Készült: 2019.11.13.12:47:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

285. ülésnap (2006.02.06.), 46. felszólalás
Felszólaló Csizmár Gábor (MSZP)
Beosztás foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpellációt szóban megválaszolja
Videó/Felszólalás ideje 4:07


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlés előtt is ismert, hogy a kormány száz lépés programja keretében több mint 22 olyan intézkedés történt az elmúlt nyolc hónapban, amely a munkaerőpiac tisztítását, a munkahelyek bővítését szolgálta, az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás kiterjesztésétől a Start-kártyán át a munkanélküli-ellátórendszer átalakításáig, a munkaerő-kölcsönzés rendszerének átalakításáig, a munka törvénykönyve, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása, a közmunkaprogramok kibővítése. Sorolhatnám - csak nem férnék bele az időbe -, hány és hány intézkedés szolgálta a munkahelyek bővülését, a munkaerőpiac tisztítását.

Ami a bérköltségeket illeti, a bérköltségeknek ugyan fontos szerepe van a vállalkozások gazdálkodásában, de csökkentésük önmagában nem módosítja versenyképességüket, foglalkoztatási lehetőségeiket. A munkaerővel kapcsolatos költségek ugyanis a vállalatok árbevételének átlagosan mintegy 11 százalékát teszik ki, a munkáltatói járulékok 33 százalékos, vagyis az elhangzott, napirend előtt is vita alatt álló 10 százalékpontnyi csökkentése azt jelentené, hogy ez a költség 11-ről 10 százalékra mérséklődne mindösszesen, egyébiránt pedig 650 milliárd forint társadalombiztosítási bevételtől esnénk el, ennek pótlására csaknem 1 millió munkahelyet kellene azonnal létrehozni Magyarországon, mintegy 100 ezer forintos fizetéssel. Azt gondolom, hogy ez a képtelenség kategóriájába tartozik.

A járulékterhek mérséklésére természetesen szükség van, oly módon, hogy az célzottan szolgálja a munkahelyek bővítését, és ne bizonytalanítsa el sem az egészségbiztosítás, sem a nyugdíjbiztosítás költségvetését. Ezért korábban már több olyan intézkedés született, amely járulékkedvezményt biztosít bizonyos társadalmi csoportok foglalkoztatóinak, így 2005-től az 50 év felettieket foglalkoztatók, a gyesről, gyedről, ápolási díjról, gyetről visszatérőket foglalkoztatók esetén a munkáltató 50 százalékos járulékkedvezményt kapott. Ezeket fejlesztjük tovább a miniszterelnök úr által napirend előtt elmondott Start Plusz és Start Extra programcsomagokban. 2005 őszétől elindult a Start-program, amely a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását segíti elő. Az első évben 15 százalékos, a második évben 25 százalékos a járulékteher, az átlagos 33,5 helyett. A tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesültek a munkáltatók, gyesről, gyetről visszatértek alkalmazása, illetve 50 év feletti tartós foglalkoztatása esetén. 2006 novemberében teljesen eltöröljük az egyösszegű egészségügyi hozzájárulást. 2007-ben 3 százalékponttal, 2009-ben újabb 2 százalékponttal csökken a társadalombiztosítási járulék, addig ugyanis meg lehet teremteni azt, hogy az eddigi fekete- vagy szürkezónából a járulékfizetők körébe hozzuk be azokat, akik ma nem fizetnek járulékot, és ezáltal nem lesz bevételkiesés az egészségbiztosításnál, nyugdíjbiztosításnál. Január 1-jétől - és ezen nem változtatunk - mint-egy 900 ezer munkáltató számára biztosítunk egyéves teljes járulékmentességet, ha létszámbővítési szándékkal legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak. A miniszterelnök úr által bejelentett további kedvezmények ezt nem érintik, emellett jelentenek újabb kedvezményeket.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(15.20)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai