Készült: 2020.07.05.16:25:23 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 193 2018.06.11. 4:41  190-199

GYOPÁROS ALPÁR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára mindig is kiemelt fontosságú volt olyan kapcsolatok építése, amelyek hazánk nemzetközi megítélését, védelmét és más országokkal való kapcsolatát és együttműködését jobbá teszik. Az elmúlt években több olyan kétoldalú szerződést és egyezményt kötöttünk partnereinkkel  erről hallhattunk államtitkár úrtól -, amelyek a két fél biztonságát és védelmét meg is erősítette. Így van ez a most előttünk fekvő, a Magyarország Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetében is. A nemzetközi biztonsági helyzet sajnos olyan, hogy nagy szükség van e téren szorosabb együttműködésre. Emiatt örvendetes, hogy a kormány aktív a nemzetközi partnereinkkel való együttműködés erősítésében, mint ahogy ebben az esetben a finn partnereinkkel. Finnországgal számtalan szempontból amúgy is kiváló kétoldalú kapcsolatot ápolunk, s így örvendetes, hogy ez ebben a vonatkozásban is így van.

Hasonló a helyzet Svédországgal. A magyar-svéd kapcsolat már bizonyította, hogy a kooperációra nagy hangsúlyt fektetünk. Az elmúlt években a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai még több nagyvállalati befektetőt hoztak Magyarországra, amelynek eredménye több száz új munkahely, és bízunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz. A legnagyobb svéd vállalatok, például az Electrolux, az Ericsson, a Tetra Pak, az IKEA, de számos további közepes és kisebb svéd cég is jelen van hazánkban.

A Magyarországon működő svéd vállalatok saját bevallásuk szerint is jól prosperálnak nálunk, mindkét fél megelégedésére, továbbá nagyon fontos kapcsolat és bizalmi kapocs a két ország között a haditechnikai együttműködés, utalva a Gripen hazai szerepére. Ez túlmutat az üzleti kapcsolaton, egy biztonságpolitikai együttműködés, ami további kapcsolatokat generál Svédország és Magyarország között.

Ebben az összefüggésben még inkább fontos leszögezni, hogy a XXI. század egyik legfontosabb elemévé vált az adat és az információ. Az Országgyűlés 2009 decemberében fogadta el a minősített adat védelméről szóló törvényt, és azóta, ahogy hallhattuk, több országgal is kötöttünk megállapodást erre vonatkozóan. Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével kapcsolatos szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt kétoldalú szerződések megkötése más államokkal is. Az egyezmény célja elsősorban az, hogy a szerződő felekhez tartozó állami szervek, valamint gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt adatok védelme biztosítva legyen. Meggyőződésem, hogy a finn és a svéd partnerrel kötendő egyezmény a szükséges és egységes jogi keret biztosításával nagymértékben hozzájárulna a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez.

Tisztelt Ház! A magyar-litván kétoldalú kapcsolatok hatékonyságának fenntartása érdekében a fentiekhez hasonló megállapodás jóváhagyása elengedhetetlen. Bilaterális kapcsolatainkat nyitott kérdés nem terheli, együttműködésünk konstruktív és előremutató, különösen a biztonsági, gazdasági és kulturális területek tekintetében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavalyi vilniusi útja során folytatott tárgyalásokat a litván miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel is, akikkel teljes egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a külső uniós határokat meg kell védeni, és az lenne a legjobb, ha már az Európai Unió területén kívül eldőlne, hogy ki jogosult belépni az Európai Unió területére. A két ország abban is egyetért, hogy a bajba jutott embereket lakóhelyükön vagy ahhoz minél közelebb kell segíteni, hogy a lehető leghamarabb haza is térhessenek.

A védelmi kapcsolatok mélyítése céljából Magyarország már többször világossá tette elkötelezettségét, és döntött arról, hogy 2019-ben is négy hónapon át részt vesz a balti légtér védelmében. 2017-ben a visegrádi országokkal együttműködve mintegy 200 katonát állomásoztattunk a balti államokban három hónapon keresztül.

Már több kétoldalú tárgyaláson megerősítést nyert, hogy mindkét ország az energiaforrások és az ellátási útvonalak diverzifikációjának híve, Litvánia és hazánk is úgy véli, hogy a döntés, hogy az ország milyen forrásokból kívánja fedezni energiaszükségletét, teljes mértékben nemzeti szuverenitásának részét képezi. A T/409. számú javaslatban foglaltak elfogadása és végrehajtása ilyenformán nem pusztán Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása szempontjából fontos, hanem a magyar-litván kétoldalú kapcsolatok eredményességének fenntartása és reménybeli fokozása miatt is.

Mindezen érvek alapján a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 180 2019.06.11. 1:50  179-182

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya 2010 óta kiemelt figyelmet fordít az élelmiszeriparra, stratégiai ágazattá nyilvánítva azt. Ennek oka nyilvánvaló: egyrészt az iparág a feldolgozóiparon belül a második legtöbb árbevételt és kibocsátást realizáló ágazat a járműgyártás után, egyben a második legnagyobb foglalkoztató is. Az ágazat árbevétele 2017-ben meghaladta a 3600 milliárd forintot, az export aránya a bevétel harmada. Jelentős pozitívum, hogy az élelmiszeripar eredményessége dinamikusan nő, az elmúlt öt évben a nyeresége több mint duplájára emelkedett. Másrészt az ágazat támogatottsága is jelentősen javult a korábbi időszakokhoz képest: 2014 óta közel 230 milliárd forint támogatást ítéltek meg az ágazatnak, elsősorban hazai, illetve európai uniós forrásból, ami minden vállalati méretben jelentős beruházási növekedést indukált. Emellett a táplálkozás szerepe is egyre hangsúlyosabb: 2017-ben élelmiszerekre több mint 10 százalékkal költött többet a lakosság, mint egy évvel korábban. Ebben szerepe van a tudatosságnak is, amelynek kialakításában a szemléletformáló kampányok mellett kiemelt jelentőségűek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai és irányelvei. Egyértelmű cél, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, jó minőségű élelmiszerekhez jussanak hozzá, és ezen élelmiszerek minél nagyobb részét a magyar élelmiszeripar állítsa elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár úrtól: teljesülte az élelmiszeripar támogatásával kapcsolatos kormányzati elképzelés? Mit tervez az agrártárca az élelmiszeripar fejlesztése, valamint az élelmiszer-biztonság további megerősödése érdekében? És különösen: mit tesz a kormány a magyar húsexport elősegítése érdekében?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 30 2019.06.20. 2:04  1-163

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nehéz elmenni szó nélkül Stummer János képviselő úr felszólalása mellett, aki a Jobbik első felszólalója volt a mai vitában, és aki a felszólalásában nemes egyszerűséggel nyomorultaknak nevezte a magyar falvakat, illetve a magyar falusiakat. (Farkas Gergely: Miről beszélsz? Mit hallottál?) Ezt érdemes visszautasítani minden politikai szereplő nevében.Azért meglepő Stummer képviselő úr felszólalása, merthogy ő mégiscsak egy vidéki gyerek, de ugyanakkor meg kevésbé meglepő, hiszen én azon kevesek közé tartozom, aki, amikor jobbikos politikusok először álltak Gyurcsány Ferenc mögé vagy mellé egy színpadra, akkor én nem lepődtem meg ezen, hiszen mégiscsak egy szellemi táptalajon állnak.

Ezt ez a felszólalás is bizonyítja, hiszen pont a szocialisták a Gyurcsány-kormány idején bizonyították, hogy másodrendű állampolgároknak tekintik a vidéken élőket és különösen a kistelepülésen, a falvakban élőket. Ékes bizonyítéka ennek az a sor intézkedés, amelyek keretében oktatási intézményeket, óvodákat, iskolákat zártak be. Az én választókerületemben 71 községi jogállású településből 17 érintett település volt, ahol iskolákat kellett bezárni vagy tagozatokat átszervezni.

Hasonló nagyságrendben kis postákat zártak be, vasúti és közlekedési mellékvonalakat zártak be, az én választókerületemben például a Csorna-Pápa vasútvonalon teljesen megszüntették a személyszállítást, és egyébként pedig, ahogy már elhangzott, 1400 milliárd forint értékben adósodtak el az önkormányzatok ebben az időszakban.

Ezzel szemben az elmúlt években és a 2020-as költségvetésben megfogalmazott céloknak megfelelően megtörtént az adósságkonszolidáció, a „Modern városok” program keretében 1500 milliárd forint kifizetése történt már meg megyei jogú városok számára, és éves szinten 150 milliárd forint értékben realizálódik a „Magyar falu” program is.

Szeretném megköszönni a kormánynak és különösen a Pénzügyminisztériumnak azt a sok segítséget, amit a vidéken élő emberek életminőségének javítása érdekében tesz, különös tekintettel a falu- és tanyagondnoki szolgálatok tekintetében, hiszen itt egy olyan fontos döntés született, miszerint nemcsak az állami támogatás mértéke emelkedik szinte duplájára, hanem növekszik azon települések száma is, amelyek igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(11.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 190 2019.07.01. 1:41  189-192

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, semmi probléma. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar méhészeti nemzeti program végrehajtása a 2017-2018-as végrehajtási időszakban a már lezárt támogatási programévben is egyértelműen igen sikeres volt. Ezt támasztja alá a program kihasználtsági mutatója is, ami 99,17 százalékos volt. A méhészeti terület a 2019-2021-es időszakot további forrásbővítéssel tervezheti, mintegy 40 százalékkal több forráshoz jut, amely az élelmiszer-minőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a környezetterhelési monitoringvizsgálatra és szakmai továbbképzésekre fordítható. A KAP következő támogatási időszakra megállapított forráskerete pedig még tovább növekedhet.

Magyarország méznagyhatalomnak számít, hiszen az Európai Unió harmadik legnagyobb méztermelői vagyunk, a várható többletforrások hatékony felhasználása pedig ezt a pozíciónkat erősítheti. A hazai méhészeti ágazat jelentősége az Európai Unión belül kétségtelenül tovább növelhető.

Kérdezem államtitkár urat, mit tesz a szaktárca a hazai méhésztársadalom támogatása érdekében, hogy az Európai Unión belül méltán kivívott előkelő helyét megőrizhesse, a tradicionális méhészeti tevékenység még hosszú ideig az egyik legsikeresebb lehessen Magyarországon. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 48 2020.03.10. 4:39  47-119

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szülőföld mindannyiunk számára ugyanaz és mégis más. Rendelkezünk ugyanis nemzeti identitásunkkal, ugyanakkor rendelkezünk helyi identitásunkkal is. A szülőföld egy szempontból egyformán különös jelentőségű mindannyiunk számára, hiszen itt van egy adminisztratív formaság, a születési hely természetesszemély-azonosító adatnak minősül. Ugyanakkor a szülőföld, a szülőhely nem önmagában azért fontos, mert szükségünk van egy azonosító adatra és nem is azért, mert van egy objektív tény, a hely, ahol születtünk, hanem mert van egy hely, ahonnan származunk, ahol megtanultunk járni, beszélni, amely biztonságot nyújtott, amíg cseperedtünk, és ahol először életünkben tapasztalatokat gyűjtöttünk, fájdalmakat éreztünk, tanultunk és szerettünk. Ott vannak a gyökereink, onnan kapjuk személyiségünk alapjait. Akár tudomásul vesszük, akár nem, a szülőföld alapjaiban formálja önazonosságunkat.

Az 1950-es évek után, az intézményi születések elterjedésével a születési hely sok esetben már nem több, mint a születés tényleges helye, de nem a szülőföldünk. Nem más, mint egy bélyeg, amelyet a technikai körülmények, minthogy nincs minden faluban és városban kórház, az állami adminisztráció ragaszt ránk, amelyet aztán életünk végéig viselni fogunk.

Ugyanakkor az édesanya a gyermekével ezekben az esetekben is hazament, és jogos igényként merült fel, hogy az első otthon, azaz a mélyebb értelemben vett szülőföld mint az identitásfejlődés elengedhetetlen része, megjelenjen igazoló okiratainkon is. Ezért javasoljuk, hogy a származási hely, amennyiben nem azonos a születési hellyel, a személyi igazolványunkra is rákerülhessen.

Többekben felmerülhet kérdésként, hogy pontosan mi a célja vagy inkább, hogy mi a jelentősége ennek a javaslatnak, hogy kiket érint elsősorban. A válasz rendkívül egyszerű: azokat, akiknek elválik az objektív születési helye a valódi szülőföldjétől, azaz a származási helyétől, legnagyobb részben vidéki honfitársainkat, azon belül is leginkább a falvak emberét.

A „Magyar falu” program keretében szervezett társadalmi egyeztetések során lehetőségem nyílt és nyílik meghallgatni a falvakban élők véleményét, ennek során számtalan esetben osztották meg velem igényüket e mostani kezdeményezés iránt. Nem lehet elégszer hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a kormány elhivatott a magyar települések lehetőségeinek bővülése és különösen a falvak életben maradását biztosító fejlődése iránt. Ezen alapvető cél elérése érdekében indult útjára a „Magyar falu” program.

Idézzük fel, a faluprogram Magyarország lakosságának egyharmadát közvetlenül érinti, és én hiszek abban, hogy eredményeinek köszönhetően felgyorsul a kistelepülések hátrányainak enyhítése, így az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve az olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik falvainkat a helyben élők, valamint a falvakba letelepedni szándékozók számára is. Meggyőződésem, hogy a magyar kistelepülésekkel együtt el fogjuk tudni érni, hogy a falvak és a nagyvárosok közötti választás ne életminőség és életminőség, hanem életstílus és életstílus közötti választássá váljon.

A „Magyar falu” program széles körű támogatási rendszerrel bír a mellékúthálózat fejlesztésétől a lakhatási támogatáson, a falusi CSOK-on keresztül, a helyi életminőség javítását célzó kisebb-nagyobb összegű fejlesztéseken át a falusi önkormányzatok, a falusi egyházközségek és a falusi civil szervezetek támogatásáig. Ugyanakkor a vidéki élet iránti elvárható és megérdemelt tiszteletet nemcsak infrastrukturális fejlesztésekkel vagy közvetlen anyagi támogatással lehet és kell elérni, hanem olyan, akár jogalkotói cselekvéssel, amely különösen akkor, ha a falusi ember ezt kéri, elismeri a szülőhely iránti érzelmi kötődést. Ennek külső megjelenése nem lehet bürokratikus akadály, ezért készült el az önök előtt fekvő törvénymódosító javaslat. Az általam és képviselőtársaim által benyújtott javaslat értelmében tehát az a magyar állampolgár, aki szeretné, a személyi igazolvány kiadási iránti kérelmében az illetékes hatóságtól nyilatkozatával kérheti származási helyének a személyi igazolványába történő feltüntetését. A személyi igazolványt kiállító hatóság ebben az esetben vagy az elektronikus anyakönyvben szereplő származási helyet, vagy ha az anyakönyvben nincs feltüntetve, akkor az ügyfél nyilatkozatában szereplő települést rögzíti a személyi igazolványban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hárommillió honfitársunk él a falvakban, remélem, hogy mindannyian, akik az Országgyűlésben képviseljük őket, meghalljuk a falvak kérését. Kérem önöktől a javaslat elfogadását. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem hárommillióan!) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 119 2020.03.10. 5:39  47-119

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Isten mentsen attól, hogy még tovább húzzam ezt a vitát, amiről sokan kifejtették a véleményüket. Körülbelül 30 perc alatt valóban le lehetett volna zárni, ehhez képest három órája vitatkozunk, és a vita a legkevésbé sem szólt az előterjesztésről, azt csak nyomokban tartalmazta. Ennek ellenére muszáj néhány ellenzéki felvetésre reagálnom, hozzátéve, hogy az nyilvánvalóan nem meglepetés számomra, hogy baloldali, liberális képviselőtársaim a felszólalásaikban igyekeztek elfedni annak a két kormányzati ciklusnak a bűneit, amelyet nyugodtan nevezhetünk a falurombolás időszakának, amely időszakban ezrével szűntek meg, ezrével szűntek meg a falvakban bölcsődék, óvodák és iskolák. És bár itt Arató képviselő úr beszólogatott falusi vagy vidéki vasúti szárnyvonalak kapcsán, de azért idézzük már fel azt a számot, hogy mégiscsak 38 szárnyvonalon 1300 kilométernyi vonalon szüntették meg a személyszállítást a szocialista kormányzatok idején. Hát mi ez, hogyha nem vidékrombolás? És éppen ő, Arató képviselő úr idézte fel, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program, az ÚMVP valójában a „Magyar falu” program elődje.

