Felszólalás adatai

Az ajánlás 13. pontjában szereplő indítvány az egységes javaslat 27. §-ában meghatározza a törvény sarkalatos rendelkezéseinek körét. Először erről a javaslatról határozunk az egyszerű többség szabályai szerint, ezt követően pedig ennek alapján döntünk a minősített többséget, majd az egyszerű többséget igénylő módosító javaslatokról, a zárószavazás során pedig szintén ezt figyelembe véve határoz az Országgyűlés a különböző többséget igénylő rendelkezésekről.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az ajánlás 13. pontjában a sarkalatos rendelkezésekre utaló 27. § rendelkezését, amelyet az előterjesztő is támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a 27. §-t 259 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az elfogadott módosító javaslatra figyelemmel most az ajánlás azon pontjairól döntünk, amelyek ennek értelmében minősített többséget igényelnek. Ezek a következők: az ajánlás 1-7., 10., 12., valamint a 15. pont. Kérdezem önöket, elfogadják-e a minősített többséget igénylő támogatott javaslatokat. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kettőharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő módosító javaslatokat 298 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő javaslatokról döntünk a 8., 9., 11., 14. pontok, valamint a 16-22. pontok szerint. Kérdezem, elfogadják-e ezeket. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő módosító javaslatokat 299 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a zárószavazás következik. A határozathozatal előtt megkérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Nem, köszönöm szépen.

Az egységes javaslat sarkalatos rendelkezéseinek köre az iménti határozathozatal során megváltozott. A minősített többséget igénylő rendelkezéseket a 24. § tartalmazza, erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Először a minősített többséget igénylő rendelkezésekről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/4988. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kettőharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 260 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 39 tartózkodás mellett elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő rendelkezésekről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/4988. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat imént módosított szövege szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 259 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 39 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Lázár János, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, Rogán Antal, Gulyás Gergely, Boldog István, Varga István, Szűcs Lajos, Gelencsér Attila, Balla György, Selmeczi Gabriella, Vitányi István, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/5006. számon, az egységes javaslatot pedig T/5006/38. számon kapták kézhez a képviselőtársaim.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, így záróvitára is sor kerül. Az alkotmányügyi bizottság ajánlása T/5006/43. számon a hálózaton elérhető.

A módosító javaslatok közötti összefüggésekre tekintettel kezdeményezem, hogy a benyújtott indítványokat egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ez látható többség, köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Most megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-21. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, Novák Előd képviselő kért szót, a Jobbik-képviselőcsoportból.

Parancsoljon, képviselő úr!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A Skatman John-i hadarást egy kicsit megszakítva arra kérem önöket, hogy egy kicsit higgadtan gondolják végig, milyen zárószavazás áll önök előtt.

Ez látszólag egy választási törvény, egy választójogi törvény, valójában egy választási csalás. Meglehetősen etikátlannak tartom, hogy itt a karácsony leple alatt akarják elfogadni ezt a sok vérlázító jogszabályt, köztük tehát ezt a választási csalást, amit most már törvénybe iktatnának, hiszen Kubatov-listák eddig is létezhettek, azonban most törvényi szintre akarják emelni a Kubatov-listák alapján megjelölt választókerületi határokat, még itt a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal is egyre nagyobb hatáskört biztosítva, mint amiről például a 3. és 4. ajánlási pont is szól. Ezek alapján rajzolták meg a választókerületek határait pontosan úgy, hogy a Fidesz akkor is tudjon választást nyerni, ha valójában nem is a Fideszre érkezik a legtöbb szavazat.

(14.40)

Egy olyan matematikát dolgoztak ki a Kubatov-listáknak nyilvánvalóan a pontos számszaki adatai alapján, ami alapján elképesztő alakú, kinézetű választókerületek jöttek létre. Van számos olyan választókerület, amelynek egyes településeiről még nem is vezet út a saját választókerületébe, de valamilyen Kubatov-lista alapján kiszámított matematika mégiscsak ezt indokolta, hogy ahhoz a választókerülethez csatolják, ami közigazgatásilag és minden más alapelv szerint indokolatlan.

Most önök ezt, amint a zárószavazás előtti módosító javaslatokból a 4. ajánlási pont is tartalmazza, sarkalatos, kétharmados törvénnyé kívánják tenni magát a mellékletet is, amit normálisabb esetben, a választókerületek határait nem egy párt rajzolna meg, ahogy most megtette ezt Kubatov Gábor, hanem ezt bizony egy erre felállított szakmai bizottság, ahogy a Jobbik javaslata is szólt.

Választási csalás természetesen ez a törvény azért is, mert még aránytalanabb rendszert eredményez, és ezt kívánják most itt a 4. ajánlási pont szerint sarkalatos törvényben rögzíteni. De nemcsak a választókerületek határainak besorolása éri ezt el, hanem az egész rendszert úgy találták ki, hogy a saját korábbi javaslatukkal szemben is nem 90, hanem most már 106-ra növelték az egyéni körzetek számát. Nehéz követni az önök javaslatát, hogy hogyan csapong, hiszen itt gumicsontként bedobták már rögtön az Országgyűlés megalakulása után az önök kezdeti javaslatát, amellyel azonban szögesen ellenkező az, amit önök itt most a karácsony leple alatt el akarnak fogadni.

Nem először csinálják ezt, hogy akár zárószavazás előtti módosító javaslattal érdemi változtatásokat eszközölnek, most pedig a korábbi javaslatukkal szemben egy még aránytalanabb választási rendszert kívánnak önök felépíteni. Már az önkormányzati választások előtt megtették azt, hogy a győztes mindent visz elvének irányába torzították a választási rendszert, ami eddig is aránytalan volt, hiszen 53 százalékos társadalmi felhatalmazással, ilyen választási eredménnyel több mint kétharmadnyi fideszes mameluk ül most itt az Országgyűlésben. Azt gondolom, hogy ez egy rendkívül méltatlan, igazságtalan helyzet. Természetesen arra szoktak hivatkozni, mint a médiatörvénynél is, hogy minden eleme megtalálható valahol nemzetközi példa szintjén. Csak önök úgy válogatták össze, hogy összességében viszont ilyen elképesztő rendszer, ilyen aránytalanság, ilyen igazságtalanság sehol a világon természetesen nem lelhető fel.

