire is el akarják feledtetni ?, a nehéz helyzetbe került devizaalapú lakáshitelesekkel kapcsolatos problémáért elsősorban ugyanis a szocialista kormányokat terheli a felelősség. Egykori hatalomra jutásukat követően, előzetes ígéretükkel ellentétben fokozatosan megszüntették a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy helyette devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből oldják meg az emberek a lakásproblémájukat.

(22.30)

Az embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették őket kellő súllyal a komoly kockázatokra, valamint nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben.

Az előző ciklusban az Országgyűlés több törvényjavaslatot fogadott el, új jogintézmények kerültek bevezetésre. A kormány számos intézkedést hajtott végre a devizahitelesek megsegítése érdekében. Az otthonvédelmi akcióterv keretében az árfolyamgát intézményének bevezetése, az egyösszegű végtörlesztés lehetőségének megteremtése, a Nemzeti Eszközkezelő felállítása a lakosság százezreinek segített. Az Országgyűlés a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2014. évi XVII. törvény elfogadásával a devizahitel-adósok védelmében rendelkezett a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény új 303. §-ának megalkotásával.

Ebben a ciklusban a fogyasztói hitelekhez kapcsolódó kérdések jogi rendezésének első lépéseként az Országgyűlés 2014. július 4-i ülésnapján elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényt. Ez jogszabályi szintre emelte és ezáltal általános érvényűvé tette a Kúria 2/2014. számú jogegységi határozatában foglalt polgári jogi rendelkezéseket. Ezzel összhangban kimondta az árfolyamrés semmisségét, illetve felállította az egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötésére vonatkozó tisztességtelenség vélelmét.

2014. szeptember 29-én pedig az Országgyűlés elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényében rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Tehát a jogszabály értelmében 1,3 millió család kaphatja vissza a bankoktól a tisztességtelenül elvett összegeket. A javaslat 680 ezer devizaalapú és 650 ezer forintalapú hitelt érint. A törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhetnek. A 400 érintett pénzintézetnek minden deviza- és forinthitellel el kell számolnia. A túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni, ami az adósok számára a legnagyobb visszatérítést jelenti.

Tehát az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a tisztességes kamatszintre. Mindezek mellett kamatemelési és kilakoltatási moratórium lesz érvényben 2016. április 30-ig, illetve december 31-ig. A kamatemelési moratórium értelmében pénzügyi intézmény egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult. Megjegyezném, hogy 2010 óta az otthonvédelmi akcióprogram keretében eddig több mint 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez, 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, közel 180 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, és több mint 20 ezren ajánlották fel ingatlanukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, míg 150 ezer családnak nyújtott érdemi védelmet a kilakoltatási moratórium.

Van azonban egy speciális helyzet, olyan speciális helyzet, és vannak olyan állampolgárok, amit a miskolci Avason uralkodó állapot is tükröz, akiknek különböző okokból kedvezően nem lehet az említett módszerekkel segíteni. Állandó jövedelem nélkül nincs olyan alacsony törlesztőrészlet, nincs az a közüzemi szolgáltatás, amit ki lehet fizetni. A sokszorosan eladósodottak ingatlanjai lepusztulnak, és az enyészet a környezetükre is kihat, a településrész élhetetlenné válik. Ezt nem hagyhatjuk, az önkormányzat lépéskényszerben van, olyan élhető környezetet kell teremtenünk, amely megfelelő infrastrukturális környezetet is biztosít a munkahelyteremtéshez.

Az e célok teljesülése érdekében benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén a kilakoltatási moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a lakóingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt százszázalékos részesedéssel rendelkezik, és írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokbavételtől számított két éven belül a lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja, s a munkahelyteremtés és a munkaerő-megtartás, a helyben maradás elősegítése céljából pályázatot ír ki a lakóingatlannak a lakóingatlan fekvése szerinti településen munkát vállaló személy részére az önkormányzat bérbeadásáról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerinti bérbeadására.

Az önkormányzati választások alkalmával október 12-én a miskolci választópolgárok már döntöttek. Most rajtunk a sor. Azt várják tőlünk, hogy folytassuk a megkezdett munkát. Ezért kérem a kedves képviselőtársakat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 351 2014.10.20. 1:07  322-351

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Először is köszönöm szépen a kedves képviselőtársaknak a hozzászólásaikat. Természetesen, ahogy a szocialista képviselőtársamtól hallottuk, a problémát nem életre hívtuk, hanem a probléma él. 2014 áprilisától vagyok az Avas egyéni országgyűlési képviselője, és hiába beszélünk arról, hogy hogy lett volna vagy hogy nem lett volna, itt a probléma, és én szeretném megoldani. Úgy gondolom, másik miskolci képviselőtársammal együtt szeretnénk megoldani. Ezért arra kérném, hogy a helyzet egyedi értékelése helyett vagy mellett adjon be módosító javaslatot. Ne csak beszéljünk róla, mert sok beszédnek sok az alja.

Úgy gondolom, hogy a miskolciak jól döntöttek, amikor nem választottak jobbikos vagy LMP-s országgyűlési képviselőt, mert úgy tűnik, hogy ők nem akarják és nem is tudják megoldani ezt a problémát.

Természetesen köszönöm a felvetéseket, meg fogom őket fontolni. Ennek ellenére kérem önöket, hogy támogassák majd a javaslatomat. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 24 2015.11.03. 3:47  21-28

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha kedd van, akkor Belgium, de természetesen nem ez az oka, hogy most tárgyaljuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, de aktualitása igencsak van az indítványnak. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a minősítéssel védhető közérdeket elsősorban Magyarország szuverenitásában és területi integritásában jelöli meg. Ilyen védendő közérdek lehet még a honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége is.

Az Európai Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térsége azért jött létre, hogy biztosítsa a személyek szabad mozgását, és magasabb szintű védelmet nyújtson az állampolgárok számára. Ez a magasabb szintű védelem igencsak indokolt, hiszen ma már a bűnelkövetői hálózatok határokon átívelően működnek, elég, ha csak az embercsempészekre gondolunk. Így a bűnüldözőknek a tagállamokban is fel kell magukat vértezniük elsődlegesen információkkal.

Már csak szimbolikusan is szerencsés, hogy az Országgyűlés éppen az EU központjának helyt adó Belgiumnak Magyarországgal kötött egyezménye kötelező hatályú elismerésére adhat felhatalmazást, ugyanis a nemzetközi együttműködés nemcsak különböző integrációs szervezetekkel történő adatcserén, hanem az államok egymás közötti információáramlásán is alapszik. Az integrációs szervezetek szabályozói csak ezen szervezetek minősített adatainak ‑ amilyen például az EU minősített adat vagy a NATO minősített adat ‑ cseréjét és védelmét szabályozzák, ezért továbbra is az államok szuverén döntési kompetenciájába tartozik, hogy partnereikkel az információmegosztást magas szintre emelve lehetővé teszik-e a nemzeti minősített adatok cseréjével is járó együttműködés létrejöttét azáltal, hogy kétoldalú megállapodásban rögzítik az erre vonatkozó szabályokat.

(10.30)

Az elmondottakból is következően nem véletlen, hazánk először a V4-ek országaival, így a Szlovák, a Lengyel és a Cseh Köztársasággal kezdte meg a tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen mindhárom országgal aláírta a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt. Ezek után Magyarország a Lett Köztársasággal, a Francia Köztársasággal, az Osztrák Köztársasággal, a Macedón Köztársasággal és az Albán Köztársasággal is aláírta a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményeket, míg Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt 2015. szeptember 21-én, Budapesten írták alá.

Ahogyan az Alaptörvény IV. cikke fogalmaz: mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Ezen alkotmányos kötelezettségünkből is adódva nem is lehet más a célunk, mint további hasonló tartalmú kétoldalú megállapodások megkötése. Az erre vonatkozó szándék pedig a miniszterelnök határozataiból világosan kitűnik. Így arra kérném önöket, hogy a következő egyezmény ratifikációjáig támogassák az éppen előttünk fekvő javaslatot, amely a Belga Királysággal kötött egyezményt érinti. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 181 2016.04.26. 4:04  46-218

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókörzetének országgyűlési képviselőjeként csak megerősíteni tudom az előttem felszólaló fideszes képviselők, valamint az előttem felszólaló fideszes vezérszónokok által elmondottakat.

Az ellenzék kritikái viszont az egészségügy helyzetére vonatkozóan egyáltalán nem állják meg a helyüket. Az alábbiakból ki fog majd derülni, hogy a választókerületemben lévő egészségügyi intézmények milyen fejlesztéseken mentek keresztül, csakúgy, mint a kisebb településeken, mint Alsózsolca, Felsőzsolca, Arnót, Sajókeresztúr vagy Szirmabesenyő. De Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház is történetének a legnagyobb fejlesztését tudta megvalósítani az utóbbi években.

Ezzel szemben tegyük fel a kérdést: hol tartana ma az egészségügy helyzete, ha 2010-ben a szocialisták maradnak kormányon? Könnyen kitalálható, hiszen a szocialisták az addigi kormányzásuk alatt utcára tették az egészségügyi dolgozókat, csökkentették a fizetésüket, 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, eladósították a kórházakat, és még a betegeken is üzletelni akartak. De akkor is hiteltelenek a kedves szocialista politikusok, amikor most beszélnek béremelésről, hiszen ezt sosem tették meg. (Dr. Józsa István: 50 százalékot emeltünk!) Amikor kormányon voltak, nem tették meg, sem 1994-98 között, sem 2002-2010 között. Ezzel szemben 2010 után, a Fidesz-kormány idején az egészségügy volt az első, ahol a kormány béremelést indított el, és ebben az évben is béremelést fog végrehajtani ebben az ágazatban.

Az idő szűke miatt a választókerületem egészségügyi intézményeiben végrehajtott fejlesztések közül most csak néhányat sorolnék fel. A megyei kórházban csaknem 12 milliárd forintból valósult meg egy 17 ezer négyzetméteres épülettömb; a 17 milliárdos Csillagpont-fejlesztés köré épült a többi fejlesztés további több mint 10 milliárd forint értékben, amelyek közül kiemelném a 4,5 milliárd forintért megvalósult megyei rehabilitációs ellátórendszert, amelyben a megyei kórházon kívül Borsod-Abaúj-Zemplén megye további tíz intézménye vesz részt Edelénytől Sátoraljaújhelyig. A Miskolci Semmelweis Kórházban ‑ amely MISEK néven fut ‑ az elmúlt években csaknem 4 milliárd forint értékben történtek fejlesztések.

Egyébként Miskolcon működik az ország egyik legjobban szervezett egészségügyi alapellátó rendszere, mivel a Fidesz-KDNP-s városvezetés a 2010‑es hatalomra kerülését követően azonnal átfogó egészségügyi fejlesztésekbe kezdett, amelynek eredményeként egy észszerű, korszerű és hatékony egészségügyi alapellátási rendszer épült ki, és jelenleg is fejlődik. Tehát 2010 és 2015 között összesen több mint 856 milliárd forintot költött a város arra, hogy XXI. századi igényeknek megfelelő körülményeket tudjon biztosítani a betegek számára.

Miskolcon polgármesteri kezdeményezésre és önkormányzati finanszírozással az országban az elsők között valósult meg az egészségügyi alap- és szakellátás informatikai rendszerének az integrációja, amelynek köszönhetően valósidejű elektronikus kommunikáció valósul meg az egészségügyi ellátórendszer szereplői között.

Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a 2010 óta működő Fidesz-kormányok nemhogy elhanyagolnák az egészségügyet, hanem kiemelten kezelték, kiemelten kezelik és kiemelten is fogják kezelni azt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 343 2016.05.30. 4:18  198-356

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm a szót ebben a késői órában ezen az offshore‑ellenes fellépéshez szükséges intézkedésekről szóló vitanapon. Lehet itt vagdalkozni, de ha a rendszerváltozás utáni, a 2010 előtti időszakot vesszük szemügyre, konkrétan a 2002 és 2010 közötti időszakot, akkor világosan láthatjuk, hogy a baloldali kormányok az égvilágon semmit nem tettek annak érdekében, hogy kizárólag átlátható vállalatok juthassanak közpénzhez. Ellenkezőleg, éppen a baloldali kormányok összehangolt, szervezett akcióval juttattak offshore hátterű cégeket, magáncégeket állami forrásokhoz.

Kormányzásuk idején több baloldali kormányfő és miniszter is került offshore cégekkel közeli kapcsolatba. Például Bajnai Gordon irányítása alatt a Wallis-cégcsoport 2005 szeptemberében megvásárolta a Dataplex Kft.-t, a céget azután néhány hónappal később a Wallis 3 milliárd forint haszonnal továbbadta a Magyar Telekomnak. Már maga ez a körülmény is elgondolkodtatja az embert. Ami azonban most foglalkoztat bennünket, az az, hogy az eladást három offshore cégen keresztül bonyolította Bajnai Gordon vállalata, és az egyiknek ő maga volt az igazgatója. Azt is nehéz megbecsülni, hogy a Wallis hány offshore cégen keresztül optimalizálta vagy minimalizálta az adóját.

A baloldali kormányok alatt történt az is, hogy a H1N1 vírus elleni vakcinát előállító cég, az Om­ninvest Kft. tulajdonosi szerkezete 98 százalékban ismeretlen, illetve ciprusi offshore céget takart. Mindennek fényében az önök oldaláról, az ellenzéki oldalról hallható hangos, szűnni nem akaró korrupciózás nyugodtan nevezhető arcátlanságnak.

A Jobbik, amely még nem volt kormányon, azt mondja, hogy nem cselekszünk, ők a szót fekve is ki tudják mondani, eddig még nem tudtak cselekedni. De ha már a szigorú tényeknél maradunk, akkor szeretném elmondani, hogy igenis, a polgári kormány volt az első, amely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek átláthatóknak kell lenniük, és nyilatkozniuk kell a végső tulajdonosaikról is. És ez a kormány, a polgári kormány volt az első, amely kizárta az offshore cégeket a hazai közbeszerzésekből. Már többször elmondtuk, hogy 44 ezer cégnek kellett nyilatkoznia tulajdonosi hátteréről. Az Európai Unió új közbeszerzési irányelveihez is a tagállamok közül először a magyar szabályozást igazítottuk hozzá.

Az átláthatatlan offshore cégek világával szorosan összefügg a feketegazdaság burjánzása. A feketegazdaság visszaszorításáért a jelenlegi kormány valóban hatékonyan küzd. A nemzetközi felmérések kimutatták, hogy 2010 óta 1500 milliárd forinttal csökkent a feketegazdaság.

A hazai reklámadó-szabályozás is egy kritikus terület, főleg az interneten közzétett reklámok adóvonzata. Az interneten reklámot elhelyező cégek reklámadó-kötelezettségének kikényszerítése érdekében az idei adótörvények a kötelezettség elmulasztása esetén elrettentő hatású mulasztási bírság kiszabását, valamint a bevallani és megfizetni elmulasztott reklámadó vélelmezett megállapítását teszi lehetővé az adóhatóság számára.

Mindez természetesen azért történik, hogy az adózás rendben folyjon az országban. Tehát a Fidesz-kormány, a polgári kormány cselekszik, és nemcsak beszél, mint ahogy azt ellenzéki képviselőtársaim mondják. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 150 2016.11.29. 5:28  115-271

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, és a „Férfiak 40” című vitanapon először a szocialista kormányok azon intézkedéseiről szeretnék beszélni, amelyek súlyosan érintették az időseket. A szocialisták korábban is csak kihasználták, becsapták és elszegényítették a nyugdíjasokat. Mindannyian tudjuk, hogy a szocia­listák voltak azok, akik a kormányzásuk alatt elvettek egyhavi nyugdíjat (Zaj, közbeszólások az MSZP sorai­ból, köztük: Nem igaz!), és még hagyták elér­ték­telenedni is azt. Megígérték, hogy nem lesz gáz­áremelés, aztán háromszorosára emelték a gáz árát. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Ez sem igaz!) Aztán áfacsökkentést is ígértek, aztán dup­lájára emelték az élelmiszerek áfáját. (Köz­be­szólások a Fidesz soraiból: Így van! ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból: Most 27 százalék! A legmagasabb! Ki kor­mányoz?) Emellett még havi 16 ezer forint nyug­díj­adót, vizitdíjat, kórházi napidíjat akartak bevezetni. (Folyamatos zaj, közbeszólások.) A szocialisták min­dig csak kihasználták, becsapták és elszegényítették a nyugdíjasokat. A nyugdíjrendszert pedig az össze­omlás szélére sodorták.

Mindezek után a Jobbik politikusainak ahelyett, hogy a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását kezdeményező javaslatokkal állnának elő, talán inkább azon kellene gondolkodniuk, hogy kivel pótolnák a kieső munkaerőt. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük Sneider Tamás: A fiata­lok­kal! A Borsodból menekülőkkel!) Lehet, hogy a míg­rán­sokkal? És Merkellel értenek egyet? A legutóbbi alkotmánymódosítási szavazásukból arra követ­kez­te­tünk igenis, hogy a migránsokra gondoltak. (Nagy fel­zúdulás, derültség és taps a Jobbik soraiban.) Bravó! Egyre inkább az lehet a magyar szavazók be­nyo­mása, hogy a jobbikosok teljesen elvesztették a fonalat és egyszerűen improvizálnak (Folyamatos zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.); ahelyett, hogy felelősségteljesen meggondolnák a nemzet jövő­jét alapvetően befolyásoló kérdéseket, például nem kellene nagyobbakat mondani, hogy ha a nők 40 év munkaviszony után vonulhatnak nyugdíjba, akkor a férfiak is. Miért nem mondtak 30 évet? Azt is lehetett volna mondani. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük Sneider Tamás: Miért? Módosító javaslat beadható.) Ehelyett liberális tévékbe járnak idétlenkedni, improvizálni, és kapkodnak, mert az elfogadottságuk zuhanásszerűen süllyed. (Felzú­du­lás, közbekiáltások a Jobbik soraiból.)

Mindebből az következik, hogy a magyar nem szá­míthat sem a Jobbikra, pedig magát nemzeti párt­nak tekinti, sem a szocialistákra és a gyur­csá­nyis­tákra sem. Nem a nemzeti érdekek fontosak szá­mukra, hanem az, hogy a Fideszt vagy az Orbán-kor­mányt megbuktassák. Maguk vallják magukat nemzetinek? (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Úgy gondolom, hogy az önök szavazói a radi­kális pártjuk helyett kaptak egy arctalan, félliberális, félszocialista pártot, és a szavazóiknak ez nem is tet­szik, és meg is értem őket. (Felzúdulás, közbe­kiál­tások a Jobbik soraiból, köztük Z. Kárpát Dániel: Jöhet a következő oldal.) Következő oldal; igen, most jönnek, ahogy a Fidesz-KDNP az előző poli­ti­ká­val szemben igenis megbecsüli az időseket. (Derült­ség, közbekiáltások a Jobbik soraiból.) 2010 óta garan­tált a nyugdíjak vásárlóértékének a megőrzése, inflációkövető nyugdíjemelés van, 2011 és ’15 között a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőt­tek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a vásárlóerejük igenis 8,6 százalékkal javult. Ez az utóbbi összeg több mint egyhavi nyugdíj összege. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük Z. Kárpát Dániel: Éljen a párt!)

