Készült: 2020.08.11.21:59:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2006.01.30.),  268-288. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 51:31


Felszólalások:   236-268   268-288   288-325      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk.

Soron következik a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/18877. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/18877/1-4. számokon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Baja Ferenc államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. Az államtitkár urat illeti a szó.

DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány programjában célul tűzte ki az érdemi párbeszédet, a folyamatos érdekegyeztetést a szakszervezetekkel, munkaadói érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel, valamint partnerséget ígért és kért a tudomány képviselőinek.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2002. július 26-án megállapodás született az érdekegyeztetés megújításáról és ennek keretében gazdasági, szociális tanács létrehozásáról. Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy az előző kormány idején már működött egy hasonló funkciójú, az Országos Érdekegyeztető Tanácsnál szélesebb összetételű testület, a Gazdasági Tanács. A Gazdasági és Szociális Tanács 2004. augusztus 24-én alakult meg a gazdaság, a munkavállalók, a civil társadalom és a tudomány képviselőinek részvételével, egy hosszú, az érintettek bevonásával történt szakmai előkészítő munka eredményeként.

A testület 2005. február 25-ei ülésén konszenzussal elfogadta alapszabályát, amely rögzíti feladatát, összetételét és működésének főbb szabályait. A Gazdasági és Szociális Tanács, hasonlóan az Európai Unió tagállamaihoz és más fejlett országokban működő testületekhez, konzultatív fórum, amely véleményeket, ajánlásokat és állásfoglalásokat fogad el. Működésének nincs közvetlen hatása a parlament munkájára, a Gazdasági és Szociális Tanács a társadalmi párbeszéd intézménye, és nem a törvényhozás második kamarája.

Az általa elfogadott állásfoglalásoknak és ajánlásoknak, véleményeknek nincs jogilag kötelező ereje, ezek figyelembevételét az állami döntéshozók részéről a képviselt elvek, célok társadalmi és gazdasági jelentősége és hosszabb távon magának a Gazdasági és Szociális Tanácsnak a tekintélye biztosítja.

A Gazdasági és Szociális Tanács, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács viszonya rendezett, jogosítványaik tartalmukat és jellegüket tekintve is határozottan elkülönülnek. A Gazdasági és Szociális Tanács alapvető funkciója a gazdaságot és a társadalmat érintő átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák rendszeres vizsgálata és az ezek kezelésére javasolt nemzeti stratégiák megvitatása, ideértve a gazdasági és szociálpolitikát, a munkaügyet és foglalkoztatáspolitikát, a társadalombiztosítást és az egészségügyet, illetve az Európai Unió vonatkozó stratégiai kérdéseit, illetve minden egyéb olyan stratégiai kérdést, amellyel a GSZT foglalkozni kíván.

A kormány és a Gazdasági és Szociális Tanács alapítóinak egybehangzó szándéka és együttes törekvése volt, hogy a testület független, pártpolitizálástól mentes és kormányzati ciklusokon átívelő intézményként jöjjön létre. A függetlenség és politikamentesség számos garanciális eleme már az alapszabályban rögzítésre került. Ilyen garanciális elem egyebek mellett, hogy a mindenkori kormány nem tagja a Gazdasági és Szociális Tanácsnak, meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt plenáris ülésein, de szavazati joga nincs. A GSZT függetlenségének és politikamentességének s ezzel együtt kormányzati ciklusokon átívelő stabilitásának és érdemi működésének további fontos garanciáját adja a javaslatban szereplő törvényi szintű szabályozás, amelyre számos európai példa van. A törvényjavaslatot a Gazdasági és Szociális Tanács 2005. december 1-jei plenáris ülésén megtárgyalta, annak tartalmáról egyetértés alakult ki.

Tisztelt Ház! A társadalmi párbeszéd hazai intézményrendszerében szükséges egy olyan intézményesített fórum létrehozása és az ahhoz kapcsolódó jogi háttér megteremtése, amely lehetőséget biztosít a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiákról az érdekeltek széles körével való magas szintű konzultációra. Ez teljesíti ki azt a Magyarországon a rendszerváltással párhuzamosan megfogalmazott igényt, amelynek következetes elvárása az állami döntésekben való mind szélesebb körű részvétel, a döntéseket megelőző társadalmi vita minél szélesebb körre való kiterjesztése. Ez a törekvés felel meg a demokratikus jogállamok eszményének, a Magyar Köztársaság alkotmányában deklarált elveknek.

Ennek figyelembevételével kérem önöket, hogy fogadják el a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslatot, amelyet a bizottságokban megtárgyaltak, és a bizottságok egyébként támogatásra méltónak találtak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem a javaslat elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint öt-öt perces időkeretben.

Először a gazdasági bizottság előadói következnek. Megadom a szót Élő Norbert képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

ÉLŐ NORBERT, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság január 23-án tárgyalta a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló T/18877. számú törvényjavaslatot, amelyet 15 igen, 8 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a gazdasági bizottság általános vitára alkalmasnak talált.