Elfogadhatatlan az is, és egyébként az önmagában egy olyan elem, ami sehol máshol a világon nincsen, hogy a győztes is kap kompenzációs szavazatot, tulajdonképpen a győztest kívánják önök túlkompenzálni, és az erre vonatkozó módosító javaslatunk ügyében sem tanúsítottak önmegtartóztatást. Rendkívül pofátlan és sunyi az az eljárás, hogy ezt a javaslatukat korábban az ötpárti szakmai bizottságban, albizottságban sem terjesztették elő soha ilyen formában, viszont amikor most szavazásra kerül a sor, akkor mégis egy ilyen javaslat fekszik már előttünk, amiben a győztest is kompenzálnák, túlkompenzálnák, a győztes mindent visz elvének irányába torzítanák tehát a választási rendszert. Ez teljességgel elfogadhatatlan, tehát nemcsak a választókerületeket szabták saját magukra, hanem a választásnak a matematikáját is természetesen.

Úgy néz ki, hogy ma le fogják szavazni azt a javaslatunkat is, hogy az Alkotmánybírósághoz nemcsak hogy nem lehet fordulni a jövőben, de a folyamatban lévő eljárásokat is megszüntetik. Tehát még ha a következő, az év hátralévő napjaiban élnénk is azzal, hogy megtámadjuk az Alkotmánybíróságon ezt a most zárószavazásra kerülő választási csalást, ezt a választójogi törvényt, ez az alkotmánybírósági eljárás meg sem indulna gyakorlatilag, hiszen önök mindenféle alkotmánybírósági kontrollt is megszüntetnek.

Mondhatják persze, hogy lehetőséget biztosítanak az új alaptörvény szerint is, hogyha az MSZP, az LMP és a Jobbik összefog, és együtt támad meg valamit az Alkotmánybíróságon, akár ezt a javaslatot. Azonban ez meglehetősen cinikus hozzáállás, hiszen még ebben a javaslatban sem értünk egyet, még a kritikájában sem értünk egyet minden ellenzéki párttal. Abban persze egyetérthetünk, hogy ez egy választási csalás, abban egyetérthetünk, hogy tovább torzítja a választási rendszert, és abban is egyetértünk, hogy egy igazságosabb, arányosabb választási rendszert szeretnénk.

Ha itt lennének a többi párt ellenzéki képviselői, akkor biztos, hogy meg is tapsolnának, ami azért, gondolhatják, hogy egy ritka dolog itt, az Országgyűlésben, hogy engem MSZP-s vagy LMP-s képviselők megtapsoljanak, de ez történt itt az általános és a részletes vitában. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) Gyakorlatilag minden ellenzéki képviselő megtapsolt minden ellenzéki képviselőt, mert próbáltunk azon a csapásvonalon maradni, ami a legfőbb kritikánk, és amit most is meg kell fogalmaznom itt az ajánlás 3. és 4. pontja kapcsán, hogy tovább aránytalanítják, torzítják ezt az egyébként is igazságtalan választási rendszert.

De hiába értenénk egyet ebben, az Alkotmánybírósághoz közösen mégsem fordulhatunk, hiszen számos pontban, indokolásban nem értünk egyet, hogy csak az egyik fő kritikánkat fogalmazzam meg, az ajánlószelvények rendszerének megszüntetését az MSZP nem szeretné, sőt, érdekelt ennek a rendszernek a fenntartásában, hiszen Kubatov Gáborral szoros szövetségben az erre irányuló Kubatov-botrányt kivizsgáló vizsgálóbizottság felállítását is ellenezték. Pedig a képviselők egyötödének támogatása, azaz a jobbikos és LMP-s képviselők mellett legalább még a szocialista képviselők támogatására lett volna szükség, de ahogy az MSZP pártigazgatója esetében láthattuk, hogy a folyosón többször titokban egyeztet Kubatov Gáborral, pontosan azokban az időkben, amikor a Jobbik rendre, úgy félévente megpróbálja ezt a vizsgálóbizottságot felállítani.

Tehát miután többször lebuktattuk, hogy eldugott folyosókon titkos megbeszéléseket folytat ebben az időben, nem véletlen, hogy ezt a vizsgálóbizottságunkat nem támogatták, tulajdonképpen bármiféle indokolás nélkül. Pedig azért ez bizony az ország egyik legnagyobb botránya, amiből nem csak azt tudtuk meg, persze pozitív dolgokat is a Kubatov-lista felvételéből, például hogy miniszterelnök úr különbséget tud tenni az e-mail és az SMS között, ennek nagyon örülünk, hogy ezt a Fidesz pártigazgatójától végre megtudhattuk, azonban megtudtunk belőle botrányosabb dolgokat is. Például hogy a Fidesz elnökségének tudtával, sőt, támogatásával építettek ki egy ilyen durván törvénysértő rendszert, ami, azt gondolom, ha mondjuk, a Jobbik esetében lenne ilyen, akkor már nemhogy börtönben ülne a párt egész elnöksége, de már fel is oszlatták volna nyilvánvalóan a pártot. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiban.)

Mert nem arról beszélünk most, hogy a Fidesz egyes lelkes tagjai, túlbuzgó tagjai, mondjuk, nyilvántartják a választók pártszimpátiáját is, hanem sokkal súlyosabb esetről beszélünk. Ez az igazán súlyos eset, hiszen azt, hogy akár a több tízezer tagjuk közül ki vezet ilyen nyilvántartást, ezt nem is tudnánk megakadályozni, de azt, hogy központi utasítást adtak erre, hogy ilyen listát hozzanak létre, és a kiszivárgott hangfelvétel pontosan erről szól, és azért remélem, miniszterelnök úr sem tagadja azt, amit a pártigazgatója, az azóta is hivatalában megőrzött pártigazgatója elárult ezen a titkos, kiszivárgott hangfelvételen.

Gyurcsány Ferenc sem volt annyira szemtelen és pofátlan, hogy ő letagadja nemes egyszerűséggel a kiszivárgott hangfelvételt, és azt mondja, hogy ő ezt nem is állította. Önök sem voltak eddig ennyire szemtelenek, hogy nemes egyszerűséggel azt mondják, hogy ez a felvétel nem felel meg a valóságnak, azonban miniszterelnök úr még soha nem tette meg azt a nyilatkozatot, hogy miért is támogatta ezt a Kubatov Gábor által felvázolt törvénytelen rendszert, amellyel igen, nyilvántartják az emberek pártszimpátiáját, ami egy szigorúan személyes adat lenne. Nyilvánvalóan félünk, hogy itt azért különböző megszorítások, elbocsátások kapcsán, ami akár azt a több tízezer pedagógust érinti, akiket itt a következő években a szintén kiszivárgott titkos háttértanulmányuk szerint el fognak bocsátani, hogy nem ezek alapján válogatják-e ki, hogy kiket kell elbocsátani; hogy nem ezeket a Kubatov-listákat használják fel pályázatok elbírálásánál. Ezt a mai napig nem tudjuk, és választ várunk miniszterelnök úrtól, hogy mire használják a Kubatov-listákat, túl azon, hogy a választókerületek megrajzolásához, mert ezt most egyértelműen láttuk, hogy olyan elképesztő választókerületi besorolások jöttek létre, amit csak a saját számadataik tettek indokolttá, és semmiféle más közigazgatási vagy történeti besorolás. Ezért jöhettek létre olyan elképesztő alakú, méretű választókerületek.

Látom, miniszterelnök úr most azt mondja, hogy ne szóljon hozzá senki, de én azt mondom, hogy szóljanak hozzá, beszéljük ki ezt a botrányt (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiban.), már csak azért is, mert Kubatov Gábor ebben az Országgyűlésben még egyszer sem szólalt meg. Én szólítom Kubatov Gábort - ahogy szólítottuk itt korábban Meggyes Tamást -, hogy nyilatkozzon meg végre erről a kérdésről, nem tudjuk, hogy mit csinál ebben az Országgyűlésben, mert egyetlenegyszer sem szólalt még fel, az általános vitában is hiába kértük, hogy szólaljon fel, egyetlenegyszer sem szólalt fel ebben a ciklusban, az előzőben is csak egyetlenegyszer.

Azt gondolom, hogy lehet, hogy neki itt más feladatai vannak az Országgyűlésben, vagy a pártban más feladatokat kapott, de ha országgyűlési képviselő, akkor itt az ideje, hogy színt valljon erről a felvételről. Valljon színt, és adjon választ nekünk, hogy hogyan gondolja ennek a törvénytelen adatbázisnak a további működtetését, és pontosan hogyan történtek ezeknek a választókerületeknek a megrajzolása.

Tehát ha Kubatov Gábor...

ELNÖK: Képviselő úr, a módosító javaslat nem Kubatov Gáborról szól...

NOVÁK ELŐD (Jobbik): De sajnos igen, nagyon örülnék, ha nem arról szólna.

ELNÖK: ...úgyhogy tisztelettel kérem, hogy a módosító javaslatról beszéljen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.50)

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Igaza van, elnök úr, nagyon örülnék, ha nem erről szólna, de sajnos erről szól. Sajnos, ahogyan bemutattuk a választókerületek határait is, erről szól, hogy ez alapján (Nagy zaj a kormánypártok soraiban.) alakították ki a választási rendszerüket. Tehát még egyszer szólítom Kubatov Gábort, aki felcsíptette a mikrofont, de látom, hogy Orbán Viktor közben azt mondta, inkább ne is reagáljon erre, az lenne talán a legkellemesebb.

Láthattuk már, ahogyan például az Egyenlítő TV felhívta a Fidesz sajtóosztályát erről érdeklődni, amikor meghallották, hogy erről érdeklődnek, nemes egyszerűséggel rácsapták a telefont. Láthattuk a Fidesz minden idők legkínosabb tévészereplését, amikor az ATV-ben Kósa Lajos próbálta magyarázni a magyarázhatatlant. Őt legalább még behívják az ATV-be, velünk, jobbikos politikusokkal szemben; törvénysértő módon természetesen mi nem kapunk szót. Ő szót kaphatott, csak hát nem tudott mit válaszolni erre. Itt a lehetőség, hogy ő is... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Képviselő úr, ne kényszerítsen a Házszabály vonatkozó szakaszának alkalmazására! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik a Jobbik-képviselőcsoportból.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Novák Előd képviselőtársam már nagyon sok ütős és kemény érvet elmondott, még ha az nem is váltott ki nagy tetszést, de nyilván nem is azért mondta, hogy önöknek tessen, hanem azért, hogy megértsék azok az emberek, akik ezt az adást esetleg figyelemmel kísérik, és még nem ajándékbeszerzéssel foglalkoznak a karácsony előtti napon. Mi itt a munkánkat végezzük, és ezt kötelességünk elmondani. Reméljük, ezt önök is ugyanígy elmondanák, ha önökkel szemben tenné meg egy mindenkori kormánypárt. Hogy egy ilyen saját testre szabott választási törvényt hozzanak, a testre szabott törvényalkotásnak már sok-sok példáját láthattuk az elmúlt másfél évben, ez ennek egy tökéletes mintapéldája.

Egyet azért mindenképpen hadd emeljek ki, és egy rendkívül komoly sérelmet szeretnék itt elmondani. A választási kerületek kialakításánál semmilyen józan észre nem hallgattak, Karácsony Gergely szakmailag alátámasztott érveire sem. Fel is mutatta itt a kis tabellát, amelyből kiderül, hogy az elmúlt évek fideszes választási eredményeiből absztrahált végeredményt látunk a törvény mellékletében a választókerületek kialakításának formájában...

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, melyik módosító javaslatról beszél?

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Az 1. számúról.

Tehát az 1. számú javaslat szellemével ellentétesen, igenis, azt kell elmondanunk, hogy a választókerületek kialakítása kapcsán önök azt a rendkívül komoly felelőtlenséget elkövették, hogy például ha Budapestet magunk elé vesszük, általában úgy él nagyon sok konzervatív felfogású ember körében, hogy a vörös Budapest, adjunk neki, most akkor a bűnös város és a többi. Igen, van ennek bizonyos alapja; de azért azt semmiképpen nem lett volna szabad megcsinálni, hogy a 23 budapesti kerületből 5 kerület elvesztette azt a jogot, hogy önálló választókerület legyen. Én azt gondolom, ez a budapesti emberek arculcsapása, és különösen kispesti emberként nekem ez nagyon fáj, hogy Kispest úgy, ahogy van, eltűnt a választókerületek térképéről, és ha jól olvastam, három különböző kerülethez csapták hozzá a kispesti területeket, amelyeket szerintem akár a Wekerlén élő lokálpatrióták vagy a kispesti kertövezetben élő emberek mélyen sérelmezhettek, hogy miért kell az erzsébetiek...

ELNÖK: Képviselő úr, tájékoztatom, hogy az ajánlás 1. pontja nem erről szól. (Felzúdulás, taps a kormánypártok soraiban.)

