Készült: 2020.10.28.06:29:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

275. ülésnap (2005.12.01.), 2. felszólalás
Felszólaló Kiss Péter (MSZP)
Beosztás a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 36:07


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2005 áprilisában indította el a száz lépés programját. A program keretében folyamatosan hirdettük meg azokat a programcsomagokat, amelyek az örökölt társadalmi igazságtalanságok megszüntetését, a vállalkozások előtt álló akadályok lebontását, a versenyképes, biztonságos és gyarapodó Magyarország megteremtését célozzák. Nekiláttunk közös javaink ésszerűbb, igazságosabb elosztásának, az adócsökkentésnek, az egészségügy korszerűsítésének, a foglalkoztatás bővítésének, a családtámogatás átalakításának, a nyugdíjak felzárkóztatásának, a lakótelepen élők életkörülményei javításához szükséges lépéseknek. Látható módon dinamizálta a közéletet ez a kezdeményezés, és komoly társadalmi támogatást kaptunk, hiszen végre 15 év után a politika a hétköznapokról, az emberek életéről szól, s nem fordítva: az emberek élete, a hétköznapok a politikáról, és ez önmagában is jó irányba tematizálta a magyar közéletet.

Az elmúlt fél évben összesen 110 lépésről döntöttünk, de nem csak a szavak szintjén: gyorsan és határozottan meg is kezdtük ezek megvalósítását, meghoztuk a szükséges döntéseket, benyújtottuk a megfelelő jogszabályokat. A 110 lépés közel felénél a kormány és a parlament már döntött, a munkát elindítottuk. További 43 lépés esetében a kormány már döntött, a szükséges törvénymódosító javaslatokat be is nyújtottuk az Országgyűlésnek, így 2006. január 1-jével ezek is hatályba léphetnek.

Eljött az idő tehát, hogy készítsünk egy rövid számvetést, hol is tartunk. A kormány nevében 2005. november 11-én jelentést nyújtottam be az Országgyűlésnek a száz lépés program jelenlegi állásáról, mivel fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés részleteiben megismerje, megvitassa az eddigi intézkedéseket, és javaslataival - mivel a programot nem tekintjük lezártnak - hozzájáruljon a további lépések kialakításához.

Természetesen már a program megfogalmazásakor, 2005 tavaszán szembenéztünk azzal a dilemmával, hogy a korábbi közéleti kultúrában kialakult szokásoknak megfelelően egy vagy két kiválasztott területen indítsunk-e el újabb reformokat, vagy pedig egyidejűleg ható sok lépéssel érjük el a minőségi változásokat. Azt látjuk, hogy a száz lépés program eddigi tapasztalatai bizonyítékot mutatnak arra, hogy lépésről lépésre, egymással összehangolt, összefüggő lépések hatásaként képesek vagyunk minőségi változásokat elérni. Ezért nem fordulunk vissza, ezért folytatjuk a száz lépés politikáját, egyre mélyülő és jelentősebb, minőségi változásokat kezdeményezve azokon a területeken, amelyek a hétköznapokat jelentik az emberek számára.

Tisztelt Ház! Megkezdtük az egészségügyi ellátási és biztosítási rendszer korszerűsítését, amelynek alapvető célja, hogy azonos, magas színvonalú legyen az ellátás az ország bármely pontján; megindítottuk azokat a változásokat, amelyek színvonalasabbá teszik a gyógyítást, javítják az ellátás minőségét, tisztább és átláthatóbb viszonyokat teremtenek az egészségügyben, egyenlőbb hozzáférést, vagyis több egészséget és nagyobb igazságosságot biztosítanak az emberek számára. A szűrővizsgálatok további kiterjesztésével folytatjuk a nemzeti rákellenes programot és az onkológiai centrumok korszerűsítését is. Folytatódik a sürgősségi betegellátás országos hálózatának kiépítése, hogy az orvosi segítség mindenhol 15 percen belül megérkezzen. Ennek érdekében új sürgősségi osztályok jönnek létre, a jövő év végéig öt új mentőhelikopter áll szolgálatba, a mentőszolgálat új állomásokkal gazdagodik, a mentőgépkocsi-progam keretén belül további 120 új mentőkocsival gyarapszik a hálózat. Külön praxisalap létrehozásával segítjük, hogy sehol se maradjanak ellátatlanul betegek. Folytatódik a kórházak és egészségügyi intézmények korszerűsítése, ennek keretében 2006-ban 12 kórház és rendelőintézet átfogó rekonstrukciója kezdődik meg.

