Felszólalás adatai

GAAL GERGELY (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2002 tavaszán, az akkori országgyűlési választások két fordulója között magam is igen lelkes résztvevője voltam azoknak a nagygyűléseknek, amelyeken barátaimmal és sok tízezer honfitársunkkal együtt utcára mentünk, hogy hitet tegyünk az akkor még éppen hivatalban lévő polgári kormány mellett. (Dr. Vadai Ágnes tapsol.) Ezeken a békés és fegyelmezett felvonulásokon a fő jelszavunk az volt, hogy hiszünk a szeretet és az összefogás erejében, és ezt őszintén így is gondoltuk és gondoljuk ma is. Az alaptörvény is ennek szellemében fogalmaz. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Az akkori, 2002-es baloldal akkor még azt mondogatta, hogy a politikát nem szabad az utcára vinni, hallhattuk ezt Lendvai Ildikótól, Kovács Lászlótól - nem más tanácsolta ezt nekik, mint Ron Werber.

Ahogyan akkor nekünk, úgy a fiataloknak ma is van véleményük a világ dolgairól, foglalkoznak a közélettel, és vannak köztük, akik kritikusan szemlélik a politika világát. Természetesen minden józanul és felelősen gondolkodó politikai erőnek be kell látnia, hogy ez rendjén van így, sőt ösztönöznünk is kell a fiatalokat arra, hogy legyenek bátrak, és szóljanak bele a közéletbe. Az erőszak és a törvénysértés azonban rossz módszer a vélemények kifejezésére. Úgy tűnik, a baloldal jellegzetes viselkedési formája, hogy ellenvéleményét csak erőszakos módon tudja kifejezni: amikor kormányon vannak, akkor a békésen megemlékező százezres ellenzéki nagygyűlést veretik szét lovasrohammal, mint 2006-ban, amikor pedig ellenzékben vannak, akkor egy országos párt központjába szerveznek betörést, mint néhány nappal ezelőtt.

A múlt csütörtöki rendbontók állítólag a jogállamiságért tüntettek, holott éppen saját demonstrációjuk bizonyítja, hogy a jogállamiság keretei nagyon is adottak ma Magyarországon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a gyülekezéshez való jog legszélsőségesebb formáját is gyakorolhatták, ráadásul úgy, hogy közben mások szabad mozgáshoz való jogát korlátozták, és jelentős anyagi kárt is okoztak, amit ígéretük ellenére mindeddig nem térítettek meg. Az ostromlott székházban dolgozni próbáló munkatársak beszámolója szerint a feltűnően jól szervezett betörés elkövetői sunyin és alattomosan benyomták a bejárati ajtót, de utána kézfeltartva ordibálták, hogy ők erőszakmentesek. Amikor a székház dolgozói kulturáltan megkérdezték tőlük, hogy: szerintetek rendben van, hogy a demokráciáért nem demokratikus eszközökkel harcoltok?, akkor az egyik ostromló odakiabált társának: ne válaszolj, csak a megbeszélt két mondatot mondjad. A rendbontók meg sem próbáltak békésen, a kapucsengő használatával bejutni a székházba, ahol egyébként nyugodtan elmondhatták volna véleményüket.

A magyar fiatalok többsége, velünk, fiatal kereszténydemokratákkal együtt azonban elutasítja az ilyen magatartást, és nem egy ostromlott országban óhajt élni. Hisszük, hogy az elmúlt két és fél év erőfeszítései is hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan országban élhessünk, amelyben a törvényes rend, a becsületes munka, a szabadság és az igazságosság a fő értékek, ahol tisztességes jólétben élve, egymással egyetértésben erősítjük családjainkat, ahol tiszteljük és megbecsüljük közös hagyományainkat, ahol együtt hihetünk a szeretet és az összefogás erejében. Az azonban jól érzékelhető, hogy ezen értékeket a jelenlegi ellenzék nem nagyon ismeri. A székházfoglalás mögött feltehetően értelmi szerzőként álló Együtt 2014 vezetőjének nem csupán a neve, hanem talán a szerepe is hasonló a mozikban nemrégiben vetített Batman 3 című film antihőséhez, Bane-hez. A filmben szereplő gonosz Bane célja is az volt Gotham Cityvel, hogy jogellenes rendbontást, káoszt teremtve, önmagát rendcsinálóként feltüntetve vehesse át a hatalmat - természetesen a film végére megbuktak az antihős törekvései.

Nagyszerű lenne, ha a magyarországi baloldal politikusai is felismernék, hogy az erőszakkal és törvénysértéssel elérni kívánt politikai feltűnéskeltés támogatása hallgatólagosan vagy tevőlegesen nem szolgálja Magyarország és az itt élő emberek érdekeit, az ilyen magatartás bukásra van ítélve. Fel kellene ezt ismerniük végre, akár együtt, akár nem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úr válaszol.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Azok temetik most a jogállamot, akik ezt már sokszor megtették, hiszen olyan politikusok szólalnak fel, és olyan politikusok védik az alaptörvényt, akik 2011-ben nem támogatták magát az alaptörvényt, a születésekor elutasították ezt az alaptörvényt, most pedig úgy mennek az utcára, mint ennek az alaptörvénynek a védői. Kicsit tudathasadásos állapot lehet, hiszen a jogállamot már eltemették az első alkotmánymódosításkor, végleg eltemették akkor, és már vörös szegfűt is vittek a sírjára, amikor az új alaptörvényt 2011-ben elfogadtuk, és most újra és újra, szerintem már legalább egy tucatszor mondják azt, hogy vége van Magyarországon a jogállamiságnak, vége van a törvényes demokráciának, teljesen fel lett számolva a fékek és ellensúlyok rendszere, holott jól láthatóan mindegyik, köszöni szépen, jól van és jól működik, Magyarország pedig nyilvánvalóan áll mindenfajta vizsgálat elé, szívesen együttműködik az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal vagy a Velencei Bizottsággal, hogy vizsgálják meg ezeknek a törvényeknek a tartalmát, hiszen semmifajta probléma ezekkel kapcsolatban nincs.