(13.20)

Tehát, ha jól értem, akkor a Demokratikus Koalíció magának vindikálja a „Magyar falu” program elindítását tulajdonképpen. (Korózs Lajos közbeszól.) Ez hangzott el Arató képviselő úrtól, Korózs képviselőtársam. De azért azt hadd mondjam el, hogy az a folyamat, ami a kistelepülések eladósodásához vezetett, abban ez az ÚMVP zászlóshajószerepet játszott. Ugyanis azokat a támogatásokat, amelyeket önök megállapítottak esetlegesen vidéki településeknek, falvaknak, ezeket nem előlegezték meg, sőt hosszú-hosszú eljárásrend végén fizették ki esetlegesen ezeket a támogatásokat ezeknek a településeknek. Ennek az lett a következménye, hogy a kistelepülési önkormányzatoknak, a vidéki önkormányzatoknak hitelt kellett fölvenni a működési hitelek mellé, ezeket a fejlesztési hiteleket is fel kellett venni, és ennek a folyamatnak a végén keletkezett 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adósság, amelyet mi konszolidáltunk  1200 milliárd forintnyi adósságot.

Varga képviselő úrnak egyébként szeretném megköszönni talán az egyetlen higgadt ellenzéki hozzászólását. Ennek ellenére a képviselő úr számonkéri rajtunk, hogy mi nem hallgatjuk meg a vidéket, és nem egy átgondolt vidékpolitikát folytatunk, és ezt kellene folytatni. Képviselő úr, amikor az ÚMVP elindult, akkor az önök kormánya a brüsszeli bürokratákkal egyeztetett az ÚMVP-ről, senki mással  a vidéki emberrel biztos, hogy nem; a vidéki önkormányzatokkal biztos, hogy nem; a megyei önkormányzatokkal biztos, hogy nem. Önök Brüsszellel egyeztették le és fogadtatták el az ÚMVP-t.

Ennek lett egyébként következménye az, ami. Ezzel szemben mi országjárás keretében folyamatosan fogadjuk be a javaslatokat és a véleményeket a falvak polgármestereitől, lelkészeitől, civil szervezeteitől és így tovább, és ennek az országjárásnak a keretében alakult ki egyáltalán a „Magyar falu” program, és folyamatosan is alakítjuk a programot. Úgyhogy, azt gondolom, hogy ez az átgondolt vidékpolitika, amikor magukkal az érintettekkel egyeztetjük annak a tartalmát.

Nagyon örülök neki, hogy Arató képviselő úr most lelkesen támogatja a származási hely személyi igazolványba való bekerülését, csak szeretném felvillantani, hogy ezek szerint megváltozott a véleménye, tekintettel arra, hogy ő abban a kormányzati ciklusban politikai államtitkár volt, amely kormányzati ciklusban meg akarták szüntetni a származási hely fogalmát az anyakönyvben. Ennek ellenére nagyon örülök neki, hogy képviselőtársam megváltoztatta a véleményét.

Keresztes képviselőtársam, Tószeg kapcsán meggyőződésem, hogy egy sajnálatos tragédiát politikai hangulatkeltésre használ fel. A helyzet ugyanis a következő. Tószeg polgármestere, bár nem tudom, hogy valóban nyilatkozotte ilyet, amit ön idézett, miszerint neki nincs lehetősége arra, hogy azt a külterületi utat felújítsa, a helyzet az, hogy Tószeg nem nyújtott be a „Magyar falu” programba pályázatot útfelújításra. Egyébként megnéztem, a vidékfejlesztési programba sem nyújtott be útfelújításra pályázatot. Ez a lehetőség rendelkezésre állt volna polgármester úr számára. De nem a polgármestert szeretném számonkérni, hanem inkább önt, hogy egy ilyen tragédiát szerintem politikai hangulatkeltésre felhasználni merő felelőtlenség.