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Emlékszem. Ugyanis az a meglehetősen rossz tulajdonságom megvan, amit nem szeretnek az alkotmányügyi bizottság kormánytöbbségi oldalán, hogy emlékszem az ajánlási pontokra. Tehát a 3., 4. pont a területeket részletező szabályokban bizonyos helyesírási pontosításokat vezet át, hogy "Homokháti dűlő" helyett "a Homokháti dűlő", komoly módosításokat, de érdemi módosításokat nem találunk benne... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont. - Zaj a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Az 1. javaslat a preambulumot módosítja (Derültség a kormánypártok soraiban.)

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Folytathatom, elnök úr?

ELNÖK: Igen.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tehát: a 3., 4. javaslatban a választókerületek betű szerinti felsorolását értem, a területhatárokét, úgy, mint annak idején a trianoni békediktátumot becikkelyező törvényben a határmeghúzást így definiálták, területmeghatározással, itt is tulajdonképpen ilyen definíció történik. De mondom még egyszer, a budapesti választópolgárok nagyon mély felháborodását fogja szerintem kiváltani az, hogy elvették a jogot attól, hogy a kispestiek és másik négy budapesti kerület nem méretheti meg önmagát, nem állhat ki a kispesti emberek elé egy olyan jelölt, aki azt mondja, Kispestért szeretnék dolgozni.

Nem tudom, miért kellett belegleichschaltolni ezt az öt kerületet a többi budapesti kerületbe. Én megértem azt, hogy mindenképpen az a cél, hogy valami olyan szabályrendszert találjunk ki, ami körülbelül arról szól, hogy egy olyan focimeccset hirdettek meg, amelynek az első számú szabálya az, hogy nem lehet a fideszes kapu felé lőni, de a biztonság kedvéért a fideszes kapu feleakkora, mint az ellenfélé. Tehát ez körülbelül egy ilyen szabályrendszer, amit megalkottak.

Én csak annyit tudok mondani a jegyzőkönyvek kedvéért és talán az utókor kedvéért is, hogy ez egy nagyon elrontott, nagyon téves út. Ezt megint el kell mondani, amit a törvény vitájában is elmondtunk, hogy hiába van bármilyen szabályszegés, bármilyen határmeghúzás, ez a trianoni határokra ugyanúgy igaz, mint a választókerületi határokra, hogy soha nem fogja azokat a nép elfogadni; "Nem, nem, soha!", tehát igenis, fölül a gálya, de alul a víznek árja - ezt ne felejtsék el, képviselőtársaim, ezért fogunk szavazni nemmel.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Bana Tibor képviselő úr következik, ugyancsak a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 7., 8., 14., 15., 17., 18., 19., 20. és 21. pontjához szeretnék hozzászólni. Ezek alatt a pontok alatt található Papcsák Ferenc képviselőtársunknak az a javaslata, amellyel egyes választókerületek határait módosítja.

A zárószavazás előtti módosító javaslat indokolásában nemes egyszerűséggel azt olvashatjuk, hogy a javaslat szövegpontosító módosításokat tartalmaz.

Tisztelt Kétharmados Többség! Természetesen azt is elő lehet adni, hogy önök minden esetben szövegpontosítási céllal alakították ki a választókerületeket, ezzel szemben azonban mindenki láthatja, az igazság az, hogy önök kizárólag a Fidesz érdekeit vették figyelembe a körzethatárok kialakítása során, határozottan élve a gerrymandering eszközével, vagyis teljesen életszerűtlen módon a saját szájízük szerint alakították ki az új körzeteket, maximálisan tartva magukat választási szlogenjükhöz, amellyel kapcsolatban az elmúlt másfél év intézkedései alapján elmondhatjuk azt, hogy valójában nem is szlogen, hanem választási ígéret volt, amelyhez, el kell ismernünk, maximálisan tartották is magukat: a "csak a Fidesz!" mondatra gondolok.

Szintén felháborító és szégyenteljes az, hogy benne maradt a javaslatban az is, hogy önök a győztest is kompenzálni kívánják a töredékszavazatokkal, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy senkit nem kompenzálnak. Ez egy határozott lépés a demokrácia csorbítása irányába. Azt kell mondanunk, hogy egyetlen cél vezérelte önöket, tisztelt kormánypárti többség, tisztelt kétharmados többség a tervezet megalkotása során, nevezetesen a saját hatalmuk bebetonozása.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Novák Előd képviselő úr következik a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kubatov Gábor! Szeretném önt a szabad mandátum elve alapján felszólalásra és válaszadásra bírni. Választ várok az ajánlás 3. és 4. pontja ügyében öntől, még akkor is, hogyha a miniszterelnök úr közben arra utasította önt, hogy ne szóljon hozzá. Ön most nem pártigazgatóként van jelen. Lehet, hogy így végzi a munkáját, és képviselőként úgy gondolja, hogy nem, de ha már eljött gombot nyomogatni, és egy záróvitába csöppent nagyon kellemetlenül, és nem tudta elkerülni, mint ahogyan megtette az általános és részletes vitában, akkor viszont kérem, reagáljon rá.

Ahogyan felcsíptette a mikrofont, nyilvánvalóan van mondandója. Volt, és nagyon frappánsan beszélt, azt gondolom, Balatonőszödön, bocsánat, Balatonszárszón (Zaj a kormánypártok soraiban.) a fideszes fiatalok ottani, tulajdonképpen maffiaülésén (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.), nyári egyetemén. Én szívesebben hívom maffiaülésnek, hiszen a 2010-es kampány előkészületéről tartott beavatást, és bűncselekményre oktatták a fiatalokat, a magyar fiatalokat, és készültek a nagy csalásra, ami, azt kell mondanom, hogy tavaly tavasszal tulajdonképpen be is... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Képviselő úr, ez a 3. számú javaslatban nincs benne. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.)

NOVÁK ELŐD (Jobbik): ...Kubatov Gábor magyarázza el, hogy a választókerületek megrajzolásánál, amelyet a 4. ajánlási pont szerint sarkalatos törvénybe iktatnának, és az 5. ajánlási ponttól az utolsóig még tovább csiszolgatnak, úgymond csak nyelvhelyességi szempontból, valójában érdemi szempontból is. Erre szeretnék most indokolást kapni, hogy ezek miért így történtek.

Miért tartja annyira szükségesnek és annyira előnyösnek a Fidesz számára nyilvánvalóan azt, hogy a 3. ajánlási pontba még azt is bevezeti, hogy időközi választások... Elnök úr, ne csóválja a fejét, legyen szíves! Olvassa el a 3. ajánlási pontot, erről beszélek! Az időközi választásoknál is bevezetnék az új választókerületeket, egészen pontosan azt mondja, azokra majd külön törvényt alkotunk, ha lesz időközi választás.

