Készült: 2024.03.29.17:02:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

243. ülésnap (2017.10.03.),  55-63. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 19:32


Felszólalások:   45-54   55-63   63-71      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről készült Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-elő­ter­jesz­tés T/17567. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Potápi Árpád úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

 

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hosszú című törvényjavaslat célja egyrészről az Eu­rópai Közösségek és tagállamaik, másrészt az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről készült jegyzőkönyv kihirdetése. A megállapodás céljai között szerepel a demokrácia és a jog uralmának megerősítése Albániában, hozzájárulva az ország politikai, gazdasági és intézményi fejlődéséhez, valamint a régió stabilizációjához.

A megállapodás megfelelő keretet kíván biztosítani a politikai párbeszédhez a felek között. Célja továbbá Albánia azon törekvéseinek támogatása, amelyekkel nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait kívánja erősíteni, többek között saját jogrendszerének az uniós joghoz való közelítésével. A megállapodáson keresztül az Európai Unió támogatni szeretné Albániát abban, hogy befejezhesse piacgazdasága kialakítását, és így harmonikus gazdasági partnerré, majd hosszú távon szabadkereskedelmi partnerré válhasson.

E szerződésnek vált részes felévé Horvátország a jelen törvényjavaslatban kihirdetendő jegyzőkönyv megkötésével. A jegyzőkönyvet Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel 2014. február 20-án írták alá Brüsszelben, és 2017. február 1-jén nemzetközi jogilag is hatályba lépett, így hazánk európai uniós és nemzetközi jogi kötelezettsége a jegyzőkönyv kihirdetése.

Magyarország és Albánia között 1954 óta áll fenn diplomáciai kapcsolat, a két ország viszonya hagyományosan jó. Az elmúlt másfél évtizedben a mindenkori albán kormányok európai uniós integráció melletti elkötelezettsége töretlen. Albánia elismeri hazánknak a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja érdekében tett erőfeszítéseit, és nagyra értékeli, hogy Magyarország az elsők között 2007-ben ratifikálta az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodást, illetve támogatta Albánia tagjelölti státuszának elnyerését 2014-ben, valamint hogy több fórumon is támogatjuk a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló uniós döntés elérését, amely legkorábban 2018-ban várható. Az albán integ­rációs folyamat támogatására 2017. március 10-é­től a tiranai kormány mellé nagyköveti rangú szakértőt is delegáltunk.

 

(12.30)

 

A magyar kormány következetes álláspontja, összhangban a többi V4-országgal, hogy a nyugat-balkáni országok uniós integrációja a béke és a biztonság garanciája a térségben. Ezért a jövőben is kiállunk az Európai Unió további bővítése mellett. Szándékunk, hogy a magyar-albán kétoldalú együttműködést is tovább erősítsük külgazdasági céljainkkal összhangban, a kölcsönös érdekek mentén. Ennek elősegítése érdekében 2017. április 5-én újraindult a Budapest-Tirana közvetlen légi járat, amelytől gazdasági, kereskedelmi és turisztikai kapcsolataink fejlődését reméljük.

A kulturális együttműködés fejlesztése érdekében pedig a 2016-18 közötti évekre szóló új, kétoldalú tudományos és oktatási együttműködési megállapodás alapján Magyarország a „Stipendium Hungaricum” ösztöndíjprogram keretében évi 20 albán hallgató részére ajánlott fel ösztöndíjas tanulmányi lehetőséget. Kérem, hogy a parlament támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

 

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a jelen benyújtott és tárgyalt törvényjavaslatot, amelynek fő célja Albánia uniós integrációjának előkészítése, a demokrácia és a jog uralmának megerősítése és az ország politikai, gazdasági, intézményi erősítése.

Albánia sokáig jól is haladt ezen az úton, de néhány évvel ezelőtt az ország új kihívásokkal szembesült. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezekről szót ejtsek, mert ezek a folyamatok kihatással vannak, kihatással lehetnek Albánia és az Európai Unió kapcsolatrendszerére és biztonságára. Albánia a jobboldali konzervatív Demokrata Párt 2005 és 2013 közötti kormányzása alatt ígéretes fejlődésen ment keresztül. Akkor azonban visszatértek a hatalomba a szocialisták. Kormányzásuknak mintegy mel­léktermékeként újra felvirágzott, no nem a gazdaság, hanem a kábítószer-termesztés és -keres­ke­de­lem. Országszerte ültetvények ezrei működnek, amelyeket a rendőrség egyáltalán nem háborgat.