Bencsik képviselőtársam  akit, ha jól látom, most nem látok  pedig azt kéri számon rajtunk, hogy állítása szerint a falusi CSOK helyett, új építésű házak ösztönzése helyett meglévő otthonok korszerűsítését kellene támogatnunk. Érdemes volna egyébként minden ellenzéki képviselőtársam figyelmét arra felhívni, hogy talán a témában érdemes volna elmerülni, és a „Magyar falu” program tekintetében egy kicsit tájékozódni.

Keresztes képviselőtársam a program nevét sem ismeri, következetesen „modern falvak” programnak nevezi, holott „Magyar falu” program a neve. Bencsik képviselőtársamnak pedig szeretném jelezni, hogy a falusi CSOK használt ingatlan vásárlására és egyidejű korszerűsítésére és meglévő otthonok korszerűsítésére szolgál, egyébként pedig a babaváró támogatás és az áfa-visszatérítési támogatás mellett a falusi CSOK-kal együtt összesen akár 25-30 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatás is igényelhető ezeknek az otthonoknak a kialakításához és korszerűsítéséhez.

Engedjék meg nekem, hogy ne folytassam, és Varga-Damm képviselőtársam felszólalásait ne is minősítsem. Mindösszesen szeretném megköszönni, egyébként, ha jól értettem, minden frakció úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Számítok az önök támogatására.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 68 2020.03.16. 2:14  67-70

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt szeretném minden tiszteletemet kifejezni azok előtt, akik ma helytállnak a frontokon, az egészségügyben, a rendvédelemben, kereskedelemben, kiskereskedelemben, de minden termelő szektorban, így az agráriumban dolgozók előtt is, hogy az élelmiszer-ellátás biztonságos maradhasson.Nos, tisztelt miniszter úr, a klímaváltozás az éghajlati rendszer összetett, egymásra épülő folyamatainak és kölcsönhatásainak átalakulását jelenti, éppen ezért tesz meg Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy a Jóisten által adott természetet óvjuk és védjük. Fontos, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem cselekszünk is, nemcsak a meghirdetett zöldprogrammal, hanem mellette más apró dolgokkal is, ami nemcsak a természetet védi, de jelen példa által a méhészgazdáknak is segítséget nyújtunk. Nem túlzás kijelenteni, hogy a méhek nélkül nincs élet. Földünk globális tápláléklánca alapvetően a méhek és egyéb beporzók tevékenységén alapul, mind az állatvilág, mind mi, emberek képtelenek lennénk túlélni a méhek nélküli világot. A jelenlegi méhállományt fenn kell tartanunk, támogatási rendszerrel ösztönözni a méhtartási kedvet.

Jelenleg 20 ezer méhész dolgozik az országban, a fogyasztással ellentétben a termelésben mi, magyarok nagyhatalom vagyunk, az Unió méztermelésének 10 százalékát mi adjuk. Az úgynevezett méhsűrűség nálunk a legmagasabb nemcsak az Unióhoz viszonyítva, hanem a világon is, az országos átlag 13 méhcsalád négyzetkilométerenként, de az ország egyes részeiben, így Zala és Somogy megyében, 20 feletti ez a szám. Magyarország számára a téma azért is fontos, mert a harmadik legnagyobb méztermelő ország vagyunk az Európai Unióban, az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

A mézpiac anomáliái miatt a méhtartási kedv csökkenése tapasztalható némely EU-s tagállamban, elsősorban az Unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz okoz sok gondot a méhészeknek. A fentiekre tekintettel kérdezem miniszter urat, a méhészeti támogatások hazánkban kompenzáljáke a jövedelmezőség csökkenését, elegendőe a támogatás mértéke a méhtartási kedv fenntartásához, a méhészeti nemzeti program mellett igényelhetőe egyéb támogatás a magyar méhgazdák számára. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)