(15.00)

Azt gondolom, hogy ilyen hatalommániásnak, ilyen cezaromániásnak lenni, hogy még a következő választást sem tudják megvárni a választókerületekkel, hanem azt mondják, hogy ha megüresedik akár egy egyéni választókerületi mandátum, akkor azt nem a régi besorolása alapján, hanem majd külön törvényt hoznak rá, és külön választókerületet rajzolnak, ez valami egészen elképesztő javaslat, ami itt fekszik előttünk, és amit az alkotmányügyi bizottság támogatott, elnök úr. Ez, azt gondolom, valóban szégyen.

Ennek ellenére nem támogatták viszont azokat a közélet megtisztulását célzó javaslatokat, amelyeket mondjuk, a Jobbik tett akár a parlamenti küszöb csökkentésére vonatkozóan, akár az alapfokú iskolai végzettséghez való kötését a választójognak. Tehát az elképesztő, hogy ma konzervvel, sörrel veszik meg a szavazatait olyanoknak, akik valójában írástudatlanok, írni sem tudnak, és egy x-szel intézik el az aláírásukat. Ezek alapján érzelmi alapon szavazva adják le a voksukat. Ezeket nem tartották szükségesnek bevezetni, ellenben a választókerületek Kubatov-lista alapján való megrajzolását szükségesnek tartották.

Miniszterelnök úrtól is továbbra is választ várnék erre, mert a hangfelvétel alapján teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen törvénytelen rendszert üzemeltet a Fidesz. És normális esetben a jogosulatlan adatkezelésre gyakorlatilag utasítást adó Fidesz-elnökség többéves börtönbüntetésre számíthatna, tehát nyilvánvalóan ebben a rendszerben, ahol mindent a rendőrségtől az ügyészségig önök tartanak kézben, és még az Alkotmánybíróság jogkörét is megvonják, ha önöknek nem megfelelő döntést hoz, itt nyilvánvalóan nem kell félni attól, hogy akár a nyomozást megindítanák. Tehát nem akarok én önökre ijeszteni, nem kell féljenek, egyelőre, nyilvánvalóan.

De mint Gyurcsány Ferenc mai esete is mutatja, azért fordulhat még a kocka, és csattanhat még más kezén is a bilincs. Ezért én azt mondom, hogy tegyék még most tisztába, amikor ezt szabadlábon megtehetik, mert amiről Kubatov Gábor beszélt, az egy nagyon durva törvénysértés, amire Magyarország vezető kormánypártjának elnöksége adott utasítást, az ő elmondása szerint. Ezt a mai napig nem cáfolták, még csak nem is tagadták. Még csak nem is tagadták, tehát jelenleg a hallgatás beleegyezés alapján; főleg hogy egy hangfelvételről van szó, és főleg egy olyan pártigazgató kampányfőnöktől, akit miniszterelnök-pártelnök úr azóta is megőrzött ebben a posztjában. Tehát azóta sem mozdított el. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) És nyilvánvalóan igazat mondott - nem kívánom megkérdőjelezni - akkor is, amikor azt mondta, hogy a miniszterelnök úr már különbséget tud tenni, fejlődik, az e-mail és az sms között. Ezeket hallhattuk a felvételen, fönn van a YouTube-on, odáig még nem ért el a médiatörvény sem, hogy azokat letiltsák.

Viszont ha már ezeket a felvételeket látjuk, szeretnénk arra miniszterelnök úrtól is választ kapni, hogy ezt hogyan gondolják. Itt elbocsátások előtt állunk, több tízezer ember vár, akár csak több tízezer pedagógus az elbocsátásra az oktatási minisztérium államtitkárságának a korábban letagadott, végül beismert, kiszivárgott háttéranyaga szerint. Kiket fognak elbocsátani? Akkor is ezt a listát fogják használni, amikor a választókerületek megrajzolásához is ezt használják? Erre, miniszterelnök úr, legyen szíves választ adni. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. Jelentkezőt nem látok. A záróvitát lezárom.

Megkérdezem, az előterjesztő képviseletében kíván-e valaki válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Lázár János képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Először is szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak, hogy részt vett a vitában, és kritikáival, észrevételeivel hozzájárult ahhoz, hogy nézetünk szerint egy új és a számunkra előírt és magunk vállalta kötelezettségeknek megfelelő választójogi törvény szülessen.

Mi az, amit az Országgyűlés maga vállalt? Egyhangú döntés született arról, hogy kisebb palament legyen 2014-ben Magyarországon. Ehhez nyilvánvaló, hogy új választójogi törvényre is szükség van, ezt az országgyűlési képviselők maguk vállalták. Mi az, ami számunkra kötelesség? 2011. december 31-éig az Országgyűlésnek meg kell alkotnia azt az új jogszabályt - az Alkotmánybíróság döntése értelmében -, amely a választókerületek határait újraszabja, arányosabbá és igazságosabbá teszi.

A mai napon az Országgyűlés a saját maga által vállalt kötelezettséget is teljesíti, és a 2014-es országgyűlési választások tekintetében egy új választójogi törvényt alkot, másrészről pedig úgy gondolom, hogy az alkotmánybírósági döntést is hosszú évek után végre arányos és igazságos döntést hozva teljesíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában nagyon sokszor fölmerült, hogy vajon igazságos-e az új választójogi rendszer. Sajnos vannak közöttünk, illetve jelen pillanatban nincsenek közöttünk azok a képviselőtársaink, akik a párbeszéd helyett inkább a tiltakozásnak egy speciális formáját választották, amit a többségi frakció nevében nagyon sajnálok, akár az MSZP-s, akár az LMP-s képviselőkről legyen szó; azt gondolom, hogy sokkal értelmesebb a parlamentben lefolytatni a parlamenti vitákat és a törvényhozással kapcsolatos vitákat, mint a tiltakozásnak ez a formája. Ráadásul a Szocialista Pártnak az a viselkedése, amit ma tanúsított, azt juttatja eszembe, hogy ha nem olyan demokrácia van, amilyet ők akarnak, akkor nincs demokrácia. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) Tehát ha nem a szocialisták irányítják az országot, akkor azonnal megszűnik a demokrácia Magyarországon, és más elképzelés nem érvényesülhet, ami a demokráciát illeti, vagy más hatalom nem lehet demokratikus, csak a Szocialista Párt, vagy ahogy régen mondták, csak az MSZMP hatalma származhatott a néptől, más demokrácia elképzelhetetlen Magyarországon. Ez elég sajátos megközelítés, és azt gondolom, sokkal jobb lett volna, ha a vitából kivették volna a részüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd hívjam fel arra a figyelmüket, hogy döntésünk a 200 fős parlamentről és az Alkotmánybíróság döntése teljesen világos helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a magyar választójogi rendszer nem igazságos és nem arányos. Nyilvánvaló, minden politikai szereplőt, minden politikai véleményformálót az izgat, akár kívül van a parlamenten, akár bent van a parlamentben, hogy arányos lesz-e és igazságos lesz-e a választójogi rendszer.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában eddig fölszólalókkal ellentétben azt gondolom, hogy valóban arányos és igazságos rendszer születik. Először az igazságosságról néhány szót. Könnyebb lesz-e bejutni az Országgyűlésbe? Ezt a kérdést nagyon sokan tették föl az elmúlt hónapokban a választójogi törvény vitája kapcsán. Én is föltenném képviselőtársaim számára azt a kérdést: vajon mikor könnyebb bejutni az Országgyűlésbe? Ma Magyarországon egy választókerületben átlagosan, ha a számokat nézzük, akkor azt tudjuk mondani, hogy körülbelül 46 ezer választópolgár van, a 46 ezer választópolgártól kell 750 ajánlószelvényt összegyűjteni. 76 ezer választópolgár lesz átlagosan egy választókörzetben az új rendszerben, és ott pedig ezer ajánlószelvényt kell összegyűjteni.

Akkor kérdezem: melyik az igazságosabb vagy melyik az igazságtalanabb rendszer? Azt tudom mondani, hogy az ajánlószelvények gyűjtése tekintetében könnyebb lesz Magyarországon összeszedni az ajánlószelvényeket, mert kevesebb ajánlószelvény kell a kialakított választókerületekhez képest, így könnyebb lesz az Országgyűlésbe való bejutás egyik alapkövetelményét teljesíteni. Tehát nem igaz az a vád, hogy nem lesz igazságos a rendszer, hiszen sokkal könnyebb lesz a bejutás. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Nem 750 ajánlószelvény, hanem ezer ajánlószelvény kell, de az ezer ajánlószelvényhez átlagosan 76 ezer választópolgár lesz Magyarországon egy választási körzetben.

Még mindig az igazságosság témakörében, figyelemmel kellett lennünk arra is, akik az előterjesztők voltunk, hogy a társadalmi igazságosság próbáját kiállja ez a törvény. Természetesen azok a parlamenti képviselőtársaim, akik a megmérettetésen még soha nem estek át, és egyéniben még soha nem jutottak be a parlamentbe, joggal érvelnek a listák mellett és érvelnek a pártlisták mellett, de abban teljes konszenzus alakult ki - az MSZP-t leszámítva - minden politikai erő között, hogy Magyarországon vegyes választási rendszerre van szükség. És ha megkérdezzük a választópolgárokat, akik az eddigi, ma délelőtti performance-t elég nagy távolmaradásukkal tüntették ki, nem vettek részt itt a Kossuth téri akcióban, de ha mégis megkérdeznénk őket, hogy vajon a vegyes rendszer vagy a pártlistás rendszer a jó, akkor a választópolgárok azt mondanák, hogy nem a vegyes rendszer a jó, hanem az egyéni képviseleti rendszer az igazi, és ahhoz ragaszkodnának szívük szerint.

Azt gondolom, nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot az Országgyűlés négy parlamenti pártja, az MSZP-t leszámítva minden parlamenti frakció, amikor azt mondták, hogy vegyes rendszer legyen Magyarországon, sőt, erősödött az egyéni kerületi rendszer, hiszen a listán szerezhető mandátumok aránya csökkent, megszűnt a területi kompenzáció, csak országos kompenzáció van, és az országos kompenzáció keretében az országos listáról kevesebben juthatnak be, mint korábban, tehát a társadalom szempontjából egy igazságosabb rendszer, egy népszerűbb rendszer, egy érdekérvényesítésre alkalmasabb, a demokráciát talán a választópolgárokhoz közelítő és nem távolító rendszer született a mostani döntéssel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami még az igazságosság kategóriájába tartozik: vajon könnyebb vagy nehezebb bejutni az Országgyűlésbe? Azok a politikai pártok, amelyek jelen pillanatban távolmaradásukkal tüntetnek, és az a párt, amely részt vett az előbbi záróvitában, sokszor elmondja, hogy nem igazságos a rendszer. De képviselőtársaim, ma Magyarországon a választójogi törvény életbe lépése után könnyebb lesz bejutni a parlamentbe azért is, mert Magyarországon sokkal kevesebb egyéni körzetben kell jelöltet állítani, mint korábban. A Fidesznek volt a legenyhébb a javaslata, amikor azt mondtuk, hogy 27 egyéni jelölt állítása esetén lehet országos listát állítani, a 27 egyéni jelöltből csak egy - csak egy - egyéni jelöltnek kell Budapesten meglennie, az összes többi jelölt lehet az ország bármely pontjáról. A mostani rendszerben, amely eddig volt hatályban, Budapestről jó néhány egyéni jelöltet kellett állítani, ami például egy vidéken erős kis párt számára komoly nehézségeket jelentett.

(15.10)

Tehát nem nehezíti a rendszert az új megoldás, hanem éppenséggel könnyíti a parlamentbe való bejutás lehetőségét. Erre nyomatékkal hívom fel a figyelmüket, hogy például az LMP sokkal szigorúbb rendszert akart, 33 egyéni kerületben mondta azt, hogy jelöltet kell állítani ahhoz, hogy országos lista állítására lehetőség nyíljon.

Egyébként megjegyzem, hogy az előterjesztésünknek nincs olyan pontja, nincs olyan lényegi eleme, amelyet legalább négy - legalább négy! - parlamenti frakció ne támogatott volna. Mindaz tehát, ami ma zajlik a választójogi törvénnyel kapcsolatban, köszönő viszonyban sincs a szabályozás valódi jellegével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném fölhívni a figyelmüket arra, hogy az Alkotmánybíróság döntötte azt el, milyen elvek alapján kell megszervezni a választókerületeket. Kubatov Gábor kiváló parlamenti képviselő, de még nem javasoltuk alkotmánybírónak, tehát nem hiszem, hogy ebben a döntési folyamatban részt vett. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ami késik, nem múlik!) Tehát az alkotmánybírókat terheli a felelősség azért, amilyen döntést hoztak, és amelyben megszabták azt, hogy milyen választókerületi rendszerre van szükség.

