Készült: 2024.03.28.20:57:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

308. ülésnap (2013.10.07.),  41-47. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:58


Felszólalások:   33-41   41-47   47-53      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház a választ 205 igen szavazattal, 72 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Mikor áll végre az emberek oldalára a kormány, és mikor fog közfeladatként tekinteni a bírósági végrehajtásra?" címmel. A képviselő úré a szó.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időben egyre többet hallani a sajtóban is az egyes végrehajtók esetleges visszaéléseiről és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarán belüli belharcokról. Önök azt ígérték a választási programjukban, hogy az emberek mellé állnak, de az embereknek egyre inkább azt kell látniuk, hogy a bírósági végrehajtás inkább hasonlít a magánszektorhoz, ahol a profit és a bevételek elérése az elsődleges cél, és alig lehet fellelni a valódi közfeladati jelleget a végrehajtások során. Pedig a végrehajtási ügyek számának növekedésével és a társadalom egyre nagyobb rétegeinek kiszolgáltatottá válásával soha nem volt még akkora szükség a korrekt és méltányos, a piaci viszonyokat kizáró végrehajtási eljárásokra, mint manapság. Ehelyett az emberek azt érzik, hogy amikor a legnagyobb a baj, akkor az utolsó kegyelemdöfést jelenti a végrehajtások megindítása. A végrehajtási díjak jelentik sokszor azt az utolsó lökést, ami a feneketlen mélységbe, a reménytelenség legmélyebb bugyrába taszítja az adósokat.

A Fidesz-kormány sajnos nemhogy nem változtatott a rendszeren, hanem még tetézte is a bajt. Például a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013. június 29-étől hatályos rendeletmódosítása tovább növelte a végrehajtók eddig sem alacsony bevételeit, hiszen az eddigi munkadíjukon felül a hivatali helyiségen kívüli eljárási cselekmények lefolytatása esetén a végrehajtók ügyenként plusz 6 ezer forint összeget számíthatnak fel, arról nem is beszélve, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a végrehajtóknak az egyéb költségeken és munkadíjukon felül az adósoktól be kell hajtaniuk az úgynevezett általános költségátalány összegét is, amit közvetlenül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara számára kell átutalniuk. Az azért is érthetetlen passzus, mert általános gyakorlat, hogy egy kamarát a tagjainak kell fenntartania leginkább a tagdíjakból, egy adósnak semmi köze nincsen ahhoz, hogy miből működik a kamara.

A fentiek alapján kérdezem az államtitkár urat, miért növelték tovább miniszteri rendeletben a bírósági végrehajtók hasznát. Miért kell minden egyes adóstól tételes díjat beszedni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara számára? Nem gondolja-e, hogy hatékonyabb és olcsóbb lenne a bírósági végrehajtás, ha azt teljes egészében államilag szerveznék meg szigorú kontroll és ellenőrzés mellett? A miniszter úrtól kérdeztem volna, hogy egyetemi tanárként és miniszterként nem gondolja-e úgy, hogy a bírósági végrehajtás közfeladat, amely esetében egyáltalán nincsen helye a profitorientált vállalkozásoknak.

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy semmifajta profitnövelésre vagy plusz díjfizetési kötelezettségre nem került sor a végrehajtás során az elmúlt 3 esztendőben, éppen ezzel ellentétes volt a jogalkotás, amit itt több lépcsőben ismertetni is fogok az ön számára, tisztelt képviselő úr. Hiszen nagyon jól tudtuk a kormányváltáskor, hogy ez egy olyan rész, amit az emberek nemcsak azért szeretnének elkerülni, mert akkor valószínűleg fizetési nehézséggel küszködnek, hogyha a végrehajtóval kerülnek kapcsolatba, hanem azért is, mert ez egy zűrös, zavaros, folyamatosan növekvő költségekkel járó terület volt, ahol az állam regulációja, az állam költségeket megfogó hatalma kevésbé jelent meg, és sokkal inkább kiszolgáltatottak voltak az egyes adósok vagy az egyes végrehajtás alá kerülők, mint amilyen állapotban vannak most, az elmúlt 3 év jogszabály-változtatásai után.

Ettől függetlenül szeretnénk természetesen, hogyha még inkább tiszta viszonyok lennének, de egyértelmű, hogy olcsóbbak az eljárások, és egyértelmű, hogy a kiszolgáltatottabb emberek jogait sokkal inkább védjük több jogintézménnyel, ezenkívül pedig arra is törekszünk, hogy minél kevesebben kerüljenek ilyen helyzetbe. A megelőzés tekintetében nagyon fontos, hogy a rezsicsökkentés bevezetése óta 15-20 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik közműelmaradással rendelkeznek, márpedig ezeket az adóssághalmokat általában a közműtartozások döntötték be, a közműszolgáltatók indították az első eljárásokat, és ez vezetett a végrehajtásokhoz. Tehát nagyon fontos azt leszögeznünk, hogy a rezsicsökkentés ebben is a különféle ilyen tartozással rendelkezők 15-20 százalékán segített.

Amikor pedig a képviselő úr a vonatkozó jogszabályokat nézte, akkor lehet, hogy a jogszabály egyik-másik paragrafusán rajta maradt a kakaós- vagy a kávésbögréje, mert mintha csak a jogszabályok egyik oldalát olvasta volna, a másikat nem. Pontosan azért, hogy itt ne legyenek kiszolgáltatva a végrehajtást szenvedők, éppen ezért az elmúlt 3 évben nagyon erős jogszabály-módosításokat hajtottunk végre, pontosan azért, hogy az állami kijelölés valósuljon meg, és a költségek minden része jogszabályban legyen rögzített.

2010 decemberében fogadtuk el azt az első átfogó igazságügyi törvénycsomagot, amelynek része volt az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása. 2011 februárjában szigorítottuk az álláspályázatok szakmai szempontrendszerét, 2013. január 1-je óta pedig csak olyan személyek lehetnek új végrehajtók, csak azok kaphatnak ilyesfajta kinevezést, akik jogi végzettséggel rendelkeznek. Tehát megszűnt az a korszak, amikor valaki jogi tudás nélkül, jogi végzettség nélkül lehetett végrehajtó. Nyilvánvalóan ez a szabályszerűségen fog javítani, hogyha végzett jogászok végzik a végrehajtási folyamatokat, valamint továbbképzési kötelezettséget is előírtunk. 2011-ben novelláris, tehát nagyobb jellegű módosítás volt az eljárásokkal kapcsolatban.

A legfontosabb az elektronikus eljárások bővítése, hiszen a visszaélésekre pont akkor kerülhetett sor, ha nem elektronikusan, hanem fizikai úton volt az árverés lebonyolítva, tehát valakit akár távol tudtak tartani erőszakkal is az árverésektől, vagy meg tudtak félemlíteni. Elektronikusan a lehető legmagasabb ár jön ki, ezáltal az adós legnagyobb mértékben lesz mentesítve a tartozásai alól, és szintén a végrehajtói munka felügyeletét erősítő módosításokat fogadtunk el.

Egyedülálló az a szankciórendszer, tisztelt képviselő úr, bizonyára ön is tudja, hogy a bírósági jogszerű érvényesítés után az ügyfél javára, tehát az adós számára írható elő vagyoni szankció, nem az állam felé kell teljesítenie annak a végrehajtónak, aki a szabályokat megsértette, hanem az illető adós számára, akinek a vagyonát ő éppen végrehajtja. Ilyenre nem nagyon van példa, hogy így támogatnánk az adósokat. Szintén fontos volt a fegyelmi bíróságok megerősítése, az eljárásból való kizárás bővítése, a lakáskiürítés esetén az adósnak a vételár bizonyos hányadának a garantálása.

Ezt követte Vejkey képviselő úr módosítása, amely több területen, a felügyelet, a felelősségre vonás területén új alapokra helyezte a törvényt. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Ami pedig a konkrét esetet illeti, az az összeg, amit ön említett - egy mondatban befejezem - azt kompenzálja, hogy a díjalapot nem lehet növelni az eljárás során, és az adóstársak számára felére csökkentettük a zálogjogi munkadíjat, a költségátalányt és a lakáseladási illetéket, és még tudnám folytatni a csökkentések sorát.

Köszönöm szépen.

(14.20)

ELNÖK: Államtitkár úr, kérem, hogy a következőkben legyen szíves betartani az időkeretet.

Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Sajnos nem tudom ezt a választ elfogadni. Államtitkár úr, attól még, hogy ön cinikus és nem megfelelő szaktudással jön ide, ez egy olyan elegyet alkot, amit az emberek sem fognak elfogadni. Ez nem attól lesz olcsóbb, hogy ön azt mondja, hanem attól, hogy valóban olcsóbb. A törvényben nem ez van. A törvényben emelkednek a díjak, hiába mondja azt.

Az pedig, hogy a jogi végzettséget bevezették, nem felmenő rendszerben vezették be. Majd egyszer, ha az újakat kinevezik. Gratulálok, hogy eddig jogi végzettség nélkül végrehajtók dolgozhattak Magyarországon. De az általános költségátalányról sem beszélt, ami egy tételes díj, az embereket sarcolja, és közvetlenül a kamara számára kerül átutalásra, annak a kamarának, amelyet a saját tagjainak kellene fenntartani. És arra sem válaszolt, hogy mikor fogják közfeladatként megszervezni a bírósági végrehajtást, és nem a profitérdeket, a profitorientált hozzáállást engedni.

Ez minden volt, csak nem válasz, államtitkár úr! Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 208 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Mile Lajos és Szél Bernadett, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a miniszterelnökhöz: "Hogyan károsítja meg az Elios nevű Közgép-cég százmilliókkal az adófizetőket, és hogyan nézi ezt tétlenül a kormány?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár úr válaszol.

Parancsoljon, képviselő asszony!




Felszólalások:   33-41   41-47   47-53      Ülésnap adatai