Készült: 2019.10.19.21:04:02 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 96 2006.06.20. 2:05  95-102

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Egy olyan ügyben kívánok önnek kérdést feltenni, ami úgy gondolom, hogy manapság rendkívüli módon érdekli az orvosokat, kórházvezetőket és a fenntartó önkormányzatokat. Ez pedig az orvosi ügyelet kérdése.

Az elmúlt években több olyan per indult kórházak ellen, amelyben az orvosok az orvosi ügyeleti idővel kapcsolatos jogi állásfoglalást kértek. A múlt héten a Legfelsőbb Bíróság az európai uniós direktíváknak megfelelően el is döntötte, hogy az orvosi ügyelet teljes értékű munkaidőnek számít. Ebből az is következik, hogy ezeket az orvosi ügyeleteket ennek megfelelően kell megfizetni, és természetesen visszamenőlegesen. Azt is tudjuk, hogy a kórházak jelen finanszírozási helyzetükben nem képesek ezt az összeget kifizetni, amely szakemberek becslése szerint összességében megközelíti vagy meghaladja a magyar kórházak adósságállományának összességét, tehát egy nagyon komoly problémáról van szó.

Az is egy komoly probléma, hogy a kórházak ellen indultak ezek a perek. Itt vissza kell utalnom az előző kormányzat struccpolitikájára, amikor is nem volt hajlandó ezzel az üggyel foglalkozni, inkább egy kivárásos taktikára játszott, és úgy gondolta, hogy majd a kórházak helyt fognak állni; Rácz miniszter úr egyszer azt mondta, hogy ha a kórházak nem, akkor majd valószínűleg a fenntartó önkormányzatok. Azt szeretném kérdezni öntől, hogy ezt a struccpolitikát a kormány fenn kívánja-e tartani, vagy pedig ténylegesen most már érdemi megoldások felé mozdul el az ügy.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 100 2006.06.20. 1:15  95-102

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Úgy gondolom, hogy két dologról beszélünk. Természetesen én is ismerem az európai direktívát és az európai országokban történteket, azonban a kormány megtehette volna az elmúlt időszakban, hogy megfelelő munkajogi szabályokat hoz az ügy megoldása érdekében, és nem hagyja cserben azokat a kórházakat, amelyeknek 56 százaléka adóssággal küszködik, 22 százaléka tartalék nélkül van, és csak 22 százalék az, amelyik esetleg ezt meg tudja oldani.

(11.20)

A kórházak, amennyiben a bíróság ellenük ítél, rendkívül nehéz helyzetbe fognak kerülni, és ez már az egész egészségügy működőképességét fogja veszélyeztetni.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmét: a kórházak, amennyiben nincs pénzük, nem kapnak központi forrást erre a feladatra, akkor létszámleépítéssel tudnak fedezetet biztosítani, tehát előfordulhat egy olyan helyzet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy az orvos a jogos jussát megkapja, de állását elveszíti. Köszönöm a figyelmét. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 43 2006.07.10. 2:51  42-52

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nem tudom, hogy ön és egészségügyi minisztere szereti-e a focit - mint az utóbbi napokban látjuk, a magyar orvosokat nem igazán kedvelik -, de azt bizonyára érzékelik, hogy Európa szerencsésebbik része mostanában focilázban égett. A magyar lakosság lázas állapotáról sajnos nem a magyar válogatott, hanem a kormány megszorító intézkedései gondoskodnak. Július 1-je óta azonban a lázcsillapító is jóval többe kerül, mivel a kormány nem kevesebb, mint 1400 gyógyszer árát emelte. 300 termék ára ugyan csökkent, de az eredmény így is 5:1 a drágulók javára.

Az OEP hivatalos tájékoztatása szerint az áremelés oka kettős: a gyógyszerek állami támogatása csökken, illetve több patikaszer kerül a fixesített támogatási körbe. A támogatás mértékének csökkenése azt jelzi, hogy a Gyurcsány-kormány ismét a betegeken, rászorulókon kíván spórolni. Ezt támasztja alá az OEP képviselőjének nyilatkozata is, miszerint a mostani intézkedések számításaik szerint 5-6 milliárd forint megtakarítást eredményeznek a gyógyszerkasszában. A kormány tájékoztatása alapján tudjuk, hogy a gyógyszerkassza ismét elszállt, már most 40 milliárd forint a hiány, és ez az év végéig még nőni fog. A gyártók ugyan 22,5 milliárd forintot befizetnek a kasszába, de még így is tetemes lesz a hiány. Amennyiben a kormány a hiányzó összeget is a betegekkel kívánja megfizettetni a gyógyszerek árának további emelésével, úgy az emelkedés mértéke szakértők szerint elérheti a 15-20 százalékot is.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter úr több sajtóorgánumban nyilatkozta az utóbbi időben, hogy még ez évben gyökeres változásokat szeretne a gyógyszerek árképzésében. Úgy látszik, hogy ha manapság a kormányzat változást említ, akkor abból mindig áremelés, az emberek terheinek növekedése következik be.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! A kormány megszorító intézkedései leginkább az időseket, betegeket fogják érinteni. Sajnos, a legtöbb gyógyszert is ők kénytelenek megvásárolni. A gyógyszerek árának emelésekor figyelembe vették-e az egyéb megszorítások hatásait a legkiszolgáltatottabb rétegekre? Hogyan kívánja a kormány a gyógyszerkassza hiányát orvosolni? Terveznek-e további gyógyszeráremelést ez évben, és ha igen, ez milyen mértékű lesz? Vajon mikor fékezik meg végre a gyógyszerárak növekedését?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 51 2006.07.10. 1:12  42-52

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Nagyon igyekeztem figyelni, miniszter úr, és megvolt bennem a szándék, hogy a válasz szakmaiságát megtaláljam, azonban azt kell mondani, hogy sajnos nem tudom elfogadni a válaszát, mivel néhány nagyon fontos dolgot kifelejtett. Úgy látszik, hogy önre is már ragadós a miniszterelnök úr olyan irányú szokása, hogy az igazságot nem mindig bontja ki a legteljesebb részletekig, ugyanis nem mondta azt, hogy tervezik a receptdíj és a vizitdíj bevezetését.

Ha egy példával illusztrálhatom, hogy egy aránylag olcsó gyógyszer, mondjuk, egy 700 forintos gyógyszer mennyibe fog kerülni a betegnek: a most kiszivárogtatott információk szerint, ha elmegy a beteg az orvoshoz, kifizeti a vizitdíjat, felíratja a receptet, és kiváltja, akkor pontosan százszázalékos áremelkedést fog érezni a jövőben. Úgyhogy kérem, hogy a válaszában legközelebb ezeket az úgymond elhanyagolható, apró részleteket is legyen szíves megadni.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 177-181 2006.10.24. 2:37  176-187

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Holnap tárgyalja a parlament a gyógyszerellátással kapcsolatos törvényt, amit nagyon fontos törvénynek tartok, és engedje meg, hogy felidézzek néhány rövid részletet abból, amit jelenlegi miniszterelnökünk mondott a választások előtt egy interjúban, amelyet a Gyógyszerészeti Hírlapban írtak le.

Az újság kérdése: "Nagy változástól nem kell félnie a szakmának?" Gyurcsány Ferenc: "Nincsenek napirenden nagy változások." Ehhez képest, úgy gondolom, hogy az a törvényjavaslat, amelyet benyújtottak, alapjaiban változtatja meg a gyógyszerellátást.

A következő kérdés: "Változhat-e a gyógyszertárak létesítésével kapcsolatos szabályozás?" Gyurcsány Ferenc: "Nem. Az a szabályozás, ami ma területi védettséget, területi monopóliumot s jól behatárolt ellátási körzetet biztosít a patikáknak, ez a szabályozás fennmarad. Ezt mi nem fogjuk bántani."

(16.50)

Ehhez képest a kormány gyógyszertörvény-tervezetének legfontosabb pontjai: a gyógyszerforgalmazás liberalizációja, gyógyszerek árusítása a plázákban, benzinkutakon, a patikaalapítási jog fellazítása. Ezek önök szerint nem nagy változások? Igazat mondott annak idején a miniszterelnök?

A következő kérdésre Gyurcsány Ferenc ezt mondta: "Köztudott, hogy 500 ezer gyógyszerész-beteg találkozás történik naponta. A betegek bizalommal fordulnak a gyógyszerészekhez, akik meghatározó személyiségei saját mikrokörnyezetüknek." A kérdésem az, hogy kihez forduljanak ezentúl bizalommal a betegek, mert a gyógyszerészhez nem engedik. A benzinkutashoz? Az áruház eladóihoz?

És végül nagyon olcsó poén lenne (Az elnök csenget.) idézni az őszödi beszédből, hogy "hazudtunk reggel, éjjel meg este", és megkérdezni azt, hogy amikor ez az interjú elkészült, éppen reggel volt, netán éjjel vagy este. (Az elnök ismét csenget.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Én inkább azt szeretném megkérdezni öntől...

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): ...hogy mi változott meg az elmúlt időszakban, hogy ilyen változások történnek.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 185 2006.10.24. 1:18  176-187

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Hála istennek, nem harmincöt éve miniszterelnökünk Gyurcsány Ferenc, ugyanis ezt ő 2005 júliusában mondta, és akkor már, úgy tudom, az Európai Unió tagja is voltunk több mint egy éve.

Azt szeretném az elhangzottakkal kapcsolatban önnek elmondani, hogy itt senki nem beszélt pár száz vagy pár ezer gyógyszerész érdekéről, és a holnapi nap vitájának a témája, amiről ön beszélt. Meg szerettem volna kérdezni, hogy mi változott egy-két hónap alatt. Esetleg egy új párt lépett be az egészségügy színterére, új üzleti szférát kell keletkeztetni? Új gyógyszerláncokat kell kialakítani? A jelenlegi szabályozás nem engedte meg ezeknek a létrehozását? Valószínűleg az idő fogja majd eldönteni ezt a kérdést, ugyanis akkor fog kiderülni, amikor a sürgősséggel keresztülnyomott új törvények alapján (Az elnök csenget.) kialakulnak a multinacionális áruházakban a láncok.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 117 2006.10.25. 2:23  21-250

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy picit, ha lehet, akkor orvosként visszamegyek a szakmába ezzel kapcsolatban; amellett, hogy a tegnapi napon az önök koalíciós képviselőtársai a bizottsági ülésen fasisztának neveztek bennünket - tehát szerintem helyre kéne tenni a dolgokat azon a részen is.

Nagyon sok vád ér bennünket azzal kapcsolatban, amikor megpróbálunk érveket mondani a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy védünk bizonyos szűk érdekköröket. Szeretném elmondani, hogy az én feleségem gyógyszerész, a Gyógyszerész Kamara kétszer utasította el a személyijog-kérelmét, tehát engem olyan vád nem érhet, hogy ilyen érdekköröket védek.

