Készült: 2020.07.13.16:38:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

111. ülésnap (2020.03.10.), 48. felszólalás
Felszólaló Gyopáros Alpár (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 4:39


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szülőföld mindannyiunk számára ugyanaz és mégis más. Rendelkezünk ugyanis nemzeti identitásunkkal, ugyanakkor rendelkezünk helyi identitásunkkal is. A szülőföld egy szempontból egyformán különös jelentőségű mindannyiunk számára, hiszen itt van egy adminisztratív formaság, a születési hely természetesszemély-azonosító adatnak minősül. Ugyanakkor a szülőföld, a szülőhely nem önmagában azért fontos, mert szükségünk van egy azonosító adatra és nem is azért, mert van egy objektív tény, a hely, ahol születtünk, hanem mert van egy hely, ahonnan származunk, ahol megtanultunk járni, beszélni, amely biztonságot nyújtott, amíg cseperedtünk, és ahol először életünkben tapasztalatokat gyűjtöttünk, fájdalmakat éreztünk, tanultunk és szerettünk. Ott vannak a gyökereink, onnan kapjuk személyiségünk alapjait. Akár tudomásul vesszük, akár nem, a szülőföld alapjaiban formálja önazonosságunkat.

Az 1950-es évek után, az intézményi születések elterjedésével a születési hely sok esetben már nem több, mint a születés tényleges helye, de nem a szülőföldünk. Nem más, mint egy bélyeg, amelyet a technikai körülmények, minthogy nincs minden faluban és városban kórház, az állami adminisztráció ragaszt ránk, amelyet aztán életünk végéig viselni fogunk.

Ugyanakkor az édesanya a gyermekével ezekben az esetekben is hazament, és jogos igényként merült fel, hogy az első otthon, azaz a mélyebb értelemben vett szülőföld mint az identitásfejlődés elengedhetetlen része, megjelenjen igazoló okiratainkon is. Ezért javasoljuk, hogy a származási hely, amennyiben nem azonos a születési hellyel, a személyi igazolványunkra is rákerülhessen.

Többekben felmerülhet kérdésként, hogy pontosan mi a célja vagy inkább, hogy mi a jelentősége ennek a javaslatnak, hogy kiket érint elsősorban. A válasz rendkívül egyszerű: azokat, akiknek elválik az objektív születési helye a valódi szülőföldjétől, azaz a származási helyétől, legnagyobb részben vidéki honfitársainkat, azon belül is leginkább a falvak emberét.

A „Magyar falu” program keretében szervezett társadalmi egyeztetések során lehetőségem nyílt és nyílik meghallgatni a falvakban élők véleményét, ennek során számtalan esetben osztották meg velem igényüket e mostani kezdeményezés iránt. Nem lehet elégszer hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a kormány elhivatott a magyar települések lehetőségeinek bővülése és különösen a falvak életben maradását biztosító fejlődése iránt. Ezen alapvető cél elérése érdekében indult útjára a „Magyar falu” program.

Idézzük fel, a faluprogram Magyarország lakosságának egyharmadát közvetlenül érinti, és én hiszek abban, hogy eredményeinek köszönhetően felgyorsul a kistelepülések hátrányainak enyhítése, így az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve az olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik falvainkat a helyben élők, valamint a falvakba letelepedni szándékozók számára is. Meggyőződésem, hogy a magyar kistelepülésekkel együtt el fogjuk tudni érni, hogy a falvak és a nagyvárosok közötti választás ne életminőség és életminőség, hanem életstílus és életstílus közötti választássá váljon.

A „Magyar falu” program széles körű támogatási rendszerrel bír a mellékúthálózat fejlesztésétől a lakhatási támogatáson, a falusi CSOK-on keresztül, a helyi életminőség javítását célzó kisebb-nagyobb összegű fejlesztéseken át a falusi önkormányzatok, a falusi egyházközségek és a falusi civil szervezetek támogatásáig. Ugyanakkor a vidéki élet iránti elvárható és megérdemelt tiszteletet nemcsak infrastrukturális fejlesztésekkel vagy közvetlen anyagi támogatással lehet és kell elérni, hanem olyan, akár jogalkotói cselekvéssel, amely különösen akkor, ha a falusi ember ezt kéri, elismeri a szülőhely iránti érzelmi kötődést. Ennek külső megjelenése nem lehet bürokratikus akadály, ezért készült el az önök előtt fekvő törvénymódosító javaslat. Az általam és képviselőtársaim által benyújtott javaslat értelmében tehát az a magyar állampolgár, aki szeretné, a személyi igazolvány kiadási iránti kérelmében az illetékes hatóságtól nyilatkozatával kérheti származási helyének a személyi igazolványába történő feltüntetését. A személyi igazolványt kiállító hatóság ebben az esetben vagy az elektronikus anyakönyvben szereplő származási helyet, vagy ha az anyakönyvben nincs feltüntetve, akkor az ügyfél nyilatkozatában szereplő települést rögzíti a személyi igazolványban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hárommillió honfitársunk él a falvakban, remélem, hogy mindannyian, akik az Országgyűlésben képviseljük őket, meghalljuk a falvak kérését. Kérem önöktől a javaslat elfogadását. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem hárommillióan!) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai