Készült: 2021.04.17.18:41:49 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 233 2010.11.22. 2:14  218-342

DR. BÁCSKAI JÁNOS, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2011. évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló T/1665. számú törvényjavaslatban érintett környezetvédelmi témájú törvények közül a termőföldről szóló '94. évi LV. törvény módosításához érdemi hozzászólás, javaslat nem érkezett.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló '95. évi XCIII. törvény módosítása kapcsán felmerült, hogy a törvény hatálya alá eső mintegy 250 ezer hektár területből megmaradt 100 ezer hektárból 29 ezer hektár piaci áron történő kártalanítása mintegy 6-8 milliárd forint forrást igényel. A kisajátítási határidő 2013-ig történő meghosszabbítása megfelelő garancia, megfelelő összegű forrás maradéktalan biztosítását jelenti az általános tartalék terhére.

A fenntartható fejlődés bizottsága által tárgyalt harmadik idevonatkozó törvénymódosítás a salátatörvényben: a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása kapcsán merült fel egy kérdés, hogy a környezetterhelési díjkedvezmény eltörlése következtében megjelenő pluszforrások hol jelennek meg. Az előterjesztő válaszából kiderült, hogy ezek a pluszbevételek a költségvetés megfelelő sorain, a költségvetés adóbevételei között fognak megjelenni, és külön soron lesznek megtalálhatók.

Ezután a vitában más érdemi javaslat, kérdés nem merült föl, és a bizottság 14 egyhangú szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 82 2011.02.17. 11:06  1-133

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai közgondolkodásban az alkotmány olyan eligazodási szabályokat rögzítő dokumentum, amely a természet, a gazdaság és az ember kölcsönkapcsolatait rögzítő egyensúly biztosítását hivatott szolgálni. Társadalom és környezet viszonya alapvető - klímaváltozást érző, környezeti katasztrófákat megélő világunkban - megkerülhetetlen kérdéssé vált.

Marcus Tullius Cicero már 2000 évvel ezelőtt ezt írta: "A természet oltotta be az emberbe az igazmondás vágyát." Egy mai gondolkodó, felelős döntéshozó sem fogalmazhatta volna meg tömörebben, korszerűbben környezetünk jelenlegi állapotáért, s egyben a gyermekeink jövőjéért való felelősséget, a hozzáállás erkölcsi alapszabályát.

(14.10)

Itt az ideje, hogy elgondolkodjunk, milyenek vajon az idevágó alapvető szabályaink, megfelelő-e az alkotmányunk. Ezekhez a kérdésekhez vetnék fel a továbbiakban néhány szempontot, és teszek néhány javaslatot. Egy modern alkotmánynak ki kell mondania az alkotmányosságnak azokat a legfontosabb elveit, amelyek egy demokratikus állam működését biztosíthatják, ezenfelül törvényi garanciákkal kell megvalósítani érvényesülésüket. Azok közé tartozom, akiknek meggyőződése, hogy a környezetvédelem - mint a XXI. század egyik legfontosabb kérdése - nem szabad, hogy alkotmányi szintű szabályozás nélkül maradjon. Gyakran hozzák fel más országok, például Németország alaptörvényét, ahol több rendelkezés vonatkozik a környezet védelmére, mint a jelenlegi alkotmányunkban, amelynek csupán 18. §-ának egyetlen mondata foglalkozik ezzel a témával. Sokak szerint nemcsak a környezetvédelem állami célként való deklarálása, de a jogvédelem szintjének és tárgyának való meghatározása is az alkotmány-előkészítő folyamat része kell legyen. Egyértelmű tehát, hogy sok, már több mint húsz éve az alkotmány részét képező alapelvet szükséges meghagyni az új alaptörvényben, azonban mindenképpen alaposan meg kell fontolni, hogy milyen új alapfeltételekkel szükséges bővítenünk a legfontosabb jogszabályunk most készülő új szövegét.

Tisztelt Ház! A környezetvédelmi jog alapvetően úgy áll a társadalom kontra természet, ember kontra környezet konfliktushoz, hogy védi a környezet, a természet állapotát, alkotóelemeit, részeit, mert tudja, hogy a természetre mért csapások az emberre ütnek vissza. Ez tehát az alapviszony, ezt a felismerést kell tükrözze az alkotmány és az alkotmányból következően a környezetvédelmi törvénykezés. Vajon maga az alap, a jelenlegi alkotmányunk mennyire környezetbarát? Bízvást támaszkodhatunk rá a környezetvédelmi jogalkotásban, vagy előbb maga is megerősítésre szorul? A gazdaság, a társadalom a fenntarthatóság kérdésével szembesül. Ad-e ehhez eligazítást az alkotmánytervezet a jelenlegi formájában?

