Készült: 2024.03.29.08:43:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2002.02.26.),  149-152. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 10:04


Felszólalások:   143-148   149-152   153-154      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lentner Csaba képviselő úr, a MIÉP képviselője, "Kacifántos fizetési mérlegek 2000-2001-ben" címmel. Képviselő urat illeti a szó.

 

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2001. évi fizetési mérlege a korábban bejelentett félmilliárd eurós veszteséggel szemben 1 milliárd 248 millióra emelkedett. A jegybanki indoklás szerint az egyik Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalat tévedésből nem közölte a hivatalos magyar statisztikai szervezetekkel az export-import forgalmát, amelyet egy bécsi bankon keresztül bonyolított le.

A 720 millió eurós többlethiány következtében Magyarország a külföldről felvett hitelekhez még magasabb kamatfelárral juthat majd hozzá, hiszen a fizetési mérleg hiányának növekedése a hitelezők szemében a magyar országkockázatot tovább növeli, és a többletkamatokat is a nemzetközi nagyvállalatokkal egy gazdasági körben lévő nemzetközi pénzintézetek teszik majd zsebre.

Ugyanakkor örvendetes tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata derített fényt a jelentős importtétel eltitkolására, még ha az komoly késedelemmel történt is meg. Az viszont kevésbé örvendetes, hogy mindez következmények nélkül maradhat a még csak meg sem nevezett nemzetközi nagyvállalatra nézve. A Nemzeti Bank vizsgálata a 2001. év mellett a 2000. év fizetésimérleg-tételeivel is foglalkozott. Ugyanaz a nemzetközi nagyvállalat, amely 2001-ben a stiklit elkövette, 2000-ben is hibázott: 428 millió euróval több kiviteli tételt mutatott be a beszámolójában.

A nemzetközi nagyvállalatok magyarországi tevékenysége mindezek tükrében megoldatlannak tűnik, az ellenőrzés nem teljeskörűen és megnyugtatóan megoldott. A multik külföldön lévő anyavállalatai és a Magyarországon működő leányvállalatai közötti elszámolások - mondhatnánk azt is - átláthatatlanok. Elvileg két helyen adóznak, ám a veszteségek és a nyereségek átcsoportosításával igyekeznek kikerülni a saját származási országaikban és Magyarországon is az adózást. Természetesen a Magyar Köztársaság fizetési mérlegének nagyfokú eltérése felveti, hogy a szóban forgó nemzetközi cég esetleg az éves számviteli beszámolójában is pontatlan adatokat közölt a magyar adóhatóságok részére.

Gyakori eset még az anyavállalatok részéről kiállított import-tanácsadási számla, amikor a külföldön lévő központ leszámlázza a magyar leányvállalat részére a tanácsait. Ez szintén aggályos, hiszen ezek a számlaértékek ellenőrizhetetlenek és sokszor valótlanok. Véleményem szerint nem indokolt, hogy a külföldi tulajdonos anyavállalat a magyar cégének pénzért adjon tanácsokat. Ez természetes kötelessége lenne, hiszen a tulajdonosi helyzetéből egyenesen adódik a leányvállalat irányítása és ellenőrzése. A leszámlázott tanácsadói költségek természetesen továbbhárításra kerülnek, beépülnek a nagyvállalatok áraiba.

Hadd mondjak el egy szomorú esetet, amiről a közelmúltban szereztem tudomást. Egy nyugat-dunántúli nemzetközi nagyvállalatnál egy közgazdász szóvá tette az import-tanácsadói számlák fiktív körülményeit, amiért elbocsátásra került. Az pedig már a magyar közállapotokat jelzi, hogy ez a közgazdász kolléga azóta még az APEH-nál sem tudott elhelyezkedni. Ez a magyarországi közállapotokról és erkölcsi értékekről - még egyszer hangsúlyozom - nagyon komolytalan képet fest fel.

Az ügy következményeivel szeretnék néhány szóban foglalkozni. Ha az Európai Központi Bank részéről egy részvevő tagországban a rezidens adatszolgáltatásra kötelezett esetében megalapozott gyanú merül fel azzal kapcsolatban, hogy az EKB statisztikai adatszolgáltatási előírásait megsérti, akkor az EKB-nak és az érintett részt vevő tagország nemzeti bankjának joga van felülvizsgálni a statisztikai információ pontosságát és minőségét, s végrehajtani azok kötelező begyűjtését. Tisztelettel érdeklődnék, hogy a Magyar Köztársaság kormánya, a Magyar Nemzeti Bank, illetve olyan intézmények, szervezetek, államigazgatási egységek, amelyek majd az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, ez ügyben tettek-e, illetve kívánnak-e lépéseket tenni. Nem utolsósorban pedig legfőképpen arról van szó, hogy a Magyarországon működő nemzetgazdasági pénzügyi folyamatokról illenék az ország kormányának és az Országgyűlésnek megfelelően alapos képet kapni.

Köszönöm a figyelmüket.

 

ELNÖK: Megkérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e reagálni az elhangzottakra. Megadom a szót Tállai államtitkár úrnak.

 

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a 2001. évi folyó fizetési mérleg a várthoz és a tervezetthez képest is kedvezően alakult, de még ahhoz viszonyítottan is, hogy a Magyar Nemzeti Bank utólag valóban korrekciót hajtott végre a mérleg egyenlegében.

 

 

(16.00)

 

A másik fontos kérdés pedig: az a folyamat tovább folytatódott, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya csökkent 1998-tól, folyamatosan. A jelenlegi összeg a bruttó nemzeti termék mintegy 2,2 százalékát éri el. A nemzetközi és hazai szakértők egyaránt vallják azt, hogy feszültség akkor keletkezne, ha ennek a mértéke 5-7 százalék körüli lenne, tehát ettől jóval messzebb van a magyarországi folyó fizetési mérleg.

Való igaz, képviselő úr, a Magyar Nemzeti Bank a 2001 decemberi fizetésimérleg-adat közzétételével egy időben visszamenőleg módosította a 2000. és 2001. évre vonatkozó havi fizetési mérlegeket, valamint a külfölddel kapcsolatos követelés- és tartozásállományok egyes adatait. Az egyik módosításra az utólag jelentett közvetlen vállalati hitelfelvét/hitelnyújtás- adatoknak az éves záráshoz kapcsolódó, megfelelő időszakra történő beillesztése miatt került sor. A fizetésimérleg-jelentő rendszerben ugyanis 2000-től havi rendszerességgel azokról a hitelekről kötelesek az adatszolgáltatók állományi és forgalmi jelentést adni, amelyeknek állománya eléri vagy meghaladja az 500 ezer dollár összeget. Az ennél alacsonyabb összegű hitelekről évente egyszer, év végén kötelesek jelentést tenni. Így az év végi korrekció természetes nagyságrendje pedig mindenkor annak függvénye, hogy az alacsonyabb összegű hitelfelvételek gyakorisága mekkora az adott évben.

A másik módosításra, az adatok felülvizsgálatára azért került sor, mert egy vállalat hibás adatszolgáltatása miatt utólag kellett változtatni a 2000. évben és a 2001. évben is a folyó fizetési mérlegben a külkereskedelmi adatokat, növelni kellett mind az exportot, mind az importot: 2000-ben az exportot 428 millió euróval, az importot 48 millió euróval; 2001-ben az exportot 182 millió euróval, az importot 686 millió euróval. A nagyságrend kétségtelenül jelentős, de célszerű emlékeztetni arra, hogy egy-egy multinacionális vállalat teljesítménye éves szinten akár ennél nagyobb mértékben is képes a ma már 65 milliárd eurós nagyságrendű külkereskedelmi forgalom módosítására. A jelenlegi korrekció mértéke az éves forgalomra vetítve mintegy 0,8-1,3 százalék.

A megváltozott, a liberalizált piacgazdasági és az európai integrációs feltételekhez jobban alkalmazkodó külkereskedelmi statisztika létrehozása, a jelenlegi rendszer továbbfejlesztése folyamatban van. A vámstatisztikai adatok beemelése a fizetésimérleg-statisztikába ennek a munkának a részét képezi. Mint ahogy ezt a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank statisztikai együttműködéséről kiadott közlemény tartalmazza, erre az ez évi munka keretében sor kerül, a bevezetésére pedig várhatóan 2003-ban. Reményeink szerint ezt követően a hiba lehetősége tovább csökkenhet, mivel a pontosabban nyomon követhető vállalati, vámstatisztikai adatokon alapuló statisztikai adatgyűjtés feltétlenül pontosabb és alaposabb lesz.

Ami pedig a viszonzatlan átutalásoknál bekövetkezett korrekciót illeti, ez nem érinti a folyó fizetési mérleg hiányát, mert ezt egy vállalat folyó transzferként jelentett tételeivel korrigálták vissza, ami miatt ugyanakkor az importoldalon egyidejűleg végre kellett hajtani a csökkentést. A két ellenirányú változtatás semlegesítette egymást.

Tisztelettel kérem a képviselő urat válaszom elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:   143-148   149-152   153-154      Ülésnap adatai