Tisztelt Ház! Az egészségügy látszólag a kötelező biztosítás elvén működik ma: kötelezően előírt mértékű járulékot fizet mindenki, akinek van jövedelme, elsősorban munkajövedelme, amiért táppénzt és egészségügyi szolgáltatást kap, másoknak pedig - gyermekeknek, nyugdíjasoknak, szociális vagy munkanélküli-ellátásban részesülőknek - állampolgári jogon jár mindez. A szabályozást így vagy úgy megkerülve azonban azok is megkapják az orvosi ellátást és gyógyszertámogatást, akik bár aktív korúak és rendelkeznek valamilyen jövedelemmel, nem fizetnek járulékot, mivel a gazdaság szürke- vagy feketezónájában dolgoznak. Mindezek alapján döntöttünk úgy, hogy megtesszük az első lépéseket az egészségügyi rendszer biztosításalapúvá alakításához. Tudniuk kell, hogy ma az ország 10 millió lakójából kevesebb mint 4 milliónak van biztosítása, és hozzávetőleg mintegy félmillió olyan ember van, aki ma aktív, minden bizonnyal van munkája, nem nyugdíjas, nem gyermek, nem munkanélküli, nem részesül szociális ellátásban, hanem dolgozik, de nem fizet járulékot, ma helyettük is a többiek fizetnek - ezen akarunk változtatni.

Az egészségüggyel összefüggő lépések egy részének megvalósítása természetesen hosszabb folyamatot jelent, de ez nemcsak egy perspektívát nyújt, nemcsak egy hosszú távú előrejelzést jelent, hanem elkötelezettséget is, hiszen a lépések egy jelentős sorával már beléptünk az egészségügy reformjának előszobájába, a szükséges jogszabály-módosítások már megtörténtek, az intézkedések egy része már hatályba is lépett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az intézkedések sorát hoztuk a legális foglalkoztatás, az álláskeresés lehetőségeinek a bővítésére, harcot indítottunk a feketemunka ellen a fekete- és szürkefoglalkoztatás visszaszorítására. A dolgozó embereket kemény munkájuk után nemcsak a napi megélhetést biztosító bér, de a társadalombiztosítás nyújtotta szociális biztonság is megilleti betegségük, a gyermekvállalásuk idején és idős korukban. Ősszel átfogó jelentést készítettünk a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló további lépésekről. Tudjuk, hosszú évek mulasztásait nem lehet egy csapásra pótolni, de lépések sorozatával megindítottuk azokat a változásokat, amelyek érdekeltséget, lehetőséget és esélyt teremtenek a munkavégzésre, a passzív segélyezés helyett az aktív álláskereséshez nyújtanak támogatást, érvényt szereznek a munkaügyi szabályoknak, és büntetik azok megsértőit, bezárják az adóelkerülés kiskapuit.

Sok dolog már most is működik ebből a lépéssorból, ha kell tételesen, hát nézzünk néhányat!

(9.10)

A közmunkaprogramra 355 pályázat érkezett, ebből 353 sikeres, összesen 1024 települést érintően 25 ezer fő állhat e program keretében munkába. Az egyéb közfoglalkoztatási programokkal együtt akár 34-35 ezer, ma munkanélküli számára államilag támogatott közfoglalkoztatást, hasznos munkát tudunk segély helyett teremteni.

A miniszterelnök november 15-én adta át az ötezredik Start-kártyát. Hetente átlagosan mintegy ezer kártyát váltanak ki, és most azzal számolunk, hogy a program mintegy 45-46 ezer fő pályakezdő fiatalnak ad lehetőséget munkatapasztalat szerzésére, nekik megkönnyíti az első munkahely megszerzését.

