Készült: 2020.09.19.15:34:40 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 367 2010.07.12. 2:58  358-440

SZALAY FERENC, a sport és turizmusbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nekem az a szerencsés helyzetem volt, hogy én képviselhettem az előterjesztést akár az oktatási bizottságban, akár a költségvetési bizottságban, és el tudom mondani, hogy valóban mind a két bizottság rendkívül konstruktív volt. Ez fontos, hiszen azért az elmúlt nyolc évben ezek a bizottságok nem feltétlenül ugyanígy támogatták az ilyetén előterjesztéseket, ellentétben a sport- és turisztikai bizottsággal, amely az elmúlt nyolc évben is mindig támogatta a sportos előterjesztéseket, csak amikor idekerültek a Házba, akkor érdekes módon ezek a sportos előterjesztések valahogy fölhígultak, elmúltak, befejezték küldetésüket.

A sport- és turizmusbizottság 6 tartózkodással támogatta az előterjesztést. Hadd mondjam el, hogy az igazi probléma - akár a három bizottságot is mondhatom - többek közt az volt, amit Hoppál Péter képviselőtársam is elmondott: a mindennapos testnevelésnél a létesítményhelyzet és a tanítók hogyan taníthatják majd a testnevelést a későbbiekben kérdéskör volt, az adókedvezményeknél pedig az, hogy miért a látvány- és csapatsportágak öt kiemelt lehetőséggel fölruházott sportága, a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a jégkorong és a vízilabda kaphat támogatást. Akkor is elmondtuk, most is elmondom, ez a törvény arról szól, hogy elinduljunk. Ez a törvény arról szól, hogy végre olyan forrásokat biztosítsunk a sportnak, amely valóban kilábalást jelent a mostani helyzetből, és ez az öt sportág, amelyik üzleti alapon is képes működni, egészen biztos, hogy előbb-utóbb olyan piaci résztvevő lehet a sportban, amely meg is termeli a befektetett forrásokat, nem csak elkölti.

Természetesen egy év múlva, amikor kiderül, hogy hogyan és miképpen tudtuk ezt a törvényt használni, ki fog derülni, hogy lehet-e továbbvinni, avagy nem lehet. Senkinek nincsen az ügyben averziója, hogy az egyéni sportágak közül is belekerülhessen ebbe a körbe jó néhány sportág, elsősorban az alapsportágakra gondolhatunk, az úszásra, és mondjuk, az atlétikára, de természetesen a kajak-kenu miért ne kerülhetne be, vagy oly sok más. Viszont azt gondolom, hogy először ezt az öt sportágat legyen szíves mindenki most elfogadni, hogy kiemelve kezeljük, és utána menjünk lépésenként tovább.

A mindennapos testnevelésnél én nagyon-nagyon rossz vitának érzem azt, amikor a létesítményhelyzetről beszélünk. A létesítményhelyzet nem határozhatja meg a mindennapos testnevelés szükségességét. Ha abból indulunk ki, hogy ha majd lesz létesítmény, akkor legyen a testnevelés mindennapos, akkor nem fogjuk elérni, nem fogjuk meglépni ezt az igen-igen szükségszerű lépést, mint ahogy akkor sem, ha azon fogunk vitatkozni, hogy tanítónő vagy tanár tanítsa a testnevelést. Ennél eggyel, sőt kettővel, sőt sokkal fontosabb, hogy a gyerekek egészségi állapota milyen.

Mint ahogy a bizottságok, és így a sport- és turizmusbizottság is elfogadásra javasolta a törvényt, én is hadd tegyem ezt önök előtt. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 371 2010.07.12. 12:55  358-440

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is a családi körben zajló vitára mondanám: nem gondolom, hogy a mennyiség, hanem elsősorban a minőség a meghatározó. Mi úgy vagyunk, hogy ennyien ezt meg tudjuk oldani. Természetesen lehet ezt jóval többen is tenni. Azt gondolom, hogy majd a szavazásnál fordul a dolog, akkor a mennyiség is fontos lesz természetesen, és azért lesz fontos a mennyiség, hogy még véletlenül se fordulhasson az elő, hogy politikai okokból egyébként valaki nem szavazná meg az általa most jónak tartott előterjesztést.

(0.00)

Inkább legyen öröm, hogy ilyen dologról beszélgethetünk, és az, hogy álságos meg kivételezett, meg ilyen politikai szlogeneket jó lenne az egyéb törvényeknél használni, és ott beszélni különféle dolgokról Sokkal fontosabb törvényről van szó, és egyetértek Bánki Erik képviselőtársammal; azt hiszem, a mai parlament egyik legfontosabb törvénye, amit hozhat. Ez az a törvény, ami valóban a jövőről szól. Ez az a törvény, ami arról szól, hogy hogyan tudja Magyarország túlélni az előtte levő időszakot, éveket, akár évtizedeket, és azt hiszem, büszkék lehetünk - önök is, és mi is, akik el fogják fogadni, azok pedig feltétlenül -, hogy ez a törvény egyáltalán ide kerülhetett.

Gondolják végig, ennek a törvénynek a legfontosabb részét: a mindennapos testnevelés részét. Ez a törvényrészlet arról szól, hogy végre a magyar parlamentben születhet olyan döntés, ami arról szól, hogy a magyar fiatalságnak, a felnövekvő nemzedéknek megadjuk az esélyt és a sanszot arra, hogy egészségben élhessen. Ezt eddig nem tettük meg. Sőt, történtek olyan döntések, amelyek az ellenkezőjéről szóltak. Szocialista képviselőtársaim emlékeznek, de szerintem önök is olvashatták, amikor a diáksport kötött normatívája megszűnt, az esélye is megszűnt annak, hogy a gyerekek a tanórán kívül - vagy akár a tanórán belül - normálisan tudjanak mozogni. Egyébként 1250 forintról volt szó fejenként. Azt el tudtuk érni, hogy 500 forintra - talán két évvel ezelőtt - visszatornáztuk, de egy évvel ezelőtt újra sikerült eltörölni. Egy olyan döntés volt, ami azt gondolom, az egyik legtragikusabb döntése volt a magyar parlamentnek.

De mondhatom azt is, hogy 2002 óta a magyar sport finanszírozása hogyan csökkent. 33 milliárd forinttal fejeződött be 2002-ben a magyar sport finanszírozása - egy sportminisztériummal -, 14 milliárd forint most a 2010-es költségvetésben, helyettes államtitkársággá degradálták a képviseletét, most végre újra államtitkársága van. De mondhatok még néhány dolgot. A MOB támogatása 50 millió forintra csökkent, a MOB hatáskörét a lehető legszűkebbre sikerült levenni, az olimpiai támogatást szintén a lehető legszűkebbre sikerült visszafejleszteni.

Azt gondolom, ha innen indulunk, akkor igenis nagyon-nagyon komoly dolog, amit most teszünk, és nincs vége, mert ezzel a törvénnyel nem fejeztük be. A költségvetési törvénynél igenis szeretnénk visszaadni a diáksport-normatívát, és szeretnénk az oktatási bizottság által felvetett létesítményfejlesztési programot is visszahozni a magyar sport támogatási rendszerébe. Talán az Antall-kormány idején volt tornaterem-építő program, ezt a tornaterem-építési programot, és nem csak a létesítményfejlesztést, a tornaterem-építő programot szándékozunk visszahozni.

Annak idején ötpárti konszenzussal elfogadtuk a nemzeti sportstratégiát. A nemzeti sportstratégiával csak egy baj volt, hogy nem valósult meg. Nem valósult meg a nemzeti sportstratégia, és annak az elemi része, az elemi részének az a kitétele, hogy a mindenkori költségvetés 1 százalékát sportra kellene fordítani, nem valósult meg. Azt hiszem, nagy baj. És ezáltal, hogy a sport ilyen mértékben támogatatlan lett, nem volt, aki képviselje, nem volt, aki kormányszinten képviselje a sport érdekeit, ráadásul sportegyesületek, szakosztályok szűntek meg, egyre kevesebb gyerek sportolt, elértük azt, hogy a sport presztízsvesztesége olyan szintre jutott, amiből feltápászkodni csak akkor lehet, ha hasonló törvények születnek, mint ez a mostani törvény.

Elhangzott néhány adat, hogy hogyan és miképpen áll ma Magyarország a mozgásszegény életmód következtében. Ezeket hadd ne ismételjem meg, de azt igen, hogy a mozgásszegény életmódból fakadó betegségek - a keringési rendszer betegségei, a mozgásszervi betegségek - olyan mértékűek, hogy Európában ebben a két betegségformában az első háromban vagyunk. Ez mozgásszegény életmódra vezethető vissza. Ezért fontos az, hogy amikor arról beszélünk, hogy mindennapos testnevelés, akkor legalább a felnövekvő nemzedéknek a lehetősége meglegyen arra, hogy ezeket a betegségeket kikerülje.

S hogy miért kötelező? Azért kötelező, mert ha nem az, akkor délután a gyerekeket a szülők nem fogják a testnevelésre, a sportra visszavinni. Alsó tagozatra módosítottuk a javaslatunkat az oktatási bizottság bölcs javaslata alapján, hogy az első osztályban indítsuk el a mindennapos testnevelést; az 5. osztályt majd gondoljuk végig a későbbiekben, hogy érdemes-e bevezetni.

Azt is elfogadtuk, hogy tanítónő is taníthasson 2015-ig, és csak 2015-től lépjük meg azt, hogy legyen speciális szakkollégiumi végzettsége a tanítónak, illetve a testnevelő tanárnak meg speciális pedagógiai végzettsége, hogy taníthasson majd alsó tagozatban. Erről nyilván holnap majd többet beszélünk, de itt is meg kell köszönjem a bizottság hathatós támogatását és segítségét, hiszen e nélkül ez nem ment volna. Azt gondolom, az sem utolsó dolog, hogy már a választási programban megjelent a mindennapos testnevelés, aztán kormányprogrammá vált, most pedig valósággá fog válni. Azt gondolom, ez mindenkinek örömmé kell hogy váljon és örömére kell hogy legyen.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ehhez tartozik még egy adalék, és az oktatási bizottságban is elmondtam, több helyen. Remélem, azon nem vitatkozunk - de ha igen, tegyük meg -, ha a gyerek a megfelelő életkorban nem a megfelelő mozgásmennyiséget kapja meg, akkor azt nem tudja pótolni. Matematikát, történelmet és bármely tantárgyat lehet tanulni később is. Ez az egyetlen olyan dolog, amit nem lehet bepótolni, és ezt tessenek nagyon komolyan venni. Lehet ezen vitatkozni, de tessenek megkérdezni a hozzáértő élettanászokat vagy bárkit, hogy ez sajnos így van.

A törvényjavaslat második része. Elég régóta van Magyarországon filmtörvény, és körülbelül egy év óta színháztörvény. A filmtörvénynek vannak kitételei, amelyek a filmgyártásban a filmgyártáshoz szükséges létesítmények fejlesztéséhez különféle adókedvezményeket kapcsolnak. A színháztörvénynek szintén megvan ez a lehetősége, ez arról szól, hogy az éves jegybevétel 80 százaléka mértékéig támogatókat gyűjthet magának a színház. Érdekes módon a sportot nem tudtuk ebbe a körbe hosszú-hosszú évek óta behozni. Itt van a lehetőség, hogy ezt megtehessük. Azt gondolom, mindhárom tétel, ami arról szól, hogy létesítményfejlesztés, utánpótlás-nevelés és szakosztály-támogatás, korszakalkotó. Az egyik 100 százalék - ez az utánpótlás-nevelés -, a másik 80 százalék, ez a létesítményfejlesztés, és a harmadik 50 százalékos adókedvezmény-lehetőség.

Gondolják végig, az utánpótlás-nevelésbe - miután államtitkár úr elmondta - a sportiskolák is bekerülhetnek, sőt a felsőoktatás sportegyesületei is bekerülhetnek ebbe a támogatási körbe, mekkora lépés az, hogy az utánpótlás-nevelés teljes biztonságban lehet a vállalkozói tőke bevonásával. A létesítményfejlesztésre a törvény azt a kitételt alkalmazza, hogy sporttelepfejlesztés. A sporttelepfejlesztésbe és a sporttelep-meghatározásba beletartozik az uszodától az atlétikapályáig, a tornateremtől a tornaszobáig minden. Tehát ha visszacsatolunk a mindennapos testneveléshez, már van egy lehetőség arra, hogy a létesítményfejlesztési programon belül a tornaterem-építési programot használhassuk ennek a feladatnak a megvalósítására.

Azt gondolom, hogy ha az utánpótlás-nevelést nézzük, akkor pedig - miután mondjuk, a sportiskolákat és egyesületeket is lehet támogatni, ahol többféle sportág van - nem csak az öt kiemelt sportág támogatásáról beszélhetünk. Hiszen ha az öt kiemelt sportág támogatása megvalósul, akkor több pénz marad azokra, akikre egyébként költeni kellett, de miután megvan egy másik forrás, nem kell, rájuk lehet átcsoportosítani a forrásokat. Egyébként ugyanez vonatkozik az állami költségvetésre is, hiszen kiválthat az állami költségvetésből a csapatsportágak támogatása nem kevés - nem kevés - pénzt.

Akkor még egyszer a látvány-csapatsportágak kérdéséről. Nem tudom, mennyire emlékeznek arra az időszakra, amikor Magyarországon 1954-ben második lett a labdarúgó-válogatott a világbajnokságon. Az akkori állami vezetés rádöbbent arra, hogy milyen politikai erő egyébként a csapatsportágak összessége, és hirtelen - tessenek visszaemlékezni - az egyéni sportágak favorizálása történt Magyarországon. Az olimpiai sportágaink legeredményesebbike - ha végiggondolják - a vívás, az úszás, az öttusázás, az egyéni sportágak. Túl azon, hogy olcsó, kevésbé volt, mondjuk, nemzeti erőt sugárzó vagy a közösséget építő, a magyarságot erősítő rendszer, amikor egyéni sportágak támogatásában gondolkodtak.