(13.30)

De ez a törvényjavaslat azért rossz és azért veszélyes, mert egy biankó törvényjavaslat, nem tudjuk, hogy mi fog történni. Amiről beszélünk, és talán azért, mert nem orvos - van orvoskolléga -, tudja jól, hogy a gyógyszerek hatásmechanizmusában, a gyógyszerek felírásában, a gyógyszerek használatában nagyon sok kockázat van. Itt nem arról beszélünk, hogy mi riogatni szeretnénk az embereket, de ha belegondolunk abba, hogy valakinek fája a hasa, fájdalomcsillapítót fog bevenni, elfedi a tüneteket, és nem megy orvoshoz, és nem megy orvoshoz azért sem, mert, mondjuk, vizitdíjat kell fizetni, és elmegy a drugstore-ba vagy a benzinkútra, és beveszi a fájdalomcsillapítót, lehet, hogy sokkal nagyobb problémát fogunk okozni neki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát nekem a fő problémám a törvényjavaslatnak ezzel a részével az, hogy majd külön jogszabály fogja rendezni, nem tudjuk, hogy mi fog történni.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 151-153 2006.10.25. 2:21  21-250

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már sokadszorra halljuk azt az indoklást miniszter úrtól és most képviselő úrtól is, hogy azért kell a gyógyszertár-alapítást liberalizálni, hogy...

ELNÖK: (A mikrofont a kezében tartó dr. Zombor Gáborhoz:) Képviselő úr, csíptesse a kabáthajtókára, nem fog sercegni. Köszönöm.

(14.20)

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Elnézést kérek. Tehát hogy ezáltal valamiféle pluszszolgáltatást kapnak a betegek.

Ha egy kicsit alaposabban megnézzük a törvénytervezet 47. §-át, akkor nagyon sok olyan feltétel van, amikor a hatóságnak ki kell adnia az engedélyt az új patikaalapításra. Azonban van egy 3. pont, amely gyakorlatilag felülír mindent, és azt írja, hogy a feltételek fennállásától függetlenül engedélyezhető új gyógyszertár létesítése az alábbiakban. Van ez, amire ön is hivatkozott, hogy legalább három évig napi 24 órában nyitva tart, és - itt van benne a csavar, ezért hívjuk ezt a törvénytervezetet a kiskapuk törvénytervezetének - ha legalább heti 60 órában nyitva tart, vagy 40 órában tart nyitva és folyamatos készenlétet biztosít, és itt van, hogy az utóbbi két esetben vállalja, hogy a gyógyszertár működési helyszínétől számított legalább két kilométeres körzetben külön díj felszámítása nélkül kiszállítja.

Természetes az, hogy ha valaki patikát akar alapítani, akkor nem fog pluszköltségért ügyeletes patikát nyitni 24 órában, ha megteheti, hogy reggel 8-tól este 8-ig tartson nyitva, vagy akár még kevesebb időben. Ha ezt véletlenül, mondjuk, a Ferihegyi repülőtéren vagy az erzsébeti Tescóban, vagy olyan bevásárlóközpontban teszi, ahol valószínűleg nyílnak patikák, ott két kilométeres körzetben senki nem lakik, tehát valószínű, hogy neki semmiféle pluszfeladatot nem kell vállalni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez azt jelenti, hogy teljesen normál módon lehet patikát nyitni, úgy, hogy semmiféle pluszkötelezettséget nem kell vállalni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 235 2006.10.25. 10:05  21-250

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Így a vita vége felé szeretnék egy picit visszamenni a vita elejére. A miniszteri expozéban hallottuk azokat az indokokat, amelyek ennek a törvénytervezetnek a benyújtását alátámasztották. Ezeket szeretném most felidézni.

Ön azt mondta, miniszter úr, hogy erre a törvényre azért van szükség, mert a gazdaságosság érdekében és a gyógyszerkassza féken tartása érdekében szükséges korlátozásokat bevezetni. Alaposan áttanulmányoztam a törvényt, és úgy látom, hogy több ellentmondás is van benne. Egyfelől olyan szigorításokat és szankciókat tartalmaz, amelyek a hiányt elképzelhetően csökkentik majd, de a túlzott gyógyszerfogyasztást valószínűleg nem minden intézkedés fogja visszaszorítani. Ugyanis amellett, hogy az orvosok gyógyszerfelírási tevékenységét szigorú korlátozással és szankcióval fogja ez a törvény illetni, az elárusítóhelyek és a kínálat növelése minden bizonnyal - és ez közgazdaságilag valószínűleg igazolható lesz - növelni fogja a fogyasztást. Ezért nem teljesen érthető és nem egyértelmű számunkra ez a törvénytervezet. Itt döntően orvosok ülnek, akik a betegek érdekében dolgoznak, tisztességesen, és kérem, higgye el, hogy a betegek érdekét képviselik, ezért nem hinném, hogy kritikával kellene minket illetni.

Egy biztos: ez a törvény a megszorító csomag része. Le kell szögezni, ez a törvény azzal az indoklással, amit ön elmondott, hogy természetesen a betegek érdekét kell képviselni, és a gyógyszerellátást, a gyógyszerhozzáférést kell javítani, a megszorító csomag része.