Nagyon fontosnak tartom tehát a természeti erőforrások védelmét és ésszerű használatát biztosító szabályok rögzítését, amelyek unokáink számára is hosszú távon biztosítják azok fennmaradását, újratermelődésük feltételeit. Nemzetközi kitekintésben - szemben más országokkal - Magyarország természeti erőforrásokban gazdag ország, míg máshol egyre nagyobb problémát jelent a termőföldek degradációja vagy az édesvízkészletek hiánya. Különösen a gazdaság versenyképességét leginkább meghatározó természeti erőforrás, a fosszilis energiahordozók mennyiségének várható mérséklődése és megdrágulása értékeli fel Magyarország megújuló erőforrásainak jelentőségét, de biodiverzitásunk magas foka is kevésbé tesz minket sérülékennyé más országokhoz képest. Magyarország természeti erőforrás-tartalékainak megőrzése tehát hosszú távú stratégiai érdek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint önök előtt is jól ismert, az erőforrások használatáért folyik a piaci verseny, ami privatizációs folyamatok beindulásával jár együtt. Ez pedig azért kockázatos, mert a közérdek mértékén felüli igénybevétel és fogyasztás az újratermelődési feltételeket nem teremti meg. Magyarországon jelenleg is vita folyik a nemzeti vagyon fogalmáról, amely viszont csupán szónoki fordulat marad, ha csak az állami vagyont jelenti. Varga Mihály államtitkár úr és Ékes József képviselőtársam említették már ezt a témakört és részletesen beszéltek róla. Véleményem szerint is az alkotmánynak rögzítenie kell a természeti kincs állami tulajdonban tartását. Környezeti értékeink és természeti erőforrásaink a nemzeti vagyon részét kell képezzék, továbbá az állam legyen köteles a nemzeti vagyonnal a jövő nemzedékek érdekeit biztosítva gazdálkodni.

Ezen túlmenően álláspontom szerint - amely a hazai természetvédelem zászlóshajójának számító Duna Charta álláspontjával is egyezik - hazánk új alkotmányának, mint a legmagasabb szintű jogi normának ki kell fejeznie Magyarország elkötelezettségét hazánk természeti kincseinek megóvására, hogy mindazokat a természeti értékeket, amelyeket őseinktől ezen a tájon örökül kaptunk, megőrizve adhassuk tovább gyermekeinknek és unokáinknak. Csak az alkotmányos védelem teremtheti meg természeti örökségünk szükséges oltalmát rövidlátó gazdasági érdekek ellenében.

Nagyon fontos még megemlítenem itt, hogy a Duna természetes állapotának megőrzésére Magyarország különösen büszke lehet, annál is inkább, hiszen ezt a küzdelmet a Dunaszaurusszal Európában - nem először történelmünkben szinte egyedüliként harcolva végig - nekünk sikerült győztesen és sikeresen megvívni. Azt is örömmel mondhatom el, hogy ez az elmúlt harminc évben nem egyszer politikai hovatartozást jelképező, értékvállalást tükröző kiállás a múlt hét végi pártszövetségi frakcióülésen újra egyértelmű megerősítést nyert közöttünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy még egy témakört felvessek. A közelmúlt hazai környezeti katasztrófái - felsőzsolcai árvíz, devecseri vörösiszap-áradat - bizonyítják, hogy a felelőtlen gazdasági tevékenységek nem egyszerűen a környezetet, az életfeltételeket pusztítják, de olyan szintű károkozást és fenyegetettséget okoznak, amely az alkotmányban rögzített egészséges környezethez való jogon túl már az élet biztonságát, az élethez való jogot is sérthetik. Ugyanakkor az elmúlt időszaknak a gazdasági tevékenységek okozta környezeti katasztrófái azt is bizonyították, hogy nem egyszerűen az egészséges környezethez való jogot kell biztosítani, hanem azt is, hogy az állam vagy a helyi önkormányzatok az alkotmányban elismert egészséges környezethez való jognak, valamint a vállalkozások jogának olyan egyensúlyát alakítsák ki, amely nem csupán általánosságban garantálja, hogy a környezetünk állapota ne romoljon, de kizárja, hogy a gazdasági tevékenységek környezeti katasztrófát idézzenek elő.

A helyi önkormányzás a magyar alkotmány hagyományainak őrzője, egyben a választópolgárok közügyek intézésében való részvételének alapvető formája. Szükségesnek tartom, hogy az alkotmány utaljon arra, hogy adott esetben a képviselő-testület egyes szervei vagy tisztségviselői felhatalmazhatók legyenek államigazgatási feladatok végzésére és hatáskörök gyakorlására környezetvédelmi ügyekben. Engedjék meg, hogy ezt egy, a választókerületemből származó példával megerősítsem. Az Illatos úton a Budapesti Vegyiművek területe százhúsz éves tevékenységének következtében ketyegő bombaként veszélyezteti a környéket, közvetlenül három kerület lakosságát, a környezeti elemeket, élővizeinket, a Dunát. A környékbeli önkormányzatok - köztük mi, ferencvárosiak is - tehetetlenül állnak a múlt e szörnyű hagyatéka körül, kiszolgáltatva a mindenkori tulajdonos - aktuálisan éppen a felszámoló - remélhetőleg felelős akaratának. A ferencvárosi rozsdazóna sajnos további szennyezett területekkel is rendelkezik, az önkormányzat tényleges beavatkozási lehetősége nélkül. Azt is tudom persze - és ezt önök is bizonyíthatják -, hogy nem vagyunk egyedül ezzel a problémával.

"Az állam feladata a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági és szellemi jólét elősegítése, valamint a környezetvédelem. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy az nem sérti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését." Ez az idézet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának javaslatából származik, olyan más észrevételekkel együtt, amiket szintén nagyon fontosnak tartok. Még egy idézet: "Alapvető és mára jogilag is részletesen kidolgozott követelmény, hogy a környezeti hatásokat elviselni kénytelen lakosság az életfeltételeit alapvetően meghatározó környezethasználatok vonatkozásában érdekeit képviselhesse."

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésként engedjék meg, hogy összefoglaljam az általam fontosnak tartott elveket. Az alkotmány legünnepélyesebb része a preambulum, amely utal mindazokra az értékekre, amelyeket a nemzet magáénak ismer el. Az alkotmánytervezet szerint a preambulum utaljon legfontosabb értékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Javaslatom szerint ez a rész továbbá tartalmazza - kiemelt védelmet jelentő alapjogként - a jövő nemzedékek érdekeire való utalást oly módon, hogy az állam az egészséges környezethez való jog elismerésére és érvényesítésére irányuló kötelezettségét a jövő nemzedékek jogainak és érdekeinek biztosításával együtt köteles teljesíteni.

A hozzászólásomban felsorolt értékek azonban csak akkor kaphatnak valódi súlyt, ha visszatükröződnek az alkotmány rendelkezéseiben is. Így az alkotmánynak az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos rendelkezéseit javaslom megőrizni, és az alábbi pontokkal kiegészíteni. Környezeti értékeink és természeti erőforrásaink a nemzeti vagyon részét képezzék, továbbá az állam legyen köteles a nemzeti vagyonnal a jövő nemzedékek érdekeit biztosítva gazdálkodni. Javaslom továbbá a civil és önkormányzati részvétel jogának deklarálását. Mindenkinek joga van a környezetét érintő döntéshozatalban való részvételre. Végül, de nem utolsósorban egyetértek a környezet védelmének állampolgári kötelességként való megfogalmazásával is, azaz a környezet védelme mindenki kötelessége.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 72 2011.04.01. 5:52  19-181

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627. számú törvényjavaslat, továbbá az ahhoz benyújtott 101 módosító javaslat közül az 58. számú is alkalmas arra, hogy a jövő nemzedékek érdekeit, a környezeti értékek megóvását a legmagasabb szinten biztosítsa.

Lázár János és Harrach Péter képviselőtársaim az Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezetét új XX. cikkel javasolják kiegészíteni. (1): Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A környezetvédelem nemzetközileg elfogadott és európai uniós alapszerződések által is megerősített alapelvei nem csupán a környezetvédelmi jogra tartoznak, hanem át kell hogy hassák az egész jogrendszer működését. Ez csak úgy biztosítható, ha alaptörvény szintjén fogalmazzuk meg őket. Az egészséges környezethez való jog úgynevezett harmadik generációs jog, amely, szemben az első generációs klasszikus alapjogokkal, illetve a második generációs gazdasági, szociális, kulturális jogokkal, a XX. század második felében tett szert igazi jelentőségre.