Azt gondolom, ha a csapatsportágakról beszélünk, és azon támogatásról, amiről azt mondtuk, hogy üzleti alapon ezek a sportágak képesek megfelelni, ne feledkezzünk el arról: ezeken a sportágakon belül működik ma az utánpótlás 70 százaléka. Temérdek gyerek. Csapatban dolgozni, és nem akarom itt senkinek a sportágát háttérbe szorítani, főleg nem az úszást, természetesen, de csapaton belül egészen más a közösségfejlesztés lehetősége. Egészen más csapatban élni, és ott megfelelni a csapat elvárásainak. Egészen más a hierarchiát használni a csapaton belül, és egészen más dolog egy csapaton belül megfelelni a másiknak, hogy azzal együtt kell tudnunk dolgozni.

(0.10)

Ez is nagyon komoly érték, és azt gondolom, hogy ezt is tessenek komolyan venni! Nem arról beszélek - még egyszer szeretném hangsúlyozni -, hogy az egyéni sportágakból nem kell, nem szabad a kiemeltek közé tenni. Nem erről beszélek. Arról beszélek, hogy próbáljuk ki az egy évet, nézzük meg, hogy hova jutunk, és utána nézzük meg, hogy hogyan lehet bővíteni. Attól nem kéne tartani szerintem senkinek, hogy túlzott lesz az a forrásmennyiség, amit meg lehet szerezni ezen az úton.

Hozzávetőleg a Pénzügyminisztérium mérései szerint - mert azért csak-csak voltak mérések - 16-20 milliárd forintnyi az, ami ebből a lehetőségből bejöhet. Azt gondolom, hogy ez nem tétel ahhoz képest, amilyen segítség és amilyen előnyök várhatóak ebből a lehetőségből. Bár elhangzott, én is hadd mondjam: 72 milliárd forintot fizet be a sport a magyar államkasszába. 72 milliárd forintot, tehát nettó adóbefizető a sport. Ha ebből 20 milliárd forint visszamegy, és mondjuk, egy másik 20 milliárd forint az állami büdzsé, az állami támogatás a sport felé, még akkor is 32 milliárd forint a negatívum. Azt gondolom, hogy ez egészen biztosan elfogadható dolog.

Az önkormányzatokról beszélnék két mondatot, hiszen fölmerültek az önkormányzatok. Ez a törvénymódosítás lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzatok, amelyek eddig is a magyar sport fenntartói voltak, olyan lehetőségekhez jussanak, hogy még többet adhassanak vissza, és egy önkormányzat nemcsak a versenysportjába, hanem a szabadidősportba, a tömegsportba és a diáksportba is vissza tud forgatni ezen törvény kapcsán és keretein belül. Gondolják végig, hogy a magyar önkormányzatok mennyit tudnak ez ügyben adni a magyar sportnak.

Úgyhogy azt szeretném önöktől kérni, hogy persze, vitatkozzunk, persze, mondják el a véleményüket, tegyék meg a módosító javaslataikat, és rengeteg okos, értelmes, előrevivő módosító javaslat van már most bent, csak a törvény alapszellemiségét - ha kérhetném - ne bántsuk; az alapszellemet, ami arról szól, hogy a magyar sport kiemelt ágazatává váljon a társadalom különböző szegmenseinek. Kiemelt ágazat legyen, és legyen része annak a nemzeti együttgondolkodásnak, amiről nem tudom, mióta beszélünk. Szerintem ez egy nagyon fontos dolog.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Ha tudják, támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 383 2010.07.12. 1:58  358-440

SZALAY FERENC (Fidesz): A hatástanulmány kapcsán hadd mondjam, Varga képviselő úr: hozzávetőleg olyan 95 milliárd forint a társasági adó, ebből olyan 20 milliárd forintnyi az állami cégek adóbefizetése, ha jól emlékszem. Ez azt jelenti, hogy olyan 71-72 milliárd forintról van most szó. A hatástanulmány ennél tovább nem tud terjedni, maximum az 1 százalékos befizetések kapcsán lehet valamiféle emlékképünk, hogy az 1 százalék lehetőségével hogy és miképpen él az ország a különféle területeken, az egyházaknál, vagy az oktatásban, egészségügyben, itt, ott, amott. Ezért, nyilván ezt mérte föl a Pénzügyminisztérium, és mi is, hogy ha nagyon-nagyon jól szerepel ez az öt sportág, akkor ez az előbb említett 16 és 20 milliárd forint körüli összeg jöhet. Természetesen, és ezt megint megerősítem, ha a tapasztalatok arról szólnak, hogy ez az állami büdzsét nem teheti, nem teszi tönkre, akkor azt gondolom, hogy nyugodtan lehet továbbmenni ebben a kérdésben.

A 100 millió forint plafonról: valóban plafon a 100 millió forint, és tényleg meg lehet kérdezni többeket, nem csak Debrecent, hogy hozzávetőleg mennyit keresnek ma a labdarúgók - na de a kézilabdások, esetenként a kosárlabdások, vízilabdások. Én azt gondolom, hogy nem baj, ha megadjuk a lehetőséget arra, hogy normálisan és mindenféle bujkálás nélkül lehessen őket fizetni. Ma egy magyar labdarúgócsapat - ugye, ezen sem fogunk sokat vitatkozni - olyan 700 millió és 1 milliárd forint között kerül, ha az első négybe kell hogy bekerüljön, körülbelül. Ahhoz, hogy nemzetközi szintre kimenjen, és képviselje az országot, körülbelül a duplájára van szükség, és más típusú játékosokra is. Na, erről szól ez a 100 millió forint plafon, és azt gondolom, hogy ezen persze lehet vitatkozni, de nem fogunk tudni minőséget elérni, ha nem tudunk versenyképessé válni a legálisan kifizetett bérekben, mondjuk, a labdarúgásban.

Egyébként nem labdarúgásról szól, hanem a másik öt sportágról is természetesen - másik négy, bocsánat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 387 2010.07.12. 1:05  358-440

SZALAY FERENC (Fidesz): Csak tisztázni szeretnék egy dolgot. Ez a törvény nem arról szól, hogy ez az egyedüli sporttámogatás, nehogy félreértés legyen ebben. Ettől még az államtitkárságon keresztül van sportfinanszírozási lehetőségünk. Ezt majd hozzuk akkor, amikor a költségvetésről lesz szó. Nehogy megijedjen bármelyik képviselőtársam, hogy a szabadidősport, a diáksport vagy valami más most kikerült véglegesen a rendszerből! Nem erről szól. Mostanáig hozzávetőleg olyan 700-800 millió forint a szabadidősport- és tömegsport-támogatás az államtitkárságon belül, tehát ezt azért tessenek tudni.

A létesítményfejlesztésnél azért mondtuk el, hogy a tornaterem-építés és a hozzá kapcsolódó sportudvarok építése, felújítása - mert ez is benne van a törvényben - arról szól, hogy ahol a legtöbb tömegsport zajlik, a gyerekek között, azoknak normális létesítményeik lehessenek. Ezt csak azért mondom, hogy tisztázzunk dolgokat, mert egyetértek a képviselőtársammal, anélkül nem megy, hogy nincs szabadidő- és tömegsportlétesítmény-támogatás.

Elnézést, már nem tudom, hányadszor szólok.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 405 2010.07.12. 2:10  358-440

SZALAY FERENC (Fidesz): Szilágyi Úr! Én azt gondolom, értjük, de szerintem Szilágyi úr is érti, csak úgy csinál, mintha nem értené. Tehát ez a törvényjavaslat - mondjuk úgy, kicsit túlzás - hab a tortán. Tehát ez a törvényjavaslat arról szól, hogyan lehet jobbá tenni dolgokat. Nem arról szól, hogy igazából egy-egy sportágat kiemeljünk, hanem pont az ellenkezőjéről, amit nem hiszem, hogy nem ért, képviselő úr. Az egyetemes magyar sportról szól ez a törvényjavaslat, az egyetemesről. Ugyanis, hogyha ez az öt sportág megkapja a lehetőségét, és piaci alapon majd működik, szedi a pénzeit, a másik oldalon megmaradó források egészen biztosan jobban szolgálják majd a többi sportágat - egészen biztosan.

A másik: az, hogy őszintén meg bátran, meg nézzünk az emberek szemébe, meg ne nézzük hülyének az embereket, képviselő úr, ezen a törvényjavaslaton, bármennyire hihetetlen, hozzávetőleg nyolc éve dolgozunk, hogy ez idejöhessen önök elé. Lehet, hogy önök három hetet láttak belőle, de mondta, hogy három hét alatt is mennyit fejlődött. Én azt nem szeretném, ha négy évig fejlődne, mert akkor megint odajutnánk, hogy nem tudjuk elfogadni. Tehát sokkal, de sokkal őszintébben és tisztességesebben tesszük ezt, mint ahogyan azt az előbb elmondta, és ez kimondottan rosszulesik, hogy ilyen mondatokat lehet mondani, hogy őszintén, tisztességesen, bátran vállaljuk föl, hogy ez kivételez, és nem tudom, mit csinál. Ellenben azt kell mondanom, hogy persze, vannak értelmes és nagyon jó meglátásai a képviselő úrnak. Elmondta Bánki képviselő úr, természetesen használni is fogjuk őket.

Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársunknak: az előző létesítményfejlesztési programról mondanám, hogy igenis, tényleg igaz, el kell indítanunk akár a következő évben a tornaterem-építési programot. A javaslatban egyébként 2011-től van a mindennapos testnevelés bevezetésének kezdő dátuma az első osztálytól, tehát már a jövő év szeptemberétől gondoljuk bevezetni.

A határon kívüli magyarokra pedig jogos (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), de miután szövetség is gyűjtheti majd ezeket a támogatásokat, egészen biztos, hogy erre is lehet forrásokat gyűjteni, amit ön említett.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 237 2010.07.13. 0:20  236-274

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném kérni, egyeztetve a jelen lévő frakciókkal, hogy egyszakaszos legyen a tárgyalás, egy kicsit gyorsítsuk így fel a folyamatot. Ráadásul tegnap az általános vita eléggé részletesen zajlott, azt gondolom, hogy így át tudjuk beszélni bőven és eléggé részletesen a vitát a mai napon is.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 273 2010.07.13. 9:37  236-274

SZALAY FERENC (Fidesz): Még jó, hogy nem ötszakaszos lett a vitánk. (Derültség.) De azt gondolom, hogy rendkívül eredményes volt, és érdekes módon nem volt benne az a feszültség, mint tegnap. Tegnap nagyon jó volt az általános vita, csak tessenek az előzményeire visszagondolni, hogy honnan indultunk. És meghatározta a hangulatot néhány nem normális szólás. Most ez egy egészen más vita volt, és azt gondolom, hogy így illik és így kell, mert akkor azt gondolom, hogy valóban lehet menni előre.

Több egyeztetés kell, és többször kell beszélni a dolgokról. Én hadd mondjam, hogy nagyon nagy büszkeséggel töltse el önöket, hogy én az elmúlt négy évben egy darab módosító javaslatot tudtam elfogadtatni, egyet, ez az 500 forintos diáksport-normatíva volt, amit aztán utána sikerült visszavonni. Most önök ennél már jóval előrébb tartanak, hiszen valóban befogadtunk, azt gondolom, nagyon jelentős módosító javaslatokat.

A vízi sporttelepek kérdését, a tornatermek, a tornaszobák javaslatát a sporttelep meghatározásába nyilván befogadjuk, ez egy rendkívül bölcs dolog, hiszen ezzel a diáksport támogatása jelentősen nőhet. Valóban, a kapcsolt vállalkozások kérdését be kell hogy fogadjuk, jó gondolat. Az olimpiai járadék adómentességét szintén azt gondolom, hogy jónak kell hogy tekintsük. Arról, hogy a közalapítványok mind a három támogatásban részesedhessenek, délelőtt beszélgettünk, de én nem értettem, bevallom őszintén, azóta megértettem a vagy szócska kimaradásának a jelentőségét. Elfogadjuk, hogy mind a három a közalapítványok felé támogatásként mehessen.

Azt, hogy magyar cégekre vonatkozzon, majd eldönti a minisztérium. Szívem szerint nekem sem fáj ez a dolog, sőt. De nézzük meg, hogy ez a törvénykezésben hogy van, meg aztán mégsem lenne egy olyan nagyon nagy dolog, ha a külföldi tulajdonú cégeknek, mondjuk, nem tennénk lehetővé, hogy segítsék egyébként a magyar sportot.

Itt hadd folytassam azzal, hogy ez a törvényjavaslat a társaságiadó-törvények, a sporttörvény és az oktatási törvény egészen pici módosításáról szól ahhoz képest, amekkora a törvény. A sporttámogatást és a sport egyéb, mondjuk úgy, elfogadottságának szintjeit még ide fogjuk hozni, hiszen talán Mile képviselőtársunk beszélt arról, hogy számon fogják kérni, hogy a sportstratégiához hogyan alkalmazkodik majd a későbbiekben a sportos gondolatunk. Valóban, itt hadd kapcsolódjak! Ez csak egy rész. Amikor eljutunk a költségvetés tárgyalásához, ott kell tudnunk a sportstratégia egyéb, igen fontos dolgait helyre tenni.

Itt szabadidősport-támogatásról lesz szó, utánpótlás-nevelésről lesz szó, létesítményfejlesztésről is szó lesz, egészen biztos, kiemelt, nagy rendezvények, országos szintű rendezvények támogatásáról és egyéb, a sportot érintő források biztosításáról is szó lesz.

