Készült: 2020.09.25.06:44:35 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 204 2010.11.18. 4:04  1-287

LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Elvi szinten látnunk kell: a gazdasági globalizáció működése és az intézményrendszer az elkövetkező években alaposan át fog alakulni, mert a gazdasági, a társadalmi és az ökológiai problémák ezt ki fogják kényszeríteni.

Bizonyos, hogy a világunk még bonyolultabb lesz, még több szabályozással, nemzetközi egyezménnyel és szervezettel. Szűkebb nemzeti közösségünkben azonban érdekünkben áll lelassítanunk a globalizációs tendenciákat, például a multinacionális vállalatok jövését-menését vagy a spekulatív pénztőke villámgyors száguldását a nemzetközi pénzpiacon.

A nemzeti együttműködés rendszerében a kihívást abban látom, hogy miként tehetünk szert még több nemzetközi politikai, kulturális, környezetvédelmi együttműködésre úgy, hogy közben csökkentjük a gazdasági multikulturális globalizáció értékpusztító hatásait. A 2011. évi költségvetés kulturális fejezetéből idézem a következőt. "Ez a program mindenekelőtt jelenti a közművelődési intézményrendszer hálózatának lehetőleg teljessé tételét. Kiemelkedő szerepet kapnak az építő közösségek megújuló tartalommal meghirdetett pályázatai, az országos hatáskörű és közművelődési tevékenységet is végző civil szervezetekkel meglévő sokoldalú együttműködések, a tehetséggondozás és a hagyományápolás."

Nyilvánvaló, hogy a kulturális adottságok nem pusztán közvetve, az intézményeken keresztül, hanem közvetlenül is érvényesülnek. Ilyenkor a gazdaság sikerét gátló értékek, attitűdök és egyéb negatív hatású kulturális tényezők analógnak tekinthetők azokkal az intézményekkel, amelyek visszavetik vagy megakadályozzák a gazdasági fejlődést. A másik oldalon pedig a pozitív hatású kulturális tényezők, értékek, attitűdök állíthatók párhuzamba a gazdaság sikerét lehetővé tevő vagy ahhoz hozzájáruló intézményekkel.

Tehát a közvetlen hatású kulturális tényezők szűken véve is legalább annyira részei a nemzetgazdaságnak vagy a gazdasági rendszernek, mint maguk az intézmények. Ebből az is következik, hogy egy olyan regresszió, amely kihagyja az elemzésből a gazdaság egy jelentős szegmensét, esetünkben a kultúrát, csak rendkívül megbízhatatlan eredményeket produkálhat.

Tisztelt Ház! Időhiány miatt elemzés és számmágia helyett fogadjuk el ezt a megállapítást, hogy a kontinentális országok bizonyos kulturális sajátosságban eltérnek az újvilági vagy napkeleti vetélytársainktól. De ez még nem kötelez minket arra, hogy egyetértsünk azzal az állásponttal is, amely szerint az európaiak tökéletesen szemben állnak a vetélytársak értékrendjével. Nagyon üdvözlendő és valószínűleg igen kedvező hatású lenne, ha Magyarország polgárai körülnéznének, és összehasonlítanák attitűdjeiket más országokkal, feltéve magukban azt a kérdést, hogy nem profitálhatnánk-e munkakultúrával összefüggő értékrendünk megváltoztatásából.

(16.20)

Különösen a magyar nemzeti érdekeinkhez, értékeinkhez köthető "jó gazda gondossága" szemléletre gondolok. Nagyon itt az ideje, hogy változtassunk. Nyolc éve várunk erre. Az ország 2011. évi költségvetésének szemlélete ebben a kérdésben is előremutató, de igaz lehet az a vélemény: belekezdeni a gazdasági kultúra és az intézmények reformjába olyan, mint felfedezőútra indulni. De olyan út ez, amelyen végig kell menni.