Célunk az, hogy továbbra is garantáljuk a nyugdíjak értékének megőrzését. A most megkötött bérmegállapodásban foglalt jelentős béremelések lehetőséget adnak arra is, hogy a nyugdíjak is növekedjenek. A nyugdíjasok megélhetését emellett rezsicsökkentéssel, ingyenes tüzelőanyag-programmal és a leg­fontosabb élelmiszerek áfacsökkentésével is segítjük. Idén már olcsóbb a sertéshús, jövőre pedig továbblépünk. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból.) A friss tej, a tojás, a baromfihús áfája is csökken, ame­lyekkel a nyugdíjasok további több tízezer forintot spórolhatnak meg.

Kedves Képviselőtársaim! Néhány példán ke­resz­tül konkrétan hadd ismertessem a rezsi­csök­ken­tés hatásait! Ha egy nyugdíjas házaspár egy gáz­fűtéses társasházban él, egy évben 88 ezer forintot megtakaríthat. Ha távfűtéses házban, akkor 83 ezer forintot, ha családi házban, akkor 116 ezer forintot is spórolhat.

(18.00)

A rezsicsökkentés mellé oda lehet állítani az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentését is, és ennek a révén is a nyugdíjasok éves szinten több tízezer forintot tudnak megtakarítani.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az elmúlt években a költségvetés tervezésekor jellemzően felülbecsültük az inflációt, ennek eredményeként 2010-16 között a nyugdíjak közel 10 százalékkal nagyobb mértékben emelkedtek, mint az infláció. A többletemelés a nyugdíjasok szempontjából megközelítőleg egy tizenharmadik havi járandóság kifizetésével egyenértékű.

Tehát a mostani nyugdíjrendszer fenntartható a kedvezményekkel együtt, és nem szeretnénk, ha a jobbikos ötletelések miatt ezek a kedvezmények és ez a rendszer veszélybe sodródna. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 210 2017.06.06. 4:55  185-294

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről szóló V/15693. számú politikai vitanapon az alábbiakat szeretném elmondani.

Európa súlyos gazdasági, politikai, migrációs és biztonságpolitikai válsággal küzd, miközben az Orbán-kormány kiváló gazdasági eredményeket ér el, belpolitikai helyzete szilárd, a külpolitikában és a biztonságpolitikában magyar kormánytól eddig soha nem látott módon aktív és konstruktív.

A brüsszeli intézmények politikai vezetői kétarcú politikát folytatnak, mert kifelé elítélik az országot, miközben intézkedéseikkel rohamtempóban követik a magyar utat.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a polgári kormány ugyanilyen pozitív módon és sikeresen működött a kormányváltás óta, 2010 óta. De mi az általános és sziklaszilárd alapja a polgári kormány nyugdíjpolitikájának? Mondhatnánk röviden, hogy a józan ész. De egy kicsit bővebben, a kormány olyan stabil és megbízható nyugdíjrendszert hoz létre, amely nem termeli újra az államadósságot, mert nem hitelből történik, hanem az eddig elért gazdasági eredményeinkre alapoz. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy mi a jobb politika: ha a választások előtt felelőtlenül, szélhámos módra ígérgetünk tizenharmadik havi nyugdíjat és egyéb juttatásokat, aztán a választások után villámsebességgel csődbe juttatjuk az országot, és csillagászati összegű hitelt veszünk fel, amit majd az utánunk jövő kormány fizet meg? Vagy az a politika, amely előre kiszámítja, hogy mire képes az ország, és ezen belül biztosítja a maximálisan elérhető juttatásokat, elkerülve a csődöt és a hitelek felvételét? A polgári kormánynak minden joga megvan erről beszélni, mert az elmúlt 15 évben ez történt Magyarországon.

