Készült: 2021.04.14.21:46:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

256. ülésnap (2013.02.26.), 321. felszólalás
Felszólaló Dr. Bácskai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:26


Felszólalások:  Előző  321  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Elnök Úr! A bizottság munkájában nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel vettem részt, hiszen számomra ez volt az első ilyen jellegű tevékenység. Veres János állításával ellentétben meg kell erősítenem, hogy a bizottság nagyon alapos munkát végzett, és a munkaterv elfogadásának megfelelően 14 plusz 5 plusz 8 kérdéskörben, kérdéssel próbált megválaszolni nagyon fontos kérdéseket.

Meg is tette a hosszú munka után a megállapításait. Ezek közül szeretnék néhány, számomra érdekeset, fontosat kiemelni, így először is a Malév Zrt. privatizációjával kapcsolatos megállapítások közül.

A Malév szinte működésképtelen állami társaság, egyetlen menekülési útjának a privatizációt szánták. A szocialista-szabad demokrata kormány egy olyan megoldásba hajszolta bele az állami vagyonkezelő akkori vezetőit, amely eljárás jogszerűségének későbbi megítélése megalapozott kételyeket vet fel.

A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült. A bizottsági meghallgatásokon nagyon érdekes megfigyelés volt számomra, hogy ha a vagyonkezelő mindenkori éppen aktuális vezetőit kérdeztük a felelősségről, akkor mindig a kormány felé mutogattak. Ha a kormány megfelelő pozícióban lévő emberét kérdeztük, akkor pedig lefelé mutogattak vagy a vagyonkezelő munkatársaira mutogattak. Nagyon érdekes szereposztás bontakozott ki előttünk.

Nagyon fontos megállapítás, és ez az egész jelentésre jellemző a politikai felelősségek megállapításánál, hogy a kormányt, illetve az ágazatért felelős minisztert politikai felelősség terheli, hiszen három eredménytelen pályázati eljárás után nem bírálta felül korábbi privatizációs koncepcióját.

(0.30)

Kiemelném még, hogy a Malév-privatizáción nyertes AirBridge Zrt. tulajdonosi köre erős szocialista párti vagy/és kormányzati kapcsolatokkal bírt. A privatizációs eljárást lebonyolító állami vagyonkezelővel kapcsolatos belső információk, illetve kapcsolati tőke is rendelkezésre állt a későbbi nyertesnek - és már elhangzott, próbáltuk megfejteni ezeket az érdekes szerepcseréket, később is majd próbálnék még utalni ilyenekre -, az eladóból vevővé előlépett Költő Magdolnát emelném ki először is. De látunk majd erre később is példát. Vagy ne menjünk messzebbre, hiszen Veres János akkori privatizációért is felelős miniszter milyen érdekesen vált ennek a bizottságnak az alelnökévé. (Dr. Veres János: Parlamenti képviselőként!) Ha vonaton utaznánk, akkor egy speciális váltóállításról beszélhetnénk, vagy stílusosan légifolyosó-cseréről.

Nagyon érdekes megállapítás, és erre a Jobbik vezérszónoka is tett utalást, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos megjegyzés. Mintha nem kellő körültekintéssel jártak volna el, amikor az AirBridge Zrt. tulajdonosaként megjelenő személyeket nemzetbiztonsági szempontból kockázatmentesnek ítélték. Okkal lehet feltételezni továbbá, hogy a privatizációs tanácsadással megbízott Simor András által vezetett Deloitte Rt. az orosz befektető pénzügyi helyzetét elemezte, és erre mindösszesen, ellenére az ügy nagy súlyának, 10 millió forintig vállalt felelősséget. Erre a bizottság némi eufemizmussal vagy talán jó szándékkal ennyit állapít meg, hogy ez talán üzletileg is etikátlan volt.

Érdekes a megállapítások között még azt megemlíteni, hogy a hivatalban lévő ágazatért felelős miniszter ne tudjon és ne járuljon hozzá az adóhalasztásoknak 13,7 milliárdot meghaladó mértékű engedélyezéséhez. Önök szerint ez elfogadható lenne akár ma is? A köztartások behajtását a kormánynak a bizottság megállapítása és szerintem is azonnal indítványoznia kellett volna. Összességében erre a részre vonatkozóan megállapítható és elmondható, hogy a Malév saját magát úgy vásárolta meg, hogy még saját maga irányítását és pénzét is elvesztette, és teljesen kiszolgáltatottá vált. Másrészt kijelenthető, hogy az előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette.

Nézzük most meg, a Malév Zrt. visszaállamosítására vonatkozó megállapítások közül melyek azok, amelyek kiemelésre érdemesek. Feltételezhető és feltételezte is a bizottság, hogy a visszaállamosítás folyamata - erről is hallottunk már - nem az Európai Unióval egyeztetve történt, amely tény a bizottság álláspontja szerint tovább növelte annak esélyét, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítse az ügyet. Megállapítható továbbá, és itt egy újabb érdekes szerepcsere, a visszaállamosítás dr. Oszkó Péter pénzügyminisztersége alatt történt, később tiltott állami támogatásnak minősült. Ebből a körből még kiemelném azon megállapítást, az Európai Bizottság azon jogos feltételezését, hogy egyetlen magánbefektető sem viselkedett volna az intézkedések végrehajtása során a magyar kormányhoz hasonló módon azonos körülmények között. Tehát ez is kiemeli az akkori kormánynak a nem megfelelő súlyú felelősségét.

Most térjünk át a harmadik részre, a Budapest Airport Zrt.-re vonatkozó megállapítások közül a számomra érdekes és kiemelendő megállapításra. Az, hogy egy visszavont pályázatra beadott pályázatok képezzék egy új pályázati eljárásra történő meghívást, az a jogállam követelményeivel teljesen összeegyeztethetetlen. A bizottság szerint az eljárás ily módon történő lefolytatását az ÁPV Zrt. a kormány nyomására tette a költségvetés gyors bevételi forráshoz juttatása érdekében. Egy nagyon érdekes és megválaszolatlan kérdés is maradt a bizottság előtt.

Tényszerűen az, hogy a Wallis Zrt. és a BAA közötti konzorciumi szerződés meghiúsulása ellenére is az angol befektető mégis Bajnai Gordont kérte fel az igazgatóság elnökének, amelyre csupán a szakértelme, azt gondolom, elégtelen magyarázatnak bizonyulhat. Az is megállapítható, hogy a Malév privatizációjához hasonlóan a Budapest Airport privatizációja is a Szocialista Párthoz közeli szereplők aktív közreműködésével történt. Nézzük végig a neveket: Költő Magdolna, Veres János, Oszkó Péter, most pedig Bajnai Gordon neve merül fel érdekes váltások kapcsán.

Még érdemes megemlíteni ebben a kérdéskörben a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács szerepét. Ennek a bizonyos tanácsnak egy határozata rögzítette, hogy valójában tartalmában a beruházó fejlesztésütemezésének szankció, kötbér nélküli lehetőségét teremtette meg. A Budapest Airport Zrt. átütemezési igényeit megállapodásra való hivatkozással jóváhagyta, és ezáltal súlyosan sérültek a magyar állam érdekei. Befejezésképpen ehhez a körhöz: a bizottság megállapította, hogy a privatizációt követően a repülőtér gazdaságos működtetése a vizsgált időszak alatt nem valósult meg, a korábban megfogalmazott célokkal ellentétben a Ferihegyi nemzetközi repülőtér nem vált úgynevezett HUB-repülőtérré, és a várt fejlesztések egy jelentős része elmaradt, így nem valósult meg a stratégiai fontosságú cargo-bázis, a repülőtér és a városközpont közötti összeköttetés sem.

Befejezésképpen és összefoglalásképpen el kell mondani és el lehet mondani ezen jelentés alapján, hogy a Malév cég megszűnt, mint nemzeti érték eltűnt. Veres János állításával ellentétben én azt gondolom, az elnök úrral teljesen egyetértve, hogy az ajánlások, mint ahogy ő ezeket fel is olvasta, megfelelő súlyúak. Ha megnézzük egyrészt a címzettek névsorát - az Országgyűlés, a kormány, a felelős ágazati és szakminiszterek, a titkosszolgálati miniszter és a Kehi -, ezek mind olyan ajánlásokat, erősebben megfogalmazva feladatokat, kijelöléseket kaptak, amelyeknek ha eleget tesznek és a végére járnak, akkor nagyon sok tanulsággal gyarapodhatunk.

Ezekkel a határozati pontokkal én is egyetértek, a politikai felelősség megállapítása szerintem helyesen történt meg, és annak reményében fejezem be a felszólalásomat, hogy lesz egyszer a közeljövőben egy nemzeti légivállalat, egy többségi tulajdonnal rendelkező, nemzeti érdekeket szolgáló cég, a nemzeti önrendelkezés egy része tulajdonképpen, hogy újra elhangozhassék ez a mondat, hogy gépei szállnak a rendelkezésünkre.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  321  Következő    Ülésnap adatai