Látjuk, az intézkedések következményeképpen ugrásszerűen növekszik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás. Szeptember végéig közel 220 ezer munkavállalói könyvet váltottak ki Magyarországon, és hogy összehasonlítást tudjunk tenni, ez 2004-ben, tehát a megelőző évben egész évben nem érte el a 135 ezret. Ilyen értelemben arra számítunk, hogy lényegében egy év alatt megduplázzuk az alkalmi munkavállalásban immáron szabályosan és biztosítotti ellátással résztvevők körét. Mindennek köszönhetően ugyancsak erőteljes növekedésnek indult az eladott közteherjegyek értéke is. Szeptember végére ez már meghaladta az 1 milliárd forintot, míg ez 2004 egészében 700 millió forint volt.

Tisztelt Ház! Az elmúlt években a családi pótlék emelésével a legnehezebb helyzetben lévő gyermekek ingyenes tankönyvellátásának, ingyenes és kedvezményes étkezésének biztosításával sokat tettünk a nehéz helyzetben lévőkért, de sokaknak ez sem jelentett megoldást. A társadalom igazságérzetével összhangban ezért átalakítjuk a ma döntően három elemből álló családtámogatás rendszerét, a családi pótlék, a családi adókedvezmény és a gyermeknevelési támogatás elemeiből álló családtámogatási rendszert. A három támogatási formából a családi adókedvezmény fenntartása kérdőjelezhető meg leginkább, hiszen ez ma azokat támogatja, akiknek magas a jövedelmük, és semmit vagy csak nagyon keveset ad a kisjövedelműeknek.

Változtatni kell, mert éppen a rászorulókat, a kis és közepes jövedelműeket kell támogatnunk. A kormány a lassú korrekciók helyett ezért határozott lépésre szánta el magát. Alapvetően változtatjuk meg a családtámogatás rendszerét, átláthatóbb és igazságosabb támogatást nyújtunk a rendszer átalakításával, az adókedvezmény megszüntetésével. A több gyermeket nevelő családoknál megmarad az adókedvezmény, és valamennyi gyermeket nevelő családnál lényegesen növekszik a családi pótlék összege. Ezzel elérjük azt, hogy azok, akik maguk is erőfeszítéseket tesznek, akik maguk is dolgoznak, abban lesznek érdekeltek, hogy ezt az erőfeszítést fokozva a családi támogatással, a megnövekedett családi támogatásokkal együtt teremtsék meg családjuk új egzisztenciáját, neveljék gyermekeiket.

Az új alapokra helyezett családtámogatási rendszerben a jövőben többlettámogatást tehát azok kapnak, akiknek erre anyagi helyzetük miatt indokoltan szükségük van, az új családi segélyezési rendszer éppen ennek érdekében ezt egészíti ki. Ez a rendszer biztonságosabb, az eltartottak számát jobban figyelembe vevő, magasabb ellátást fog majd biztosítani, továbbá minden munkanélkülit arra ösztönöz, hogy önmaga is törekedjen munkát találni.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2006-ban megkezdjük annak az ötéves adócsökkentési programnak a megvalósítását, amelynek keretében jelentősen csökkentjük a vállalkozások, az állampolgárok, a családok adóterheit. Több pénz marad a vállalkozásoknál, amit fejlesztésre, munkahelyteremtésre fordítanak, és több pénz marad az embereknél, hogy bérükből, nyugdíjukból többet fordíthassanak családjukra, és kevesebbet fizessenek be adó formájában. A legnagyobb hatása a hazai lakosságra az intézkedések közül az áfa csökkentésének van, ez mindenkit érint, aki naponta vásárol. A másik igazán nagy lépés az iparűzési adó megszüntetése lesz 2008-ban, illetve 2007-től két lépcsőben a társadalombiztosítási járulék 3, illetve 2 százalékpontos csökkentése. Ez minden hazai és Magyarországon működő vállalkozást érint.

A vállalkozók bérterheinek mérséklésével is ösztönözzük a munkahelyek számának bővülését tehát. A személyi jövedelemadó-terhek mérséklése mellett az idén novembertől 1950 forintra csökkent a tételes egészségügyi hozzájárulás összege, majd 2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. Mind a társasági adóban, mind az iparűzési adóban számos kedvezményt kapnak a foglalkoztatottak számát bővítő vállalkozások. 2005-től a létszámukat bővítő mikrovállalkozások a minimálbér éves összegével csökkenthetik az adóalapjukat, és valamennyi létszámát növelő vállalkozás többletfoglalkoztatottanként 1 millió forinttal csökkentheti az iparűzésiadó-alapját.

Az általános forgalmi adó felső kulcsának csökkentésével a legtöbb termék adótartalma mérséklődik, amely révén a lakosság számára az árak csökkenése, a vállalatok számára a versenyképesség javulása várható. A lakosság fogyasztásának több mint felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árát az áfa csökkentése 4 százalékkal mérsékli. Az árcsökkentés érinti többek között a villanyáramot, az élelmiszerek közel harmadát, a lakásárakat, az építőipari szolgáltatások árait, a tartós fogyasztási cikkeket, a lakás berendezését, a háztartási felszereléseket, a mosó-, tisztítószereket, a testápolási termékeket, a telefon- és távközlési díjakat többek között. A változtatások eredményeképpen 218 milliárddal kevesebb adót von el az állam a gazdaság szereplőitől és a lakosságtól.

A fix összegű egészségügyi hozzájárulás megszüntetése: 2005 novemberében a 3450 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást először 1950 forintra, majd 2006 novemberétől nulla forintra csökkenti, tehát megszünteti. Az intézkedés minden járulékfizetőt érint, mintegy 3,7 millió embert érint kedvezően, az intézkedés hatására a munkáltatóknak körülbelül 66 milliárd forinttal kevesebb járulékot kell befizetniük. Tudjuk jól, hogy ezek azok a vállalkozások, amelyeknél ez a fajta fix költség, különösen a kis- és középvállalkozások esetében ennek a fix költségnek a hiánya önmagában is versenyképességet javít, de javítja a foglalkoztathatóság bővítésének körülményeit.

A nyugdíjak elmúlt évtizedekben kialakult igazságtalanságainak enyhítésére olyan ötéves programot dolgoztunk ki, amely a törvény szerint járó nyugdíjemelésen felül mintegy 7 százalékos többletemeléssel jelentősen hozzájárul a nyugdíjak felzárkóztatásához is. A program öt év alatt 100-105 milliárd forinttal, a nyugdíjasok túlnyomó többségét érintő többlet nyugdíjemeléssel igazságosabbá teszi a nyugdíjarányokat és biztonságosabbá több millió idős ember életét. Az elmúlt években sokat törlesztettünk a nyugdíjasokkal szembeni adósságból. A 2002. novemberi 1 százalékos nyugdíjemeléssel és a négy naptári évvel számolva 23,2 százalékkal nőtt együtt a nyugdíjak vásárlóereje, bevezettük a 13. havi nyugdíjat, 50 százalékkal emeltük a saját jogú nyugdíj mellett özvegyi nyugdíjra jogosultak özvegyi nyugdíját, a nehéz helyzetben lévők most ismét kérhetik nyugdíjuk méltányossági emelését.

(9.20)

A nyugdíjjogosultságot nem szerzett agrárgazdálkodók számára a biztos megélhetés érdekében 2006 januárjától 10 ezer gazdálkodó vehet igénybe korábbi nyugdíjazási lehetőséget.

Tartozunk azonban még az elmúlt évtizedekben a nyugdíjas-társadalmon belül felhalmozott feszültségek enyhítésével, mert igazságtalan, hogy ma azonos jövedelemmel, szolgálati idővel nyugdíjba ment időskorúak nyugdíja pusztán azért eltérő, mert más és más szabályok szerint állapították meg nyugdíjukat. Igazságtalan, hogy a rokkantnyugdíjak összege alig veszi figyelembe, hogy az adott életkorig mennyi lehetett a ledolgozott évek száma. És igazságtalan lenne az is, ha a saját jogú ellátással is rendelkező özvegyi nyugdíj emelését követően nem javítanánk azoknak az özvegyeknek a helyzetén, akiknek nincs más jövedelmük, mint elhunyt élettársuk nyugdíjának 50 százaléka. Ezért az ötéves nyugdíjprogram első lépései a legnehezebb élethelyzetben lévők, az alacsony összegű özvegyi nyugdíjban részesülők vagy már nagyon idős emberek életkörülményeit javítják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Korszerűsítjük az oktatás teljes rendszerét, hogy gyermekeink piacképes tudással hagyhassák el az iskolát. Új ösztöndíjprogram, iskola-korszerűsítések, a kistérségi összefogás ösztönzése, a megkülönböztetés elleni fellépés együttesen szolgálja a közoktatás színvonalának javítását, az esélykülönbségek mérséklését.

Az Európai Unióban Magyarországon van a legnagyobb különbség az alacsony és magas iskolai végzettségűek keresete között, és a magyar iskolarendszer bizony nem csupán újratermeli, hanem növeli is a társadalmi különbségeket. Ez utóbbit jól mutatja, hogy míg a diplomás szülők gyermekeinek kétharmada ma is diplomát szerez, addig az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeinél ez az arány alig éri el a 20 százalékot; míg a nem roma fiatalok 70 százaléka érettségihez jut, addig a roma fiatalok körében a 10 százalékot sem éri el ez az arány. A roma gyermekeknek ötvenszer kisebb az esélyük a felsőfokú végzettség megszerzésére, mint nem roma társaiknak.

Az elmúlt években nagy lépéseket tettünk annak érdekében, hogy minél több fiatal vehessen jó startot az életben, most az esélykülönbségek mérséklésén a sor. A gyermekek esélykülönbségeinek csökkentése érdekében korszerűsítjük az oktatás teljes rendszerét; új ösztöndíjprogramot indítottunk, amely esélyt kíván teremteni a hátrányos helyzetű fiatalok tehetségének kibontakoztatására az általános iskolákban, a szakiskolákban, a középiskolákban és a felsőoktatásban. 2006-tól minden szakiskolában előkészítő képzés indul azon fiatalok számára, akik nem tudták eredményesen befejezni az általános iskolát.

Néha bizony egészen kevésen múlik, hogy egy gyerek sikeres lesz vagy menthetetlenül leszakad. Ezért azt akarjuk, hogy minden gyerek egyenlő eséllyel álljon oda a rajtvonalhoz, egyforma eséllyel indulhasson az életben, hogy az oktatási rendszer ne termelje újra a társadalmi egyenlőtlenségeket, hogy ne a földrajzi helyzet vagy az anyagi háttér, hanem a tudás és a tehetség határozza meg, hogy meddig juthat a fiatal. Ezért programot fogadtunk el a szakképzés korszerűsítésére is, hogy a fiatalok a munkaerőpiac változó igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes, magas színvonalú tudással hagyják el az iskolát, és felnőttkorban is legyen lehetőség új szakma elsajátítására. Arra törekszünk, hogy Magyarország a jövőben már ne az olcsó, hanem a jól képzett munkaerő miatt legyen vonzó befektetési célpontja a világnak.

A magyar gazdaság versenyképességének javításához nélkülözhetetlen a szakképzés színvonalának javítása, új alapokra helyezése. A jelenlegi rendszer diszfunkcionális; a hazai cégek 90 ezer üres állásra nem találnak megfelelő magyar munkavállalót, miközben mintegy 60 ezer munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi dolgozót foglalkoztatnak. 1989-ben míg a tizenévesek 45 százaléka választotta a szakmunkásképzést, addig ma már csak 20 százalékuk szerez szakiskolai szakképzésben kétkezi szakmát, miközben sok szakmában tapasztaljuk a szakemberhiányt. Az ok a hazai szakképzési rendszerben keresendő, amelynek legnagyobb hibája éppen az, hogy Magyarországon egyszerre van alul- és túlképzés, vagyis miközben néhány szakmában fölöslegesen sok szakembert képeznek, addig más szakmákból kifejezetten hiány van. Ezért a szakképzés egész rendszerét úgy alakítja át a kormány, hogy igazodjon a munkaerő-piaci igényekhez.

