Felszólalás adatai

"Helyzet van, és ráadásul fokozódik. Addig figyeljünk oda, míg nem késő.

Helyzet van! Amit felnőtt társadalmunk tesz a fiatalokkal, a gyermekekkel szemben, az az ifjúság elleni bűntett. És meg is lesz a büntetés, amikor majd nekik kell eltartani minket.

A mai fiatalok túlnyomó többsége fizikailag gyenge, és egészségtelenül él, és sok egészségtelenül is gondolkodik. Erről viszont mi tehetünk, mert mi neveljük így őket. De nézzük, mi vezetett idáig. Az átkosban elvették tőlük Istent, a vallást, a tízparancsolatot. Ez még akkor is mindenképpen jóra nevelt, ha nem vagyunk vallásosak. De annyi eszük volt, hogy adták helyette Abrasszimov úttörőt, Timurt és csapatát, a kisdobosok, úttörők pontjait, és ez még akkor is jóra nevelt, ha nem vagyunk kommunisták. Nem utolsósorban adtak sportbálványokat, akikre érdemes volt hasonlítani. Mi több, megadták a lehetőséget mindenkinek az ingyen sportolásra, versenyzésre. Ez kitörési lehetőség volt még a legszegényebb családok gyermekeinek is. Az iskola után sportoltunk, csavarogtunk, játszottunk, boldogok voltunk.

Mi van ma? A kétéves gyermeket reggel a bilin már zaklatják, hogy siessen, mert lekésik a buszt, és anyát kirúgják, ha elkésik. Aztán bevágják az oviba, suliba, ahol fegyelmezik őket - természetesen ez régen is így volt -, amikor hazamennek, kuss van, mert apa fáradt, anya fáradt. Aztán csodálkozunk, ha a gyermek hiperaktív. Mondjuk, ha én hiperaktív voltam, az apám pofán vágott, én meg egy hétig tudtam a jó nevelést, de ma teletömik a gyermeket gyógyszerrel, és ez nagyságrendekkel ártalmasabb, mint Makarenko pofonja. Ez a gyermek felnőttkorában is nyugtatón és antidepresszánson fog élni, ahelyett, hogy aktív pihenéssel próbálkozna. Ül a pulya a tévé előtt, és nézi a Való Világot, példaképként kapja a kibukott pornószínésznőket, a bagózó, vedelő, ilyen-olyan szexuálisan eltévelyedetteket, Fekete Pákót és társaikat, sorolhatnám a listát. Mindent megtanulhat, ami helytelen, mert ma ez a trendi.

Nincsenek igazi ifjúsági szervezetek, ahol jóra nevelnék őket. Marad a sport, amiről tudjuk egy amerikai egyetemi tanulmányból, hogy minden ráköltött forintot duplán hoz vissza az egészség területén, és még nevel is. Az viszont sok család számára megfizethetetlen. A sportszerek drágák. Ma már minden egyesület kemény tagdíjat szed, mert nem tud megélni.

(0.50)

A szülők kocsival szállítják a versenyekre a gyerekeket, mert másképp nem megy. Már a sportorvosi vizsgálat is pénzbe kerül, megjegyzem, a kábítószeres diszkópatkányok gyógyítása ingyenes és többe is van. Így marad a csavargás, ami ezzel jár hosszú távon.

Jön a statisztika, hogy ennyit költünk sportra. De ebben benne van a futballmeccsek biztosítása is, amiből egy átlag kis egyesület egy életen át sportolhatna ingyen. Benne van az is, hogy egyesek méltatlanul kiemelt fizetéseket kapnak a sportpénzből, míg mások ingyen tartanak edzéseket. Vannak olyan sportágak, ahol többen élnek jól a sleppből, mint a versenyzők. A nagyokat, a profikat már tartsa el a szponzor, ha megérdemlik. Az odáig tartó utat kéne egyengetni.

Jó volna, ha a döntéshozók ezekre a dolgokra is reagálnának, amikor a sporttámogatásokról döntenek. Mert ez igazából nem támogatás, hanem befektetés a jövőbe. Tegyék lehetővé, hogy olcsóbb legyen a gyermekek sportolása, hogy legyenek igazi példaképek, akikre utódaink felnézhetnek. Akkor egészséges nemzedék nő fel, és lesz, aki eltartson bennünket vénségünkre.

Még egy utógondolat: "Ha a felsőoktatásban cél, hogy legyen önfinanszírozó, talán a profi foci is lehetne az." Ezt üzente nekünk Miló András kungfumester, edző.

Köszönöm a figyelmet.