Joggal tartott tehát attól az ellenzék, hogy a szocialisták a maffiapénzekből el fogják csalni a nyár eleji választást, amit néhány héttel el is kellett halasztani. Hiába telt el 27 év a rendszerváltás óta, az albán politikát továbbra is a kommunista diktatúra alatt megerősödött klánok tartják fogva. A szocialisták pár hónapja egy ismert kommunista államügyészt akartak belügyminiszterré kinevezni. Néhány hete pedig a kommunista rendszer utolsó belügyminiszterét választották meg a törvényhozás elnökévé.

Korábban volt már szó itt a parlamentben arról, hogyan kötődik a baloldali kormányfő a Soros-hálózathoz. Akármerre tekintünk, mindenhol a Nyílt Társadalom Alapítvány embereibe ütközünk. A szervezet volt tiranai irodavezetője például ma a miniszterelnök felesége. Az ifjú szocialista elit a Nyílt Társadalom Alapítvány ösztöndíjaiból tanult külföldön, és hazatérve szintén annak pénzéből létrehozott szervezetekkel próbálták befolyásolni az albán belpolitikát.

Persze, Soros György ennek megkéri az árát. A jelenlegi kormány úgy táncol, ahogy a milliárdos spekuláns fütyül. Ez azért is aggasztó, mert Albánia csakúgy, mint a szomszédos Macedónia, ahol, hogy, hogy nem, a Soros-hálózat szintén meglehetősen aktív, földrajzi elhelyezkedése miatt kulcshelyzetben van a Soros-terv végrehajtása szempontjából. Ezeken az országokon keresztül migránsok százezreit lehet az Unióba hozni, mint ahogyan az 2015-ben egyszer már megtörtént.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország támogatta Albánia uniós tagjelölti státuszának elnyerését 2014-ben. A kormány a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feladatok teljesítését is segíti; mindezeket azért, mert a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja a béke és a biztonság kulcsa a térségben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a kormány ezen előterjesztését, ezt ajánljuk az ellenzék frakcióinak is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

 

DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2006-ban írták alá Luxemburgban, és 2009. április elején lépett hatályba. 2011. december 9-én Brüsszelben aláírták a Horvátországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést, amelynek értelmében Horvátország, ugye, 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

Horvátország csatlakozási okmánya egyik cikkének bekezdése értelmében Horvátországnak ehhez a bizonyos Albán Köztársasággal kötött stabilizációs és társulási megállapodáshoz történő csatlakozásáról egy jegyzőkönyv megkötésének útján kell megállapodni. Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről készült jegyzőkönyvet Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel 2014-ben írták alá Brüsszelben, és 2017. február 1-jén lépett nemzetközi jogilag hatályba.

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás céljai között szerepel a demokrácia és a jog uralmának megerősítése Albániában, hozzájárulás az ország politikai, gazdasági és intézményi fejlődéséhez, valamint a régió stabilitásához. A megállapodás megfelelő keretet kíván biztosítani a politikai párbeszédhez a felek kö­zött, célja továbbá Albánia azon törekvéseinek támogatása, amelyekkel a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait kívánja erősíteni, többek között saját jogrendszerének az uniós joghoz való közelítésével. A meg­állapodáson keresztül az Európai Unió támogatni szeretné Albániát abban, hogy befejezhesse piacgazdasága kialakítását és harmonikus gazdasági partnerré, majd hosszú távon szabadkereskedelmi partnerré válhasson. Általános célja a megállapodásnak, hogy segítse a balkáni régió országainak együttműködését.

A megállapodást az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás kihirdetéséről egy 2007. évi XXX. törvény hirdette ki. A törvényjavaslatot a Magyar Országgyűlés 313 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el. Ennek értelmében természetesen a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja majd a törvényjavaslatot, azonban el kell mondjam, hogy Dunai Mónika képviselőtársam, a Fidesz vezérszónoka a mai magyar - hogy is mondjam - politikai aktualitásokat nem figyelmen kívül hagyva beszélt itt nekünk Soros-tervről meg mindenről, meg nemzetközi kontextusban az albán szocialistákat próbálta szidni.

Nekem ezzel különösebben nem lenne nagyon mit foglalkoznom, egy dologgal azonban igen. Képviselő asszony említette, hogy az albán ifjú szocialista elit Soros pénzén tanult Nyugaton, majd azt követően hazatérve a Soros-féle érdekeket szolgálja ki. Csupán egy analógiával szeretnék arra rámutatni, hogy a Fidesz ifjú gárdája még akkor, amikor erre volt lehetősége, a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején, szintén, ahogyan tudjuk, Soros pénzén tanult külföldön. Itt aztán lehetne egy elég hosszú felsorolást adni Kövér Lászlótól Németh Zsolton át nagyon sok emberen keresztül.

Csak történt egy kis gond, amikor hazajött külföldi tanulmányaiból, akkor, mondjuk úgy, hogy a gép önálló életre kelt, és ez az önálló élet bizony lehet, hogy nem tetszik egyébként Soros Györgynek. Ezt a Fidesz és Soros György közötti elszámolási vitának is lehetne nevezni, de hát, ha már az albánokkal kapcsolatosan ilyen aktuálpolitikai kérdéseket sikerült behozni, még ha nem is tetszik Vitányi István képviselőtársamnak, bizony akkor is el kell mondjuk azt, hogy nem történt itt semmi más, a Fidesz és egy Soros közötti elszámolási vita van. Mert valószínűleg, ahogy mondom, a gép önálló életre kelt, és a Fidesz vezetői lehet, hogy nem teljesítik azt, amit eddig kellett volna.

 

 (12.40)

 

Ettől függetlenül természetesen - ahogyan említettem, elnök úr - a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

 

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon érdekes, hogy milyen vita alakult ki egy olyan témában, amelynek semmi köze ezekhez a politikai vitákhoz, amelyek itt elhangzottak, hogy Albániában éppen milyen párt hogyan kapcsolódik a kábítószer-termesztéshez, hogy Soros György milyen befolyással rendelkezik az adott országban, de azért érdekes volt ezt hallgatni.

Mint ahogy az is érdekes, hogy itt Albánia és az Európai Unió közötti szerződésről van szó, és tulajdonképpen már egészen régen megköttetett ez az együttműködési szerződés, amelyről azt gondolom, hogy minden politikai párt az egész Európai Unióban úgy gondolja, hogy ez csakis hasznos lehet, hiszen Albánia egy olyan ország, amely feltörekvő ország, Európához akar tartozni, a gyökerei is Európához tartoznak, mindamellett, hogy azért érdekes kitétel, ha Albánia összetételét nézzük, hogy a lakosság 82 százaléka albán. Egy jóval kisebb országról van szó, mint Magyarország, hiszen alig több mint 28 ezer négyzetkilométer, ezen közel 3 millió ember él, akiknek a 82 százaléka albán. S milyen érdekes, hogy az albánok magukat is kétféle népnek tartják, akit meg is különböztetnek, gegekre és toszkokra osztják magukat, és ez abban is változott, hogy ki milyen vallást vett föl. Tudjuk, hogy milyen komoly szabadságharcot folytatott az albán nép is a török megszállók ellen, hiszen Hunyadi Jánosnak is szövetségese volt Kasztrióta György, és együtt akarták felszabadítani a Balkánt a török megszállás, az oszmán megszállás alól. Ebben a szabadságharcban is gyökerezik a két nép együttműködése, a magyar és az albán nép együttműködése. Azt gondolom, ezért is érdeke Magyarországnak is, hogy Albánia mielőbb teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak, mint ahogy már 2009 óta tagja a NATO-nak is.

Itt azonban másról van szó, hiszen azért került ma be a Magyar Országgyűlés elé ez a jegyzőkönyv, illetve a jegyzőkönyv elfogadása, mivel ez egy régen megkötött szerződés, és van egy új tagállam, amely még ezt nem írta alá, ez pedig Horvátország, amely később lépett be az Európai Unióba, később lett az Európai Unió tagja, mint ahogy az Európai Unió tagállamai és Albánia között ez az együttműködési megállapodás létrejött. Horvátország vállalta a csatlakozásakor azt, hogy ezeket a szerződéseket ő maga is elfogadja, és ezekhez csatlakozik, ezeket a csatlakozásokat pedig el kell fogadni minden ország parlamentjének. Jelen pillanatban ez történik. Természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja ezt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Potápi Árpád államtitkár urat, kíván-e reagálni. (Potápi Árpád János nemet int.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván reagálni. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-elő­ter­jesztés T/17571. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Vitályos Eszter államtitkár asszonynak, a napirendi pont előterjesztőjének. (Dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna mikrofonja nincs feltéve.) Megvárjuk, államtitkár asszony, nyugodtan készüljön el, semmi gond. (Dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna felteszi a mikrofonját.)

 




Felszólalások:   45-54   55-63   63-71      Ülésnap adatai