Vannak riasztó adatok, tisztelt képviselőtársaim, a jelenlegi rendszer arányosságát illetően. Szeretném fölhívni arra a figyelmüket, hogy van olyan választókörzet, ahol 200 százalékos a különbség. Sokszor fölhozzák a veszprémi választókörzetet és Szigetszentmiklós választókörzetét. (Közbeszólásra:) Nem Navracsics Tibor képviselőtársamra gondolok kivételesen, de szeretném arra fölhívni a figyelmüket, hogy vajon annak milyen oka lehet, hogy a XII. kerületben 59 ezer választóra egy választókerület jut, a XXI. kerületben, itt Budapesten 61 ezer választóra pedig két választókerület jut.

Vajon ez nem politikai döntés eredménye volt-e 1989-ben egy minisztertanácsi rendelet kapcsán, hogy a XXI. kerületben két választókörzet jár az ottani választóknak, a XII. kerületi polgárok, akiket általában a történelem során ki szoktak telepíteni, azok pedig elégedjenek meg egy választókörzettel, elég azoknak annyi is? Azt gondolom, hogy a Jobbik egy igazságtalan és aránytalan választórendszernek köszönheti, hogy parlamentbe jutott (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), ennél csak igazságosabb és arányosabb választórendszer születik a mi döntésünkkel.

Ami a választókerületek határait illeti. Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig Magyarországon áttekinthetetlen elvek alapján szervezték meg a választókerületeket, az előbbi példák ezt világosan bizonyítják. Mi magunkra nézve az Alkotmánybíróság döntését szigorúan betartottuk, a Velencei Bizottság ajánlását vettük figyelembe, egy választókörzetet a másiktól nem különböztethet meg az, hogy hány választópolgár lakja, maximum 20 százalékos eltérés lehet. Ez Magyarországon 8 millió választó vonatkozásában világosan kiadja, hogy hány választókörzet lehet az országban.

Ha 8 millió választópolgár van, és nem lehet több a különbség 20 százaléknál, és elfogadjuk azt, hogy a történelmi hagyományokat figyelembe véve a kialakult megyerendszer határait nem lépjük át, akkor a kialakítható választókörzetek határa 95 és 110 között van, maximum 90 és 110 közé sorolható. Más megoldás, ha ezeket a szempontokat betartjuk, a Velencei Bizottság 20 százalékos különbségét, a megyerendszert és a 8 millió választásra jogosult polgár számát komolyan vesszük - persze lehet, hogy a Jobbik a választásra jogosultságot korlátozni akarja valamilyen formában, de még nem ismertük meg ezt az ötletet -, ha tehát 8 millió választópolgárral számolunk, ha 20 százalékos maximális különbséget veszünk figyelembe, és nem lépjük át a megyék határát, akkor ennyi választókerület jön ki.

Fölhívnám az önök figyelmét - jellemző módon a szocialisták tiltakoznak a választójogi rendszerrel és a választójogi szabályozással szemben, holott van egy alapítvány, Bajnai Gordon volt miniszterelnök úr alapítványa, a Haza és Haladás Alapítvány, amely 106 egyéni körzetre tett javaslatot. Igaz, azok között az egyéni körzetek között van olyan, amelyek között területi kapcsolat nincs, hanem enklávék jönnek létre, tehát teljes egészében pártszempontok alapján szervezték meg őket.

Szeretném fölhívni a figyelmüket, hogy bár vehemensen védték jobbikos képviselőtársaim a választókerületi határokkal kapcsolatos módosításokat, Vas, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok megyében lényegében az ellenzék és a többség közötti javaslat között semmilyen különbség nincsen; lényegét tekintve, ha valaki alaposan megnézi. A térképek összeállíthatók, a településlisták áttekinthetőek mindenki számára, és vannak olyan megyék, ahol minimális, a politikai játékszabályok alapján relevanciával nem bíró települési különbségek sokkal inkább a helyi adottságokat figyelembe vevő, egyes politikai aktoroknak, szereplőknek, parlamenti képviselőknek, véleményformálóknak a helyi kötődését, társadalmi szempontjait figyelembe vevő döntések motiválhatták azt, hogy egy kistelepülés hova tartozzon és hova ne, de érdemi, a választások kimenetelét befolyásoló hatása pedig nincsen.

Ami még ennek a választójogi rendszernek az előnye - szeretném erre fölhívni becses figyelmüket -, hogy (Novák Előd: Kompenzálás!) előnyt jelent a nemzeti kisebbségek szempontjából is. Végre, húsz év után rendezi a nemzeti kisebbségek sorsát, jogát és lehetőségét arra, hogy a magyar törvényhozásban Magyarországon élő kisebbségként részt vegyenek. Ez régi adóssága a magyar Országgyűlésnek.

Persze, nagy kérdés volt, és nem tagadom, hogy a frakciónkban nagy vita folyt arról, hogy ez a javaslat mennyire őszinte és mennyire teremti meg valójában a hazai demográfiai viszonyok között a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. Ne felejtsék azonban azt el, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek lehetőséget kapnak ara, hogy ha parlamenti képviselőt nem is, de nemzetiségi szószólót az Országgyűlésben állíthatnak, szempontjaik, érdekeik, nemzetiségi hagyományaik teljes egészében érvényesülhetnek. Ez egy húsz év után rendezett kérdés, azt hiszem, hogy ez a rendszer a nemzeti kisebbségek szempontjából megfelelő megoldás lehet még a viták ellenére is.

Sajnálom azt, hogy az MSZP végül nem tagadta meg önmagát, és visszatáncolt 2004. december 5-i álláspontjához, amikor is megtagadta a határon túli magyaroktól a kettős állampolgárság intézményét és lehetőségét. Ebben a vitában is lényegében azt mondta, azt az álláspontot képviselte a Magyar Szocialista Párt, hogy a határon túli magyarok nem vehetnek részt a magyarság közügyeinek intézésében, és választójoggal nem rendelkezhetnek. Szerencsére voltak olyan politikai erők, amelyek fontosnak tartották annak hangsúlyozását, hogy a kettős állampolgárok számára lehetőséget kell biztosítani a választásokon való részvételre.