A környezet védelmének fontossága és a fenntartható fejlődés követelménye a legutóbbi alkotmányozás óta eltelt 20 évben még hangsúlyozottabbá vált. Az elkövetkező évtizedek gazdasági, társadalmi fejlődését éppen a természeti erőforrások, ivóvíz, energia, termőtalaj, egyebek szűkössége befolyásolja a legmarkánsabban. Ezért alapvető fontosságú, hogy a jogrendszer alapjának tekinthető norma, azaz maga az Alaptörvény fogalmazza meg az állam elkötelezettségét, hogy a jövő generációk iránti felelősségétől áthatva kívánja társadalmi politikáját folytatni.

Tisztelt Ház! A módosító indítvány egyértelművé teszi, hogy az egészséges környezethez való jog alapjog, amelynek érvényesítése érdekében az államnak intézményvédelmi kötelezettségei is vannak. Ez a vállalás a jelenlegi alkotmányban is benne van, az állam védi és elismeri az egészséges környezethez fűződő alapjogot. A jelenlegi meghatározásra az Alkotmánybíróság nagyon jól tudott építkezni, és nagyon sokszor kifejtette, hogy a környezetvédelemnek két pillére van. Az első az egyéni aktivitás, ami az alapjogokon alapszik. Ezért szólhat bele minden ember a lakókörnyezetében zajló, az egészségére és a környezetére ható döntésekbe, mert alkotmányos joga van az egészséges környezethez, amint ezt már Ángyán József államtitkár úr is említette előttem felszólalásában. A második pillér úgy épül fel, hogy az államnak jogszabályokat, költségvetési forrásokat, intézményeket kell felállítani és működtetni. Ez egyben megoldás is a részvételi demokrácia, a jog és az állami aktivitás között, és egyiket sem lehet kivenni a rendszerből. A környezetvédelem a tervezetben alapjogként szerepel, ami megkönnyíti az önkormányzati és a civil fellépést a környezetkárosító beruházásokkal szemben.

Tisztelt Ház! A környezeti kihívások és problémák egyre súlyosabbak, a globális ökológiai összeomlás egyre fenyegetőbb. Ugyanakkor hazánk igen gazdag a válság elkerüléséhez, mérsékléséhez alapvető fontosságú vízben, termőföldben, biológiai sokféleségben, genetikai állományban. Egyedül ezeket megőrizve lehet biztosítani a jövőt. A megváltozott viszonyok között számos egyéb alapjog védettsége csökken vagy megszűnhet, így az egészséges környezethez való jog érvényesítése voltaképpen előfeltétele és alapja számos más alapjog oltalmának. Erre hívta fel a figyelmet a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos ügyben Weeramantry bíró különvéleménye. Idézem: "A környezet védelme szintén alapvető része az emberi jogok jelenleg érvényes doktrínájának, hiszen számos emberi jog, így például az egészséghez, illetve magához az élethez való jog előfeltétele."

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindennapos tapasztalatunk, hogy jogok és kötelezettségek sok esetben nincsenek összhangban. Az emberiség önmagának vagy az emberek önmaguknak sok jogot adnak, ugyanakkor viszont elég kevés kötelezettséget vállalnak. Az új XX. cikk bekezdésében megfogalmazott elv szakít ezzel a hagyománnyal, és harmóniát teremt jogok és kötelezettségek vonatkozásában. (2): "Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni." A módosító javaslatban tehát teljességgel megjelenik a "szennyező fizet" elve. Az Európai Unió alapszerződéseiben már szöveg szerint is szerepel ez a bizonyos "szennyező fizet" elve. Az Európa 2020 stratégiában, ami fontos alapdokumentum, és kiemelt jelentőségű, a jövőre nézve követendő vezérfonal, ugyanis hangsúlyos szerepet kap a "szennyező fizet" elve, és ennek gyakorlati lépései többek között az adórendszer átalakítása, ami már alkotmányos szint.