A száz lépés szakképzéssel kapcsolatos programpontjai abból indulnak ki, hogy a munka nem szerencse dolga, hanem mindenkinek joga. A szakképzési rendszer megújításával mindenki visszakaphatja a jogot, hogy olyan szakmája legyen, amiből tisztességesen megélhet. Azt szeretnénk, hogy a fiatalok ne az utcán kezdjék a pályájukat, azt szeretnénk, ha felnőttkorban is továbbképzéssel konvertálható tudásra tennének szert. Ezért nem halaszthatók azok az intézkedések, amelyekkel emeljük a szakképzés színvonalát, támogatjuk a hiányszakmák oktatását, megerősítjük a munkaerőpiac és a szakiskolák kapcsolatát, megerősítjük a munkaerőpiac és a felnőttképzés kapcsolatát. Minden szakiskolában előkészítő képzést indítunk az alapfokú iskolai képzettséget megszerezni nem tudó fiatalok számára, hogy ne rekesztődjenek ki a munkaerőpiacról. Az Útravaló-program keretében mintegy 2000 fiatal kap ösztöndíjat, hogy elsajátíthassa a szakmai tudást. 22 térségi integrált szakképző központ jön létre, részben magyar, részben európai forrásokból. A szakképző központokban magas színvonalú, jól felszerelt szaktantermekben és műhelyekben, a legjobb szaktanárok közreműködésével folyhat majd így az oktatás.

Az Országos Képzési Jegyzék mintegy 800 szakmából álló jegyzékét a felére csökkentve integráltabb, a munkaerőpiac igényeinek jobban megfelelő szakmastruktúra jön létre, természetesen úgy, hogy bevonjuk az elméleti és gyakorlati szakértőket a lista kialakításába. 20 százalékkal kívánjuk növelni a tanulószerződéses fiatalok számát; ezzel lehet garantálni, hogy a gyakorlati munkahelyeken életszerűbb képzési körülmények között készüljenek a szakmára, ezzel lehet garantálni, hogy legyen belépőjük a munkaerőpiacra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Intézkedések sora szolgálja, hogy a magyar mezőgazdaság állja a versenyt az Unió piacán, a magyar gazdák nyertesei lehessenek az uniós csatlakozásnak. Ennek érdekében 2006-ban jelentősen, 22 százalékkal nő az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege. A 400 milliárdra emelkedő agrártámogatásból növekvő arányt tesz ki az Unió alapjaiból érkező támogatás, amit hazai forrásból 161 milliárd forint egészít ki. Jövőre a támogatások egy termelőre jutó éves összege eléri a 2 millió forintot.

A száz lépés program mezőgazdasági részének alapvető célja, hogy gyors, valamint hosszabb távra szóló intézkedésekkel javítsa a hazai agrártermékek piacrajutási esélyeit, termelési biztonságot teremtsen a termelő számára, könnyítést adjon a felesleges szigorral meghozott jogszabályokban, növelje a mezőgazdasági termelés jövedelembiztonságát, összességében állítsa helyre a növénytermesztés és az állattenyésztés között megbomlott összhangot.

Az intézkedések egyik legfontosabb csoportja a termőföld használatával függ össze. A kormány benyújtotta a termőföldről szóló jogszabályok szükséges módosítását, hogy az állattartók földellátottsága javulhasson. Ugyancsak kezdeményezést tettünk a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítására, amely megteremti a lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok számára ingyenesen biztosítsunk földterületet közhasznú tevékenységük bővítéséhez. Ez kiemelt támogatást jelent természetesen az önkormányzatoknak, hogy a helyi igényekhez igazodó fejlesztések, munkahelyteremtő beruházások esetén külön kezdeményezéseket is tehessenek. Másrészt az önkormányzatok termőföldhöz juthatnak, amelyet a szociálisan rászoruló, földet művelni akaró és képes emberek számára gazdálkodásra átadhatnak. Ösztönözzük a birtokkoncentrációt szolgáló termőföld vásárlását, amelyhez kamattámogatás vehető igénybe.

 

(9.30)

 

Külön gondot fordítunk arra, hogy a kis- és családi gazdálkodók igénybe vehessék legalább a hitel egyharmadát. Folytatjuk a “termőföldet életjáradékértö programot, meghirdetjük ennek negyedik ütemét is, ezáltal továbbra is lehetőséget biztosítunk a többnyire apró birtokokat művelő idős földtulajdonosok számára arra, hogy megszűnjék számukra a birtokukban lévő földművelési kényszer, egyúttal életjáradékkal egészíthessék ki időskori jövedelmüket.

A mezőgazdasági termelés biztonságának javítására a kormány kidolgozta a mezőgazdaságot ért elemi károk enyhítésének új rendszerét, melynek az a lényege, hogy az állam a termelői befizetésekkel azonos összegű költségvetési támogatást nyújt a nem vagy csak túlzott díjjal biztosítható káresemények bekövetkezése esetén. Több intézkedés született és születik a megbomlott mezőgazdasági termelési szerkezet, azaz az állattenyésztés és növénytermesztés közötti helyes arányok visszaállítása érdekében; ezek közé tartozik az energetikai növénytermesztés támogatása, mely nemcsak mezőgazdasági szempontból hasznos, hanem környezetvédelmi szempontból is, hiszen hozzájárul a megújuló energiaforrások előírt és általunk is kívánt felhasználási arányának megvalósításához.

2006-tól mentesítjük a mezőgazdasági termelőket a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettségek alól, folytatjuk a sertés- és baromfi-haszonállattartás támogatását, támogatást nyújtunk az állati hulladék és a vágóhídi melléktermékek ártalmatlanításához, enyhíteni kívánjuk az Európai Uniónál alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti és trágyakezelési szabályokat is. A kistermelők számára könnyítjük az élelmiszer-termelés és -forgalmazás szabályait, a szőlő- és bortermelők számára nemzeti szabályozás keretében rögzítjük a kivágási támogatás igénybevételének lehetőségét, és újabb egy évre megteremtettük a melléktermékek megsemmisítésének könnyített eljárását, a bor jövedéki adóját nullakulcsossá tettük, helyette viszont termelői befizetés révén megalapozzuk a közösségi bormarketing és a hatékonyabb borellenőrzés forrásait is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megkezdtük a száz lépés során a panellakások tömeges felújítását, intézkedéseket dolgoztunk ki a lakótelepen élők életkörülményeinek javítására is. Hazánkban a lakosság, mint tudjuk, ötöde, kétmillió ember panel-, azaz iparosított technológiával épült lakásban lakik; Budapesten és a nagyvárosokban az összes lakás közel negyede házgyári technológiával épült. Egy lakótelepi távfűtéses lakásban élő család ma általában sokkal többet fizet a távfűtésért, mint egy gázzal fűtő lakástulajdonos, ráadásul az a fűtési szezononként 30-50 ezer forintos többletkiadás éppen azoknál jelentkezik, akik általában amúgy is kis jövedelműek, amúgy rászorulók, ezért támogatási programot indítottunk el, hogy ösztönözzük a panelházak fűtési rendszerének korszerűsítését, átalakítását annak érdekében, hogy mindenki a tényleges energiafelhasználásával arányos díjat fizessen.

A panelprogramra meghirdetése óta eddig, tehát 2001–2005 között összesen 6,1 milliárd forint állami támogatást ítéltünk oda; ez a megelőző kormány idején 571 millió forintot tett ki, a mostani kormány 5,6 milliárd forint támogatást ítélt oda. A 2006-os évre szóló pályázat beadási határidejét a Panel Plusz programra való tekintettel meghosszabbítottuk szeptember 30-áról december végéig, s bár végleges adatok még nincsenek, de eddig mintegy 5,2 milliárd forint támogatást igényeltek, 530-nál is több pályázat érkezett be, ami mintegy 26 500 lakás felújítását jelentheti, ez pedig ugrásszerű emelkedés, és ez a Panel Plusz új hitelprogramnak köszönhető. Korábban a támogatási igények 85 százaléka ablakcserékre vonatkozott; mivel a korábbi támogatás nem zárja ki az újbóli igénybevételt, feltehető, hogy sokan kiegészítik a korábban elvégzett felújítást további energiamegtakarító korszerűsítésekkel.