Javaslom, hogy ne maradjunk le, és támogassuk az ország talpra állításának költségvetését.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 32 2010.12.01. 5:26  1-51

LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő már általánosságban bemutatta a törvényjavaslat mögött álló elveket és érdekeket, illetve a tartalmak szabályozásáról is szólt, amelyek közül én személy szerint különösen fontosnak látom a gyermekkorúak védelmét. Ugyanakkor legalább ennyire lényeges elem a médiaszolgáltatások piaci viselkedésének szabályozása. A piac szabadságának ésszerű és életszerű korlátozása a közvetlen tartalomszabályozásnál jóval hatékonyabb eszköz a törvényjavaslat céljainak elérése érdekében.

(12.20)

A médiapiacon való megjelenés fontos kritériuma a nyilvántartásba vétel. A törvényjavaslat egyik érdeme, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás egyszerűsödött, és garanciákkal lett kiegészítve, vagyis a regisztrációs eljárás csupán formális szempontokat vizsgál, a megtagadására okot adó körülményeket a javaslat egyértelműen felsorolja. Nem bizonyult indokoltnak a médiaalkotmánnyal szembeni korábbi vádaskodás, amely szerint a regisztráció a sajtószabadság korlátozásának eszköze lehet. Ugyanakkor a javaslatban a tárgyi hatály is szélesebb, valamint a nyilvántartásba vétel is szélesebb kört érint, de hangsúlyozom, ez formális jellegű kötelezettség, és nem korlátozza az alkotmányos szabadságjogokat.

Sokan elfeledték, bár az előbb már szóba került, hogy egy 2006-os alkotmánybírósági határozat mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a médiatörvénynek a frekvenciák kiosztására vonatkozó szabályozása kapcsán. Ezt végre orvosolja a jelenlegi törvényjavaslat, így a frekvenciák kiosztására szolgáló pályázati eljárás is alkotmányos lehet. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a digitális átállás miatt pályázat csak az analóg frekvenciát használó rádiók esetében lesz.

Tisztelt Ház! Részletesebbé vált a műsorszolgáltatói kategóriák felsorolása. A közösségi médiaszolgáltatás új médiaszolgáltatói kategória, amely felváltja a jelenleg még hatályos törvény köz-műsorszolgáltató és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató kategóriáit. A közösségi médiaszolgáltatás olyan vállalkozás, esetleg az adott önkormányzat által is támogatott hírközlő szervezet, amely közszolgálati, közérdekű célokat is szolgál, de azért nem közszolgálati médiaszolgáltatás, hanem például helyi tévé, amely egy településen élők tájékoztatási igényeit kiszolgálja. A közösségiek számos kedvezményben részesülnek, például nem fizetnek a hatóságnak médiaszolgáltatási díjat, a műsorterjesztőknek kötelesek továbbítani a műsorukat, és indulhatnak a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatain. A törvényjavaslat mindenképpen olcsóbbá teszi a közösségi rádiózást és televíziózást.

Szóba került, de aligha tagadhatja bárki, hogy a médiapiac szereplőinek méreteit az egységes verseny fenntartásának érdekében korlátozni kell. A jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók kategóriájába azok a rádiók és televíziók esnek, amelyek országos éves átlagos közönségaránya meghaladja a 15 százalékot. Aki idetartozik, az nagyon helyesen a közönség érdekében bizonyos többletkötelezettségekkel terhelhető meg, mint például a hírműsorok közzététele, filmek eredeti nyelven és felirattal való vetítése, vagy a hallási fogyatékkal élők igényeinek kiszolgálása. A piaci koncentráció kontrollja csak 35 százalékos országos éves átlagos közönségarány felett érvényesül. Magunk mögött hagyjuk a korábbi merev szabályozást, amely alapján a médiaszolgáltatók növekedése jogosultságuk számának a korlátozása miatt eleve kizárt volt. A javaslat szerint a médiaszolgáltató csak 35 százalék felett nem indíthat újabb médiaszolgáltatást, és ekkor valamilyen hatóság által jóváhagyott módon a média sokszínűsége érdekében módosítani kell a médiaszolgáltatások műsorstruktúráján, amennyiben ez indokolt. Hosszan lehetne még sorolni a piaci működésről szóló fejezet előremutató szabályait például a műsorterjesztők továbbítási kötelezettségeiről vagy a médiaszolgáltatások terjesztőknek való kötelező felajánlásáról, amelyek remélhetőleg átvezetnek majd minket egy új, kiegyensúlyozottabb, rugalmasabb, korrektebb médiavilágba.

Tisztelt Országgyűlés! A hiteles, tárgyszerű és nyilvánvalóan a magyar nemzet érdekét szolgáló tartalomszabályozás valamennyiünk érdeke. A Fidesz és a KDNP frakciója elkötelezett azon törvényjavaslatok mellett, amelyek a piaci szereplők lehetőségét a közösség és az egyén érdekeinek szem előtt tartásával egyértelműen szabályozzák. Ez a törvényjavaslat ilyen, vagy ilyen lesz, ezért kérem képviselőtársaim támogatását is hozzá.

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 30 2010.12.07. 2:31  21-70

LUKÁCS LÁSZLÓ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kulturális és sajtóbizottság tagjai a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan világos előterjesztést és indoklást kaptak. Ezzel, a Szülőföld Alapot felváltó pályázati rendszerrel kiszámítható, átlátható, ellenőrizhető forrásokhoz juthatnak a határon túli nemzetépítő törekvések. A törvényjavaslat először is kibővíti a támogatottak körét, már nemcsak a szervezetek, hanem magánszemélyek is tudnak pályázni. A törvény lehetőséget teremtene arra is, hogy a határon túli kis- és középvállalkozások hozzájuthassanak az anyaországi támogatásokhoz.

Örömteli számunkra, hogy az új alap elnevezésekor a választás Bethlen Gáborra esett. Nevét, a hozzá fűződő erdélyi rendi gazdasági, társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri. A Bethlen Gábor Alap felváltaná a Szülőföld Alapot, általános jogutódjaként működne, és ide csoportosítanánk át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetési keretében szereplő 12,4 milliárd forintot. Az alap fölött a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes rendelkezik, és a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére használható fel.

A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, adományokra is, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. A mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvényjavaslat egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét is előírja, azaz minden költségvetési évben legalább 1 milliárd forintra ki kellene egészíteni az alap pénzeszközeit. Az új alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyéni kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők, s az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásainak figyelembevételével lehet elvégezni.

Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a december 1-jén megtartott ülésén véleményezte, és az általános vitára való alkalmasságát egyhangú döntéssel támogattuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 146 2010.12.13. 1:33  145-148

LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban számos kérés, kérdés érkezett hozzám a művészfilmek forgalmazásával, a hazai, úgynevezett artmozik sorsával, a magyar kulturális életben betöltött szerepükkel kapcsolatban, tekintettel a költségvetési, pénzügyi helyzetük tarthatatlanságára.

A nemzeti filmművészet szempontjából igen fontos volna, hogy az artmozik saját hálózatuk révén, saját reklámmal vehessenek részt a magyar filmforgalmazás keskeny pallóján való egyensúlyozásban, a multiplexmozikkal folytatott egyenlőtlen versenyben.

A kormányzat, valamint az önkormányzatok sorsdöntő fordulatot hozhatnának, ha együttesen támogatnák a hazai artmozihálózat digitális technikára való átállását. Ezzel a mozilátogatás európai minőségű színvonalát teremthetnék meg, s új távlatok nyílhatnának a vidék kulturális életében is. A művészfilmek bemutatása mellett az is lehetővé válna, hogy élő egyenes adásban jelenjenek meg például opera-előadások, koncertek, sportrendezvények. Az artmozik technológiai fejlesztése tehát egyaránt hozzájárulna a magas kultúra, illetve a vidéki közösségi művelődés támogatásához.

Ezért kérdezem az államtitkár úrtól: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a hazai artmozik megfeleljenek a digitalizáció kihívásainak, és ne maradjanak le végérvényesen a multiplexmozikkal folytatott versenyben?

Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 344 2011.05.03. 4:45  343-359

LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, kicsit későre nyúlt ennek a törvényjavaslatunknak a megbeszélése, de ez egy ilyen helyzet.

A hazai kulturális intézményrendszer kiemelkedő intézményei esetében felmerült összehasonlítás során nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzeti kultúra és a nemzeti civil pénzügyek alapjait szervező, irányító, bíráló eljárások ellentmondásosak. Érdemes és szükséges is azonos összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni, tekintettel arra, hogy a hatályos, közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény bevezetése is kifejezetten nemzeti közös nevező érvényesítését kívánja meg. "A hazai és uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések sikere nemzeti érdek. A fejlesztési támogatások odaítéléséről és felhasználásáról döntő intézményrendszer átlátható működését biztosító jogszabályok megalkotása és érvényesítése ezért minden felelős hazafias közösségi erő közös érdeke és kötelessége. Jogos igénye Magyarországnak, hogy a nemzeti közös nevező érvényesítése érdekében a közpénzekből származó források felhasználásával és befektetésével megvalósuló fejlesztések ügye jogi, politikai védelmet kapjon a pártpolitikai vitáktól, illetve a kormányzati ciklusváltásoktól egyaránt."

Közismert, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jelentős szellemi erők összefogásával jött létre elkülönített állami pénzalapként, amely biztosította költségvetési és döntéshozói önállóságát. Az állami alapként való működtetés célja az volt, hogy a pályázati rendszer tartson távolságot a pályázatok elbírálásában részt vevők és a pályázók között, és a felmerülő összeférhetetlenségi kérdéseket a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végső soron megnyugtató módon szabályozza. Az nem fordulhat elő ezután sem, hogy vezető tisztségviselő a saját pályázatát bírálja el. Induljunk ki abból a nyilvánvaló élethelyzetből, hogy akik a Nemzeti Kulturális Alap vagy a Nemzeti Civil Alap támogatását igénybe szeretnék venni, de a döntéshozatalban is részt vesznek, mert jelölés és választás útján erre felkérést kaptak, végső soron hátrányba is kerülnek az összeférhetetlenségi szabályozás miatt. Amennyiben ez a folyamat az NKA esetében továbbra is fennállna, hamarosan olyan személyeket kellene bevonni a kollégiumok munkájába, akiknek már-már semmi közük nincs a valós művelődési és művészeti tevékenységekhez, attól messze eltávolodva ítélnek meg kulturális kezdeményezéseket.

Hadd hozzak egy példát a borkultúra területéről. A borminősítések során a saját borokat is kóstolják és értékelik, ugyancsak a közvetlen beazonosítás lehetőségének kizárásával. Ezt gyakorlott, a szakmát mindennap megélő személyek végzik el, és semmiképpen sem azok, akik csak a pohár alján ringatózó bor látványát ismerik.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága valóban nemzeti közérdek, de sajátos, hogy 2004 óta, az uniós csatlakozást követően öt helyezést rontott Magyarország a korrupciós világranglistán. Ez a tény elgondolkoztató, de azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt szocialista korszak jellemzője és lételeme volt. Hiába születtek meg jogszabályok a közbeszerzésekre, a kurátori tevékenységekre, az átláthatóságra, ha azokat nem tartották meg.

Az NKA az egyik legfontosabb állami mecenatúra, kiváló személyiségek irányítják, feddhetetlenek, s meg kell és meg is lehet bízni a döntéshozatalukban. De a törvényjavaslat sem kíván többet, mint azt, hogy azonos mérce legyen minden állami támogatás megítélésében, azok se legyenek kizárva, akik aktív alakítói a közösségi művelődésnek, azok viszont igen, akik a törvényeket nem tartják be.

Kérem, hogy támogassák az előterjesztést, és támogassuk a magyar nemzeti kultúrát és civil kezdeményezéseket, és nagyon vigyázzunk a nemzeti közös nevezőinkre.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 48 2011.10.25. 3:01  19-215

LUKÁCS LÁSZLÓ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság tagjai a 2012. évi adótörvényekről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban világos előterjesztést és indoklást kaptak. Közismert, hogy hazánkat különösen súlyosan és legyengülten érintette a válság, közvetlen és közvetett hatásai még majd évekig meghatározzák a magyar kormányzat gazdaságpolitikáját.

Az eddigi intézkedések, mint a kivetett válságadók, a hárompilléres nyugdíjrendszer megszüntetése, az egykulcsos személyi jövedelemadó és csökkentett társasági adó bevezetése merőben új irányokat jeleznek. Rendhagyóak is, de eredményességüket a külső és belső gazdasági és társadalmi tényezők egyaránt befolyásolják.

Néhány példa. A 240 oldalas adótörvényünket módosító előterjesztés szerint jelentős változások lehetnek az adózás rendjében is. A feketegazdaság elleni küzdelem érdekében bevezetésre kerülhet az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet is, szigorodhat a bírságolás.

A törvényjavaslat szerint a települési és a fővárosi kerületi önkormányzatok rendelettel települési adót vethetnek ki. A javaslat célja kiteljesíteni a települési önkormányzatok szabad adómegállapításhoz való jogát is.

Kiszélesítésre kerülhet az egészségtelen élelmiszerek népegészségügyi termékadója a tömény cukrot tartalmazó sörök, üdítőitalok és sütemények esetében, vagy a sós ételízesítők körében.

A béren kívüli juttatás kibővülhet, és például a vendéglátókártyával igénybe vett meleg étkeztetés, ideértve az üzemi konyhát is, évi 150 ezer forintig számíthat béren kívüli juttatásra. Az ekhó, az eva is megmaradhat, és az alapítványok helyi adótól való mentessége is, de változhat a gépjárműadó, a bírósági illetékek és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke, az áfa általános kulcsa, és részben megmaradhat a szuperbruttó, és így tovább.

Felvetődhet, hogy mi jöhet még. Meg kell védenünk az ország pénzügyi és gazdasági stabilitását, a magyar nemzeti valutát, és végre kell hajtanunk a nagy elosztórendszerek átszervezését, és eközben minden eszközzel meg kell akadályoznunk, hogy az országot az európai válság negatív hatásai letérítsék a megújulás útjáról. Magyarország önvédelme megkívánja, hogy rendet rakjunk saját portánkon, és zárjuk le végre a nemzetrontó korszakokat.

Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság a 2012. évi adótörvényekről szóló törvényjavaslatot az október 18-án megtartott ülésén véleményezte, és általános vitára való alkalmasságát 15 igennel és 1 nem döntéssel támogatta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 82 2013.12.03. 15:53  81-97

LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Valamennyiünkben felmerülhetett az a kérdés, hogy miért fontos az egykori jászkun kerületben élők számára, hogy 268 évvel ezelőtt, május 6-án Mária Terézia kiadott egy kiváltságlevelet, amely számtalan korábbi ígéret és halogatás ellenére lehetővé tette a régi kun és jász kiváltságok helyreállítását.

Igazán nagy megtiszteltetés számomra, aki az egykori Halas-szék és az Alsó-Kiskunság képviselője vagyok, szülőföldem múltjához, jelenéhez, jövőjéhez egyaránt kötődök, hogy 1876 óta először kerül napirendre a magyar parlamentben a jászkun múlt dicsőségéről szóló országgyűlési határozat, amely emléknappá minősíti a jászkun szabadság napját.

A Kiskunságra éppúgy jellemző a XX. század végén és napjainkban is, hogy településeink igyekeznek e sajátos kultúrtáji csoportba tartozónak vallani magukat. Kiskunhalas már 17 éve május 6-án tartja meg hivatalos városi ünnepnapját, ekkor felelevenednek az egykori hagyományok: a kunkapitány megválasztása, lovasbandérumok találkoznak, a Nádor Klub részéről redeptiós díjat adunk ki, gasztrokulturális hungarikum vagy inkább kunikum kerül a nyilvánosság elé, s még számtalan rendezvény erősíti a jászkun összetartozást.

Mindenki tudja már, hogy a kun székek a magyarországi kunok autonóm, királyi vármegyerendszertől független és igen hatékony közigazgatási egységei voltak. A szék a szászok és székelyek székeihez hasonlóan bírói széket jelent. A székek élén a kapitányok álltak, legfőbb bírájuk a nádor volt, ami a legrégibb magyar királyi udvari méltóság, a király helyettese. A nádor mindig közvetítő szerepet töltött be a király és a nemesek között, a 800 év alatt azonban sokszor átalakult a hatalmi játszmákban a nádor szerepköre, kinevezése vagy választása az aktuális uralkodói hatalom akarata szerint.

A Habsburgok közel négy évszázadon keresztül Bécsből irányították a magyar királyságot, ráadásul a nádorok egy része inkább a Habsburgok, mint a magyarországi rendek érdekeit képviselték. Volt azonban jó néhány kivétel, akik nem keverték össze a haza ügyeit a birodalom érdekeivel. Nem ártana ebből tanulni manapság is. Az önkény és a megtorlás éveiben, 1849 után többé már nem töltötték be a nádori méltóságot, és 1867 után a miniszterelnök hatáskörébe került át a nádori feladatok jelentős része. A szószegő önkény már 1853-tól kivetette adóit a szabad jászkun területekre, és az általános adóteher 3-4 százalékról 20 százalékra emelkedett, s nem volt akadálya, hogy érvényesítsék a szabadságharcban jeleskedő jászkunok megaláztatását.

Itt jegyzem meg, hogy két vitézül harcoló huszárezredet is adott a hármas kerület, a hagyományos 12. Nádor-huszárezredet, s az újonnan felállított 14. Lehel-huszárezredet. Minden más harcoló egységgel együtt mintegy 14 ezer katonával vettek részt őseink a szabadságharcban. Alapszíneiket, a búzavirágkék és fehér színeket megőriztük városi zászlóinkon.

A jászkun önmegváltásban, a jobbágyfelszabadításban fontos szerepet töltött be Pálffy Miklós nádor, majd Pálffy János nádor, aki a török háborúk alatt és a spanyol örökösödési küzdelem során emelkedett fel a Habsburg Birodalom legjelentősebb államférfijai közé. Pálffy nemcsak hadvezérként, hanem diplomataként, közvetítőként is hathatósan képviselte Ausztria, és soha ne feledjük el, hogy saját nemzete érdekeit, mint Zrínyi vagy akár Dobó István.

Pálffy heves vérmérsékletét nemcsak az mutatja meg, hogy a török háborúk során számtalanszor megsebesült, de egy híres párbajtörténet is arról tanúskodik, hogy a magyar virtus híve volt, melyet János Frigyes württembergi herceg ellen vívott 1693 őszén. Történt ugyanis, hogy a Pálffy-ezred két huszárja gyümölcsöt lopott egy kertből, s a fiatal herceg - nyilván a hadseregben uralkodó törvények alapján - lelőtte a tolvaj katonákat. Pálffy János erre válaszul párbajra hívta János Frigyest, mely összecsapás a herceg halálával végződött.

Pálffynak elévülhetetlen érdemei voltak abban is, hogy I. József, illetve utóda, III. Károly a fennálló hadi helyzethez képest rendkívül enyhe feltételeket ajánlott a kurucok számára - hozzáteszem, hogy példátlan a magyar történelemben -, ezáltal pedig a szerződés tartósnak és mindkét fél számára előnyösnek bizonyult. Pálffy János korának egyik legjelentősebb, ám mára méltatlanul elfeledett magyar politikusa 86 esztendősen, 1751. március 24-én hunyt el Pozsonyban, s a Szent Márton koronázó templomban temették el. S nem árt, ha tudjuk, hogy Pálffy János nádor mindkét fia elesett a török elleni háborúkban, miként unokaöccse is, Pálffy Miklós nádor fia; ők így szolgálták a hazát.

A jászkunok - bármennyire is a kuruc seregek oldalán harcoltak - a Pálffy nádorokban megbíztak, mert vitéz katona módján mindig megtartották a szavukat, és alapvetően a magyar érdekeket megvédték. A szatmári béke után azonban nagyon sokára köszöntött be az igazi béke szelleme, pedig erre akkor minden igaz hazafi vágyakozott. "Megfogyva bár, de törve nem..."

Az akkori rendi országgyűlés igen fontos határozatot hozott a Jászkun Kerület ügyében is, sok tekintetben megszüntette a jászkunok lealacsonyított helyzetét, s elismerte sajátos közjogi állásukat. Az 1715. évi XXXIV. törvénycikk kimondja, hogy mivel a lovagrend lemondott örökvételi jogáról, a kunok birtokait és jövedelmeit már csak zálog címén birtokolja a vételár visszafizetéséig. A zálogjog megszűnte után e törvény erejénél fogva a jászkunok kiváltságos helyzetükben a nádor fönnhatósága és bíráskodása alá azonnal visszahelyeztetnek.

(11.50)

Az 1715 júniusában szentesített törvény nagy megnyugvást keltett, azonban látták azokat a tornyosuló pénzügyi nehézségeket is, melyek területük tényleges kiváltását késleltetik, ezért már ekkor felvetették az önmegváltás eszméjét, és ismét a nádorhoz fordultak.

A hamarosan kitört török háború miatt sajnos három évtizedig bizonytalan és elkeserítő maradt a jászkunok helyzete, de konokul tűrniük kellett. Ősi jogaikhoz azonban szívósan ragaszkodtak, és nem csüggesztették el őket folytonos jogsérelmeik sem. A kálvinista és a jász területeken a katolikus hitélet is megsegítette őket. A védett, kun előjogok reményében ideérkező bevándorló népesség, összefogva a megfogyatkozott kun őslakossággal, az 1700-as évek első felében folyamatosan küzdött az ősi kiváltságok visszaszerzéséért. Ez egységbe fogta a sokfelől érkező, szabadságra és védelemre vágyó népeket. Az egyre erősödő népi ellenállás valóban konok kunokká tett mindenkit. A függetlenségért folytatott harc közben kibontakozott a kun öntudat reneszánsza.

A több évtizedes küzdelem azonban sikerre vezetett. 1745 tavaszán Mária Terézia aláírta a redemptióról szóló diplomát, ezzel ismét érvénybe léptek a kunok ősi jogai, szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, pallosjog, mentesség a vámok és földesúri szolgáltatások alól, és így tovább. A földesúri jogok alóli megváltás támogatásában Pálffy János nádor volt az, aki segített, aki a régi rend szerint tisztségénél fogva a kunok legfőbb elöljárója volt. Persze mindenkinek fizetni kellett. Aki többet fizetett, több földhöz jutott, s hatalmas legelők is kellettek a szilaj állattartáshoz. A visszaszerzett jogok a földhöz kötődtek, ezért a két Kunság és a Jászság népe arra törekedett, hogy idegen népek ne juthassanak be közéjük és földet ne szerezhessenek. Manapság is időszerű törekvések voltak. Ez tovább erősítette a közösség összetartását. Az embereket büszkeség töltötte el, hogy kunságuk, ősiségük alapján különleges jogokat élveznek.

Került mindez 575 900 rajnai aranyforintba, valamint még ezer lovas katona felszerelésébe, továbbá a nádor és a többi tisztségviselő fizetésének megadásába. A kunok és a jászok utódai még évekig, évtizedekig törlesztették a redemptióra fölvett kölcsöneiket. Elérték a jászkun kerület gazdasági, társadalmi fellendülését, és a feudális alávetettségből a parasztpolgári életmód felé fordult az életük.

Mit jelent a Jászkunságban élőknek, hogy 1745. május 6-án kelt diplomájában Mária Terézia megengedte a jászkunok megváltását s visszahelyezte őket ősi kiváltságaikba? E kiváltságlevél alapján a Jászkunság földje és népe szabad lett. A jászkun kerületek a váltság és járulékos összegeit a megállapított időben pontosan lefizették. Az óriási közterhektől sújtott lakosság készpénzzel alig rendelkezett, s a közel 600 ezer rajnai aranyforintra rúgó összeg nagy részét kölcsön útján szerezte meg. Szerencsére nem svájci frankban. A legnagyobb összeget báró Palm Ferenc hitelezte a jászkunoknak, 300 ezer forintot 6 százalékos kamatláb mellett. A váltságösszeg többi részét kisebb-nagyobb részben egyháziaktól, nemesektől, kereskedőktől, molnároktól vették kölcsön.

Az óriási megváltási összegből a három székváros, Jászberény 65 150, Halas 50 900, Karcag 41 300 forintot vállalt magára. Nagy és súlyos teher volt ez, hiszen az örökösödési háborúban kiállított ezer huszár felszerelési, ellátási költsége is a jászkunokra nehezedett. Arról nem is beszélve, hogy százak haltak meg a Habsburg-érdekháborús évtizedek alatt. Mindezzel együtt a jászkun kerületek a felszabadulásukat, megváltott szabadságukat kitörő örömmel, hálaadó istentisztelettel ünnepelték meg. A redemptióval a jászkunok történeti fejlődése új irányba lendült, és száz évvel megelőzték az általános jobbágyfelszabadítást. Önkormányzatuk újra kiépült, a szabad életük majdnem minden ágát felölelő józan, határozott, bölcs mérsékletű szellem és jogfelfogás teljesen a tősgyökeres, de magyarrá vált jászkunok alkotása.

Tisztelt Ház! A redemptio kivételes, de nem egyedi jelenség a korabeli Magyarországon. Létezett jó néhány autonóm, kiváltságolt terület még, például a hat hajdúváros, a 16 szepesi szász város vagy a szabad királyi és bányavárosok. Számunkra mégis a legfontosabb a jászkun kerület, tekintettel arra, hogy körülbelül százezer ember, 38 településen 17 656 család vált újra szabaddá a gyötrelmes földesúri függéstől. Szülőföldemen, a Kiskunság 15 településén ekkor 5997 család élt körülbelül 30 ezer fővel. A váltságpénz, a 185 150 rajnai aranyforint értéke körülbelül ugyanennyi juh árának felelt meg akkor vagy körülbelül 10 ezer lónak vagy 5 ezer hízómarhának.

Az utókor számára kötelességünk megemlékeznünk elődeink áldozathozataláról, és hálaadással tartozunk. A Magyar Országgyűlésben ezért kezdeményeztük a jászkun emléknap megerősítését. Meggyőződésem, hogy az egymással egyetértő kultúrközösségek autonómiája, a saját magukat meghatározó közösségek önrendelkezése jelenti a jövőt a Székelyföldön, a Hajdúságban vagy a Jászkunságban egyaránt. Magyarország érdeke ez, a magyar jövő mintaképe, a szabad parasztpolgárok, a cívis öntudat megtartása minden időkben.

A Csertán nemzetség, Kötöny népének emléke összetartó identitást jelent közel 140 év múltán is, miként 1848-49 is. Számomra természetes és konokul helyeselhető dolog a jászkun hagyományok megélése és megtartása. Számunkra a halasi csipke, a birkapörkölt, gulyásleves nem elvont fogalom, a bogrács, a kulacs, kolbász, csákány, balta, kantár, csősz, és így tovább, kun szavaink szerves alkotórészei a nemzeti kultúrörökségünknek. Szép példája például a kun miatyánk, amit még száz évvel ezelőtt is tanítottak iskoláinkban. Az erősen eltorzult szöveg körülbelül a XVI. század közepén keletkezhetett, ennek utolsó sorával zárom hozzászólásomat, annak reményében, hogy a jászkunok jó példával járnak elöl, bízunk a gondviselésben, a jövőben és egymásban, ahogyan az elmúlt évszázadokon keresztül, mert "szen boszony boka csalli botson igyi tengere, ammen", azaz: te vagy az erős, az igazságos, jó Isten, ámen.

Köszönöm, elnök úr. (Taps.)