(19.40)

Ne tessenek úgy tekinteni - tegnap este is mondtam -, hogy ez most az egyedüli és utolsó sporttal foglalkozó törvényjavaslat. Nem! Ez az első, és egy olyan úttörő dolog, amit még ebben a parlamentben soha nem csinált meg senki. Ez az első olyan sporthoz kötődő lehetőség, amivel - tegnap is elmondtam, ma is beszéljünk róla - a művészvilág már élt, amivel a filmvilág már élt, a sport világa még nem. Legyenek nagyon büszkék mindannyian, hogy olyan javaslatok születtek, amelyek lépcsőfokot jelentenek - nyilván ez az első -, hogy a későbbiekben hogyan lehet majd továbbmenni a sportügyekben.

Fontosnak tartom, hogy megértsék, ha most nagyon szélesre nyitnánk a támogatottak körét, és elszabadulna a jó hozzáállás, nem tudnánk, hogy mennyi pénzt lehetne kivenni az államkasszából, az állami büdzséből. Nem lehet ezt kalkulálni, tetszik, nem tetszik. Tegnap is mondtam és most is mondom: az 1 százalékos támogatás az egyházaknak, az egészségügynek, az oktatásnak számíthatatlan volt előre. Az első, második, sőt a harmadik év után tudtuk azt mondani, hogy az hozzávetőleg mennyi.

Mondok egy jó példát, de kérem, hogy ne értsék félre. Az ország eléggé rosszul élte meg 2006-ban, amikor határtalan számításokat kaptunk itt a parlamentben, ami arról szólt, hogy hozzávetőleg 4,8 százalék a költségvetési hiány, majd kiderült, hogy 10 százalék körül van. Emlékszik rá Varga képviselő úr, hogy mekkora nagy boldogság volt! Önök letettek az asztalra egy nagyon komolynak mondott számítást, aztán jól átvágták az egész országot. Nincs szükségünk erre. Nincs szükségünk olyan számításokra, amelyekről körülbelül mondhatjuk, hogy mennyi a valóságtartalma. Arra számítunk, hogy körülbelül 16-20 milliárd forint jöhet be. Még egyszer mondom, 95 milliárd forint a társasági adó, ebből az állami cégeké 22-24 milliárd forint, ha kivonjuk, akkor az azt jelenti, hogy 71-72 milliárd forintból jöhet majd le egy 30-40 százalék, körülbelül. Aztán majd egy év múlva meglátjuk.

Mondanék egy szemléletformáló gondolatot. Nem azért ez az öt sportág a támogatott, mert ezeknek három fülük van vagy zöld a hajuk, hanem azért - mondtam-mondtuk többször -, mert ez az öt sportág képes arra, hogy piaci alapon működjön. Nem tud piaci alapon működni sem az atlétika, sem a kajak-kenu, sem a cselgáncs, sem az ökölvívás. Ez az öt sportág meg tudja teremteni magának a forrásait ezzel a támogatási lehetőséggel úgy, hogy vissza is dolgozza az államháztartásba. Ezt az érvet tessenek komolyan venni, és majd esetleg vitatkozunk erről is. S amikor majd kiderül, hogy ez az öt sportág hogyan tud élni a lehetőséggel, akkor bővítsük a kört úgy, ahogy Szilágyi képviselő úr - és más is - mondta, a MOB-on keresztül, a nem olimpiai sportágakat összefogó sportágak országos szövetségén keresztül, és nyugodtan mondjuk ennek a két szövetségnek, hogy megkapjátok a lehetőséget, hogy segítsétek akár a nem olimpiai sportágakat - tehát nem csak az olimpiai sportágakat - és az egyéni sportágakat is.

Államtitkár úr elmondta, nyolc támogató kell ahhoz, hogy egy kajak-kenu válogatott normális életszínvonalon élhessen. Nyolc szponzor! Őrült munka ezt összeszedni, én is tudom. Nem akarok ezen vitatkozni önökkel, mert egyetértek. De értsék meg, ne szeressük közösen azt, hogy olyan lehetőséget nyissunk ki, aminek még nem ismerjük a következményeit. Most mondom, hogy egy év múlva értékeljük újra, és ha belefér - s miért ne férne bele -, rakjuk hozzá az előbb említett lehetőséget.

Jó lenne, ha ennek kapcsán nem a szembenállást erősítenénk a sportágak között. Jó lenne, ha ezt befejeznénk, mert ez a polémia, amit itt folytatunk, arról szól, hogy össze fogjuk ugrasztani az egyéni sportágakat ezzel az öt sportággal. Kinek lesz ez jó? Ha ebből politikai kérdést tetszenek csinálni, akkor eljutunk arra a nemtelen gondolatra, amit már oly régen kikér magának a sport. A sport ne legyen a politika része, ne legyen a politika színtere. Ne tessenek ezt a harcot tovább folytatni! Egyezzünk meg abban, hogy egy év múlva megnézzük, hova jutunk, és segítünk nekik. Jó lenne ezt nagyon komolyan venni.

Az illetékkedvezményeknél meg a 25 évnél azt szeretném mondani, hogy először próbáljuk eladhatóvá és vonzóvá tenni a sportot, hogy abba tőke mehessen, mert ez azért még nem nagyon indult el. Ne gondoljuk azt, hogy már most, így az elején rögtön vissza fognak vele élni. A 15 év többségében eddig is működött. Lehet, hogy Budapesten nem, de vidéken sok becsületes ember van, aki a sport terén dolgozik. De szerintem is van jó néhány, nem hiszem, hogy Budapesten ez nem így lenne.

A végére: jó volt ez a vita így. Nagyon-nagyon örülök a konstruktivitásnak és annak, hogy nem lett sem parttalan, sem felesleges. Azért pedig, hogy a költségvetési bizottság megvárta, hogy mi itt beszélgetünk, polemizálunk és vitatkozunk, külön köszönet, mert ez nem egy utolsó dolog. Biztos vagyok abban, hogy önöknek is örömet fog okozni ez a törvénycsomag.

Elfelejtettem, hogy a mindennapos testnevelésnél is vannak módosító indítványok, de ezt tegnap elmondtam Hoppál képviselő úrnak menet közben, ezért most hadd ne mondjam el még egyszer. Az első osztályban indítjuk be felmenő rendszerrel, tanító is taníthatja, majd a későbbiekben meglátjuk, hogy a felső tagozatban hogyan lehet továbbvinni. A tanárok képzettsége 2015-re kell hogy elérje a speciális szakkollégiumot, illetve a tanároknak a speciális pedagógiai és pszichológiai képzettséget, hogy a kisgyerekeket is tudják tanítani.

Köszönöm, hogy segítették a törvény elfogadását. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 10 2010.11.17. 10:19  1-251

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Az önkormányzatokról szólt, és a Fidesz önkormányzati embereiről, polgármestereiről is megemlékezett. Valóban, volt polgármesterünk, és én is azt mondom, mondhatjuk nyugodtan, hogy az elkövetkező évet nekünk, polgármestereknek is nagyon végig kell gondolnunk, hogy hogyan tudjuk működtetni a településeket, de egészen biztos vagyok abban, hogy tudunk közösen gondolkodni a kormánnyal, akár úgy is, hogy feladatokat elvenni az önkormányzatoktól, a források biztosítását kicsit más rendszerre helyezve tudjunk az önkormányzatok életében akár fényt az alagút végén mutatni.

Egyben biztosan könnyebb ez az év, mint az elmúlt évek voltak, nem tudom, képviselő asszony is biztosan emlékszik arra a mondásra, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak, akkor minden önkormányzat úgy gondolta, hogy tényleg jobb lesz, és mindig sokkal, de sokkal kevesebb lett. Azt gondolom, most az az út van, amikor szembe tudunk nézni rögtön az elején, hogy milyen problémákkal kell megküzdeni önkormányzatnak, kormányzatnak közösen. És azt gondolom, itt az együttműködésben, a közös gondolkodásban nagyon-nagyon sok erő lehet a későbbiekben. Nem azt mondom, hogy könnyű lesz az önkormányzatoknak, mert az egészen biztosan nem így lesz. De az biztos, ha a feladatok normális átcsoportosításával, a párhuzamosságok megszüntetésével tudunk gondolkodni, az akár az önkormányzatoknak kis könnyebbséget is hozhat.

Én is ismerem a legkisebb településektől a legnagyobbakig a problémákat, nagyon sokaknak túlélési gondjuk lesz, egészen biztos, de ha időben szólunk, időben lépünk, biztosan meg lehet oldani a problémákat. Arra vigyázni kell, amit ön mond, hogy a vagyonfelélés tovább ne mehessen, főleg a föld felélése, a föld értékesítése ne mehessen tovább. De azt gondolom, hogy felelős önkormányzati vezető fejében meg sem fordul, hogy igazából a földet adja el maga alól.

A kényszer nagy úr, de egészen biztos vagyok abban, hogy egy normális és előre gondolkodó kormányzat tud segíteni az önkormányzatain.

És ha ezzel kezdtem, akkor a normálisan gondolkodó vonalon hadd menjek, az elmúlt időszaknak, az elmúlt 8 évnek volt néhány olyan tétele, amelyet elég nehezen vett, azt gondolom, az egész magyar nemzet, az egész magyar nép, hiszen olyan gondolatok fogalmazódtak meg, amelyek mindig arról szóltak, hogy jobb lesz, mindig arról szóltak, hogy kicsit könnyebb lesz, és akkor mindig nehezebb lett. Ha azt mondták, hogy bérfejlesztés, akkor egészen biztosan a közalkalmazotti bérfejlesztés után olyan áremelések jöttek, olyan inflációs növekedés jött, amivel ezt sikerült visszavenni. Vagy ha arról beszéltek, hogy az önkormányzatoknak jobb lesz, akkor biztosan rosszabb lett az önkormányzatoknak, és sok hasonlót mondhatok. De talán a legnagyobb baj, a legnagyobb probléma az volt, hogy elkezdett fogyni a nemzet olyan szinten, hogy a mostani jelentések szerint tízmillió alatt vagyunk.

A másik igen komoly problémánk a 600 ezer munkanélküli, a csődbe ment cégek, a csődbe ment vállalatok és a kilátástalanság, a bizonytalanság. És azt gondolom, ez a mostani költségvetés, ha valamiben lehet mondani, hogy előnyös és erős, az egészen biztosan az, hogy a nemzet fogyását megállítandó olyan családpolitikát visz, amely a gyerekvállalást erősíti, amely a családok erősítését igen-igen előtérbe tolja.

Fontosnak tartom, hogy a munkahelyteremtést is hasonlóképpen kezeljük. Nem gondolom, hogy azon vitatkozni lehet, hogy ha ma Magyarországon hárommillió ember dolgozik, abból egymillió ember dolgozik a termelésben, akkor az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy a termelő beruházásokat segítsük, a közép- és kisvállalkozásokat segítsük, a munkahelyteremtést segítsük. És ez nyilván nem szlogen, hanem ha látják, a források átcsoportosítása, az adókedvezmények mind-mind ezt az irányt veszik, és ez nagyon sokat segíthet az egész országnak.

A különadókról szólva azt hiszem, nagyon-nagyon fontos azt látni, hogy a különadók nemcsak arról szólnak, hogy igazából a bankok mit szólnak, a szolgáltatók mit szólnak, hanem azt látni, hogy egy más irány, egy más gondolkodás van, nem az emberek zsebéből, hanem azoktól kér az állam, azoktól kér a kormány, akik az elmúlt jó néhány évben ennek a piacnak, amelyet Magyarországnak hívnak, a haszonélvezői voltak, és azt gondolom, ők is belátják, hogy a későbbiekben is piac lehessen Magyarország, segíteniük kell.

Ennyi bevezető után a mi, a bizottságunk területéről, a sportról és a turizmusról, idegenforgalomról. A sport ágazata volt az az elmúlt 8 évben, amely mindig nagyon büszke volt arra, hogy bizottsági szinten megbeszélte a dolgait, el is fogadta pártállástól függetlenül mindenki, hogy merre kellene előre menni, aztán természetesen nem történt semmi. Hiába mondtuk el, hogy ennek az országnak nem az a legnagyobb baja, hogy mennyi útja van, mennyi autópályája van, mennyi iskolát, egyetemet építünk, hanem az, hogy az egészségi állapota milyen.

Ennek az országnak katasztrofális az egészségi állapota, Nagy Kálmán képviselőtársunk beszélt az egészségügyről, annak a gyógyítás részéről, csak az a tragédia, hogy jó lenne egy országban úgy élni, ha nem a gyógyítás lenne az első, hogy az orvosok már csak a legszűkebb rétegeket kellene gyógyítsák, és a prevenció sokkal magasabb szintre kerülne; hogy eljutnánk odáig, hogy az egészség egy alapvető érték lenne, és nem abban tobzódnánk, hogy amikor benn vagyunk a kórházban, akkor döbbenünk rá, hogy mit követtünk el magunk ellen. És akkor már az orvosok persze dolgozhatnak, de sokkal nehezebb a dolog, semmint ha egy egészséges országról beszélünk.

És ezt kockáztatta az elmúlt 8 év, jelentős mértékben ezt kockáztatta. Olyan szinten tette tönkre a sportot és az egészséges életmódot, hogy az egyszerűen hihetetlen. Ha megnézik a mutatókat - és ezt is mondta a főorvos úr -, olyan mutatóink vannak a keringési és érrendszeri betegségekben, a szívbetegségekben, a mentális problémákban, amelyekkel Európában az elsők között vagyunk, és ennek jelentős részét a rendszeres mozgással, a normális táplálkozással, és természetesen a stresszmentes élettel meg lehetett volna, meg lehetne előzni.

Azt hiszem, hogy az elmúlt 8 év egyik legnagyobb katasztrófája az volt, hogy ezt hiába mondtuk, hiába akartuk átvinni, egyszerűen süket fülekre találtunk, falra hányt borsó volt az egész. Az alaptézis az lett volna, hogy a gyerekeknek adjuk meg a lehetőséget arra, hogy mindennap mozogjanak, a mindennapos testnevelést kaphassák meg. Nem sikerült. Fél órát sikerült növelnünk a testnevelésórák számán. És az a gyerek, aki a megfelelő életkorban nem kapja meg a megfelelő mozgásmennyiséget, az a gyerek ezt nem tudja pótolni. Matematikát, történelmet bármikor lehet tanulni, mozgást nem lehet bármikor bepótolni. És ezt jó lenne - és most úgy látom, a mostani kormány belátta -, meg kellene tudni érteni.

Ezért ennek a mostani költségvetésnek az egyik legfontosabb része az, hogy el tudott indulni a mindennapos testnevelés irányába. Az első négy évfolyamon heti öt órában, a felső tagozatban és a középiskolában heti három órában, de délután plusz két órában választható módon lehessen és legyen testnevelés. Ehhez nyilván kell majd tornaterem, ehhez nyilván kell majd sok minden, de azt gondolom, ha ezt egy tételt végiggondoljuk, és a saját gyerekeinkre gondolva belátjuk, be kell látnunk, hogy ennél sokkal fontosabb dolgunk nincs, hogy a nemzet azon építőköveit, akik majd jönnek utánunk, azokat egészségben tudhassuk. Ez a mostani, a 2011-es költségvetés ebben a kérdésben jelentőset, nagyon-nagyon jelentőset lépett előre.

(8.50)

Természetesen fontos az is, hogy ebben a költségvetésben a szabadidősport kérdése is jelentőssé vált. Az elmúlt időszakban 230 millió forint, most pedig 350-370, 630-640 millió forint jut a szabadidősport kérdésére. Tessenek végiggondolni, hogy ha előbb a diákokról beszélvén az ő lehetőségüket biztosítjuk, a szabadidősport-rendezvényeken, -programokon keresztül pedig a felnőtt-társadalmét is, mekkorát tudunk lépni. Ma Magyarországon a felnőtt-társadalom 9 százaléka mozog heti rendszerességgel egyszer 45 percet. 9 százaléka; 16 százaléka kétszer 45 percet. És mi, akik itt ülünk, akikre rá van bízva az ország, a mi egészségi állapotunk is egyébként kritikán aluli, ha mindenki egy kicsit magába néz. És ez azért van, mert nem figyelünk mi sem - nem csak a gyerekek - arra, hogy hogyan és miképpen kellene élni.

Azt gondolom, hogy fontos egy másik terület is, az utánpótlás-nevelés területe. Az utánpótlás területét az elmúlt időszakban jól kezelte a kormányzat, jól kezelte, jól vitte, dicséret érte. Most ezt mi továbbvisszük. Azt gondolom, fontos, hogy ezt a területet tovább tudjuk erősíteni.

Viszont az is nagyon fontos, hogy egységes egészében kezeljük újra a magyar sport legfőbb irányító szervezetét, a Magyar Olimpiai Bizottságot. A Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörét és forrásait 2004-ben sikerült majdnem teljesen visszafejleszteni, visszavágni. Az elkövetkezendő időszakban vissza fogjuk adni a Magyar Olimpiai Bizottság hatásköreit, a forráselosztásban, stratégiai gondolkodásban sokkal nagyobb és sokkal több feladatot kell hogy kapjanak.

Egy következő ágazat, egy következő lépés a létesítményfejlesztési program. Annak idején, még 2002-ben volt stadionrekonstrukciós program, tornaterem-építési program, uszodaépítési program és sok minden más. Sikerült megállítani, sikerült ezzel egyébként a vidéket a sportlétesítmények kapcsán majdnem ellehetetleníteni. Vissza fogjuk hozni ezeket a programokat, tovább fogjuk vinni, mert már csak a mindennapos testnevelés miatt is szükséges megtalálni az új tornaterem-építési programokat és akciókat.

Összességében a sportról és a testnevelésről azt tudom mondani, hogy a 2002-es időszak után újra visszakaphatja a sport azt a presztízsét, amit sikerült nyolc év alatt elveszítenie, visszakaphatja azt az érdekérvényesítő képességét, amit sikerült elvenni az elmúlt nyolc évben, és azt hiszem, hogy az egészséges életmód kapcsán jelentős lépés történhet Magyarországon ezzel a költségvetéssel.

A turisztikáról, az idegenforgalomról szólva: 5 milliárd néhány száz millió forint a központi forrás. A regionális operatív programokban több tíz milliárd forint áll rendelkezésre turisztikára és idegenforgalomra. Hál' istennek lent - a régiókban, megyékben - dőlhet el az, hogy ki milyen turisztikai és idegenforgalmi fejlesztéseket és beruházásokat végez el. Azt hiszem, hogy ehhez is megfelelő forrásokat tartalmaz a költségvetés.

Kérem, hogy amit mondtam, gondolják végig, gondolják át, ez egészen biztosan nagyon jó része a 2011-es költségvetésnek. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 36 2011.03.25. 4:37  1-139

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányozás folyamata talán a legszebb és legfelelősségteljesebb képviselői feladatok egyike, jó esetben emberöltőkön keresztül nincs hasonlóra lehetőség a parlamentnek. Persze, ez azt is jelenti, hogy a szerencsésebb demokráciáknak nem kellett kényszerű diktatúrákban élniük fél évszázadon keresztül. Módosításokkal természetesen találkoztunk, de az nem is hasonlítható a magyar nemzet legfőbb alapokmányának teljes elkészítéséhez.

Éppen ezért nem lehet elfogadni a feladat nagyságához viszonyítva kicsinyes és önző politikai érvelést, amely a jelenlegi alkotmányozás folyamatát igyekszik lejáratni. Megdöbbentőek azok a televíziós nyilatkozatok, azok az újsághírek, azok a címlapok, ahol pártalkotmánynak, nemzetellenesnek és értelmetlennek állítják be a törvény-előkészítés folyamatát. Méltatlan ez a messziről kiabálós, a munkában durcásan részt nem vállaló hozzáállás a feladat nagyságához. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy hazánk legfőbb jogi okmánya ne a demokrácia és a nemzet történelmének vívmányain, hagyományain alapuljon, elfogadhatatlan, hogy a törvénytelenül hatalomra került kommunista rezsim elnyomó rendszere által létrehozott alkotmányt kelljen továbbra is a legfontosabb kérdésekben kiindulópontnak tekinteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok kritika érte az alkotmányozás folyamatát amiatt, mert abban szerepel, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Olcsó politikai fogás egy nép történelmi örökségét az ellentétek szítására használni. Mindannyian tanultuk, mindannyian tudjuk, micsoda szerepe volt a kereszténységnek nemzetünk megmaradásában a középkori Európában. Sokan személyesen tapasztaltuk, mit jelentett a katolikus hit a kommunizmus időszakában. Bizony, a keresztény egyházak voltak azok, akik a nemzeti önérzetet tudatosan romboló hatalommal szemben őrizték a magyarság érzését. Keresztényi értékeink nem azt jelentik, hogy hazánk minden polgárát a katolikus vallásra kényszerítjük. Egyébként azokról az egyetemes emberi értékekről beszélek, amelyekre európai világunk épül, és amelyet a tízparancsolat tartalmaz.

Tisztelt Képviselőtársak! Egy olyan folyamat végéhez érkeztünk, amely végére olyan fundamentumot épít a hazai jogrendszer és demokrácia alá, amelyre nyugodtan és büszkén támaszkodhatunk. Mert ennek része a hagyomány, a keresztény örökség, mások tiszteletben tartása, a család egysége, a gyermekek védelme, a tisztesség és a becsület, a sajtó szabadsága, az államháztartás védelme. Egy ország akkor lehet erős, ha hite és társadalma is erős. Ehhez szükségünk van egy olyan kapcsolódási pontra, amely nem változik, amely örök és állandó, a magyarság múltjában gyökerezik. Kellenek hozzá olyan emberi és keresztényi értékek, amelyeket a család tud továbbadni a gyermek felé, és aminek érvényességét nem kérdőjelezi meg senki, ha adunk egy kapaszkodót az állandó értékek terén, amelyhez viszonyulhat az oktatás, a kultúra, az átlagember, és amit évtizedeken vagy éppen évszázadokon át képviselhetünk.

Egy állam csak akkor tud erős lenni, ha annak legkisebb egységei, a családok működőképesek, erősek, és valódi menedéket jelentenek a gyermekeknek, a mindenkori felnövekvő nemzedéknek. Ne féljünk utat mutatni, az nem diktatúra, az nem az egyén szabadságának korlátozása. Leendő alkotmányunk megfelel a hagyományok, demokratikus értékek és jogok, a modern kor, az Európai Unió által támasztott követelményeknek. Abban biztosítottak az alapjogok, az egyén és a közösség szabadsága és mindaz, amit az alkotmány ma követendő célként kijelölhet.

Részt venni az alkotmányozásban számomra nem lehetőség vagy politikai utasítás, hanem emberi kötelesség. Azok, akik most távolmaradásukkal tüntetnek, persze politikai utasításra, vajon milyen példát mutatnak majd? Azt akarják tán sugallni, hogy a leendő alaptörvény rájuk nézve nem kötelező? És ahogyan mindig, úgy most is az idő lesz a hiteles mérce. Történelmi léptékű döntésekre készülünk, és aki ennek felelősségét vállalja, azért őt köszönet illeti.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 50 2011.03.25. 1:32  1-139

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Nagyon rövid leszek. Hoffman képviselőtársunk beszélt a sportról, a XIX. cikkely írja: mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával.

Szilágyi Képviselőtársunk! Ezt kellene figyelembe venni, nem mellébeszélni. Ilyen még nem volt alkotmányban, hogy egy alkotmány rögzíti azt, hogy az egészséghez való jog ilyen szinten működtethető. Egy alkotmány rögzíti azt, hogy mekkora lehet az államadósság. Nagyon fontos. Rögzít sok mindent. De az, hogy végre ezzel is foglalkozik, azt gondolom, hogy ez nagyon-nagyon becsülendő dolog.

Arról beszélni, hogy nem foglalkoztunk a testneveléssel, az egészséges életmóddal, nem foglalkoztunk igazából avval, hogy milyen egészségesen élnek a gyerekeink, ez méltatlan, ön is pontosan tudja. Az oktatási törvényt el kell olvasni, benne van a mindennapos testnevelés szeptemberi bevezetéssel, benne van a mai sporttámogatásban a 19 milliárd forint, amiből a 3,3 úgy jött el, hogy a debreceni stadion építéséből került ki ez a 3,3, mert beláttuk azt, hogy fölösleges avval foglalkozni. A szabadidősportra 550 millió forint jut, a tavalyi évben jutott 210 millió forint, és sorolhatnám.

Tehát, képviselő úr, konkrétan, korrektül arról beszéljünk, ami van, és ha lehet, az alkotmányról beszéljünk, ami végre tartalmazza az egészséges életmódra való utalással az egészséghez való jognál a sportról és a testmozgásról szóló kitételeket.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 303 2011.11.14. 1:25  284-352

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szilágyi Képviselő Úr! Nem vinném el ebbe az irányba ezt a vitát. Ez a törvény sok ezer más dologról szól. Ha elnök urat figyelte volna a képviselő úr, akkor valami ilyesmit mondott, hogy az egész magyar sport képviseletét szeretné ellátni a MOB. Ha a MOB megkapja az üzemeltetését az olimpiai központok egy részének, azt gondolom, hogy bölcs és normális, hiszen az a szervezet fogja üzemeltetni, amelyik használja. Tudok példát mondani, mondjuk Szolnok városából, elmondtam önnek a bizottsági ülésen, és több városban is működik így, hogy a város a vagyonát egy nonprofit kft.-be vitte, a sportvagyont, és ők működtetik. Lehet, hogy az önök fejében minden privatizáció, ami ilyetén dolog. Ezt én sajnálom.

Tessék elhinni, ez egy normális és jó működés a későbbiekben, máshol is működik. Azt gondolom, hogy elnök úr és a MOB, a MOB maga garancia arra, hogy jó kezekben lesznek ezek a létesítmények.

Más kérdés, hogy a nemzeti sportlétesítményeket működtető szervezet hogyan és miképpen kapcsolódik a MOB-hoz, hiszen arról is beszélhetünk egészen nyugodtan, hogy ő működteti, a MOB meg megmondja, hogy mire szeretné használni.

Úgyhogy ne vigye el, képviselő úr, ebbe az irányba, bár lelke rajta, akkor inkább mondja el a hosszabb hozzászólását, más is legyen ebben az egészben, ez a törvény éppen a sportról szól, hogy hogyan lehet a jövőben a lehető legjobban, a leghasznosabban és a legeredményesebben működtetni a magyar sportot.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 319 2011.11.14. 1:21  284-352

SZALAY FERENC (Fidesz): A diósgyőri stadionra hadd mondjam, hogy ha elnök úr beszámolóját figyelték, akkor mondott egy nagyon szép mondatot az Unió társaságiadó-kedvezményének fogadtatásáról. Azt mondta, és ez most néhány napos hír, hogy nagy valószínűséggel a profi csapatok is igényelhetnek stadionfelújításra társaságiadó-pénzeket.

(23.00)

Tudom, hogy a főtámogató, Leisztinger úr az elmúlt hét nemzeti sportbeli megnyilatkozása is valami hasonlóról szólt, úgyhogy április 1-jétől nagy valószínűséggel megnyílik ez a lehetőség a diósgyőri és egyéb stadionok vonatkozásában. Azt gondolom, hogy ez egy kimondottan jó hír.

A szerencsejáték-bevételek kérdésében megfontolandó az, ami elhangzott, de miután a törvényben a labdarúgás van megjelölve, azt gondolom, hogy bővítenünk kell a sportra, hiszen a szerencsejáték-bevételekből más sportág is - miután a fogadások másokra is vonatkoznak - kaphat. Röviden ennyit szerettem volna elmondani, mielőtt nagy kétségek lettek volna.

A szabadidősport kapcsán el fogom mondani a végén az egészet, képviselő úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 339 2011.11.14. 2:15  284-352

SZALAY FERENC (Fidesz): Röviden, én azt javasolom, hogy Szilágyi képviselőtársunkra ne reagáljunk. Azért ne, mert aki azt meri mondani, hogy "a hazámhoz hű leszek", ez csak a szurkolók lelkében van, az valószínűleg nem ismeri a sportot. Itt van egy-két olimpiai bajnok, néhány sportoló, én csak kosárlabdában voltam kicsit magasabb szinten, meg evezésben, némi sportmúltam nekem is van. Én azt gondolom, aki ilyet tud mondani, az egyszerűen nem látja ezt a helyzetet.

Azt gondolom, ez arról szól, hogy ön, Szilágyi úr, azoknak a képviselőknek a sorába tartozik - kevés van ilyen -, aki képviselői megválasztása után rögtön agyműtétet képes végrehajtani. Ez egy nagyon becsülendő dolog, de én hagynám a szakmát magát ebben a kérdésben helyen maradni, és akkor különösebb probléma nem lesz. Ennek az egész törvénynek lehet, hogy egy kicsit fordított volt az előkészülete, de átbeszéltük ezt a törvényt az érintettekkel. Öt vidéki és egy budapesti fórumon. Átbeszéltük a köztestületek vezetőivel, nem tudom, elnök úr, hányszor, rengetegszer. (Bánki Erik: Háromszor.) Amikor a bizottsági ülésre került sor, a velük való egyeztetés volt az utolsó olyan egyeztetés, amit már a bizottsági ülésre lehetett vinni.

Én azt gondolom, hogy mindenkivel, akivel lehetett, ezt megtettük. A köztestületek vezetői elnök úrnak alelnökeivé válnak bent a MOB-ban, ez azt jelenti, hogy ők a döntés-előkészítésekben mindenhol ott lesznek. Nagyon komoly ez az előkészítettség. Nem sok törvény van így előkészítve a szakma által, mint ez a törvény.

Pál Béla képviselőtársam korrektségét nagyon köszönöm, mert el kellett volna mondanom az elején nekem is, hogy a nyolc év, amely alatt önök kormányoztak, eredményekkel is volt jellemezhető, hiszen épültek valóban tornatermek, épültek tanuszodák, harcoltunk a bizottsági üléseken a sportért, ötpárti elfogadottságú volt a sportstratégia, amelyre épül ez a mostani sporttörvény, a 2004-es kiegészítéseként.

Ellenben azt gondolom, hogy volt egy nagyon komoly dolog, ami nem volt jó. A lobbierő nem volt meg. Itt a plenáris üléseken és az önök kormányán keresztül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem tudtuk végigvinni a sportos elképzeléseinket. Most ez változik, és ebben én azt gondolom, ha a fair play szellemét vesszük, amit ön mondott, egészen biztosan tudunk egymás mellett működni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 351 2011.11.14. 11:55  284-352

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok röviden a végén válaszolni, illetve reagálni a felmerült kérdésekre.

Kukorelly képviselőtársamnak köszönöm a hozzászólásait. Mondhatom, valóban van egy-kettő, ahogyan Kőszegi képviselőtársam mondta, amit figyelembe kell hogy vegyünk. Az egyik a csődeljárás és felszámolás indítása a szövetségek ellen. Egészen biztos, hogy ez így nem lesz jó a törvényben, hiszen abban a pillanatban, ahogyan ez megtörténik, nem tudja képviselni a sportágat a szövetség, és abban a pillanatban az egész hozzá tartozó sportolói kört hátrányosan érintheti ez a döntés. Köszönöm az észrevételt. Azt gondolom, jó, hogy beszélünk róla.

A hatalomcentralizálás kérdésében önt is és a többieket is szeretném megnyugtatni. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy a MOB, a legfelsőbb sport civil szerveződés maga alá integrálja be az említett szervezeteket. Egyébként a fogyatékosoktól a versenysportolókig, a diáksporton belül az egyetemi sport is, a szabadidősport is, a tömegsport is, a nem olimpiai sportágak is, minden ott lesz az elnök úrék alatt, és miután mindenki alelnököt ad, az érdekérvényesítés egészen komoly szintjét kell hogy elérje.

Az ellenőrzésről, ami oly sok helyen felmerült. Én szeretném még egyszer felolvasni azt, amit Czene Attila államtitkár úr elmondott, és messze nem várt az államtitkárság. Akkor volt ez probléma, és itt Varga képviselő úrnak mondanám, hogy a szocialista kormányzat idejében volt egy ténykedés, az önök frakciójából most ki is vált az az ember, aki a legnagyobb problémát okozta, amikor az Európai Unió országainak sportminiszterei - (Bánki Erik felé:) ugye, elnök úr? - itt, Magyarországon találkoztak, néhány napra rá sikerült a sportminiszterséget megszüntetnie miniszterelnökként. Döbbenetes történet volt. Utána helyettes államtitkárok vitték a sportot, most államtitkára van, kvázi minisztere van a sportnak, aki az Európai Unióban miniszterként képviseli a sportot.

Milyen feladatai vannak? Jogalkotás, sportpolitika, a kormányzat intézkedéseinek támogatása. Szeretném elmondani, ez azt jelenti, hogy a sporttörvény, a hozzákapcsolódó jogalkotási folyamatok, de amikor beszélünk a köznevelési törvényről, beszélünk, mondjuk, a honvédelmi törvényről, beszélünk, mondjuk, bármelyik más sporthoz kapcsolódó törvényről, mondjuk, az adótörvényekről, mind-mind az államtitkárság hatékony feladata kell hogy legyen: jogszabályi értelmezések, állásfoglalások a civil szervezetek és a polgárok részére, az éves költségvetés elkészítése, az állami támogatások rendelkezésre bocsátása, továbbá a nem államháztartási alrendszerből finanszírozott sportcélú források bevonásának elősegítése. Ez azt jelenti, hogy ami pénzzel a MOB rendelkezni fog, az államtitkárság javaslata alapján kerül a költségvetésbe, és ők lesznek azok, akik annak a felhasználását ellenőrzik, a minisztérium munkájához tartozik ez is. A finanszírozás alapjául szolgáló sportfejlesztési stratégia, illetve sportágfejlesztési programok egyeztetése, a kormányzati stratégiai tervekkel való összehangolás, azt gondolom, ez megint egy nagyon fontos feladat, hiszen ha a sport stratégiai ágazat, márpedig az, akkor ennek a tartalommal való megtöltése megint csak az államtitkárság feladata.

Az átadott állami támogatás felhasználásának ellenőrzése, az elszámolások elfogadása, ennél nagyobb ellenőrzési lehetőség nincs, hiszen az államtitkárság, ha kell, akár az Állami Számvevőszékhez fordulhat, a KEHI-hez fordulhat az ellenőrzés kérdéseinek tisztázására. Én nem tudom azt feltételezni, amit Nyikos képviselőtársunk, hogy a könyvvizsgáló, akit felkér a MOB, majd hazudni, lopni, csalni fog, azért, mert a MOB kérte őt fel. Ilyen alapon az önkormányzati könyvvizsgálók, a céges könyvvizsgálók nem a szakma szigorú szabályai szerint működnének, és rögtön hihetetlen problémákat lehetne okozni.

A következő az európai uniós, illetve a nemzetközi egyezményekből következő tagállami szintű feladatok, különösen a nézőtéri erőszak elleni küzdelem, a doppingellenes küzdelem, az illegális fogadások elleni küzdelem és a sportdiplomácia ellátása. Azt hiszem, ha ezt így összerakjuk és megnézzük, nagyon-nagyon komoly felelőssége és feladata van a sportállamtitkárságnak, messze nem üresedett ki, nem báb a sportállamtitkárság.

Viszont az egy nagyon fontos dolog, hogy felerősödik a civil erő. Biztos tetszenek emlékezni, amikor a Nemzeti Sporttanács felállt Vitray Tamás vezetésével, az akkori kormányzat is azt gondolta, hogy a civilek kezébe adja a lehetőséget, csak azok a civilek nem civilek voltak, mert nem a sportból való civilek voltak. Most ez lesz, és azt gondolom, ez egy rendkívül fontos feladat a későbbiekben.

A tettekre figyelni kérdésre hadd mondjam, hogyha a sporttörvényen egy kicsit kívül tekintünk, akkor a tettek úgy indultak, beszéltünk róla, hogy a sport stratégiai ágazat, és a tartalommal való megtöltés. Tessenek végiggondolni a holnapi köznevelési törvény mindennapos testnevelés részét. Én 20 éve dolgozom azon, hogy mindennapos testnevelés legyen az országban. Az ország több helyén, az ország néhány városában van, így Szolnokon is van. Az, hogy az országban el tud indulni első osztályban, ötödik osztályban, kilencedik osztályban heti 5 testnevelés óra, 3 délelőtt, 3 pedig (sic!) délután kötelező jelleggel, ezt senki nem gondolta még tavaly sem, de mondhatom, államtitkár úr, még néhány hónapja sem, hogy ez a kérdés ilyen szinten tud rendeződni a köznevelési törvényben. Azt hiszem, ez a legfontosabb dolog, és ez a válasz Gúr képviselőtársamnak is a szabadidősport és a tömegsport kapcsán, hiszen ha a szabadidősportot levetítjük, általában a diáksport a legfontosabb szabadidő-sporttevékenység. A diákokról nemcsak az élsport szintjén, utánpótlásszinten gondolkodunk, hanem az ügyben, hogy mindennap rendszeres mozgást kapjanak, és az életkoruknak megfelelő mennyiséget. Ennél többet szabadidősportban, tömegsportban nem lehet elérni. Természetesen ez azért fontos, mert ezek a gyerekek úgy fognak felnőni, hogyha nem is lesz belőlük olimpiai bajnok, igényelni fogják a napi rendszeres testmozgást, tehát rá kell őket szoktatni erre.

A szabadidősport támogatása, finanszírozása, ha jól mondom, 413 millió forint a mostani költségvetésben. 413 millió forint nagyon nagy pénz. A 2010-es költségvetésben talán 230 millió forint volt a szabadidősportra, azt hiszem, ez fontos dolog.

(23.50)

Itt, ebben a kérdéskörben említeném meg azt, hogy a diáksport kötött normatíva valóban hiányzik a rendszerből, de egészen biztos, hogy a mindennapos testnevelésre adott források tudják majd pótolni ezt, hiszen a diáksportra így lehet a mindennapos testnevelésen belül komoly összegeket adni.

Még egy, a társaságiadó-törvény, ami szintén a komolyságát jelzi a kormány sporttal való elkötelezettségének. Azok a létesítményfejlesztő programok nem csak stadionépítésről szólnak. Az országban nagyon sok helyen tornatermeket újítanak fel belőle, burkolnak újra parkettát, építenek belőle uszodát, készítenek belőle akár jégpályát is. De kis szegmensekben is tessenek gondolkodni, azért, hogy a szabadidősportnak, a diáksportnak a megfelelő mennyiségű és minőségű létesítmény a rendelkezésére álljon. Természetesen ez csak társasági adóból nem fog menni. Igaza van a képviselő úrnak, ehhez kellenek állami források is. Az államtitkár úrék ezen dolgoznak, hogy legyen megjeleníthető állami forrás arra, hogy lehessen vinni, mondjuk, az Antall-kormány időszakában elindított tornaterem-építési akciót, vagy nem a PPP-ben gondolkodva vinni az önök által elindított tornaterem- és tanuszoda-építési programot. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést is nyugodtan lehet vinni a későbbiekben.

Fontos az, hogy amiről ma beszélünk a három törvény kapcsán - sporttörvény, adótörvények, illetve a köznevelési törvény -, egységes egészében képviselje a sportot, egységes egészében vigye előre ezt a rendszert. És fogadja el azt mindenki, én azt gondolom, hogy a hozzászólások zöme azért erről szólt, hogy az a lehetőség, amit most a Magyar Olimpiai Bizottság ebben megkapott, nem arról szól, hogy kiskirályság épül. Az ellenkezőjéről szól, arról szól, hogy le tudja fedni az egész sportot, az egész magyar sportpalettát, és végre olyan kezekbe kerül a forráselosztás, de nagyon fontos, a stratégiai kérdések megvitatása, illetve a stratégiaalkotás is, miután bevonják. A törvényben benne van, nyilván önök is olvasták, hogy a szövetségek feladata lesz az, hogy a megfelelő sportstratégiák mentén pályázatokat írjanak, és az alapján kaphassanak pénzeket. Ha ezek így történnek, akkor végre össze fog állni az a rend, ami arról szól, hogy a sport nem a kijáró rendszer, nem az "oszd meg és uralkodj" alapján kap pénzt. Hány éven keresztül kínlódtak ezzel a sportegyesületek, a szakosztályok, a szövetségek, hogy most az legyen, hogy egy megfelelő grémium a megfelelő előkészítettséggel szétossza a pénzeket a megfelelő ellenőrzési formákkal egyetemben?

Varga képviselőtársamnak mondanám, én sajnálom, hogy nem lesz a bizottságban a későbbiekben. Azt hiszem, mondhatom itt mindenki előtt, hogy ebben a bizottságban ritka az a hangnem, ami esetenként mostanában előjön, hanem inkább a konstruktivitás volt az, és nem a politikai felhangok, ami ezt a bizottságot jellemezte. Én azt gondolom, hogy így lehet előremenni. Sok mindenről tudunk beszélni ebben a patkóban, de azt hiszem, hogy ez a terület, a sport területe, az egészséges életmód területe talán az egyik legfontosabb kell hogy legyen. Gondolják végig, vitatkozunk itt államháztartási hiányról, különféle válságokról, problémákról - nagyon nagy a gond az országban -, de ha az ország nem figyel oda az egészségi állapotára, nem figyel oda arra, hogy a következő nemzedék megfelelő egészségi állapotban nőjön föl, nem lesz, aki végigvigye azokat a harcokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország kinőjön ebből a hihetetlen problémamennyiségből. Ha nem lesz a közösségi életnek ilyen magas színtere, mint amit a sport tud adni, megint csak baj van. A felnövekvő generáció nem fogja tudni, mit jelent közösségben élni, mit jelent lemondani, mit jelent a másikkal közösen gondolkodni.

Egy negyedik: én azt gondolom, hogy a sport nemzetépítő hatását is nagyon komolyan kell venni. És nemcsak azt, amikor mondjuk, Borkai Zsolt elnök úr olimpiai bajnok lett vagy Czene Attila olimpiai bajnok lett, és nagyon büszke volt mindenki a televíziók előtt, a lelátók előtt, hanem azt is, hogy a mögöttük lévő generációk, a mögöttük lévő tehetséges emberek mit adnak pluszban azoknak a kisebb közösségeknek, ahonnan kinőnek, ahonnan elindulnak, ahonnan ők elindultak.

Azt gondolom, hogy ez a sporttörvény ezt foglalja most keretbe, és ennek ad egy olyan lehetőséget, hogy a mai Magyarország egy más lábra álljon, egy stabilabb lábra álljon, és egy kiismerhetőbb lábra álljon a sporton keresztül és az egészséges életmódon keresztül. Aki ezt nem veszi komolyan, az történelmi hibát követ el. Nézzük meg a környező országokat, hogyan élnek a sportjuk adta lehetőségükkel. Nézzenek meg bármely országot, amely Magyarországon kívül van, hogy egészen másképp gondolkodik a sportjában. Tegyük mi is ezt, én azt gondolom.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 48 2011.11.15. 2:44  23-162

SZALAY FERENC, a sport- és turizmusbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A sport- és turisztikai bizottság az elmúlt heti ülésén véleményezte a törvényt, és 12:4 arányban az általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottság néhány pontban fogalmazta meg véleményét. Az egyik az állam és az önkormányzatok kapcsolata, kérdésköre. Hasonlóképpen, mint oly sokan, azt jegyeztük meg, hogy természetesen fontos az, hogy az állam egy új Nemzeti alaptantervet alkotva, egy egyenes irányt, egy igazodható irányt alakítson ki, az ellenőrzést sokkal hatékonyabbá tegye. Nagyon fontos, hogy a pedagógusképzés a későbbi törvényekben rögzítse, hogy milyen változás, milyen minőségi változás következik be ezen a területen, illetve az életpályamodellel egyetértettünk. Azt mondtuk, hogy létezhetetlen az, hogy nem a legjobbak kerülnek pedagógusnak, és ezt a hármas egységet tartottuk alapvetően fontosnak a törvényben. Az egyik, hogy megfelelően legyen kimondva, hogy mit kell tanítani, minimum mit kell tanítani mindenhol, hogy kik taníthassanak, és hogyan taníthassanak, hogy a tanárok képzése a lehető legmagasabb szinten legyen, és a megélhetésük, az életpályájuk garantált lehessen.

A másik az egész napos iskola kérdése, hiszen ez a bizottsághoz egy kicsit szorosabban kapcsolódik a nevelési területek kérdésével. Üdvözöltük a mindennapos testnevelés bevezetését, külön köszönöm államtitkár asszonynak, hogy ezt a lehetőséget megadta, ilyen még törvényben nem szerepelt, hogy heti öt alkalommal kötelező testnevelésóra legyen a gyerekek tanrendjében alsó tagozatban, felső tagozatban és középiskolában. Ehhez nyilván kapcsolódik, hogy az egész napos iskola lehetőségét kihasználva, valóban meg lehessen oldani délelőtt három, délután kettő órával.

Fontosnak tartottuk, hogy a törvény ezt a lehetőséget megadta azért is, mert végre valaki kimondja, hogy a fizikai állapota is gyenge a magyar gyerekeknek. Lehet, hogy a felkészültsége is az egyéb közismereti tantárgyakból, de hogy a fizikai állapotuk egészen biztosan gyenge, nem megfelelő, ezt ki kellett mondani és tenni kellett érte. Nem tudom, ki mennyire ismeri a számokat, ma a magyar gyerekek 70 százaléka csak testnevelésórán mozog. A magyar gyerekeknek, a 6-18 éves korosztálynak a 60 százaléka az elhízott kategóriába tartozik, ez egy borzasztó szám. Egészen biztos vagyok abban, hogy ha ezt a területet komolyan vesszük, és az egészséges életmódra nevelést még mellékapcsoljuk, sok és komoly sikert tudunk elérni a későbbiekben.

A mi bizottságunk körülbelül így fogalmazta meg többségi véleményét. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 228 2011.12.12. 2:00  215-245

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, nyolc évvel ezelőtt indult el a gondolat, a társasági adó, és valóban a színházművészeti törvény kapcsán, illetve a filmművészeti törvény kapcsán indult be a gondolat. Több mint 1800 pályázat érkezett be az öt szövetséghez, illetve a MOB-hoz, 26,2 milliárd forint az az összeg, amit meg tudott célozni az öt sportág. 90 milliárd fölötti igény érkezett be, tehát azt gondolom, valóban eléggé sikeres a program.

Most úgy látszik, hogy egy négyéves programot tudunk vinni. Persze, a mai nap is látszott és látszik napról napra, ahogy romlik a világ, romlik a gazdasági helyzet; bízzunk benne, hogy végig is tudjuk vinni. Azért nagyon fontos végigvinnünk, mert ha most a társasági adót kikapcsoljuk a sporttámogatási rendszerből, nagyon komoly problémát okozunk sok-sok szakosztálynak, hiszen ráálltak a cégek a társaságiadó-támogatásra a szponzoráció helyett. Innen is érdemes mindig megerősíteni, hogy ez a szponzorációt nem helyettesítheti, de ettől függetlenül, ha most a társasági adó kivezetésre kerülne, komoly problémát jelentene a sportágaknak.

Valóban, ez a mostani plusz, amit az Európai Unió Bizottsága elfogadott, ez egy példaértékű valami, Európában nincs ilyen támogatási rendszer. Megint mi, magyarok voltunk azok, akik kitaláltunk valami újat, valami hatékonyat, valami nagy hatékonyságút. Azt hiszem, hogy a többi ország is fogja követni a példát, és biztos vagyok abban, hogy ez menni fog Magyarországon is, más volumenben, ha egy kicsit javul a világ.

Nagyon fontos része a létesítményfejlesztés és a visszabérlési lehetőség, hiszen ahogy államtitkár úr elmondta, a visszabérlésben is rengeteg fantázia van az ügyben, hogy hogyan lehet segíteni azoknak a kluboknak, amelyek ilyen nagyon komoly fejlesztésbe fognak bele.

Tehát azt tudom mondani, hogy egy rendkívüli, úttörő és korszakalkotó programot fogunk ma tárgyalni, illetve remélem, hogy a későbbiekben mindenki támogatásával elfogadni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 234 2011.12.12. 1:43  215-245

SZALAY FERENC (Fidesz): Ha visszaemlékszünk 2010 végére, 2011 elejére, Szilágyi képviselő úr nem kevésszer kritizált bennünket, hogy miért nem gyorsabban vezetjük be a társasági adót, miért nem haladunk benne nagy lendülettel. Sikerült elhíresztelni az országban sok klub felé, hogy csak ebből fogtok tudni élni. Akkor sikerült egy olyan helyzetet teremteni, amiből aztán rengetegen eléggé komoly problémákat szenvedtek, mert azt gondolták, hogy majd a tao-ból élnek. Most az a baj, hogy gyorsan csináljuk.

Elmondtam a bizottsági ülésen, most is elmondom, a jövő év áprilisára fel kell készülni mindenkinek, aki létesítményt akar fejleszteni, hogy a megfelelő építési engedélyek rendelkezésre álljanak. Erre idő kell. Az Unió felé is az az elvárás, hogy a lehető leggyorsabban egységes egészében legyen kész ez a törvény. Azt gondolom, ez két eléggé komoly érv.

Azt pedig, hogy az fájjon valakinek, hogy ebben az évben 17 milliárd plusz 26,2 milliárd forint jut a sportra, kimondottan nem értem. Ez azt jelenti, hogy több mint 40 milliárd forintot lehet idén sportra költeni. Ezek a klubok, amik pedig megkapják a társaságiadó-kedvezményt, arra lesznek irányítva, kényszerítve - mondjuk így -, hogy a lehető leginkább a saját lábukra állva, a gazdasági lehetőségeket kihasználva, üzleti alapon működjenek. Szerintem ezt a lehetőséget örömmel kéne fogadni.

Az pedig, hogy a szocialistákkal, mondjuk, közösen gondolkodunk ez ügyben, önökkel is közösen gondolkodunk egyébként ez ügyben. Érdekes módon a világban vannak olyan dolgok, amiket közösen is láthatunk azonosan. Szerintem a sport lehet ilyen. Ha tudott Kínába menni az Egyesült Államok pingpongozni, akkor azt gondolom, hogy ne adj' isten, mi is meg tudjuk tenni a társasági adón keresztül, hogy néha értelmesen beszélünk egymással, és nem csak vitatkozunk különféle mondvacsinált dolgokkal kapcsolatban.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 220 2012.06.18. 0:36  219-231

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban egy technikai hiba maradt ebben a törvényjavaslatban, a hatályba léptető rendelkezést nem igazából jól vette figyelembe az előterjesztő, egy módosítást kellett tehát ez ügyben tenni, azért, mert ahogy elnök úr mondta, a köztársasági elnök valóban észrevételezte ezt, és koherenciazavarra hivatkozva visszaküldte a tisztelt Háznak. Egyébként semmiféle tartalmi módosítást nem jelent ez a módosító javaslat, ugyanaz a tartalma a törvénynek, mint ami az első beterjesztéskor, május 29-én volt.

Kérem, fogadják el ezzel a módosító javaslattal. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 230 2012.06.18. 1:06  219-231

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Schiffer Úr! Nem mindig annak van igaza, aki a leghangosabban beszél, ezt szokták mondani, úgyhogy lehet üvöltözni, nem baj. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Dr. Józsa István: Az egész Fidesz-frakció kiabált!)

De azt hiszem, azzal kezdtem, hogy igen, hibáztunk; azzal kezdtem, hogy igen, ezt most módosítottuk. Nem lett volna baj, ha mondjuk, elmondják azt, hogy önök szokták volt mondani, hogy a jogrendszerrel probléma van, az alkotmányos intézményrendszer nem működik, nincsenek fékek, ellensúlyok. Most már egyszer-kétszer elmondtuk: igenis van; a köztársasági elnök úr a helyzet magaslatán van; észrevételezi azokat a dolgokat, amiket kell. Ez ide visszajön, és azt kell mondjuk, hogy természetesen aki hibázott, az akár ezt el is ismerheti.

A másik: azért ennek a törvénynek egy nagyon komoly előnye az, hogy a sportcélú ingatlanok forgalomképességét megőrzi, hiszen aki értékesíti, elidegeníti ezeket az ingatlanokat, annak az eredeti sportcélra biztosítani kell egy másik ingatlant. Tehát ha eladja, értékesíti, máshol kell tudni biztosítani ugyanerre a sportcélra ingatlant. Tehát nincs szó elkótyavetyélésről.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 185 2012.09.10. 2:06  184-187

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A nyáron egy igen-igen szép siker született a sport legnagyobb ünnepén, az olimpián, hiszen 17 érmet, 8 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. Azt gondolom, hogy mindenkinek, aki csak egy picit tett azért, hogy ilyen eredmény született, gratulálnunk kell innen, az Országgyűlésből is. Határtalan munka, lemondás, heroikus küzdelem volt az, amit a magyar sportolók hoztak. Köszönet a Magyar Olimpiai Bizottságnak is, amely élt a sporttörvény által adott lehetőségekkel. Hiszen a sporttörvény visszaadta a Magyar Olimpiai Bizottságnak a hatásköreit, a forrásokat ahhoz, hogy egy jó olimpiai felkészülést tudjon garantálni, és ez a biztonság nagyon sok sportágnak azt jelentette, hogy nem kell rohangászni a források után, egy helyről, egy csatornából kaphatták meg a pénzeiket ahhoz, hogy felkészülhessenek. És éltek is vele.

Azonban senki ne gondolja azt, hogy ennyire fényes, ennyire tökéletes a magyar sport. Nézzünk szembe a problémákkal is, nehogy véletlenül valaki azt gondolja, hogy nincs mit tennünk még. Sok dolgot kell még az asztalra letennünk ahhoz, hogy hosszú távon eredményesek lehessünk az olimpiákon, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű utánpótlás jöhessen ki az utánpótlás-nevelési rendszerből. Az edzőképzést, a testnevelőképzést valószínűleg meg kell reformálni, új alapokra kell tudni helyezni. Mindannyian látják, tudják, hogy azok a sportlétesítmények, amelyek Magyarországon a sportot szolgálják, nagyon lelakott állapotban vannak, mennyiségük is, minőségük is kevés.

Biztos vagyok benne, hogy lépni kell ebben az ügyben előre. Már csak azért is, mert ha szeptembertől bevezettük a mindennapos testnevelést, ott is szükséges elindítani újra az ország tornaterem-építési programját. Azt gondolom, hogy miután példaképek születtek, nagyon komoly olimpiai eredményesség történt, használjuk ki ezt a lehetőséget a fent említett feladatok megoldására és a sport presztízsének visszaállítására. Államtitkár urat kérdezném, hogy államtitkár úr is hasonlóképpen gondolkodik-e a sport presztízse visszaállításának lehetőségéről.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 14 2012.09.25. 0:00  13-14

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadszor a turizmusról. Szeptember 27-e, a turizmus világnapja alkalmából én is néhány mondatban a magyarországi turizmus helyzetéről, jelentőségéről és a magyar gazdaságban betöltött szerepéről szeretném önöket tájékoztatni.

Örömmel számolhatok be arról, hogy az ágazat eredményei 2011-ben meghaladták a válság előtti szintet. Az egész magyar gazdaság szempontjából fontos, hogy a tavalyi évben a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma meghaladta a válság előtti, 2007. év eredményeit.

A 2011-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 2,4 százalékkal emelkedett, ami a belföldi 2,5, illetve a külföldi 2,4 százalékos növekedésnek köszönhető. Magyarország kereskedelmi szálláshelyein évente több mint 8 millió vendég tölt el mintegy 20 millió vendégéjszakát, a beutazóforgalomból éves szinten több mint 4 milliárd euró devizabevétel származik a Nemzeti Bank adatai szerint.

A beutazóturizmus a devizabevételeken keresztül jelentősen javítja országunk folyó fizetési mérlegét. A Magyarországra turisztikai motivációval érkezett külföldi látogatók és a belföldön többnapos utazásban részt vett magyarok turisztikai költése - amit tehát elköltenek az országban - 960,9 milliárd forintot tett ki 2007-ben, 2011-ben 1115,7 milliárd forintot, így a bevétel jelentősen növekedett, 16,1 százalékkal; ez 2007-hez képest számolható. Az ebből származó áfabevétel 250 milliárd forint.

A nemzetközi adatok szerint a turistaérkezések számának alakulásában is pozitív változást tapasztalhatunk. Európában a nemzetközi turistaérkezések száma 3,5 százalékkal, ezen belül Közép-Kelet-Európában 7,1 százalékkal, Magyarországon pedig 12,6 százalékkal emelkedett 2007 és 2011 között.

A turizmus gazdasági és társadalmi jelentősége tehát vitathatatlan, a turizmuságazat fontos munkahelyteremtő és jövedelemtermelő ágazat, mint ahogy elhangzott: 400 ezer embernek ad munkát Magyarországon. Ez valóban majd' 9 százalék, 8,4 százalék a foglalkoztatásban.

A turizmus alapágazataiban kimagasló a kis- és középvállalkozások aránya. Azt gondolom, hogy ez is fontos, hogy ennek a körnek mekkora megélhetést biztosít. A magyarországi turizmus segít más ágazatoknak, egészségügy, mezőgazdaság gondjainak enyhítésében, miközben hasznosítja is más területek, például az orvostudomány, az élelmiszeripar és a művészetek eredményeit. A turizmus hozzájárul a magyar lakosság életminőségének javításához, a területi különbségek csökkentéséhez, valamint természet és ember alkotta örökségünk megőrzéséhez, fenntarthatóságához. Élményt nyújt, szórakoztat, ismereteket terjeszt, bővít és nevel. A turizmus lehetőséget teremt hazánk jobb megismerésére, az identitás, a kötődés erősítésére, továbbá fontos szerepet játszik a külföldön hazánkról alkotott kép pozitív formálásában.

A jó turisztikai arculat közvetetten hozzájárulhat a működőtőke beáramlásához, a befektetések növeléséhez, a kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez. Az idei év elmúlt hónapjaiban és különösen a nyári főszezonban a tavalyi kedvező tendencia tovább folytatódott. A vendégforgalom további növekedéséről számolhatunk be.

A 2012. év első félévi statisztikái alapján 2012-ben Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek költése várhatóan mintegy 850 milliárd forint, a belföldi turisták mintegy 410 milliárd forint költése várható. Ez 1260 milliárd forint, és ebből 280 milliárd forint az áfabevétel, így jelentős növekedésről számolhatunk be valószínűleg az év végén.

Rendkívül bizakodók lehetünk a turizmuságazat jövőjét illetően, a reális kép kialakítása érdekében azonban néhány egyéb tényezőre is felhívom a figyelmet. Például: a kereskedelmi szálláshelyek, férőhelyek kapacitásának növekedése, amely 2007-2011 között 8,2 százalékos volt, most stagnál, és ugyanígy stagnál az ő bevételük is. A fogyasztói árindex alakulása, amely szintén nagymértékben befolyásolja a szálláshelyek jövedelmezőségét; az infláció a szálláshely, szolgáltatás és vendéglátó ágazatban 22,2 százalékos növekedést mutatott. S valóban, marketingköltségekre többet kell tudni költeni, hogy vonzóbbá tehessük az ágazatot.

Közös érdekünk tehát és közös felelősségünk, hogy a turizmuságazat jól és egyre jobban teljesítsen, és a turizmusban érdekelt gazdasági társaságok jövedelmezősége is elérje a válság előtti szintet.

Bízom abban, hogy a fenti eredmények alapján számíthatunk ebben a fontos kérdésben minden képviselőtársunk együttműködésére.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti és az MSZP-s padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 48 2012.10.01. 2:10  47-52

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 óta igen komoly tárgyalásokat folytat Szolnok városa egy kínai céggel, a BBCA nevű biokémiai céggel. A cég Szolnokon citromsavgyárat szeretne építeni, és ebben a szándékában megerősítette őt a két kormányfő, a magyar és a kínai miniszterelnök 2011. június 25-ei tárgyalása. Maga a fejlesztés mintegy 90 millió dolláros fejlesztés, 60 ezer tonna citromsavat gyártanak, ehhez hozzávetőleg 100 ezer tonna kukoricát használna fel a térségből, illetve az országból. Jelentős iparivíz- és kénsavszükséglet van a gyártáshoz, ez mind rendelkezésre áll a térségben.

A későbbiekben a paracetamolgyártás, illetve az aszkorbinsavgyártás is képbe kerülhet, ha a cég meg tud telepedni Magyarországon, meg tud telepedni Szolnokon, bár az elmúlt időszakban felröppentek a hírek, hogy nemcsak hogy Szolnokon nem, hanem Magyarországon sem kíván gyárat, céget építeni a kínai cég. Hála istennek, cáfolata történt ennek a bejelentésnek. A kínaiak elmondták, Magyarországon és Szolnokon szeretnék megalapítani, megvalósítani ezt a gyárat. Igen nagy jelentőségű a beruházás, több száz munkahelyet tud létrehozni, és ahogyan említettem, a kukoricatermelő területek szintén nagyon komoly foglalkoztatottsági problémákat tudnának megoldani a beszállítók révén ebben a kérdésben.

Azt szeretném kérdezni, tisztelt államtitkár úr, miben tud segíteni a magyar állam az ügyben, hogy ez a cég valóban megtelepedjen Szolnok városában, megtelepedjen Magyarországon, hiszen ez a 90 millió dolláros beruházás jelentős állami önerőt is igényel, állami vagy önkormányzati önerőt. Jelentős támogatás kell ahhoz, hogy a cég valóban azt a hírt vigye szerte a világban, hogy mi tudjuk fogadni az ilyen igen komoly tőkét, az ilyen igen komoly kínai fejlesztést.

Kérdezem tehát az államtitkár urat: miben tud segíteni a kormány. Miben tud segíteni a magyar állam a fejlesztés megvalósításában? (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 52 2012.10.01. 0:49  47-52

SZALAY FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. A választ nyilván elfogadom. (Derültség és moraj az MSZP padsoraiból.) Az legyen mindenki számára világos, hogy a citromsav miben is segít. Ez élelmiszer-ipari adalék, és minden üdítőben, sok-sok élelmiszerben, konzervben használható. (Lukács Zoltán: Azt hittük, házat építenek belőle!)

A cég, amelyikről beszélünk, a világ legnagyobb citromsavgyártó cége, nagyon-nagyon komoly mennyiséget, 1,8 millió tonna citromsavat gyárt. Azt gondolom, ez fontos.

Természetesen lehet mosolyogni azon, hogy elfogadom. Kívánom az Országgyűlésnek, hogy minél több ilyen bejelentést halljon szerte az országban, hiszen a foglalkoztatottsági kérdéseket csak az új termelő beruházásokkal lehet megoldanunk. Ez a kormány célja, és az önök célja is, kedves mosolygó képviselőtársaim!

Elfogadom természetesen a választ. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 20 2012.11.12. 4:33  19-22

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sportról beszélnék. Az elmúlt két, két és fél év kiemelt stratégiai ágazataként jelent meg a sport a kormányzat szemében, felismerte, hogy nem eltékozolt pénz ebbe az ágazatba forrásokat rakni, nemcsak a versenysportba, nemcsak a sztársportolók felkészítésére, hanem az egész országot meg kell mozgatni, mondhatnám, fel kell rázni. Ez ugyanis a jövőbe, a jövő generációiba történő, megtérülő befektetés.

Természetesen a sport nemcsak azért fontos, hogy az emberek egészségesek legyenek, és mondjuk, kevesebbe kerüljön a költségvetésnek az egészséges ember, hanem a sport közösségépítés, a nemzeti öntudat, a nemzeti büszkeség építésének egyik legfontosabb eleme. Hiszen hol máshol lehet annyira átélni a csapat, a közösség erejét, mint a sportban? És hol lehetne jobban megtanulni, hogy egyedül nem megy, közösségben viszont minden sikerülhet?

Néhány gondolatban alá is támasztanám azt, hogy miért is stratégiai ágazat a sport ma a magyar kormánynak. A sport központi költségvetési támogatása az elmúlt három évben duplájára emelkedett, és 2013-ra 33 milliárd forintot tervezünk, annyit, mint 2002-ben volt. A kormány nemcsak visszaadta a korábban elvont olimpiai, paralimpiai támogatást, hanem 1 milliárd forinttal növelte is azt, és a finanszírozás biztonsága már meglátszott az olimpiai szereplésen. Az elmúlt két évben az utánpótlás-nevelés is kiemelt szerepet kapott, 25 százalékkal több jutott erre a területre, és újra forrásokhoz jutott a labdarúgóutánpótlás-nevelés akadémiai rendszerének kialakítása és a megújult Bozsik-program. Helyzetbe hoztuk a szabadidősportot, visszakapta forrásait, amit elvettek tőle.

Ám talán a legfontosabb döntésünk az volt, hogy elindítottuk szeptemberben a mindennapos testnevelést, amely a felnövekvő generáció egészséges szemléletben és egészségben való életvitelének lehetőségét adja a gyerekeknek. Remélem, mindenki számára sikertörténet. A fentiek mellett húsz éve nem látott sportingatlan-fejlesztés indult el, gondoljunk a Puskás Stadion felújítására, a Tüskecsarnok rendbehozatalára, a debreceni nagyerdei stadionra, illetve az új olimpiai központra. Átalakítottuk a sportfinanszírozást, a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül egycsatornássá vált a finanszírozás, és nemcsak egycsatornássá, hanem átláthatóvá, hatékonnyá, és nagyon-nagyon kiismerhető forrásfelhasználást tesz lehetővé.

Ezen a ponton hadd hívjam fel a figyelmet a MOB felelősségére is. A Magyar Olimpiai Bizottság soha nem látott forrásokhoz, befolyáshoz és így természetesen felelősséghez is jutott, és mindannyiunk felelőssége, parlamentnek, kormánynak, hogy a lehető legjobb döntéseket hozhassuk mindannyiunk érdekében, a sport érdekében.

A másik legfontosabb intézkedés a mindennapos testnevelés mellett az öt látvány-csapatsportág támogatását biztosító társaságiadó-törvény módosítása volt, 10 milliárdos nagyságrendű források jutottak ebbe az öt sportágba.

Természetesen tudjuk, ismert, hogy számos nagy hagyományokkal rendelkező sportág nem került be a társaságiadó-kedvezmény rendszerébe. Ennek az az oka, hogy ők a gazdasági szereplők bevonásával nem finanszírozhatók, az ő sportágaikhoz az állam, a közösség stabil szerepvállalása kell hogy meglegyen. Fontos, hogy ezek a sportágak is rendelkezzenek fejlesztési tervekkel, mutassák be hosszú távú elképzeléseiket utánpótlás-nevelésben, finanszírozásban és a versenysportági versenyrendezéseikben. A fejlesztési programok elkészültek, így a 14 sportág vezetői nemrég megbeszélést folytattak a miniszterelnök úrral. Az elkötelezettséget jól mutatja, hogy ezen sportágak egyike sem finanszírozásról beszélt, hanem sportról, sportfejlesztésről, utánpótlás-nevelésről, teljes felelősséggel a sport iránt.

És örömmel lehetett tapasztalni, hogy valóban, a kormányfő és a kormány stratégiai ágazatként kezelve a sportot, jó válaszokat adott a felmerült kérdésekre. Számomra ez azt jelenti, hogy találkoznak a magyar sport és a magyar sportkormányzat szándékai. A 14 sportág támogatása az elmúlt két év kedvező folyamatainak folytatását jelentheti, és jelentős előrelépés azon cél felé, hogy nemcsak szavakban, hanem tényleg teljes mértékben sportnemzetté válhassunk.

Ennek fényében bízom abban, államtitkár úr, hogy a 14 sportág megkapja a kiemelt támogatását, hiszen a jövő generációiba, a sport sikereibe és az egészséges nemzetbe való befektetés mindannyiunk közös érdeke.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 98-100 2013.03.25. 2:15  97-106

SZALAY FERENC (Fidesz): Igen, köszönöm szépen, hogy államtitkár úr válaszol.

ELNÖK: Elfogadja, köszönöm. Szalay Ferenc képviselő urat illeti a szó.

(15.30)

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ha már az államtitkár úr felvezette a kérdésemet, akkor folytatnám, és a képviselő úrnak, bár nem látom, hogy bent maradt volna, szintén mondanám: valóban nemcsak beszélünk, hanem teszünk is a bűnmegelőzés, a közbiztonság javítása kérdésében, és valóban most szombaton egy olyan fórum volt a BRFK központi épületében, ahol a polgárőrség, az Országos Polgárőr Szövetség egy olyan programot indított el, a "Százszor száz" bűnmegelőzési programot, amely arról beszél, hogy megyénként öt települést kiválasztva, illetve Budapesten négyet plusz Vecsést kiválasztva elindítsa azt a programot, amely megvizsgálja azt, hogy településenként milyen lehetőségei vannak az ott élőknek, a civileknek arra, hogy megelőzzék a problémáikat, milyen problémáik vannak, és milyen eszközeiket tudják mozgatni ahhoz, hogy a bűnmegelőzést valóban a lehető legmagasabb szintre vigyék, és mit tudnak segíteni a közbiztonság javítása érdekében. Nagyon fontos az, hogy ezt a polgárőrség vállalta be, fontos az, hogy a polgárőrség a rendőrséggel együttműködve, közösen gondolkodva gondolja ezt a feladatot végezni. Talán a legfontosabb az, hogy a civil erő megmozdul ebben a kérdésben, hiszen ha valaki, akkor a helyben élők tudják azt, hogy ott milyen bajok, milyen problémák vannak.

A célok azok, hogy ha lehet, akkor közös járőrözés legyen, rendőrök a polgárőrökkel, ha lehet, akkor mindennap, és mindenféleképpen olyan lakossági fórumok legyenek, ahol a polgárőrök elmondják a tapasztalataikat, amelyeket a lakosság köréből hoztak. Mindenképpen fontos, hogy a Szomszédok Egymásért Mozgalmat, amelyet szintén a polgárőrök kezdeményezésére lehet vinni, tovább erősítsük, hogy főleg a nagyobb városok lakótelepein tudjon működni ez a rendszer, ez a program. Azt gondolom, örömmel lehet ezt a kezdeményezést üdvözölni, különösen azt, hogy magát a programot mintegy 25 millió forinttal, a Polgárőrség Országos Szövetségének éves munkáját pedig 1 milliárd forinttal kívánja támogatni a kormányzat. Azt gondolom (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hogy jelentős a lépés.

A kérdésem az, hogyan értékeli ezt a kezdeményezést, államtitkár úr. Hogyan tovább a későbbiekben?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 104 2013.03.25. 0:50  97-106

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A fórumon hét polgármester kapott lehetőséget, hogy előadásával színesítse, illetve segítse az ott lévők munkáját. Az önkormányzatok teljes mértékben, teljes mellszélességgel támogatják azt, hogy az ő anyagi, illetve bármilyen más lehetőségeikkel ezt az erőt a lehető legmagasabb szintre emeljék.

Természetesen ott is kiderült, néhány polgármester elmondta, hogy hihetetlen problémák és különféle problémák vannak, akár a lyukóvölgyi problémát hogyha említjük, de mindenféle gond, mindenféle baj megelőzése érdekében az első az, hogy a települések lakóit össze tudjuk fogni, össze tudjuk szervezni. Azt gondolom, ebben a kérdésben az önkormányzatok, a rendőrség, a polgárőrség és egyéb önkormányzati szervek együttműködése elengedhetetlen, s ahogyan a képviselőtársak mondják, valóban nagyon fontos, hogy ennek az együttműködésnek töretlennek kell lennie a későbbiekben.

Köszönöm szépen, államtitkár úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
319 16 2013.10.30. 8:17  1-125

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egy olyan területről beszélnék, a sportról és a testnevelésről, amely ebben a költségvetésben, azt gondolom, kimondottan jó helyen szerepel, hasonlóképpen, mint oly sok más terület. Ez az a része életünknek, amely nem sokszor kerül szóba itt a parlamentben, de ha az ember otthon, a családja körében egy kicsit körülnéz, akkor az egészséges életmód, a gyerekeink egészséges fejlődése jelentős kérdés. Itt sok mindenről beszélünk, de azt gondolom, arról is illik, hogy egy ország, egy nemzet akkor tud igazából haladni előre, ha egészségben él, és az ott élő emberek el tudják látni azokat a feladatokat, amelyekről most beszélünk. Ez a költségvetés igen-igen komoly lehetőséget biztosít akár a testnevelésnek, akár a sportnak, akár az egészséges életmód kérdésének.

Kimondtuk 2010-ben, stratégiai ágazatnak tekinti az új kormányzat a sportot magát, stratégiai ágazatnak a testnevelést, és a stratégiai ágazatnak az oktatást azért is, mert a nevelést szeretné benne felerősíteni a testnevelés segítségével.

Fontos dolognak gondolom elmondani a múltat, hiszen 2002-ben az akkori polgári kormányzat mintegy 30 milliárd forintos sportfinanszírozással fejezte be azt a négyéves kurzust, és ahogy eltelt 8 év, a 8 év végére, 2010-re 14 milliárd forintos sportfinanszírozással és leépülő sportlétesítményekkel nagyon-nagyon komolyan visszafejlődő testnevelésről tudtunk beszélni. Befejeződött egy sportminisztérium működése, helyettes államtitkár vezette a sport területét. Azt gondolom, nem volt igazi ez az időszak. Viszont el kell mondjuk, hála az istennek, a mostani időszakban államtitkár vezetheti komoly kormányzati hatáskörrel, komoly érdekérvényesítő képességgel a sportot magát.

A mai sportstratégiának sok-sok lábáról beszélhetünk, de én hadd beszéljek négyről: az egyik a diáksport, a másik a szabadidősport, a harmadik a versenysport, a negyedik a létesítményfejlesztés kérdése. A diáksport területén, azt gondolom, mindenki itt volt, mindenki beszélhetett róla, de hallani egészen biztosan hallotta a mindennapos testnevelés bevezetését. Azt gondolom, rendkívül fontos, hogy a gyerekek, akik az elmúlt időszakokban, az elmúlt években 75-80 százalékban csak a testnevelésórán mozogtak, és nem kapták meg azt a megfelelő ingermennyiséget az életkorukban, amire szükségük van, szükségük lett volna, a mostani időszakban ezzel az öt testnevelésórával jelentősen eljuthatnak arra a szintre, hogy annyit mozogjanak, amennyit az egészségük megkíván. Az öt testnevelésórához természetesen sok minden kell: jól képzett testnevelő tanárok, megfelelő létesítmények. Ebben a költségvetésben 3 milliárd forint tornaterem-építésre, 3 milliárd forint pedig tanuszodák építésére rendelkezésre áll.

(8.40)

Egy másik terület a szabadidősport kérdése. Nyilván ez összefügg a diáksporttal is, de maradjunk a felnőttek szabadidősportjánál. Rendkívül sok olyan létesítmény épült, rendkívül sok olyan létesítmény fejlődik, ahol a felnőttek szabadidősportjáról is igen-igen sokat beszélhetünk már, sok-sok programmal, rendezvénnyel.

Komoly dolognak gondolom az utánpótlás-nevelés kérdését. Az utánpótlás-nevelésben elindulhattak újra sportosztályok, sportiskolák, és sok-sok sportágban akadémiai rendszer segíti a sporttehetségek gondozását, nevelését. Itt egy érdekes hasonlatot hadd mondjak: ha valaki ebben az országban tehetséges zenész, akkor abban a pillanatban kap a kezébe egy hegedűt, megfelelő osztályokban tanulhatja általános iskolában, középiskolában, a felsőfok oktatási szintjein, mondjuk, a zeneművészet bármely fokát, utána konzervatóriumba kerülhet, vagy egy zenekarban zenélhet. Azt gondolom, hogy ez így normális dolog.

A sporttehetségeket is hasonlóképpen kell egyébként gondozni, mint ahogy, mondjuk, a zene tehetségeit. Most, ebben az időszakban eljutottunk ide is, hogy az állam úgy gondolja, hogy nemcsak a kultúra egyéb területén, hanem a sportban lévő tehetségeket is a lehető legmagasabb szintre kell tudnia emelni. Azt hiszem, ha belegondolunk abba, hogy a társasági adó lehetőségei mit hoztak ezen a területen, egy igen-igen komoly lépést tett meg az ország. Úgy döntött, hogy a társasági adót, amely egyébként befolyik a költségvetésbe, öt látvány-csapatsportágnak a rendelkezésére bocsátja. Több tízezer gyerekkel több mozog most már ezekben a sportágakban, sokkal több tehetség indul el újra fölfelé. Nagyon-nagyon komoly létesítményfejlesztési programokat lehet a társasági adón keresztül vinni: az országban több mint kétszáz településen épültek tanuszodák, uszodák, sportpályák, labdarúgópályák, tornatermek, csarnokok. Azt gondolom, hogy ha a költségvetés egyéb lehetőségeivel összevetjük a létesítményfejlesztés kérdését, ilyen még ebben az országban sosem volt.

Természetesen egy ellenzéki padsorokban ülő képviselőnek a stadionfejlesztésekről kell beszélnie, hiszen ez egy kurrens dolog, de ha nagyon-nagyon végiggondoljuk azt, hogy létesítményfejlesztésben mi minden történik, túl a kétszáz településen az említett létesítményfejlesztési programokon kívül, hadd mondjam el önöknek itt a Házban, hogy mi minden történik még. A XIV. nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválra rengeteg létesítményt épít az ország. A győri arénaberuházásról hadd beszéljek; a magyar sportok háza programról vagy a nemzeti olimpiai központ beruházásáról; a Tüskecsarnok felújításáról; a Nemzeti Kézilabda Akadémia létesítményfejlesztési programjáról; az úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi világbajnokság létesítményfejlesztési programjáról és még sok minden másról, sportcsarnokokról. Azt kell mondani, az, hogy épülnek stadionok az országban, az egy nagyon szép dolog, de mellette rengeteg olyan létesítmény épül és fejlődik, amely ahhoz szükséges, hogy normális minőségű, megfelelő körülményeket biztosító létesítményekben tudjanak sportolni fiatalok és idősek egyaránt.

Azt gondolom, nagyon fontos dolog, hogyha az ember végiggondolja... - megint a kultúrát hoznám hasonlatként, Agora-program indult el a 2002-2010-es időszakban, majd' minden megyei jogú városnak lehetősége volt néhány milliárd forintért új kulturális, közművelődési teret agora néven építeni. Senkinek nem volt ellenvéleménye, mert úgy gondoltuk, úgy gondolták sokan, hogy szükség van erre ebben az országban. Akkor sem volt vita, amikor egy új Nemzeti Színház épült, akkor sem volt vita, amikor a Művészetek Palotája megépült, akkor sem volt vita, amikor a Zeneakadémia újjáépülhetett. Miért van vita abból, ha futballstadionok vagy bármiféle sportlétesítmény épül ebben az országban? Milyen alapon lehet megkülönböztetni így sportot a kultúra egyéb területeitől? Én azt gondolom, nem szabad. Tessenek belegondolni abba, milyen pályázatot sikerült önöknek végigvinni a labdarúgó-Európa-bajnokság kapcsán. Olyan gyorsan és minden harc nélkül sikerült elmeszelni ezt a pályázatot azért, mert nem voltak megfelelő létesítmények. És szerte a világban, ahol Európa-bajnokságokat, világbajnokságokat rendeznek futballból, olyan nemzetépítő erővel bírnak, hogy az valami hihetetlen. A labdarúgás, azt gondolom, ebben a világban - tetszik vagy nem tetszik - az egyik legfontosabb és legjobb eszköz ahhoz, hogy egy nép úgy érezze, hogy ő erős, hatékony, és halad előre. Természetesen ez nekünk még nem adatott meg, és nem szeretnék erről a 8:1-es futballpolémiáról sokat beszélni, de el kell tudnunk érni nekünk is erre a szintre, és ehhez létesítmények, ehhez megfelelő körülmények kellenek ebben az országban is.

Fontos dolognak gondolom, hogy beszéljünk egy kicsit a számokról is. A 2002-es költségvetésben, mint mondtam, 30 milliárd forinttal fejeztük be a sportfinanszírozást, tavaly már 27 milliárd forint volt, idén 106 milliárd forint jut sportra, ebből 75 milliárd forint a létesítményfejlesztésre. Azt gondolom, jelentős a növekmény, jelentős a fejlődés. De még egyszer hadd mondjam, a legjelentősebb az a fejlődés, amelyen keresztül több tízezer gyerek kezdett újra sportolni, rengeteg új sporttehetség jön fölfelé, és az iskolákban minden gyereknek a heti öt testnevelésóra biztosított. Azt gondolom, hogy egy ország egészségi állapotát ezen keresztül lehet a legjobban fejleszteni, a legjobban megelőzni a problémákat. Én köszönöm szépen mindenkinek, aki ezen egy picit is dolgozott, hogy ez így lehessen. Maradjon így a későbbiekben!

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)