Hogy Magyarországon működik a gyülekezési szabadság, erre a képviselő úr is utalt, bárhol, bármikor, bárki szabadon gyülekezhet, előzetes bejelentés nélkül módosítják az útvonalat, módosítják a célokat, a rendőrség pedig igyekszik fenntartani a rendet, és akár a forgalom biztonságát is, hogy elterelje az arra jövő autósokat, hiszen bárki, bármikor - jól láthattuk az elmúlt napokban - tüntethetett, demonstrálhatott. A szólás szabadsága szintén biztosított, hiszen nemcsak az előbb említett Népszavában, de minden más újságban is mindenki szabadon kifejtheti a véleményét, és természetesen a vallásszabadság is mindenki számára az alaptörvényben és az egyházakról szóló törvényben is biztosított, csak, tudják, tisztelt képviselő urak, a vallásszabadság és az adómentesség szabadsága nem ugyanaz, ezt a kettőt jó kettéválasztani, és nem jó, ha bárki is visszaél ezekkel a jogokkal, amelyek az egyházi státusszal járnak.

Tüntetések nemcsak Magyarországon vannak, önök is látják, nemcsak a déli államokban, de már Szlovéniában is tízezrek, máshol, a déli államokban százezrek és milliók vonulnak az utcára, vagy Franciaországban is. Magyarországon is vannak ilyesfajta demonstrációk, de ezek pár száz vagy pár ezer főre tehetőek voltak csak az utóbbi napokban, szemben a nyugat-európai, szemben a közép-európai vagy dél-európai milliós tüntetésekkel. Az pedig, hogy vita van a belpolitikában a törvényekről, azt hiszem, teljes mértékben természetes; nincs az az ország, ahol ne viták árán fogadnák el ezeket a törvényeket.

Tudják, tisztelt képviselőtársaim, ott van a különbség, hogy a demokrácia a mi szempontunkból a vitára épül, és a viták folyamán kialakul egy többségi álláspont, de aki a jogállamot hirdeti, annak ezt a többségi álláspontot el kell fogadnia. Ez a demokrácia lényege, hogy ha egy többségi álláspont felülkerekedik, ha egy többségi álláspont szerint - márpedig az állampolgárok egyértelműen egy irányba mutattak 2010-ben - az akár alaptörvényi szintű szabályozást is kap, pontosan azért, mert megvan ehhez a szükséges felhatalmazás az állampolgárok részéről, akkor innentől kezdve aki hisz a jogállamban, annak el kell fogadnia a többségnek a teljesen szabályos eljárásban meghozott döntéseit.

(9.30)

Aki ezt nem tiszteli, aki a többség akaratát nem tiszteli, és pár száz, pár ezer vagy akár pár tízezer fős közösségként, de meg akarja változtatni a közösség akaratát, éppen az az, aki nem hisz a demokráciában, éppen az az, aki nem hisz a jogállamban, hiszen úgy gondolja, hogy neki, bár törpe kisebbségbe került vagy akár sima kisebbségbe is került az előző választásokon, de mégis joga van kioktatni az állampolgárok döntő többségét demokráciából, jogállamból, és magát a többi állampolgár, az ország lakosságának többsége fölé helyezni, mert azt mondja, hogy ő az igazság egyedüli letéteményese. Aki ilyenkor erőszakot alkalmaz, az nem erőt mutat, az intoleranciát mutat, a megértés hiányát mutatja, nem tudja elfogadni más álláspontját, hanem csak agresszívan lép föl.

A véleménynyilvánítás szabadsága mindenkinek megadatott, de az agresszió senki részéről nem fogadható el. A demokráciával nem fér össze az erőszak. Mutassanak nekem olyan demokratikus erőt, mondjuk az elmúlt, 10, 20 vagy 100 év történetéből, aki az erőszakot alkalmazta arra, hogy az igazságát érvényre juttassa! Soha senki, aki nem szélsőségesen gondolkodott, aki demokratikusan gondolkodott, jogállamban gondolkodott, nem alkalmazott erőszakot. Nem ez a demokraták fegyvere, nem így kell bárkinek is a véleményét előrevinni, a történelemben sem ez volt. Nagyon örülök, hogy Magyarországon a rendőrség viszont nyugodtan, higgadtan és mindenki szabadságjogait tisztelve tudott ezekre a kérdésekre reagálni.

Bízom benne, hogy ezentúl Magyarország mentes lesz az ilyesfajta, pártszékházak elleni bármilyen erőszakos cselekményektől, és hadd mondjam azt Magyarország kormánya nevében, hogy bármelyik párt székházát bárkik támadják meg erőszakkal, a kormány, a rendőrség azt meg fogja védeni. Teljesen mindegy, hogy milyen pártról van szó, egy jogállamban működő kormány feladata és kötelessége is, hogy minden pártszékház elleni agresszív, ablakbetörő, ajtófelfeszítő akciót megállítson.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Felszólalások:   3-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai