Készült: 2019.10.14.23:44:17 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 240 2006.11.06. 13:15  221-309

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Meglehetősen nehéz helyzetben van a felszólaló akkor, amikor olyan alapos expozét hallhatott, mint amilyent Csizmár államtitkár úr mintegy húsz percben elmondott, és a bizottsági vélemények is - lévén, hogy nem egy nagy terjedelmű előterjesztésről van szó - gyakorlatilag kivesézték a törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy egy olyan szempontot vázoljak fel önöknek - eltekintve attól, hogy megismételjem akár államtitkár úr, akár a bizottsági előadók véleményét -, olyan gondolkodási irányokat, amelyek reményeim szerint az általános vitában is és majd a jövő héten a részletes vitában is abba az irányba mennek, amelyet a Háznak a közös gondolkodás reményében mégiscsak támogatni ildomos. Ahogy már elhangzott, nem egy vagy két évről van szó, hanem generációk sorsáról, annál is inkább, mert a törvénynek ezek a módosításai reményeink szerint hosszabb életűek lesznek, mintsem hogy egy-két év múlva foglalkozni kellene velük.

Államtitkár úr a bevezetőjében említette volt, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt kérte meg az Európai Unió minden egyes tagállamát arra, hogy készítsen egy nyugdíj-stratégiai jelentést. Amikor a magyar kormány ezt elkészítette, természetesen nem az volt a célja, hogy minél kékebbre fesse az eget - s gondolom, a többi uniós tagállamnál sem ez volt a cél -, hanem az, hogy azon szempontok alapján, amiket az Európai Unió meghatározott, menjünk végig tételesen, és úgy adjunk egzakt választ a felvetődő kérdésekre.

Két szempontból nagyon érdekes ez a jelentés. Az egyik: az Európai Unió azt kéri a tagállamaitól, hogy törvényi szabályozással biztosítsák a nyugdíjak fenntarthatóságát, a másik: hogy biztosítsák a nyugdíjak finanszírozhatóságát. S van egy harmadik dolog is, amit általában el szoktak felejteni - mert valóban ez a kettő a leghangsúlyosabb -, azt is kéri az Európai Unió - mert nincs egységes nyugdíjrendszer az Európai Unióban -, hogy legyen a nyugdíjrendszer rugalmas, tartalmazzon rugalmassági elemeket, hogy ha új kihívás érkezik a nyugdíjrendszerrel szemben, akkor a döntéshozók a lehető legrugalmasabban, legpraktikusabban tudjanak erre reagálni, és az új kihívásokhoz hozzá tudják igazítani az adandó válaszokat.

Kedves Képviselőtársaim! Elhangzott a nyugdíjalappal kapcsolatosan - Simon Gábor képviselőtársam is említette -, hogy a járulékbevételek már régóta nem finanszírozzák a mindenkori kifizetéseket. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert abban az esetben, ha a járulékbevételek közel kétharmadában képesek finanszírozni a mindenkori kifizetéseket, akkor az államháztartás rendszeréből kell kiegészíteni azokat. Ez nemcsak abból adódik, hogy kevés járulékot szednek be általában, hanem abból is, hogy nagyon sokan igyekeznek a járulékfizetési kötelezettségüket nem teljesíteni, valamint abból is, hogy kevesebb a munkavállaló, mint amennyi ildomos lenne ahhoz, hogy a járulékból egy az egyben finanszírozni lehessen a nyugdíjrendszert.

Kérem képviselőtársaimat, hogy közös gondolkodásunkban fogadjanak el egy szempontot, amit néhány nagyon rövid mondatban szeretnék megfogalmazni. Amikor az említett európai jelentést készítettük, demográfusokkal és statisztikusokkal elvégeztük azt a korfa-előrevetítést, amellyel nekünk a következő tíz-húsz-ötven évben dolgoznunk kell. Ebből világosan látszik, tizenöt-húsz év múlva azzal kell számolnunk, hogy radikálisan le fog csökkenni a 25-29 éves korcsoportban a nők aránya, a 30-34 éves korcsoportban a nők aránya, a 30-34 éves korcsoportban a férfiak aránya, a 45-49 éves korcsoportban a férfiak aránya.

Mit jelent ez a nyugdíjrendszerre nézve? Mit jelent az állami kiadások finanszírozhatóságára nézve? Azt, hogy a népességszám le fog csökkenni Magyarországon. Bármilyen intézkedést is hozna most a kormány, akkor sem tudna ezen a helyzeten radikálisan változtatni, mert a tíz-tizenkét évvel ezelőtt meg nem született kislány nemcsak hogy nem fog tíz év múlva gyermeket szülni, de nem lesz munkavállaló, adófizető és járulékfizető sem, mert nem született meg tíz-tizenkét évvel ezelőtt.

Milyen problémát vet ez fel? Azt a problémát, hogy a 25 és 35 év közötti korcsoportokban a nők száma, a 25 és 39 év közötti korcsoportokban a férfiak száma le fog csökkenni az elkövetkező évtizedekben, s ez azt is jelenti, kedves képviselőtársaim, hogy a társadalomnak az a derékhada fog lecsökkenni, amelynek járulékot és adót kell fizetnie, mégpedig akkor, amikor a 65-69 és a 70-74 éves korcsoportban a férfiak száma, a 70-74 és a 75-79 éves korcsoportban a nők száma közel háromszorosára fog emelkedni egy húsz-huszonöt éves intervallumban. Tehát a most meghozott döntéseinknek olyan hatása is van, hogy mi fog történni, s nemcsak a magyar társadalomban, hanem a magyar nyugdíj-biztosítási rendszerben tizenöt-húsz-huszonöt év múlva.

(19.00)

Az államtitkár úr is említette a nyugdíjazáskor várható élettartam növekedését, de ezzel kapcsolatosan egy dolgot mindenképp meg kell említeni. Azt, amit említett államtitkár úr is, az aktivitási rátát, de ebből a demográfiai helyzetből, amelyet az előbb én fölvázoltam, nagyon fontos megfigyelni azt a függőségi rátát, amely a korcsoportok eltolódása miatt teherként a magyar társadalomra rá fog hárulni. Egyébként általában az Európai Unió tagállamaira ez rá fog hárulni, sőt vannak olyan országok, amelyeket jobban sújt majd ez az eltolódott ráta, mint Magyarországot, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nem kellene ezzel komolyan foglalkozni.

Szeretném megemlíteni, az expozéban is elhangzott, ámde itt mégiscsak a közös gondolkodás irányában kell, hogy ez alapján a Ház állást foglaljon. Ez pedig arról szól, amit államtitkár úr a nyugdíj-megállapításról a valorizáció kapcsán elmondott volt. Nagyon-nagyon fontos kérdésről van szó, bár azt gondolom, hogy nagyon sokan nem is értik ennek a lényegét. Megpróbálom egyszerű szavakkal megfogalmazni. Bizonyára képviselőtársaim emlékeznek arra, hogy az elmúlt év őszén vagy telén, karácsony előtt szavaztunk az ötéves nyugdíjkorrekciós programról. Az ötéves nyugdíjkorrekciós programot azért kellett megalkotnunk, mert abban volt egy olyan elem, amely 680 ezer embert érint. Gondoljanak csak bele! Magyarországon összesen 3,1 millió ember van, aki nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kap, vagy valamilyen hátramaradotti nyugellátásban részesül. Nagyon nagy szám. Ez még akkor is nagyon nagy szám, ha nem ennyi nyugdíjas van, merthogy nem minden idős ember nyugdíjas, ezt bizonyára képviselőtársaim tudják, és nem mindenki öreg, aki nyugdíjat kap. Következésképpen ebben a rendszerben a 3,1 millió főből közel 700 ezer, 680 ezer olyan ember van, akinek 1987. december 31-e előtt állapították meg a nyugdíját, és arra kényszerültünk, minthogy az évek előrehaladtával ezek a nyugdíjak elértéktelenedtek, úgy értéktelenedtek el, hogy minél tovább élt vagy él valaki, akinek 1987 előtt állapították meg a nyugdíját, ez az olló egyre inkább kinyílott a később megállapított nyugdíjakhoz képest, amelyeket már a jövedelmekhez és az inflációhoz igazított nyugdíjak megállapítása eredményezett.

Ennek azért van jelentősége, mert a most megállapított nyugdíjaknál, ahogy említette is államtitkár úr, bizony, nem mondom, hogy ez nagyon sok, ez a 80 százalék körüli, ámde mégiscsak egy jó nyugdíj, és van azoknak a nyugdíja, akiknek 60-62-64 százalék körüli színvonalon kerül megállapításra a nyugdíja. Abba gondoljanak bele, hogy az idő előrehaladtával ezek a 62-64 százalékos szinten megállapított nyugdíjak ugyanúgy el fognak értéktelenedni, mint a '87 előtt megállapított nyugdíjak. Tehát ilyen jogszabályok meghozatalára azért van szükség, hogy stabil, kiszámítható, a kormányzat által is finanszírozható és az emberek által tervezhető jövőképet és jogszabályi stabilitást tudjunk biztosítani.

Ebből adódóan pedig arra is szükség van, úgy kell gondolkodnunk, hogy ilyen korrekciókra 4, 5, 10 évenként ne legyen szükség, mert akkor mindig elő kell lépni valamilyen korrekciós programmal, mert az alrendszerből származó problémákat generálisan nem orvosoltuk, következésképpen mindig toldozgatni-foldozgatni kell rajta. Ugyanilyen problémával néztünk szembe, több mint 700 ezer embert, 720 ezer embert érint, a nyugdíjasok maguk között úgy hívják, hogy a rossz évben megállapított nyugdíjak problémája. Ez pedig a '91 és '96 között megállapított nyugdíjakra vonatkozott. Amikor szembesültünk ezzel a hatalmas problémával, akkor láttuk, hogy egyszerűen finanszírozhatatlan egy lépésben, ezért döntöttünk úgy a múlt évben, hogy két lépésben kell a rossz évben megállapított nyugdíjak korrekcióját is végrehajtani, mert több mint 38 milliárd forintra lett volna szükség ahhoz, hogy egy lépésben javítsunk a helyzeten, és ezt is el kellett húzni, hogy közel félmillió embernek egy következő évben kell ezt a korrekciót megtenni.

Ha tehát egyszer és mindenkorra ilyen jogszabályi környezetet és ilyen stabilitást tudunk teremteni, akkor a későbbiek folyamán sem az értékvesztett nyugdíjak felzárkóztatására, sem az úgynevezett rossz évben megállapított nyugdíjak korrekciójára nem lesz szükség, mert ez kiszámítható, tervezhető, az államháztartásnak ugyanúgy, mint az érintett munkavállalónak tervezhető jövőképet tud biztosítani.

Befejezésképpen, ezt már tényleg csak a margó szélén fogalmazom meg, hogy a korcentrum megemelése nem egyenlő a nyugdíjkorhatár emelésével. Ezt csak azért említem, mert van, aki ezt néha keveri. A másik pedig az, hogy ez az intézkedés, ha tartalmaz is reformértékű lépéseket, ezt még véletlenül se kezelje senki úgy, hogy ez maga a nyugdíjreform, hiszen a nyugdíjreform előkészítése folyik a tárcánál tudomásunk szerint, azt hiszem, mindenki számára köztudott. Ennek a koordinációját a miniszter úr végzi, és amikor helyzet lesz, nyilvánvalóan ide fog jönni az Országgyűlés elé, a parlamenti bizottságok elé, a társadalmi vitára bocsátásnál az érdekegyeztetés elé. Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem a nyugdíjreform, amiről most beszélünk.

Képviselőtársaim, elnök úr, nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. Abban bízom, hogy az általános vita további részében, illetve majd a részletes vitában körülbelül abban a koordináta-rendszerben tudunk tovább vitatkozni, amit államtitkár úr elmondott, a bizottsági többségi véleményekben megfogalmaztunk, és azzal a pár szemponttal, amelyet szerény lehetőségemhez képest itt föl tudtam vázolni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 212 2006.11.17. 6:49  1-431

KORÓZS LAJOS (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Négy kérdésről szeretnék beszélni, illetve egy kérdésről, a társadalombiztosítási nyugellátásról, ennek a költségvetésben elfoglalt pozíciójáról, ezen belül a januári nyugdíjemelések kérdéséről, a 2007. január 1-jével folytatandó nyugdíjkorrekciós programról, valamint a nyugdíjak következő évben várható reálérték-pozíciójáról és relatív pozíciójáról, ha még lesz időm rá.

A Nyugdíj-biztosítási Alap 2007. évi költségvetése az államháztartási törvény rendelkezéseinek megfelelően, ahogy kell, nullszaldóval készült el. Ennek az alapnak a következő évben a 2561,7 milliárd forint kiadási főösszeg fedezetét több mint 80 százalékban járulékbevételből kívánjuk finanszírozni. Szeretném megjegyezni, hogy az Egészségbiztosítási Alapból a korhatár alatti hármas csoportos rokkantnyugdíjak fedezete ide került át, tehát gyakorlatilag itt tapasztalhatnak egy nagyon komoly, közel 9 százalékos növekedést ennél az alapnál.

A kiadási oldalon a jövő évi nyugdíjemelés mértékét meghatározó adatokon, a nettó kereset és a fogyasztói ár tervezett alakulásán túl, illetve azt megelőzően több, az ellátási kiadások alakulására ható tényezővel is számolni kellett. Így például 2007-ben a kiadásokat meghatározó új elemként jelentkezik a saját jogú nyugdíjakat érintő korrekciós intézkedéssorozat, ahogy említettem a bevezetőmben, itt jelentkezik a legrégebben megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjak szintén januári emelése. Az intézkedéssorozat 2007. évi ütemében az 1988 előtt megállapított saját jogú nyugdíjakat érinti.

Szeretném megemlíteni, hogy a januári intézkedések körébe tartozik az úgynevezett 50 százalékos özvegyi nyugdíjaknak a második lépésben történő megemelése, hiszen ebben az évben január 1-jével már 50 százalékról 55 százalékra emelkedett ez a kiadási tétel; most 55 százalékról 60 százalékra emeljük január 1-jével.

Mindezek együttes hatására a Nyugdíj-biztosítási Alap 2007. évre tervezett nyugdíjkiadása mindösszesen 2534,4 milliárd forintot tesz ki. A nyugdíjakra fordított összeg így 179,4 milliárd forinttal, tehát 7,6 százalékkal magasabb lesz, mint a 2006. évi várható kiadás, hiszen még itt a decemberi kifizetések hátravannak, tehát ezért fogalmaztam úgy, hogy a tervezett kiadások.

A főbb ellátási csoportok tervezett összegéből a következő néhány számadatot érdemes kiemelni. A nyugdíjkiadásokból 1456,1 milliárd forint az öregségi nyugdíjakra fordítandó összeg, a különböző rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak összege 580,1 milliárd forintot tesz ki, 309,6 milliárd forint a hozzátartozói nyugellátások tervezett összege, és a 13. havi nyugdíjak tervezett kiadása meghaladja a 188 milliárd forintot.

A januári nyugdíjemelésekről. A 2007. évben is a hatályos szabályozás szerint a nyugdíjakat, mint minden évben, január 1-jén az adott évre tervezett nettó átlagkereset-növekedés és a fogyasztóiár-növekedés átlagának megfelelő ütemben kell emelni; ez az úgynevezett svájci vagy vegyes indexálás, ahogy szoktuk még nevezni. A nettó átlagkereset-növekedés és a fogyasztói árindex tervezett mértékét minden évben a költségvetési törvény rögzíti. A benyújtott 2007. évi költségvetési törvényjavaslatban nettó keresetekre 1,7 százalékos, a fogyasztói árakra pedig 6,2 százalékos növekedési ütem szerepel. Ebből adódik a nyugdíjemelés mértéke, mely 2007-ben 4 százalék. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Jó kevés!) Köszönöm a kedves figyelmeztetését, képviselőtársam. Volt az önök idejében olyan is, amikor semennyit sem emeltek. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) Azért ez 4 százalékkal csak több a semminél!

A 2007. évi januári nyugdíjemelés várhatóan 2,7 millió főt érint, az emelésben érintett ellátások száma ennél magasabb, mintegy 3,4 millió, mivel vannak olyan személyek, akik saját jogú nyugdíjuk mellett kiegészítő ellátást és például özvegyi nyugdíjat is kapnak. Az emelés nem érinti azokat a nyugdíjasokat, akiknek a nyugdíját 2007-ben állapítják meg. Tehát ennek a 4 százalékos nyugdíjemelésnek a havi átlagösszege várhatóan 3000 forint körül alakul, így a januári emelés összességében 97 milliárd forint többletkiadással fog járni.

Itt szeretném megemlíteni a méltányossági intézkedésekre tervezett keretösszegeket. Ezek várhatóan a 2006. évben módosított előirányzat szintjén kerülnek megállapításra. Eszerint méltányossági alapon való nyugdíjemelésre 700 millió forint, méltányossági nyugdíj-megállapításra további 200 millió forint fordítható. 2007-re szerepel a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban az egyszeri segélykeret, amelynek összege 150 millió forint.

A 2007. évi korrekciós emelésekről csak nagyon röviden. Mindenekelőtt, ahogy említést tettem róla a bevezetőmben, az úgynevezett 50 százalékos özvegyi nyugdíjaknak az esedékes 60 százalékra való emelése 220 ezer embert érint.

A másik intézkedés szerint - hiszen a múlt évben karácsony előtt törvényben fogadtuk el az ötéves korrekciós programot - a férfiaknak és a nőknek differenciált nyugdíjemelés jár. A rendes januári nyugdíjemelésen túl az 1987. december 31. előtt megállapított nyugdíjak korrekciós emelése körülbelül 594 ezer embert érint. Ezt a pontos adatot tudom prezentálni önöknek Aszódi képviselő urunk jóvoltából.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és természetesen a Háznak elfogadásra javaslom a jövő évi költségvetést.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 325 2006.11.21. 10:22  306-400

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! E késő esti órában nagyon sok vélemény ismétlődött már, olyan nagyon sok újat az ember nem is tud mondani, ámde megpróbálok néhány dologra reflektálni azon túlmenően, ahogy az államtitkár úr elmondta, itt igazából három olyan törvény módosításáról van szó, mint a szociális igazgatásról és ellátásokról, a gyermekvédelmiről és a családtámogatásról szóló törvények.

A hatálybalépést illetően részben egy 2005-ös, illetve 2006. július 1-jei hatálybalépésről van szó; a szociális törvény kapcsán sok mindenben módosulások következtek be. A változások alapjaiban érintették a rendszeres szociális segély, illetve a közgyógyellátás rendszerét és az összes többi intézkedést is, ezeket alapjaiban is érintették.

Azt is meg kell hogy mondjam képviselőtársaimnak, hogy egy vallomással is tartozom, és ez talán megengedhető kormánypárti oldalról, hogy ilyen jellegű gesztust tegyen az ember az ellenzéki képviselők irányába. A tavaszi vitában, tény és való, az ellenzéki képviselők közül nagyon sokan, különösen olyanok, akik önkormányzatokban már dolgoztak akár választott tisztségviselőként, akár alkalmazottként, anno dacuma megfogalmazták ezeket a problémákat, és kormánypárti oldalon - tamáskodva ugyan, ámde - elutasítottuk. És lám, bebizonyosodott fél év múlva, hogy hozzá kell nyúlni bizonyos kérdésekhez. Mosolygok - többek között Soltész képviselő úrra, aki anno dacuma figyelmeztetett bennünket ezekre a problémákra.

Tekintettel arra, ahogy az államtitkár úr is említette, az új típusú segély rendszerében a segélyösszeg akár magasabb is lehet, mint a részmunkaidős közfoglalkoztatásból származó munkabér, bizony, hátrányosabb helyzetbe kerülhet a munkát végző segélyezett annál, mint aki nem végez munkát. A probléma megoldására indulna ez a közfoglalkoztatásból származó munkabér összegének a családi jövedelemhatár mértékéig való kiegészítése, amelyet ez a jogszabály hivatott rendezni.

A segélyezettek a hatályos szabályozás szerint különböző közfoglalkoztatási formákba vonhatók be, jelenleg azonban ezek a formák összehangolatlanok, a munkaügyi központ nem rendelkezik elegendő információval a közcélú foglalkoztatásról, így az önkormányzatok állami foglalkoztatási szerv felé irányuló adatszolgáltatási kötelezettségének megteremtése is rendkívül szükséges a jövőben.

Többen is utaltak rá: azokban a családokban, ahol a segélyre a házastársak vagy az élettársak külön-külön is jogosultak lennének, szükséges, hogy a segélyezett mellett a másik potenciális jogosult is együttműködő lehessen, hiszen ennek hiányában a segélyezett bármely okból történő kiesése esetén a család hosszú időre ellátatlan is maradhat.

A segélyre potenciálisan jogosult családtag számára, mivel nem ő a segélyezett, egy egyszerűsített együttműködési kötelezettséget indokolt előírni. Az együttműködés a javaslat szerint a nyilvántartásba-vételre, illetve a felajánlott, megfelelő munkalehetőség elfogadására terjedhet ki. Tehát itt az intézkedések kapcsán a kormány a munkavégzést ösztönzi a segélyért való sorbaállás helyett. A munka esélyt teremt annak a mintegy 153 ezer családnak a helyzetükből való kitörésre, amelyek évtizedes távlatban is arra rendezkedtek be, hogy a családjuk fenntartását segélyekből biztosítsák, nem lévén más lehetőségük.

(20.00)

Itt csak a margó szélén jegyzem meg: az sem mellékes, hogy a felnövő gyermekek szocializációjára milyen hatással van az, ha azt látják éveken keresztül, hogy nem kell reggel felkelni, nem kell borotválkozni, nem kell elmenni munkába, nem csörög a vekker, vagy azt látják, hogy igen, reggel az apa és az anya készülődik, elviszi őket óvodába, iskolába, és utána elmegy a munkahelyére.

Eddig az volt a szabály, hogy azok juthattak hozzá a családi segélyezéshez, akik a nekik felajánlott munkát elfogadták, ahogy említettem, tehát a változás az lesz, hogy a kormány a segélykasszát és a közcélú foglalkoztatásra szánt önkormányzati forrásokat egybenyitja. Tehát ez azt is jelenti, hogy a ma segélyben részesülők alapvetően közcélú munkavégzés béreként fogják megkapni a nekik szánt támogatásokat, az önkormányzatok pedig érdekeltek lesznek abban, hogy mivel a kasszák, ahogy mondtam, össze vannak nyitva, ne segély formájában, hanem a település számára hasznos munka utáni bérként fizessék ki ezeket a segélyösszegeket.

A kormány az egy családnak kifizethető segély összegének felső határát - ezt is említette az államtitkár úr - a nettó minimálbérben határozta meg. A cél tehát az, hogy mindenki inkább a foglalkoztatás irányába induljon el, és ne érje meg neki a segélyt választani. A nehéz helyzetben lévő nagycsaládosoknak - ez körülbelül mintegy hétezer család - a kormány kötelező és célzott közmunkaprogramot vezet be, hogy az új rendszer segélyplafonja miatt ne vesszen el a leginkább rászorultaktól körülbelül 5-8 ezer forint. Ez tehát nem lehetőség, hanem kötelesség lesz. Az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján a közmunkatanács, ha úgy tetszik, darabra fogja biztosítani azokat a közmunkahelyeket, amelyeket kifejezetten ennek a nehéz helyzetben lévő körnek szánnak. Természetesen a szülők mindegyike részt vehet ebben a programban, ami még többletbevételt is jelenthet a család számára. De azt mindenképpen biztosítja, hogy ha az egyik szülő munkaképtelen vagy beteg, akkor a másik vállalhassa át a munkavégzés lehetőségét.

Azon családok esetében, ahol a gyermekek veszélyeztetettsége miatt védelembe vételre került sor, a rendszeres szociális segély egy részét a gyermekek szükségleteit figyelembe véve természetesen is adhatóvá teszi. A javaslat kapcsán az önkormányzatok helyi rendeletben határozhatják meg a természetbeni juttatás konkrét mértékét és formáit, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat azzal, hogy gyermekenként legfeljebb a segélyösszeg 15, de összességében legfeljebb a segélyösszeg 50 százaléka adható természetben. Azt hiszem, ez az intézkedés sem elhanyagolható abból a szempontból, hogy így a segélyek nem a sarki kocsmába, nem a játékgépekbe, hanem a gyerekek étkeztetésére, a menza befizetésére és a tél közeledtével meleg ruhára és meleg cipőre fordítódnak.

Tisztelt Ház! A közgyógyellátás kapcsán július 1-jétől működő új rendszere a kezdeti tapasztalatok alapján kisebb korrekcióra szorul. Erre is utalt az államtitkár úr. A javaslat elsősorban az egységes végrehajtást és értelmezést szolgáló pontosításokat és a joghézagok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket tartalmaz. Pontosításra kerülnek többek között a háziorvosi igazolás, az önkormányzati térítésre és a gyógyszerkeretre, valamint a közgyógyellátás kezdő időpontjára vonatkozó szabályok.

Érdemi változást jelent a gyógyszerkeret kiszámítására vonatkozó rendelkezés módosítása, az indokolatlanul magas gyógyszerkeretek megállapításának kiküszöbölése érdekében. Ezt is említették, hogy a jelenlegi 12 ezer forintos keret kétszer 6 ezer forintos keretté változik a szakorvosi rendelés mellett.

Az alapszolgáltatások viszonylatában, hiszen erről is szó volt, részletesen nem szeretném megismételni az itt elhangzottakat, a házi segítségnyújtásnál, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál és a támogató szolgálatoknál bevezetésre kerül a szociális rászorultság vizsgálata. Ennek jelentősége lesz abból a szempontból, hogy a szociálisan rászorult személy által fizetendő térítési díj összege az önköltség és az igénybe vett szolgáltatáshoz biztosított normatív állami hozzájárulás különbözetében lesz maximálva.

Kedves képviselőtársaim, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynél elsődleges cél a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosítás. Ahogy említette az államtitkár úr, különböző intézmények kerülnek összevonásra. Ennek a gyakorlati átvezetésére kerül sor, és azon túlmenően még jó néhány intézkedésre. Szeretném megállapítani, hogy a szocialista frakció a legmesszebbmenőkig támogatja a kormányt abban, hogy a továbbiakban is a törvényi szabályozásnak megfelelően, a mindenkori inflációval növelt családi pótlék kerüljön kifizetésre, így garantálva annak értékállóságát a jövőben is.

Aki kíváncsi a tételes összegekre és emelésekre, azoknak szívesen biztosítom a táblázatot, hiszen a 2007. január 1-jétől érvényes családi pótlék összegei attól függően, hogy családban nevelkednek, vagy egyedülállóak nevelik, változnak; változik - előnyére - a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket nevelők családi pótléka, különösen akkor, ha valaki arra kényszerül, hogy egyedül nevelje tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekét. Kérem a képviselőtársaimat, hogy véleményeikkel, javaslataikkal segítsék, hogy még precízebb szabályozás alakulhasson ki. A módosító indítványaikat szívesen várom én magam is a bizottsági ülés elé.

Köszönöm a figyelmüket. Elnök Úr! Köszönöm, befejeztem a hozzászólásomat. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 371-373 2006.11.21. 2:26  306-400

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon gyorsan, nagyon röviden, mint a kormánypárti oldal vezérszónoka. Persze, nekem nem tisztem az, hogy az államtitkár úr helyett majd összefoglaló beszédet mondjak. (Lengyel Zoltán: Hol van az még?) Nagyon szépen köszönjük képviselőtársainknak azokat a támogatásokat, amelyeket említettek volt akár a munkavégzésre vonatkozó jogszabályi helyek módosítása, akár a gyermekeknek juttatott természetbeni támogatások, illetve a családi pótlék emelése mellett, még akkor is, hogy ha ezek szavazatokban nem fognak realizálódni. Tehát ezt még egyszer nagyon szépen köszönöm.

Igen, ez egy nagyon komoly kérdés, hogy felnőttnek tekintjük-e a magyar társadalmat akkor, amikor rábízzuk egy családra azt, hogy a segélyként kapott juttatásokat a gyermekeikre, a családjuk boldogulására fordítják vagy sem. A praxis azt mutatja, hogy persze, a társadalom jelentős részét lehet felnőttnek tekinteni, de amikor a gyerekek napról napra, hétről hétre bizonyos családokban nem esznek, akkor bizony a politikának kell lépéseket tennie. Amikor hétről hétre vagy hónapról hónapra a gyerekek nem ölthetnek meleg ruhát a tél beálltával, akkor bizony a politikának - a lokális politikának vagy a nagypolitikának - kell lépéseket tenni, mindamellett, hogy általában persze felnőttnek tekinti az ember a magyar társadalmat. Részemről legalábbis biztos, hogy így van, de a praxis most mást mutatott.

Képviselő úr, nem szeretném most ezt a vitát elölről kezdeni, mert három órája beszélünk. Az én választókörzetemben is van egy romatelep-felszámolási program, és én szívesen ajánlom figyelmébe az egész országnak, a tisztelt képviselőtársaimnak, a médiának, hogy hogyan kell létrehozni egy konzorciumi szerződést, hogyan kell megcsinálni a foglalkoztatási programot, hogyan kell elindítani a telepfelszámolási programot, hogyan kell a foglalkoztatást az egész telepfelszámolási program közepébe helyezni, hogyan alakulnak meg a szervezetek, és hogyan járnak el dolgozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és illeszkednek be a helyi közösségbe, és a szocializációjukban újra a munkaerőpiacon hogyan találnak majd később munkát az ilyen emberek. (Az elnök ismét csenget.) Kerecsendnek hívják egyébként ezt a települést...

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

KORÓZS LAJOS (MSZP): ...és ajánlom figyelmébe képviselő úrnak. Tiszabő az ön körzete... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 222 2006.11.24. 9:58  1-285

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm én is elnök urat. Képviselőtársaim! Néhány olyan módosító indítványra kell reflektálnom, amely részben már itt az indokolásokban, érvelésekben elhangzott elsősorban a Fidesz padsoraiból, László Tamás képviselő úrtól, de szeretnék reflektálni Harrach Péter képviselőtársam néhány indítványára is, amelyet a szociális bizottság a hét elején tárgyalt, foglalkozott vele.

Az ajánlási pontok közül a 180., 188., 191. ajánlási pontban képviselőtársaim az ellenzéki oldalról elsősorban a fogyatékosügyek mellett érvelve, különböző lábakat megjelölve - itt voltak lábak persze, hála istennek - próbáltak különböző fogyatékosintézményekre, -szervezetekre költségvetési támogatást szánni. Ennyi a keret, amennyivel tudunk most gazdálkodni, viszont van örömteli hírem, mégpedig az egyenlő esélyű hozzáférés tekintetében, ezt klasszikusan mi akadálymentesítésnek hívtuk. Tudjuk jól, hogy a közbeszédben az akadálymentesítés leszűkült a fizikai akadálymentesítésre, de sokkal többről van szó, hiszen, mondjuk, egy vak embernek nem feltétlenül arra van szüksége, hogy betonrámpákat építsenek a gyógyszertárak és a közintézmények elé, sokkal inkább fontos számára az, hogy különböző hangjelzésekkel tudjon tájékozódni. Vagy mondhatom a siket embereket, az ő akadálymentesítésük az, ha indukciós hurkokkal ellátják azokat a közintézményeket, ami az ő hallásukat elősegítendő a jobb tájékozódásukat és a boldogulásukat segíti.

Az egyenlő esélyű hozzáférés tekintetében nagyságrendekkel több állami forrást szánunk a következő évben a problémák megoldására, mintegy 800 millió forint jut a közszféra intézményeinek átalakítására, és hála istennek, az Európai Unióval sikerült elfogadtatni abból az apropóból kifolyólag, hogy Magyarországnak vitathatatlanul vannak nagyon komoly elmaradásai az akadálymentesítés és az egyenlő esélyű hozzáférés tekintetében. Úgyhogy a fejlesztési tervekben is a települési önkormányzatok nagyon komoly támogatásokhoz juthatnak hozzá, nem beszélve arról, hogy prioritást is élvez az egyenlő esélyű hozzáférés támogatása. Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy az ez évi 621,5 millió forinttal szemben 800 millió forint az, ami a jövő évben rendelkezésre áll.

(A jegyzői székben Török Zsoltot Béki Gabriella
váltja fel.)

Szeretném megemlíteni a 176. ajánlási sorszámon a romatelepek felszámolási programjához beadott 400 millió forintos indítványt. Csupán annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az összes romatelep egyszeri felszámolására sok-sok tíz milliárd forintra lenne szükség. Másfél-két évvel ezelőtt éppen Teleki államtitkár úr vezetésével, koordinálásával egy munkacsoport indította el a romatelep-felszámolási programot, ahol először is definiálni kellett azt, hogy milyen romatelepekről van szó, hiszen pontosan tudják, képviselőtársaim, nem lehet egy kalap alá venni, hiszen mást jelent a falu szélén tradicionálisan kialakult, úgynevezett cigánysor, és mást jelent egy erdő szélén létrehozott, valamilyen oknál fogva kialakult telep, és megint mást egy bányászkolóniában vagy éppen egy város külvárosában, esetleg belvárosában kialakult romatelep, tehát mindegyik más-más kezelést igényel. Ez a romatelep-felszámolási program mutatott meg jó irányokat, hiszen azt is tudjuk jól, hogy az elmúlt évtizedekben annyi romatelep-felszámolási program volt már Magyarországon, hogy se szeri, se száma, aztán nem jutottunk vele sehová.

Most viszont a jó tapasztalatok leszűrése, azt hiszem, előrevihet. Ha a foglalkoztatást helyezzük a telepfelszámolási program közepébe, és meg tudjuk szervezni azt, hogy akár konzorciumi formában a települési önkormányzat, az esetleges munkaadók, az alapellátás, azok a civil szervezetek, amelyek részt vesznek ebben a programban, együtt tudnak működni, és a foglalkoztatást helyezik a romatelep-felszámolási program közepébe, hogy a későbbiekben a felmerülő költségeket, a rezsiket, az áramdíjat, a gázdíjat, a gyerekek iskoláztatását tudja finanszírozni a háztartás, akkor van értelme a romatelep-felszámolási programnak. De akkor, ha ebből csak házrenoválás van vagy egy putrinak az eltúrása, egy másiknak az építése, és a benne lakók nem rendelkeznek azzal a jövedelemmel, amivel fenn tudják tartani maguknak az ingatlant, és azt még karban is tudják tartani, normális életvitelt tudnak biztosítani a családjuknak, akkor nincs értelme, mert ugyanoda fogunk jutni néhány év múlva, tudjuk jól. Előbb-utóbb kivágják a kertben a fát, előbb-utóbb felszedik a parkettát, előbb-utóbb kiszedik a nyílászárókat, és még sorolhatnám - ördögi kör lesz belőle.

(16.10)

De azt hiszem, hogy az itt ülők szinte mindegyike ismeri ezt a történetet, és pontosan tudja, hogy miről van szó. Éppen ezért én nagyon fontosnak tartom a romatelep-felszámolási program folytatását. De legalább olyan fontosnak tartom, hogy a jó tapasztalatokat szűrjük le, ezeket szintetizáljuk, és nézzük meg, hogy melyik program hol adaptálható, mert nem lehet egyik programot a másik településre automatikusan átvinni. Olyan romatelep-felszámolási programot nem fogunk támogatni, mint amit tegnapelőtt éjszaka Varga Mihály képviselőtársam a Fidesz padsoraiból említett, ahol nem csináltak az égvilágon semmi mást, mint elosztották a pénzt, odaadták egy tüzépcsekk formájában, a tüzépes féláron megvásárolta, ő jó sokat keresett vele, adott érte forintot. Egyetlenegy ház nem lett felújítva, egyetlenegy program nem lett elindítva, viszont sok-sok tíz millió forint el lett költve. Tehát ilyen romatelep-felszámolási programot nem fogunk támogatni. De azt hiszem, ebben többé-kevésbé egyetértünk mindannyian.

Értem képviselőtársaim abbéli aggodalmát, hogy a különböző társadalmi szervezetek költségvetési támogatása miatt aggódtak, de Béki Gabriella képviselő asszony is megadta a választ, hiszen a 60. soron lévő jogcímen közel 710 millió forintos civil szervezeti támogatás regisztrálható a költségvetésben. Nem emlékszem pontosan, de állíthatom, ha az alapítványokat is hozzávesszük, még talán növekedés is van a következő évi költségvetésben.

Szeretném megemlíteni azt, hogy örvendetesen emelkedik a gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények jövő évi normatívája. Pontosan tudják képviselőtársaim, milyen nagy szükség van - elsősorban az édesanyáknak a munkaerőpiacra való visszakerülése érdekében - a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására. Sajnálatos módon a hetvenes-nyolcvanas években a bölcsődék leépítésre kerültek, és most kezdünk újra olyan állami támogatási, finanszírozási lehetőségeket biztosítani, amely lehetővé teszi az anyáknak a munkaerőpiacra való visszakerülését, akár a részfoglalkoztatásnak, a távmunkának, az atipikus foglalkoztatásoknak az elterjesztését, de ehhez bizony a gyermekek napközbeni ellátását erősíteni kell. A bölcsődei ellátás normatívái a következő évben örvendetesen növekedni fognak, a 460 ezer forintos normatíva 500 ezer forintra, a családi napközi esetében, amely nagyon sikeres programja volt a szociális tárcának, a 152 ezer forintos normatíva majdnem százezer forinttal növekszik, 250 ezer forintra fog növekedni.

Nagyon fontosnak tartom az alapellátások tekintetében a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást. Nekem szent meggyőződésem, hogy nem mindenáron a bentlakásos intézmények bővítése, férőhelyek bővítése az elsődleges megoldás, erre is nagyon nagy szükség van, vitathatatlan, de a szolgáltatások bővítése, a szolgáltatások színvonalának erősítése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása legalább olyan fontos, mint az intézmények létrehozása és támogatása.

Kedves Képviselőtársaim! Engedelmet, most már lassan tíz perce beszélek; a nyugdíjügyekre nem kívánok kitérni, délelőtt tartottam egy részletes sajtótájékoztatót, holnap mindent el tetszenek olvasni az újságokban. (Derültség. - Ékes József: És mindent elmondtál a sajtótájékoztatón?)

Én mint rendszeres véradó, én is aggódom a Vöröskereszt költségvetési támogatása miatt, de azt gondolom, hogy a Vöröskereszt szervezete túl fogja élni a következő évet. Részemről mindent meg fogok tenni, jövőre négyszer fogok vért adni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 228 2006.11.24. 2:01  1-285

KORÓZS LAJOS (MSZP): Képviselő úr, mi egy nyelven beszélünk! Éppen azt mondtam, annak nincs értelme, hogy egy telepből két házat letúrunk, és két újat építünk helyette, akkor, amikor a családfő nem tudja fenntartani az ingatlant, nem tudja kifizetni a rezsit, nem tudja a gyerekét iskoláztatni. Éppen azt mondtam, hogy a foglalkoztatást kell az egész középpontjába állítani, és akkor, amikor van olyan anyagi biztonság, akkor lehet lépésről lépésre akár a lakhatási feltételeket is megteremteni, ahol már ki tudja fizetni a gázszámlát, ki tudja fizetni az áramdíjat, és tudja tisztességgel iskolába járatni a gyerekeit.

Én azért nem függeszteném fel ezt a programot. Az ön által említetteket én nem vitatom, de az én választókörzetemben van olyan település, amely bent volt ebben a programban, és szívesen adom közre azokat a tapasztalatokat, amelyeket ott szereztünk. Szívesen adom közre azt a tapasztalatot, hogyan lehet a foglalkoztató cégekkel akár gombakomposzt-termesztésbe bevonni a roma embereket. Szívesen adom közre azokat a tapasztalatokat, hogy lehet az erdőtelepítésre, az erdőkarbantartásra felkészíteni azokat az embereket, akik részt vettek ebben a programban. Szívesen adom közre azokat a tapasztalatokat, hogyan szervezték meg a brigádokat, hogyan vett részt benne több mint harminc ember, hogyan csináltak három brigádot, és összesen ketten morzsolódtak le egy év alatt - ez nagyon szép eredmény, úgy gondolom -, és hogyan építettek új lakást maguknak, illetve mely lakásokat tették rendbe és tették lakhatóvá.

(16.20)

Szívesen adom közre azt, hogy hogyan működött együtt a települési önkormányzat, hogyan működtek együtt a településen lévő alapellátásban dolgozó szakemberek, a roma kisebbségi önkormányzat és a programban részt vevő roma családok. Vannak nagyon jó tapasztalatok, tessék megnézni, úgy hívják, hogy Kerecsend.

Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 30 2007.04.03. 12:38  15-39

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy ön mellett mindenekelőtt a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága elnökeként a legnagyobb elismeréssel szóljak Ferge Zsuzsa professzor asszony és munkatársai tevékenységéről, tudniillik röpke egy év alatt rakták le az Országgyűlés elé és a kormányzat mellé azt az országgyűlési határozattervezetet, amelyet most itt tárgyalunk. A legnagyobb elismeréssel lehet csak munkájukról szólni.

A "Legyen jobb a gyerekeknek!" nemzeti stratégia megvalósításának legfőbb célja - ahogy itt többen elmondták - a gyermekszegénység csökkentése és a gyermekek esélyeinek javítása. Különböző kutatások erre is céloztak, és statisztikai adatok alátámasztott eredményei szerint Magyarország az uniós középmezőnyben foglal helyet a gyermekszegénység kérdéskörét tekintve, célja pedig értelemszerűen a fennálló helyzet lényeges javítása, amelynek eredményeképpen létrejött az említett nemzeti stratégia átfogó programtervezete, és megfogalmazódtak a legfőbb célkitűzések.

Fontosnak tartom felhívni a figyelmet a nemzeti stratégia megvalósításának tervezett időtartamára. Ez egy 25 éves program, és a 2007-2032 közötti időszak csak egy jövőben kibontakozó, hosszú társadalmi folyamat megvalósításának a kezdete. Ennek értelmében kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni a nemzeti stratégia céljai megvalósítása alatt és azt követően is a tervezett utókövetési rendszerre és monitoringbizottságra mind központi, mind területi, helyi szinten, hiszen a rövid és középtávú célkitűzések megvalósulása a kulcsa a program hosszú távú eredményességének. A háromévente készülő kormányzati cselekvési program és a hároméves ciklusokról történő beszámoló mellett helyi, területi szinten is hangsúlyt kell fektetni a konkrét tervek megvalósítására és az ellenőrzésre a hatékonyság érdekében.

Itt szeretném megjegyezni, hogy Hoffmann Rózsa képviselő asszony célzott arra, hogy nem tartalmazza a konkrétumokat ez a cselekvési terv, illetve ez az országgyűlési határozat. Szeretném megjegyezni, hogy a regionális operatív programok és a most készülő regionális cselekvési tervek azok, amelyek a bázisát megteremtik ennek a programnak, hiszen ott kerülnek elfogadásra a konkrét intézkedések, legyen ez a gyermekek napközbeni ellátásától kezdve az intézményfejlesztésig bezárólag.

Nézzük a gyermekszegénység hátterét: a gyermekszegénység tanulmányozása esetében a szülők társadalmi és vagyoni helyzetének tanulmányozásáig kell visszanyúlni. Az országgyűlési határozat javaslatának melléklete részletes statisztikai adatokat tartalmaz a hazai helyzet minél pontosabb bemutatása érdekében.

Tisztelt Ház! Magyarországon a rendszerváltozást követően négy forrását különböztethetjük meg a társadalmilag szegény rétegeknek. Az egyik csoportba azok tartoznak, azok a szegények, akik már a rendszerváltás előtt is szegények voltak. A másodikba azok, akik a rendszerváltást követően váltak szegényekké, a harmadikba a demográfiai szegénységet és a negyedikbe az úgynevezett etnikai alapú szegénységet soroljuk. A demográfiai szegénység szempontjából különösen veszélyeztetettek azok a családok, amelyek három vagy annál több gyermeket nevelnek, és a családfő 40 év alatti, azok a családok, ahol csak az egyik szülő rendelkezik jövedelemmel, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők.

A nemzeti stratégia II. fejezetében átfogó képet kapunk számokban és arányokban kifejezve a jelenlegi hazai helyzetről, a demográfiai szegénységet tekintve. Az adatokból látható, hogy a legveszélyeztetettebb csoport a háromnál több gyermekkel rendelkező családok csoportja, de sajnos már a két gyermeket nevelő családok esetében is jelentős nehézségekkel kell szembenézni jövedelmi, megélhetési szempontból.

Az etnikai alapú szegénységet tekintve megállapítható, hogy esetükben legalacsonyabb az iskolai végzettség, legmagasabb a munkanélküliség, következésképpen nagyon alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Felvetődik a kérdés, mármint hogy a gyermekszegénység kérdése mennyiben romakérdés is egyben. Meg kell hogy állapítsuk: nem az. Ennek alátámasztása érdekében jelezni szeretném, hogy hozzávetőlegesen a szegény gyermekek kétharmada, a legszegényebb gyermekek fele nem roma. A felmérések azt igazolják, hogy a roma népességhez tartozás jelentős mértékben befolyásolja az egyén társadalmi és vagyoni helyzetét, a szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők között tartjuk számon mind a gyermekek, mind a felnőttek tekintetében.

Mindezeket tekintve úgy gondolom, hogy a nemzeti stratégia sikeres megvalósulása érdekében rendkívül nagy hangsúlyt kell fektetni a roma gyermekek helyzetén történő változtatásra. A konkrét cselekvési terveket tekintve ugyanakkor ez nem feltétlenül jelent eltérést azoktól a tervektől és programoktól, amiket a gyerekszegénység mint átfogó problémakör kezelése érdekében kell megvalósítani.

(10.30)

A stratégia különösen az oktatás területén alapvető fontosságú célkitűzésként fogalmazza meg a roma származású gyerekek esetében az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításának érvényesítését. A stratégiában megfogalmazott elvek és célok megvalósítása esetén a roma gyerekeknek ugyanazon támogatások és intézkedések igénybevételére van lehetőségük, mint a nem roma gyerekeknek, ennek következtében pedig a gyerekek esélyegyenlőségének előmozdítása is megfelelően megvalósulhat oly módon, hogy a stratégia a kérdést nem kifejezetten romakérdésként, hanem komplexebb mivoltában, minden gyerekre kiterjedően kezeli.

Tisztelt Országgyűlés! A mellékletben megfogalmazottak alapján a gyermekszegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők a felnőtt népesség szegénységéhez vezető tényezők következményei. A stratégia az okokat statisztikai adatokkal történő szemléltetés útján mutatja be, nem tesz közöttük különbséget súlyossági szempontból, helyesen rámutatva arra, hogy egyes problémák nem léteznek a többi nélkül. Az egyszerűbb átláthatóság érdekében azonban, sorrendiség megállapítása nélkül természetesen, én magam szükségesnek tartom felsorolni a szegénység kialakulásához vezető legfontosabb okokat és tényezőket. Lássuk! Az alacsony aktivitási arány és magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség és a szakképzettség hiánya, a lakóhely- és lakásproblémák, a rossz egészségi állapot, a fogyatékossággal élés és a roma népességhez való tartozás. A gyermekek helyzetére nézve fokozott veszélyt jelent, amennyiben egyedül élő szülő nevelése alatt állnak, a családjukban valaki fogyatékossággal él, és ha kisgyermek van a családban.

Szeretnék kitérni a szegénység újratermelődésének szemléltetésére, illetve magára a jelenségre is magyarázatot keresni. Az újratermelődés egyik legfontosabb eleme a mobilitás inter- és intragenerációs értelemben egyaránt. A szegénység újratermelődésének, amely értelemszerűen negatív irányú mobilitást feltételez, mint ahogy a stratégiában foglaltak is rámutatnak, két legfontosabb színtere a család és az iskola. Bár a stratégia konkrétan nem nevesíti, leszögezhetjük, hogy a szegénység újratermelődése részben bizonyos mobilitási csatornák mentén történő stagnálás vagy éppen negatív változások eredménye.

A gyermek-szülő viszonylatban megfigyelhető mobilitás lehetőségét tekintve véleményem szerint érdemes megvizsgálni három mobilitási csatornát, az azon végbemenő változásokat. Az egyik: a legszélesebb mobilitási csatorna a foglalkozási csatorna. A gyermekek számára társadalmilag elvileg biztosított, de a program megvalósítása során a hiányosságok kiküszöbölésére hangsúlyt fektetve biztosítani kell, hogy a gyermek szüleinek foglalkozása ne determinálja a gyermeket a foglalkozásának megválasztásában. Ennek érdekében biztosítani kell számára a támogatást ahhoz, hogy ambíciójának megfelelően, teljesítményének függvényében lehetősége legyen a tankötelezettség idejének letelte után a különböző közép- és felsőfokú oktatási intézmények látogatására és tanulmányok folytatására.

Leginkább az oktatáspolitikán keresztül van ugyanis lehetőség arra, hogy befolyásoljuk a társadalmi mobilitást, az egyes osztályok, rétegek zártságát, nyitottságát. A nemzeti stratégiában megfogalmazottak alapján is megállapítható, hogy az oktatási rendszer csak tovább mélyíti az amúgy is fennálló szakadékokat, az iskolai szegregáció következményeként a hátrányok csak nőnek, ahelyett, hogy az általános tankötelezettség, az elvileg mindenki számára hozzáférhető közoktatás enyhítene a fennálló különbségeken. Az anyagi dimenzió mentén már korlátozottabbak a lehetőségek, az előrelépés ebben az esetben a foglalkozási csatorna mentén történő előrelépés függvénye.

A legkevesebb változtatási lehetőség a kulturális dimenzió mentén figyelhető meg, amely az oktatásnál, tanulmányok folytatásánál jóval tágabb kategória, magába foglalja a szülő által a gyermeke számára átörökített kulturális tőkét. A kulturális tőke olyan hétköznapi és azon túlmutató műveltséget foglal magában, amelyet a gyermek nemcsak az iskolában, hanem legfőképpen családi közegben szerezhet meg, és olyan elemeket tartalmaz, mint bizonyos szintű igény kialakítása, neveltetés, megfelelő szocializáció. A kulturális tőke megszerzése a legtöbb esetben a pénztőkével történő rendelkezés függvénye. A nemzeti stratégia megvalósításának sikerét jelentené, ha az említett három, foglalkoztatási, anyagi és végső soron a kulturális dimenzió mentén pozitív változás lenne tapasztalható.

A parlamenti bizottsági ülésen professzor asszony elmondta: "ami gyorsan segít, az általában sokba kerül". Egyetértünk. Számomra és a szocialista képviselők számára is evidencia, hogy a legnehezebb helyzetben lévők sorsán kell számottevően és hatékonyan segíteni a közeljövőben. Nem engedhetjük meg, hogy gyermekek éhezzenek, ne járjanak óvodába és iskolába. (Babák Mihály: Ez jól hangzik, csak így kell csinálni.) Nem engedhetjük meg, hogy a szülők a kilátástalanságból csak egy kivezető utat találjanak: az alkoholt és a drogot. Nem engedhetjük meg, hogy az adósságfelhalmozást a lakásvesztés kövesse, majd azt a mérhetetlen nyomor és nélkülözés. Tehát, képviselőtársaim, meg kell szakítani azokat a bizonyos rossz köröket.

Azt hiszem, mindannyian tudjuk: aki rossz helyre születik, az rossz iskolába fog járni. Aki rossz iskolába jár, az nem kap tisztességes képzést, aki nem kap tisztességes képzést, az nem szerez szakmát, aki nem szerez konvertálható tudást, az nem kell a munkaerőpiacon, és kezdődik minden elölről, ugyanúgy.

Képviselőtársaim! Rám és a szocialista frakció minden egyes tagjára számíthatnak. Köszönöm a figyelmüket, és akkor, úgy gondolom, egyhangú támogatással el tudjuk fogadni ezt a stratégiát és országgyűlési határozatot.

Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm, képviselőtársaim. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 305 2007.04.23. 10:04  290-330

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért csak formálódik itt egyfajta konszenzus, még akkor is, hogyha nem is ellentmondunk egymásnak, de igyekszünk cizellálni, pontosítani egy-egy definíciót.

Abban a szerencsében van részem, hogy én annak idején ott voltam ennek a programnak az indításánál a Tudományos Akadémián közel egy évvel, másfél évvel ezelőtt. Ahogy Ferge Zsuzsa professzor asszonyt a parlament szociális bizottsága előtt hallgattuk, utalt arra, hogy több mint kétszáz szakember vett részt ennek a programnak a kidolgozásában, és való igaz, szinte itt minden felszólaló említette, hogy ne szűkítsük a gyermekszegénységre ezt a problémakört, és az egész programnak a lényegét valahol máshol ragadjuk meg.

Én ezzel többé-kevésbé egyet is értek, mert kevés a gyermekszegénység elleni küzdelem, itt a gyerekek esélyét kell megteremteni egy komplex fejlesztési programmal, a fejlesztésbe az intézményfejlesztéstől a humánerőforrás-fejlesztésig sok mindent beleértek. Az biztosan látszik, hogy ha csak a jövedelmi szegénységet kívánjuk csökkenteni - és erre nagyon sok kutatási példa van -, akkor tartós eredményeket nem érhetünk el, hiszen tudjuk jól: pénzt lehet adni, aztán majd meglátjuk, hogy egy hónap múlva van-e valamilyen értelme az egésznek.

Ha komplexen kezeljük ezt az egész problematikát, akkor persze, abban benne van a szülők munkahelyteremtésétől kezdve - utalt is rá a képviselő asszony is, a két héttel ezelőtti általános vitában is nagyon sokan, hogy ha nem a szülők foglalkoztatása van a központban, ez ugyanaz a problematika egyébként, mint a romatelep-felszámolási programban, hogy nem dózerolni és új házat építeni, hanem a benne élők anyagi egzisztenciájának megteremtése a munkán keresztül, ennek kell a középpontban lennie -, ezen túlmenően az alapellátás, a gyerek-alapellátás, a szakellátások fejlesztésén keresztül, a gyermekegészségügy fejlesztésén keresztül, a lakhatási feltételek javítása, megteremtése és még nagyon sok irányban elágazhat. Tehát ebben a komplexitásban kellene vizsgálni ezt az egész ügyet.

Az általános vita megkezdésénél, hogyha képviselőtársaim emlékeznek rá, én a végén valahol úgy fogalmaztam, hogy azoknak a rossz köröknek a megszakítása lenne a legeslegfontosabb feladat. Ha valaki rossz helyre született, akkor valószínűleg rossz iskolába fog járni.

(21.20)

Ha rossz iskolába jár, akkor nem szerez konvertálható tudást, és sorolhatnám - nem akarom magam megismételni. Tehát ezekbe a körökbe kell úgy belelépnünk, hogy megszakadjanak ezek a körök, mert ha ez átöröklődik, akkor az égvilágon semmit nem oldottunk meg évről évre.

Gyakorlatilag ez az esélyteremtés többek között egy olyan tudással való felvértezése a gyerekeknek, hogy ők később a munkaerőpiacon megállhassák a helyüket, gyakorlatilag konvertálható tudással ott találjanak maguknak saját egzisztenciát. Az adózó és a járulékfizető állampolgár ebből a szempontból, azt hiszem, nem kell magyarázni senkinek, hogy mennyire fontos - természetesen ugye a legális jövedelemre gondolok.

A szegénységcsapda elkerülése tekintetében - amit én a legfontosabbnak tartok - egy életre való felkészítést kell a középpontba helyezni, és nem egy ilyen passzív segélyezési programot kell elindítani, nem egy passzív védelem kell a gyerekek irányába, hanem abból az apropóból - amit az előbb említettem - megközelíteni az egészet, ahol a munkahelyteremtéstől az alapellátás, a szakellátás fejlesztésén keresztül az egészségügyig bezárólag hadrendbe kell állítani minden egyes intézkedést és intézményt.

Nagyon sokan említették, én magam is készültem szóba hozni, annál is inkább, mert abban a régióban, ahol én élek, már fent van a honlapon egy tervezet, amely a regionális operatív programok akcióterveinek a lebontását tartalmazza. Én egyáltalán nem látom ilyen borúsan ezt a helyzetet, mert én pontosan látom, hogy az északkelet-magyarországi régióban ebben az évben és a következő évben hány száz milliárd forint az a forrásmennyiség, amelyet lehet különböző pályázatokra az akcióterven keresztül fordítani. Ennek egy nagyon jelentős fejezete - elő is vettem magamnak - a pályázati konstrukciókban az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. Meg is fogalmazza egzakt módon a fejlesztési tanács, hogy cél az óvodai nevelés és az alapfokú nevelés-oktatás minőségében és feltételrendszerében meglévő területi különbségek csökkentése, ezáltal az oktatás és nevelés hatékonyságának és minőségének javítása.

Azt hiszem, itt mindkét fejlesztésről szólni kell, a humánerőforrás-fejlesztésről és az intézményfejlesztésről is. Az előbbieknél a tárgyi feltételek megléte vagy hiánya alapvetően determinálja a sikerességünket. Nekem szent meggyőződésem, hogy a gyermekek napközbeni ellátását végző intézményeknek azon túlmenően, hogy ebben a programban kiemelt helyük van, szolgálniuk kell a szülők munkaerőpiacra való kerülését és a munkaerőpiacon való tartását. Megint oda kanyarodok vissza, hogy nem segélyekkel és egyszeri pénzbeli juttatásokkal kell a problémákat megoldani, hanem a tartós egzisztencia megteremtése a munkahelyen keresztül vezet.

Az óvodai férőhelyek hiánya beláthatatlan következményekkel járhat. A tudósok egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a kisgyermekkorban, a korai gyermekkorban való fejlesztés mindennél nagyobb lehetőséget teremt később a gyerek munkaerőpiacra való kerülésének - már felnőtt korában természetesen -, mert sokkal, de sokkal többe kerül utólag bármiféle képzést, korrekciót, átképzést megcsinálni, mint a korai gyermekkorban helyzetbe hozni a gyereket. Ha nincs, mondjuk, óvodai férőhely egy településen vagy egy kistérségben, akkor egyértelmű, hogy lehetetlenné válik a gyerekek korai fejlesztése. Ha nincs korai felzárkóztatás, nincs az iskolai pályára való hatékony ráállítás, akkor hiába kerül be, már az első-második évben garantáltan sikertelenségre van ítélve, szinte garantáltan sikertelenségre van ítélve a gyerek, csak nagyon-nagyon kivételes tehetségű gyerekek azok, akik saját erejükből képesek magas színvonalon elvégezni az általános iskolát és középiskolába menni, szakmát tanulni vagy tovább, főiskolára, egyetemre kerülni. De itt nem a kivételes tehetségű gyerekekről van szó, hanem általában a gyerekekről, akik a szülői környezet, a lakókörnyezet és család hatására - amelyből jönnek - már hendikeppel indulnak, és akkor soha az életben nem fogják ezt a hendikepet legyőzni.

A másik: a humánerőforrás-fejlesztésnél mindenképp szóba kell hoznom, hogy a szakemberképzést, a folyamatos szakemberképzést nemcsak a gyermekek napközbeni ellátásánál, hanem a közösségi szolgáltatásoknál is folyamatosan, a fejlesztési pénzek egy jelentős részét erre a célra kell fordítani, a szakemberképzésre, a kortárs segítésre, a szakemberképzés mellett a most már munkában lévők továbbképzésére kell fordítani. Mert minden egyes nap újabb és újabb kihívásokat hoz elénk, amelyeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha ott profi szakemberek vannak.

Gyenesei képviselőtársam említette a települési önkormányzatok felelősségét. Igen, én is azt gondolom, itt mi hozhatunk akármilyen határozatot, hozhatunk egy hosszú távú stratégiát, ha ezt a "végeken" - ezt természetesen idézőjelbe tettem - nem hallják meg, nem hallják meg a szociális szakemberek, nem hallják meg a települési önkormányzati képviselők, a polgármesterek, a jegyzők, a településen lévő kisebbségi vezetők. Ha ezeket nem hallják meg, akkor kudarcra van ítélve ez a program. Akkor tudunk igazán sikeresek lenni, ha e mellett a program mellett egy nemzeti összefogás van. Akkor tudunk sikeresek lenni, ha egy mozgalom tud beindulni e célok elérése érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 310 2007.05.07. 5:08  271-315

KORÓZS LAJOS (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én abban bízom, hogy itt az ötperces időkeretben én leszek az utolsó hozzászóló, és lassan lehetőséget adunk Csizmár Gábor államtitkár úrnak arra, hogy reflektáljon az elhangzottakra. Annál is inkább bátorkodom ezt a javaslatomat megtenni, mert az ötperces időkeretben érdemben az ajánlás 17. pontja az, amelyik itt a legtöbb vitát váltotta ki, és erre szeretnék néhány reflexiót megtenni.

A hangulata ennek a részletes vitának köszönő viszonyban sincs a bizottsági ülés hangulatával, mert ott azért ettől sokkal kiegyensúlyozottabb és higgadtabb vita folyt. Itt szeretném megköszönni - hangsúlyozom, a 17. ponthoz kívánok hozzászólni - annak a szakmai apparátusnak, amely elkészítette ezt az előterjesztést, mert egy nagyon színvonalas anyagot hozott a parlament elé, demonstrálandó, hogy nagyon sok módosító indítvány tényleg ötpárti egyetértéssel került elfogadásra, és egyhangú támogatást kapott a szociális bizottságban.

Ez a 17. pont azért érdekes, mert úgy látom, ellenzéki képviselőtársaim részéről Mátrai Mártától Borsos József képviselő úrig - de még Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszonyt is említhetem, bár itt egy másik módosító indítványról is szó van a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, amelynek a számát hirtelen nem is tudom -, hogy a stratégiának és a rövid távú tervnek mintegy a dichotómiája vetődik itt föl ebben a részletes vitában. Ha a stratégiát vesszük alapul - ott elvi alapvetéseket kell egy stratégiában megfogalmazni -, rögzítenek egy állapotot, és ebből az állapotból valamilyen cél irányába kívánnak elmozdulni, a stratégiának ez a lényege.

A cselekvési program, amelyet itt többen a 17. pontban szorgalmaznak, természetesen el fog készülni, hiszen a kormány az előterjesztésében garanciát vállalt arra, hogy rövid távú programokkal egészíti ki ezt a cselekvési programot. A Török Zsolt által tett képviselői indítvány többek között azt célozza, ami egy megengedő lehetőség, hogy szükség szerint a parlament illetékes bizottságai - mint, mondjuk, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság - akár évente is kérhessenek lehetőséget egy konzultációra a kormánytól, ámde háromévenként kötelező ezt megtenni a kormánynak. Én azt gondolom, hogy ez rendjén van.

A másik: folyik azért ebben az országban egy párhuzamos tervezés amellett, hogy a stratégia elfogadásra kerül, és egy rövid távú cselekvési program készül kimunkálásra, és ezt ne felejtsük el. Ez a területfejlesztési tanácsoknál a regionális tervezés, hiszen az általános vitában is többször visszatértünk rá, szinte nem volt olyan felszólaló, ha emlékeznek képviselőtársaim, aki ne említette volna a gyermekek napközbeni ellátásának intézményi hálózatfejlesztését. Én olyan régióban vagyok országgyűlési képviselő, amelyik a múlt héten pénteken fogadta el az akciótervét, és ebben az akciótervben a gyermekek napközbeni ellátására is és a humánerőforrás-fejlesztésre is beállított olyan fejlesztési prioritásokat - konkrétan már ezek pályázati kiírások formájában meg fognak jelenni -, amelyekhez forrást is mellérendelt milliárdos nagyságrendben.

Ha látjuk azt, hogy az észak-magyarországi régióban ilyen forrásokat rendelnek, mondjuk, egy cselekvési terv mellé, akkor nagy valószínűséggel a másik hét régióban is hasonló nagyságrendű forrásokat tesznek mellé, legyen ez a bölcsődei fejlesztés, az óvodai fejlesztés, a gyermekek korai fejlesztése, a pedagógusok képzése, a napközbeni ellátást végző intézményben dolgozók, a gyermekjóléti szolgálatok, és még sorolhatnám. Akkor bátran mondhatjuk azt, hogy csak a következő két-három évben, ha az észak-magyarországi régió milliárdokat, több mint 5 milliárdot szán erre a fejlesztésre, akkor a másik hét régióban körülbelül ilyen nagyságrendben az 40 milliárdos fejlesztési program két évre. Mivel hétéves tervezés van a régiókban, bátran mondhatjuk, hogy 100 milliárdos nagyságrendű források lesznek mellérendelve a célkitűzéseknek. Ez a nagyszerű ebben a dologban. Remélem, hogy a parlament két hét múlva egyhangúlag támogatja ezt a programot.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 166 2007.06.05. 8:33  165-253

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Már a miniszteri expozéban is elhangzott, hogy az országgyűlési határozat egy tízéves keretprogramban kerül megfogalmazásra. Ez a program előírja a kormány számára egy stratégiai terv elkészítését, valamint rendelkezni fog arról, hogy a stratégiai tervekben megfogalmazottakat 2011-ben és 2015-ben terjessze az Országgyűlés elé. Ugyanilyen fontos, hogy az Országgyűlés e határozatával felkéri a roma közösségek érdekében tevékenykedő nonprofit szervezeteket, helyi önkormányzatokat, roma önkormányzatokat, az egyházakat, munkáltatókat, hogy tegyenek meg mindent a stratégiai tervben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében.

Képviselőtársaim! Mindenki előtt ismert, hogy a roma népesség száma körülbelül 700 ezer fő. Számunkra az a legfontosabb kérdés, hogy megtesz-e a politika mindent annak érdekében, hogy a 700 ezer ember anyagi, szociális és kulturális biztonságban éljen. Szociológusként is néhány megállapítást kell hogy tegyek a tisztánlátás végett. A roma férfiaknak mindössze egyharmada végez valamilyen jövedelemmel járó tevékenységet. A roma nők mindössze 12-13 százalékának van munkajövedelme, ezen túl 5-10 százalékának van valamilyen alkalmi munkából jövedelme. A roma népesség gyerekeinek mindössze 42 százaléka jár óvodába, a nem roma népességének 90 százaléka.

(15.00)

Az általános iskolát körülbelül 80 százalékuk fejezi be, ebből következik, hogy 20 százalék nem, és a középiskolát mintegy 5 százaléknyian fejezik be. Ez körülbelül a tizedrésze a nem roma népességnek. Egyetemre, főiskolára mindösszesen 1,2 százalékuk jár, ők rendszerint diplomával be is fejezik a tanulmányaikat. Ezek nagyon szomorú adatok, képviselőtársaim.

Ugyanilyen szomorú képet kapunk, ha a romák egészségi állapotát vizsgáljuk. Az 50 feletti népességben a számuk, az arányuk rendkívül alacsony, a születéskor várható élettartamuk azt mutatja, hogy legalább tíz évvel kevesebbet élnek. Az egészségügyi, szociális és mentális depriváltak száma rendkívül magas, ezen túlmenően rendkívül magas a lakóterületi szegregációk száma, többek között ez nyomja rá a bélyegét az egészségügyi, szociális és mentális állapotukra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi lehet egy ilyen program célja? Számomra mindenképpen az, hogy fenntartható módon biztosítsa a romák gazdasági, társadalmi integrációját. Tehát az a kérdés, hogy segítünk-e a romáknak, hogy lábukat megvetve a társadalom integráns részei lesznek tervezhető, kiszámítható munkajövedelemmel, társadalmi transzferekkel annak érdekében, hogy a családjukat eltartva, gyermekeiket taníttatva, adót és járulékot fizetve a társadalom megbecsült tagjai lesznek. Vagy mindig a társadalom perifériáján, kiszolgáltatva, szegényen, betegen nyomorognak generációkon keresztül, mindig kegyelemkenyéren, eltartottként élve. Ez a nagy kérdés, képviselőtársaim.

Vizsgáljuk meg, alkalmas-e a stratégiai terv ezen probléma megoldására. A foglalkoztatási, oktatási, lakhatási és egészségügyi prioritások alkalmasak lehetnek a válaszok keresésére.

Véleményem szerint a foglalkoztatást és az oktatást kell a program középpontjába állítani. A roma foglalkoztatás középpontjában pedig a képzéssel, átképzéssel egybekötött munkaerő-piaci integráció elősegítése, valamint a foglalkoztatási szint emelése lehet csak és kizárólagosan a cél.

Tudják, ahogy említettem az előbb, hogy adót és járulékot fizetve legyenek a társadalom megbecsült tagjai, és ezáltal növekedjen önbecsülésük is.

A fentieken túl az aktív foglalkoztatási eszközök tárházát is be kell vetni a siker érdekében. Tehát a járulékkedvezményeket, bértámogatásokat, képzési támogatásokat oda kell koncentrálni, ahol a legnagyobb a lemaradás: a kistelepülésekre, a hátrányos helyzetű kistérségekre. A roma nők foglalkoztatásának növelése érdekében új vagy újnak számító képzésekkel, tanfolyamokkal kell segítséget nyújtani a szociális és az egészségügy területén.

A munkaügyi szervezetek humán szolgáltatásaihoz való hozzáférés érdekében roma foglalkoztatási menedzserhálózatot kell kiépíteni, meg kell szervezni a roma önkormányzatok, a menedzserhálózatok és a civil szervezetek együttműködését. Növelnünk kell a romák számát a közigazgatásban egy ösztöndíjprogram beindításával. A közmunkának és a képzésnek segítenie kell a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülést. Támogatnunk kell a vállalkozóvá válást, mert ezzel segítjük az önfoglalkoztatást. Minden erőnkkel küzdenünk kell a munkahelyi diszkrimináció ellen.

Tisztelt Ház! A program kiemelten foglalkozik az oktatás ügyével. Fő célként az integrált oktatás kiterjesztését, a deszegregáció megvalósulását, a romák képzettségi szintjének emelését tűzi ki. Véleményem szerint itt vannak a legnagyobb hiátusok, hogy pontosak legyünk, a szegregáció területén, értem ezalatt természetesen az óvodai és az iskolai szegregációt is az indokolatlanul fogyatékosnak minősített gyerekek területén és a roma gyerekek magántanulóvá válása terén.

Vegyük sorra az ügyeket! Először is: nem tűrhetjük a szegregáció egyetlen formáját sem, különösen az óvodában és az iskolában. Egy szociológiai kutatás szerint több száz osztályban oktatják külön a roma és nem roma diákokat. Ezen túl közel kétszáz homogén roma iskola működik az országban, a roma gyerekek több mint 30 százaléka tanul ilyen körülmények között. Ez tűrhetetlen!

Borzalmasan magas a roma gyerekek reprezentáltsága a speciális iskolákban; míg az Európai Unióban 1-2 százalék között van a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, addig Magyarországon ez 7 százalék fölött van. Ezt nem hiszi el szerintem senki, de sajnos a statisztikák ezt mutatják. Ez nem is lehet igaz, bár itt meg kell hogy jegyezzem, valószínűleg az emelt szintű normatíva az, ami motiválja a települési önkormányzatokat és az iskolákat, hogy ilyennek minősítsék a gyerekeket. Ennek majd még utána kell néznem pontosan, de hogy így nem maradhat, az biztos.

Minden kutatás azt bizonyította, hogy a kisgyermekkorba való invesztíció térül meg a legjobban, különösen igaz ez az óvodáskorra. Az egész országban be kell vezetni a "Biztos kezdet" programot, hiszen ezen gyermekek alapvető joga, hogy egyelő esélyt kapjon fejlődéséhez, képességei és készségei kibontakoztatásához, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között és hol él. Ez a program esélyt ad a 0 és 6 év közötti gyermekeknek és családjaiknak egy széles körű összefogással, hogy kimozduljanak a jelenlegi helyzetükből. Ez a program hozzájárul a problémák korai felismeréséhez, a sikeres intézményes neveléshez és a kudarc nélküli iskolakezdéshez. A sikeres iskola, a szakképzettség és a diploma teremti meg a lehetőséget a valóságos integrációhoz, de ehhez mindannyiunk közös munkájára szükség van.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 222 2007.06.05. 2:17  165-253

KORÓZS LAJOS (MSZP): Államtitkár úr részben elmondta a mondandómat, arra nem is térnék vissza. De én nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a jó gyakorlatokat közreadjuk. Az én választókörzetemben van olyan település, ahol meglehetősen nagy a roma népesség száma, és elindult egy olyan közös gondolkodás, amelynek eredményeként lezártunk egy sikeres telepfelszámolási programot. Szent meggyőződésem, hogy azon a településen is tovább kell folytatni azért, mert a közös gondolkodás eredményeképpen a szereplők - az önkormányzat, a roma önkormányzat, a civil szervezetek, az óvoda, az iskola - le tudtak ülni egy közös asztalhoz, és létrehoztak egy konzorciumi szerződést, és az egész telepfelszámolási program közepébe a foglalkoztatást helyezte. Hála istennek, mert szent meggyőződésem az is, hogy bármilyen telepfelszámolási programot végre lehet hajtani, de abból csak pénzköltés lesz, ha a benne lakó emberek foglalkoztatását nem tudjuk stabilan garantálni, mert ha nincs munkajövedelme, és azt egyéb társadalmi jövedelmekkel kiegészítve képtelen fenntartani a saját ingatlanát, a saját környezetét, akkor vissza fog zuhanni a telepfelszámolási program előtti helyzetbe.

Abban nem értek egyet Farkas képviselő úrral, hogy ne vigyünk roma szakembereket a szociális szférába, az egészségügyi szférába, annál is inkább, mert a családsegítő intézetek, a gyerekjóléti szolgálatok számtalanszor megfogalmazzák, milyen jó lenne, ha itt egy roma származású családsegítő dolgozna, milyen jó lenne, ha ilyen ember a gyerekjóléti szolgálatnál dolgozna. Jó példa volt a roma pedellus bevezetése, mert miért ne lenne jó egy óvodában az, ha roma származású óvodapedagógusok vannak egy óvodában. Ezen a vonalon, a jó példák vonalán érdemes továbbmenni, és így folytatni tovább a beszélgetést.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 40 2007.09.11. 11:58  17-51

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, köszönöm a lehetőséget. Kedves Képviselőtársaim! Ahogy államtitkár úr expozéjában is elhangzott, az előttünk lévő törvényjavaslat több módosítást is tartalmaz, illetve több törvény rendelkezéseit hivatott megváltoztatni. Önök előtt, azt hiszem, az is ismeretes, hogy a szociális ellátórendszerben történt változások éveken keresztül milyen irányba hatottak. Mindig azt nézte a jogalkotó, hogy hogyan lehet precízebbre formálni, pontosítani, a szolgáltatásokat bővíteni az elmúlt években. Ugyanakkor ez mindig egy utólagos cselekvés volt, hiszen a szociális törvény megjelenése óta az volt tapasztalható, főleg a területeken, hogy ha egy igény létrejött, megfogalmazódott valahol, akkor arra valamilyen szolgáltatás szerveződött.

(10.50)

A szolgáltatások szervezése után az akkori - vagy az éppen illetékes - lobbik mindig ki tudták taposni, el tudták intézni maguknak, hogy ez később finanszírozásra kerüljön, rendszerint normatívával finanszírozottak legyenek, és rendszerint csak ezt követte a szabályozás. Tehát gyakorlatilag fordítva ültünk a lovon, mert egy igény megfogalmazását, a szolgáltatás megszervezését követte a finanszírozás, és rendszerint mindezeket követte a szabályozás.

A szociális szolgáltatások megreformálása régóta terítéken van, mind szakmai, mind kormányzati körökben. Ismeretes a konvergenciaprogram, amely foglalkozott ezzel a témával, illetve a koalíciós megállapodás is. A szaktárca - ahogyan említésre került - még az idén nyáron elkezdett egy szakmai előterjesztést, "Javaslat a szociális szolgáltatások átalakításának fő irányaira" címen. Ez gyakorlatilag paradigmaváltást is jelent, amely a jelenlegi szabályozás problémái mellett a konkrét célokat és az ahhoz vezető főbb intézkedési terveket is vázolja. A dokumentumban szerepel, hogy e munka célja a mostaninál rövidebb, átláthatóbb, korszerűbb és időtállóbb törvény kidolgozása, amely az ellátotti alapjogokat, a szolgáltatások alapvető struktúráját és a garanciális szabályokat is tartalmazza. Mindezt teszi úgy - tervezi úgy tenni -, hogy nem vont ki forrást az ágazatból, sőt - reményeink szerint - jelentős fejlesztésre is lesz lehetőség az uniós források segítségével.

Nézzük a konkrét tartalmi elemeket! A jelen javaslat tehát átmeneti lépés egy szélesebb körű átalakítás és a jelenlegi szabályozás foltozgatása között. Kérdezhetik, hogy mégis miért van szükség most erre a módosításra. Azért, mert vannak olyan szabályozási problémák, amelyek nem várhatnak, mert vannak olyan határozott célok, amelyek érdekében minél előbb szükséges a jogszabályi módosításokat véghezvinni, hogy hamarabb elinduljon bizonyos szolgáltatások fejlesztése. Ilyen az alap szolgáltatási rendszer megerősítése, hozzáférésének szélesítése, éppen a legrászorultabbak érdekében.

Nézzük, melyek a javaslat főbb elemei! Mindenekelőtt a differenciált normatíva kialakítása, az alacsony jövedelmű lakosok ellátásának magasabb állami támogatása céljából. Térítésidíj-szabályozás, illetve -számítás, fenntartói döntés annak érdekében, hogy a fenntartók ne válogathassanak jövedelmi helyzet szerint a magasabb bevétel érdekében. Fontos, hogy az állami támogatás azokat segítse, akiknek erre szükségük van, és akinek alacsonyabb a jövedelme, annak többet adjon. A jövedelem mértéke azonban továbbra sem lesz az ellátás igénybevételének feltétele, mindössze a fenntartó által igénybe vehető, differenciáltan megállapított normatív állami hozzájárulás összegét, illetve a térítési díjak mértékét befolyásoló tényező lesz.

A jövedelmi, vagyoni helyzet vizsgálatára azért kerül sor, mert az ellátott által fizetendő térítési díj mértéke is ezzel arányosan állapítható meg. A térítési díj megállapítására továbbra is a jelenleg érvényes szabályok szerint kerül sor, de az ellátott által fizetendő személyi térítési díj továbbra sem haladhatja meg a jövedelmének 80 százalékát. Az új rendelkezések szerinti jövedelemvizsgálatot a hatálybalépéskor idősotthoni ellátásban részesülők esetében nem kell elvégezni, azonban az étkeztetést és házi segítségnyújtást végző szolgáltatók csak a 2008. évre kapnak felmentést, 2009. január 1-jétől már csak jövedelemvizsgálat alapján nyújthatnak szolgáltatást. A törvény hatálybalépésekor étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban részesülők után a 2008. évben idősotthoni ellátásban részesülők után az intézményi elhelyezésük teljes időtartama alatt jövedelemvizsgálat nélkül is igényelhető a költségvetési törvényben meghatározott magasabb összegű normatív hozzájárulás.

Kedves Képviselőtársaim! Itt a bizottsági előadók között többen említették - és én is rendkívül fontosnak tartom - a szociális igazgatási bírság bevezetését elsősorban az ellátottak érdekének védelmében, másodsorban a szakmai minőség javítása érdekében. A mozgástér növelését a javaslat egyrészt bizonyos szolgáltatások esetében a lakosságszám-határok módosításával, másrészt egyes alapszolgáltatások kötelező önkormányzati feladatból állami feladattá alakításával kívánja elérni. A javaslat nem érinti az elemi szükségleteket kielégítő étkeztetés és házi segítségnyújtás feladatait, azokat továbbra is valamennyi településen biztosítani kell.

A támogató szolgáltatás, valamint a közösségi ellátások nyújtásának kötelezettsége 2009. január 1-jétől megszűnik, de mint törvényben meghatározott tartalmú szociális szolgáltatások, továbbra is megmaradnak, finanszírozásuk valamennyi fenntartó számára egységes módon, a tényleges szükségletek figyelembevételével, pályázat útján valósul meg.

Kedves Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy vannak települések, ahol több támogató szolgálat is működik, bizonyos helyeken pedig egy sem. Ennek az elégtelen hozzáférést biztosító helyzetnek a megoldását szolgálja az intézkedés, amely így elősegíti a szolgáltatások számának ésszerű növelését, a gazdaságossági szempontok érvényre jutását. Fontos eleme ennek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás összekapcsolása a házi segítségnyújtással. A törvény elfogadása után csak olyan szolgáltató nyújthatja, amely a házi segítségnyújtásra is rendelkezik működési engedéllyel, ezzel biztosítva a szakmai és hatékonysági követelményeket.

Megtörténik a módszertani intézmények átstrukturálása. A módszertani munka megújítása és a struktúra átláthatóságának biztosítása érdekében 2008. január 1-jétől megszűnik a kijelölés és a működés jelenlegi rendszere, és az új módszertani intézmények kijelölésére a törvényjavaslat a szociális és családpolitikáért felelős minisztert hatalmazza fel.

Összességében elmondható, hogy a személyes gondoskodást érintő változások fontos célkitűzése az ellátások célzottabbá tétele, különösen annak biztosítása, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben a legnagyobb gondozási, ápolási szükséglettel rendelkező személyek részesüljenek. A módosítás mintegy 8,4 milliárd forint forrásnövekedést jelent a szolgáltatási területen, amely részben az alapszolgáltatások fejlesztéséhez, az ellenőrzési rendszer erősítéséhez, a vizsgálati, felülvizsgálati rendszer kiépítéséhez rendelődik, valamint hozzájárul a normatívák differenciálásához, a házi segítségnyújtó szolgálatok normatívájának jelentős mértékű növekedéséhez.

Az önkormányzati mozgástér növelése érdekében sor kerül bizonyos kötelező önkormányzati feladatok csökkentésére. A támogató szolgáltatást és a közösségi ellátásokat biztosító szolgálatok továbbra is megmaradnak, támogatásukra pályázati úton lesz lehetőség. E tevékenység nem önkormányzati, hanem állami feladat lesz a jövőben, így a továbbiakban is biztosított lesz mind a fogyatékos, mind a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása. Az intézkedés elősegíti a szolgálatok számának ésszerű növelését és - ahogyan az előbb már említettem - a gazdaságossági szempontok érvényre jutását is.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A törvénymódosítás a pénzbeli és természetbeni ellátások terén pontosító, a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült problémákat megoldó rendelkezéseket tartalmaz. Kiemelhetők olyan kisebb pontosító rendelkezések is, mint az, hogy az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetése érdekében a fogyatékosok nappali intézményében ellátott gyermek után is adható gyermekétkeztetési normatív kedvezmény. További változást jelent, hogy 2008 márciusától a Magyar Államkincstár folyósítja majd a családi támogatásokat, így a munkahelyi kifizetőhelyek e tekintetben megszűnnek. E változtatás nem jelent hátrányt az állampolgárok számára, kifizetőhelyek jelenleg is csak a 100 főnél több embert foglalkoztató munkahelyeken vannak, jelenleg a családtámogatási ügyek mintegy 30 százalékát intézik csupán a kifizetőhelyek. Tehát nem osztom képviselőtársaimnak azt az aggodalmát, amelyet itt néhányan - ellenzéki képviselők - megfogalmaztak. Ismeretes egyébként, hogy a Magyar Államkincstár folyósít nagyon sok ellátást, például a gyermeknevelési támogatást, a nagyszülői gyermekgondozási segély iránti igényt is itt kell bejelenteni, és itt bírálják el, itt folyósítják, valamint minden olyan esetben, ahol az igénylőnek nincs munkahelye.

(11.00)

Azt hiszem, hogy évről évre lineárisan növekedett azoknak a száma, akik esetében a Magyar Államkincstár volt a kifizetőhely.

A javaslat emellett lehetővé teszi, hogy a babakötvényről szóló tájékoztatáshoz hasonlóan az újszülöttek törvényes képviselői a családi ellátásokról is időben értesülhessenek. Hangsúlyozni szeretném tehát, hogy én nem osztom azt az aggodalmat, amit itt jó néhányan megfogalmaztak.

Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Arra kérem minden képviselőtársamat, hogy támogassák a beterjesztést, támogassák a törvényjavaslatot, és tisztelettel várjuk módosító indítványaikat, hogyha azokat olyan céllal teszik, hogy javítani szeretnének a törvény tartamán és minőségén.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP-s képviselők soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 124 2007.09.18. 2:10  83-227

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Két rövid megjegyzésem van, kapcsolódik ahhoz is, amit most Nyul doktor mondott, de ellenzéki képviselőtársaim is. Ennek a törvénynek az előkészítése ez év tavaszán kezdődött el. Kérem szépen, minden egyes regionális szociálpolitikai tanács foglalkozott ennek a törvénynek az előkészítésével, foglalkozott vele az Országos Szociálpolitikai Tanács, foglalkozott a Fogyatékosügyi Tanács, foglalkozott az Országos Idősügyi Tanács, és még sorolhatnám. Tehát nagyon sokféle; ugye, van ilyen nyílt jogalkotás, egy ilyen európai uniós norma, mi ezt meghonosítottuk évekkel ezelőtt, tehát nagyon-nagyon sok civil szervezet be van vonva az előkészítő munkába, ez az egyik dolog.

A másik pedig, látom, hogy az egész intézményi elhelyezés irányába megy el ez az általános vita, hadd mondjak már három számot! Közel sincs 20 ezer sorban álló egyébként. Kedves barátaim, mindösszesen 15 ezer - ez is nagyon sok - 15 ezer ember van, aki lajstromban van, aki intézményi elhelyezésre vár. Pontosan tudjuk, hogy ennek körülbelül egyharmada az, aki valóságosan intézményi elhelyezésre kell hogy kerüljön. (Bernáth Ildikó: Honnan kellene tudni ezt az egyharmadot? Honnan lehet tudni?) Körülbelül egyharmada az, ezt meg lehet becsülni, képviselő asszony, nagyjából lehet tudni anélkül, hogy elvégeznék a szükségletfelmérést, azért meg lehet becsülni szociális munkásoknak, orvosoknak, azért ők ezt tudják. Körülbelül egyharmada az, aki valamilyen ellátásra szorul, de nem feltétlenül intézményi elhelyezést kell biztosítani számára, és körülbelül egyharmad az, akinek az égvilágon semmilyen szükséglete nincs, sem intézményi elhelyezésre nem szorul, sem egyéb szociális ellátásra, de úgy gondolja, hogy biztos, ami biztos, feliratkozok erre a listára, mert majd két év múlva vagy három év múlva kerülhetek olyan helyzetbe, hogy jól jön még nekem egy ilyen intézményi elhelyezés.

(14.00)

A törvény szellemével megegyezően természetesen én nagyon fontosnak tartom az intézményi fejlesztéseket és az intézményi elhelyezés garanciáit, senki nem kerül ki intézményből a törvény elfogadásával, ellenben a másik két elemet erősítjük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 142 2007.09.18. 2:09  83-227

KORÓZS LAJOS (MSZP): Képviselőtársaim! Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy ne legyen szükségletfelmérés, akkor a cél csak az, hogy bentlakásos intézményeket építsünk minél többet? Mert ez a megoldás? Ugye nem. Ez a képlet hasonlít ahhoz, amikor elkezdtek nagyon sok hajléktalanszállót építeni, és azt láttuk, hogy évről évre több hajléktalanszálló-férőhely létesül, és abban egyre több hajléktalan lesz. Tehát ha jó sok szociális intézményt, bentlakásos intézményt építünk jó sok férőhellyel, akkor azokban jó sok idős ember lesz majd.

De nem ez a kérdés, hanem az, hogy a szolgáltatásokat hogy tudjuk szétteríteni az országban. No de mit látunk? Azért kellett hozzányúlni ebben a törvényben is a szabályozáshoz, mert azt láttuk, hogy a jómódú, gazdag önkormányzatok közvetlen környezetében jöttek létre a szolgáltatások. Bár az igények mindenhol megjelentek, de a szolgáltatások mindig ott koncentrálódtak, és pont azokhoz nem jutottak el, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá.

Ha arról beszélünk - amire Nyul doktor és Vojnik képviselőtársam is célzott -, hogy a bentlakásos intézményekbe bekerültek kétharmada nem vett részt semmilyen alapellátási gondozásban, vagy ilyen szolgáltatást nem vett igénybe, akkor a feje tetején áll a rendszer, mert ahhoz, hogy valaki naponta egyszer kapjon meleg ételt, meg reggelit és vacsorát, nem kell betenni őt idősotthonba, hanem meg kell oldani az étkeztetését. Ha valaki nem érzi magát biztonságban, és szükség van egy diszpécserközpontra meg egy szociális munkásra, aki ki tud menni hozzá, ha a karperecet megnyomja, és nagyjából azt is tudni fogja, mert a szoftverek erre már alkalmasak, hogy nagy valószínűséggel mi lehet a baja - magas a vérnyomása vagy éppen alacsony, és elájult -, akkor erre van szükség. Akkor nem a bentlakásos intézmények férőhelyét kell növelni, hanem abból a forrásból nagyságrendekkel több embert tudunk az alapellátásban ellátni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 156 2007.09.18. 1:18  83-227

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Cseresnyés képviselőtársam említette, hogy ahány ember, annyiféle szükséglettel bír, és egyáltalán ki lesz az és hogyan, az a szakmai grémium, aki ezt elkészíti. Szeretném képviselőtársamat meg képviselőtársaimat tájékoztatni, hogy hónapok óta, már lassan egy éve folyik az a szakmai munka a módszertani intézményekben, ahol a szociális szolgáltatások mennyiségi és minőségi standardjainak a véglegesítése történik. Ön pontosan célzott rá, és ez vitathatatlan, hogy az összehasonlíthatóságot és a mérhetőséget ki kell dolgozni. Ez a munka tudomásom szerint már a végénél tart. Meg kell fogalmazni a szakmai kritériumokat, az eljárásokat ki kell dolgozni. Ezt a tevékenységet a szaktárca, illetve a háttérintézmények elkezdték, és véglegesítés alatt vannak.

Gyakorlatilag tehát, amikor a törvény elfogadásra kerül, ezek a standardok már rendelkezésre állnak, és ez alapján meg lehet határozni azokat a feltételeket, amelyeket ön esetlegesen hiányolt az előbbi felszólalásában.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 168 2007.09.18. 1:48  83-227

KORÓZS LAJOS (MSZP): A miniszter asszony elveszi a kenyeremet. Az egész támogató szolgálattal és az egész alapellátási rendszerrel nekem mindig az volt a bajom, amit már szinte meg kell hogy ismételjek, hogy a területi lefedettségben olyan hatalmas differenciák vannak, hogy nem igaz, hogy ebben nem tudunk dűlőre jutni. A kollégáim most ideadtak nekem egy térképet (Felmutatja.), kedves képviselőtársaim, amely éppen a támogató szolgálatok területi lefedettségét hivatott illusztrálni. Világosan látszik belőle, hogy rengeteg olyan támogató szolgálat működik ebben az országban, ahol sem elvileg, sem gyakorlatilag nem lenne szükség, de valamilyen oknál fogva - mert valahol megjelent egy igény - rögtön rászervezett a civil szféra egy ilyen szolgálatot, és igényelte hozzá rögtön a normatívát, igaz, nem erre lett volna szükség, hanem éppen, mondjuk, szociális étkeztetésre.

A másik helyen az látszik, hogy nagyon sok olyan hely van, amelyik fehér folt, régóta szükség lett volna a támogató szolgálatra, de az istennek nem akar létrejönni ilyen szolgáltatás, mert valami miatt valakiknek nem éri meg. Most folyik egy olyan munka, ahol a civil szervezetek bevonásával, a minisztérium koordinálásával áttekintik a területi lefedettséget is, és ösztönzik a civil szervezeteket arra a jövőben, hogy hozzanak létre támogató szolgálatot olyan településeken vagy településegyüttesekben, kistérségi társulásokban, ahol szükség lenne rá, de eddig valamilyen oknál fogva nem szerveződött meg. Hogy ez miért baj, hát ezt én végképp nem értem!

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 180 2007.09.18. 2:11  83-227

KORÓZS LAJOS (MSZP): Képviselőtársaim! Az is látszik, hogy sokszor a témák elcsúsznak egymás mellett akkor, amikor az ember éppen másodiknak nyomja meg a gombot, és eggyel ezelőtti felszólalásra kell reflektálni. Bencsik János képviselőtársam említette többször ezt a támogató szolgálatot. Én borzasztóan odavagyok érte, és nagyon hasznosnak és nagyon fontosnak tartom a szolgáltatói szférában.

Akkor mondok két számot, képviselőtársam. Van olyan település - kapaszkodjanak meg! -, ahol 27 darab támogató szolgálat működik, meglehetősen jómódú egzisztenciával - tehát ez nem Ózd, ez nem olyan depressziós térség, hanem ez egy jó egzisztenciával rendelkező település, ahol nagy valószínűséggel az emberek is jobb egzisztenciával bírnak. És van olyan kistérség az országban, ahol a térségközponttól 30 kilométeres körzetben szinte semmilyen szolgáltatás nincsen, támogató szolgálatot beleértve.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy akkor, amikor amellett kardoskodunk, hogy koncentráljunk, és minden maradjon úgy, mint eddig volt, az nem egy jó irány, mert vélelmezhetően ott lesz nagy számban kielégítve a szolgáltatás irányából az igény, ahol eddig is jól el volt látva, és változatlanul nem lesznek kielégítve azok az igények, ahol évtizedek óta szükség lenne rá, de emberemlékezet óta még csak nem is gondolkodott senki azon, hogy ott egy szolgáltatást megszervezzen.

Tehát én azt gondolom, hogy az a gondolkodás, amelyet a tárca képvisel ebben, hogy a civilek bevonásával nézzük végig tételesen, hogy az ország lefedettségében hol és mennyi szolgáltató van jelen, ez egy jó irány, és ebben kérem az együttműködésüket. Azt gondolom, hogy nagyon sok civil szervezet ebben partner, és nagyon sok települési önkormányzat is, na persze, ha másra uszítják és bujtogatják őket, akkor nagy valószínűséggel nem vesznek részt benne. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 188 2007.09.18. 2:10  83-227

KORÓZS LAJOS (MSZP): Harrach Péter képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy szándékában áll a kormánynak és a kormányzó pártoknak egyrészről az alapellátás finanszírozását bővíteni - forintálisan is természetesen -, és az ellátottak számát növelni. Jelenleg a szociális étkeztetésben mintegy 100-106 ezer ember vesz részt, és a terveink szerint 20-30 ezer fővel növelhető a jövőben az étkezésbe bevontak száma, következésképpen a normatíva is mellé lesz rendelve. Tehát én nem tudom, hogy hol van itt a forráskivonás, ha tízezrével több ember vesz részt az alapellátásban.

Terveink szerint a házi segítségnyújtásban is 40-43 ezer ember vesz részt ebben a szolgáltatási szférában. Én azt gondolom, hogy lesz lehetőség arra, hogy itt is egy tízezres nagyságrendű bővülésről lehessen beszélni a jövőben. Ehhez hozzá kell tennünk egyébként, hogy az alapellátási struktúrába nem illesztett, ámde nagyon fontos szolgáltatási szféra a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgálat, erről itt a mai nap folyamán nem esett szó. Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt években százas nagyságrendben növekedett, és éppen azokon a területeken; Borsos képviselőtársamra is nézek, mert éppen az ő választókörzetében vagy az ő vidékén rendkívül sok ilyen kistelepülés van, ahol falugondnoksággal vagy tanyagondnoksággal rendelkező település van, de említhetem a tanyavilágot, az Alföldet, a Kis- és Nagykunságot, ahol éppen az alapszolgáltatások hiányoznak. Ott lesz szükség bővítésre.

A bővítéshez meg lesznek teremtve a normatívák, és még egyéb szolgáltatási szférában is van lehetőség, hiszen - ahogy említettem - a falu- és tanyagondnoki szolgálat éppen a 600 lélekszám alatti településeknek nyújt ilyen lehetőséget.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 18 2007.10.01. 2:07  7-18

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! A szocialista frakció a legmesszebbmenőkig üdvözli a miniszter asszonynak eme bejelentését, amely a differenciálás és azon családok felé irányul, ahol arra kényszerültek, hogy egyedül neveljék gyerekeiket. Egyetértünk Béki Gabriella képviselő asszonnyal, hogy a jövőben további differenciálásra van szükség, ahogy az anyagi kondícióink engedik.

A legmesszebbmenőkig támogatjuk azt, hogy a gyermeküket egyedül nevelőkön túl a fogyatékossággal, esetleg a tartós betegséggel élő gyermekek magasabb támogatást kapjanak a jövőben, ahogy már ebben az évben is volt.

Képviselőtársaim, kategorikusan vissza kell utasítsam Mátrai Márta képviselő asszony vádaskodását. Ha a magyar társadalombiztosításból hiányzik forrás, azt pontosan önök követték el akkor, amikor indokolatlanul lecsökkentették a társadalombiztosítási járulékokat. Ha valamikor hiányzott, akkor most valóban hiányzik az a 19 ezer forint, amelyet önök elvettek a nyugdíjasoktól. (Derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Mátrai Márta: Szégyellheted magad!) És azt a családtámogatási rendszert, ahol adókedvezmény formájában kívánják érvényesíteni az akaratukat, mi kategorikusan visszautasítjuk, mert a családok nagy része nem tudta igénybe venni ezt az adókedvezményt.

Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben a novemberi nyugdíjemelés pontosan arra irányul, hogy segítsünk a legrászorultabb embereknek, hiszen a novemberi nyugdíjemelés tematikája úgy szól a törvény szerint, hogy visszamenőlegesen januárig, majd a megemelést követően kell kiszámítani a 13. havi nyugdíjat, és én nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen gazdasági körülmények között is fenn lehetett tartani a 13. havi nyugdíjat. Büszke vagyok arra, hogy fenn tudjuk tartani a 65 éven felüliek utazási kedvezményét, és büszke vagyok arra, hogy a jövő évben folytatjuk tovább a nyugdíjkorrekciós programot, és végre a szolgálati idő függvényében a '91. január 1-je és '96. december 31-e között nyugdíjba menteknek 14-15 százalékos nyugdíjemelést tudunk adni.

Számíthatnak a nyugdíjasok a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szociálliberális kormányra, és számíthatnak Gyurcsány Ferencre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Hangok a Fidesz soraiból: Juj! Hú!)

(13.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 212 2007.10.01. 0:40  201-240

KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Kedves Főorvos Asszony! Nagyon szépen kérem önöket, hogy ne folytassuk le újra az általános vitát. Elnök úr éppen arra hívta fel a figyelmünket, hogy két szakaszban nyitottunk meg a részletes vitát. Képviselőtársaimnak van lehetőségük arra, hogy a vita lezárásáig kapcsolódó módosító indítványokat adjanak be. Azt hiszem, 108 módosító indítványt fogadtunk el, mindenkinek van lehetősége arra, hogy finomítsa ezt a törvényt, de ne folytassuk újra az általános vitát, mert akkor az elmúlt két és fél hétben szinte nem csináltunk semmit, ugyanott tartunk, ahol elkezdődött a múltkor az általános vita.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 144 2007.10.27. 7:04  1-171

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kapálózom, mert nem erre számítottam (Dr. Kontrát Károly: Mi sem.), de természetesen készültem a felszólalásra. Köszönöm, nagyon aranyosak képviselőtársaim.

Képviselőtársaim, a költségvetés fejezeteinek a végén szerepel a Nyugdíj-biztosítási Alap. Engedjék meg, hogy néhány keresetlen mondatban ehhez fűzzek kommentárt. A Nyugdíj-biztosítási Alap 2008. évi költségvetése a konvergenciaprogramban megfogalmazott követelményekkel összhangban készült, figyelembe véve az alapból finanszírozott ellátások determinációit, valamint a költségvetést meghatározó döntéseket, a makrogazdasági paramétereket. Tartalmi változás az, hogy 2008-tól a korhatár alatti III. csoportos rokkantsági nyugdíjat az Egészségbiztosítási Alapból történő 4 százalékpontos járulékátcsoportosítással biztosítja, tehát gyakorlatilag az Egészségbiztosítási Pénztárból ezek a költségek át fognak kerülni a Nyugdíj-biztosítási Alapba. 2008-ban új ellátás kerül be a Nyugdíj-biztosítási Alap finanszírozási körébe, ez pedig a rehabilitációs járadék, és ezzel együtt új, a járadék megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatok is a nyugdíjág tevékenységi körébe kerülnek.

Az alap 2008. évi költségvetése a törvényi előírásokkal összhangban nullszaldóval készült. Ez azt jelenti, hogy a 2869,8 milliárd forintos kiadási főösszeg fedezetét több mint 81 százalékban a járulékbevételek és hozzájárulások képezik - beleértve az utóbbiba a már említett közel 25 milliárd forintos, Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozást -, a járulékbevételek a makrogazdasági paramétereknek megfelelően 5,7 százalékos bruttó keresettömeg-növekedést alapul véve kerültek meghatározásra.

(13.30)

A költségvetési hozzájárulások aránya 18,5 százalékpontos. Pozitívan értékelhető, hogy 2008-ban a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi főösszegén belül a 2007-es várhatóhoz képest összességében nem növekedett az úgynevezett központi költségvetési hozzájárulások aránya, továbbá az, hogy ezen belül a költségvetési pénzeszközök átadási aránya 0,5 százalékponttal csökkent. Ez azért is örvendetes, mert pontosan tudjuk, képviselőtárasaim, hogy a mindenkori nyugdíjkifizetések csak egy részét finanszírozzuk járulékbevételekből, egy másik részét adóbevételekből kell finanszírozni, és igazából az a lényeg, hogy ezek az adóbevételek nem teszik szükségessé a hányad növelését.

Tisztelt Ház! A kiadási oldalon a jövő évi nyugdíjemelés mértékét meghatározó adatokon, a nettó kereseti és fogyasztói ár tervezet szerinti alakulásán túl, illetve azt megelőzően több, az ellátási kiadások alakulására ható tényezővel is számolni kellett. Így például 2008-ban tovább folytatódik a saját jogú nyugdíjak szintén januári, 2007-ben megkezdett korrekciós intézkedéssorozat részeként történő emelése. Az intézkedéssorozat 2008. évi üteme a '91 és 96 között megállapított saját jogú nyugdíjakat érinti. Továbbá folytatódik a 13. havi nyugdíjnak már 2006 óta teljes havi összegben történő kifizetése. Csákabonyi Balázs képviselőtársam is említette, hogy a méltányossági nyugdíjintézkedésekre is sor kerülhet a következő évben, segély formájában is, illetve a nyugdíj-megállapításnál is van lehetőség arra, hogy méltányosságot gyakoroljunk. A nyugdíjkiadások alakulására hatnak az úgynevezett automatizmusok. Ezek olyan tényezők, amelyek az ellátottak létszámának és a kiegészítő ellátások számának változásán, valamint az állomány összetételén túl is hatnak a nyugdíjkiadásokra.

Ahogy említettem, a kiadási főösszeg 2869,8 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi nyugdíjkiadások tervezett összege 219,9 milliárd forinttal fog növekedni, és ez 8,4 százalékos növekedés a 2007. évihez képest. A nyugdíjkiadások 219,9 milliárd forintos többletéből a januári emelés, amelynek mértéke - 5,2 százalékos nettó átlagkereset és 4,5 százalékos fogyasztói ár mellett - 4,9 százalékos lesz, azt is jelenti, hogy 127,6 milliárd forint kihatású. 2008-ban a januári nyugdíjemelés várhatóan 2,7 millió embert érint kedvezően, és ezen túlmenően 3,4 millió nyugdíjat fizetünk ki. A különbözet abból adódik, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik több jogcímen is kapnak a következő évben nyugdíjat. Ez az emelés a két adatot figyelembe véve azt jelenti, hogy 4,9 százalékos nyugdíjemelésre számíthat minden olyan ember, aki nyugdíjban és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül.

Engedjék meg, hogy néhány mondatban kifejtsem - amire utalt Csákabonyi képviselőtársam is - a januári nyugdíjkorrekciós program folytatását. Kedves Képviselőtársaim! Ez közel 700 ezer embert érint, akik 1991. január 1-je és 1996. december 31-e között mentek el nyugdíjba. Örvendetes számomra az, hogy tudjuk tartani ezt a korrekciós programot, ennek a fedezete a jövő évi költségvetésben benne van.

A másik örvendetes tény az, hogy a magasabb szolgálati idővel rendelkezők kiemelt támogatásban fognak részesülni, mert a 4 százalékos automatikus januári nyugdíjemelésen túl, akinek több mint 30 év szolgálati ideje van, minden egyes megszerzett évre még 0,5 százalékos emelést is kaphat, amely nem lehet több 10 százaléknál. Ez azt jelenti, hogy azok, akik 1991 és 1996 között mentek el nyugdíjba, akár 14,9 százalékos nyugdíjemelésben is részesülhetnek, illetve akik legrosszabbul jártak a rossz évek közül '92. január 1-je és '95. december 31-e között, majd a jövő évi költségvetési évet követően még egyszer számíthatnak egy ilyen emelésre, és ez már egy 28-30 százalékos nyugdíjemelést irányoz elő számukra. Én azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés ilyen szempontból a legmesszebbmenőkig támogatható.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 178 2007.10.27. 2:15  171-207

KORÓZS LAJOS, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim! Természetesen a bizottságunk is megtárgyalta a szóban forgó törvénytervezetet, két elemét szeretném kiemelni. Az egyik az államháztartási törvény, amelyben két évről három évre teszi azt a tervezési időszakot, amelyet előre kell hogy lássunk, és ezt mi a legmesszebbmenőkig örvendetesnek találjuk. A másik a társadalombiztosítási alapok kiegyensúlyozott működéséről szóló fejezet, annál is inkább, mert a parlamenti demokráciát erősítendő, ha a társadalombiztosítási alapoknál olyan nagy mennyiségű hiány halmozódik fel, amely indokolttá teszi, a parlament elé kell hozni ezt a kérdést megvitatásra.

A másik, szintén a tb-alapokat érintőleg: mint új ellátási forma, a rehabilitációs járadék, amely bekerült itt a törvényi szabályozásba. Ezt is a legmesszebbmenőkig örvendetesnek találjuk. És visszatérve az államháztartási törvény módosításához, bár látszólag nem tartozik ide a mi tárgykörünkbe, de mégis meg kell említenem, ez az ellenőrzési jog kiterjesztése, annál is inkább, mert a jövőben még hathatósabb lehetőség lesz arra, hogy a települési önkormányzatokat felhatalmazva, a törvény erejénél fogva ellenőrizni tudja a Kincstár, annál is inkább, mert az önkormányzati normatívák felhasználásánál meglehetősen sok visszaélésre volt lehetőség a múltban, és reméljük, hogy azok a szociális szolgáltatások, amelyeknek éppen a kibővítését tervezzük a következő évtől kezdve, jó helyre fognak kerülni, mint a szociális étkeztetés és a házi gondozás normatívái.

Tehát a bizottságunk ezeket az intézkedéseket a legmesszebbmenőkig támogatja, és szeretném elmondani a tisztelt Háznak, hogy a bizottság a törvényjavaslatot elsöprő többséggel, 16 igennel és 8 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 48 2007.11.06. 8:39  19-107

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Óhatatlanul belekeveredik az ember abba a helyzetbe, hogy ha később kerül sorra, akkor nagyon sok mindent elmondanak abból az előterjesztésből, amely most a Ház előtt van, és így vagy ismétlésbe bocsátkozik az ember, vagy valahogy egy kicsit átfogalmazza a mondandóját, esetleg elhagy belőle, és bizonyos részeket hangsúlyoz. Én ez utóbbit választom, tekintettel arra, hogy a vezérszónokok alaposan elemezték az előterjesztést.

Igazából ahhoz a kérdéskörhöz kapcsolódnék, amelyet most elég hosszan taglalt Csáky képviselőtársam, illetve Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony is. Mégis azért ragadnék le itt egy kicsit, mert szeretném, ha pontosan értenék elsősorban a tévénézők, de nem árt ez a parlamenti képviselőknek sem, hogy kire vonatkozik az a bizonyos alkotmánybírósági határozat. Tekintettel arra, hogy a határozat már régebben megjelent, nagyon sok megkeresés érkezik hozzám is mint a parlament illetékes bizottsága elnökéhez és természetesen a választókörzetemből is, és gondolom, képviselőtársaimhoz is.

(11.40)

Szeretném először is tisztázni azt, hogy ez az alkotmánybírósági határozat kikre vonatkozik. Azokra vonatkozik, akik valamikor házasságban éltek. Nem vonatkozik viszont azokra, akik időközben a státusukat megváltoztatták, tehát közben megházasodtak, még akkor sem, hogyha nem lettek volna házasok, egyébként jogosultak lennének ennek az alkotmánybírósági határozatnak a végrehajtása kapcsán különböző járandóság igénybevételére, és különösen nem vonatkozik azokra, akik soha az életben nem házasodtak meg. Lehet, hogy megmosolyogják, képviselőtársaim, de még ilyen megkeresések is érkeznek sajnos, hozzánk.

Tehát ha pontosítjuk ezt az alkotmánybírósági határozatot, hogy miről is szól, ilyen szép magyar kifejezéssel úgy fogalmaztak, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, mert az özvegyi nyugdíj 15 éves feléledési idejének 10 évre csökkentése során - egyébként Vidor Györgyi pontosítása nagyon helytálló volt, mert itt egy '93-as dátumról van szó - a jogalkotó nem biztosította a módosítást megelőzően elhunytak hozzátartozóinak teljes körében a 15 év feléledési időt. Az Alkotmánybíróság ezt a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelméből vezette le.

Az Alkotmánybíróság a törvény 53. §-át kifogásolta, amely a nyugdíjfolyósítás feléledési idejét tartalmazza; és ebben is igaza van Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszonynak, hogy amikor megtámadták és benyújtották az Alkotmánybírósághoz, azt a '97-es törvény alapján tették meg. Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha a halálozást követő 15 éven belül következnek be a jogosultsági feltételek, és korábban az érintett nem részesült özvegyi nyugdíjban. Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy korábban nem részesült özvegyi nyugdíjban. Ennek az alkotmánybírósági döntéssel analóg rendezése a törvénynek egy másik paragrafusa, ez a 47. §, és ugye, ezt is módosítani szükséges, illetve a törvényhely kiegészítését tartalmazza.

Pontosan mit is kifogásolt az Alkotmánybíróság ebben az ominózus határozatában? Az Alkotmánybíróság nem a feléledési idő csökkentését és a feléledés jogintézményét találta alkotmányellenesnek, ahogy Csáky képviselő úr is és Vidor Györgyi is erre rávilágított, hanem azt, hogy ezt a szabályt nem csak a hatálybalépést követően megözvegyülők tekintetében kell alkalmazni. Tehát ez azt jelenti, hogy a javaslat szerint 2008. január 1-jétől érvényesíthetik azok az özvegyek is az özvegyi nyugdíjra való jogosultságukat, akik az egyéb feltételeknek megfelelnek - ezt az elején hangsúlyoztam -, de a feléledési és a jogosultsági idő 1993. évi rövidülése miatt az akkori szabályozás alapján nem voltak jogosultak özvegyi nyugdíjra, és a biztosítási esemény, az elhalálozás az 1993. évi törvénymódosítás előtt következett be.

Tisztelt Ház! Kérdezhetjük, hogy ismerjük-e azokat a szereplőket, akikről itt a határozatban szó van. Az érintett személyi körre éppen Csáky képviselőtársunk tett utalást. Hát, részben ismertek, ilyen indokkal a múltban - ahogyan említette a képviselő úr is - több mint 16 ezer elutasító határozat született. Nem tudható azonban, hogy közülük hányan rendelkeznek jelenleg is az özvegyi nyugdíj feltételeivel, ezért kell az ellátást nekik is újra kérelmezniük, erre pedig az államtitkár úr tett utalást az expozéjában. Nincs adat viszont azoknak az özvegyeknek a számáról, akik tudván, hogy az ellátásra nem jogosultak, soha nem nyújtottak be ilyen igényt. A jogosultak száma összességében - ez is egy becsült érték - olyan 20 ezer főt meghaladó mértékben realizálódhat, és ennek bizony a költségvetési kihatása olyan 6 milliárd forint is lehet.

A záró rendelkezések tartalmazzák, hogy az özvegy 2008. január 1-jétől akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között a jogosultsági feltételek a jogszerző halálától számított 10-15 év között következtek be, tehát ebben az időintervallumban, feltéve, hogy a kizáró feltétel - például egy újabb házasság - jelenleg nincs meg. A záró rendelkezések azt is biztosítják, hogy ilyen esetben az éves nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj szempontjából az érintett özvegyi nyugdíja nem minősül új megállapításnak, tehát jár számára mind az emelés, mind a 13. havi nyugdíj. Az özvegyi nyugdíj kiszámítása az általános szabályokat követve történik, tehát ki kell számítani az özvegyi nyugdíjat, amely az özvegyet megillette volna, ha akkor megkapta volna, majd ezt az összeget a mindenkori éves emeléssel fel kell szorozni, és ezt az összeget kell neki özvegyi nyugdíjként folyósítani.

Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy nem is annyira képviselői mivoltomban, hanem mint az Országos Idősügyi Tanács titkára, két megjegyzéssel éljek, amelyet az Idősügyi Tanács rendkívüli módon támogatott, és üdvözölt a miniszterelnök úrral való találkozás alkalmával, de ezt megerősítette a tanács akkor is, amikor Csizmár Gábor államtitkár úr az Országos Idősügyi Tanács előtt volt ez év augusztus végén. A két intézkedés pedig a résznyugdíjra, illetve a nyugdíjminimum további életben tartására vonatkozik. Az első esetében azért fogalmazta meg az Országos Idősügyi Tanács, hogy üdvözli, hogy a résznyugdíj intézményét fenntartja, mert pontosan tudjuk, hogy elsősorban a vidéken élő idős asszonyokat érinti nagyon nagy számban, akik ugyan az életüket valóban ledolgozták, ámde nem rendelkeznek elégséges szolgálati idővel arra, hogy saját jogú nyugellátásban részesüljenek, de évtizedeken vagy másfél évtizeden keresztül vagy azt meghaladóan fizettek járulékot, szolgálati időt is szereztek, csak éppen nem annyit, hogy jogosultak legyenek saját jogú nyugellátásra. Tehát, államtitkár úr, az Idősügyi Tanács feltétlenül üdvözli a résznyugdíj intézményének fenntartását.

A másikra, a nyugdíjminimumra vonatkozóan: azt pedig azért nem taglalom különösebben, mert pontosan tudjuk, hogy elsősorban a szociális ellátórendszer működtetése, finanszírozása, normatívákkal való ellátása szempontjából, illetve egyéb személyi jogosultságok, jövedelmi transzferek megállapításánál milyen nagy szükség van a nyugdíjminimum fenntartására még az elkövetkezendő években. Tehát mindkét intézkedést a legmesszebbmenőkig támogatjuk és üdvözöljük.

Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm, képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 52 2007.11.06. 2:11  19-107

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Én nagyon örülök, hogy Bernáth Ildikó felvázolta együttműködési szándékát itt a leendő nyugdíjreform előkészítése kapcsán. Hogyha példát hozott akár a német nyugdíjtörvény módosításáról, akár a svédről, bizony mindkettőnél az a helyzet, hogy a parlamenti patkó mindkét oldala éveken keresztül együttműködött annak érdekében, hogy egy tartós és mindenki által vállalható nyugdíjreform kerüljön bevezetésre. Svédországban hat évig készítették elő ezt a nyugdíjreformot, és a hat évben az is benne foglaltatott, hogy közte kormányváltás volt, teljesen más színezetű kormány került hatalomra. Benne volt az is, hogy a szociáldemokraták Svédországban kisebbségben kormányoztak, de ezen törvények meghozatalában bírták az ellenzék, a konzervatív és liberális ellenzék támogatását. Itt a lehetőség, hogy ha jövőre elkezdjük a nyugdíjreform előkészületeit, akkor a parlamenti patkó mindkét oldala aktívan részt vegyen annak érdekében, hogy a következő 10 évre, 20 évre, 30 évre kiszámítható, fenntartható, finanszírozható nyugdíjrendszerünk legyen.

Itt a lehetőség, nemcsak ebben, hanem a társadalmi vitában való részvételre is, mert ebbe a kétpercesbe belefoglaltatik részemről az is, amit Csáky András képviselő úr mondott. Régen rossz lenne a nyugdíjkerekasztalnak, hogyha a kormány adna számot arról, hogy mi folyik a nyugdíjkerekasztalban, ugyanis nem ezzel a céllal lett létrehozva, mert ha az lett volna a célja a kormánynak, hogy saját műhelyt hozzon létre, akkor azt a kormány keretein belül kellett volna megtenni. Itt éppen az volt a lényeg a nyugdíjkerekasztal létrehozásánál, hogy a civil szférában kezdődjön el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), elsősorban a tudomány munkatársainak felvetései, illetve tanulmányoknak az összegzése révén, és ők tegyenek javaslatot majd a kormány számára.

Köszönöm szépen.

(12.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 62 2007.11.06. 2:09  19-107

KORÓZS LAJOS (MSZP): Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy tegyek egy nagyon szubjektív megjegyzést. A születéskor várható élettartamot ilyenkor felemlegetni, nem magyaráz semmit az égvilágon. (Bernáth Ildikó: Miért nem?) Ha azt a kérdést tennénk fel, hogy a nyugállományba vonuláskor várható élettartammal hogyan áll Magyarország, akkor teljesen más képet kapunk. Ugyanis a születéskor várható élettartam tekintetében Magyarország valóban a sorrend végén kullog Európában, még tőlünk sokkal fejletlenebb országokban is jobb mutatókkal rendelkeznek. De vajon miért? Itt van egyébként éppen az egyik válasz, ebben az előterjesztésben. Az egyik ok a születéskor várható élettartam rossz mutatóit illetően, hogy a roma népesség egészségi állapota Magyarországon annyira rossz, hogy minden mutatónkat leront. Kettő: a 40 és 55 év közötti férfitársadalom olyan nagy mértékben hal meg, hogy ezek a mutatók is lerontják a magyar születéskor várható élettartamot.

(12.10)

Ellenben ha valaki eléri a 60. évét vagy a 62. évét, akkor sokkal rosszabb mutatóink, mint Nyugat-Európában, nincsenek.

Szeretném elmondani azt, képviselő asszony, hogy Magyarországon a nyugállományba vonuláskor várható élettartam - a férfiak esetében az ön által mondottakhoz nyolc, de inkább tíz évet kell hozzáadni, és nők esetében is hat-hét évet hozzá kell adni. Tehát közel sem úgy néz ki ez a képlet, mint ahogy itt be tetszett állítani. Sőt, előreszámításokat végeztek demográfusok többek között a kormány felkéréséből adódóan, és azokból az is világosan látszik, hogy a kor előrehaladtával a még várható élettartam körülbelül a nyugat-európai, mondjuk, az osztrák élettartamra fog beállni, egy-két évvel persze el fog maradni a magyar, de közel az osztrákhoz lesz hasonlatos.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 74 2007.11.06. 1:46  19-107

KORÓZS LAJOS (MSZP): Kedves Képviselőtársaim! Én úgy vagyok vele, hogy inkább vissza kéne térni a törvénytervezet tárgyalásához, de nem bírom szó nélkül hagyni. Nálam is vannak statisztikai adatok. 2002-ben, kedves barátaim, a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások átlagos havi összege pontosan 44 446 forint volt, ami 2006-ra 69 088 forintra emelkedett. Képviselőtársaim, majdnem megduplázódott - majdnem megduplázódott! - a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások átlagos havi összege. Nem kívánom részletesen elemezgetni, minden hónapra egyértelmű statisztikai kimutatásaink vannak.

Amit Csákabonyi képviselőtársam mondott, az úgy helyes, közel 740 ezer embert érint ez, merthogy a 1991. január 1-jén már nyugállományba vonultakra vonatkozik, és 1996. december 31-ig tart ez a nyugdíjkorrekciós program. S ennek van egy másik lába is, mert a legrosszabbul azok jártak, akik 1992. január 1. és 1995. december 31. között mentek nyugdíjba. Ők a következő évben még egyszer kapnak ugyanilyen technikával emelést. És pontosan jók azok a statisztikai adatok, amelyeket Csákabonyi képviselőtársam elmondott, mert bizony arra lehet számítani, hogy a következő évben 2 százalékos reálpozíció-javulása lesz a nyugdíjaknak, ha a költségvetést abban a formában fogadja el az Országgyűlés, ahogy az beterjesztésre került. Azt gondolom, hogy ez örvendetes tény a jövőre vonatkozóan.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 2 2007.11.13. 5:10  1-4

KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Bizonyára mindannyiuk előtt ismeretes, hogy október hónapban a kormány döntött a novemberi visszamenőleges nyugdíjemelés mértékéről. A felszólalásom apropóját az adja, képviselőtársaim, hogy a múlt héten elkezdődtek az átutalások, ezen a héten pedig a postai kifizetések.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ebben az országban több mint 2 millió 760 ezer nyugdíjas van, és közel 3,2 millió nyugdíjat fizetünk ki. Kérdezhetnék azt is persze, hogy mitől ez a különbség; attól, képviselőtársaim, hogy jó néhányan, körülbelül félmillióan több jogcímen is kapnak valamilyen nyugellátást, például özvegyi nyugdíjat mint hátramaradotti nyugellátást.

Szeretném tisztázni, hogy kire vonatkozik egyáltalán a visszamenőleges nyugdíjemelés, és kik azok, akik érintettek a 13. havi nyugdíj második felének kifizetésében. A törvény úgy szól, hogy aki 2007. január 1-je előtt akár egy napot is nyugállományban töltött, arra vonatkozik ez a visszamenőleges emelés, illetve a 13. havi nyugdíj. Szeretném tehát hangsúlyozni, hogy azokra nem vonatkozik, akik a múlt héten vagy a múlt hónapban mentek el nyugállományba. Ezen túlmenően azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a nyugdíjjal és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátással rendelkezőkre, tehát a saját jogú nyugdíjjal rendelkezőkre, a hozzátartozói nyugdíjjal rendelkezőkre, a baleseti rokkantsági nyugdíjjal és a baleseti hozzátartozói nyugdíjjal rendelkezőkre, valamint a baleseti járadékban, illetve a szövetkezeti és szakszövetkezeti járadékban részesülőkre vonatkozik ez a visszamenőleges emelés; valamint a járadékosok közül az egészségkárosodási járadékban részesülőket is megilleti az emelés, ha a járadék az emeléssel együtt nem haladja meg a 81 390 forintot, tehát itt az a technika, hogy az emelés mértékét erre a szintre lehet maximum emelni. A rokkantsági járadékok is és a házastársi pótlékok is emelkednek most novemberben. A politikai okokból elítélteknek a nemzeti helytállásért elnevezésű pótléka 129 300 forintra emelkedik, hogyha ugyanez a helytállási pótlék hozzátartozót illet, akkor annak a felét kell folyósítani, tehát 64 650 forintot.

Szeretném elmondani azt is, hogy mi a technikája ennek a novemberi korrekciós, visszamenőleges nyugdíjemelésnek. Először január 1-jéig az október és január közötti nyugdíjakat fel kell emelni 2,4 százalékkal, majd az így megemelt nyugdíjat kell folyósítani november hónapra, és ebből a megemelt nyugdíjból kell kiszámítani a 13. havi nyugdíj második kétheti részét. Ez tehát azt jelenti, hogy egy nyugellátási utalványon meg fogja kapni mind a 2 millió 760 ezer nyugdíjas a novemberi, emelt ellátmányát, meg fogja kapni a január 1-jéig visszamenőleges kiegészítő emelést, és meg fogja kapni a 13. havi nyugdíj második két hetére vonatkozó emelést.

Egy mondat erejéig engedjék meg, képviselőtársaim, hogy a januári nyugdíjemelés kapcsán egyetlenegy megjegyzést tegyek, ez pedig az úgynevezett nyugdíjkorrekciós programban az éppen januárban esedékes nyugdíjkorrekció. Lévén a Ház még most tárgyalja a jövő évi költségvetést, annak az általános vitája ment még csak le, én az általánosan megállapított januári nyugdíjemeléssel nem kívánok foglalkozni, de a két évvel ezelőtt elfogadott nyugdíjkorrekciós programmal egy mondat erejéig igen. Arról van szó, hogy ez - a nyugdíjasok így nevezik ezt - a rossz évben elmenteknek a korrekciós programja, ami az 1991. január 1-je és 1996. december 31-e között megállapított nyugdíjakra vonatkozik, és ami közel 700 ezer embert érint pozitívan. Itt kerül sor egy olyan korrekciós emelésre, ahol a rendes januári emelésen túl mindenkit, aki '91. január 1-je és '96. december 31-e között ment el nyugdíjba, egy 4 százalékos automatikus emelés illet meg.

Illetve döntöttünk arról, hogy a magasabb szolgálati idővel rendelkezőknél további emelésre kerüljön sor, ami azt jelenti, hogy akinek több mint 30 év szolgálati éve van, minden egyes megszerzett szolgálati év ér még egy fél százalékot, ami nem lehet több 10 százaléknál. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha valakinek 42 év szolgálati ideje van, akkor még a 30 éven felül 6 százalék nyugdíjemelésre számíthat, tehát 6 százalék, 4 százalék és a rendes januári nyugdíjemelés. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon korrekt nyugdíjpolitika, és pontosan tudja a nyugdíjas-társadalom, hogy számíthat a kormányra.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, köszönöm szépen, képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 6 2007.12.03. 5:22  5-8

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony, a lehetőséget. Képviselőtársaim! Immáron több mint egy évtizede december 3-a a fogyatékosok világnapja. Ezt a napot világszerte megünnepeljük mi és a fogyatékos emberek, illetve azok a szervezetek, amelyek fogyatékos emberekkel foglalkoznak, illetve őket segítik.

Nagyon beszédes adatokat találunk arra nézve, hogy a fogyatékos emberek közül kik hol és hogyan élnek Magyarországon. Ha megvizsgáljuk a statisztikai adatokat, azokból egyértelműen kiderül, hogy nincs különbség nemek szerint, hiszen majdnem 50-50 százalékban van fogyatékos férfi és fogyatékos nő ebben az országban, és a lélekszámuk közel 800 ezer főt tesz ki. Ugyanakkor azt is pontosan látjuk, hogy az életkor előrehaladtával növekszik a fogyatékos emberek száma. Addig, amíg a kiskorú gyermekek körében 5-6 százalékos a fogyatékosok számaránya, a 60 év fölöttieknél ez már meghaladja a 44-45 százalékot, tehát nyolcszoros a különbség a fiatalok, a gyermekkorúak és az idősek között.

Nagyon beszédesek azok az adatok, amelyek az iskolai végzettségre vonatkoznak, hiszen ott dől el minden, hogy hogyan éli meg, milyen életminőségben éli meg egy fogyatékos ember az életét. Nyolc általános iskolával sem rendelkezik a fogyatékos emberek több mint 32 százaléka, és 8 elemi osztálya van mintegy 39 százalékuknak. Tehát ez az adat, kedves képviselőtársaim, annál is inkább beszédes, mert az látszik, hogy a fogyatékos emberek több mint 70 százaléka semminemű képzettséggel nem rendelkezik sajnos. Szakmával mintegy 10 százaléka, érettségivel 15 százaléka és diplomával mindösszesen 5 százaléka rendelkezik a fogyatékos embereknek.

Ha megvizsgáljuk a településtípusonkénti megoszlásukat, akkor az látszik, hogy az országban aránytalanul magas a számuk a fejletlenebb régiókban, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön.

(13.10)

Falun él a fogyatékos emberek több mint 40 százaléka, és a falun élő fogyatékos embereknek csak 8 százaléka rendelkezik érettségivel, és nincs 2 százalékuk, aki diplomával rendelkezik. Teljesen világos, hogy sajnos a fogyatékos emberek azokban a régiókban, azokban a településtípusokban élnek, ahol egyébként is kevés a szolgáltatás, nehezen jutnak el a szolgáltatásokhoz, kevesebb a szakember, és természetesen az erőforrások is alacsonyabbak, mint máshol.

A foglalkoztatási adatok szintén beszédesek, hiszen az összes fogyatékosnak mintegy 10-11 százaléka az, aki valamilyen formában foglalkoztatott, és még beszédesebb az az adat, hogy a két fogyatékossággal rendelkezőknek csak 5 százaléka, a három fogyatékossággal rendelkezőknek csak 2 százaléka foglalkoztatott ebben az országban. A halmozottan sérült emberek gyakorlatilag kiszorultak a munkaerőpiacról. Egyértelmű tehát, képviselőtársaim, a válasz: az oktatásra és a foglalkoztatásra kell helyezni a hangsúlyt.

Az ebben az évben meghozott döntések közül kiemelném a foglalkoztatás segítése irányába tett lépéseinket. Több mint 30 ezer fogyatékos ember után kap a foglalkoztató bértámogatást, természetesen itt az akkreditált foglalkoztató intézményekről van szó, munkabér- és járuléktérítést, illetve támogatást akár 40 százaléktól 100 százalékig is kaphatnak a foglalkozató intézmények. A védett foglalkoztatásban több mint 60 cég vesz részt ebben az országban, és több tízezer főre tehető azoknak a száma, akiket a védett munkahelyeken foglalkoztatnak. Itt is természetesen költségkompenzációra és bértámogatásra van lehetőség.

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány jövőbeni programot hozzak szóba, hiszen előttünk vannak azok az operatív programok, amelyek különböző régiókban, illetve a központi kormányzatnál kerültek megfogalmazásra. A fogyatékos, megváltozott munkaképességű embereket érintő fejlesztéseknél, a rehabilitációs járadékban részesülőknek elsősorban a képességfeltárás, egyéni rehabilitációs terv kidolgozása, a munkavégző képesség fejlesztése, készségfejlesztésre, szakmai képzésre több mint 40 milliárd forintot tervezett a kormány. Szeretném megemlíteni a komplex rehabilitáció szakmai feltételeinek megerősítésére kiírt pályázatot. Itt a módszertani oktatási bázis létrehozására 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre a jövőben.

Képviselőtársaim! Befejezvén, számíthatnak a fogyatékos emberek a kormányra, számíthatnak a jövőben azokra a lehetőségekre, amelyeket az előbbiekben fogalmaztam meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 122 2007.12.04. 1:50  15-261

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. A Savaria-fesztivált szóba sem hozom, elnök úr, esküszöm mindenkinek, és az összes többiről nem szólok, de Puskás képviselőtársam tett egy utalást, illetve képviselő asszony felszólalására reflektált itt a szociális gondoskodás ügyében. Én nem gondolom azt, képviselőtársaim, hogy feltétlenül a néhány százlelkes településeknek bentlakásos intézményeket kellene létrehozni nagyon drága pénzen, különösen akkor nem, amikor itt van a térségi összefogás lehetősége a közeljövőben. Én azt gondolom, hogy a szociális szolgáltatásokat kellene fejleszteni, különösen a kisebb településeken, hogy minél több emberhez eljussanak. Éppen ez volt a problémánk, hogy a szolgáltatások jelentős része a nagyvárosokhoz vagy a fejlettebb településekhez kapcsolódott, hiszen ott voltak olyan anyagi kondíciók, ahol a települések ezeket meg tudták szervezni, és a jól ellátott területektől 10-20-30 kilométerre egyszerűen nem jutottak hozzá az emberek ezekhez az ellátási formákhoz. Ez jellemzően az aprófalvas régiókat érinti, Zalában, Borsod megyében, Baranya megyében.

Éppen ezért nagyon fontos, és itt a költségvetésben egyértelmű utalás van rá, hogy az alapellátás fejlesztésére nagyon komoly pénzeket szánunk, a szociális étkeztetésre nagyon komoly pénzeket szánunk, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a házi gondozás összevonásával pedig koncentráljuk azokat az erőforrásokat, amelyek az emberek életminőségét hivatottak szolgálni a jövőben. Tehát azt gondolom, hogy a költségvetés ezeket az irányokat nagyon is jól határozta meg.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 126 2007.12.04. 2:24  15-261

KORÓZS LAJOS (MSZP): Képviselőtársaim! Tudom jól, az ellenzéki képviselőknek ki van adva, hogy minden egyes mondatba bele kell szőni a szociális válságot. Képviselő úr is abból az irányból indult, hogy szociális válság lesz, ezért építeni kell szociális bérlakásokat.

Két rövid megjegyzést engedjenek meg ehhez. 1. Ha a települési önkormányzatok nem adták volna el ezrével-tízezrével a bérlakásaikat, akkor most talán más lenne a helyzet. 2. Nem biztos, hogy kizárólag csak az államnak kell finanszírozni a bérlakás-építési programokat. Ha a települési önkormányzatok lehetővé teszik a tőkének ebbe az irányba való befektetését, és bérlakás-építési programokat helyben ösztönöznek, akkor a tőke egy idő után veszi a bátorságot, és elkezd bérlakásokat építeni bizonyos településeken. Jó néhány önkormányzat élt már ezzel a lehetőséggel.

S ha már mindenáron a szociális válságot kezdik mondani, akkor megemlítem képviselőtársaimnak, hogy jövőre családtámogatásokra a tervezett infláció kétszeresét fogjuk fordítani: több mint 41 milliárd forinttal növekszik a költségvetésben a családtámogatásra szánt összeg. A családi pótlékra plusz 30 milliárd forintot kívánunk a jövő évben fordítani, és így eléri a 370 milliárd forintot - ez 2,2 millió gyermek sorsán segít -, nem beszélve arról, hogy a jövő évi családi pótlékokat differenciáltan kívánjuk megállapítani, kiemelten támogatjuk azokat, akik arra kényszerülnek, hogy egyedül neveljék a gyermekeiket, valamint kiemelten támogatjuk a tartós betegségben szenvedőket és a fogyatékosokat is.

Meg kell említeni azt is, hogy jövőre 8 százalékkal emelkedik a gyed mértéke, és természetesen emelkedik a gyes mértéke is, hiszen az az öregségi nyugdíjminimumhoz van rendelve. A törvényi előírásokkal ellentétben megmarad az öregségi nyugdíjminimum is. Megjegyzem, hogy jövőre 82 milliárd forintot fordítunk gyermekgondozási díjra, és bővítjük a rászoruló gyermekek - a gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak - esetében a gyermekétkeztetésre szánt összegeket is.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 144 2007.12.04. 2:08  15-261

KORÓZS LAJOS (MSZP): Képviselőtársaim! Hát, magát jól bepalizták, képviselő asszony! (Derültség az MSZP padsoraiból.) Már csak azt sajnálom, hogy nem én voltam a pali.

Az az ominózus közmeghallgatás mindenki számára nyilvános volt, eljöhettek volna - soha életükben nem tették. Egyetlenegy ilyen rendezvényen nem vettek részt. Bizonyára másodkézből értesült róla; lelke rajta, hogy mennyire ül föl ezeknek a híreszteléseknek. Az a rendezvény úgy volt meghirdetve, kedves képviselő asszony, hogy kettő óra időtartamban eseteket hallgatunk meg. Nem panaszosokat, hanem eseteket. Három vagy négy esetet prezentáltak az egyesület tagjai, ezt követően pedig egyetemi professzorok, tudományos munkatársak, minisztériumi főtisztviselők reagáltak az esetekre, majd néhány percben lehetőséget teremtettünk arra, hogy esetleg kommentárt fűzzenek hozzá. Tehát nem az volt a célja, hogy ott 120 ember az egyedi élettörténetét előadja, hanem az, hogy három-négy eseten keresztül rávilágítsunk ennek a problémának a gyökerére, és keressünk közös megoldásokat annak érdekében, hogy ezeket a családokat jobb helyzetbe lehessen hozni.

Ha ezt vesszük alapul, kedves barátaim, autisták voltak már tavaly is, ugye? Voltak tavalyelőtt is. Lehet, hogy nem emlékszünk rájuk, de régen volt a Rain Man, az Esőember, aki rávilágított erre a társadalmi problémára, és azóta kezdtünk vele foglalkozni. Képviselő asszony, azóta maguk már kétszer kormányoztak! Mondja már meg nekem, hogy melyik költségvetésben nyújtottak be egyetlenegy huncut fillérre valamilyen előirányzatot, hogy adjunk az autistáknak valamilyen költségvetési támogatást! (Vincze László közbeszólása.)

Egyedül mi voltunk azok, akik anyagilag támogattuk őket, egyedül mi voltunk, és most is mi leszünk. Meg fogjuk oldani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a szervezet támogatását. Béki Gabriella indítványát kell támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 210 2008.05.19. 1:41  203-219

KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy jót tett magának az ügynek Medgyasszay képviselő úrnak ez a felszólalása, hogy ezt az Országgyűlés elé hozták, hiszen a múlt héten a parlament szociális bizottsága, mivel ilyen alaposan a képviselő úr nem fejtette ki, hogy miről van szó, elutasította ezt a kezdeményezést, most mégis azt kell mondjam, hogy ez a kezdeményezés egybevág a miniszterelnök úrnak abbéli szándékával (Moraj a Fidesz soraiban. - Babák Mihály cuppog.), amelyet a legutolsó idősügyi tanácsülésen fogalmazott meg, melyben kérte az Országos Idősügyi Tanácsot, hogy tegyen le az asztalra egy nemzeti idősügyi stratégiát.

Ez a nemzeti idősügyi stratégia elvezethet oda, hogy ebből a későbbiekben akár egy országgyűlési határozat is szülessék, és ez a határozat véleményünk szerint tartalmazhatná azt a felhatalmazást, amely kötelezné a kormányt akár egy országos idősügyi törvény elfogadására.

Azt gondolom, hogy a szociálliberális kormánynak az elmúlt években nincs szégyenkeznivalója az időspolitikát illetően, hiszen emlékeztetem képviselőtársaimat a nyugdíjkorrekciós programra, az értékvesztett nyugdíjak felzárkóztatására, a rossz évben megállapított nyugdíjak korrekciójára és még sorolhatnám, hiszen ebbe a körbe nagyon sok intézkedés tartozott, ahogy említettem, az özvegyi nyugdíjaktól kezdve a rendkívüli emelésekig bezárólag.

Képviselő úr, köszönjük a kezdeményezését, támogatni fogjuk ebbéli szándékát. És minden évben idehozzuk az idősügyről szóló jelentést a parlament elé.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, szórványos taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 12 2008.05.27. 3:51  9-12

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Két dologra szeretnék kiemelten reflektálni. Az egyik: teljesen egyetértünk abban, hogy milyen hátrányokat élveznek vagy szenvednek azok a gyerekek, akik nincsenek a tudás birtokában, és pontosan látjuk azt, hogy az intézményrendszerek közül a szociális ellátórendszernek milyen eszméletlenül nagy szerepe van az ő helyzetbe hozásukban. Sajnálatos módon mindenki úgy gondolja, hogy ha egy gyerek elvégezte a nyolcadik osztályt, utána elmegy szakmunkásképzőbe vagy szakközépiskolába, ott megszerzi azokat a kompetenciákat, amelyekkel a munkaerőpiacra ki lehet jutni, akkor minden rendben van. Sajnálatos módon ez általában nem így van.

Azt is pontosan tudjuk, hogy a gyerekek egy jelentős része lemorzsolódik. Elkezdi ugyan az iskoláit, a szakközépiskolát vagy a szakmunkásképző iskolát, de igazából nem kapja meg azokat a társadalmi transzfereket, amelyek az ő kompetenciáit erősítik abban, hogy megfelelő iskolai végzettséget szerezzen. Pontosan látjuk, hogy milyen hiátusokkal küzdenek. Meg kell erősíteni a családsegítőket, a települési önkormányzatok szociális szolgáltatásait, a gyermekjóléti szolgálatokat. Ezek látszólag nem tartoznak az oktatás vagy a szakképzés feladatkörébe, de ahhoz, hogy a gyerekek mentálisan is elsajátítsák azokat a tudásokat, amelyek alkalmassá teszik őket az iskola elvégzésére és azoknak a tudásoknak a megszerzésére, amelyek a munkaerőpiacon alkalmassá teszik őket arra, hogy - elsősorban a nyílt munkaerőpiacon - konvertálható tudással bíró szakemberek legyenek, azokhoz eszméletlenül nagy szükség van az előbb említett szervezetekre.

Említette képviselőtársam a regionális fejlesztési és képzési bizottságok meglétét, illetve felállítását. Én rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy egyfajta stratégiát kell hogy megfogalmazzanak, s nemcsak a képzés tartalmára vonatkozóan, hanem a forrásfelhasználásra vonatkozóan is, hogy pontosan tudják, mi a munkaerőpiac szerepe, mi az igénye, és ahhoz igazítsák a képzési struktúrájukat. Ne a papíroknak képezzünk gyerekeket, akik később nem tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni.

A másik nagyon fontos dolog, amit szeretnék ebben az ügyben megemlíteni: világossá vált, hogy vannak olyan szakmacsoportok, amelyekre nagyon nagy szükség lenne a munkaerőpiacon, de nem történnek ilyen képzések. Ebben a felhatalmazásban, ahol a maguk stratégiáját is megfogalmazhatják, pontosan tudnak fokuszálni azokra a hiányszakmákra, és akár ösztönzőrendszereket is kiépíteni annak érdekében, hogy az érdeklődést felkeltve a gyerekek nagyobb részét fordítsuk abba az irányba, ahol a hiányszakmákra való fokuszálás és képzés van.

A decentralizált források felhasználása rendkívül nagy felelősség. Pénzt költeni ebben az országban mindenki tud, sőt legjobban mindenki ezt tudja, de jól költeni, jól fölhasználni, azt gondolom, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok, a tiszkek, illetve azok a kollégiumok és albizottságok, amelyeket létrehoztak, alkalmasak arra, hogy a célokat jól pozicionálják, jó döntéseket hozzanak, és mindannyiunk gyarapodására dolgozzanak a jövőben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(9.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 114 2008.06.09. 2:16  111-118

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Kedves Képviselő Asszony! Mindenekelőtt köszönöm a megtisztelő figyelmét az ügy iránt. Valóban, ön nem akarta ezt kérdezni, mégis sugallta, és én nem is zárkózom el: mélyen elítélem a monoki ügyet, úgy, ahogy van, ha szabad ezt mondanom: szőröstül-bőröstül. Szinte nincs olyan paragrafusa ennek a rövid rendeletalkotásnak, amely ne lenne alkotmánysértő.

Ezen túlmenően pedig két nagyon rövid megjegyzést szeretnék tenni. Bizonyára ön is tudja, hogy a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet a magyar munkaerőpiacon meglehetősen megcsappant az elmúlt években, és nyilvánvalóan látszik, hogy nagyon-nagyon sokan kiszorultak erről a munkaerőpiacról. A '93. évi III. törvény valóban rendezi és szabályozza a rendszeres szociális segélyben részesülők körét, és meglehetősen, azt hiszem, keményen fogalmaz akkor, amikor a segélyre való jogosultságot biztosítja a paragrafus. Azt gondolom, hogy a törvénynek ezen a részén véleményem szerint nem kell szigorítani.

Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy a tárcánál elindult "Út a munkához" program koordinálása jelenleg is zajlik. A koordinálással és a szakmai munka összefogásával a miniszter asszony foglalkozik, és szeretném megerősíteni azt az álláspontot, hogy önmagában csak az "Út a munkához" program - hiszen azért vannak írásos anyagok, amelyek már közkézen forognak -, nem mondom, hogy megbicsaklik, de egy icipicit hibádzik az a lába, amely a szociális lába kell hogy legyen ennek a programnak.

Szeretném elmondani, hogy a mai nap folyamán is egyeztettünk a miniszter asszonnyal ebben a kérdésben, és a program ezen részét én fogom koordinálni.

A viszontválaszban pedig még kitérek két kérdésre.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 118 2008.06.09. 1:16  111-118

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Ott folytatnám, kedves képviselő asszony, hogy szívesen venném, hogyha ön is megfogalmazná a véleményét, hiszen említettem volt, hogy azt a kis szakmai csoportot én koordinálom, amely ennek a programnak a szociális lábát kell hogy összepakolja. Azt gondolom, a nyár elegendő lesz arra, hogy őszre, amikor ebből törvény születhet, és beterjesztésre kerül az Országgyűlés elé, akkor az úgynevezett szociális lába is össze lesz pakolva ennek a programnak.

Nem igazak azok az állítások, hogy horribilis összegeket lehet szociális segélyként kapni. Az átlagos segélyösszeg - mert volt egy ilyen kérdése a képviselő asszonynak - 27 100 forint. Tehát nem igaz az, hogy több százezer forintot lehet szociális segély címén megkapni.

Ugyanakkor volt még egy kérdése is a képviselő asszonynak; nekem szent meggyőződésem, hiszen nekem is van választókörzetem, és abban nagyon sok település van - hát nem tesznek meg a települési önkormányzatok mindent annak érdekében, hogy segítsék a rendszeres szociális segélyben részesülőket, hogy minél előbb visszajussanak a munkaerőpiacra. Tehát van mit pótolni mindenkinek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 130 2008.06.09. 2:10  127-134

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a kérdését, képviselő asszony. A családon belüli erőszak ügyének, ha még emlékszik a képviselő asszony, én egyik élharcosa voltam, mármint hogy a jogi megoldásokat keressük.

Amikor ez az ügy a parlamentben napirendre került, és már a civil szervezetek irányából olyan nagy volt a nyomás rajtunk, én magam is megfogalmaztam, hogy legalább három olyan eleme van, amelynek hatékonyan kell működnie a problémás esetek felderítésében, megoldásában, kezelésében. Az egyik: egy nagyon hatékony jelzőrendszert kell tudnunk működtetni, hiszen az elhanyagolástól a tettlegességig bezárólag nagyon sok minden beleférhet a családon belüli erőszak definíciójába. A másik: a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szakemberek folyamatos képzése, továbbképzése rendkívül fontos, mert egyrészről elavulnak a tudások, másrészről pedig azt is tapasztaltuk, hogy azok a szakemberek, akik valamikor rendelkeztek használható tudással, egy más időszakban, egy más korszakban, egy más értékrendben ezek a tudások devalválódtak. A harmadik pedig természetesen egy védelmi rendszer kiépítése.

Képviselő asszony említette a gyerekekkel való törődést. Én is az egyik legfontosabbnak tartom, bár mostanában kicsit figyelmen kívül hagyjuk az idős emberekkel való törődést, és az idős emberek elhanyagolását én legalább ilyen súlyos problémának látom, tartom, mint a gyerekbántalmazást, illetve a nők elleni erőszakot.

Van egy nemzeti bűnmegelőzési stratégiánk. Ez a stratégia vastagon foglalkozott ezzel a problémakörrel, bár azt is meg kell jegyezzem, hogy kizárólag jogi aspektusokból. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Mondandómat folytatom a viszontválaszban. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 134 2008.06.09. 1:04  127-134

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Egyetértek önnel. Partnere vagyok abban, hogy ez a törvény megszülessék a közeljövőben, bár szeretném megjegyezni, hogy a Btk.-t nemrégiben módosítottuk, és a zaklatás tényállása is bekerült a Btk.-ba. Itt is van egy olyan jogi szabály, amely szigorítja a büntetés eszközeit, de nagyon sok eszközt nem a büntetés tárházában kell keresnünk. Ezt pontosan tudjuk, azt hiszem, mind a ketten.

Én nagyon fontos eredménynek tartom azt, hogy a jelzőrendszerekben működik a telefonos szolgálat, hogy titkos menedékház van az egész országra kiterjedő hatáskörrel; nagyon fontosnak tartom, hogy regionális krízisközpontjaink vannak - de ezek az intézmények mindig a bűncselekmény megtörténte után használhatók. Ehhez kell ez a törvényi szabályozás, amelyet képviselő asszony is említett. Partner leszek a megszületésében. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 138 2008.06.09. 1:12  135-142

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő Úr! A munkatársaim nekem nagyon veretes választ írtak uraságod számára, amelyből egyetlenegy mondat nem kvadrál a felvetett problémával. Mivel nem voltam képben a történéseket illetően, most itt, a parlament nyilvánossága előtt esküszöm önnek, hogy a holnapi nap folyamán tételesen utána fogok nézni ennek az ügynek, ennek a problémának.

Számomra sem elfogadható az, hogy ezer ember esetleg adminisztrációs hibából adódóan kerül utcára, annál is inkább, mert a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, és ebben nincs kivétel. A mérlegelés tárgyát nem tudom önnek most prezentálni, mert nem ismerem tételesen az ügyet. Hangsúlyozom, holnap 24 órát fogok erre áldozni, ha kell, de tételesen meg fogom nézni, hogy mit lehet csinálni. Az valóban nem megoldás, hogy ezeket az embereket, akik megszoktak egy munkahelyet, megszoktak egy munkafázist, amit elsajátítottak, most különböző más munkahelyekre továbbítsák, ahol esetleg a tudásukat nem is tudják konvertálni, mert teljesen mást kell csinálni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 142 2008.06.09. 1:04  135-142

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet a másik tételre. A Védett Szervezetek Országos Szövetsége, annál is inkább furcsának találom, hogy ilyen jelzésekkel nem élt, merthogy ők tagjai az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak, és az Országos Fogyatékosügyi Tanács volt az három évvel ezelőtt, amelyik éppen az akkreditálás mellett tette le a voksot, és azt mondta, éppen azért, hogy a kétes elemeket kiszűrjük a rendszerből, a tisztességesen dolgoztató cégeknek akkreditáción kell átmenni. Magyarul, nem is kellett félnie egyetlenegy tisztességes foglalkoztatónak sem az akkreditációtól, mert ha a jogszabályoknak megfelelően tette, akkor nagy valószínűséggel akkreditáltatni is tudta magát.

Ez a tíz vezérigazgató-helyettes elég érdekes dolog! No, itt a másik feladat, amit tételesen meg fogok nézni, képviselő úr.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 186 2008.06.09. 2:05  183-186

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Jó hírem van az ön számára. A közbeszerzési törvény nem zárja ki, hogy az ajánlatkérő tulajdonában álló gazdasági társaság ajánlattevőként vagy alvállalkozóként vegyen részt a közbeszerzési eljárásban. A nevezett törvény 53. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését milyen sajátos jogszabályokkal természetesen összhangban álló feltételekhez, így különösen a szociális, illetőleg a környezetvédelmi minőségbiztosítási feltételekhez is kötve kívánja megvalósítani. Ilyen szociális feltételnek minősülhet az, ha az álláskeresők, valamint a munkanélküliek foglalkoztatása kapcsán vagy akár gyermekgondozási segélyben részesülőknél, gyermekgondozási díjban részesülőknél az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatásba bevonják az ilyen személyeket.

Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy összhangban azzal, amit a képviselő úr mondott, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel van egy megállapodástervezet arra nézvést, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervben megvalósuló legalább 150 millió forintos beruházásoknál a munkaerőigényt legalább 10 százalékos mértékig az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által közvetített álláskeresőként nyilvántartott személyekkel kell kielégíteni, a települési önkormányzatok felé pedig természetesen változatlanul fennáll a különböző közhasznú munkákra, közmunkákra, illetve egyéb közcélú foglalkoztatásra az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal kötött szerződések kapcsán a vissza nem térítendő támogatás is 70-90 százalékos mértékben. Tehát jó hírem van az ön számára, és nem kell törvényt módosítani ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 311 2008.06.09. 0:44  308-316

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Természetesen a kormány, ahogy az eddigiekben is, ezután is támogatni fogja, és reményeink szerint az ősszel a parlament is. Addig is a kormány nevében jelenthetem, hogy az informatikai albizottsággal megkezdi a kormány az egyeztetést ebben a tárgykörben addig is, amíg az eseti bizottság nem áll fel, tekintettel arra, hogy egy európai uniós programról van szó, és ez 2010-ig terjed. A nyarat azzal kívánjuk tölteni, hogy az informatikai bizottsággal egyeztetjük az őszi programot és a menetrendet. Azt gondolom, nem lesz akadálya annak, hogy az eseti bizottság felálljon, és elkezdje ezt a munkát.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 323 2008.06.09. 4:27  320-323

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Rendkívül előremutatónak tekinthető az ön által bemutatott program, hiszen azon túl, hogy a munkabérként megkeresett jövedelem révén lehetővé teszi a hátralékok csökkentését, olyan alternatívát kínál az eladósodott bérlők számára, mely segíthet a munkaerő-piaci reintegrációban is.

Fontos az is, hogy a programban részes családok a törlesztésen felül saját pluszbevételhez, fizetőképességüket biztosító saját erőhöz is juthatnak. Ez felbecsülhetetlen segítség azoknak, akiknek nem a fizetési készséggel, hanem a fizetési képességgel van problémájuk. De ahogy említette, körülbelül egyharmada volt az összes érintettnek olyan, aki hajlandó volt a második megkeresés után is együttműködni. Én a másik egyharmadról sem mondanék le: valamilyen másfajta szociális eszközt kell igénybe venni ahhoz, hogy alkalmassá tegyük őket az együttműködésre. Éppen emiatt tartom lényegesnek megemlíteni a szociális törvényben szabályozott adósságkezelési szolgáltatást, amely pontosan azon hátralékos háztartásokon segíthet, amelyek rendelkeznek bizonyos mértékű önrésszel, és készek a hátralék állami támogatással történő kiegyenlítésére.

Az adósságkezelési szolgáltatás 2003-ban került bevezetésre, és a lakhatással összefüggő valamennyi adósságtípus - közüzemi díj, lakbér, közös költség, lakáshitel-tartozások - konszolidálását teszi lehetővé. A jellemzően családsegítő központokban működő szolgáltatás komplex, háromelemű segítségnyújtást foglal magában. Egyrészt a hátralék törlesztését célozza a kötelező önrész mellett nyújtott adósságcsökkentési támogatás, amelynek mértéke nem haladja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 százalékát. Az összeg legfeljebb 200 ezer, lakáshitel-tartozás esetén legfeljebb 400 ezer forint lehet.

A másik: az adósságkezelésben részesülő családok mellett jogosultak lakásfenntartási támogatásra is annak érdekében, hogy a hátralékok kiegyenlítése mellett képesek legyenek a folyó lakáskiadásaik fedezésére.

A harmadik ilyen preventív jellegű elem az adósságkezelési tanácsadás. A támogatottaknak az adósságuk rendezése érdekében kötelezően együtt kell működniük a magas színvonalon képzett adósságkezelési tanácsadó szakemberekkel, akik segítséget nyújtanak a jövedelmük beosztásához, a helyes gazdálkodáshoz, illetve az újbóli eladósodás megelőzéséhez. Ehhez a legutóbbi harmadik példához csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ez a fajta konstrukció éppen a fennmaradó másik kétharmadnak nyújtana segítséget, akik elsőre nem voltak képesek vagy nem voltak hajlandók együttműködni ebben a programban.

Az alkalmi jellegű foglalkoztatás - amelyet a képviselő úr is említett - esetén legfeljebb 15 nap munkaviszony létesíthető, így több ember folyamatos foglalkoztatása csak valamilyen rotációs rendszerben valósítható meg. Ennek következtében a program is hosszabb ideig tarthat. A területileg illetékes munkaügyi központ hatásköre speciális foglalkoztatási program indítása hátrányos helyzetű rétegek számára, közhasznú munkavégzés támogatása vagy bértámogatás biztosítása a foglalkoztatáshoz. A különböző konstrukciók esetében differenciált a támogatások mértéke. A munkaerő-piaci program esetén lehetőség van foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek száz százalékának átvállalására, a közhasznú munkavégzés támogatásánál a foglalkoztatási költségek 70-90 százalékára. A bértámogatásnál pedig 50-100 százalékig finanszírozható a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből.

Azt gondolom, hogy elég sok lehetőség van. Mindenesetre hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy az én kíváncsiságomat is felkeltette ez a konstrukció. Nem tartom kizártnak, hogy ezt az egész programot áttanulmányozva, megértve nagyon sok települési önkormányzat figyelmébe tudjuk ajánlani, annál is inkább, mert az adósságkezelési programba se kapcsolódott be nagyon sok önkormányzat. Azt gondolom, még itt komoly lehetőségek vannak a problémák kezelésére a jövőben.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 335 2008.06.09. 5:03  332-335

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Képviselő úr, a magyar tanyavilágban élők ellátása komoly kihívások elé állítja a szociális ellátórendszert. Mint az több felmérésből és tanulmányból is kiderül, az ott élők társadalmi és szociális helyzete jelentős elmaradást mutat a nem tanyákon élőkkel szemben.

Erősíti ezt a folyamatot az a ma már megfigyelhető és mérhető jelenség, miszerint a városi lakás feladása után többnyire gyermekes családok vásárolnak házat a tanyavilágban, az olcsóbb fenntartás és megélhetés reményében. Ezzel a döntéssel azonban olyan alapvető szolgáltatások elérése válik lehetetlenné, amelyek a gyermekek és a felnőtt családtagok számára egyaránt elengedhetetlenek.

Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kérdés rendkívül komplex probléma, amelynek megoldása több szakterület együttműködését igényli. A tanyákon uralkodó helyzet megoldása csak célzott szolgáltatásokkal és a területre koncentráló, az érintett feleket és a szakembereket összefogó projektek keretében lehetséges. Meglátásom szerint ezek a jelenlegi jogszabályi környezetben is kivitelezhetők. A ma fennálló intézményi és ellátási struktúra rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek támogatással, kiegészítő források bevonásával megfelelő segítséget tudnak nyújtani.

(23.30)

Erre tekintettel nem látom szükségét egy kizárólag a tanyákra és az ott élők helyzetének javítására vonatkozó törvény megalkotásának. A tanyavilág lakosainak problémái jellegükben nem térnek el markánsan a nem tanyákon élő, marginális helyzetben lévő társadalmi csoportokétól. Nem szükséges más jogszabályban foglaltaktól eltérő szolgáltatások kialakítása, csupán megszervezésük és működtetésük egyedi szervezeti formáinak és az általánostól eltérő szervezési metódusok létrehozása szükséges. Ezen elgondolás mentén szerveződnek azok a programok és ellátások, amelyek a külterületen élők életkörülményeinek javítását tűzik ki célul.

Ilyen szolgáltatás a tanyagondnokság, amelynek célja a külterületeken élők szolgáltatáshoz való hozzájutásának segítése. A népszerű szolgáltatásból jelenleg közel 220 működik szerte az országban. Itt meg kívánom jegyezni, hogy több mint 700 falugondnokság is működik az országban, és több helyen kiegészítik egymást.

Reményeink szerint az uniós forrásoknak köszönhetően ez a szám a közeljövőben markánsan emelkedhet, köszönhetően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt közösségi közlekedés támogatását célzó pályázatnak. Ugyancsak itt kell megemlíteni a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex felzárkóztatását megvalósító Új Magyarország felzárkóztatási programot is, amely szintén érinti a tanyás térségeket. Erre a programra összesen mintegy 130 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre. A fentieken túl számos, egy-egy területet érintő program is fut, mint például a homokhátsági program, amelyek támogatását a kormányzat rendkívül fontosnak tartja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Nagyra értékelem a tanyavilágban élők helyzete iránt érzett felelősségtudatát és tenni akarását. Szándéka nagymértékben egyezik a kormányzat célkitűzéseivel és tevékenységével. Remélem, javaslataival a jövőben is segíteni fogja munkánkat.

Itt szeretném megjegyezni és közbefűzni azt a gondolatot, hogy jelenleg közel ezer falu- és tanyagondnokság működik, és ebből 220 a tanyagondnokság. Nemrég tekintettük át nemcsak a jogszabályi környezetet, hanem a területi lefedettségét is ennek a szolgáltatási formának, és itt jegyzem meg, hogy közel 300 olyan falu- és tanyagondnoki szolgálatot lehetne létrehozni, amelynek a törvényi feltételei megvannak, csak a települési önkormányzatok ezt a szolgáltatást nem szervezik meg.

Azt gondolom, ezen a területen rendkívül komoly előrelépésre van lehetőség, annál is inkább, mert a falu- és tanyagondnokságot egyébként állami normatívával finanszírozzuk. Ezen túlmenően gépkocsibeszerzéshez állami támogatást biztosítunk, és az elhasználódott gépjárművek cseréjéhez is állami forrásokat biztosítunk abban az esetben, hogyha az elhasználódott gépjárművet - legyen az terepjáró vagy mikrobusz - visszaszolgáltatják.

Azt gondolom, ezen a területen komoly lehetőségeink vannak, és a tanyavilágban élő embertársaink életminőségét nagyban befolyásolja, hogyha ezt a szolgáltatást a továbbiakban is bővítjük, és a képviselőtársam is segít abban, hogy rábeszéljük azokat a települési önkormányzatokat, ahol a jogszabályi feltétel megvan, hogy létrehozzák. Bizonyára ismeretes ön előtt is, hogy a falugondnokságot a 600 lélekszám alatti településeken lehet létrehozni. Hogyha egyre több települési önkormányzat vagy önkormányzati szövetség lép be ebbe a programba, akkor jelentősen tudjuk segíteni a tanyavilágban élők élethelyzetét a jövőben is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 182 2008.09.22. 2:28  177-186

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, én nagyon jól emlékszem mindenre, amit ön itt megemlített, tekintettel arra, hogy idestova négy ciklus óta parlamenti képviselő vagyok.

Hogy mennyien foglalkoztatottak, mennyien alkalmazzák most jelenleg az alkalmi munkavállalói könyvet, erről eltérő adatok vannak, mint ahogy arról is, hogy mennyien vannak rendszeres szociális segélyen, és mennyien vannak olyan állampolgárok ebben az országban, akik sehol sincsenek regisztrálva. Akik sehol sincsenek regisztrálva, igen, azoknak a száma körülbelül 300 ezer fő. Nagy valószínűséggel a megélhetésüket ők a feketemunkából azért többé-kevésbé sikeresen meg tudják oldani.

A múlt havi adatok szerint 204 ezer fő, aki rendszeres szociális segélyen van. A 204 ezer fővel mi természetesen hosszabb távon is számolni kívánunk, annál is inkább, mert ebből a 204 ezer főből körülbelül 100-110 ezer fő olyan, munkaképes korú állampolgárunk van, aki előbb-utóbb a nyílt munkaerőpiacra visszaterelhető. Többek között az "Út a munkához" program is erről szól. Annál is inkább meg kell hogy említsem ezt a programot, mert a közfoglalkoztatás valamilyen szegmensében, amiben gondolkodunk, az alkalmat teremthet arra, hogy a kondícióját, a mentális képességét fenn lehessen tartani ezeknek a munkavállalóknak, és innen csak egy lépés a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés.

Azt is meg kell hogy említsem, az "Út a munkához" program kapcsán egyértelműen kiderült, hogy a munkavállalók egy jelentős része semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezik, amelyet a munkaerőpiac visszaigazolna. Tízezres nagyságrendben vannak sajnálatos módon olyanok, akik nem rendelkeznek még 8 általános iskolai végzettséggel sem. Ez a program többek között arról fog szólni, hogy kötelezően el kell végezni a 35 év alattiaknak a 8 általános iskolát, és a lehető legtöbbjüket el lehessen juttatni valamilyen szakképzettséghez. Folytatni fogom, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 186 2008.09.22. 0:57  177-186

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A jó tanácsokat tisztelettel megfogadjuk, elfogadjuk. Nem gondolom én sem, hogy az lenne a dolga a hivatali szerveknek, hogy a békésen szüretelő polgárokat vegzálják. Ugyanakkor azt is meg kell mondjam, hogy az elmúlt időszakban a kollégák körülbelül 20 ezer, alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalónál végeztek ellenőrzést, és ennek több mint 75 százalékánál valamilyen problémát véltek felfedezni, a nagy részüknél éppen visszaéléseket.

Természetesen az idénymunkákra és az alkalmi munkavállalásra a jövőben is szükség van, különösen azon a vidéken, ahol én magam is érintett vagyok mint országgyűlési képviselő. Ezek közé tartozik többek között a szüret. Nézzünk elébe a szüretnek!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 318-320 2008.09.22. 4:36  309-320

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen, én zárszót szeretnék mondani, ha módomban áll.

ELNÖK: Igen, akkor most.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon aktív volt a vita a törvény tárgyalását illetően, hiszen a főbizottságon kívül még négy bizottságban tárgyalták meg képviselőtársaim a módosító javaslatokat. Kérem, engedjék meg, hogy néhány dologra azért reflektáljak a zárszó kapcsán, amely jelentősen hozzájárult a törvénymódosítás jobbá tételéhez, illetve olyan kérdést tartalmaz, amely elvi jelentőségű, és amellyel kapcsolatban a kormányálláspont indokait fontosnak tartom itt is kiemelni.

Több pontosító jellegű javaslat érkezett a pályázati eljáráshoz. A háromtagú, magasabb vezetőket meghallgató bizottsággal kapcsolatos javaslatok kapcsán kiemelem, hogy a koncepció szerint a szakértőkből álló testület által kialakított véleményt a kinevezési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell, de a döntése meghozatalánál nem köti őt. Természetesen annak sincs akadálya, hogy más munkakörök esetén is létrehozzon a munkáltató ilyen bizottságot, amelyre anélkül is lehetőség van, hogy erre a törvény külön felhatalmazást adna, hiszen itt munkáltatói humánpolitikai döntésről van szó.

A pályázatok közzétételénél a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján való közzététel időpontja az elsődleges, ezért támogattunk egy olyan módosító javaslatot, amely szerint a KSZK honlapján való megjelenés időpontját, hiszen ettől számítódnak a különféle határidők, a pályázat valamennyi más fórumon való közzétételekor is a pályázók tudomására kell hozni.

A vezetői kárfelelősséget az eredeti javaslat szigorúbban és cizelláltabban kívánja megállapítani. Ehhez olyan javaslatok benyújtására is sor került, amely a hathavi átlagkeresetben meghatározott maximális kárfelelősséget továbbszigorította, illetve olyan is, amely enyhítette volna.

Kiemelem, hogy a szigorítás mértékét a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában a szociális partnerekkel történt megállapodás tükrözte, ezért a kormány részéről az eredeti javaslatot támogattuk a viták során. Kérdések merültek fel a vezetői kárfelelősség szabályainak egyértelműségével kapcsolatosan, ezért hasznosnak ítélem meg, ha most is sor kerül egy rövid tisztázásra.

A vezető felelőssége fennállhat vezetői tevékenységével összefüggésben, és meghatározott vezetők esetén egyéb szakmai tevékenysége kapcsán is. A károkozás pedig mindkét esetben lehet szándékos vagy gondatlan.

(20.50)

A szándékos károkozás az általános munkajogi szabályok szerint mindig teljes kárfelelősséget von maga után. A vezetői tevékenység körében gondatlanul okozott kárra szintén ezt a szigorú szabályt írja elő a törvényjavaslat, míg a nem vezetői ténykedéssel összefüggő gondatlanság hathavi átlagkeresetben maximált kárfelelősséget von maga után.

Végül még egy szó a közalkalmazotti törvény gyakori módosításával kapcsolatos felvetés kapcsán. Ha még emlékeznek képviselőtársaim, e törvényjavaslat egy több törvényjavaslatra kiterjedő módosítási folyamat következő lépéseként került a tisztelt Ház elé, és az önálló munkakörben foglalkoztatott, kinevezett vezetők illetményrendszerének kialakítása, valamint a felhatalmazó rendelkezések alkotmányos megfogalmazása miatt elkerülhetetlen volt. A törvényjavaslat elfogadása a végrehajtási rendeleteket is érinteni fogja, ezért, valamint a parlamenti vita őszi ülésszakra történő áthúzódása miatt, amit többek között most folytatunk, az eredetileg tervezetthez képest későbbi időponttal lehet hatályba léptetni a törvényjavaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, valamint hogy módosító javaslataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy olyan törvényjavaslatról szavazhasson az Országgyűlés, amely a benyújtott javaslathoz képest pontosabb, és a jogalkalmazást jobban segíti.

A 13. havi illetményre vonatkozókra pedig tudomásom szerint egy másik jogszabály tárgyalásakor kívánunk kitérni, de akkor is állunk rendelkezésére a képviselő úrnak is.

Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Viszontlátásra!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 30 2008.09.29. 5:17  27-30

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Folytatva a kampánycsendet, a szocialista frakció is nagy tisztelettel köszönti a társadalom közel egyharmadát kitevő idősek közösségét. Én ígéretet teszek Harrach Péter képviselőtársamnak arra, hogy folyamatosan tanulmányozom az általuk elkészített nyugdíjreformanyagot, de addig is engedjék meg, képviselőtársaim és a tisztelt nyilvánosság is, hogy az elmúlt hatéves kormányzásunkról néhány mondatban néhány dolgot megemlítsek.

Mindenekelőtt szeretném megemlíteni azt, hogy az elmúlt hat évben előbb a szociálliberális kormány, most a szocialisták vezette kormány is elsődleges feladatának tartja a nyugdíjak karbantartását. Az elmúlt hat évben 50 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek a nyugdíjak, és ez 2,8 millió nyugdíjast érint. Szeretném hozzátenni azt is, hogy jelenleg Magyarországon több mint 3,2 millió nyugdíjat fizetünk ki. Ez elsősorban abból adódik, hogy több százezren vannak olyanok, akik több jogcímen is nyugdíjat kapnak. Ez a szociálliberális kormány volt az, amely három és fél évvel ezelőtt elfogadta a nyugdíjkorrekciós programot, és a nyugdíjkorrekciós programban közel két és fél millió ember anyagi helyzetén igyekezett javítani.

Az eddig működtetett nyugdíjrendszerben három olyan kardinális probléma volt, amellyel ez a kormány érdemben foglalkozott: ez a régen megállapított nyugdíjak kérdése - itt egy hatalmas értékvesztésről volt szó -, az úgynevezett rossz évben megállapított nyugdíjakról - ez közel 720 ezer embert érintett -, és itt volt a probléma az özvegyi nyugdíjakkal.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Nyugdíjasok Társadalma! Bizonyára emlékeznek még rá, hogy a saját jogú nyugellátással nem rendelkező nyugdíjasoknak - ez közel 300 ezer fő volt - 50 százalékról két lépésben 60 százalékra emeltük a nyugdíját. Azok, akik saját jogú nyugellátással rendelkeznek, az elhalálozott hozzátartozójuk nyugdíjának 20 százalékát kapták. Mi ezt a 20 százalékot két lépésben 30 százalékra emeltük fel.

Szeretném megemlíteni: az 1987. december 31-e (Zaj. - Az elnök csenget.) előtt megállapított nyugdíjak esetében 720 ezer embernek havi 3500 forinttal emeltük meg átlagban a nyugdíját. Ők azok az értékvesztett nyugdíjasok, akik hála istennek, még nagyon sokan jó egészségnek örvendenek. Meg kell említenünk az úgynevezett rossz évben megállapított nyugdíjak korrekcióját. 1991. január 1-je és 1996. december 31-e között közel 700 ezer ember ment el nyugdíjba, és ők rosszul jártak az akkor induló nyugdíjukkal. Nem azért, mert bárki is rosszul számolta volna ki a nyugdíjukat, nem azért, mert elcsalta volna valaki a nyugdíjukat, egyszerűen a jogszabályi környezet változása miatt rosszul jártak az ebben az öt évben nyugállományba vonultak. Ezt a korrekciót két lépésben hajtottuk végre, hiszen azt is láttuk, hogy a közel 700 ezer nyugdíjas közül félmillióan vannak olyanok, akik '92. január 1-je és '95. december 31-e között mentek el nyugdíjba, ők pedig kimondottan rosszul jártak. Én nagyon büszke vagyok erre a nyugdíjkorrekciós programra. Azt gondolom, hogy ez egy tisztességes, vállalható, szociáldemokrata nyugdíjpolitika, amelyet ebben a korrekciós programban folytattunk.

Szeretném megemlíteni azt is, hogy ez év márciusában a miniszterelnök, aki az Országos Idősügyi Tanácsnak az elnöke, biztosította a tanács tagjait arról, hogy folytatni kívánjuk a nyugdíjkorrekciós programot, hiszen egy ötéves programról van szó. Ezen túlmenően a miniszterelnök úr megerősítette azt a nyugdíjpolitikát, amelyet ez a kormány magáévá tett az elmúlt években. Folytatni kívánjuk, fenn kívánjuk tartani a nyugdíjkorrekciós program mellett a 13. havi nyugdíj intézményét.

(14.00)

Szeretnénk fenntartani, illetve támogatjuk a méltányosságból történő nyugdíj-megállapítás és a méltányosságból történő nyugdíjemelés intézményét. Fenn kívánjuk tartani a továbbiakban is az egyszeri segélyezés intézményét, és megőrizzük a 65 éven felüliek utazási kedvezményét.

Engedjék meg, hogy egy mondat erejéig kitérjek az indexálási ügyre. Bizonyára ismeretes önök előtt, hogy kiszivárgott egy Vas utcai zárt rendezvényről Orbán Viktornak egy megállapítása, amely szerint be kívánja fagyasztani a nyugdíjakat. Miniszterelnök úr biztosította az Országos Idősügyi Tanácsot, hogy mi nem inflációkövető, hanem úgynevezett vegyes indexálással kívánjuk a mindenkori nyugdíjemelést megállapítani minden év január 1-jével azért, mert úgy gondoljuk, hogy azoknak, akik megteremtették a gazdasági alapját annak, hogy ez az ország gyarapodjék és bővüljön, joguk van ahhoz, hogy ehhez a gyarapodáshoz a nyugdíjukban realizálódjanak különböző összegek.

Kedves Képviselőtársaim! A nyugdíjasok társadalma pontosan tudja, hogy számíthat a szocialistákra, számíthat Gyurcsány Ferencre, és számíthat Korózs Lajosra is. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 171 2008.09.29. 2:16  168-171

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Asszony! Köszönöm szépen, annál is inkább, mert egy olyan fontos témára hívta fel ezzel a kérdéssel a figyelmet, amely, azt gondolom, sokkal több embert érdekel és érint, mint a parlamenti képviselőket.

1997-ben - ha emlékszik, képviselő asszony - fogadtuk el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. számú törvényt, amely igyekezett egy strukturált, a problémákra gyorsan reagáló intézményrendszert létrehozni, figyelvén a gyermekek jogaira, szociális biztonságára, lelki és mentális egészségükre.

Röviden is válaszolhatnék, képviselő asszony, azt mondhatnám, hogy igen, igen, igen. Hiszen ön három kérdést tett fel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden feladatot maradéktalanul elvégeztünk volna, hiszen mindenkinek van dolga benne, a települési önkormányzattól a kormányhivatalig bezárólag.

Szeretném figyelmébe ajánlani, ha már rögtön az alapellátás intézményrendszerének bővítéséről beszélünk, hogy valóban, az ombudsman a vizsgálatban olyan ügyekre, problémákra hívta fel a figyelmet, mint például a területi differenciáltság, hiszen különböző települési önkormányzatok különböző kompetenciákkal bírnak a dolgokat illetően.

Meg kell említenem a múlt évben nagy többséggel elfogadott "Legyen jobb a gyermekeknek" programot és a "Biztos kezdet" programot. Mind a kettő olyan lehetőség a kezünkben, amellyel - természetesen együttműködve a települési önkormányzatokkal - tehetünk annak érdekében, hogy ezek a területi differenciák lehetőség szerint minél kisebbek legyenek.

Meg kell említenem a társadalmi megújulás operatív programokat, hiszen az elmúlt időszakban a gyermekvédelmi rendszer modernizációjára 3,7 milliárd forintot, a regionális operatív programokat - ami a 2007-2008-as akcióterveket illeti -, amelyre több mint 15 milliárd forintot kívánunk fordítani, és még nincs vége, hiszen 2013-ig mintegy 47 milliárd forinttal kívánjuk támogatni a gyermekek napközbeni ellátását.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 228 2008.09.29. 4:08  227-251

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Képviselőtársaim! 2007 februárjában a kormány, valamint az egységes közszolgálati sztrájkbizottság megállapodást kötött a 13. havi illetmény kifizetésével kapcsolatban. Annak érdekében, hogy a megállapodásban foglaltaknak eleget tehessünk, a benyújtott törvényjavaslat nyolc jogállási törvényen vezeti át a szükséges módosításokat. Az egyezség lényege, hogy a közszolgálatban dolgozók részére a 13. havi illetményt a tárgyév decemberében kell kifizetni. Erre első alkalommal a 2009 után járó 13. havi illetmény kifizetésekor, 2009 decemberében kerül sor.

2007 folyamán az egységes közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány között létrejött megállapodás végrehajtása céljából fogadta el az Országgyűlés az egyes törvényeknek a 13. havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXIII. törvényt. Ez alapján a közszolgálatban dolgozók 2007. július 1-jétől kezdődően a tárgyév után járó 13. havi illetményükhöz nem utólag, a tárgyévet követő január hónapban, hanem év közben, havi részletekben, előlegszerűen jutnak hozzá. A megállapodásban foglaltak szerint azonban 2009-től kezdődően a 13. havi illetmény kifizetésére a tárgyév decemberében kell hogy sor kerüljön.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a törvénytervezetet megvitatta, és támogatta. A törvényjavaslat az állami és önkormányzati költségvetési intézmények közalkalmazottai, köztisztviselői és munkavállalói, a fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint a honvédség szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tagjai, továbbá az ügyészek, igazságügyi alkalmazottak és a bírák vonatkozásában egységes szabályozást tartalmaz.

(20.10)

A javaslat egyfelől rendelkezik a 13. havi illetmény tárgyév decemberében, legkésőbb december 20-ig történő kifizetéséről, másfelől minden egyes jogállási törvényben kimondja, hogy a 13. havi illetményre jogosító idő számítása során a tárgyévben fennállt közszolgálati jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. Ehhez kapcsolódóan az alkotmányos elveknek megfelelően a törvényjavaslat biztosítja, hogy a különböző jogállási törvények hatálya alá tartozó, közszolgálatban eltöltött időket is figyelembe kelljen venni annak érdekében, hogy a közszolgálatban dolgozó a 13. havi illetményétől ne essen el amiatt, mert év közben más jogállási törvény hatálya alá került.

A törvényjavaslat rendezi a tárgyévet követő év januárjában való elszámolásra vonatkozó szabályokat is. Mindemellett a javaslat tartalmazza a 13. havi illetményre jogosító idő megállapítására, valamint a szünetelésére vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó pontosító, a jogalkalmazást segítő rendelkezéseket is.

A bírák jogállásáról szóló törvény módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Fontos megemlíteni, hogy a bírák eddig nem háromhavi, hanem a régi szabályoknak megfelelően csak hathavi jogviszony esetén voltak időarányosan jogosultak a 13. havi illetményre. 2009. január 1-jétől számukra is lehetővé válna a kedvező feltételrendszer bevezetése, amelyhez kérem a tisztelt képviselőtársaim támogatását. A kifizetés rendjében bekövetkező változás a bírák jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bírák kivételével nem okoz költségtöbbletet az intézményeknél, mivel az eddigi havi részletekben történő kifizetés helyett kerül sor az évi egyszeri juttatásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és támogassák annak elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 250 2008.09.29. 1:31  227-251

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm az észrevételeket, elsősorban Bernáth Ildikónak mind a két ügyből kifolyólag. Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nagy valószínűséggel az alkalmazásban lévő, ámde a prémiumévek programjában dolgozó munkavállalók esetében a Kjt.-ben kívánjuk rendezni ezt a problémát. Ezt nem ígérem most tutira. Azt is megmondom őszintén, hogy a kollégáimmal ebben a dologban konzultálni kell, és konzultálni is fogunk. A másik felvetésre: az egyéb juttatásoknál, ahogy a ruhapénzre is tetszett utalni, a kollégáinkkal a hét folyamán szintén meg fogjuk beszélni ezt a problémát is.

Az összes többit a legmesszebbmenőkig akceptáltam. A tárca álláspontját majd a zárszóban a jövő héten vagy azt követő héten, amikor a részletes vita lezajlik, ismertetni fogom. Addig is tisztelettel várom a módosító indítványokat. Igyekszem a segítségükre lenni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 4 2008.09.30. 5:12  1-4

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm, hogy az idősek világnapja kapcsán szóba hozta azokat a kormányzati ügyeket, amelyek előttünk állnak. Ez lehetőséget teremt nekem arra, hogy tájékoztassam részben a tisztelt Házat, részben a magyar társadalom egészét, de leginkább azt a közel 3 millió embert, akiket most az idősek társadalma körébe sorolunk.

Kedves Képviselőtársaim! Szeretném, ha azokat a kihívásokat, amelyek előtt áll a magyar társadalom és az idősek társadalma, nem tragédiaként élnénk meg. Úgy gondolom, a demográfiai kihívás nem büntetés, nem átok, az lehetőség arra a magyar társadalom és a társadalomban a politika minden szereplője számára, hogy gondoljuk végig a jövőnket, hogy gondoljuk végig, mi a politika szerepe a társadalom formálásában. Hogyan képzeljük el az idősek társadalmát 5 év múlva, 10 év múlva, 20 év múlva, 30 év múlva Magyarországon? Annál is inkább, mert úgy látom, az itt ülők mindegyike érintett még abban, hogyan fog kinézni ez a társadalom 30 év múlva. Remélem, mindenki jó egészségnek örvendve még élni fog 30 év múlva.

Azt is pontosan tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerünket legalább 50 évre tervezzük. Akkor ebből a tervezési stratégiából kiindulva azt gondolom, hogy néhány kérdést természetesen fel kell tenni, és a politika szereplőinek ezekre a kérdésekre igyekezni kell válaszokat keresni. A demográfiai kihívást, a demográfiai öregedést nem tragédiának fogom fel, hanem egy lehetőségnek, hogy gondoljuk végig ennek a társadalomnak a jövőjét.

(9.10)

A másik dolog, amit szeretnék megemlíteni: évek óta folyik egyfajta gondolkodás ebben a kérdésben. Tízéves, tizenegyedik éves az Országos Idősügyi Tanács. Ha emlékeznek képviselőtársaim, még Horn Gyula kormányfő hozta létre, ő volt az első elnöke. Nagyon kevés olyan ország van Európában, amelyik azzal dicsekedhet, hogy a nemzet kormányának elnöke az idősügyi tanács elnöke. Nem volt ez persze mindig így, mert volt négy év, amikor nem töltötte be egy bizonyos személy az Idősügyi Tanács elnöki posztját, sőt átadta a miniszterének, és a minisztere is továbbadta, és társelnöki rendszerben működtették, de erre nem szeretnék kitérni, mert sokkal fontosabb az a stratégiai gondolkodás, amiről most szeretnék szót váltani önökkel.

Kezdem azzal, hogy a miniszterelnök úr ez év tavaszán, márciusban az Országos Idősügyi Tanács előtt azt kérte a tanácstól, tessenek gondolkodni azon, hogy alkossunk meg egy nemzeti idősügyi stratégiát. Tisztelettel jelentem a Háznak és a hárommillió idős embernek, hogy az Idősügyi Tanács beleállt ebbe a feladatba. Az Idősügyi Tanács a nyár folyamán 14 olyan szakbizottságot hozott létre, amelyek elkezdtek gondolkodni azon, hogy hogyan tovább, magyar társadalom, az idősügyben. Tisztelettel jelentem, hogy azon túlmenően, amit professzor úr is említett, az idősügyi charta, a Kincs-program, amelyet annak idején megfogalmaztak, a nemzeti cselekvési programban mind-mind figyelembevételre fog kerülni.

Tisztelettel jelentem, hogy a szakembereink - akik között akadémikusok, tudósemberek és a praxisból jövő emberek vannak, akik mindennapi munkájukban az idősekkel foglalkoznak - egy olyan tudásbázist hoztak létre, amelyben többek között professzor úr tanulmányai is benne vannak, és ezek nagyon alapos megfontolást igényelnek arra nézvést, hogy kialakítsuk ezt a nemzeti stratégiát.

Tisztelettel jelentem önöknek, azon túlmenően, hogy megalakultak ezek a csoportok, meg kell határozni, melyek azok a fajsúlyos dolgok, amelyekkel foglalkozni kell egy nemzeti idősügyi stratégia kidolgozása kapcsán. Foglalkoznunk kell az időseknek nyújtott szociális ellátórendszerek áttekintésével, foglalkoznunk kell a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerével, foglalkoznunk kell az egészségügyi ellátás rendszerével, foglalkoznunk kell a speciális képzési rendszerekkel, az időseket érintő jogharmonizációval és jogvédettségi rendszerekkel, foglalkoznunk kell a társadalmi részvétellel, az inklúzióval, az esélyegyenlőséggel, a generációk közötti együttműködéssel és a társadalmi szemléletformálással. Ez mind-mind ránk vár. Azt gondolom, hogy az ősz folyamán elkészül a nemzeti idősügyi stratégia, a jövő év tavaszán pedig az Országgyűlés elé kívánjuk hozni, hogy itt beszéljük meg, hogyan tovább, magyar idősek társadalma, tíz év múlva, húsz év múlva, harminc év múlva.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 8 2008.09.30. 5:15  5-8

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szemléletes volt az idézet képviselő asszonytól: hajoljatok meg az idős ember előtt, főleg, ha utcaseprő. Kedves Barátaim! Szemléletes volt az a statisztikai adatsor, amelyet képviselő asszony említett volt. Ha megengedik, akkor néhány adattal én is szeretném ezt kiegészíteni.

Sokat panaszkodunk arra nézvést, hogy nagyon rosszak azok az adatok, amelyek a születéskor várható élettartamra vonatkoznak Magyarországon. Csak egy dolgot nem kell elfelejteni. Kedves Képviselőtársaim! Nem általában rosszak ezek a mutatók, hanem bizonyos korcsoportokban, nemek szerinti bontásban közelebb kerülünk a probléma megválaszolásához. Igen, tehetjük föl a kérdést, hogy vajon miért van Magyarországon ilyen alacsony születéskor várható élettartam, amikor tudjuk, hogy a környezetünkben tőlünk sokkal rosszabb körülmények között élő országokban lényegesen jobbak ezek a mutatók.

Azt hiszem, hogy az életvitelben, a szemléletben és bizonyos korcsoportok problémáit az egész társadalomra vetítve kapunk ilyen rossz eredményeket. És őszintén kell ezekről az ügyekről beszélni, többek között a stratégia megfogalmazása kapcsán. Kérem szépen, a roma társadalom egészségi állapota Magyarországon olyan siralmasan rossz, hogy minden mutatónkat leront. Tehát a feladat akkor az, hogy ezen a helyzeten változtatnunk kell, azért, hogy a teljes népességnek az adatai jobbak legyenek. Meg kell említenem, hogy a 40 és 55 év közötti férfiak olyan nagy számban haláloznak el Magyarországon, mint sehol Európában. Ez egy olyan probléma, amelyre itt kell keresnünk a választ, és itt kell meg is fogalmaznunk azokat a cselekvési területeket, amellyel javíthatunk ezen a mutatón.

Kedves Képviselőtársaim! Nem akarom untatni önöket újabb és újabb számadatokkal, közel 3 millió fő az a népességszám, amikor az idősekről beszélünk. Kapaszkodjanak meg, majdnem egymillió ember özvegy Magyarországon, 973 ezer özvegy. A 973 ezer özvegyből csak 146 ezer a férfi. Tévedés ne essék, én nem azt szeretném, hogy több özvegy férfi lenne, mert itt a jobb mutató a rosszabbat jelenti, mert ez azt jelenti, hogy neki meghalt a felesége. De az azért elgondolkodtató, hogy hatszor annyi férfi hal meg idő előtt, mint amennyi nő. A problémára meg kell keresni a választ. Miért is? Megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy ne legyen ilyen sok özvegyasszony? Kérem képviselőtársaimat, ne mosolyogjanak meg, én rendszeres olvasója vagyok a Nők Lapjának, szerintem az ország egyik legszínvonalasabb hetilapja, és a múlt évben indítottak el egy mozgalmat: mentsük meg a férfiakat! Igen, kérem, mentsük meg a férfiakat, mert arról van szó, hogy bár lehet valakinek alacsony a nyugdíja, de nem feltétlenül ez a legnagyobb problémája, sokkal nagyobb problémája az, hogy elveszítette a társát. Nincs kihez szólni, nincs kire főzni, nincs kinek megfogni a kezét, és elmenni sétálni a parkba. És azt tudjuk, ugye, hogy aki egyedül marad, aki egyedül marad, annak nagyon nehéz. Nem csak az a baja, hogy kevés a nyugdíja, mert ketten, kedves képviselőtársaim, mindig könnyebb.

Szeretném megemlíteni azt is, hogy a nyugállományba vonulás időpontjában a várható élettartam nem nagyon marad el a nyugat-európai társainknál. Akkor a probléma gyökere ott van, amiről én beszéltem, az 55 év előtti halálozásokban, hiszen ha valaki megéri a 62. életévét, akkor az látszik, hogy csak egy-két évvel marad el, mondjuk, egy nyugállományba vonult osztrák társáénál. Tehát ez azt is jelenti számunkra, hogy a demográfiai kihívás abból is áll, hogy bizony itt nagyon nagy tömegű idős emberre lehet számítani az elkövetkezendő évtizedekben.

Végeztünk előre számításokat, ebből az is kitűnik, hogy aki megéri egészségben a 70 évét, annak minden esélye meglesz arra, hogy 90 évig vagy tovább éljen. Ezt nem tragédiaként kell megélni, hanem erre föl kell készülnünk. Hogy mi az az aktív időskor, amelyikkel mi együtt kívánunk élni, hogyan ösztönözzük a lokális közösségekben, az önkormányzatokban, az egyesületekben, a klubokban, mit teszünk annak érdekében, hogy ezek az emberek jól érezzék magukat.

Én azt gondolom, hogy van feladat bőven, mi állunk rendelkezésre, számíthat ránk az idősek társadalma. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 16 2008.09.30. 5:16  13-16

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szemléletes volt az az adatsor, amit volt kedves ismertetni itt az Országgyűlés előtt. Akkor én ezt továbbfolytatnám, mert egyrészről érdekel is a téma, és magam is részt vettem abban a kis csoportban, amelyik végezte ezeket a közös gondolkodásokat és előreszámításokat.

Emlékeznek, képviselőtársaim, hogy 1990 volt a rendszerváltás éve, nem volt ez olyan régen, tehát ha egy ilyen idősstratégiában gondolkodunk, tíz-húsz év szinte evidencia. 1990-ben a 60 éven felüliek száma és a 14 éven aluliak száma ugyanannyi volt, néhány ezer fős eltérés volt közte, azt is mondhatnánk, hogy gyakorlatilag egyensúlyban volt a magyar társadalom, mert ha a 60 évhez hozzászámítjuk a 14 évet, körülbelül ez volt az az életkor, amit belőhetett magának a rendszerváltás évében egy idős ember.

2010-ben - ez itt van holnapután -, kedves képviselőtársaim, el kell mondanom, hogy a 60 éven felüliek lényegesen többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. Világosan látszik, hogy jelenleg a 0-4 és az 5-9 éves két korcsoportban összesen 960 ezer gyermek van, miközben mondjuk, a 34-35-39 éves korcsoportban pedig 1,6 millió ember van. Hogyha az egészet előrevetítjük húsz évvel, ez azt jelenti, hogy az a középkorosztály vonul bele a nyugdíjrendszerbe, és helyére lép az a gyermekkorosztály, amelyik most még csak 960 ezer fős. Tehát világos a képlet: 1 millió 600 ezer ember megy be a nyugdíjrendszerbe, de a helyükre még 1 millió sem lép. Tehát az az elem, amit a képviselő úr említett volt, bizony nagyon fajsúlyos elem.

Azt gondolom, egy idősstratégiában vagy nyugdíjstratégiában három elemet mindenképpen meg kell fogalmazni: egyrészről, hogy fenntartható rendszert működtessünk a nyugdíjrendszert illetően; a másik nagyon fontos, hogy rugalmas legyen ez a rendszer, hogy az újra és újra jövő kihívásokra jó válaszokat tudjon találni, és finanszírozható legyen ez a rendszer. Azt is mondhatnám, hogy ez a suszterszék nyugdíjügyben: fenntarthatóság, rugalmasság és finanszírozhatóság. Ha ennek bármelyik eleme hiányzik, akkor ott nagy problémák tudnak lenni.

Kedves Képviselőtársam! Folytatom tovább: 2020-ra már a 65 éven felüliek is többen lesznek, mint a 14 éven aluliak, 2025-ben - azért tettem közbe ezt a számítást, mert én akkor szeretnék nyugdíjba menni - már a 65 éven felüliek is többen lesznek, mint a 19 éven aluliak. 2030-ban - az itt ülők mindegyike még élni fog - a 70 éven felüliek is többen lesznek, mint a 19 éven aluliak, 2040-ben már a 75 éven felüliek is többen lesznek, mint a 19 éven aluliak, és 2050-ig tervezzük mi ezt a nyugdíjstratégiánkat; általában ötven évre szoktunk egy nyugdíjstratégiát tervezni.

Kedves Képviselőtársaim! A 75 éven felüliek többen lesznek, mint a 24 éven aluliak. Na, ez az igazi kihívás! Ennek a három elvnek, amelyeket az előbb mondtam, a rugalmasság, a finanszírozhatóság és a fenntarthatóság minden egyes elemének meg kell lennie ebben a rendszerben.

Azt gondolom, a finanszírozhatóságra egy picivel több szót is kell ejtenünk vagy szánnunk, mint amit most elmondtam. Azok a sirámok, amelyek arról szólnak, hogy nem tartható fenn a nyugdíjrendszer, miből lesz nekünk nyugdíjunk, ki fogja a nyugdíjunkat fizetni, szeretném megnyugtatni a magyar társadalmat: köszöni szépen, a magyar nyugdíjrendszer jó bőrben van; köszönjük szépen, nem fog összeomlani a nyugdíjrendszer sem jövőre, sem tíz év múlva, sem húsz év múlva. Ha megfelelő foglalkoztatáspolitikát tudunk mellé tenni, akkor lesz annyi adófizető és lesz annyi járulékfizető, hogy ebből a járulék- és adóbevételből fogjuk tudni finanszírozni tíz év múlva, húsz év múlva, harminc év múlva is (Kontur Pál jelzésére:), és ha a kedves képviselőtársam a vállalkozásával ehhez még aktívan hozzá is járul, akkor meg pláne.

Hogyha ezt végiggondoljuk, azt gondolom, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése méltó elismerése volt annak az életútnak, amit egy idős ember maga mögött tudhat. Azt is gondolom, hogy a méltányossági nyugdíj-megállapítás intézménye és a méltányosságból történő nyugdíjemelés intézménye azoknak segítség, akik esetleg nem szereztek elegendő szolgálati időt, vagy alacsony járulékbefizetőként alacsony nyugdíjra jogosultak, és természetesen fenn kívánjuk tartani a 65 éven felüliek utazási kedvezményét.

Az idősek társadalma pontosan tudja, hogy számíthat a szocialista kormányra, Gyurcsány Ferencre és Korózs Lajosra is. (Derültség a Fidesz padsoraiban.)

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 116 2008.10.06. 2:02  113-120

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nincs itt se méz, se madzag. Gyakorlatilag a kormányprogramot hajtjuk végre. 2006-ban az Országos Idősügyi Tanácsba delegált szervezetek fogalmazták meg azt a kormányfő számára, hogy kezdeményezzék a legidősebb honfitársaink egyszeri jubileumi elismerését.

Gyakorlatilag két év telt el, hiszen a korrekciós programot - amelyet ön most számon kért rajtunk, hogy mi lesz a sorsa -, szeretném megnyugtatni képviselőtársamat, a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy folytatni kívánja. Tehát semmi kivetnivalót nem látok abban, hogy egy 2006-ban megfogalmazott kérésre 2008 őszén a miniszterelnök visszatér egyrészről, másrészről pedig biztosította az idősek társadalmát arról, hogy folytatni kívánja a korrekciós programot. A korrekciós programban előbb az özvegyi nyugdíjakat rendeztük - ha emlékszik rá a képviselőtársam -, azt követően pedig az értékvesztett nyugdíjak felzárkóztatására került sor. Ebben az évben már az úgynevezett rossz évben megállapított nyugdíjak korrekciójára, illetve a következő év januárjában ennek folytatására kerül sor.

A miniszterelnök egyértelművé tette az Idősügyi Tanács előtt, hogy maradéktalanul végre kívánja hajtani a korrekciós programot. Hitet tett abbéli meggyőződése mellett, hogy folytatni kívánja a méltányosságból történő nyugdíj-megállapítás intézményét, folytatni kívánja a méltányosságból történő nyugdíjemelés intézményét, az egyszeri segély intézményét, és meg kívánja őrizni a 65 éven felüliek számára az utazási kedvezményt.

Azt gondolom, ez egy koherens, vállalható szociáldemokrata nyugdíjpolitika. Mi ettől nem akarunk eltérni, a szépkorúak jubileumi elismeréséről pedig még a második két percben kívánok néhány mondatot elmondani.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 120 2008.10.06. 1:22  113-120

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Egy dátumot pontosítanom kell: 2006-ban fogalmazta meg az Idősügyi Tanács ebbéli kívánalmát.

Kedves Képviselő Úr! Nem tudom, talán nem volt világos az ön számára: három évvel ezelőtt elkezdtük a korrekciós programot, és még másfél évig tartani fog. Tehát most is egy korrekciós program közepénél tartunk. Nincs ötpárti elnöke az Idősügyi Tanácsnak. Az Idősügyi Tanácsnak egyértelmű jogszabály deklarálja, hogy a mindenkori elnöke a miniszterelnök. Innentől kezdve a miniszterelnök kompetenciája az, hogy milyen javaslattal áll elő az Idősügyi Tanács felé, és az ő szuverén joga, hogy ezt milyen formában jelenti be. Hogy ez most éppen az idősek világnapjára esett, hát kérem szépen, az idősügyi szervezetek firtatták miniszterelnök úrnál körülbelül 2-3 héttel ezelőtt a jubileumi juttatás bevezetését.

Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy különösebben nem kell ragozni, hogy ezek az emberek megérdemlik ezt a juttatást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Megérdemlik azok az emberek, akik a háború után felépítették az országot, akik tanították gyerekeinket (Az elnök ismét csenget.), akik minden áldott nap négy órakor kelve munkába jártak - jár nekik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 170 2008.10.06. 2:17  167-170

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Kezdem a végével. Nem készülünk arra, hogy itt pereskedni kellene bárkinek is, annál is inkább, mert én azt gondolom, hogy az év közben fölvett normatívákat a későbbiekben nem kell visszafizetni, sőt a fenntartóknak év közben is van lehetőségük arra, hogy korrigálják az év elején megigényelt állami normatívákat, illetve annak a hozzájárulási összegét.

Hogy sikeresnek tartom-e ezt a konstrukciót? Én igen, annál is inkább, mert körülbelül másfél-két évvel ezelőtt én magam is szorgalmaztam, hogy egyforma normarendszer alapján kerüljenek megállapításra azok a standardok, amelyek lehetővé teszik a minősítési rendszer kialakítását. Abban önnek igaza van, hogy az év elején egy kicsit megcsúszott a határidőben a szakmai apparátus.

A második kérdésére válaszolva, hogy az összefüggéseket és problémákat feltárjuk-e: igen, átfogó vizsgálatot rendelt el a tárca, és az ORSZI készíti ezt a jelentését, tehát most én azt gondolom, hogy néhány héten belül sokkal tisztábban fogunk látni.

15 ezer fő körüli igénnyel kellett számolnunk, és ebből 13 700 fő esetében már elkészültek a szakvélemények. A szakvélemények alapján az derült ki, hogy az igénylések körülbelül 10 százalékában nem volt indokolt a szakemberek véleménye szerint a bentlakásos intézménybe való kerülés.

Szeretném megemlíteni, hogy a tárca ez évi fejezeti költségvetéséből 458 millió forint kiemelt előirányzat kerül átadásra az intézetek többletfeladatainak ellátására, illetve a városi jegyzők - mivel ők is nagyon fontos szerepet játszanak - mellett működtetett szakértői bizottságok költségeire 150 millió forintot biztosítottunk szintén a fejezeti kezelésű előirányzatokból. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én azt gondolom, hogy sikerre van ítélve ez a program.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 174 2008.10.06. 1:52  171-174

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy a kormányzat részéről a munkavállalói jogvédelem biztosítása egy meghatározó szerep, ugyanakkor előre kell bocsátani, hogy a kormányzat, illetve az állam szerepe elsősorban a jogszabályalkotásban jelenik meg. Minden megyére vagy minden településre nem tudunk jogszabályokat alkotni, így Somogy megyére külön nem tudunk, sőt Csurgóra sem tudunk, pedig azt hiszem, lenne rá igény. Ettől függetlenül azt szeretném elmondani a képviselő úrnak, hogy a helyi érdekvédelmi szervezeteket nemigen tudja helyettesíteni a kormányzat. Nagyon nagy szerep hárul a szakszervezetekre, nagyon nagy szerep hárul a civil szervezetekre a kistérségekben, így Somogy megyében is.

Szeretném elmondani a képviselő úrnak azt, hogy az "Út a munkához" program reményeim szerint 2-3 héten belül idekerül a parlament elé. Nagyon komoly kedvezményeket szándékozunk a Start Régió kártyák bevezetésével elsősorban a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben segítséget nyújtani a kistérségben élőknek, elsősorban a vállalkozóknak, a munkaadóknak, hiszen terveink szerint 3 évig akik valamilyen közfoglalkoztatást pótló juttatásban részesülőt foglalkoztatnak, 3 évig a járulékokat nem kell megfizetni a vállalkozóknak. Azt gondolom, ezek valóságos segítségek a jövőre nézvést, másrészről pedig a jogszabályokat kőkeményen be kell tartatni. Ebben egyetértünk a képviselő úrral.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 22 2008.10.07. 5:22  19-22

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok megállapításával a legmesszebbmenőkig egyetértek. Szeretnék majd néhány dologra kitérni. Tekintettel arra, hogy a felszólalásában foglalkozott két alkalommal is az aktivitási rátákkal, ebben az esetben is szeretném a véleményemet kifejteni, illetve a legális munkavégzéssel kapcsolatosan is.

A foglalkoztatáspolitikában a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű munkavállalók foglalkoztatása esetében meghatározó reformértékű lépések megvalósítása várható az elkövetkezendő hónapokban. Az alacsony iskolázottságú és hátrányos kistérségekben élő álláskeresők vannak a legnehezebb helyzetben. Az ő mielőbbi munkához juttatásuk érdekében dolgoztuk ki az "Út a munkához" programot, a munkához való juttatás és foglalkoztatás javítása érdekében.

Szeretném megjegyezni, hogy ez a program, illetve a megvalósítás két célt is megfogalmaz. Az egyik az, hogy egy komplex megközelítést kell alkalmazni ebben a programban, másrészről pedig egymásra épülő foglalkoztatás-, illetve szociálpolitikai intézkedéseket kell végrehajtanunk. A munkára képes, a célcsoport zömét képező alacsony iskolai végzettségű személyek esetében a közfoglalkoztatásban, képzésben való részvétel, az ellátottak aktivizálásával, a munkavégzési készségük és képességük erősítésével, fenntartásával a nyílt munkaerőpiacra vezető út első lépcsőjét jelentheti.

Nagyon veretes ez a megfogalmazás. Na, lefordítom a mondandómat fehérre-feketére. Valóban, amire utalt a képviselő úr, pontosan látjuk, hogy csak a rendszeres szociális segélyen élők körülbelül 90 százalékát teszik ki azok, akik a hátrányos helyzetű kistérségekben élnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az rszs-ek csak itt élnének, hiszen Budapesten is vannak, Székesfehérváron és Győrben is élnek rendszeres szociális segélyen élők. Nagy találati pontossággal definiálható, hogy Nógrád, Borsod, Szabolcs, Békés, Baranya és Somogy, Tolna megye bizonyos területein él a zöme.

A másik nagyon fontos megállapítás az, hogy csupán munkaerő-piaci eszközökkel ezek a problémák nem kezelhetők. Számtalanszor tapasztaltuk azt, hogy azok a munkaügyi szervezetek, amelyek akár a tartós munkanélküliekkel kell hogy foglalkozzanak, nem nagyon értenek azokhoz a szociális ügyekhez, amelyeket, mondjuk, egy családsegítő szervezetben tudnak kezelni.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a családsegítők pedig nem nagyon ismerik a munkaerőpiac különböző szabályait, nem ismerik azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a munkaüggyel foglalkozó szervezetek. Tehát itt a szakma két oldalának kell közelíteni, és ezért is említettem azt, hogy komplex megközelítést igényel a felvetett probléma kezelése.

A jelenlegi közfoglalkoztatási formák reményeink szerint egyszerűbbé válnak azáltal, hogy az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás megszűnik, az egyéb nonprofit szervezetek továbbra is szervezhetnek közhasznú foglalkoztatást, és az új szabályok a közcélú, illetve a közmunka szabályaira épülnek. Az "Út a munkához" program elindítása, a közfoglalkoztatási program megvalósítása a finanszírozás megváltozását is szükségessé teszi. Olyan rendszer kerül kialakításra, amely többletforrás bevonása nélkül biztosítja a rendszer működtetésének pénzügyi feltételeit úgy, hogy az önkormányzatokat a foglalkoztatás megszervezésére ösztönzi. Mivel az érintettek jelentős hányada a terveink szerint a foglalkoztatásban vesz részt, a pénzbeli ellátás költségigénye csökken, és ez lehetővé teszi, hogy az új szabályok szerinti közfoglalkoztatás forrásai pedig emelkedjenek.

Szeretném megjegyezni, hogy a következő évben a segély-előirányzatból 24,5 milliárd forint csoportosítható át a foglalkoztatás finanszírozására, a közfoglalkoztatásra, így 47 milliárd forint áll majd rendelkezésünkre. Ez mintegy 62 ezer fő egész éves, 6 órás foglalkoztatására elegendő 73 ezer forintos minimálbér, és ez az 50 százalékos mértékű járulékokat is kell hogy tudja fedezni. Összességében ez a támogatási program közel 100 milliárd forintot fordít e probléma kezelésére.

Egyetértek a képviselő úrral az alapkompetenciák erősítésében, ugyanis az pontosan látszódik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy melyek azok a csoportok, akik a munkaerőpiacon alig jelennek meg - ezek a nyolc általánost végzettek, illetve a még annyit sem végzettek társadalma.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Folytatjuk, képviselő úr, mert ezt csak abbahagyni lehet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 24 2008.10.07. 5:50  23-43

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2003 júliusában külön törvényt alkotva ismerte el, hogy a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételeit állami garanciákkal szükséges biztosítani. Ezért a civil szervezetek átlátható, pártpolitikától mentes forrásainak megteremtése érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hozott létre. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Civil Alapprogram 2004-2007 között benyújtott több mint 65 ezer pályázatából közel 42 ezer pályázat megvalósításához biztosított mintegy 27 milliárd forintos támogatást. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény, valamint a törvény végrehajtásáról rendelkező 160/2003-as november 7-ei kormányrendeletben foglalt célok és feladatok megvalósítása érdekében az alapprogram 2008. évben is jelentős mértékben járult hozzá a civil szervezetek működési és programtámogatásához.

Ennek keretében 2008-ban a közel 6,4 milliárd forinttal támogatott több mint 10 ezer pályázat a civil társadalom erősödését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának kiteljesedését, valamint a kormányzat és a civil társadalom közötti partnerség megerősítését szolgálja.

Az alapprogram civil többségű testületeinek működése bizonyította, hogy a szektoron belüli együttműködés fejlődéséhez, a szakmai és regionális kapcsolatok kiszélesítéséhez érdemi hozzájárulást jelent. A decentralizált elosztási rendszer csökkentette a területi egyenlőtlenségeket, és javította a gyengébb, kevéssé intézményesült civil szervezetek működési támogatáshoz jutásának esélyeit is.

(10.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az alapprogram közel ötéves működése, a két választási eljárás tapasztalatai alapján időszerűvé vált a szabályozás felülvizsgálata. A törvény módosítására irányuló előkészületek már 2006 végén megkezdődtek. Az NCA tanácsa közreműködésével a törvénymódosításra vonatkozó koncepció közzétételre került, számos civil szervezet nyilvánította ki véleményét. A törvénytervezet 2007. és 2008. évi egyeztetése során a nyitott jogalkotás keretében a civil szervezetek újabb lehetőséget kaptak javaslataik megfogalmazására.

Az önök előtt fekvő javaslat az NCA fő vívmányait, demokratizmusát, a civil szervezetek által választott testületek döntési hatáskörét, összességében az NCA szerkezetét nem érinti, elsősorban a rendszer hatékonyságának, átláthatóságának előmozdítását, a gyakorlati tapasztalatok érvényesítését és a folyamatok gördülékenyebbé tételét célozza.

A törvénymódosítás által érintett fő pontok a következők.

1. A támogatásra jogosult szervezetek körének felülvizsgálata. Megítélésünk szerint a kedvezményezettek köréből ki kell szűrni azokat a szervezettípusokat, amelyek támogatása nem egyeztethető össze az alapprogram szellemiségével. Az alapprogram függetlenségének biztosítása érdekében indokolt például a pártok által alapított civil szervezetek támogatási lehetőségének megszüntetése.

2. A testületi döntések felülvizsgálati szabályainak módosítása révén a javaslat lehetőséget ad a kedvezményezett szervezet részére a beszámolójával kapcsolatos kollégiumi döntés elleni kifogás benyújtására, illetve a kifogás tárgyában hozott tanácsi döntés ellen a bíróság előtti jogorvoslatra.

3. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok szigorítása keretében a javaslat összhangot teremt a közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvény kizáró rendelkezéseivel.

4. Az alapprogram nyilvánosságára, a tájékoztatási, beszámolási kötelezettségekre vonatkozó szabályok módosítása keretében a közpénzek felhasználásának jobb átláthatóságát kívánjuk előmozdítani.

A javaslat biztosítja, hogy a nyertes pályázati dokumentációk, valamint az elnyert támogatásokkal kapcsolatos, a kezelő szerv által kezelt adatok nyilvánossága biztosítva legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítással célzott változtatások mihamarabbi alkalmazása fontos, hiszen csak így válik biztosíthatóvá, hogy a civil jelöltállítási rendszeren keresztül 2009. év elején megújuló testületek már a módosított törvény alapján működhessenek. A törvényjavaslat egyeztetésre került a civil szervezetekkel, az országgyűlési biztosokkal, a Legfőbb Ügyészséggel, a Legfelsőbb Bírósággal, valamint azt a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsa is megtárgyalta. Az elmondottakra tekintettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 65 2008.10.13. 3:23  62-68

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Bizonyára emlékszik rá, hiszen nem oly rég volt, 2000-ben fogadtuk el azt a nemzeti stratégiát, amelyet, ha jól emlékszem, az önök frakciója is megszavazott, és az egész Ház nagyon nagy többséggel, azt hiszem, 100 százalékos szavazati aránnyal fogadott el. Egyetértünk képviselőtársammal abban, hogy azok az értékek, amelyeket a nemzeti stratégiában megfogalmaztunk, mint az emberi méltóság, az emberi élet tisztelete, a testi és lelki egészség, ezek mind-mind rendkívül fontos értékek. Szeretném megjegyezni, hogy az ENSZ-egyezmény alapján Magyarország minden egyes jelentését az ENSZ elfogadta, és a nemzetközi kábítószer-ellenes bizottság kritikát Magyarországgal szemben nem fogalmazott meg.

Van egy nagyon fontos definíció, a relatív halmozódás, abban az esetben, amikor fölszaporodik az áldozatok száma. Magyarország Európában a nyárig bezárólag az egyik legjobb adatokat mutatta a hat halálos áldozattal. Abban önnek igaza van, képviselőtársam, hogy sajnos a nyár folyamán egy hét alatt kilenc halálos áldozatot követelt a drogfogyasztás. Ezt figyelembe véve meg kell hogy állapítsam, és magam is azon a véleményen vagyok, hogy az, hogy relatíve jó eredményeink vannak Európában, nem altathatja el a figyelmünket, és nem kisebbítheti a felelősségünket sem.

Tájékoztatom képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy közel 2-2,5 hónapja látom el az államtitkári feladatokat, és a kormány megbízásából én lettem a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság vezetője. Ebbéli munkám során javaslatot tettem a munka további folytatására. Két olyan célt fogalmaztam meg, ami alapján a koordinációs bizottság a jövőben végezni kívánja a munkáját. Az egyik a tapasztalatok összegzése, a másik pedig a teendők meghatározása. Összefogom és koordinálom többek között a szociális terület, az egészségügyi terület, a bűnmegelőzési terület tevékenységét. Nagyon nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a prevencióra, éppen azért, hogy a legfiatalabb korosztályt ne érje ilyen jellegű támadás.

Reményeim szerint a koordinációs munkában elsősorban a gyerekkorosztályokra, az általános iskolásokra és a középiskolásokra kívánunk figyelmet fordítani. Hangsúlyozni szeretném, hogy csak és kizárólag tudományosan megalapozott programról vagyok hajlandó a továbbiakban beszélni, azzal foglalkozni, valamint a stratégiai összefogást szorgalmazom azokon a területeken, amelyeket az előbb megfogalmaztam, az egészségügyi, a szociális és a bűnmegelőzési területen. Ebbéli munkámban számítok képviselő úr áldozatos tevékenységére és magas színvonalú munkájára, amit eddig is végzett. Ön számíthat rám, képviselő úr, én pedig számítok önre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 139 2008.10.13. 1:54  136-143

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a kérdését, képviselő úr. Valóban, évek óta a magyar versenyzők az európai és a világversenyeken nagyon jól szerepelnek, ugyanakkor nem lehetünk elégedettek. Annál is inkább, mert nagyon fontosnak tartom, hogy a keresett szakmákban, a hiányszak-képesítések területén legyen egy olyan komplex intézkedéssorozat-csomag, amely a keresletorientált szakképzést és a képzési kibocsátást a munkaerő-piaci kereslettel összhangba hozza, ezzel is elismertséget szerezni a szakmunkástanulóknak, illetve a szakmával rendelkező fiatalembereknek. A 2009-2010. évtől kezdve elsősorban az igényelt, illetve a hiányszakmákra, megmondom őszintén, hogy presztízsnövelő céllal is szeretnénk egy szakmunkásösztöndíjat beindítani.

Nagyon fontos lenne, hogy a lemorzsolódások csökkenjenek. Nagyon fontos lenne, hogy a szakiskolai tanulókat ösztönözzük arra, hogy az első szakképesítésüket iskolai rendszerű képzésben szerezzék meg, és erről a tudásról, erről a bázisról indítva akár második, harmadik szakmát is el tudjanak végezni. Van egy javaslatunk, kezdeményezésünk, amely automatikussá tenné az általános iskola utolsó évében, hogy automatikusan átkerülhessenek a szakmunkásképzésbe, a szakmunkásképzést pedig iskolai rendszerű képzésben folytatnák. Természetesen szükség van arra, hogy nagyon sokan összefogjanak ebben a dologban, többek között a médiának rendkívül nagy szerepe van, és azt gondolom, hogy a negatív sztereotípiák is a szakmunkásképzéssel kapcsolatosan ennek következtében csökkenhetnek. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 143 2008.10.13. 1:04  136-143

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Képviselő úr, két mondatot szeretnék megemlíteni. A munkaerő-piaci pozíciókból pontosan látjuk, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek nehezen tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Ezek a szakképesítés nélküli, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők, egyértelműen látjuk, hogy az összes foglalkoztatott közül, száz foglalkoztatott közül 9,5 százalék az, aki nyolc általános iskolát végzett, vagy még annyival sem rendelkezik a férfiak esetében, és még siralmasabb a nők helyzete a munkaerőpiacon, hiszen százból csak 2,4 százaléka a foglalkoztatottaknak azok, akik még nyolc általános iskolát sem végeztek.

(17.10)

Hogy kerek számot mondjak, 200-ból öten dolgoznak, tehát azt is mondhatnám, hogy szinte senki nem dolgozik azon hölgyek közül, akiknek nincs szakmája és általános iskolai végzettsége. Azt hiszem, közös összefogással tudunk ezen a helyzeten változtatni. Én partner leszek benne.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 147 2008.10.13. 2:15  144-147

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő Asszony! Nagyon szépen köszönöm a kérdését. Azt hiszem, mindketten egyetértünk abban, hogy a gyermekek családban történő nevelkedése, illetve annak elősegítése, valamint a veszélyeztetettségük megszüntetése kiemelt feladata kell hogy legyen a mindenkori politikának. A jelzőrendszer működésével - ha tudomása van a családsegítőnek arról, hogy a gyerek veszélyeztetett helyzetben van - akár a gyámhatóság elrendelheti a gyermek védelembe vételét is. Szokásomtól eltérően engedje meg, képviselő asszony, hogy felolvassak néhány statisztikai adatot, mert szeretnék pontos lenni, és nem kívánok tévedni.

A 2007. évben a gyermekjóléti szolgálatok 121 546 gyermeket részesítettek családgondozásban, és 38 000 esetben nyújtottak segítséget beilleszkedési nehézség okán. 78 378 alkalommal pedig családi konfliktus volt a segítségnyújtás oka. Azt gondolom, hogy a szülőkre és a gyermekekre irányuló munkának rendkívül nagy a hatása. A társadalmi megújulás operatív programban, a TÁMOP-ban - az úgynevezett 5.2.5. programról van szó - "A gyermekek és a fiatalok integrációs programja" címmel lehetett pályázni, illetve forrásokhoz jutni, a szülői szerepet erősítő, a családi konfliktusokat rendező, valamint az oktatási rendszeren kívüli integrációs, prevenciós programokra lehetett pályázati forrásokhoz jutni.

A gyermekvédelmi szakellátásban élő 18 év alatti gyermekeknek és szüleiknek a gyermekvédelmi komponens pályázati támogatásra a tervezett keretösszeg 1150 millió forint, amely a szolgálatok által elnyerhető támogatás mértéke. Örömmel tájékoztatom a képviselő asszonyt, illetve a Házat arról, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ebben a pályázati programban a legkisebb elnyerhető összeg 8, a legmagasabb elnyerhető összeg pedig 20 millió forint. Azt gondolom, hogy ez meglehetősen jó hír.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 171 2008.10.13. 1:51  168-172

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Szeretném a képviselőtársamat biztosítani arról, hogy a kormány alkotmányos kötelezettségének eleget fog tenni, és maradéktalanul eleget fog tenni.

Azok az idős emberek, akik emelt szintű ellátást nyújtó intézményekben kerültek elhelyezésre, ők ezt az ellátást választották, egyben vállalták annak is a magasabb költségeit, ami egyszeri hozzájárulás megfizetését igényelte, másrészről pedig a magasabb térítési díjakat is jelenti. Így a szabályozás véleményem szerint nem diszkriminatív, mivel itt nem beszélhetünk sem azonos helyzetben lévő ellátottakról, sem azonos szolgáltatásokról.

Szeretném a képviselőtársam figyelmét felhívni arra, hogy a fenntartó számára továbbra is jogszabályi kötelezettség, hogy az egyszeri hozzájárulás összegének legalább 30 százalékát intézményfejlesztésre, működtetésre, valamint tárgyi eszközök beszerzésére fordítsa. Nem gondolom, hogy alkotmányos aggályokat vetne fel, ezért egyfelől továbbra is biztosítani fogjuk az emelt szintű férőhelyek normatív támogatását, másfelől a szabályozás lehetővé teszi a megüresedő emelt szintű férőhelyek betöltését, illetve egyszeri hozzájárulás- vagy térítésidíj-pótlék szedését is.

Mindemellett a szociális törvény ismeretes ön előtt is, hogy a régi lakók gondozási szükségleteinek vizsgálatánál a fenntartó kezdeményezheti azt, ennek kapcsán lehetővé válik, hogy a négy órát meghaladó gondozási szükséglet megállapítása esetén az ellátott után 2009. évtől a nem emelt szintű idősotthoni ellátáshoz kapcsolódó magasabb összegű normatív hozzájárulást is igénybe vehetik. Nem gondolom, hogy alkotmányos jogokat sértene, hiszen ezeket a lehetőségeket a jövőben is biztosítani kívánjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 138 2008.10.20. 2:01  135-142

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ott kezdem a válaszomat, hogy igen, ebben az évben időben, még áprilisban a tárca kiírta azt a pályázatot, ami lehetővé tette mintegy 3200 magyar önkormányzatnak, hogy a nyári szünetben a gyermekfelügyelet mellett leginkább rászorultak étkeztetéséhez állami normatív támogatást nyújtson. A jogszabályok úgy szólnak, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára június 16-tól, a nyári szünet kezdetétől augusztus 31-ig legalább 30 napon keresztül meleg ételt, hangsúlyozom: meleg ételt kell adni. Sajnálatos módon az előző években volt rá példa, hogy egyszerre, konzervekben adták ki a szolgáltatók a gyerekeknek a nyári étkezést. Ebben az évben hangsúlyozottan felhívtuk a települési önkormányzatok figyelmét arra, hogy ebből az összegből legalább 30 napon keresztül meleg ételt kell adni a gyermekeknek.

Örömteli az a hír, hogy 2084 települési önkormányzat nyújtott be pályázatot az állami normatíva elnyerésére, és 109 744 gyereket étkeztettek a nyár folyamán.

Azt is szeretném elmondani, hogy a költségvetés átalakítása kapcsán ez az a terület, ahol nem kell számítani semmiféle visszafogásra, a jövő évi költségvetésben az ebben az évben erre fordított 1,2 milliárd forinttal szemben 2,4 milliárd forintot kívánunk fordítani a gyermekek nyári étkeztetésére. Tehát gyakorlatilag meg fog duplázódni az az összeg, amellyel a jövő évben a települési önkormányzatok számolhatnak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 142 2008.10.20. 1:04  135-142

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Azzal szeretném kiegészíteni, hogy a nyári étkeztetés biztosítása csak egyik eleme a leginkább rászoruló gyerekek szociális ellátásának. Továbbfolytatjuk az év közbeni étkeztetés finanszírozását. Bizonyára ismeretes a tisztelt Ház és képviselő úr előtt is, hogy két évvel ezelőtt még csak az alsó tagozatosok számára volt lehetőség arra, hogy állami normatívát igényeljenek a települési önkormányzatok a rászoruló gyermekek után, ebben az évben ezt kiterjesztettük az ötödik osztályra, és a következő évben még egy osztályt lépünk tovább. Tehát az 1-6. osztályban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után lehet normatívát igényelni. Azt gondolom, ez egy vállalható szociáldemokrata program, és pontosan tudják a legrászorultabbak, hogy számíthatnak a Gyurcsány-kormányra.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 158 2008.10.21. 6:10  119-159

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Én már sokadszor, így vagy úgy veszek részt a civil alapprogrammal kapcsolatos vitákban, lévén négy ciklus óta parlamenti képviselő, és hát bizony én még emlékszem arra, amikor néhány parlamenti képviselő az irodaház folyosóján tárgyalta meg a civil ügyeket és a működésre szánt forrásokat. Ahhoz képest ez a törvény, ennek a törvénynek a jelenlegi módosítása fényévekre van.

Csak alá tudom támasztani a Pettkó András képviselőtársam által mondottakat, hogy persze, hát mindig találhatunk benne kifogásolnivalót - én állok is elébe az ilyen jellegű vitáknak -, viszont a reflexiómban azért arra csak kitérnék, hogy három dologban azért itt többé-kevésbé mindenki egyetértett. Egyetértett, hogy a jogorvoslattal foglalkoznia kell ennek a módosításnak, és ezt helyeslik, hogy az összeférhetetlenséggel foglalkozni kell, és hála istennek, ezzel foglalkozik a törvény, és ezt helyeslik, illetve a közpénzek jobb átláthatóságát biztosítania kell ennek a módosításnak, ezzel is egyetértett mindenki. A bizottsági felszólalásokat két héttel ezelőtt szintén én ültem végig, és jegyzeteltem folyamatosan.

Azt gondolom, hogy a Halmainé képviselő asszony által fölvetett méltányosság rendezését is tudnánk akceptálni. Azon túlmenően, hogy megvan a jogszabályi lehetőség jelenleg is a törvényben, hiszen a 12. § valóban tesz erre lehetőséget, mégis azt gondolom, hogy a képviselőtársaim éljenek azzal a lehetőséggel is, hogy a végrehajtási utasításokban, végrehajtási rendeletekben úgy kerüljenek megfogalmazásra ezek a méltányolási passzusok, hogy az a civil társadalom többségének az egyetértésével történjék.

A közhitelességet ketten is említették, hiszen Müller Timea képviselő asszony és Pettkó András képviselőtársam is említette. Itt szeretném megjegyezni, hogy természetesen az egy dolog, hogy a bíróságon hány civil szervezet van bejegyezve, ahogy Ékes képviselőtársam is mondta, ki működik több-kevesebb sikerrel, folyamatos működést fel tud-e mutatni, valami produktumot fel tud-e mutatni, vagy egyszerűen csak benne szerepel a bírósági nyilvántartásban. Egyszer és mindenkorra ezeket természetesen tisztázni kéne.

Ide fűzöm be - és én ennek többször hangot adtam -, hogy az illetékes minisztérium nem irányítja az NCA-t. Egy törvényességi felügyeletet kell hogy biztosítson, egyébként, kedves képviselőtársaim, erről a törvényről, erről az ügyről nem is tárgyalhatnánk, mert valakinek itt a patkóban ülnie kell, aki ezt a napirendi pontot a tisztelt Ház elé hozza. De ez nem azt jelenti, hogy az éppen aktuális szociális minisztérium - most éppen Szociális és Munkaügyi Minisztérium, régebben még az ICSSZEM, azt megelőzően pedig még az Egészségügyi és Szociális Minisztérium - irányítja az NCA-t. Azt gondolom, hogy ez így van jól. Tehát én véletlenül sem gondolnám, hogy ennek másképp kellene lennie.

(16.00)

Többen felvetették, hogy az elektorok és a kollégiumi tagok hány ciklusban vehetnek részt az operatív munkában, a döntéshozatali munkában. Azt tapasztaltam, hogy az elmúlt évtizedben a magyar civil társadalom... - függetlenül attól, hogy most mit értünk a civilség alatt, nekem is van egyfajta megfogalmazásom erre, polgári filozófiai értelemben is én azért többé-kevésbé tudom, hogy mit jelent civilnek lenni. Szerintem sokkal több minden tartozik bele a civilségbe, mint amennyit most beengedünk a civilségbe, de azt is látom, hogy eszméletlen nagy fejlődésen ment át a magyar társadalom. A polgári filozófiák meg is fogalmazzák, hogy a civil társadalom visszahat a polgári társadalomra, a társadalom fejlettségét lehet analizálni abból a szempontból, hogy milyen fejlett a társadalomban a civilség, a civil társadalom.

Azt gondolom, hogy nagyon nagy szüksége van a magyar társadalomnak a civil társadalom kreativitására, nagy szükség van arra az innovációs képességre, amelyet az elmúlt évtizedben a civil társadalom felmutatott. Éppen ebből adódóan azt fogjuk támogatni, hogy két ciklust követően ne vegyenek részt, ne legyen itt egy ilyen körforgás különböző kollégiumba delegált személyek között.

Kedves Képviselőtársaim! Befejezésképpen kíváncsian várom a részletes vitát. Hiszen úgy tudom, elnök úr, hogy ma éjfélig van lehetőség vagy épp a napirend bezárásáig, most van lehetőség a módosító indítványok benyújtására. Természetesen a hét hátralévő részében, illetve a jövő héten a tárca részletesen fog foglalkozni vele, természetesen ott vagyunk a bizottsági üléseken. Bíró Ildikó képviselő asszonynak pedig annyit szeretnék csak mondani, hogy ha az önök parlamenti bizottsága egy más aspektusból törvénymódosítási javaslattal kíván élni, én állok elébe, beszéljünk róla, nem zárkózunk el semminemű kezdeményezéstől, úgyhogy számíthatnak ránk, képviselőtársaim, és akkor a jövő héten a részletes vitában találkozunk.

Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 86 2008.10.27. 2:14  83-90

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A végét már értettem, az elejét nem annyira, mert meglehetősen nagy volt a ricsaj.

Kedves Képviselő Úr! A számokkal nagyjából rendben vagyunk. Alá tudom támasztani, hogy 706 ezer rokkantnyugdíjas van jelenleg Magyarországon, 430-440 ezren vannak korhatár alatti rokkantnyugdíjasok. Én azt gondolom, hogy a munka azért egy tisztességes elfoglaltság. Ezen túlmenően azt is gondolom, hogy közel sem kilencven évig kellene várni arra, hogy valaki bekerüljön ebbe a rendszerbe, annál is inkább, mert a korhatár alatti rokkantaknak körülbelül a fele elmúlt 55 éves, ezek között tehát lehet 61 éves is, aki egy év múlva kikerül ebből a rendszerből, tehát rögtön a felével nem kell számolni ilyen szempontból, és már nem is kilencven évet fogunk kapni.

Nem terveztük, hogy 3-4 ezernél több ember kerüljön be az első évben, az indulási évben az ellátási körbe. Azt gondolom, hogy kétéves időtartamban, tehát 2010-2011-re ez a létszám körülbelül 20-25 ezer főre fog tudni növekedni, és így évente körülbelül 5-6 ezer fő tud részt venni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában. Egyébként a munkaerő-piaci prognózisok is azt támasztják alá, hogy ezt a kört fel tudják szívni a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek.

Hogy mennyien voltak eddig a minősítésben részt vettek és mennyien kerültek a járadékosok körébe? Ez a szám egyébként akceptálható: mintegy 4086 ember vett részt eddig a minősítésben, és körülbelül egyharmada - ahogy említette - az, aki részt vett ebben. Azt gondolom, hogy a további egyharmaddal a következő két percben fogunk foglalkozni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 90 2008.10.27. 0:47  83-90

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hát cselekszünk! Éppen ebből adódóan a vizsgált személyeknek az egyharmada máris bekerült ebbe a körbe, és a másik egyharmad is hamarosan be fog kerülni ebbe a körbe. Nem áll szándékunkban megszüntetni az egész járadékról szóló minősítési rendszert. Azt gondolom, ez a hét-nyolc hónap még nem alkalmas arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőle. Az év végén természetesen végig fogjuk nézni ennek a kilenc-tíz hónapnak az eddigi működését, és a tapasztalatok leszűrése után természetesen rugalmasan fogunk intézkedéseket hozni, de ehhez látnunk kell az év végét is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 102 2008.10.27. 1:50  99-106

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Minden olyan vállalkozói program, amely munkahelyeket teremt, borzasztóan dicséretes és a kormány által támogatandó dolog.

Én magam a helyzet előtt tehetetlenül állok. Annyit tudok itt önnek mondani: mivel nem ismerem konkrétan ezt az egész szituációt, minden törvényes eszközzel és természetesen a jogszabályok megtartásával meg fogjuk keresni a települési önkormányzatot és azokat a hatóságokat, amelyeknek különböző engedélyeket kell kiállítaniuk, hogy a jogszabályok figyelembevételével, a törvények betartásával a lehető leggyorsabban adják ki ezeket az engedélyeket, hiszen ha 160 ember foglalkoztatásáról van szó, akkor nem kell hozzá nagy matematikusnak lenni, hogy ez legalább 500-600 ember megélhetését biztosítja. Ha a vállalkozó, a befektető mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el, bízva abban, hogy megkapja ezt az állami támogatást, és hitelfelvételre kényszerült, azt hiszem, akkor joggal várhatja el, hogy a szakhatóságok és a települési önkormányzat a lehető leggyorsabban járuljon hozzá az üzembe helyezéshez.

Képviselő Úr! Annyit tudok önnek mondani, hogy a holnapi nap folyamán konzultáljunk ebben a dologban, számíthat rám. Meg fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy minél előbb rendelkezésükre álljanak ezek a hatósági engedélyek. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 106 2008.10.27. 0:24  99-106

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő Úr! Csak megismételni tudom: a holnapi nap folyamán itt vagyok az Országgyűlésben, tudunk konzultálni, hogyha nem, akkor szívesen várom a telefonhívását, meg tudunk beszélni egy közös találkozót és a további intézkedéseket. (Derültség a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Természetesen mindannyiunk megelégedésére le fogjuk ezt bonyolítani.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 146 2008.10.27. 2:04  143-150

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a kérdését, képviselő úr. Kezdem azzal, hogy igen, mivel érzékeltük, és ön is többször fölhívta a figyelmünket erre, én a nyár folyamán egy kicsit kézbe vettem ezt a dolgot, és pontosan láttuk azt, hogy milyen terheket jelentenek elsősorban a fenntartókra az úgynevezett kihasználatlan ágyak, amelyekre nem tudták lehívni a normatívákat, hiszen vitathatatlan, hogy a rezsiket, a különböző költségeket finanszírozni kellett, és csupán azért, mert nem tudtak bizonyos férőhelyekre normatívát leigényelni, a jóérzésű fenntartók nem bocsátottak el alkalmazottakat.

Azt is el kell mondjam őszintén önnek, képviselő úr, hogy az elmúlt napokban, hetekben a tárca keresett forrásokat arra nézvést, hogy ezt a pályázatot meg tudjuk jelentetni. A pályázatot nagyon jó szándékkal, célzottan a civil fenntartók irányába fogalmaztuk meg, hiszen az is látszott, hogy míg a települési önkormányzatok által fenntartott intézményeknél van lehetőség különböző mozgásterekre, források bevonására, addig a civil fenntartóknál ez meglehetősen problémás, hiszen nekik nincs lehetőségük, nincs joguk arra, hogy egyéb forrásokra szert tegyenek.

(16.20)

Az időpont-módosítás azért történt, mert érzékeltük azt a problémát, amelyet uraságod itt fölvetett. Intézkedtünk. November 3-a lesz a beadási határidő. A kérdésre adott választ követő öt percben intézkedni fogok arra nézvést, hogy az interneten történő adatszolgáltatás is felkerüljön a honlapra. Tehát a holnapi nap folyamán vagy akár egy óra múlva akár meg is nézhetik az interneten, és benyújthatják a pályázatukat azok a civil fenntartók, akik szeretnének ehhez a forráshoz hozzájutni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 150 2008.10.27. 0:54  143-150

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, ha tovább várunk vele, még később jutnak a forráshoz a fenntartók. Azt gondolom, hogy néhány operatív intézkedést kell tenni. Az előbb említett két intézkedést fogja követni egy harmadik.

A "tervezet" feliratot le fogjuk venni a honlapról, és végleges formában kerül ki a honlapra ez a dokumentáció.

Nagyon szépen köszönöm a hozzám intézett kérdéseit. Ez legalább egyfajta aktivitásra ösztönzi az apparátust. Még körülbelül öt percük van arra, hogy levegyék az internetről a "tervezet" feliratot. Köszönöm szépen, hogy felhívta a figyelmemet. Itt ülnek a kollégáim, most kérem őket, hogy intézkedjenek. Az interpellációs szakasz végére jelenteni fogom a képviselő úrnak, hogy hogyan állunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 164 2008.10.27. 2:16  161-164

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban a KKB, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság üléséről a saját elfogadott ügyrendjük szerint emlékeztetőt kell készíteni és nem szó szerinti jegyzőkönyvet. Azt szeretném elmondani, hogy az emlékeztetők azért meglehetősen hitelesen adják vissza az ott elhangzottakat, és azon túlmenően, hogy a felszólalók nevei szerepelnének, azért meglehetősen jól foglalják össze az ott elhangzottakat.

Ettől függetlenül, ismervén a képviselő úr álláspontját ebben a kérdésben, bár a munkatársaim arról tájékoztatattak, hogy ön nem kért hangfelvételt a tájékozódása megkönnyítése érdekében, de ha tette volna vagy kérte volna, akkor bizonyára a rendelkezésére bocsátották volna. Ellenben arról intézkedtem, hogy minden olyan előterjesztés, minden olyan anyag, amely a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság elé kerül, az eseti bizottság tagjai számára megküldésre kerüljön. A képviselő úr minden egyes dokumentumba a jövőben is betekinthet, ahogy megtehette volna egyébként eddig is, hiszen önt felhatalmazzák a képviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltak.

Ezen túlmenően, utánanéztem, egyetlenegy zárt ülést rendeltek el a nyári sajnálatos események következtében azért, mert rendőrségi vizsgálatok még tartottak és folytak, ezért a KKB tagjai kérték, hogy zárt ülést rendeljenek el. Tehát ha képviselőtársamnak segítség az, hogy a KKB üléseinek időpontjáról is tájékozódjon, akkor én a meghívókat is a napirendek előterjesztésével, az írásos anyagokkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) képviselőtársamnak minden alkalommal meg fogom küldeni, és számítok a munkájára a jövőben is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 168 2008.10.27. 1:46  165-168

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ha több pénzünk lenne, bizonyára jobban lehetne differenciálni. A képviselő úrnak igaza van az 1150 forintot illetően. Ugyanis az a helyzet, hogy ha ezt adminisztrálnánk, és mondjuk, egy kérelemhez kötöttük volna, a kérelmek adminisztrációs költségei és dokumentálása sokkal több pénzbe került volna, mint amennyi forrást lehetett erre az ügyre biztosítani.

Ebben az évben mintegy 3,3 milliárd forint kerül kiadásra ezen a tételen, és 2,1 milliárd forint az a teljes összeg... - valóban a 64 százaléka a szociálisan rászorulók támogatásának fajlagos összegét hivatott fedezni, illetve a fedezetből csupán 1,2 milliárd forint, ami alanyi jogon kerül kifizetésre, tehát közel sem akkora, mint amennyit képviselő úr éppen említett.

Azt meg kell hogy említsem, hogy a szociális alapú támogatási rendszer keretében a távfűtött háztartások megsegítésére 12,7 milliárd forintot költhetünk, ami a teljes év tekintetében eléri, sőt meg is haladja a 15 milliárd forintot. Abban az esetben, ha nagyságrendekkel több forrás állna rendelkezésünkre, ahogy említettem volt, sokkal jobban lehetne differenciálni. Éves szinten ebből az összegből mindösszesen 8 százalék kerül szétosztásra nem szociális alapon. Tehát közel sem akkora ez a hányad, amely, azt gondolom, említést érdemelne.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 46 2008.11.03. 4:09  43-49

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm az interpellációját. Őszintén sajnálom, hogy képviselő úr nem tudott részt venni a beszámolót megvitató ülésen, hiszen egy nagyon fontos témát feszegetett. Meg kell jegyeznem, hogy a bizottság ellenzéki tagjai nem utasították el a beszámolót, tartózkodtak a szavazás során.

Szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy nem volt működésképtelen az alapprogram 2007-ben. Mintegy 6,3 milliárd forintos, tanácsi határozat alapján elosztható forrással rendelkezett, 21 pályázatot hirdettek meg az elmúlt évben, 16 163 érkezett be a meghirdetett pályázatokra, hiánypótlásra több mint 10 ezer pályázat szorult, a nyertes pályázatok száma 10 348, a kollégium által lezárt és elfogadott 2006. évi beszámoló alapján 2007. december 27-ig 10 496 darab született meg, és az aláírt támogatási szerződések száma 2007. december 31-ig 6578 volt, kifizetésre került a múlt év végéig 4 milliárd 94 millió forint.

Az alapprogram működése az NCA tanácsa, a kollégiumok, a kezelőszerv, a potenciális pályázók, illetve az NCA miniszteri titkársága összehangolt munkájával, felelősségével a jogszabályok alapján valósult meg. Valamennyi szereplő együttes és felelős tevékenysége biztosította a működőképességet 2007-ben, csakúgy, mint a korábbi években is. Bizonyára az is elkerülte képviselő úr figyelmét, hogy az NCA tanácsa 2008. április 2-i ülésén 12 igen szavazattal, tehát egyhangúlag fogadta el az ESZA Kht.-nak az NCA kezelésével kapcsolatos 2007. évi beszámolóját.

(15.00)

A második kérdésére válaszolva, az elnyert támogatások folyósításának feltétele a korábbi támogatásokkal történő elszámolás, amelynek határideje az NCA-pályázatok esetén a következő év június 30-a.

Az NCA-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja szerint a szervezetnek minden naptári évben egyszer be kell nyújtania a számviteli jogszabályok szerint az előző évről szóló számviteli beszámolót. Az NCA-tanács formai szempontrendszerről szóló határozatában a kormányrendelettől némiképp eltérő módon a hiánypótlásra szoruló hiányosságok felsorolásánál az alábbi szerepelt: "A számviteli beszámoló és a közhasznú jelentés nem tartalmaz mérleget, eredménylevezetést és kiegészítő mellékletet. A számviteli beszámoló és a közhasznúsági jelentés hiányos adattartalmú." 2007-ben az ESZA Kht. a jogszabályoknak való megfelelőséget vizsgálta. Mivel a korábbi rendszerben más volt a gyakorlat a számviteli beszámolók elfogadásával kapcsolatosan, így voltak olyan pályázók, akik a jogszabályi követelményekkel 2007-ben szembesültek először.

A kollégiumok által elfogadott 2006. évi beszámoló és az érvényesen megkötött 2007. évi támogatási szerződés alapján 3770 esetben nem kerülhetett sor a támogatás kiutalására 2007. december 31-éig, tekintettel arra, hogy a rendelkezéseknek megfelelő feltételek között szerződéskötés feltétele nem teljesült. 2004. és 2007. évi adatok egyértelműen jelzik, hogy a 2007. évi keretösszeg, 6,3 milliárd forint lekötése és december 31-ig történő kiutalása - ahogy említettem, 4 milliárd 94 millió forint - a korábbi évekhez hasonló mértékű volt, vagyis e tekintetben nem történt változás. Az NCA-támogatásokkal kapcsolatosan meg kell hogy említsem, a támogatási döntések engedélyező okiratának minisztériumi átfutási ideje nem éri el az egy hetet sem.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 96 2008.11.03. 1:09  93-100

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hogy lehet-e őszintén beszélni a távhőtámogatásról, én azt gondolom, hogy lehet. Miért ne lehetne? Természetesen. Nekem nem áll rendelkezésemre az a felmérés, amelyből képviselőtársam idézett. A múlt héten is felajánlottam együttműködésemet ebben a kérdésben. Nem gondolom, hogy ennek a jelenlegi rendelkezésnek az idők végezetéig érvényben kell lenni. Szívesen veszem, képviselő úr, ha leülünk ebben a témában konkrétan beszélni. Ha a rendelkezésemre bocsátja ezt a felmérést, amelyet a távfűtő művek készített el, és áttanulmányozom, akkor tudjuk folytatni ezt az eszmecserét, és hangsúlyozom, nem gondolom, hogy az idők végezetéig ennek a rendelkezésnek kell megmaradni.

Hogy jó helyre megy-e a 7,5 milliárd forint, illetve ez a 3,5 milliárd forint pótlólagos forrás, azt gondolom, hogy jó helyre megy, a rászorultakra fordítódik ez a pénz, de ha vannak még rászorultabbak, akkor ezt pontosan definiáljuk. Kérem a közreműködését, képviselőtársam.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 100 2008.11.03. 0:03  93-100

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Holnap keresem a képviselő urat ebben az ügyben. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 168 2008.11.03. 1:49  165-168

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Egy dolgot le kell most szögeznem gyorsan, hogy nincsenek elsőrangú és másodrangú, vagy elsőrendű és másodrendű szakemberek a bizottságban. Mindenki kiváló szakember a maga szakmai területén. A korábbi kábítószerügyi koordinációs mechanizmusok, illetve az előző KKB struktúráját külső szakértők bevonásával értékeltük, ezek kiváló holland szakemberek voltak, 2005-2006-ban, pontosan annak érdekében, hogy egy új, a korábbinál jóval hatékonyabban működő rendszert lehessen kialakítani. Megkérdeztük valamennyi, az akkori bizottságban szereplő intézmény képviselőit is, akiknek zöme értékelte a KKB sokszereplős voltát, ugyanakkor kifogásolták azt a körülményt, hogy nincs egy központi döntéshozatali struktúra annak érdekében, hogy döntéseket megfelelő súlyú, kikényszerítő jelleggel tudjanak hozni.

Ahogy képviselő úr is említette, valóban az állandó tagok a Szociális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az IRM, az OKM, az Önkormányzati Minisztérium és a Pénzügyminisztérium, valamint megtalálhatók benne teljes jogú tagként a civil szervezetek képviselői is. A bizottsági ülésekre valamennyi állandó, eseti, sőt szakértői tag is meghívást kap minden egyes alkalommal. Hangsúlyozom, nem akkor, amikor csak hozzájuk kapcsolódó napirend van, minden egyes alkalommal meghívást kapnak. A kormányhatározatban, illetve a KKB ügyrendjében ez egyértelműen megfogalmazásra került, hogy minden állandó tagnak és eseti tagnak azonos érvényű szavazati joga van. A VPOP-nak és az Országos Rendőr-főkapitányság képviselőinek is ma is van szavazati joguk, semmilyen hátrányt nem szenvednek javaslataik előterjesztésében és a döntési folyamatokban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

(17.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 184 2008.11.03. 1:38  181-184

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A közfoglalkoztatás három különböző formát foglal magába, ezek közül a közhasznú munkavégzés, a közmunka és a közcélú foglalkoztatás az, amelyik itt érintett. Ön csak az elsőre tért ki, méghozzá a szociális segélyek vonatkozásában. A képviselő úr téved, hogy korábban a közhasznú foglalkoztatásban nem vettek részt a rendszeres szociális segélyre jogosultak: 2007-ben megközelítőleg 30 ezer segélyezett dolgozott ezen közfoglalkoztatási formában. Megítélésem szerint a segélyezettek közfoglalkoztatása nem zilálja szét a közhasznú munkavégzést, sőt elősegíti, hogy a munka közelében legyenek, szinten tartva munkavégző képességüket. Természetesen vannak közöttük olyanok, akiket előbb fel kell készíteni a munkavégzésre például képzéssel vagy munkaképességet fejlesztő tréningeken való részvétellel.

Az "Út a munkához" program épp azt tűzte ki célul, hogy a leghátrányosabb rétegek, a segélyben részesülők minél nagyobb arányban jussanak munkához. E cél elérése érdekében egyszerűsítettük a közfoglalkoztatási formákat, az önkormányzatok által szervezett közhasznú munka forrása beépül a közcélú foglalkoztatás előirányzataiba.

Az elvált családokkal kapcsolatos felvetésére azt tudom válaszolni, képviselő úr, hogy ha valóban munkanélküli vagy alacsony jövedelemmel rendelkező család kéri az ellátást, akkor nem kell ahhoz elválniuk, hogy jogosultak legyenek a támogatásra. A családok többsége nem is válik el ezen ok miatt, vagyis nem hiszem, hogy a szabályozással lenne probléma.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 261 2008.11.03. 2:39  230-261

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Már többször próbálkozást tettem rá, de mindig akadt egy újabb és újabb hozzászóló.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A nemzeti civil alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítását célzó törvényjavaslatot a kormány június 6-án terjesztette az Országgyűlés elé, mindenki előtt ismeretes. Az általános vitában elhangzott hozzászólások, a bizottságok ajánlásai, a tisztelt képviselőtársaim által benyújtott módosító javaslatok, valamint a parlamenti vita is azt mutatta, hogy az alapprogram közel ötéves működése és a két választási eljárás tapasztalatai alapján megérett az idő a módosításra.

Én magam személyemben végigültem, már most ugye ez a harmadik tárgyalási napunk. A téma fontosságát és időszerűségét bizonyítja, hogy a törvényjavaslat parlamenti vitája időszakában is folytatódott a társadalmi párbeszéd, erre itt többen utaltak képviselőtársaim.

Október 18-án parlamenti képviselők részvételével civil szakmai konzultációra került sor, amelynek eredményeként néhány módosító javaslat is született. A törvényjavaslat, illetve a benyújtott 24 módosító indítvány - úgy hallom, hogy ebből majd most kevesebb lesz, mert van, aki visszavon belőle - egybecsengenek a tekintetben, hogy elsősorban a rendszer hatékonyságának, átláthatóságának előmozdítását, a gyakorlati tapasztalatok érvényesítését és a folyamatok gördülékenyebbé tételét célozták. Az alapprogram fő vívmányait, demokratizmusát, a civil szervezetek által választott testületek döntési hatáskörét, összességében tehát az alapprogram szerkezetét nem érintették.

A parlamenti vita során nemcsak a nemzeti civil alapprogrammal, hanem általában a civilügyekkel foglalkoztunk. Egyetértünk abban is, hogy átfogóbb módosításokra, változtatásokra van szükség, azonban a felmerült kérdések többségét nem a most tárgyalt törvény szabályozza. Ugyanakkor az érintett témák többsége fontos adalékot szolgáltatott a civilség továbbgondolásához.

Az átláthatóságot, nyilvánosságot erősítő törvényjavaslat elfogadása biztosítaná, hogy a 2009. év elején megújuló testületek már a módosított törvény szellemében működhessenek, tovább segítve a civil szféra kiegyensúlyozott fejlődését.

(21.20)

Végezetül kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadja el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 269 2008.11.03. 4:10  262-272

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen. Természetesen a kormány álláspontját szeretném ismertetni.

Kedves Képviselőtársaim! A nevezett H/6394. irományszámon mint képviselői indítványt nyújtottak be a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló országgyűlési határozati javaslatra vonatkozóan. A képviselői önálló indítvány a hízott kacsából és libából előállított termékek védelmének érdekében egyrészt a hízott kacsa- és libatermelés magyarországi gyakorlatának állatvédelmi és állatjóléti vonatkozásairól szóló állásfoglalás kialakítását, másrészt az említett termékek kiegészítő jelölési rendszerének és jogi szabályozásának kidolgozását, azok piaci promóciójának támogatását, a közösségi, földrajzi árujelző oltalom megszerzését, valamint a hungarikumokról szóló törvény megalkotását szorgalmazta.

A határozati javaslat 1. pontja, amelyet Bagi képviselő úr részletesen ismertetett, felkéri az állatvédelmi tanácsadó testületet, foglaljon állást a hízott kacsa- és libatermelés magyarországi gyakorlatának állatvédelmi és állatjóléti vonatkozásairól, valamint arról, hogy e tevékenység kimeríti-e az állatkínzás fogalmát. A határozati javaslat e pontja támogatható.

A határozati javaslat 2. pontja felkéri a kormányt, dolgozza ki a hízott kacsa- és libamájtermékek egyedi, az Európai Unió vonatkozó, az áruk szabad áramlását biztosító szabályainak megfelelő kiegészítő jelölésének rendszerét és jogi szabályozását. A határozati javaslat e pontja szintén támogatható. Az ezzel kapcsolatos intézkedés kidolgozását a szaktárca megkezdte, ahogyan konzultáltam Gőgös Zoltán államtitkár úrral, ez a munka folyamatban van.

A határozati javaslat 3. pontja felkéri a kormányt, hogy a hízott kacsa- és a libamájtermékeknek az európai Közös Piacra, valamint a harmadik államok piacára jutásának elősegítése érdekében támogassa azok promócióját, azt a vonatkozó európai uniós rendeletekkel és az Európai Bizottságnak a mezőgazdasági promócióra vonatkozó állásfoglalásával összhangban tegye. A határozati javaslat e pontja ugyancsak támogatható.

A határozati javaslat 4. pontja felkéri a kormányt, hogy kezdeményezze a magyar kacsamáj és libamáj földrajzi jelzésként való közösségi oltalmának megszerzését az Európai Unióban. A határozati javaslat 4. pontja nem támogatható, mivel a közösségi eljárást az úgynevezett bejegyzés iránti kérelem benyújtásával csak a terméket előállítók csoportosulása, szövetsége kezdeményezheti. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a kérelmeket a nemzeti szakaszban bírálja el, és ad ki erről szakhatósági állásfoglalást. A végleges határozatot a bejegyzési kérelem Bizottsághoz való továbbíthatóságával kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatal határozza meg.

A határozati javaslat 5. pontja felkéri a kormányt, hogy az országgyűlési határozatban deklarált hungarikumokról, beleértve a hízott kacsa- és libamáj-előállítást is, alkosson törvényt. A határozati javaslat 5. pontja támogatható, tekintettel arra, hogy nem állapít meg határidőt a kormány részére, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban pedig már folyik az előkészítő tevékenység e témában. Erről szintén Gőgös Zoltán államtitkár úr kollégám már tájékoztatott.

Mindazonáltal a törvényalkotás az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, így pontosításra szorul a szövegezés, amelynek értelmében a kormány törvényjavaslatot készít. Mindezekre figyelemmel azzal javasoljuk a határozati javaslat elfogadását, hogy a nevezett hibák módosító javaslattal kijavításra kerüljenek.

Várom képviselőtársaim aktív részvételét. Rajtunk nem fog múlni, hogy megszülessenek a jogszabályok. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 8 2008.11.04. 4:10  5-8

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Két dolgot szeretnék rögtön az elején leszögezni. Az egyik az, hogy nincs szó semmiféle megszorításról. Egy erős falat kell építenünk Magyarország köré, és ez az erős fal alkalmas arra, hogy megvédje ezt a nemzetet.

Kedves Képviselőtársaim! El kell mondanom önöknek, hogy nyugdíjügyben természetesen sok mindenről szó van, de először is le kell szögeznem, hogy megőrizzük a 13. havi nyugdíjat. Lesz 13. havi nyugdíj, kedves képviselőtársaim. Jövő héten hétfőn kezdődnek az átutalások, és a jövő hét közepén kezdődnek az első kifizetések. Mindenki ugyanúgy fogja megkapni, mind a közel 3 millió magyar nyugdíjas a nyugdíját, ahogy eddig is megkapta. Sőt, többet fog kapni, mint amennyire számított. Természetesen vitatkozhatunk arról, hogy mit jelent az értékkövetés és mit jelent a svájci indexálás, de azt hiszem, ez most indifferens.

Kedves képviselőtársaim, tekintettel arra, hogy az év közbeni inflációs adatok eltértek a tervezett mértéktől, ennek megfelelően a törvény által meghatározott módon Magyarországon novemberben visszamenőleges nyugdíjemelésre kerül sor, mégpedig úgy, hogy előbb megemelésre kerül az októberi nyugdíjhoz képest a novemberi nyugdíj - hiszen ezek az adatok eltértek a tervezettől -, és ezzel a megemelt nyugdíjjal kerül kifizetésre a novemberi nyugdíj, plusz visszamenőlegesen a januári differenciával.

(8.20)

Az így megemelt nyugdíjból kerül kiszámításra a második kétheti 13. havi nyugdíj, és a második kétheti 13. havi nyugdíj és a tavaszi kifizetett kétheti 13. havi nyugdíj különbözetét is meg fogják kapni a nyugdíjasok.

Jelenleg Magyarországon az átlagnyugdíj 80 ezer forint körül van. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Novemberben a nyugdíjasok, azok, akik átlagnyugdíjat kapnak, ezzel szemben a 80 ezer forinttal szemben körülbelül 130 ezer forintot fognak a borítékukba kapni. Én azt gondolom, hogy ez egy vállalható, igazi szociáldemokrata nyugdíjpolitika, és én erre büszke is vagyok.

Szeretném elmondani azt is, hogy nem függesztettük fel a nyugdíjkorrekciós programot. Az eltervezettek szerint öt év alatt kívánjuk befejezni a nyugdíjkorrekciós programot, és jelentem, öt év végeztével a végére is érünk ennek a programnak. Természetesen folytatjuk a rossz évben megállapított nyugdíjak korrekcióját a következő évben, ez azt jelenti, hogy az 1992. január 1. és 1995. december 31. között megállapított nyugdíjak emelésére fog sor kerülni a jövő év szeptemberében, és ezen túlmenően korrigálni fogjuk a '88-89-90-ben megállapított nyugdíjakat, illetve a '97. január 1. és '98. december 31. között megállapított nyugdíjakat. Azt gondolom, hogy ez is egy igazi baloldali nyugdíjpolitika, és én erre tényleg büszke vagyok.

Kedves Képviselőtársaim! Hogyha ágál a képviselő úr azoknak a nyugdíjáért vagy 13. havi nyugdíjáért, akiknek 250 ezer forintos nyugdíja van, és azért ágál, hogy félmillió forintot kapjanak a következő évben, erre most nincs anyagi kondíció, ezt őszintén meg kell mondani. Ellenben, akinek 48 ezer forint a nyugdíja, én arra büszke vagyok, hogy ő a következő évben 96 ezer forintot fog kapni, teljes mértékben meg fogja kapni minden egyes ember, aki az átlagnyugdíj vagy az alatt kapott, a 13. havi nyugdíjat.

Mit mondhatnék még? Azt gondolom, arra is büszkének lehet lenni az ilyen gazdasági-pénzügyi helyzetben, hogy megőrizzük a méltányosságból történő nyugdíj-megállapítás intézményét, megőrizzük a méltányosságból történő nyugdíjemelés intézményét, hogy meg tudjuk őrizni a 65 éven felüliek utazási kedvezményét. Kedves Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ehhez különösebben hozzáfűzni mást nem kell, pontosan tudják az idősek társadalmában, hogy jobban járnak, hogyha a szocialistákat támogatják, minthogyha a Fideszt.

Köszönöm szépen. (Dr. Vadai Ágnes: Bravó! Bravó! - Kontur Pál: Megdolgoztál a pénzedért. - Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 65 2008.11.06. 2:27  1-156

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy nagyon röviden szóljak. Ahogy olvasom a jegyzőkönyveket - hiszen a kora délutáni órákig magam is részt vettem a költségvetés vitájában -, a tegnapi napon elhangzott a jobboldal részéről egy olyan felszólalás, amelyben - azt hiszem - számszerű tévedések vannak. Iván László professzor úr hosszan ecsetelte részben a 13. havi nyugdíj ügyét, és egyáltalán a nyugdíjakkal kapcsolatosan szólt hozzá a felszólalásában. (Kontur Pál: 2009-ről van szó!)

Meg kell hogy állapítsam, kedves képviselőtársaim, hogy senkitől az égvilágon kormányzati intézkedés hatására nem vesznek el egy huncut fillért sem. (Kontur Pál: 2009-ről van szó!) Szeretném tudatni önökkel mindenféle rémhírterjesztéssel ellentétben, hogy a 13. havi nyugdíjak kifizetése most, november hónapban változatlan formában meg fog történni. A ma déli órákban elkezdődtek az utalások a pénzintézeti számlával rendelkezők számára, és ez 12-éig be is fejeződik, és természetesen novemberben mindenki, ahogy régebben is kapta, az előző hónapban, meg fogja kapni a 13. havi nyugdíját. Meg fogja kapni a visszamenőleges emelést, és természetesen fel lesz emelve az októberi nyugdíjhoz képest a novemberi nyugdíja.

Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány szándéka változatlan. Meg kívánjuk őrizni azokat a pozíciókat, amelyekkel erősítjük az idősek társadalmának anyagi biztonságát, de egyszerűen nem igaz, hogy havonta 43 ezer forintot veszítenek a korbetöltött öregségi nyugdíjjal rendelkezők, ahogy Iván László professzor úr állítja.

Kedves Képviselőtársaim! Az a plafon és az az életkorkorlát, amelyet beépítettünk, a most, két perccel ezelőtt véget ért Országos Idősügyi Tanács ülésén minden delegált által akceptálható kormányzati döntés volt. Hangsúlyozni szeretném, a jobboldalhoz köthető idősszervezetek képviselői is megértik a kormány intézkedését. (Kontur Pál: A 2009-es költségvetést tárgyaljuk, nem a 2008-ast! Mellébeszélsz! Rizsa!)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 158 2008.11.10. 2:08  155-158

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ahogy képviselőtársam is említette, a drogbetegellátás kapcsán nagyon fontos, hogy a klienseket a lehető legrövidebb időn belül és differenciált szolgáltatásokkal érjük el, és valóban a legfontosabb az, hogy az alacsonyküszöbű ellátásokat erősítsük.

Ebben a témában, amelyre ön is célzott, van egy pozitív fejlemény, és erről szeretnék a tisztelt Háznak is számot adni. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló '93. évi III. törvénnyel összhangban a tárca új támogatási rendszert dolgozott ki. Ebben az új támogatási rendszerben mód nyílik arra, hogy valamennyi 30 ezernél magasabb lélekszámú településen - ez több mint 40 település - a meglévő szolgáltatások fejlesztésre kerüljenek, valamint új szolgáltatásokat lehessen bevezetni. A drogprobléma elsősorban a nagyvárosokat érinti, azokra jellemző, következésképpen itt a célzás azért volt a 30 ezer főnél magasabb lélekszámú településekre.

Stabil működési hátteret biztosíthat ezeknek a szolgáltatásoknak az, hogy a megpályázott összeg 7 millió forint/szolgáltatás, és ezt a szolgáltatást legalább három éven keresztül a pályázat révén finanszírozni kívánjuk.

(16.50)

Bízom benne, képviselőtársam, hogy a kedvező fejlemények és a szakmai szolgáltatók hatékonyabb működése végül is hozzájárul ahhoz, hogy a drogprobléma minél inkább kezelhetővé váljon, és egyre több klienst célzottan érjen el ez a szolgáltatás. A legüdvözítőbb persze az lenne, ha kevesebb lenne a kliensek száma, de ha már van egy ilyen drogbetegség, akkor a kormányzatnak törekednie kell arra, hogy a lehető legjobban célozzon ezeknek a szolgáltatásoknak a finanszírozásával.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 4 2008.11.11. 5:12  1-4

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jobb velük a világ; meg velünk is, így együtt, sérültek és egészségesek. Volt szerencsém több alkalommal hallgatni azt a zenekart, amely az alapítvánnyal egyetemben szervezi a koncertet, hiszen az alapítvány is a zenekar támogatására jött létre, a Nem Adom Fel Alapítvány. Néhány héttel ezelőtt kollégámmal, államtitkár úrral és a megyei közgyűlés elnökével Veszprém megyében avattunk egy bentlakásos fogyatékosotthont, és volt szerencsém látni azt a nagyszerű teljesítményt, amelyet ezek a fiatal emberek produkáltak ott, a megnyitó ünnepségen. Nincsenek kétségeim, hogy milyen színvonalas műsor lesz pénteken délután a sportarénában.

Ez az alapítvány soha nem látott módon új, innovatív eszközöket dobott be, hála istennek a politikában is. Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, hogy ez az alapítvány volt, amely elindította azt a - nem tudok rá jobb szót mondani - "közmeghallgatási" munkamódszert itt az Országgyűlésben, ahol az érintett fogyatékosszervezeteknek nemcsak a képviselői, hanem a kliensek is rendezvény keretében vagy egy ilyen közmeghallgatás keretében a döntéshozókkal, a parlamenti képviselőkkel találkoznak, és ők fogalmazzák meg, hogy mit várnak egy országgyűlési képviselőtől, mit várnak egy kormánytól, egy tárcától.

(9.10)

Ez a program is számomra felemelő volt, hiszen annak idején, az első rendezvényen én elnököltem, és akkor érzékeltem igazából először - bizonyára itt a képviselőtársaim tudják, hogy a fogyatékosügy nekem a szívem csücske, de akkor érzékeltem először azt -, hogy milyen nagyszerű emberek, akik ott direktben, a gátlásaikat levetkőzve meg tudják fogalmazni gondolataikat a minisztereknek, államtitkároknak, a parlamenti bizottsági elnököknek, képviselőknek.

Az alapítvány másik rendkívül innovatív tevékenysége volt azoknak a nyári táboroknak a szervezése, ahol integrált körülmények között fogyatékos gyerekeket és egészséges gyerekeket együtt táboroztattak, együtt nyaraltattak. Ez nem is annyira a fogyatékos gyerekek szemszögéből volt rendkívül értékes, hanem az ép, egészséges gyerekek szemszögéből, hogy szembesüljenek, találkozzanak azokkal az embertársainkkal, akikkel együtt kell hogy éljünk mindennapjainkban. Én azt szeretném, hogyha a magyar társadalom a fogyatékos emberre úgy tekintene, mint egy minden szempontból egyenértékű, és mivel megengedheti magának, pluszlehetőségekkel, kedvezményekkel, gesztusokkal erősítsék bennük az önérzetüket, hogy nem másodrangú állampolgárokról van szó.

Képviselőtársaim! Ez a kezdeményezés, azt hiszem, be fog vonulni a történelembe. Nem tudunk arra példát, hogy Európában vagy a világban lett volna olyan kezdeményezés, ahol fogyatékos gyermekek és az őket segítők az épek, egészségesek javára rendeznek egy jótékonysági koncertet, és nem akármilyen cél érdekében, hiszen maga az, amit Böjte Csaba szerzetes csinál Erdélyben, most már úgy tudom, hogy Moldovában is, az is egy olyan cselekedet, amely párját ritkítja. Ezek a fiatal emberek, amikor végiggondolták, hogy milyen rendezvényt akarnak szervezni, és milyen céllal ajánlják föl ennek a rendezvénynek a bevételeit, lehet, hogy még nem is tudták, hogy ők történelmet írnak.

Én is arra biztatom képviselőtársaimat, az ismeretségi körükben lévőket, hogy menjenek el lehetőségek szerint a pénteki rendezvényre. A minisztérium ez év tavaszán már az élére állt ennek a dolognak egy kicsit, a lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk anyagilag is támogatni ezt a rendezvényt, akkor még nem tudtuk, hogy mi leszünk a legfőbb támogatók. A minisztérium 6,8 millió forinttal támogatta ezt a rendezvényt, nagyon büszke vagyok rá.

Köszönöm szépen, hogy ráirányította a figyelmet erre a rendezvényre, képviselőtársam. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 16 2008.11.11. 3:53  13-16

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Kedves Képviselő Úr! Én úgy csöppentem ebbe bele, mint Pilátus a credóba. Figyeltem az utolsó felvetését, én mindenben partner vagyok. Említett két olyan dolgot, amely fölöttébb felkeltette az én érdeklődésemet is. Úgyhogy én fél óra múlva elmegyek a parlamentből, és kézbe veszem ezt a dolgot.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia mellett nem formalizált módon rengeteg ifjúsági civil szervezettel tart kapcsolatot, a HÖOK-tól kezdve a Nagycsaládosok Egyesületéig. Azt gondolom tehát, hogy a tárcának ebben az ügyben nincs szégyenkeznivalója. A tárca más társadalmi és civil ifjúsági szervezeteket tömörítő, általuk legitimnek tekintett szövetséget vagy ernyőszervezetet is partnernek tekint. Évek óta nincs egy nemzeti ifjúsági tanács vagy ilyen szerepet betölteni képes szervezet, ezért tartottuk fontosnak, hogy a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat és az európai ifjúsági hét keretében a múlt héten egy vizionáló fórumot tartottak az érintett szervezetek. Mindezt azért, mert szükség van egy valódi nemzeti ifjúsági tanácsra, amelyik pártpolitikától függetlenül jól tudná képviselni az ifjúsági korosztályok érdekeit a mindenkori hatalom tárgyalópartnereként.

Ez a rendezvény november 4-én egy nyitott párbeszédre épülő, konstruktív beszélgetésre hívta mindazokat, akiknek véleményük és elképzelésük van egy jól működő, a hazai fiatalok valós érdekeit szolgáló és szakmai alapokon működő nemzeti ifjúsági tanácsról. A fórumra a régiókból küldtek delegáltakat. Több mint hetvenen voltak ezen az értekezleten. A jövőben is beszélhetünk arról, hogy ha létrejön a nemzeti ifjúsági tanács, mik legyenek a céljai, és hogyan is kellene működnie egy nyitottságot és függetlenséget demonstráló szervezetnek; képviselő úr, én állok rendelkezésre.

Tisztelt Országgyűlés! Készen állunk arra is, hogy ha az ifjúsági civil szervezetek többsége új, a jelenleginél több szervezet által létrehozott és elfogadott országos tömörülést alakít, úgy a gyermek- és ifjúsági alapprogram és a regionális ifjúsági tanácsok működéséről szóló miniszteri rendeletet hajlandóak vagyunk módosítani. Beszéljünk róla, konzultáljunk róla. Csak ismételni tudom: én magam rendelkezésre állok.

Az ominózus üggyel kapcsolatosan - képviselőtársam kétszer is célzott erre a vallomásra - nekem is kell egyet tenni. A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa június 26-ai ülésén határozott úgy, hogy kezdeményezi a Zuschlag-perben érintett, a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia által delegált kollégiumi tag, Prácser László kollégiumi tagságának megszüntetését arra méltatlanná válása miatt. A tanács elnökének indítványára 2008. július 29-én Szűcs Erika miniszter asszony írta alá a kollégiumi tag megbízásának visszavonásáról szóló dokumentumot, egyszerűen azért, mert ilyen embernek nincs helye egyetlenegy testületben sem.

Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy én partner leszek mindenben, képviselő úr. Köszönöm szépen a felvetését. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 30 2008.11.18. 13:00  19-301

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A részletes vita négy olyan pontjához szeretnék hozzászólni, amely a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot mint tárcát érinti. Szeretnék beszélni a támogató szolgálatokhoz benyújtott módosító indítványokról, a kábítószerügyhöz benyújtott módosító indítványokhoz, a gyermekvédelemhez, illetve a Munkaerő-piaci Alaphoz.

A benyújtott törvény 65. § (3) bekezdése foglalkozik a Munkaerő-piaci Alappal, és tisztelettel jelentem képviselőtársaimnak és a Háznak is, hogy mintegy 5 milliárd többletforrással fog rendelkezni a költségvetés benyújtott módosítása után elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásához, valamint a rendszeres szociális segélyben, illetve a rendelkezésreállási támogatásban részesülők ellátásához és a közcélú foglalkoztatáshoz.

Szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy a nevezett paragrafus alapján a befizetés - hiszen itt többletforrás indukálódott - tartalmazza a közcélú munkát végzők munkabérét terhelő járulékokat is, és így a tervezett összeg mintegy 7,5 milliárd forinttal magasabb lesz. A fenti javaslat mögött a következő folyamatok írhatók le.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatási rendszere - bizonyára ismeretes képviselőtársaim előtt - 2006-tól folyamatosan átalakult. A pénzeszközök átadásánál mintegy 53 milliárd forinttal számolunk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására.

(9.20)

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatásának központi eleme a bértámogatás. Ez a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítését, a képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítását jelenti annak érdekében, hogy a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésük érdekében az adaptációs képességüket fejlesszük, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányokat kiegyenlítsük. A tervezett keret összege a következő évre mintegy 12 milliárd forint.

A bértámogatáson kívül úgynevezett költségkompenzációs támogatásban is részesülhetnek az érintettek. Ezt pályázat útján lehet finanszírozni az akkreditált tanúsítvánnyal rendelkező munkavállalóknak. A védett szervezetek rehabilitációs költségtámogatása pedig a szociális foglalkoztatás fajlagos többletköltségének a megtérítését célozza, és a jövő évre tervezett költségvetési támogatás mintegy 35,3 milliárd forint. A védett foglalkoztatás költségkompenzációja az alacsonyabb termelékenységből származó versenyhátrány kiegyenlítését szolgálja mintegy 5,6 milliárd forint értékben.

Szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy a Ház elé benyújtott "Út a munkához" program keretében, miután több mint 200 ezer olyan személy van jelenleg az országban, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, e közel 230 ezer fő jövőbeni foglalkoztatását illetően a közmunkába és a közcélú foglalkoztatásba, valamint új definícióval közfoglalkoztatásba mintegy 100 ezer főt lehet bevonni. Természetesen a program azzal is foglalkozik, hogy mi történik azokkal, akiket közfoglalkoztatásba nem lehet bevonni. Természetesen számukra változatlanul a rendszeres szociális segély fogja nyújtani, még ha szerény mértékben is, a megélhetést. De hangsúlyozni kívánom azt is, hogy az "Út a munkához" programban nem egy olyan megoldásnak szánjuk a közfoglalkoztatásba bevonást, ahol mintegy révbe érve megtalálták életük számítását, hanem a nyílt munkaerőpiac felé vezető út egyik állomásának tekintjük.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ebből a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra a 35 éven aluli személyek képzése, oktatása. Sajnos tízezres nagyságrendben vannak olyan fiatal emberek, 35 éven aluliak, akik nem végezték el a 7-8. osztályt, vagy nem rendelkeznek olyan szakképesítéssel, amelyet a nyílt munkaerőpiac visszaigazolna. Az ő számukra a közfoglalkoztatásba való bevonás az iskolapadba való beülést jelenti. Én azt gondolom, egy ország sem engedheti meg magának azt, hogy tízezrével legyenek olyan aktív korú munkavállalók, akik gyakorlatilag nem tudnak írni-olvasni, nem találják meg a számításaikat a nyílt munkaerőpiacon. Tehát az ő közfoglalkoztatási programjuk a képzés, az oktatás és a szakképzésben való részvétel.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek sem mentálisan, sem fizikálisan nem képesek már arra, hogy akár a közfoglalkoztatásba bevonásra kerüljenek. Ahogy említettem volt, számukra változatlanul lehetőség lesz a rendszeres szociális segély folyósítására.

Ez a Munkaerő-piaci Alap, amelyről most beszélek, a közfoglalkoztatásra mintegy 47 milliárd forintot irányoz elő a következő évben, ez az összeg pedig elég arra, hogy mintegy 65-66 ezer embernek egész évi foglalkoztatásban legalább 6 órás foglalkoztatást tudjon biztosítani. Én azt gondolom, hogy ez egy jó irány. Összességében megállapítható, hogy ez a támogatási rendszer a finanszírozásra rendelkezésre álló mintegy 97 milliárd forintnak csaknem 50 százalékát foglalkoztatási célokra fordítja, szemben a jelenlegi 22 százalékos foglalkoztatási aránnyal. Tehát gyakorlatilag, amit ebben a programban foglalkoztatásra tudunk fordítani, részben a segélyek átcsoportosításával, az gyakorlatilag megduplázza azt az összeget, mint amennyit ebben az évben költöttünk.

Szeretném megemlíteni, hogy szintén a 65. § (3) bekezdése rendelkezik a gyermekvédelemmel kapcsolatos módosító indítványokról. Az egyik ág, amivel foglalkozni szeretnék, a nevelőszülői hálózat és annak a finanszírozása, a másik pedig az étkeztetés. A gyermekvédelmi területen - azt hiszem, ismerős képviselőtársaimnak, hogy a gyermekvédelmi törvényről, a '97-es törvényről van szó - a 2009. évi költségvetési javaslat hosszú évek után ismételten magasabb összegben határozza meg a nevelőszülőket megillető juttatásokat. Én azt gondolom, hogy egy ilyen pénzügyi helyzetben ez egy nagyon dicséretes dolog. Ennek mértéke most egyrészről nem csökken, így a hagyományos nevelőszülői díjazás gyermekenként 13 ezer forintról 15 ezer forintra növekszik, tehát nemhogy nem csökken, hanem emelni tudjuk, a hivatásos nevelőszülőkét pedig - függetlenül a gyermekek számától - 112 ezer forintról 135 ezer forintra tudjuk növelni a jövő évi költségvetésben.

2008-ban az óvodai és iskolai kedvezményes vagy ingyenes étkezés költségvetési forrása 22 milliárd 357 millió forint volt, most a 2009-ben benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint 27 milliárd 199 millió forint. Kedves képviselőtársam, 5000 millió forinttal több pénzt tudunk ilyen helyzetben is fordítani a rászoruló gyerekek étkeztetésre.

Meg kell említenem a nyári étkeztetést, hiszen a nyár közeledtével folyamatos probléma, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nagyon szerény körülmények között élnek, ámde nincs iskola, nincs menza, ahol legalább napi egyszeri meleg ételt kaphassanak. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy az ez évi forrásokat a jövő évi költségvetésben meg tudjuk duplázni. Én fölöttébb örülnék, ha a híradások ezekről is szólnának, nemcsak arról, hogy mit kurtítanak meg és mit fagyasztanak be. 2,4 milliárd forintot fordítunk a következő évben a gyermekek nyári étkeztetésére.

A harmadik téma, amivel foglalkozni kívánok, a kábítószerügy. Pettkó András képviselőtársam az 1. számú melléklet XXVI. fejezet 16. cím 40. alcímét Hock Zoltán képviselőtársunkkal egyetemben kívánja módosítani. A kábítószerügyi koordinációért felelős tárca költségvetésében 2000 óta többnyire 1-1,2 milliárd forint körüli összeg szerepel a drogprobléma kezelésével kapcsolatos fejezeti soron. A komoly gazdasági kockázatokat jelentő, jelenlegi problémák miatt 914,7 millió forint a költségvetési javaslat. Ebből az összegből a civil szervezetek programjait, működésüket biztosító pályázati támogatási rendszer keretösszegét meg kívánjuk őrizni. A költségcsökkentést az egyes intézményi fejlesztések átütemezésével kívánjuk kompenzálni. A fő célunk tehát az eddigi kiépített rendszer működtetése és stabilizálása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a civil szervezetek programjait és a civil szervezetek működését biztosító források a jövőben is rendelkezésre fognak állni.

Negyedik témaként meg kell hogy említsem a támogató szolgálatokkal foglalkozó módosító indítványokról a tárca álláspontját. Ez a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetében található rovat. Ezen a rovaton közel 7 milliárd forintot fordítunk támogató szolgáltatásokra és közösségi ellátásokra. Bizonyára ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy ez a szolgáltatási forma 2009-től nem tartozik a kötelező önkormányzati feladatok közé, így a finanszírozásukat pályázati úton kívánjuk lebonyolítani, ahogy hangsúlyoztam, mintegy 7 milliárd forint értékben, és ez az SZMM fejezetéből kerül realizálásra. Ez a forrás biztosítja a 2008. év végéig lebonyolítandó pályázaton nyertes fenntartók szolgáltatásainak finanszírozását. Ez is ismeretes képviselőtársaim előtt, hiszen nagyon sokat megkerestek az elmúlt hetekben engem is személyesen, hogy tekintsük át a területükön működő támogató szolgálatok jövőbeni helyzetét.

(9.30)

A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. számú kormányrendelet alapján jelenthetem a tisztelt Háznak, hogy az új támogatási rendszer több ellátott ellátását és több szervezet finanszírozását teszi lehetővé. Azt gondolom, az elmondottak alapján az megállapítható, hogy a legnagyobb szükséget szenvedő társadalmi csoportok számíthatnak a kormányra, a 2009. évi költségvetés tervez minden olyan előirányzatot és normatívát, amely a szervezetek működését, illetve az egyének pénzbeli ellátását biztosítja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 28-30 2008.11.24. 4:37  19-41

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra adott korábbi válaszomban már elmondtam, hogy továbbra is az ENSZ-egyezményeknek megfelelő drogpolitikát kívánjuk folytatni. Itt ismét szeretném ezt megerősíteni, hiszen aláírói vagyunk ezeknek az egyezményeknek, másképp nem is cselekedhetünk.

Az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának, ahogyan ön is említette, október 28-ai ülésén a válaszok kifejtése mellett további témakörökben is széles körű tájékoztatást kapott a bizottság. Azt gondolom, e miatt a bizottsági tájékoztatás miatt nekünk nincs szégyenkeznivalónk. Így a hazai drogfogyasztás tendenciáit, a kábítószer-használattal összefüggő halálozás helyzetét, a kábítószer-probléma kezelésére, valamint a prevencióra szánt források, illetve a költségvetési helyzet alakulását is lehetőségünk volt megvitatni képviselőtársaimmal. Ha emlékszik rá, képviselő úr, mintegy másfél órát töltöttem ott a bizottsági ülésen.

A szociális bizottsági ülésen ígéretet tettem arra, hogy áttekintjük a meghozható intézkedéseinket a szóban forgó kérdésekkel kapcsolatban, ezt az áttekintést több aktuális értékeléshez és akcióhoz is kapcsoltuk.

Szeretném röviden ismertetni képviselőtársaimmal, hogy egyetértünk abban, hogy elengedhetetlen a kezelési és ellátási rendszer további minőségi fejlesztése, a kezelésekhez, ellátásokhoz való hozzáférés megkönnyítése. A jelenlegieknél differenciáltabb ellátási formák kidolgozására van szükség, ebben is egyetértünk, képviselő úr.

Az információáramlás elősegítése érdekében szükséges a kábítószer-probléma kezelésében közreműködő szervezetek közötti együttműködés fejlesztése, ebben is egyetértünk. Elengedhetetlen a szerhasználók tájékoztatása a kábítószer-fogyasztás veszélyeiről, a segítségkérés lehetőségeiről, ebben is egyetértünk. Kiemelkedő jelentőségű a lakosság tájékoztatása a túladagolásos esetek egészségügyi és jogi vonatkozásairól. Előfordul ugyanis, hogy a szerhasználó környezete nem mer segítséget hívni, tartva a büntetőjogi következményektől.

Ezen célok harmonizálnak a hatpárti konszenzussal elfogadott drogstratégia szemléleti kereteivel, illetve illeszkednek a kormány 2008-2009-re meghirdetett célkitűzéseivel, tételesen az intézkedésekről.

A prevenció területén a pályázati támogatási rendszer kibővítésével kívánjuk biztosítani, hogy 2010-re az elérni kívánt célcsoportot, azaz a közoktatási intézmények ötödik-nyolcadik évfolyamán tanuló fiatalok mindegyike számára hozzáférhetőek legyenek a prevenciós programok.

A kezelési, ellátási rendszer fejlesztése során kialakítjuk a kábítószer-használókkal foglalkozó egészségügyi és szociális intézmények minőségügyi és értékelési rendszerét. Javítani kívánjuk az ambuláns ellátások területi lefedettségét, támogatjuk a kórházi ellátások létesítését, illetve a gyermek- és ifjúságaddiktológiai ellátás szakmai intézményi hátterének kialakítását. Fejlesztjük a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, a kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző, felvilágosító szolgáltatás intézményrendszerét.

Biztosítjuk az alacsony küszöbű ellátások finanszírozási hátterét. Továbbfejlesztjük a gyógyult szenvedélybetegek, a szabadságvesztésből szabadult, valamint a fenntartó kezelés alatt álló drogbetegek szocializációs és szociális támogató rendszerét. (Az elnök csengetéssel a hozzászólási idő leteltét jelzi.)

A képviselő úr korábbi, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság struktúráját érintő kérdésére adott válaszomban ismertettem, hogy a bizottság valamennyi ülésére meghívást kapnak az állandó, eseti, sőt szakértői tagok is. Abban szeretném pontosítani az akkor megfogalmazottakat, egyben tájékoztatom a képviselő urat és az MDF frakcióját is, hogy azon túlmenően, hogy az intézkedési tervet határidőre pontosan teljesíteni fogjuk felelősökkel és határidőkkel kapcsolatosan, módosítjuk abbéli rendelkezésünket, hogy a rendőrség a KKB-ülésen saját jogon szavazati joggal, nem pedig az IRM hatáskörében delegált jogon keresztül fog szavazati joggal rendelkezni az üléseken.

Azt hiszem, képviselő úr, ennél többet erről a dologról nem tudok mondani. A kábítószerügy ekként való kezelése megnyugtató...

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Számítok a képviselő úrra és az MDF-frakcióra, önök is számíthatnak rám. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 44 2008.11.24. 3:54  41-47

KORÓZS LAJOS, szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen az interpellációját. Kedves Képviselőtársaim! A 45 és 62 év közötti korosztály, ahogy nevezni szoktuk, a szeniorok munkaerőpiacról való nagymértékű kiszorulása a rendszerváltás óta fokozódó probléma. Azt gondolom, ezt nem kell különösebben bizonygatni senkinek. A regisztrált álláskeresők között jelenleg 135 ezer főt tesz ki a számuk, a valóságban azonban ennél sokkal több embert érint, egyes kutatások milliós nagyságrendűre teszik az érintettek számát. Ezért a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete, ahogy képviselő asszony is említette, 90 millió forintot biztosított az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány számára egy kísérleti jellegű program indítására.

Az OFA egyik legfontosabb feladata ugyanis olyan kísérleti programok kipróbálása hazánkban, amelyek tapasztalatainak összegzése alapján sor kerülhet a foglalkoztatást elősegítő ösztönző törvények módosítására is. Az OFA-pályázatok kiírása a közalapítvány kuratóriumának hatáskörébe tartozik, amely dönthet a meghívásos forma mellett is. Hangsúlyozni szeretném, nem a tárca írta ki ezt a pályázatot, hanem a közalapítvány kuratóriuma. A Szenior Foglalkoztatási Szövetséget a következők miatt találták alkalmasnak a pályázat meghívására. A szövetség alapítói munkáltatói szövetségek, így a MOSZ, az Iposz, többek között a szakszervezeti konföderációk, a SZEF, az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek, valamint foglalkoztatási, kulturális szakemberek, akik azért fogtak össze 2007 februárjában, hogy az állami és civil együttműködések eredményeit hazánkban is érvényesítsék.

A szövetség új szemléletet képvisel, országosan egyedüliként a foglalkoztatáspolitikában, amely önálló szenior foglalkoztatási programjaiban jelenik meg. Ilyen, a szenior foglalkoztatást bővítő komplex javaslat korábban nem készült Magyarországon, ezért lett az OFA meghívásos pályázatának címzettje a Szenior Foglalkoztatási Szövetség, amely eleget téve a megszokott formai és tartalmi követelményeknek, elnyerte a támogatást. A szövetség vállalta, hogy folyamatos OFA-ellenőrzés - hangsúlyozom: folyamatos OFA-ellenőrzés - mellett a szeniorok foglalkoztatásához kapcsolódó tudásbázist hoz létre, új szolgáltatásokat nyújt az álláskereső szeniorok részére. A feladat végrehajtásához országos érvényű együttműködési megállapodást kötött a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal.

A helyi kulturális intézményekkel együttműködve mintegy 100 szenior foglalkoztatási klubot alapítanak. A klubokban elsődlegesen a munkáltatók és a szenior álláskeresők közvetlen, rendszeres kapcsolatteremtésének új, legális foglalkoztatási esélyét teremtik meg, törődnek az érintettek képzésével, informálásával, a foglalkoztatási esélyt növelő rekreációjával és az új közösségekben a foglalkoztatási kultúra és szemlélet formálásával. A szövetség vállalta a közvetítő tevékenység kialakítását is. A tudásbázis az eredetileg vállalt 35 ezer rekorddal szemben 95 ezer rekordot tartalmazva épül, 100-ból már 63 szenior foglalkoztatási klub irányítása folyamatban van. A munkaközvetítésük által eddig több mint 100 fő foglalkoztatását segítették elő, a program az OFA ellenőrzése szerint a megadott költségkereteken belül, takarékosan teljesít.

A fenti eredmények dacára a szerződés aláírása fél év csúszással valósult meg, így valószínűleg futamidőt kell hosszabbítani. A végső eredményeket csak a program lezárását követően tartom indokoltnak érinteni. Kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen, képviselő asszony, köszönöm, tisztelt Ház. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 122 2008.11.24. 2:17  119-124

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Azt hiszem, hogy az egyik legösszetettebb probléma a hajléktalanellátással kapcsolatos probléma a szociális ellátások területén, úgy a pénzbeli, mint a természetbeli ellátásokat illetően. Az idézett törvény az 1993. évi III. törvény, a szociális törvény. Ez egyértelműen fogalmaz, bár mint mindentől, ettől is van eltérés természetesen. A törvény 4. § (2) bekezdésében van egy olyan paragrafus, amelyet figyelembe kell venni a hajléktalan definíciójakor, hasonlóképpen azon személyekhez, akiknek a hajléktalanszállón van a helyük. A definíció ugyanis azt mondja ki, hogy hajléktalan, akinek nincs bejelentett lakóhelye, a pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában a hajléktalannak minősülő személy esetében pedig a segélyezésre a fővárosban, a Fővárosi Önkormányzatnál kell hogy sor kerüljön.

A definíciótól elkülönülő kérdés az illetékességre vonatkozó rendelkezés. Ezt szintén a szociális törvény fogalmazza meg, ahogy említette képviselő úr, ez a 32/A. §, amely eltérést engedélyez, hiszen itt a szociális törvény 6. §-a, valamint a 37/G. § (7) bekezdése azt definiálja, hogy melyiket kell alkalmazni. Ebben az esetben nem a 32/A. §-t kell alkalmazni, hanem a 37/G. § (7) bekezdését.

Tekintettel arra, hogy a hajléktalanság definíciója a gyakorlatban értelmezési problémát is felvet, hajlandó vagyok visszatérni erre a kérdésre, polgármester úr, képviselő úr, hogy egyszer és mindenkorra definiáljuk, hogy kinek mi a kötelessége, illetve hogy pontosan mit értünk hajléktalanság alatt. Hangsúlyozom, hajlandó vagyok erre a dologra visszatérni és újraszabályozni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 140-142 2008.12.01. 2:14  135-146

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a kérdését, miniszter úr... - miniszter úr! Igen, miniszter úr.

ELNÖK: Volt miniszter.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Uraságodnak ki is jár ez a titulus. Képviselőtársam! Segítünk. Nagyon szépen köszönöm a pontos idézetet, valóban a 31. § (2) bekezdés 2. számú melléklete tartalmazza ezt a definíciót, amely a családgondozók létszámát a települések számához, illetve a települési lélekszámokhoz köti. Önnek igaza van abban, hogy önöknek egy speciális helyzete van, pontosan a zalai kistérség az, ahol nagyon sok kis lélekszámú település van nagyon közel egymáshoz, illetve a települések egy jelentős részénél tudomásom szerint nagyon sok külterület van, és még így is csak néhány száz lelkes egy-egy település.

Szeretném tájékoztatásként elmondani képviselőtársamnak azt, hogy a napokban, a múlt héten kezdte meg a munkáját egy olyan szakértői csapat bent a minisztériumban, amely áttekinti a teljes 1/2000-es szabályozást és a hozzá rendelt, elsősorban létszámproblémákat, mert nem ez az egyetlen terület, amelyet említett itt a családsegítőkre vonatkoztatva, amelyet a kollégák már a végeken jelentettek számunkra. Az elsődleges felvetések a regionális szociálpolitikai tanácsban fogalmazódtak meg, és pontosan a fenntartók voltak azok, akik ezt a problémát, az ön által is említett problémát említették számunkra.

Képviselő Úr! Azt szeretném mondani befejezésképpen önnek, hogy a létszámhatárokat megpróbáljuk rugalmasabban meghatározni, annak érdekében, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe, amikor az egyik bekezdés ellentmond a másiknak.

(16.10)

Hiszen hogyha a lélekszámot tartják, akkor nem lenne szükség annyi családsegítőre, ha meg a családsegítőket vesszük alapul, akkor meg lényegesen nagyobb lélekszámú településeket lehetne egy-egy gondozási vagy ellátandó területbe vonni. (Az elnök csenget.)

A viszontválaszban folytatom. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 146 2008.12.01. 1:01  135-146

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy említettem volt, igyekszünk a segítségére lenni. Hogyha jó megoldás az, hogy néhány mondatban leírja ezt a képviselő úr, és eljuttatja hozzám a minisztériumi e-mail-címemre, akkor én ennek a munkacsoportnak továbbítom azt. Vagy a másik megoldás az, hogy a Nyugat-magyarországi Szociálpolitikai Tanácsnak van delegáltja ebbe a munkacsoportba, aki elkezdte most tételesen átnézni az 1/2000-est. Ezzel a munkával mi karácsonyig szeretnénk végezni. Hogyha odatovábbítja a képviselő úr a javaslatát, akkor úgy építjük be, vagy igyekszünk figyelembe venni, biztos, hogy figyelembe fogjuk venni, vagy ha direktben énhozzám küldi, akkor nem kell ezt a pluszkört megfutni, és Kovárik Erzsébet szakállamtitkár asszonyhoz továbbítom a felvetését, azzal a kiegészítéssel, hogy én egyetértek képviselőtársam felvetésével, és ebbe az irányba tereljük a rendelet módosítását.

Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 315 2008.12.01. 9:37  268-315

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég hosszú meneten vagyunk túl, bevezető gondolatokat nem is kívánok mondani. A tartós munkanélküliség az elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézi elő. Mindnyájan említették: ebből kitörni borzasztóan nehéz, és az idő előrehaladtával egyre nehezebb.

A célunk, hogy a segélyezési rendszer hangsúlyai a passzív eszközökről, a pénzbeli támogatásról az aktív eszközökre, azaz a közfoglalkoztatásban való részvételre és a képzésre helyeződjenek át. A javaslatban megfogalmazott célkitűzésekkel, fő irányokkal a parlamenti frakciók egyetértettek, az általános vitában napvilágra került véleménykülönbségek inkább a megoldás lehetséges módozatait érintik, mivel különböző szempontból közelítik meg a kérdést.

A törvényjavaslat általános vitája során elhangzott: a benyújtott módosító javaslatok a szociális és foglalkoztatási területen is változtatásokat javasolnak, néhány elem átgondolását, tartalmának erősítését, kibővítését kezdeményezik. Ezek közül azok a gondolatok, javaslatok, amelyek az EU közösségi szabályainak kötelezően betartandó elemeit érintik, legjobb szándékuk ellenére nem érvényesíthetők a támogatási feltételek meghatározásánál, mivel nem léphetjük túl azokat a támogatási határokat, mértékeket, amelyek a vállalkozások támogatására vonatkoznak.

A törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok egy része az aktív korú ellátásra jogosult személyek csoportjával, különösen a munkavégzésbe be nem vonható, rendszeres szociális segélyezetti személyi körrel foglalkozik, és ennek a személyi körnek a szűkítését célozza. Egyetértek azzal, hogy a kiskorú gyermeket nevelő szülők esetében a munkába való bevonásnak önmagában a nevelt gyermekek száma nem lehet akadálya, sokkal inkább befolyásolja a munkába állás lehetőségét a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények elérhetősége.

A módosító javaslatok másik jelentős csoportja a feketemunka-végzés szankciójának szigorítását célozza. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a segélyezetti életforma állandósulását eredményezheti, és emellett társadalmi feszültséget is generál, ha a szociális ellátásból és a feketemunkából szerzett jövedelem a bejelentett munkavégzésből származó jövedelmeket meghaladja. A kormány ezért nyitott a szankciórendszer kiigazítására.

A rendszeres szociális segély szabályainak 2006-os átalakítása a segély családi alapúvá tétele mellett egy másik fontos elemet is tartalmazott: nagyobb hangsúlyt fektetett a segélyezettek társadalmi integrációját célzó együttműködésre, amely elsősorban a családsegítő szolgálattal valósul meg. Az együttműködés ezen típusa a törvényjavaslat szerint a rendszeres szociális segélyezettek kötelezettsége lenne.

Helyesnek tartom azt az elképzelést, amely lehetővé teszi, hogy az álláskeresési megállapodásnak a családsegítővel történő együttműködés is része legyen abban az esetben, ha az aktív korú személynek ilyen típusú segítségre van szüksége. Azt hiszem, itt kell megjegyeznem, hogy a program mellett a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozandó elindítottunk egy olyan programot, amely 300 fő munkába állítását teszi lehetővé, megerősítendő a családsegítő központokat, ahol elsősorban szolgáltatásielem-fejlesztéssel próbálunk segítséget nyújtani az érintett klienseknek.

Rendkívül fontosnak tartom, hogy a rendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen, ezért kiemelt jelentőséget tulajdonítok a közfoglalkoztatási tervnek. Támogatom tehát azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közfoglalkoztatási terv megalapozott előkészítését szolgálják. A vita során és a bizottsági munkában is sok szó esett a közfoglalkozási terv elkészítése kapcsán a munkaügyi szervezet és az önkormányzatok közötti együttműködésről. A tervezés és a megvalósítás során a partnerek eddigi tudásuk, tapasztalatuk átadásával, információk, elemzések célirányos felhasználásával és folyamatos konzultáció fenntartásával segíthetik a tervek megfelelő kidolgozását, megvalósítását és szükség szerinti módosítását. Az önkormányzatok önmagukban vagy kistérségi szinten képesek arra, hogy áttekintsék feladataikat, megtervezzék a közfoglalkoztatásban megoldható munkákat, megkeressék, kiválasszák a feladat ellátására alkalmas embereket.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat törvényjavaslatban nevesített feladatok ellátására való alkalmassága is felmerült a felszólalásokban. A munkaügyi központok és az önkormányzatok között rendszeres az együttműködés a közhasznú foglalkoztatás támogatása kapcsán. Az új feladatok megfelelő ellátásának biztosítására vonatkozó elvárás bekerült a munkaügyi központok vezetőinek 2009. évi teljesítménykövetelményei közé, nagyon örültek neki.

Nem tudom elfogadásra javasolni az olyan indítványokat, amelyek a munkaerő-piaci szerveket kizárják az előkészítés folyamatából. Ez a program ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzatok és a foglalkoztatási hivatalok közös erővel, együttműködve látják el a feladatot. Ehhez a tárca minden szakmai segítséget meg fog adni. Mint már a vita kezdetekor említettük, folyik a próbatervezés, a továbbiakban pedig módszertani útmutatásokkal és továbbképzési lehetőségekkel kívánjuk elősegíteni a törvény végrehajtását.

A segélyben részesülők közül az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok első lépésként meg kell hogy szerezzék az alapfokú végzettséget vagy a szakképzéshez szükséges alapkompetenciákat, ami bármilyen piaci szakmai ismeret elsajátításához nélkülözhetetlen. A munkaerő-piaci képzésben való részvétel alanyi jogon tervezett támogatása azon át- és továbbképzések esetében, amelyek során a munkáltató garanciát vállal arra, hogy az adott álláskeresővel a képzés befejezését követően munkaviszonyt létesít, támogatást kapott. A regionális képzési és fejlesztési bizottságok tevékenysége mellett, amely meghatározza a térségben a munkaerő-piaci hiányszakmákat, fontos válasz lehet ez a javaslat arra a többek által hangoztatott felvetésre, hogy a képzések hatékonysága javuljon, a piaci igényekre adjon kielégítő választ.

A támogatott képzés időszakára a képzésben részt vevő álláskereső részére adható keresetpótló juttatás szabályozott feltételek szerinti differenciálására tett javaslat jól illeszkedik ahhoz az elvhez, hogy a támogatás jobban közelítsen az érintett személy igényeihez, átgondolt és megalapozott legyen a támogató és támogatott részéről is.

(22.30)

A keresetpótló juttatás akkor kerül folyósításra, ha a képzésben részt vevő nem jogosult ellátásra, vagy annak időtartama lejárt. A támogatott képzések körébe a betanító képzést mint általánosan támogatható elemet nem tartjuk indokoltnak beilleszteni. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak jelenleg is lehetősége van a programok keretében adott munkahelyre, adott feladat ellátására történő felkészülés, gyakorlat megszerzésének támogatására. A képzések között a gépjárművezetés munkafeladatként történő ellátásához szükséges ismeretek megszerzését a tervezet támogatja.

A vita során a módosító javaslatokban megerősítést nyert annak a javaslatnak a fontossága, hogy meg kell teremteni az összhangot a foglalkoztatási és szociális törvény adatnyilvántartásra vonatkozó szabályai között. Remélhető, hogy ez a módosításokkal együtt sikerülni fog. Paizs képviselő úrra szeretnék itt többek között utalni.

Az önkormányzati feladatellátást, a munkaügyi szervezettel történő együttműködés segítését, az érintett személyek eljárással kapcsolatos terheit is könnyíti a közös foglalkoztatási és szociális adatbázis kialakítása; gőzerővel folyik ez a munka.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munkaerőpiac keresleti oldalának élénkítése a jelenlegi gazdasági helyzet körülményei között is fontos elvárás. Igaz, hogy a vita során több felszólaló is megkérdőjelezte a várható igények oldaláról az elképzelés hatékonyságát, nem mondhatunk le a legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségekben és településeken lakók foglalkoztatását segítő további járulékkedvezmény bevezetéséről. Ez a kedvezmény a rendelkezésreállási támogatásban részesülő álláskeresők tartós foglalkoztatási esélyét növeli, minden ilyen támogatással elhelyezkedő ember számíthat rá.

A foglalkoztatás bővítéséhez kiemelten fontos a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási lehetőségeinek erősítése, a tartós foglalkoztatás támogatása egyszerűen működő munkaerő-piaci eszközökkel. Az egyévi teljes járulékmentesség biztosítása a három hónapja regisztrált álláskereső vagy inaktív személy foglalkoztatásához, a létszám bővítéséhez, remélhetőleg sok vállalkozás esetében segíti a döntéseket.

A törvényjavaslat foglalkoztatási törvényt érintő technikai jellegű elemei fontosak az EU támogatási szabályaival való összhang megteremtéséhez, a közösségi támogatási források szabályszerű felhasználási feltételeinek megteremtéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm az aktív részvételüket, konstruktivitásukat. A jövő héten ebben a tárgykörben újra találkozunk.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az MDF padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 335 2008.12.01. 3:18  316-335

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, hogy a szakképzési hozzájárulásról, a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés parlamenti vitája rendkívül konstruktív volt. A konstruktivitást szeretném demonstrálni azzal, hogy minden második bekezdést kihúztam, tekintettel arra, hogy az egyes egészségügyi törvények még hátravannak, és látom, hogy nagyon sokan készülnek. Ámde engedjenek meg nekem néhány keresetlen mondatot.

Az elhangzott hozzászólások azt mutatják, hogy mindannyian kiemelt közös feladatunknak tekintjük a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetését. Bízom benne, hogy az ösztöndíj nagymértékben hozzájárul a munkaerőpiac által igényelt szakmák iránti érdeklődés felkeltéséhez, a szakmunkáshiány csökkentéséhez, s gondolom, ezzel még Kontur Pál képviselőtársunk is egyetért. Mindenekelőtt azonban lehetőséget biztosít valamennyi, de különösen a hátrányos helyzetű családban élő fiatalok számára a szakképzésbe való bekapcsolódásra és a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére.

Képviselőtársaim a benyújtott módosító indítványok többségében jogtechnikai javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket - amennyiben indokoltnak látjuk - át fogjuk vezetni a törvényjavaslatban.

Több képviselőtársam vitatta a regionális fejlesztési és képzési bizottságok döntési jogosultságának szükségességét, sőt volt olyan, aki megfogalmazta a létjogosultságát is. Ezért fontosnak tartom itt is elmondani, hogy a kormány kiemelt célja egy olyan intézményi és intézményfenntartói hálózat létrehozása, amelynek szakképzési feladatellátása regionális szinten koordinált és vezérelt. Hisszük, hogy a szakképzésre vonatkozó döntéseknek azon a szinten kell megszületniük, ahol a gazdasági fejlődés folyamatai átláthatóak, felmérhetőek és összegezhetőek, ahol meghatározható a munkaerő-kínálat keresletnek megfelelő szakmai összetétele.

Az intézményfenntartók rendelkeznek olyan megfelelő munkaerő-piaci információval, hogy az indított szakirányokkal kapcsolatos döntéseikért napjainkig kevéssé viselték a felelősséget. Ennek következtében ma Magyarországon torzult és túlságosan széttagolt az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés struktúrája. A kormányzat ezen a helyzeten kíván változtatni azzal, hogy nagyobb beleszólást biztosít a gazdaság képviselői számára, akik a struktúrára, a képzés szakirányaira és arányaira vonatkozó döntések hatását közvetlenül a rendelkezésre álló munkaerő-kínálat összetételén keresztül érzékelik. Ezt a szerepet töltik be a regionálisan szerveződött RFKB-k, amelyekben nőtt a gazdaság szereplőinek a részvétele, a gazdasági kamarák pedig a döntés-előkészítésben koordináló szerepet töltenek be.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás nem titkolt fő célja a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetéséhez szükséges törvényi felhatalmazás biztosítása, valamint a szakképzési hozzájárulás szabályozásának átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tétele.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal fogadja el, és a jövő héten szavazza meg.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 4 2008.12.02. 4:10  1-4

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Jó reggelt kívánok! Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az nyilvánvaló és az apropót adja, ahogy ön is említette, hogy tegnap volt az AIDS világnapja, és az AIDS-probléma és a kábítószer-használat szorosan összefügg. Meg kell állapítsam, hogy egész Európában a kábítószer-használat meglehetősen magas szinten áll. Ebből a jelentésből, amit az Európai Unió készített, Magyarországról egy meglehetősen pozitív kép sugárzik, de azt gondolom, ez nem szabad, hogy elterelje a figyelmünket azokról a problémákról, amelyek nap mint nap együtt élnek velünk. Azt gondolom, ez a jelentés elsősorban egy jelzés arra nézvést, hogy miben kell Magyarországnak fejlődnie, hol kell az ellátásokat hatékonyabbá tennie.

Azt is világosan látni kell, hogy egy globális problémáról van szó, amit nem tudunk az országhatároknál megállítani. Nagy valószínűséggel tartósan együtt kell vele élni. De az már rajtunk múlik, hogy ennek a globális problémának milyen gátat szabunk, hogyan foglalkozunk a kliensekkel. Nagyon fontosnak tartom az adatok elemzésében, hogy a Nyugat-Balkán egy-két tagállama bekerült az adatszolgáltatásba, mert ismervén a kábítószerek útját, a Balkán nagyon fontos állomás az Európába való juttatásnál. Éppen ezért Magyarország abban érdekelt, hogy az egész Balkán bekerüljön az adatszolgáltató országok közé, és még hitelesebb képet tudjunk kapni ne csak Horvátországról, hanem az összes többi balkáni országról.

Nagyon fontosnak tartom megállapítani, hogy a magyarországi drogpolitika a jövőben mindig a bizonyítékok talaján álljon, mindig a bizonyítékok legyenek, amelyek meghatározzák a jövőbeni politikánkat. Nem szabad mendemondákra hagyatkozni, nem szabad vélelmezésekre hagyatkozni. Persze az egy komoly szociológiai módszertan, ha az ember hipotézist állít fel, és azzal sincs baj, ha a hipotézis később megdől, mert egy kicsit szociológusként is mondom, hogy minden egyes döntést, amit a kormány meghoz, vagy azok a civil szervezetek, amelyek a drogpolitikában munkatársunkként dolgoznak, mindig a kutatási eredmények alapján hozzák meg döntéseiket, nem a mendemondák, nem a szóbeszédek alapján. Nagyon fontos, hogy a kutatásokat tárgyilagos elemzések kövessék, és nagyon fontos, hogy a kutatások és a tárgyilagos elemzések után mindig a vitákban derüljön ki egy átgondolt drogpolitika ebben az országban.

(8.10)

Az Európai Unió jelentése egyfajta haladási irányt is megszabott számunkra. Nagyon fontosnak tartom, hogy a programok és a szolgáltatások differenciáltak legyenek, ezt a differenciálást mindig annak kell alárendelni, hogy mi a kliensek érdeke. Nem annak kell alárendelni, hogy mi az aktuális politikai irányvonal, nem annak kell alárendelni, hogy ki veri hangosabban az asztalt, hanem ezek a kutatások, a differenciált szolgáltatások és az átgondolt viták kell hogy középpontban álljanak, illetve meghatározzák a kliensek irányába tett mindennemű kormányzati intézkedést.

Én nagyon fontosnak tartom ezen túlmenően azt, hogy a szolgáltatások fejlesztése legyen a jövőben kormányzati drogpolitika egyik vezérfonala, azokon az indikátorokon alapuló szolgáltatásfejlesztés, amelyet a civilekkel egyetemben az elmúlt években megfogalmaztunk magunknak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 200 2008.12.09. 4:28  197-205

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Milyen régen várom már ezt a lehetőséget! Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azon túlmenően, hogy köszönöm Bernáth Ildikónak és Czomba Sándor képviselőtársamnak ezt az anno elmondott interpellációját, ezt teszem azért, mert néhány dologra szeretnék rávilágítani, elsősorban arra, hogy a komplex rehabilitációnál - ahogy képviselő úr is említette - nagy társadalmi és szakmai egyetértés volt, amikor ezt a programot elfogadtuk, és én azt gondolom, jó úton jár a kormány. Olyan nagyon messzemenő következtetéseket nem vonnék le 6-7 hónapos tevékenységből, hiszen az első három hónap ebben az évben azzal telt, hogy a múlt évben bejelentkezettek ügyeivel foglalkoztak, és igazából ebből az új praxisból adódóan mintegy 7-8 hónap áll rendelkezésre.

Azt hiszem, nem kell a Ház előtt mondanom, de mégis teszem, hogy borzasztó magas Magyarországon az inaktivitás. A foglalkoztatási ráta az Európai Unió tagállamaiban a legrosszabbak között van Magyarországon, mintegy 57,6 százalékos jelenleg a foglalkoztatási rátánk. Van két elgondolkoztató adat. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy összesen nincs 4 millió foglalkoztatott ebben az országban, és van 806 ezer rokkantnyugdíjas. Természetesen lehet valaki úgy is rokkant, hogy nem idős ember, és lehet valaki rokkant úgy is, hogy még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, meg olyan is lehet, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, de régebben rokkant meg. De, kedves barátaim, azért azt hiszem, az is elgondolkoztató, hogy 806 ezer rokkantnyugdíjas van, és ebből 460 ezer a nyugdíjkorhatár alatti rokkant. Ez borzasztóan magas szám.

Természetesen én azt tudom, hogy a rendszerváltás utáni években nagyon sokan belemenekültek a rokkantnyugdíjazásba, de hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogy ha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem konvertálható a tudása, vagy azért, mert valamelyest az egészségi állapota csökkent, akkor az az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba. Sajnos a hetvenes években Angliában ezt csinálták a munkavállalók, és az angolok is rájöttek arra, hogy ez nem egy jó irány.

A komplex rehabilitációnak az a lényege, hogy nézzük meg, hogy a munkavállalónak melyek azok a képességei, amik megmaradtak. Nálunk a logika is fordított volt évtizedeken keresztül. Mit szoktak mondani? Mi van a szlengben benne? Leszázalékoltattam magam. Hány százalékot kaptam? Tehát mindig az volt a cél, hogy minél magasabb százalékot kapjon, mert arra kapta a járadékát. Most ebben a rehabilitációs programban a logika fordított. Itt arról van szó, hogy természetesen lehet kapni valamilyen százalékos megállapítást már egy új rendszerben, de az a lényege az egésznek, hogy melyek azok a képességek, amelyeket egy komplex rehabilitációs programba bevonva elő lehet hozni, és ezt a képességet valahogy konvertálni lehet a munkaerőpiacon.

Kedves Barátaim! El kell mondjam - említettem, hogy mintegy 6-7 hónap áll rendelkezésünkre a tapasztalatok leszűrésére -: 4700 olyan kliens volt, akit rehabilitációs járadékra küldött a szakértői bizottság, és mintegy 70 ezer főt vizsgáltak meg ebben az évben. Én azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen magas szám, meglehetősen nagy szám. A 70 ezer fő 40 százaléka 50 és 99 százalék közötti minősítést kapott. Tehát én azt gondolom, hogy jó irányba halad a kormány ezzel a programmal. Azt is szeretném elmondani, hogy nagy társadalmi konszenzus volt az elfogadásában, és ezt szeretnék a továbbiakban is folytatni.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 156 2008.12.15. 2:05  153-156

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bizonyára képviselő úr is ismeri, a KKB, az illetékes bizottság mindent átnézett a nyári kritikus esetek után, átvizsgálta az érintettek pszichoszociális helyzetét, és megállapításra került, hogy szinte valamennyi érintettnek különböző addiktológiai találkozásai voltak, akikről éppen szó van. Viszont speciális és kirívó esetet nem talált ez a vizsgálóbizottság. Szeretném azt is elmondani, hogy a kvázi laikusokból álló KKB mellett az Egészségügyi Minisztérium is egy nagyon alapos vizsgálatot végzett.

Szakmai javaslat készült arra nézvést, hogy hogyan folytassuk tovább a kábítószer elleni harcot. Ebben természetesen jelentős szerepe van a prevenciónak, a kezelés-ellátásnak, az ártalomcsökkentéstől a szakemberek képzésén keresztül a tájékoztatás biztosításának, illetve a kereslet és kínálat csökkentésének egyaránt. Azt gondolom, jobb kommunikációra szükség van, ez vitathatatlan, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ezeket a feladatokat a 2007-2009-es akcióterv tartalmilag is rendben lévőnek találja, hiszen ezek mind-mind részei az akciótervnek.

Hogy prevencióra mennyit fogunk költeni? Egy fillérrel sem költünk kevesebbet, mint ebben az évben költöttünk. Azt gondolom, többek között éppen képviselő úr módosító indítványa lehetővé teszi azt, hogy több forrás jusson, mint amit eredetileg terveztünk erre a programra.

Prevenció vagy ártalomcsökkentés? Nem gondolom, hogy különbséget kellene tenni a két beavatkozási forma között, hiszen ugyanannak a beavatkozási csomagnak két legitim ágáról van szó.

Hogy belövőszobákat akarnak-e építeni? Nincs napirenden ez a kérdés. Hogy a heroinfüggőknek heroint kíván-e a kormány biztosítani? Ez sincs napirenden. Non plus ultra, a jogalkotással sem kívánunk semmin változtatni.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 170 2009.01.29. 2:32  167-170

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a kérdését. Tisztelt Képviselő Úr! Európa más országaiban is hasonló problémákkal küszködnek, Lappföldtől teljesen Görögországig említhetném, bár olyan speciális helyzet, mint Magyarországon a tanyavilág, sehol nincs Európában.

Nem gondolom azt, hogy csak és kizárólag szociális problémáról lenne szó. Abban egyetértünk képviselő úrral, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából bizony hátrányt szenvednek a tanyavilágban élők, ámde minden egyéb más juttatás ugyanúgy, amely más állampolgárnak jár, például a pénzbeli ellátások, ugyanúgy járnak a tanyán élőknek is.

Az Új Magyarország fejlesztési programban a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre 1300 millió forint támogatás különült el, 130 milliárd forint az a nagyságrendű összeg, amely kizárólag a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására áll rendelkezésre. Azt gondolom, hogy a probléma kezelése sokkal inkább lokális, mintsem állami feladat. A települési önkormányzatoknál, hiszen a tanyavilág is tartozik valamilyen települési önkormányzathoz, a külterületek általában is tartoznak valamilyen települési önkormányzathoz, és a települési önkormányzatok a kistérségekhez, talán ott kellene nagyobb lobbitevékenységet kifejteni.

Ezen túlmenően az Új Magyarország vidékfejlesztési programban, kedves képviselőtársam, több mint 250 tanyagondnoki szolgálatot működtetünk jelenleg is. Ehhez a nagyon kis településeken lévő több mint 700, hangsúlyozom, 700 falugondnokság kapcsolódik. Ebben a programban több mint 1100 gépkocsit, terepjárót és kisbuszt biztosítottunk rendelkezésre a tanyán élőknek is, és ebből közel egyharmada az új beszerzés és kétharmada a folyamatos csere.

Ezen túlmenően azt gondolom, hogy az európai források arra is alkalmasak, hogy a szociális szolgáltatások, az alapszolgáltatások megszervezését a tanyavilágra is kiterjesszék, de ehhez is a települési önkormányzatoknak és a kistérségeknek kell pályázni, és nem az adott személynek és nem az államnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 178 2009.01.29. 2:23  175-178

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, az ön által is említett törvényt nem ismétlem, mindenki tudja, hogy miről van szó. A Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás első alkalommal december 5-én nyújtott be dokumentációt, a Sajó Menti Szakképzés-szervezési Társulás pedig december 12-én nyújtott be regisztrációs kérelmet. Hangsúlyozom, ez a lehetőség már szeptemberben rendelkezésükre állt, és nem éltek vele. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet olyan hiányosságokat talált a dokumentációban, amely alapján nem lehetett őket a jogszabályok értelmében regisztrálni. Az NSZFI részletes hibalista csatolásával hiánypótlásra szólította fel az érintetteket, és ezt elküldte nekik írásban.

December 23-án a szenteste tiszteletére meg is érkezett az egyik ilyen kérelem, sajnálatos módon ismételten olyan hibákat tartalmazott ez a regisztrációs lap, amelynek alapján nem engedte meg a jogszabály, hogy ők regisztrálásra kerüljenek. Éppen ezért a mi munkatársunk kereste meg az intézményt azzal, hogy közösen töltsék ki a regisztrációs lapot. A másik esetben, a Sajó menti tiszk anyagát január 7-én személyesen vitték be a felnőttképzési intézetünkbe, és képviselő úr, tisztelettel jelentem önnek, már 8-án nyilvántartásba vették őket. A zempléni szervezet postán adta fel kérelmét, már a munkatársunk segítségével kitöltött regisztrációs lapot. Január 14-én érkezett meg a kérelem, és ezt a tiszket január 20-án már nyilvántartásba is vették.

Azt gondolom, hogy csupán a támogatás átadásának módjában és a fogadására jogosultság körében történt változás, a regisztráció célja pedig az, hogy átlátható legyen, és javítsa a keresletorientált szakképzés kialakításának ösztönzését. Azt hiszem, ebben még egyet is értünk, hogy ez a célja, és ez egy jó cél. Az, hogy a múlt évi forrásokhoz hogyan lehet hozzájutni, képviselő úr, kérem, írásban keressen meg, és kérem a miniszter asszonyt, nézzük meg, hogy van-e erre lehetőség.

Tisztelettel köszönöm a türelmét, elnök úr, köszönöm a figyelmét, képviselő úr. (Szórványos taps.)