(16.10)

Ugyanis az a 65 milliárd, amiről beszéltünk... - és én most nem szeretnék itt egy fárasztó vita végén visszautalni, mondjuk, a tegnapi napon a plenáris ülésen elhangzottakra, amikor bármilyen felszólalás volt, akkor visszautaltak az Orbán-kormány idejére, én is visszautalhatnék arra, hogy mi történt az elmúlt négy évben, és mi történt az elmúlt fél évben a gyógyszerkassza hiányának csökkentésére, de úgy gondolom, hogy most ezzel nem kellene fárasztanunk egymást.

Tehát egyértelműnek látszik, hogy itt az orvosok korlátozásával, a betegek megfizettetésével és az ellátáshoz való hozzáférés szűkítésével - és itt az orvosi ellátáshoz való hozzáférés szűkítésével - próbál a kormányzat az egyik oldalról megtakarítást elérni, a másik oldalról pedig általam érthetetlen módon, hogyha ez a cél, beindít egy kereslet- és fogyasztásnövekedést azzal, hogy kiviszi a gyógyszerek árusítását az eddig limitált számú patikából egyéb kereskedelmi egységekbe.

A másik: természetesen nagy vitákat kavar az, hogy hogyan lehet gyógyszertárat létesíteni. Szeretném felhívni a figyelmét a miniszter úrnak - és itt Schvarcz képviselő úrral, úgy vettem észre, volt némi egyetértés a politikai viták mellett -, hogy a törvényben olyan kiskapuk vannak, amelyek azt eredményezhetik, hogy semmiféle olyan pluszszolgáltatást nem kell az újonnan nyitott patikának nyújtani, amelyre ön és képviselőtársai is hivatkoztak.

Itt a 47. §-ra szeretném felhívni a figyelmét, ahol olyan munkarendben dolgozó patikát lehet nyitni, ami egyébként jelenleg is ilyen munkarendben dolgozik, heti 60 óra reggel nyolctól este nyolcig - mint említettem, nekem van kötődésem a gyógyszertárakhoz -, így dolgoztak a gyógyszertárak. Egyébként ez a reggel nyolctól este nyolcig, a napi 12 óra általában a nagy bevásárlóközpontok bérleti szerződésében szereplő bármilyen üzletre vonatkozó nyitvatartási rend, ezt szintén ismerjük.

És azt is el szeretném ezzel kapcsolatban mondani, hogy azokban a nagy plázákban, bevásárlóközpontokban, amelyekre a legtöbb patika fog majd települni, van egy ilyen pluszszolgáltatás, hogy két kilométerre ingyen kell kiszállítani a gyógyszert. A legtöbb ilyen hely környékén nincs lakott terület, tehát ezt majd, gondolom, át kellene bogarászni, a törvénynek ezt a részét, hogy egyesek ne kerüljenek olyan előnybe a többiekkel szemben, ami nem etikus, ugyanis ha ügyeletes patikát akar valaki nyitni, az egyértelmű, hogy sokkal többe kerül, sokkal nagyobb a személyi költsége, a rezsiköltsége s a többi.

A másik, amit nem teljesen értek, és biztos majd a módosításokban kiderül, hogy egy gyógyszertárban mit jelent a folyamatos készenlét. Mert a folyamatos készenlét úgy történhet, mondjuk, mint ahogy mi voltunk egy kis faluban, hogy én voltam az orvos, a feleségem volt a gyógyszerész, és amikor valaki bekopogott, akkor kiment, mert ott volt a patika. De ha ez nem ott van, akkor ez vagy ügyelet, vagy valami. Tehát szerintem ezt majd bizonyára módosítani kell.

Nagyon sokat beszéltünk arról a vitában, hogy ez a külső helyeken lévő gyógyszerárusítás jó lesz-e vagy nem lesz jó, biztonságos, nem biztonságos. Én ezt a vitát most nem szeretném folytatni, de amit elmondtam akkor is egy rövid felszólalásban, hogy a legnagyobb probléma ezzel a nyúlfarknyi szabályozással az, hogy oda van mellé téve, hogy külön jogszabály fogja rendezni. Nem tudjuk, hogy milyen gyógyszerekre gondolnak, volt egyszer egy háromszázas lista, utána egy százötvenes lista, itt már elhangzott, hogy talán tíz gyógyszerről van szó. Tehát felelős szakemberként nagyon nehéz azt mondani, hogy egyáltalán támogatásra lehessen gondolni ebben az ügyben, amikor nem tudjuk, hogy miről van szó, habár biztosan a legjobb tudásuk szerint fognak majd ebben eljárni, de azért nem ártott volna egy ilyen háttéranyagot biztosítani részünkre.

Szeretnék visszatérni egy picit a megtakarításra, illetve a gyógyszerreklám, gyógyszergyártók kérdésére. Azt bizonyára ön is tudja, és itt Nagy Kálmán képviselőtársam is említette, hogy ez a probléma azért jóval nagyobb, mint gondoljuk. Jelenleg bizonyos szakmák a kórházakban kifejezetten csak az ingyengyógyszerből tartják fenn magukat, el tudom majd önnek mondani, és szerintem ön is tudja, hogy melyek ezek, és ez több milliárd forintot jelent a kórházaknak. A gyógyszer-nagykereskedők, akik szintén a gonoszt testesítik meg, azok pedig hosszú évek óta hiteleznek, és ezáltal a kórházak adóssága talán még nem érte el az elviselhetetlen szintet.

És a legvégén azt szeretném önnek elmondani, hogy ebben a törvénytervezetben nagyon sok az ellentmondás, nagyon sok a kiskapu. De egyet nem értek: abban az esetben, ha az a cél, hogy a gyógyszerészek, a jelenlegi magángyógyszerészek monopóliumát meg kell törni, ezt mondják önök, hogy a betegek a gyógyszerhez könnyebben hozzájussanak, akkor miért nem 2500-ra csökkentik a patikaalapítási körzet nagyságát, és akkor az idáig kimaradt gyógyszerészeknek esetleg lehetne lehetőséget adni. Miért kell a gyógyszerészektől elvenni a személyi joghoz kötődő tulajdonosi többségi jogot? Miért kell ebben a nagy, általános, egész törvényben ezt a részt úgy kezelni, hogy a gyógyszerészek ezen lehetőségét, amit azért egy hagyományosan kialakult és családokra épülő gazdálkodás jellemez, megszüntetni. De úgy gondolom, ennek megvan az oka bizonyára, jól megfontolt érdekek vannak mögötte, de úgy gondolom, hogy a kamara is emiatt nem tudja elfogadni ezt a tervezetet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 245 2006.10.25. 2:11  21-250

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Ígérem, hogy nem szólok hozzá többet, csak mivel a képviselő asszony megszólított. Én továbbra is azt mondom, és tényleg élvezettel hallgatom az emocionális hozzászólásait, de ez a törvény egyszerre megszorít és kienged. Nincs benne logikai összefüggés. Ha olyan törvényt hoznak ide, ami arról szól, hogy hogyan kell a gyógyszerkassza hiányát lecsökkenteni - most a konvergenciaprogram, megszorítások idejét éljük -, az egy másik dolog. De amikor összekeveredik ez a téma, meg összekeveredik az, hogy hogyan lehet egy csomó helyen pluszgyógyszert árusítani, pluszgyógyszert venni, hogyan lehet majd nagy forgalmú patikákat nyitni, ami forgalomnövekedést fog okozni; nincs benne logika. Amikor a kórházban a gyógyszert meg kellett hogy fogjuk, akkor nem nyitottuk ki a csapokat a másik oldalon, és ezért nem volt nagy a gyógyszerfogyás.

Egyébként még kihasználnám ezt az időt, hogy felvessem az intézeti gyógyszertárak kérdését, és ezt nem vitára, hanem a miniszter úr figyelmébe szeretném ajánlani, hogy óriási a bizonytalanság ebben az ügyben. A szakma nem tudja, hogy mit jelent az intézeti gyógyszerellátó kérdés, attól félnek, hogy az intézeti gyógyszertárak megszüntetését jelenti az, hogy nem szerepel néven a törvénytervezetben. És ilyenkor mindenki belegondol nagyon sok mindent, hogy mi lehet ennek az oka. Én úgy gondolom, hogy erről valamilyen szinten tájékoztatni kellene az intézeti gyógyszertárakat, a kórházakat, hogy mire számíthatnak, mert például, ha csak szakmailag nézem, akkor nincs benne a gyógyszerkészítés az intézeti gyógyszerellátó feladatkörében.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 124 2006.10.31. 8:29  19-245

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakoznék az egészségügyi bizottság többségi véleményét elmondó képviselőtársamhoz, aki aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ennek a törvénytervezetnek a tárgyalásakor nem ismerünk olyan kormányzati elképzeléseket, amelyek a tárgyaláskor fontosak lennének, és a vitát is befolyásolni tudják, illetve a döntésünket is befolyásolni tudják. Melyek ezek az egyéb elképzelések?

Tudjuk azt, hogy egy reformnak a rendszer egészére kell jótékony hatást gyakorolnia. Általában reformot akkor szoktak végrehajtani, ha egy ágazatot vagy egy nagyobb szegmensét a társadalomnak, a társadalmi életnek próbáljuk hatékonyabbá, jobbá tenni. Most egy nagyon szűk területre kiterjedő törvénytervezetet kaptunk, amely mellett nem ismerjük a kormánynak az egészségügyi ellátórendszer struktúrájára vonatkozó elképzeléseit, nem ismerjük a 2007. évi költségvetési számokat, amelyek ismeretében lehetne döntést hozni, illetve a vitát érdemben lefolytatni. Tehát így előzetesen arra szeretném a kormány képviselőjét kérni, és utána ezt részleteiben is meg szeretném indokolni, hogy amíg ezek az elképzelések a parlament előtt nem nyilvánosak, és nem ismerjük meg ezeket, addig ezt a törvényjavaslatot visszavonni szíveskedjenek.

Egy reform esetében arról kell beszélnünk, hogy kinek az érdeke, kinek lesz jobb ettől. Az egészségügyben három fő szereplőt lehet megkülönböztetni: a legfontosabb a beteg, ugyancsak fontosnak gondolom az egészségügyben dolgozók szerepét, és természetesen fontosnak tartom az ország költségvetését és az ellátás fedezetéül szolgáló forrásokat. Jelen törvényjavaslatból, mivel most a vita csak erre korlátozódik - mivel nem ismerjük a többi elképzelést -, nem állapítható meg, hogy kinek lesz jobb, ha ezt a törvényt elfogadja a parlament, és bevezetésre kerül.

(A jegyzői székben Podolák Györgyöt dr. Kis Zoltán
váltja fel.)

Miért lesz jobb a betegnek, vagy jobb lesz-e a betegnek? A törvényjavaslatból a következőket lehet kigyűjteni. Fizetni kell az ellátásért vizitdíjat, kórházi ágydíjat. Úgy gondolom, hogy ez nem lesz jobb a betegnek. Lényegében megszűnik a szabad orvosválasztás, a jövőben csak azok kiváltsága lesz, akik meg tudják fizetni. Úgy gondolom, ez sem jobb a betegeknek. Az ellátáshoz való hozzáférés jelentősen szűkülni fog a várólisták kialakítása miatt, ezáltal csökken a betegek esélye az optimális időben való gyógyulásra. Szerintem ez sem a betegek érdekét szolgálja.