A szocialisták 2002-ben a csillagos eget is megígérték, csak nyerhessenek, aztán ők voltak a legjobban meglepődve (Dr. Apáti István: Amikor nyertek!), amikor összeomlott a gazdaság, és 20 milliárd euró hitelt kellett felvenni. 20 milliárd eurót! (Dr. Józsa István: Ezt is rosszul tudod, mert 12-t!)

A radikális nemzeti párt tagjaiként a parlamentbe jutott urakkal kapcsolatban (Dr. Józsa István: És még a MOL-t is abból vettétek!) minimum annyit mondhatunk el, hogy erkölcsi joguk nincs megszólalni sem a nemzet templomában, ahogy nemrég még hívták a parlamentet, hiszen a szavazóik olyan programra szavaztak, amikor rájuk szavaztak, amiből mára már semmi sem maradt. (Dr. Józsa István: A parkolásból mi maradt?)

Hol van már az önök radikalitása, az önök radikalizmusa, és hol van a nem­zet ügye, tisztelt jobbikos uraim? (Dr. Apáti István: Mi a baj?) Önök becsapták a választóikat! Vagy a magyar nemzet ügye az lenne, hogy egy korrupt spekuláns mögé sunyi módon beállnak? Az adóelkerülést, magyarul: az adómegtagadást újabban filantrópiának, emberbarátságnak hívják? (Snei­der Tamás: A nyugdíjhoz ez hogyan jön, elnök úr?) Azt gondoltam eddig, hogy Soros álma a világállamról a liberálisok ügye (Dr. Apáti István: Ki tanult Soros pénzén?), tehát éppen a nemzetállamok ellen, a határok teljes megszüntetéséért dolgozó… (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Sneider Tamás: Térj a tárgyra! ‑ Az elnök csenget.) Elnök úr, köszönöm.

Körülbelül fél éve azt mondtam itt, ugyanezen a helyen, hogy a Jobbik félszocialista-félliberális párttá vált, és ezen akkor mosolyogtak, mondván, ez mégiscsak túlzás. Hat hónappal később pedig mindenki láthatja: ez az igazság. A Jobbik nemzeti radikális pártból liberális, opportunista párt lett. (Dr. Apáti István: Ó! Ezen te is mosolyogsz!) A nyugdíjrendszert ők úgy változtatnák meg, hogy megadnák a férfiaknak is a „Nők 40” program lehetőségét. Ez színtiszta opportunizmus, amit semmi nem támaszt alá (Dr. Józsa István: Ez más, mint a kiégett kommunista?), mert minden szociológus a Földön elismeri, hogy a gyermekeket szülő, nevelő és sokszor emellett még dolgozó nők megérdemlik, hogy a társadalom kompenzálja ezt a többlet-erőfeszítést. (Sneider Tamás: Ezt mindenki elismeri!) Ez ellen csak infantilis érveket lehet hozni, például hogy a férfiak is sokat dolgoznak otthon, ők is részt vesznek a gyermeknevelésben, s a többi.

A jobbikosok megint észrevettek a nagy eszükkel egy rést, ahová nagy zajjal benyomulhatnak, abban reménykedve, hogy hoz majd nekik valami hasznot politikailag. (Sneider Tamás: Mi van, hogyha a férfi neveli a gyereket?)

Ezt nevezem én politikai opportunizmusnak Meg azt is, hogy elvtelen módon bárki nótáját képesek elfújni, még Soros Györgyét is és a nemrég még önök által átkozott Simicskáét is.

A vidék csak most kezdi felfedezni, amit önök csinálnak, és ez nem sok jóval kecsegteti önöket, kedves jobbikos társaim. (Dr. Apáti István: Majd meglátjuk!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Sneider Tamás: A nyugdíjrendszerről esetleg valamit?)