A Gazdasági és Szociális Tanács működésének törvényben történő rögzítését a gazdasági bizottság meggyőző többsége támogatta. A bizottság tagjai örülnek annak, hogy a magyar gazdaság jövőjének tervezésével, a gazdasági fejlődéssel és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásaival egy olyan önálló testület fog foglalkozni, amely a szakmaiság, a pártsemlegesség és a modern érdekképviselet garanciája.

A szocialista-liberális kormány újjáélesztette az Orbán-kormány idején elsorvasztott érdekegyeztetési intézményeket, ismét elindulhatott a társadalmi párbeszéd. Ismét a miniszterelnök vezeti az Idősügyi Tanácsot, rendszeresen ülésezik az Országos Érdekegyeztető Tanács, sőt megállapodásokat sikerült kötniük a kormányzattal. Már ez maga óriási fejlődést jelent, mégis, tizenhat évvel a rendszerváltozás után újabb megoldásokra, újabb fórumok bevezetésére volt szükség.

2002 után létrejött a gazdasági érdek-képviseleti szervek, a gazdasági szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek, a felsőoktatási szervezetek és az akadémiai tudós közélet képviselőiből a Gazdasági és Szociális Tanács. A GSZT létrehozását indokolta, hogy a rendszerváltozás lezárulása után a pillanatnyi, néha tűzoltó jellegű intézkedések helyett hosszú távú nemzetstratégiák megalkotására van szükség. Ezt követeli meg tőlünk, hogy sikeresen tudjunk csatlakozni az európai uniós programokhoz, és minél több forrást tudjunk felhasználni az európai uniós keretekből.

A politikai logikától független, jelentős, gazdasági és társadalomismereti, tudományos felkészültséget is igénylő, hosszú távú intézkedéseket kell meghoznunk a második Gyurcsány-kormány idején is. Modernizálnunk, hatékonyabbá kell tennünk a közigazgatást, az egészségügyi és szociális ellátást, munkahelyek tízezreinek létrehozásához kell megteremtenünk a feltételeket. Ezek a sorsfordító döntések elképzelhetetlenek a GSZT részvétele nélkül. A GSZT munkája nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyar-ország sikeres legyen a XXI. században.

Európa számtalan fejlett állama bizonyította, hogy a sikerekhez, ahhoz, hogy egy ország hosszú távon legyen képes gondolkodni, szükség van az ilyen típusú, politikától független tanácsra. Ez a törvénytervezet bizonyítja, hogy Magyarország is elért a fejlettség olyan fokára, ahol létre kell jönnie egy olyan szervezetnek, amely megjelenítené mindazt a tudást, akaratot, amelyet a politikai pártok nem tudnak.

(21.30)

Szükség van erre a törvényre, hogy intézményesüljön a tanács működése. Szükség van arra, hogy biztosítva legyen a politikától való függetlensége, mert másként nincs értelme az egésznek. Szükség van a törvény elfogadására, mert van olyan politikai erő, amely kormányra kerülése esetén hajlamos elhanyagolni az érdekegyeztetést. Szükség van erre a törvényre azért is, mert ez a testület állandó, valódi, érdemi társadalmi konzultációt jelent, és nem pártpolitikai érdekből, előre meghatározott kérdésekben, és előre megírt válaszokkal folytat időszaki PR-akciókat.

Tisztelt Ház! Mindezen körülményeket figyelembe véve a bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A szociális bizottság az előterjesztést általános vitára alkalmasnak minősítette, de ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésére megadom a szót Steinerné Vasvári Éva képviselő asszonynak.

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Bizottságunk, a szociális és családügyi bizottság január 25-én tárgyalta meg a T/18877. számú, a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslatot, és 12 igen, 0 nem és 6 tartózkodás mellett tartotta általános vitára alkalmasnak.

Azt tudom elmondani, hogy az ellenzék képviselői miért tartózkodtak a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságánál. A törvényjavaslat egy két éve, 2004-től működő rendszerről szól, és most, 2006 januárjában teremti meg a Gazdasági és Szociális Tanács működésének a jogszabályi alapjait. Még a kormánypárti képviselőknek is az volt erről a véleménye, hogy éppen ideje, hogy másfél év múlva megszülessen ez a törvényjavaslat.

Mi, fideszes képviselők ennél tovább mentünk. Mi azt mondtuk, hogy van egy tanácsadó testület, amely már megkezdte a működését másfél éve - megalakult, ahogy megalakult, ettől kezdve véleményez mint tanács, tanácsot ad, erre hivatkoznak, idézik a tanácsokat -, majd valaki fejéhez kap, hogy megfelelő stabilitás kellene ennek a tanácsnak, és 2006 januárjában legalizálni kellene a működését a törvényjavaslattal - egy olyan tanácsnak, amely elvileg már másfél éve működik. Bár hangsúlyozzuk, hogy nem döntési, hanem tanácsadói funkcióban működik ez a testület, nem egy kétkamarás parlament második kamarájáról van szó, akinek a tanácsát meghallgatni nem kötelező, de mégis: ez egy működő testület, és csak most van beterjesztve a törvényjavaslat.

Ennek alapján a képviselőink tartózkodtak a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságától.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, 10-10 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Földesi Zoltán képviselő úrnak, MSZP.

FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden szeretnék hozzászólni a törvénytervezethez, annál is inkább, miután államtitkár úr expozéja és az eddig elhangzott bizottsági vélemények is részletesen szóltak arról, hogy az előttünk levő törvényjavaslatnak mi a lényege.

Azt szeretném elmondani, ahogyan az elhangzott is, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács, amely stratégiai kérdésekben teszi lehetővé a párbeszédet, a Fidesz-kormány idején működő Gazdasági Tanácsot pótolja. Eddig hiányzó fórumot valósított meg ez a szervezet, azáltal, hogy 2004. augusztus 24-én megalakult. Az új GSZT-nek nem lesz hatásköri átfedése - mondották korábban - a már működő országos ügyekben egyeztetni hivatott testületekkel; felmerült korábban az a félelem, hogy más működő érdekegyeztetési fórumok hatáskörével fog konkurálni a Gazdasági és Szociális Tanács.

Ahogyan hallottuk is, valóban Európa valamennyi országában - a korábbi 15 tagállamból 13-ban - működtek hasonló szervezetek, tehát gyakorlatilag egy, az Unió gyakorlatához hasonló törvényt alkotunk most meg. A kormány előterjesztése gyakorlatilag hiánypótlásról szól, hiszen ahogyan azt az előbbiekben is hallottuk, működik ez a testület, és konszenzussal elfogadta a működésének metódusait is.

Azt gondolom, hogy 2006 elején, amikor az Unió a következő időszak költségvetése elfogadásának határán áll, ahol a Magyar Köztársaság jövőjét középtávon befolyásoló fejlesztési tervekről van szó, akkor a Gazdasági és Szociális Tanácsnak rendkívül fontos szerepe van.

Az idő előrehaladta miatt nem is szeretném a további érveimet elmondani, azt gondolom, a parlament minden oldala érzi, hogy az érdekegyeztetés, a társadalmi párbeszéd mindannyiunk számára fontos, így ennek formai keretét a GSZT-ben is folytatni kell, ezért kérem a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padso-rokból.)

ELNÖK: Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, Fidesz.

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat expozéjában az államtitkár úr részéről és a bizottsági vitában is elhangzott, hogy gyakorlatilag az Országos Érdekegyeztető Tanácsban általános konszenzustól övezve megszületett a megállapodás, amely alapján a Gazdasági és Szociális Tanács működik is. A különbség az előző kormány ideje alatt működő tanácshoz képest annyi - hangzott a tájékoztatóban -, hogy a szervezet kiegészül a tudományos élet és a civil szervezetek képviselőivel.

A megfogalmazott cél, amit ennek a szervezetnek meg kellene valósítania: a nemzetstratégiai célokról szóló konzultációk. Döntéshozó jogosítványa nincs a szervezetnek, a jogosítványa, amivel a törvényjavaslat fel kívánja ruházni, lényegesen kevesebb, mint az Országos Érdekegyeztető Tanács jogosítványa. De - mint hallottuk - az elképzelés az, hogy ez a szervezet majd az általa birtokolt, megszerzett, illetve megszerzendő tekintély révén fejtheti ki hatását.

Az a véleményünk a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy magával az elképzeléssel, a céllal egyetértünk, de a megvalósítás eszközével, nevezetesen a benyújtott törvényjavaslattal, illetve az abban foglaltakkal nem.

Nem igazán tisztázott a szervezet működése, már ami a függetlenséget illeti, hiszen egyik évben a Miniszterelnöki Hivatal, a másik évben a Magyar Tudományos Akadémia, most pedig az Országgyűlés költségvetésében szerepel, mondván, hogy ha az Országgyűlés költségvetésében szerepel a már működő, de törvénnyel még nem szabályozott szervezet, akkor ez biztosítja a függetlenségét is. Amennyiben ez így van, akkor felmerül az a kérdés, hogy vajon egy olyan szervezet, amelyet az Országgyűlés finanszíroz, tartozik-e beszámolóval a működéséről, mondjuk, az Országgyűlésnek, mint ahogyan tartozik ilyen beszámolóval például az Állami Számvevőszék vagy az ORTT.

A törvényjavaslat melléklete sorolja fel azokat a szervezeteket, amelyek tagokat delegálhatnak a tanácsba. Olyan szervezetek is szerepelnek a mellékletben, mint például az Agrár Munkaadói Szövetség, amelyet nyugodtan nevezhetünk fantomszervezetnek, de ugyanakkor például a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Országos Szövetsége, amely jóval nagyobb befolyással rendelkezik, mint az előbb említett Agrár Munkaadói Szövetség, nem tagja ennek az újonnan létrehozni kívánt tanácsnak.

Nem értjük, hogy a civil szervezetek között miért nem szerepelnek például az önkormányzatok vagy a kisebbségi önkormányzatok képviselői, vagy például a nagyon széles körű, az egész országra kiterjedő szociális munkát ellátó történelmi egyházak.