A Budapesti Értéktőzsde szakértőivel együtt a száz lépés keretében kidolgoztuk a tőzsde élénkítését szolgáló intézkedéscsomagot. Működésének 15 éve alatt a Budapesti Értéktőzsde látványos fejlődésen ment át, és a régió egyik vezető tőkepiacává vált. A kormányzat, illetve a pénzügyi szféra összehangolt munkájával a hazai tőzsde fejlődése tovább erősíthető, és ezzel az egész magyar gazdaság fejlődésében betöltött pozitív szerepe is erősíthető. Ebből következően, ennek erősítését szolgálóan a hatpontos intézkedéscsomag ma fontos szerepet játszhat abban, hogy a részvények aránya a lakossági megtakarításokon belül növekedjen, ezt célozzák az ilyen formában történő, megtakarítást ösztönző különböző adókedvezmények, a nyugdíj-előtakarékosság új formájának elindítása is. A kedvezmények egy része kifejezetten a kis megtakarításokhoz kapcsolódik, és ezt segíti a pénzügyi kultúra elterjedését célzó képzési program is.

Tisztelt Ház! A száz lépés keretén belül javaslatot dolgoztunk ki és építettünk be az adócsomagba a kortárs képző- és iparművészeti alkotások forgalmazásának ösztönzésére is. A képzőművészeti alkotások vásárlásának társaságiadóalap-kedvezményét a Horn-kormány vezette be; a mostani törvénymódosítás, változatlanul hagyva azt, tágabb lehetőséget biztosít arra, hogy kitüntetetten a kortárs képző- és iparművészet élvezze a beruházók, a befektetők támogatását, s ezáltal a jövőben az alkotóművészet társadalmi szerepe is hangsúlyosabbá válik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekkel a példákkal szerettem volna szemléltetni, hogy valóban fordulatot értünk el a hazai közélet elmúlt 15 éves gyakorlatában a száz lépés programjának kezdeményezésével. Olyan ügyek kerültek a Ház asztalára, a politikai közélet színpadára, amelyek az emberek hétköznapi ügyeire adnak választ, s tapasztalatunk, hogy a kezdeti politikai bizonytalanság után, az ellenzéki szkepszis ellenére is jelentős a programunk társadalmi támogatása. Ma már csak az igazán jó emlékezettel rendelkezők emlékeznek az első parlamenti visszhangokra, amelyben a parlamenti ellenzék tyúklépéseknek vagy pedig más formában megfogalmazott állításokban mondott jelentős szkeptikus mondatokat arra vonatkozóan, hogyan is lesz valóság az ígéretekből, hogy a száz lépés programja a hétköznapokat valóban képes-e megváltoztatni.

Jelentős a változás, hiszen mindannyian látjuk, hogy a korábban kudarcként bemutatott lépések ma már az ellenzék zászlójára is felkerültek. Ez jó hír, jó hír az ország számára, hiszen bizonyítja, hogy lehetséges változtatni mindennapjainkon, lehetséges előremenni, s nem visszafordulni, lehetséges sok, egymást erősítő lépéssel jelentős, az emberek életkörülményeit a társadalom jogos igazságérzetét támogató módon előrevinni. Ilyen értelemben, úgy hiszem, már most 110 lépés utáni sikerről számolhatunk be, de nem állunk meg, nem fordulunk vissza.

A vitában a határozat támogatásával azt szeretném kérni önöktől, hogy biztassák a kormánypártokat, biztassák az ellenzéki pártok saját képviselőiket is, hogy újabb lépésekre adott javaslatokkal, újabb lépések megfogalmazásával és megtételével segítsük egy igazságosabb, egy emberibb, egy élhetőbb európai Magyarország kialakulását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai