Készült: 2020.04.05.22:52:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

163. ülésnap (2004.09.13.), 273. felszólalás
Felszólaló Herbály Imre (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:42


Felszólalások:  Előző  273  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1996. évi LV. törvény rendezte a vadászattal, a vadgazdálkodással és a vad védelmével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket; a vadászati jog alapja a föld tulajdonjoga, a vad az állam tulajdona, a vad, a vadkár fogalmának viszonyát, a vadászati eszközök és módok szabályozását. A következő évek az uniós ráhangolás jegyében teltek el.

A mostani törvénymódosítás apropóját, mint ahogy képviselőtársaim is mondták, az Alkotmánybíróság 64/2003. (XII.18.) számú határozata adta, és természetesen azok a társadalmi, szakmai igények is, amelyek időközben kialakultak. Nagy kérdés, hogy érdemes-e toldozgatni-foldozgatni a '96. évi LV. törvényt. Netán jobb lenne egy teljesen új törvényt megalkotni? Úgy gondolom, hogy mivel az 1996. évben az akkori társadalmi-gazdasági, sőt vadászatszakmai követelmények miatt már nem lehetett a törvényt halogatni, főleg a föld magántulajdonba kerülésének okán, a társadalom - benne a sok tízezres vadásztársadalom - igényeinek megfelelő törvényt kellett hozni. Ez sikerült is.

Ezt a folyamatot sajátos eszközeikkel segítették a vadászat nemzetközi szervezetei: a CIC, a FACE és így tovább. Sőt, 1999-ben a CIC Magyarországra helyezte a központját. Az egyesületi alapon működő vadásztársaságok színesebbé váltak, létrejöttek a társas vadászati tulajdonközösségek, gomba módra szaporodtak a vadaskertek, létrejöttek az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek privatizációja, csődje, felszámolása után az előző időszakban megszokottnál lényegesen kisebb üzemű vadászterületek. Aztán jöttek a feszültségek, a pénzügyi problémák, a közúti balesetekből eredő viták, a társaságok erkölcsi válsága. De nem akarom ezekkel a tisztelt Házat untatni, sőt az uniós igényből fakadó változásokról sem kívánok szólni.

A mostani változás apropójáról egy kicsit hosszabban. A kifogásra adott válasszal a vadászati, állat- és humán-egészségügyi szakma egyetért, de valószínű, sőt biztos, hogy az állatvédők és azok az embertársaink, akik csak a lövés hangját hallják, illetve az ennek nyomán keletkező sajtóvisszhangból értesülnek a bosszantó, minket, lelkiismeretes vadászokat is őszintén felháborító esetekről, még ezt sem tartják elfogadhatónak. Velük meg kell találnunk a kellő hangot, és keresni a párbeszédet, mint ahogy Ékes képviselőtársam is mondta. Ennek során rá kell mutatnunk, hogy ezek az éhező, elvadult, számkivetett állatok nemcsak a vadon élő, nagy értéket képviselő állatokat, de háziállatainkat és magát az embert is veszélyeztetik.

E helyről is kérem az állatvédőket, bízzanak bennünk, becsületes vadászokban, de ítéljék el az állataikat eldobó, embertelen gazdákat, és segítsenek minket az állatvédelmi törvény olyan végrehajtható változatra történő átalakításában, módosításában, amely megakadályozza a mostani áldatlan helyzet kialakulását. Képviselőtársaimat pedig arra kérem, támogassák az előttünk álló törvény ez irányú bekezdését.

Fontos eleme a módosításnak, hogy pontosítani kívánja az erdészeti, természetvédelmi és a vadászati hatóság közötti működési szabályokat. Én, ellentétben a képviselőtársam által elmondottakkal, ezt a szabálymódosítást tisztázó, feszültségcsökkentő, bizalomnövelő módosításnak tartom, ami a szakmák közötti bizalmat, együttműködést erősítheti. Jelentős, de nem túl terjedelmes bekezdés szabályozza a földtulajdonosi vadászati közösségek esetleges bekövetkező problémáinak kezelését. Ezeknek a támogatását szintén kérem képviselőtársaimtól.

A vadgazdálkodási bírság, a vadvédelmi bírság díjainak emelése a vadgazdálkodás feltételeinek javítását, az utóbbi az orv- és szakszerűtlen vadászat megelőzését, mondhatni azt is, az elrettentést szolgálja. A bizottsági szakaszban, de a vadászati és erdészeti szakemberekkel folytatott eszmecsere során a még szigorúbb szankcionálás javaslata is felvetődött.

Fontosak azok a módosítási javaslatok, amelyek tisztázzák az engedélyezett vadászati módokat és eszközöket. Különösen fontos - és ki is emelném - a jogosulatlan vadászat fogalmának a tisztázása. Ezek a módosítások tisztább helyzetértékelést, a pontosítást szolgálják. Köztudott, bár ezt mi, vadászok nem mindig érezzük erdő- és mezőjárásaink során, hogy nagyvadállományunk, a vaddisznó, a szarvas létszáma jelentősen megnövekedett. Ezért az adott vadászterület, vadgazdálkodási egység vadállománya, vadeltartó képessége, nem pedig központilag megadott lelövési létszámkontingens kell hogy szabályozza a vadgazdálkodást.

Több vitát váltott ki és nem volt egyértelmű támogatottsága sem a szakmában, sem a bizottsági ülésen a törvényjavaslat 16. §-ának, amely lehetővé teszi nemcsak az elejtés helye szerinti illetékes vadászati hatóságnál a trófeabírálatot, hanem engedélyezi ennek az aktusnak a lakóhely szerinti illetékes hatóságnál az elvégzését. A támogatottságban, a módosítás elvetésében nagy a szórás. A támogatók azért támogatják a lakóhely szerinti bírálat engedélyezését, mert úgy gondolják, hogy az elejtő általában az elejtés idejére már előre kifizeti a trófea árát, tehát jogosan viszi magával a saját tulajdonát, s bíráltatja el azt a lakóhely szerint illetékes hatósággal. Ők nem számolnak a trófea tulajdonságait, a populáció genetikai értékét jobban ismerő, a fenntartásában érdekelt helyiek ellenérdekeltségével, sőt azzal sem, hogy bizonyos nagy értékű trófeák útjának dokumentálása, végigkísérése az elejtés helyétől az elbírálásig csak átgondolt, a legkorszerűbb adminisztrációs formákkal lehetséges.

(20.20)

Erre fel kell készülni. Ezért a 16. § halasztott hatályba léptetésének a megfontolását is javasoljuk. Így a törvénymódosítás jó szándéka és a felkészülési időt kívánók akarata is érvényesülhet.

Ezen gondolatok jegyében javaslom tisztelt képviselőtársaimnak a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  273  Következő    Ülésnap adatai