Készült: 2020.06.03.16:17:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

115. ülésnap (2020.03.30.), 268. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  268  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szülővárosom, Kisvárda éppen ötven évvel ezelőtt lett város. Kisvárdát két tájegység határolja, a Nyírség és a Rétköz. A Rétköz mocsaras területén épült a város. A legmagasabb pontja  nagyon érdekes, mivel egy alföldi településről van szó  az Asszony-hegy, 139 méter magas, de a városban ezt hegynek nevezik. A város éghajlatát a közeli Zempléni-hegység és a Kárpátok vonulata is alakítja.Nevét a honfoglalás idejéből származó földvárról kapta, sőt ez már korábban is megvolt. Mit jelent a „várda”? Ez a kicsinyítő képző, a „d” betű a szó végén, „várad”, „várda”, ez váracskát jelent, és innen is származik Nagyvárad és Kisvárda neve is, ebből származik majd később, hogy megkülönböztessék a két Váradot, ezért a Nagyvárad a „nagy”-ot kapta, Kisvárdára pedig a „kis” jelző esett, mivel kisebb település volt.

Már a honfoglaláskor birtokba vette a magyarság. Határvédő rendszert épített ki, aminek a központja Kisvárda volt. Borsova határvármegye volt az egyik első vármegye, amely megalakult. 1085-ben Szent László itt győzi le Kutesk kun fejedelmet, és a győzelem emlékére templomot építtetett a közeli dombon. Ez ma Kisvárda központja, és igaz, hogy átépítésekkel, de ez a templom mind a mai napig áll.

A XII. században már jelentős gazdasági szerepe van a városnak. Ekkor már hetivásárokat tartanak Kisvárdán. A város neve szorosan összefügg a Várday-családdal, amely birtokolta ezt a területet. A Gutkeled nemzetségből származott a Várday-család, ő az ősi birtokos. Már az 1200-as években említik oklevelek a Várday-családot.

A Várday család, illetve ezen belül is Várday Pelbárt 1415-ben Luxemburgi Zsigmond királytól kap engedélyt kővár építésére, és ez fellendíti a várost. 1421-ben már országosvásár-tartási jogot kap Kisvárda, és a király városi joggal ruházza fel, tehát már 599 évvel ezelőtt megkapta Kisvárda a városi rangot. A Várday-család Mátyás király uralkodása idején éli csúcspontját. Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, Mátyás király fő- és titkos kancellárja 1465-71 között már átépíti a várat. Az építkezésen harminc mesterember és sok-sok jobbágy dolgozott. Az első fennmaradt magánoklevél is magyar nyelvű, és a Várday-családhoz kötődik, ami magyar nyelven íródott. Várday Aladár 1486-ban Visegrádról küldte testvérének, Várday Miklósnak Kisvárdára a levelet.

Az 1500-as évek elején Várday Ferenc erdélyi püspök a vár köré 3 méter széles palánkfalból külső várat építtet, mély vízzel tölti fel, mocsár veszi körül, négy-négy sarkán egy-egy bástya áll. 1526 után trónviszályok vannak. A Várday-család előbb Szapolyai Jánoshoz áll, aztán I. Ferdinándhoz. Emiatt az erdélyi hadak háromszor is ostromolják sikertelenül a várost. Várday Pál bővíti a várat mint esztergomi érsek. Három új olasz füles bástyát kap a vár, és három régi típusú bástyát is Ottavio Baldigara olasz hadmérnök irányításával. 1583-ben hal ki a Várday-család Várday Mihály királyi főpohárnokmester halálával, és ezzel férfiágon kihalnak. Ezután a vár és a város a Nyáryak, Esterházyak, Homonnaiak, Zichyk tulajdonába kerül. 1591-ben megalakul a város első céhe, a csizmadiacéh.

A XVI-XVII. században Szabolcs vármegye központja a város. A XIX. században lesz majd egy újabb fellendülés, de előtte Rákócziról egy-két szó, hiszen négyszer járt a településen, a fő utánpótlási központja, a foglyok őrzőhelye, a megyei adminisztráció központja, az átvonulók szállása. 1711 után veszíti el a jelentőségét, és ekkor a vár is romlásnak indul. A falak leomlanak, illetve elhordják részben a várat. Az első műemlékvédelmi dokumentum is innen származik, az egyik első magyar, amelyben 1828-ban rendelkeznek arról, hogy a vár falait a továbbiakban meg kell védeni.

Ezután is folytatódott a fejlődés egészen odáig, hogy száz év alatt megnégyszereződött a XIX. század végén Kisvárda lakossága, az urbanizációs szintje megemelkedett, és ezért döntött úgy 1970. február 27-én, pénteken a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kormány előterjesztése nyomán, hogy Kisvárdát 1970. április 1-jei hatállyal várossá nyilvánítja.

(18.00)

Ezúton gratulálok a 600 éves és az 50 éves városhoz, a város minden lakosának jó egészséget kívánva. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  268  Következő    Ülésnap adatai