Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Ön egy nagyon fontos és nagyon lényeges összefüggésre hívta fel a figyelmet. (Zaj a Fidesz és a KDNP soraiban.)

A költségvetésért felelős Pénzügyminisztérium nevében is meg kell erősítenem, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az önkormányzatok eladósodása. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból: Miattatok!) Mint ahogy azt képviselő úr is említette, jelenleg csaknem 1000 milliárd forintot tesz ki az alrendszer bruttó adósságállománya, tehát egyezer-milliárd forintot. Ez valóban nagyon sok.

Az Állami Számvevőszék augusztusban publikált egy igen tanulságos jelentést a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszeréről. Ebben a tanulmányban, amelyet egyébként ajánlok minden felelős képviselő figyelmébe, a képviselő úr által is említett adatokon kívül további összefoglaló adatok és elemzések is találhatók. A jelentés egyik lényeges következtetése, hogy az Állami Számvevőszék által ellenőrzött önkormányzatok eladósodási mutatója, azaz a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettség összes forráshoz viszonyított aránya 2005-2008 között több mint kétszeresére emelkedett.

A devizaárfolyam változása, valamint a változó kamatmérték miatt a kötvénykibocsátás komoly kockázatot jelent - állapítja meg ez a jelentés. További nyugtalanító adat, hogy a kötvénykibocsátásból származó bevétel csaknem egyötödét adósságrendezésre fordítják az önkormányzatok, körülbelül egytizedét pedig egyenesen működési célra. (Babák Mihály: Mert nincs más forrás! - Moraj, közbeszólások az ellenzéki oldalon.) Ebből következően csak körülbelül 70 százalék az a hányad, amelyet valóban fejlesztésre, illetve felhalmozásra fordítanak az önkormányzatok. Ugyanakkor az adósság visszafizetését a működési célú költségvetési bevételből tervezik az önkormányzatok, ami rendkívül ellentmondásos helyzetet teremt.

Vannak pénzügyileg egészen meglepő konstrukciók is. Hogy egyetlen példát mondjak, éppen képviselő úr városa, Székesfehérvár megyei jogú város a kötvény futamidejének végére egyösszegű tőketörlesztést vállalt. Ez minden pénzügyi megítélés szerint igen komoly kihívás, és nem kevés kockázatot jelent.

Érdemes még megemlíteni, hogy az eladósodással egyidejűleg csaknem duplájára, 475 milliárd forintra bővült az önkormányzatok pénzügyi eszközeinek, tehát a készpénznek és a betétnek az állománya is; vagyis a nettó eladósodottság az előbb említettnél alacsonyabb mértékben nőtt. Különösen azon önkormányzatoknál kell elgondolkodni a folyamat indokoltságán, amelyeknek magas az adósságállománya, s egyúttal jelentős megtakarításai is vannak, ugyanis ilyenre is van példa.

Az önkormányzati adósságoknak az államháztartás adósságállományához képesti aránya talán nem túl magas, mindössze 4-5 százalékot tesz ki. Ám tudjuk, hogy ez a 4-5 százalék is jelentős lehet az ország nemzetközi megítélése szempontjából. Ezért képviselő úrral egyetértve szeretném nyomatékosan felhívni a közvélemény figyelmét arra, amit egyébként a költségvetési vitában is elmondtunk: a takarékos, fegyelmezett önkormányzati gazdálkodás az államháztartás egyensúlyának helyrebillentését, a magyar állam racionális gazdálkodásának megvalósítását szolgálja. Megjegyzem, hogy az adósságállomány jelentős hányada a fővároshoz köthető, amelynek minősítését, hitelkockázatát a Moody's is követi.

A 2010. évi költségvetés a GDP 0,7 százalékát kitevő hiánnyal számol az önkormányzatok már ez idáig felhalmozódott adósságából, valamint nettó hitelfelvételéből származó forrásainak fejlesztési célú felhasználása miatt.

Kérem válaszom szíves elfogadását. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)