Az elv nagyon egyszerű dolgot jelent, kimondja, hogy a környezetterhelés költségeit, a környezeti erőforrások árait a szolgáltatások igénybe vevőinek kell megfizetni, és nem valamennyi állampolgárnak, nem mindannyiunknak kell ezeket a terheket állni. Azt gondolom, hogy ezt alkotmányos alapelvként kimondani mindenképpen a jövő irányába tett jó lépésnek hat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a feltétlenül üdvözlendő alkotmányozó célkitűzés érvényesülésének az érdekében kérem önöket, támogassák a módosító javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(11.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 522 2012.10.02. 1:18  169-535

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Szeretném azt kifejezni, hogy amit államtitkár asszonnyal szemben itt felhoztak, az nélkülözte az emberi méltóságot, a hölgyekkel és a képviselőkkel szembeni tiszteletet, és ezt tette egy olyan képviselő - nevezetesen Novák Előd is -, aki semmi mást nem csinált, mint amit szokott, amit a ferencvárosi időközi választáson is művelt. Egész egyszerűen provokatőrként viselkedik. Nem tud ebből a szerepéből kilépni immár három év elteltével sem, hiszen tudjuk az ő szerepét abban a választási kampányban is, hiszen semmi más nem történt ott is, mint a választási bizottságban örökösen és mindig együtt szavazott az MSZP választási bizottsági tagjával.

(3.20)

És érdekes módon 400 választópolgár címét szerezte meg eddig ismeretlen módon, és megkereste őket különböző kérdéseivel. Inkább ezen gondolkozzon el, képviselő úr, hogy ez az új választási rendszer mennyiben fogja ezt a lehetőséget az ilyen provokátoroktól mentesíteni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 528 2012.10.02. 0:40  169-535

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jól látható, hogy Novák Előd képviselő, bár ezt a titulust lassan meg sem érdemli, folytatja provokátori magatartását. Aljas módon csúsztat, és bizonyítékok nélkül állít olyat, amit nem tudott még eddig bebizonyítani, és a rendőrségi vizsgálatok sem bizonyították azt be, amit próbál itt elhitetni a tisztelt Házzal. Arra kérem Novák Elődöt, hogy amíg nincsenek bizonyítékai, addig hagyja ezt abba, mert ennek lehetnek következményei, még akkor is, ha mentelmi joga van.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 321 2013.02.26. 11:26  308-344

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Elnök Úr! A bizottság munkájában nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel vettem részt, hiszen számomra ez volt az első ilyen jellegű tevékenység. Veres János állításával ellentétben meg kell erősítenem, hogy a bizottság nagyon alapos munkát végzett, és a munkaterv elfogadásának megfelelően 14 plusz 5 plusz 8 kérdéskörben, kérdéssel próbált megválaszolni nagyon fontos kérdéseket.

Meg is tette a hosszú munka után a megállapításait. Ezek közül szeretnék néhány, számomra érdekeset, fontosat kiemelni, így először is a Malév Zrt. privatizációjával kapcsolatos megállapítások közül.

A Malév szinte működésképtelen állami társaság, egyetlen menekülési útjának a privatizációt szánták. A szocialista-szabad demokrata kormány egy olyan megoldásba hajszolta bele az állami vagyonkezelő akkori vezetőit, amely eljárás jogszerűségének későbbi megítélése megalapozott kételyeket vet fel.

A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült. A bizottsági meghallgatásokon nagyon érdekes megfigyelés volt számomra, hogy ha a vagyonkezelő mindenkori éppen aktuális vezetőit kérdeztük a felelősségről, akkor mindig a kormány felé mutogattak. Ha a kormány megfelelő pozícióban lévő emberét kérdeztük, akkor pedig lefelé mutogattak vagy a vagyonkezelő munkatársaira mutogattak. Nagyon érdekes szereposztás bontakozott ki előttünk.

Nagyon fontos megállapítás, és ez az egész jelentésre jellemző a politikai felelősségek megállapításánál, hogy a kormányt, illetve az ágazatért felelős minisztert politikai felelősség terheli, hiszen három eredménytelen pályázati eljárás után nem bírálta felül korábbi privatizációs koncepcióját.

(0.30)

Kiemelném még, hogy a Malév-privatizáción nyertes AirBridge Zrt. tulajdonosi köre erős szocialista párti vagy/és kormányzati kapcsolatokkal bírt. A privatizációs eljárást lebonyolító állami vagyonkezelővel kapcsolatos belső információk, illetve kapcsolati tőke is rendelkezésre állt a későbbi nyertesnek - és már elhangzott, próbáltuk megfejteni ezeket az érdekes szerepcseréket, később is majd próbálnék még utalni ilyenekre -, az eladóból vevővé előlépett Költő Magdolnát emelném ki először is. De látunk majd erre később is példát. Vagy ne menjünk messzebbre, hiszen Veres János akkori privatizációért is felelős miniszter milyen érdekesen vált ennek a bizottságnak az alelnökévé. (Dr. Veres János: Parlamenti képviselőként!) Ha vonaton utaznánk, akkor egy speciális váltóállításról beszélhetnénk, vagy stílusosan légifolyosó-cseréről.