(21.40)

Ugyanakkor nem vált számunkra érthetővé, hogy mit keres, mondjuk, a monetáris tanács elnöke ebben a szervezetben, vagy miért kell a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnökén kívül az előző elnököket is meghívni. És ha igen, akkor más szervezeteknek is vannak elnökei - azok miért nem kapnak visszamenőlegesen meghívást? És sorolhatnám még tovább azokat a kérdéseket, amelyekre sem a törvényjavaslat indoklása, sem pedig az államtitkár úr expozéja nem adott választ.

De ugyanígy nem értjük, hogy ha a szervezet működik, ahogy működik, és nemzetstratégiai célokkal kíván foglalkozni, akkor mégis mi lesz az a nemzetstratégiai cél, amit meg kellene tárgyalnia, hiszen, mondjuk, olyan javaslatokat és előterjesztéseket tárgyalt már meg a parlament, illetve küldött tovább az Európai Uniónak, mint például a területfejlesztési koncepció felülvizsgálata vagy a nemzeti foglalkoztatási akcióterv, és sorolhatnám tovább. Akkor mégis, mi lenne ez? Megkérdeztem az előterjesztő képviseletében jelen lévőtől azt, hogy ugyan, mondja már meg, hogy mit jelent a következő mondat: "A gazdaság és a társadalom mindenkori állapotának értékelése." Erre a kérdésre azt a rendkívül szellemes és nagyon szakszerű választ kaptam, hogy ez azt jelenti, ami oda van írva. Ehhez csak gratulálni tudok, ilyen általános lózungokkal előállni egy törvény szabályait megfogalmazva, azt hiszem, ez nem méltó ahhoz a célhoz, amelyet meg kívánnak valósítani.

Végül pedig annyit szeretnék még ehhez a beterjesztett törvényjavaslathoz hozzáfűzni, elhangzott, hogy ez a szervezet, amely már működik, de most a törvény majd szabályozza, a politikától való függetlenség jegyében fog működni. Vajon így van-e ez? Hiszen, ha megnézi az államtitkár úr is vagy bármelyik képviselőtársam a benyújtott törvényjavaslat mellékletét, akkor azt fogja látni, hogy a civil szervezetek mintegy kétharmada erősen kötődik az MSZP-hez. Mennyiben független ez a felsorolás, illetve az ott megjelölt szervezetek mennyire függetlenek a politikától vagy a Magyar Szocialista Párttól?

Ha az Országos Érdekegyeztető Tanács, mint ahogy az előterjesztő képviseletében jelen lévő úr mondta, 19 éve működik törvényi szabályozás nélkül, akkor azt gondolom, és az az álláspontunk, hogy a nevezett tanács, Gazdasági és Szociális Tanács is ki fogja még bírni egy darabig, ha nem ez a törvény fogja szabályozni a működését. Álláspontunk az, hogy a benyújtott törvényjavaslatot nem támogatjuk, és azt javasoljuk, hogy vonják vissza, különös tekintettel a törvényjavaslat mellékletében felsorolt civil szervezetekre.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, most megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ nevében a törvényjavaslattal kapcsolatos kétségeimet kell megfogalmaznom. Ez a törvényjavaslat az SZDSZ álláspontja szerint súlytalan. Ennyiben akár el is fogadhatnánk. De akkor minek törvényt alkotni valamiről, ami egyébként működik, most már több mint másfél éve, és ami működhet törvény nélkül is?

Az SZDSZ álláspontja, hogy felesleges törvényben szabályozni egy olyan tanácsadó testületet, ami, mint ahogy többfelől elhangzott, konzultatív testület, mindenféle döntési jogosítvány nélkül. Egyébként nagyon helyes, azt gondoljuk, hogy ennek a tanácsadó testületnek nincs döntési jogosítványa. De minthogy nincs döntési jogosítványa, úgy gondoljuk, hogy nincs szükség a törvényi szabályozásra sem. Az általános indoklásban hivatkozás történik az uniós gyakorlatra, a társadalmi párbeszéd fontosságára, ami az Unióban nemcsak gyakorlat, hanem követelmény is. De ugyanebben az általános indoklásban olvashatjuk azt is, hogy az Unióban nincs egységes gyakorlat. A különböző tagországok egészen különböző technikáját találják és működtetik annak, hogy a társadalmi párbeszédre kísérletet tegyenek.

Ennek a törvényjavaslatnak a melléklete tartalmazza azt a felsorolást, hogy ki mindenki tagja ennek a tanácsadó testületnek, és szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy minden működő kormánynak jogosítványa van arra, hogy olyan összetételű, olyan létszámú tanácsadó testületet hozzon létre, amilyen neki tetszik. Gyakorlatilag ez történt akkor is, amikor ez a tanácsadó testület felállt, meglehetősen nagy átfedéssel: az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz hasonlóan a tanács alapító tagjainak többsége olyan szereplő, akik megtalálhatók az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is.

A gazdaság képviselői 18 taggal vannak jelen, a munkavállalók képviselői mindössze 6 taggal, ezek a legfontosabb szakszervezeti tömörülések. Aztán kiegészül a civil szféra meghívott szervezeteivel 11 tag tekintetében, és nekem magamnak is az az álláspontom, hogy a legaggályosabb része a tanács összetételének ez a civil kör, mert valóban teljesen esetleges.

Előttem Bernáth Ildikó úgy fogalmazott, hogy mennyiben függetlenek ezek a civil szervezetek, mondjuk egy baloldali kormánytól - tette fel a kérdést. Én inkább azt a kérdést tenném fel, hogy mennyiben fedik le ők 11-en valóban a civil társadalmat. És minthogy tudjuk, hogy nincs a civil társadalomnak olyan érdek-képviseleti egyeztetési mechanizmusa, ami mentén valóban a civil társadalmat lefedő képviseleti jogosítvánnyal rendelkező civilek delegálhatóak lennének ebbe a testületbe, így valóban csak esetleges lehet, hogy éppen a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület vagy a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége vagy éppen az Európa Ház Egyesülete kap szerepet ebben a tanácsban, és nem másik 11 civil szervezet - hogy aztán még 8 taggal a tudomány képviselői is jelen legyenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni, hogy a társadalmi párbeszédet, azt a szándékot, hogy kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiákat ilyen típusú testületek vitassák, a Szabad Demokraták Szövetsége is abszolút tudja támogatni. De még egyszer hangsúlyozom, úgy gondoljuk, nincs szükség arra, hogy törvényben legyen leírva egy ilyen döntéshozatal nélküli testület felépítése és működése. Ez a testület létrehozott egy alapszabályt a maga számára, az elégséges jogi hátteret jelent a működéshez.

(21.50)

Hogyha törvényben rögzítenénk egy ilyen testületet, az azzal a következménnyel is járhatna, vagy szükségképpen járna, hogy az összetételre vonatkozóan bármilyen módosítás esetén törvénymódosításhoz kellene folyamodni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyiben akartam összefoglalni a Szabad Demokraták Szövetsége álláspontját, befejezésül hangsúlyozva, hogy szerencsésebb lett volna, ha ennek a törvénynek a benyújtása előtt kerül be a tisztelt Házba az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve az ágazati egyeztetésekre, a működésükre vonatkozó törvényjavaslat, amelynek az elkészítésén tudtommal dolgozik a kormány. Azt gondolom, ebből a javaslatból az ezekhez a testületekhez való viszonyrendszer, egymáshoz való kapcsolódásuk sem derül ki egyértelműen.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Most megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban el kell gondolkodni azon, hogy két vagy három héttel a parlamenti ciklus zárását megelőzően miért kell egy ilyen törvényjavaslatról vitatkoznunk akkor, amikor lényegében már a 2002. évi kormányváltást követően Medgyessy Péter némely nyilatkozatában utalt arra, hogy egy ilyen jellegű tanács létrehozására szükség van, majd 2004 kora őszén meg is alakul a tanács, működik, működik. Azért ha valaki nagyon kíváncsi volt a működésére, akkor nagyon nehéz helyzetbe került. Most az internet világában nagyon könnyen lehet adatokhoz jutni. Magának a tanácsnak az eddigi működésével kapcsolatban sok tényadat nem látott világot, viszont ami világot látott, az nagyon érdekes.

Nagyon érdekes az is, lényegében itt az eddigi hozzászólások is utaltak arra, hogy nagyon sajátságos ez az összetétel, amit a törvényjavaslat meghatároz. Csak szeretnék utalni arra, hogy a tanács alapszabályának az előkészítését megelőzően - ez az interneten hozzáférhető - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kapott a civil delegáltaktól egy észrevételt, egy olyan észrevételt, amely teljesen logikusan azt mondja, hogy mielőtt a különböző szervezetek kiválasztásra kerülnének, magát a tevékenységi körüket kellene egyértelműen strukturálni. Javaslatot is tesznek arra, hogy például a 11 fős civil oldal milyen módon strukturálódjon, vagy a nonprofit kategóriák milyen tevékenységi csoportot fedjenek le. Ennek megfelelően, ha ebben megállapodás történik - például a közhasznú szervezetekről szóló törvényt is beidézi -, akkor lehet utána arról dönteni, hogy ezeknek a tevékenységi köröknek mely civil szervezetek, nonprofit szervezetek, tudományos egyesületek felelnek meg.

Ha ezt a javaslatot, ami tényleg egy logikus javaslat, összehasonlítjuk magával a törvényjavaslattal, nagy átfedéseket nem tapasztalunk. Ebből következően az emberben felmerül a kérdés, mi volt a cél ennek az egésznek az összehozatalával, habár azt kommunikálja az előterjesztő is, és tulajdonképpen a törvényjavaslat indokolásában is az van, hogy ennek politikamentes szervezetnek kell lennie. Az embernek az az érzése, hogy itt azért a politikai hatalom és ennek a törvényjavaslatnak az ilyeténformán történt áterőltetése között csak van valami összefüggés. Ez azért baj, mert ha az indulás ilyen feszültségektől terhes, akkor eleve az a cél - amit nagyon helyesen fogalmaznak meg -, hogy itt a hosszabb kormányciklusokat, parlamenti ciklusokat átívelő stratégiai kérdésekről kell az ilyen jellegű tanácsban egyetértésre jutni, ez az indulástól kezdve lehetetlenné válik, hiszen az egész kérdéskör a politika martalékává válik.

Érdekes - szintén az internetről - a NetHírlap tudósítása, amely arról tudósít, hogy ülésezett a Szociális Tanács, és megjelent a miniszterelnök úr is. A tudósító ironikusan azt írja, hogy a miniszterelnök, miután elmondta a szokásos "fogjunk össze gyerekek" című beszédét, nyilván választási céloktól mentesen "Megegyezés a köztársaságról" elnevezésű 12 pontos csomagot adott át. Az elnöklő Demján Sándor megköszönte az iratot, ami őt is meglepte, hisz a tanács független szervezet, és a társadalmi szerződésnek nem részesei a politikai erők. Demján Sándor: ez az anyag is segít, de a GSZ politikamentes, nekünk akkor be kell gyűjtenünk a többi párt vagy politikai erő véleményét, hogy mit képzelnek. Ez is kétségeket ébreszt.

Itt a szocialisták részéről talán az államtitkár úr is említette, szóba hozta - ami számomra nagyon érzékeny, és lehet, hogy ez szakmai ártalom -, hogy a társadalmi párbeszédnek valóban olyan kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyek az egész nemzet jövőjét érintik, adott esetben nem feltétlenül csak az országhatáron belül, hanem azon túl is. Ha valami ma Magyarországon nagyon súlyos és égető probléma, az a nemzet egészségi állapotának a problémája. Bárhogy néztem végig a tagokat, hacsak azt nem tekintjük, hogy a Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke orvos végzettségű, semmiféle ilyen jellegű képviselőt nem találunk a felsorolt tagok között, egyszerűen az Orvosi Kamara, a Gyógyszerész Kamara, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara mintha nem is létezne, mintha a nemzet egészségi állapota nem lenne fontos a kormánynak, hiszen tulajdonképpen ezzel az összeállítással valahol saját magáról állított ki bizonyítványt, hogy mi az, amit fontosnak tartott.

Csak utalni tudok arra, ami itt már elhangzott, és nagyon sajátságos, hogy a civil szervezetek között kell erről szót ejtenünk, de a társadalom morális állapota és az ebből a válságból való kilábalás lehetősége, esélye a történelmi egyházak nélkül elképzelhetetlen. Azt, hogy a társadalom integráns részei, gondolom, most a hatalom sem vitatja, épp ezért érthetetlen, hogy még utalás sem történik arra, hogy talán a társadalmi párbeszédbe az egyházakat is be akarná vonni a kormányzat.

Tehát nagyon sok kérdés vetődik fel az előterjesztés kapcsán, és ha az ember jóindulatú, akkor azt mondja, tulajdonképpen azok az elvek, hogy itt alapvető nemzetstratégiai kérdésekben jó lenne konszenzusra jutni, indokolhatóak, de erősen kétségeink vannak abban a tekintetben, hogy egy ilyen előterjesztés ezt elősegíti. Az a véleményünk, ez a jelen pillanatban inkább a választási küzdelemnek szól, mint a valóban leírt, verbálisan megfogalmazott célokat valósítaná meg.

Köszönöm szépen.

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Ország-gyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat. Hozzászólásra következik Lezsák Sándor független képviselő.

(22.00)

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A távlatos politikaformálás szempontjából véleményem szerint indokolt, de a részletek szempontjából elkapkodott, megfontolatlan - kormánypárti képviselőtársunkat idézem -, súlytalan és a civil szervezetek sokaságát kirekesztő törvénytervezet került a tisztelt Ház elé.

Úgy vélem, előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz a létszámában erősen csökkentett Országgyűlés mellett a második kamara létrehozása a törvényhozás munkájában. A magyar hagyományokhoz is kapcsolódik, hogy az egyházak vezetői, a hazai kisebbségek és a nemzetrészek képviselői, a tudományos és művészeti élet delegáltjai, a külföldön élő magyarság küldöttjei, a megyék és a főváros vezetői, az érdek-képviseleti szervek és a gazdasági kamarák küldöttei is részt vehessenek a törvényhozás munkájában, kiegészítve és segítve az egy ember-egy szavazat elve alapján választott tisztelt Ház munkáját.

Egykor, talán nem is a távoli jövőben nemzetgyűlésnek is lehetne nevezni ezt a testületet, mert a régi "felsőház" elnevezés még félreértésekre adna alkalmat. A jelenlegi törvénytervezet ugyan kinyilvánítja, hogy nem tekinti egyfajta második kamarának az előterjesztés tárgyát, de ha elfogadjuk ezt az előterjesztést, akkor óhatatlan ilyen irányba tereljük, erősítjük a belpolitikai események történéseit.

A mai parlamenti gyakorlati munka úgy kívánja áthidalni a második kamara hiányát, hogy meghívja a bizottsági ülésekre az érdekelt és érdeklődésüket jelző civil szervezeteket, s nem tesz közöttük különbséget. Ezek a szervezetek kifejthetik álláspontjukat, amennyiben az illetékes bizottság elnöke vagy az ülést vezető alelnök erre felkéri őket. Ez mindenképpen demokratikusabb eljárás, mint az, amit most az előterjesztő tesz. Az előterjesztő ugyanis csak néhány szervezetet tüntet ki bizalmával.

Minden törvényjavaslatnak szükséges kelléke az előterjesztés indoklása. Itt a leglényegesebb kérdésben hallgat az előterjesztő. Arról például, hogy miért éppen a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnökét tekinti alapító tagnak - erről Bernáth Ildikó képviselőtársam is beszélt -, és miért nem a MAGOSZ, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének az elnökét; miért a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesületet tekinti alapító tagnak, s miért nem a sokkal patinásabb múltú és több családvédelmi munkát vállaló Nagycsaládosok Országos Egyesületét.

A választ talán megadja egy két évvel ezelőtti, 2003 decemberében kelt híradás, miszerint megalakult a Gyermek és Ifjúsági Konferencia, tehát egy olyan egyesülés, amelyet ez a törvényjavaslat is megnevez mint kedvezményezett civil szervezetet. 2003 decemberében, a konferencia alakuló ülésén 331 szervezet regisztráltatta magát, azonban közülük 53-an hamarosan távoztak az ülésről. Nem öten, nem tízen, hanem 53 szervezet. A távozók szerint a szervezők tendenciózusan kizárták a vezetésből azokat a szervezeteket, amelyek nem vállalták a kormányzati akarat propagálását. Az ülésen véleménydiktatúra volt, a szervezőkkel ellentétes véleményt megfogalmazni kívánóknak nem adtak szót. Miért éppen egy ilyen szervezetet tüntessen ki bizalmával a tisztelt Ház?

Befejezésül úgy vélem, rosszul előkészített, a minimális belpolitikai egyeztetést is nélkülöző törvénytervezet van most a tisztelt Ház előtt. A tervezet mellékletében felsorolt szervezetek legitimációja erősen megkérdőjelezhető, kiválasztásuk, összetételük pedig nem kis részben elfogadhatatlan. Erős kérdés, hogy módosító indítványokkal mennyiben javítható ez a törvénytervezet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Ékes József, független képviselő.

ÉKES JÓZSEF (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hasonlóképpen, mint ahogy Lezsák Sándor is megfogalmazta, tényleg el kell gondolkodni azon, hogy Magyarországon a kétkamarás parlamentet létrehozzuk-e vagy sem. Nekem mindig az jut eszembe, amikor ez év januárjában a miniszterelnök úr a négypárti frakció vezetőit, négy párt képviselőit a nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan egy olyan megbeszélésre invitálta, amikor a döntés szándéka az volt, hogy ezután a nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan folyamatosan egyeztetnek.

Lesz egy második lába is a tanácsok megalakításának, hiszen a vidékfejlesztési tanáccsal kapcsolatosan is van egy ilyen és ehhez hasonló szándék. Szeretném önöket arra kérni, hogy talán Szili Katalin elnök asszonyt kérdezzék már meg. Ezelőtt három évvel jómagam egy levélben indítványoztam, hogy a magyar parlament hozza létre a fenntartható fejlődés nagybizottságát, bízza meg a Magyar Tudományos Akadémiát a fenntartható fejlődés hosszú távú stratégiájának a kialakításával, hiszen regionális szervezetei is vannak a Tudományos Akadémiának, vonják be a térségi társulások azon civil szervezeteit, gazdasági társaságokat, mindazon szervezeteket, amelyek érdekeltek egy térségi társulási vagy regionális tanácsi vagy területfejlesztési vagy fenntartható fejlődési projekt hosszú távú kialakításában. Majd a Miniszterelnöki Hivatal, amikor a négypárti egyeztetés megvan, akkor az összes szaktárcára ossza le azon feladatokat, amelyek Magyarország hosszú távú stratégiájának szempontjából megoldásra érdemesek és szükségesek.

Én is úgy foglalok állást, ahogy Béki Gabriella és a többi képviselőtársam, hogy a parlamenti ciklus utolsó két hetében, tehát, amikor a parlament ülésezik, egy ilyen előterjesztést elfogadni, úgy érzem, hogy bűn és vétek. Bűn és vétek azért is, hiszen mindannyian tudjuk, a parlamenti patkó mind a négy pártja, a Nemzeti Fórum képviselőcsoportja is, hogy a következő kormányalakítás után sürgősen akár a közigazgatási reformot, akár a regionális területfejlesztési kérdéseket újra kell tárgyalni, hisz nem tudjuk, hogy mi lesz a megyék szerepe, nem tudjuk majd, hogy a regionális tanácsok választott testületté fognak alakulni vagy sem. Tehát most elfogadtatni egy olyan törvényt, amit, ha a kormányzati akarat az elmúlt négy éven keresztül következetesen képvisel, akkor ezt minden további nélkül, ahogy Béki Gabriella fogalmazott, megtehette volna, mert annyi testületet alakít maga körül, annyi szakértőt von be, amennyit nem szégyell, és amennyit nem akar. Hiszen erről szólt idáig a történés, hiszen nagyon sok képviselőnk volt, valamelyik területnek a szakértője, kormánybiztosa, a civil élet nagyon sok szereplője is mint szakértő fel lett kérve.

Erre mondok egy nagyon jó és eklatáns példát. Az egyik térségi társuláson belül most hoznak létre egy alapítványt, és annak az alapítványnak a kuratóriumában csak szocialisták vannak. Itt is felmerül a kérdés, hogy azon szervezetek, amelyek nevesítve vannak, valóban lefedik-e a magyar nemzet akaratát, képviseli-e minden érdekelt fél ebben a tanácsban a saját akaratát. Gondolok itt a megváltozott munkaképességűek 650 ezres seregére. Vajon részese-e ennek a gazdasági és szociális tanácsnak? Nemigen hiszem, hiszen az egyéb kormányzati egyeztetésekre sem igen hívják meg őket. Tehát ilyenkor valóban felmerül az emberben az a kérdés, hogy a parlamenti ciklus vége előtt érdemes-e és kell-e ilyen törvényt alkotni.

Ha ezt a törvényt a magyar parlament elfogadja, és 2006 májusában új kormánya alakul Magyarországnak, akkor egészen biztos, hogy a jelenlegi szereplők körei is változnak és változhatnak, nem politikai indíttatásból, hanem valóban ki kell akkor bővíteni azon szervezetekre is, amelyeket most alapvetően maga a törvényjavaslat és -tervezet is kizár.

Ezért nekem is az a javaslatom, és talán Baja Ferenc államtitkár urat is megkérném arra, hogy legyen kedves, forduljon Szili Katalin elnök asszonyhoz, és juttassa azt a levelet, amelyet valamikor 2003-ban ebben a kérdésben én magam próbáltam kezdeményezni - talán abban több a lehetőség, és a pozitív eredményessége is sokkal jobban mérhető, hiszen akkor a parlamenti pártok közösen, akár egy hosszú távú stratégia kialakításában, a fenntartható fejlődésben, nemzeti fejlesztési tervben, gazdasági stratégiában, szociális, kulturális, idegenforgalmi kérdésekben is sokkal egyszerűbben tudnak közös nevezőre jutni.

(22.10)

S ha visszagondolok a januári miniszterelnöki ígéretre, miszerint a nemzeti fejlesztési tervet a négy parlamenti párt közösen fogja majd megalkotni, akkor körülbelül ugyanaz a sors vár erre is, mint a miniszterelnök úr januári kijelentésére.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársam nem jelezte felszólalási szándékát, megkérdezem Baja Ferenc államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Baja Ferenc: Igen.) Államtitkár úr jelzi, hogy igen. Megadom a szót.

DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy dolgot szeretnék világosan kijelenteni - Vasvári Éva képviselő asszony nincs már ugyan a teremben, de az ő felszólalásához kötődik ez a kijelentés -: nem kell lega-lizálni semmit. A Ház számára legyen világos, hogy ez a tanács ma is jogszerűen működik, legalizációs célja nincs a kormánynak azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot benyújtotta. A kormánynak az a célja, hogy megfeleljen a Gazdasági és Szociális Tanács 2005. december 1-jei plenáris ülésén megtárgyaltaknak, nevezetesen ha ez a tanács, amely a kormánynak partnere - és a partnerségnek mindig két szereplője van -, elfogad egy javaslatot, elfogad egy együttműködést, akkor azt a parlament elé terjessze. A kormánynak tehát az a szándéka, hogy megfeleljen a vele való együttműködő szervezetek igényeinek, és a törvényjavaslatot a parlament elé terjessze.

Nagyon örültem annak, hogy lényegét tekintve, a szándékot illetően - amelyik tehát az együttműködést jeleníti meg - érdemi vita igazából nem volt. A forma kérdésében van vita, ez nyilvánvaló, és van vita a melléklet tekintetében is. A kormány pontosan a partnerszervezetével való megállapodás alapján alakította ki azt, hogy egy törvényjavaslat keretei között látta a tanács olyannak, hogy ez a bizonyos politikamentesség megjeleníthető, ebben több garanciát látott, ezért is terjeszti a parlament elé. S nyilvánvalóan nyitott módosító javaslatokra, amelyek keretei között a mellékletben lévő szervezetek átalakíthatók.

Azt kérem, hogy elnök úr ezekkel együtt zárja le az általános vitát. Nyilvánvalóan igyekszünk megfontolni mindazokat a javaslatokat, amelyeket a képviselő urak tettek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/19082. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Nagy Sándor államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.




Felszólalások:   236-268   268-288   288-325      Ülésnap adatai