Természetesen vannak viták mind a mai napig. Ezek a viták valószínűleg nem fognak egyik napról a másikra lenyugodni, hiszen vannak olyan képviselőtársaink pártállástól függetlenül, akik azt mondják, hogy a határon túli magyar állampolgároknak is két szavazatot kell biztosítani; egy speciális, akár olasz mintára szervezett választókerületi rendszer létrehozásával határon túli választókerületet is létre kellett volna hozni, hiszen a politikai, társadalomfejlődési, történeti elvek mellett még az alkotmányossági elvek is azt indokolják, hogy a határon túli magyarságnak két szavazata legyen. Jegyzem itt meg, egy fontos zárójelet nyitva: nagy valószínűség szerint az Alkotmánybíróság számára komoly dilemma lesz, hogy lesznek olyan magyar állampolgárok, akiknek két szavazatuk lesz, és lesznek olyan magyar állampolgárok, akiknek pedig egy szavazatuk lesz, hiszen a határon túli magyar állampolgárok, amennyiben a határon túli magyarok névjegyzékébe fölvetetik magukat vagy bekerülnek - ez majd a választási eljárás kérdése, hogy hogyan történik meg -, akkor természetszerűen egy szavazattal rendelkeznek a törvény alapján, de hogy ez alkotmányos-e, nyilvánvaló, hogy arról az Alkotmánybíróságnak állást kell foglalnia.

Apropó, Alkotmánybíróság! Azt a megjegyzést nem állom meg, amelyet a jogban jártas, tanult kollégánk, Novák Előd képviselőtársam fölkészültségről tanúbizonyságot téve megtett az Alkotmánybíróságot illetően. Bizonyára, tanult kollégánk, jogban jártas Novák Előd képviselőtársunk becses figyelmét elkerülte, hogy az Alkotmánybíróság jogállásával kapcsolatos törvény teljes egészében megfelel az Alkotmánybíróság elmúlt húsz évben saját magára követelményként támasztott elveinek. Sólyom László korábbi köztársasági elnök szinte összes írásában olyan alkotmánybírósági hatáskört követelt, amelyet az új alkotmánybírósági törvény megad: az Alkotmánybíróság az elmúlt húsz évben tanulmányok köteteiben, folyóméterekben mérhető mennyiségben hangsúlyozta azt, hogy hogyan kellene átalakítani, német mintára az emberek számára jogot, lehetőséget biztosítani arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak alkotmányos alapjogaik megsérülése esetén.

Az egy kétségtelen váltás, hogy döntő mértékben az Alkotmánybíróságnak az lesz a feladata, hogy az alapjogok sérelme esetén az embereket segítse, és abból a vélelmezett pozícióból, hogy az Alkotmánybíróság az Országgyűlés bírósága, az Országgyűlés döntéseit kell hogy fölülbírálja, ebből a vélelmezett pozícióból és önmagának kialakított pozícióból saját javaslatai alapján is valamennyit föl kell adnia.

De cserébe talán ennél jóval fontosabb döntések nyílnak meg az Alkotmánybíróság előtt. Például ha a választáshoz való jogot, a választásokon való részvétel jogát korlátozná a törvényhozás, akkor minden magyar állampolgárnak a jogérvényesítés lehetőségét kimerítve az Alkotmánybírósághoz van joga fordulni, amire eddig az elmúlt húsz esztendőben bírósági ítélettel szemben nem volt példa és lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a vitában elhangzott érveket mérlegeltük. Hosszú társadalmi vita folyt az elmúlt húsz évben arról, hogy a választójogi rendszer igazságos-e avagy sem. A választójogi rendszer kapcsán sokszor szó esik a töredékszavazatokról. Nem értem azt, hogy egy olyan rendszer, ahol vesznek el szavazatok, miért lenne igazságos.

Azt gondolom, egyetlenegy választópolgár sem büntethető azzal, hogy a szavazata elvesszen, és legyen értékesebb és kevésbé értékesebb szavazat, két- vagy háromféle szavazat legyen Magyarországon. Miért volna ez jó rendszer? Azt gondolom, hogy minden szavazatnak érvényesülnie kell egy választás alkalmával. Ezt fogja garantálni a jelenlegi rendszer. (Novák Előd közbeszól.)

(15.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a számok világosan bizonyítják azt, hogy a most elfogadott törvényjavaslat igazságosabb és arányosabb választójogi rendszert hoz létre. Azt hiszem, hogy azok, akik az elmúlt húsz esztendő - vannak itt néhányan a teremben, akik már huszonegyedik éve itt ülnek a parlamentben - politikai tanulságai és a mögöttünk hagyott - én hat választáson indultam eddig - politikai élet tanulsága azt szolgáltatja, hogy lehet bármilyen választójogi rendszer egy országban, hogy ha valaki rosszul kormányoz, akkor meg fogják tőle vonni az emberek a bizalmat. Szeretném felhívni becses figyelmüket arra, hogy 1989-90-ben, tartok tőle, nemcsak önálló szellemi termékként, hanem bizonyos társadalmi csoportok érdekeinek engedve, és akár bizonyos nemzetközi szempontokat is mérlegelve, hogy nagyon árnyaltan fogalmazzak, olyan társadalmi konszenzus és kompromisszum született, hogy kétharmados többsége egyedül senkinek ne lehessen Magyarországon. Eltelt húsz év, tisztelt képviselőtársaim, és a magyar társadalom úgy döntött, hogy egy politikai erőnek kétharmados fölhatalmazást biztosít, véget vetve a rendszerváltozás csődjének. Ez világosan bizonyítja, hogy nem lehet olyan választójogi rendszert alkotni, amely megakadályozná azt, hogy az emberek leváltsák azokat, akik elhagyták őket, cserbenhagyták őket vagy visszaéltek a bizalmukkal. Egy demokráciában ez jelenti a legnagyobb garanciát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket.

Most a módosító javaslatokról határozunk. Ezek mindegyikét támogatja az előterjesztő. Az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása szerint a törvényjavaslat egésze és ennek megfelelően valamennyi módosító javaslat elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott indítványokat az ajánlás 1-21. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 261 igen szavazattal, 38 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a zárószavazás következik. A határozathozatal előtt megkérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/5006. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint.

Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 256 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Novák Ödön (sic!) kettő percre jelentkezett, de nincs lehetőségem a Házszabály szerint szót adnom.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők indítványozták, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 260 igen szavazattal, 38 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Novák Ödön... Novák Előd képviselő úr következik. (Derültség.) Képviselőtársaim, Novák Ödön képviselő úr következik ügyrendben. (Derültség, taps.) Elnézését kérem, képviselő úr. Novák Előd képviselő úr, ügyrendben. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   77   77-101   101      Ülésnap adatai