Nagyon érdekes megállapítás, és erre a Jobbik vezérszónoka is tett utalást, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos megjegyzés. Mintha nem kellő körültekintéssel jártak volna el, amikor az AirBridge Zrt. tulajdonosaként megjelenő személyeket nemzetbiztonsági szempontból kockázatmentesnek ítélték. Okkal lehet feltételezni továbbá, hogy a privatizációs tanácsadással megbízott Simor András által vezetett Deloitte Rt. az orosz befektető pénzügyi helyzetét elemezte, és erre mindösszesen, ellenére az ügy nagy súlyának, 10 millió forintig vállalt felelősséget. Erre a bizottság némi eufemizmussal vagy talán jó szándékkal ennyit állapít meg, hogy ez talán üzletileg is etikátlan volt.

Érdekes a megállapítások között még azt megemlíteni, hogy a hivatalban lévő ágazatért felelős miniszter ne tudjon és ne járuljon hozzá az adóhalasztásoknak 13,7 milliárdot meghaladó mértékű engedélyezéséhez. Önök szerint ez elfogadható lenne akár ma is? A köztartások behajtását a kormánynak a bizottság megállapítása és szerintem is azonnal indítványoznia kellett volna. Összességében erre a részre vonatkozóan megállapítható és elmondható, hogy a Malév saját magát úgy vásárolta meg, hogy még saját maga irányítását és pénzét is elvesztette, és teljesen kiszolgáltatottá vált. Másrészt kijelenthető, hogy az előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette.

Nézzük most meg, a Malév Zrt. visszaállamosítására vonatkozó megállapítások közül melyek azok, amelyek kiemelésre érdemesek. Feltételezhető és feltételezte is a bizottság, hogy a visszaállamosítás folyamata - erről is hallottunk már - nem az Európai Unióval egyeztetve történt, amely tény a bizottság álláspontja szerint tovább növelte annak esélyét, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítse az ügyet. Megállapítható továbbá, és itt egy újabb érdekes szerepcsere, a visszaállamosítás dr. Oszkó Péter pénzügyminisztersége alatt történt, később tiltott állami támogatásnak minősült. Ebből a körből még kiemelném azon megállapítást, az Európai Bizottság azon jogos feltételezését, hogy egyetlen magánbefektető sem viselkedett volna az intézkedések végrehajtása során a magyar kormányhoz hasonló módon azonos körülmények között. Tehát ez is kiemeli az akkori kormánynak a nem megfelelő súlyú felelősségét.

Most térjünk át a harmadik részre, a Budapest Airport Zrt.-re vonatkozó megállapítások közül a számomra érdekes és kiemelendő megállapításra. Az, hogy egy visszavont pályázatra beadott pályázatok képezzék egy új pályázati eljárásra történő meghívást, az a jogállam követelményeivel teljesen összeegyeztethetetlen. A bizottság szerint az eljárás ily módon történő lefolytatását az ÁPV Zrt. a kormány nyomására tette a költségvetés gyors bevételi forráshoz juttatása érdekében. Egy nagyon érdekes és megválaszolatlan kérdés is maradt a bizottság előtt.

Tényszerűen az, hogy a Wallis Zrt. és a BAA közötti konzorciumi szerződés meghiúsulása ellenére is az angol befektető mégis Bajnai Gordont kérte fel az igazgatóság elnökének, amelyre csupán a szakértelme, azt gondolom, elégtelen magyarázatnak bizonyulhat. Az is megállapítható, hogy a Malév privatizációjához hasonlóan a Budapest Airport privatizációja is a Szocialista Párthoz közeli szereplők aktív közreműködésével történt. Nézzük végig a neveket: Költő Magdolna, Veres János, Oszkó Péter, most pedig Bajnai Gordon neve merül fel érdekes váltások kapcsán.

Még érdemes megemlíteni ebben a kérdéskörben a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács szerepét. Ennek a bizonyos tanácsnak egy határozata rögzítette, hogy valójában tartalmában a beruházó fejlesztésütemezésének szankció, kötbér nélküli lehetőségét teremtette meg. A Budapest Airport Zrt. átütemezési igényeit megállapodásra való hivatkozással jóváhagyta, és ezáltal súlyosan sérültek a magyar állam érdekei. Befejezésképpen ehhez a körhöz: a bizottság megállapította, hogy a privatizációt követően a repülőtér gazdaságos működtetése a vizsgált időszak alatt nem valósult meg, a korábban megfogalmazott célokkal ellentétben a Ferihegyi nemzetközi repülőtér nem vált úgynevezett HUB-repülőtérré, és a várt fejlesztések egy jelentős része elmaradt, így nem valósult meg a stratégiai fontosságú cargo-bázis, a repülőtér és a városközpont közötti összeköttetés sem.

Befejezésképpen és összefoglalásképpen el kell mondani és el lehet mondani ezen jelentés alapján, hogy a Malév cég megszűnt, mint nemzeti érték eltűnt. Veres János állításával ellentétben én azt gondolom, az elnök úrral teljesen egyetértve, hogy az ajánlások, mint ahogy ő ezeket fel is olvasta, megfelelő súlyúak. Ha megnézzük egyrészt a címzettek névsorát - az Országgyűlés, a kormány, a felelős ágazati és szakminiszterek, a titkosszolgálati miniszter és a Kehi -, ezek mind olyan ajánlásokat, erősebben megfogalmazva feladatokat, kijelöléseket kaptak, amelyeknek ha eleget tesznek és a végére járnak, akkor nagyon sok tanulsággal gyarapodhatunk.

Ezekkel a határozati pontokkal én is egyetértek, a politikai felelősség megállapítása szerintem helyesen történt meg, és annak reményében fejezem be a felszólalásomat, hogy lesz egyszer a közeljövőben egy nemzeti légivállalat, egy többségi tulajdonnal rendelkező, nemzeti érdekeket szolgáló cég, a nemzeti önrendelkezés egy része tulajdonképpen, hogy újra elhangozhassék ez a mondat, hogy gépei szállnak a rendelkezésünkre.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
301 122 2013.09.11. 2:05  65-153

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár úr szavait szeretném először is megerősíteni, egy olyan kerület polgármestereként, aki talán erején felül is tesz a hajléktalanság ellen. (Lendvai Ildikó felé fordulva:) És ezt mondom az éppen SMS-ező MSZP-s képviselő asszonynak, aki feltette a kérdéseit, hogy a hajléktalanság ellen vagy a hajléktalanok mellett a segítőkészség hogyan nyilvánul meg az egyes helyi önkormányzatokban.

Nagyon sok adatot tudnék mondani, hogy Ferencváros mit tesz a hajléktalanság ellen. Ahogy államtitkár úr is elmondta, hajléktalanszállót fogadott be Ferencváros 350 fő ellátással, ezzel 850 főre nőtt a kerületben ellátott hajléktalanok száma a különböző szolgáltatásokkal.

(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben Göndör István váltja fel.)

Képviselő asszony itt említést tett olyasmiről, hogy a kunyhóikat, a kalyibájukat lebontják ezeknek a szerencsétlen embereknek. Igen, a ferencvárosi önkormányzat négy erdei kalyibát lebontott, ugyanis azzal egyetértek Lukács Tamás felszólalásában, hogy az egymással konkuráló alapvető emberi jogokról beszélünk, az emberi méltóságról beszélünk, hiszen az a négy ember, aki a ferencvárosi kiserdőből bekerült a hajléktalanszállóra, a mai napig is dolgozik a közmunkaprogram keretében, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma Lélek-programja, illetve a Belügyminisztérium közmunkaprogramja biztosít. Több mint 250 hajléktalan dolgozik Ferencvárosban azok közül, akik akarnak dolgozni, azok közül, akik bemennek a hajléktalanszállóra. Ezek az emberek - ott van a riport velük, nem propagandafilm - azt mondták, hogy mennyországba kerültek, mert munkájuk is van és szállásuk is van, mert van segítőkészség, van segítő szándék és ez az út, hogy visszavezessük őket a munka és az emberi méltóság irányába.

És hogy a konkuráló emberi jogokat lezárjuk, négy hajléktalan kalyibájának a felszámolása után 18 ezer József Attila lakótelepi ember köszönte meg a tettünket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
301 132 2013.09.11. 2:17  65-153

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy egyes parlamenti pártok között kialakult egy verseny a hajléktalanok alapvető jogaiért való küzdelemben, de én ezt nem tartom helyesnek. Azt tartom helyesnek, ha a hajléktalanság ellen küzdünk a legkülönbözőbb szinteken, így önkormányzati szinteken. Kérdésem, hogy ki képviseli azok érdekeit, akik nem hajléktalanok, mondhatnám azt is, hogy akik többségben vannak velük szemben. Nagyon remélem, hogy dr. Vas Imre ferencvárosi képviselőtársam erről is fog a felszólalásában tárgyalni, hiszen nagyon jól ismeri a témakört.

Elhangzott egy olyan, hogy a jogellenesség büntetés is egyben, hogy el kell a közterületekről távolítani a hajléktalanokat. Én biztos vagyok benne, hogy például nálunk, ha a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató Közhasznú Kht. a hajléktalanoknak munkát biztosít és hajléktalanszállóra kíséri őket, az még nem büntetés, sőt segítség.

Kovács Péter polgármestertársam is megemlítette az LMP-s hagymázas álmokat, hogy szociális bérlakást adjunk a hajléktalanoknak. Ezt azért sem tartom jó ötletnek jelen pillanatban, hiszen megint csak ferencvárosi adattal szeretnék szolgálni, hogy körülbelül 340 millió a szociális bérlakások béreinek kintlévősége azok közül, akik nem fizetnek. Ha ez lenne a megoldás, akkor ez csak fokozná megint csak azok hátrányát, akik ezzel a 340 millió forinttal tudnának mit kezdeni, azok, akik fizetnek, tehát Ferencváros lakóinak mindenre föl lehetne használni, amik szintén az alapvető emberi jogok közé tartoznak.

Befejezésképpen azt szeretném még itt megemlíteni, hogy jobbikos képviselőtársam kérdezte, hogy mi lesz a kerületekkel, a fővárossal szemben, pontosan ezért is támogatom Papcsák Ferenc zuglói polgármestertársam módosító javaslatát, hiszen köszönet Ferencváros azon polgárainak, akik a hajléktalanellátásban részt vesznek és viselik ennek a terheit, hogy bizony a kerületek is beleszólhassanak azon területek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kijelölésébe, ahol a jogellenes magatartás megvalósul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 142 2014.02.13. 2:01  139-152

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez után a hozzászólás után érdemes megvizsgálni ennek a gondolatnak az egyedfejlődését. A képviselő asszony a bizottsági ülésen először a feminista mozgalmak vezetőit megszégyenítő vehemenciával kiabálta a jegyzőkönyvbe: népszavazást akarok. Ehhez képest ez a törvényjavaslat finomodott már egy kicsit, hiszen úgy látszik, a szakmai tévedéseit megpróbálja górcső alá venni. Mindenesetre azért idéznék egy következő bizottsági ülés jegyzőkönyvéből, így szól alelnökként, annak a bizonyos fenntartható fejlődés bizottságának alelnökeként ezt mondja: "Magyarország számára két út van: az egyik a nukleáris út, a másik pedig a zöldenergia, a fenntarthatóság útja. Aki az egyiket választja, az a másikat nem tudja választani." Azt gondolom, ennél elképesztőbb mondatot, zöldtapasztalatot nélkülöző mondatot, ahogy az alelnök asszony mondja, nem mernék kimondani, főleg azután nem, illetve még egyszer megismételni itt, az Országgyűlés színe előtt.

Akkor nézzük meg magát a törvényjavaslatot! Itt egy olyan állandó bizottságról beszél, szemben azzal, amit most mondott a képviselő asszony, amely a fenntartható fejlődés ügyéért felelős. Általános indokolásában le mer ilyeneket írni, hogy "a legveszélyesebb energiatermelési hulladékot". Nincs tisztában vele. Ezt a hulladékot például Pakson újra felhasználják, és újra az energiatermelés szolgálatába állítják. Az pedig már a rémhírterjesztés kategóriája, idézem: "A kiégett fűtőelemek elhelyezése, illetve kezelése megoldatlan." Aki ilyet mer állítani, az alapvető dolgokkal nincs tisztában. Paks 32 éve úgy működik, hogy ez megoldott.

(12.40)

Nem sorolom tovább, hiszen azt gondolom, ez bőven elegendő ahhoz, hogy ennek a javaslatnak a komolytalanságát így most ebben a formában bárki is támogatni tudná.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)