Van egy nagyon komoly bizonytalansági tényező, ami egy picit el van bagatellizálva az indoklásban is, ugyanis a biztosítási alapon járó nagy biztosítási csomag tartalma nincs meghatározva, a betegek nem tudják, hogy mi az, ami járni fog a jövőben nekik, ha biztosítást fizetnek. Itt tetten érhető az, hogy majd külön jogszabályban fogják meghatározni ennek a tartalmát.

Nézzük a következő szereplőt, az egészségügyi intézményeket, az egészségügyben dolgozókat! Van-e egyetlenegy olyan eleme ennek a törvényjavaslatnak, amelyből az fog következni, hogy magasabb lesz a fizetésük, jobbak lesznek a munkafeltételeik, vagy a kórházak kilábalnak abból az adósságból, amelyben jelenleg a működésképtelenség határán kínlódnak? Úgy gondolom, hogy egyetlenegy ilyen eleme nincs a törvénytervezetnek, amelyből erre lehetne következtetni.

Egyetlenegyet látunk, hogy ez a rendelkezés a költségvetésnek lesz jobb. Ugyanis, ahogy már korábban előttem említették, például azzal, hogy bizonyos ellátásokat időben kitolnak, és nem kell ezáltal finanszírozni - és itt a várólistákra gondolok -, egyértelmű, hogy ez egy megszorító jellegű, spórolós intézkedés, amelynek esetében nem veszik figyelembe meggyőződésem szerint a betegek érdekeit. Ugyanis arra hivatkozott az államtitkár asszony és a miniszter úr is, hogy már vannak előjegyzések, úgymond várólisták. Azt bizonyára ön is tudja, hogy ezek nem minden szakmában léteznek, hiszen kórházigazgató volt. Most azzal, hogy törvényben deklarálják a várólisták kialakításának kötelezettségét, ezáltal minden szakmában létre fognak jönni a várólisták. Úgy gondolom, hogy ez sem a betegek érdekeit fogja szolgálni.

Tehát azt kell mondani, hogy itt a reformnál egy dologról beszélhetünk: egy költségvetési válsághelyzetben csökkenteni kell az egészségügyre fordítandó közkiadásokat. Ennek a technikáit tartalmazza ez a törvénytervezet, amelyet most tárgyalunk.

(13.50)

Szeretném megkérdezni - bár kérdezni most nem lehet -, miből gondolja a minisztérium, hogy a 300 forintos vizitdíj meg fogja szüntetni a hálapénzt. Komoly szakemberek dolgoztak ezen, komoly szakemberek dolgoznak a minisztériumban. Ismerjük a hálapénz természetét, és ismerjük, hogy hogyan alakult ki a hálapénz: az ötvenes évek kommunizmusában a hiánygazdálkodás, a keresleti piac - amit akkor még nem piacnak hívtak, csak hiánynak - és a hozzáférés szűkülése eredményezte a hálapénzrendszer kialakulását. Azok a rendelkezések, amelyek ebben a törvénytervezetben vannak, nagyrészt az ellátáshoz való hozzáférés szűkülését, a hiány kialakulását, a hiánygazdálkodás kialakulását, a kereslet növekedését fogják eredményezni. Egyértelmű, hogy nem a hálapénz megszüntetésére vonatkozó irányultságok ezek.

Azt is meg merném kockáztatni, hogy ez a rendelkezés nem a hálapénz megszüntetését és csökkentését fogja eredményezni, hanem sajnos - mint ahogy a kormány nagyon sok intézkedése - inkább a feketegazdaság felé fogja eltolni az egészségügyet is. Amennyiben nem így történik, és a ciklus végére megszűnik vagy csökken a hálapénz, felajánlom azt, miniszter úr, hogy nyilvánosan megkövetem önt, de elvárom azt is, hogy ha nem szűnik meg, akkor fordítva is így legyen, de nem engem kell megkövetnie, hanem a betegeket, akiket a negatív intézkedések sújtanak.

Továbbra is azt szeretném kérni és megfontolás tárgyává tenni, hogy amíg nem ismerjük a költségvetés számait, és nem tudjuk azt, hogy milyen elképzelései vannak a kormánynak az egészségügyi ellátórendszerrel, addig ezt a törvényt ne fogadja el a parlament.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 184 2006.10.31. 1:40  19-245

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak néhány megjegyzést vagy kiigazítást szeretnék tenni - pénzügyi kiigazítást. Most Göndör képviselő úr elment sajnos. Neki szeretném mondani, hogy az az indok, hogy ez a pénz, a kórházi napidíj ott marad az intézményeknél, azért nem egy akkora segítség, ugyanis ennek az évnek az utolsó negyedévében ennél jóval nagyobb összeget vont el a kormány az intézményektől - csak a tisztánlátás érdekében.

A másik dolog ezzel kapcsolatban az, hogy nem ok nélkül mondtam, hogy a 2007-es költségvetési számokat tudni kellene, ugyanis nem tudjuk, hogy az intézményi ellátásra mennyit kíván fordítani a kormányzat, mennyi lesz a kasszában. Könnyen lehet az, hogy ez a pénz annak a pótlására fog szolgálni, amivel lecsökkentik az intézményi költségvetést.

A várólistákkal kapcsolatban szintén a tények kedvéért: ez év augusztus végén, szeptember elején, amikor ezek a visszavonások megtörténtek vagy bejelentette a minisztérium, akkor indoklásul az egészségügyi miniszter - aki most ugyan nincs itt - azt írta, hogy az intézmények a halasztható műtéteket halasszák el. Ez a várólista, képviselő asszony. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 178 2006.11.28. 2:13  149-317

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy picit csatlakoznék Gógl Árpád képviselő úr előbb elmondott felszólalásához konkrét példával. Ezek a zászlóshajónak kinevezett intézmények valószínűleg sokkal nagyobb feladatot fognak ellátni a jövőben, mint a korábbi években, és azt tapasztaljuk az előterjesztés alapján, hogy olyan kulcsszakmákból vonnak el ágyszámokat, amelyek ezt a pluszfeladat-ellátást lehetetlenné fogják tenni. Lehet, hogy költői a kérdés, de meg szeretném kérdezni, hogy milyen hatástanulmány vagy milyen számítások alapján lettek ezek a döntések vagy ezek a javaslatok meghozva.

A másik: szeretném felhívni a figyelmet arra mint gyakorló regionális egészségügyi tanácsi elnök, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a regionális egészségügyi tanácsok nem fognak tudni döntést hozni. Természetesen majd módosító javaslatban ezt megpróbáljuk kezelni, hogy ne egy áldemokratikus intézmény legyen ez a regionális egészségügyi tanácsi döntés. A kormánypárti felszólalók figyelmébe szeretném ajánlani, hogy a magyar jogrendszerben, ami az egészségügyre vonatkozik, nagyon sok olyan jogszabály van már most is, ami azokat az indokokat, amelyeket elmondtak - hány műtétet végeztek el, milyen műtéteket; azt hiszem, Schvarcz képviselő úr mondta -, pontosan az elmúlt ciklusban a kormány terjesztette be és fogadták el, hogy milyen minőségi feltételeknek kell megfelelni egy kórháznak, hogy hol lehet elszámolni ilyen típusú ellátásokat.

Tehát úgy gondolom, hogy a rendszer azért meg volt alkotva, a szabályok megvoltak. Nagyon úgy néz ki, ahogy Csáky András képviselő úr elmondta, hogy ahogy a konvergenciaprogram is, a költségvetési hiány mérséklésére vonatkozik ez a javaslat.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 80 2008.10.06. 3:15  79-85

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! 2008. január 1-jétől önök jelentősen szigorították az idősotthonba kerülés feltételeit. Ezzel az önök számításai szerint is közel 15 ezer várakozó idős embert bizonytalanságban tartottak.

A törvénymódosítás szerint 2008. január 1-je után csak az az idős ember helyezhető el bentlakásos intézményben, akinek a napi ápolási szükséglete meghaladja a négy órát.

A dolgot tovább bonyolítja, hogy ezt az ápolási, gondozási szükségletet a minisztérium kötelékébe integrált Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet illetékes bizottsága állapítja meg. Ezek a bizottságok jelentős, több hónapos késéssel álltak fel, amelyet a minisztérium akkori államtitkára is elismert.

Szakállamtitkár asszony levelet is írt az intézményeknek, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy február 1-je előtt ne is küldjenek vizsgálatra való jelentkezéseket, hiszen a rendszer csak erre az időpontra állt fel.

A 2008 júliusában megtartott idősügyi tanácskozás során elhangzott, hogy a szakértői bizottságok már felálltak, és a kérelmek többségét elintézték. Ugyanakkor az államtitkár asszony elismerte, hogy 142 településen még nem is jöttek létre a jegyzői bizottságok. Ez a törvény hatálybalépése és a tényleges intézkedések között eltelt több mint fél év számtalan idős embert hozott nehéz helyzetbe.

Mindezen folyamatokkal párhuzamosan a szociálisan érzéketlen kormányzati intézkedések tovább rontották az idősotthonokban élő polgárok és az otthonokat fenntartók kilátásait, lehetőségeit. Csak azon ellátottak után jár az ideit meghaladó mértékű normatív támogatás, akinek a jövedelme nem vagy csak alig éri el a 40 ezer forintot, de még ez az emelt összeg sem fogja elérni reálértéken a 2005-ös szintet.

Az átlagos szintű ellátást nyújtó intézményeknek járó normatív támogatás összege nem változott az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy annak reálértéke már több mint 20 százalékkal lesz a 2005-ös szint alatt. Például az emelt szintű ellátást nyújtó intézmények gondozottjai és fenntartói sem jártak jobban. Senki sem számíthatott arra, hogy három év alatt közel 40 százalékot fog veszíteni az emelt szintű ellátás normatív támogatásának értéke.

Tisztelt Miniszter Asszony! Kérdéseim a következők. Miért késlekedett a minisztérium az Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet bizottsági apparátusának felállításával, és mikor kezdődtek a vizsgálatok?

(15.10)

A késlekedéssel mennyit takarítottak meg a költségvetésnek? Mivel foglalkoznak most a szakértői bizottságok, ha állításaik szerint már ez év júliusában elintézték a kérelmek túlnyomó többségét? Kinek jó ez az új rendszer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), merthogy a szolgáltatást igénybe vevő nyugdíjasoknak, a fenntartóknak és az intézményeknek biztosan nem.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 84 2008.10.06. 1:04  79-85

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Kedves Miniszter Asszony! Most egy picit megrettentem, hiszen akkor Kecskemét nem Magyarországon van, vagy legalábbis nem a magyar viszonyok jellemzők rá, hiszen ön azt mondta, hogy minden rendben van, miközben Kecskeméten jelenleg 402 várakozó van bentlakásos intézményben, összesen - írd és mondd - 22 főt helyeztek el az ominózus vélemény alapján. Azt hiszem, ez 5 százaléktól egy picit magasabb számot jelent. A bizottságok nem is engedik a kérelmeket, csak ütemezetten eljuttatni az intézmények részéről. Összesen 112 kérelmet juttattak el. Ebből sikerült 22, és közben 18 üres férőhely van a kecskeméti intézményekben. Ez valószínűleg nem a szakmaiság és a hatékonyság jele. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

A válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 32 2008.11.17. 2:24  23-37

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Nagyon örülök annak, hogy ez a téma a parlament nyilvánossága elé került, és külön köszönöm azoknak a képviselőknek, akik az interpellációra adott válasz el nem fogadásával ezt lehetővé tették, hiszen egy olyan eljárási rend hiányosságaira világított rá a bizottsági meghallgatás, a bizottságban adott válasz, illetve először miniszter asszony válasza, ami - úgy gondolom - orvoslásra szorult.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a féléves adatokhoz képest mi is azt tapasztaljuk, hogy jelentős javulás állt be a kérelmek elbírálásában, és talán utoléri magát az országos szakértői intézet. Mindazonáltal úgy gondolom, az az eljárás elfogadhatatlan, ami az év eleje és a félév közötti időszakban volt, például Kecskeméten március 21-én bírálták el az első kérelmet, és április közepéig összesen kettő kérelmet bíráltak el. Úgy gondolom, olyan idős emberekkel szemben ez az eljárás nem elfogadható, akik valószínűleg életük egyik legsúlyosabb döntését hozzák meg azzal, amikor önálló életvitelüket szociális, pénzügyi vagy egészségügyi okokból feladják, és az állam gondoskodására próbálják vagy akarják bízni magukat. Ezek az emberek a legnagyobb odafigyelést és a legnagyobb gondoskodást igénylik.

Örülök annak, hogyha a folyamat felgyorsult, és ez az eljárás flottul megy, de legyen tanulság a jövőre nézve, ha idősekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó törvényt hoz a parlament, akkor annak a végrehajtása ne féléves csúszással történjen, hiszen nem érdemlik meg ezek az emberek.

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 26 2009.09.21. 2:35  25-31

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadás benyújtása az adott költségvetési év szimbolikus befejezését jelenti. Egy költségvetési ciklus lezárása alkalmat ad arra, hogy áttekintsük ennek eredményeit.

Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt egy évben számtalan időseket érintő döntés született, de az is előfordult, hogy már régen elfogadott döntéseket nem hajtottak végre. A teljesség igénye nélkül engedje meg, hogy az Állami Számvevőszék által is legfontosabbaknak ítéltekre felhívjam a figyelmet.

A Számvevőszék jelentése rögzíti, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap több mint 67,5 milliárdos hiánnyal zárta az évet a tervezett nullszaldó helyett.

A 2008-as nyugdíj-megállapítási szabályok következtében az induló nyugdíjszínvonalak legalább 7-8 százalékkal csökkentek. Ezzel az intézkedéssel a 2008-as szabályok szerint nyugdíjba vonulók elvesztettek egyhavi nyugdíjat.

2008. január 1-jétől sújtja keresetkorlát a friss korhatár alatti nyugdíjasokat. Az Állami Számvevőszék jelentése alapján ezen jogszabály-módosítás következtében 178 fő nyugdíjkifizetését szüntették meg. Ugyanakkor a jövedelemkorláton felüli foglalkoztatottak havi átlagos létszáma 7785 fő volt, ami nagyjából 10 százaléka a 2008-ban öregségi nyugdíjba vonulók számának.

Tisztelt Miniszter Úr! Az előbb elhangzottakra tekintettel kérdéseim a következők. Honnan és miből pótolták a nyugdíjalap 67,5 milliárdos hiányát? A fenti számokra tekintettel továbbra is indokoltnak tartja-e, hogy 2010. január 1-jétől minden korhatár alatti nyugdíjasra kiterjesszék a keresetkorlátozás intézményét? Mi az ön magyarázata arra az állami számvevőszéki észrevételre, miszerint a jövedelemkorláton felül foglalkoztatottak havi átlagos létszáma 7785 fő volt, és ez idő alatt 178 fő nyugdíjkifizetését szüntették meg? Nem gondolja-e, hogy ezen intézkedéseik mindössze arra voltak jók, hogy a feketefoglalkoztatást bővítsék?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 30 2009.09.21. 0:55  25-31

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Ön is tudja, mindnyájan tudjuk, és most már ebben négypárti konszenzus van, hogy ez az intézkedés, a keresetkorlátozás megszületésekor is rossz döntés volt, a nyugdíjasokkal szemben méltánytalan és büntető jellegű.

Ezt bizonyítja, hogy két prominens szocialista képviselő, a szociális bizottság és az egészségügyi bizottság szocialista elnöke által benyújtott törvénymódosító javaslat ennek eltörlését javasolja. A kormány válaszát a mai szociális bizottsági ülésen a bizottság sem fogadta el, hiszen nagy többséggel - még egyszer mondom, négypárti konszenzussal - ennek a rendelkezésnek az eltörlését javasolta.

Ezért válaszát én sem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)