Készült: 2021.07.28.01:46:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 62. felszólalás
Felszólaló Dr. Aradszki András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:55


Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk lévő törvényjavaslat az expozéban ismertetett módon három törvény módosítását irányozza elő. A kis és közepes méretű vállalkozásokkal kapcsolatos jogi szabályozás célja, hogy könnyítse a hazai kis- és középvállalkozások helyzetét, és fejlődésükhöz megfelelő jogi kereteket biztosítson. Érdemes azonban a törvényjavaslat ismertetése előtt áttekinteni azt, hogy milyen szerepet töltenek be a kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban. A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak 70 százalékát foglalkoztatják, tehát a munkavállalók 70 százaléka itt találja meg munkáját és fizetését, ezáltal kenyerét is; a nagyvállalkozásoknál ez csak 30 százalékos értelemszerűen. Ellenben a GDP-hez való hozzájárulásuk azért ennél kevesebb, mintegy 52,5 százalékkal járulnak hozzá a GDP-hez, a nagyvállalkozások a 30 százalékos foglalkoztatói létszám mellett 47,5 százalékkal. Úgy kell mondanom, hogy ez egy olyan arány, ami azt is mutatja, hogy fontos tartalék van a kis- és középvállalkozásoknál a magyar gazdaság fejlődési potenciáljának növelése szempontjából. Bár hozzá kell tennem, hogy a GDP-hez való hozzájárulási arány nem sokkal rosszabb az európai uniós átlaghoz képest, mert az 57,4 százalék, szemben a magyarországi 52,5 százalékkal.

A magyar kormánynak 2010 óta fontos célja volt a kis- és középvállalkozások támogatása, a megfelelő gazdasági, gazdaságpolitikai klíma kialakítása. Ezt nagy vonalakban csak úgy tudom összegezni, hogy ennek volt a gerince az adócsökkentés végrehajtása: 2010-ben 19 százalékról 10 százalékra csökkent a társasági adója a kis- és középvállalkozásoknak, majd 2017-ben ez 9 százalékra csökkent.

(12.20)

S hozzá kell tenni azt is, hogy az átlagos adóterhük a 2010-es 52 százalékhoz képest ma, 2018-ban 39 százalék. Ez is mutatja, hogy kedvezőbb adózási feltételek mellett tudják a tevékenységüket végezni. A 2017 előtt megindult minimálbér-növekedéssel kapcsolatban megfelelő adórendszerbeli változások is jöttek, az úgynevezett munkáltatói hozzájárulás százalékos mértéke is folyamatosan csökkent, és 2022-re akár 8,5 százalékos csökkenés előtt fogunk állni.

Emellett hozzá kell tenni, hogy a gazdasági válság időpontjában, 2010 után elindult a munkahelyteremtő program is, amely további adócsökkentéseket biztosított a kis- és középvállalkozások számára, amennyiben a közmunkában dolgozókat, közfoglalkoztatásban dolgozókat, fiatalokat, tartósan munkanélkülieket, illetve 55 éven felüli munkavállalókat alkalmaznak. Ez is biztosította a versenyképességük erősítését.

És ne feledjük el a Magyar Nemzeti Bank hathatós segítségét, a növekedési hitelprogram végrehajtását sem. Mindezek az intézkedések biztosították azt, hogy a kis- és középvállalkozások megerősödtek az elmúlt nyolc év alatt, és további nagyobb hozzáadott értékkel tudnak hozzájárulni a magyar gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottsági színvonal, illetve arány szinten tartásához, valamint a munkanélküliség csökkentéséhez.

Ilyen előzmények után érdemes megvizsgálni az előttünk lévő törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat ugyanebbe a sorrendbe, ugyanebbe a célkeresztbe sorolható be, ugyanazt az általános célt szolgálja, hogy növelje a kis- és középvállalkozási szektor versenyképességét. Az 1995. évi XXVIII. törvény, amely a nemzeti szabványosításról szól, azt a lehetőséget teremti meg, hogy a leginkább használt szabványok számosságát mérje föl a létrehozandó testület, és az ezen szabványokhoz való hozzájutás, illetve a használatuk esetleges ingyenességének a feltételeit is teremtse meg. Erre vonatkozóan előtte volt egy kormányhatározat 2017-ben, amely kifejezetten megkövetelte a kormánytól, illetve a tárcáktól, hogy az ilyen szakpolitikai célkitűzéseket a szabványok alkalmazásának a megkönnyítésével szolgálják.

Nagyon fontosnak tartom az építmények tervezéséről és kivitelezéséről szóló viták rendezésével kapcsolatos törvénynek a módosítását. Ez egy 2013-as törvényjavaslat volt. Emlékszem rá, igen komoly szakmai munka és egyeztetések előzték meg a törvényjavaslatot az elfogadása előtt. Azt kell mondanom, hogy ez sikeres volt, mert 2013-tól kezdve radikálisan csökkentek a körbetartozások, sőt azt kell mondanom, hogy makrogazdasági értelemben véve nem beszélhetünk ma Magyarországon építőipari körbetartozásról. Ehhez nagyon kellett a gazdasági növekedés mellett az is, hogy a vitás ügyeket gyorsan, hatékonyan és megfelelő szakmaisággal tudják a bíróságok rendezni. Ez a fajta igazságügyi kontroll, illetve igazságügyi bírósági fenyegetettség nagyban elősegítette az önkéntes teljesítés elterjedését. Úgy látszik, erre szükség volt.

Nagyon helyes a benyújtott törvényjavaslatnak az az indokolása, hogy más területekre is terjessze ki a szakértői bizottság véleményének alkalmazását a jogalkotó. Itt például a megrendelői késedelemmel kapcsolatos hivatkozásokra is gondolok, mert jelen pillanatban csak elég nehézkes procedurális eljárások során érvényesíthetők az ahhoz kapcsolódó kártérítési vagy egyéb reparációs igények. Azt gondolom, hogy ezzel a törvényjavaslattal ez a szélesebb alkalmazási lehetőség tovább szolgálja a kis- és középvállalkozások számára a gazdasági életben való részvétel biztonságát, a jogkövető magatartások elterjedését és ezáltal a vállalkozások jövedelmezőségét is.

Fontos technikai jellegű módosítás van a harmadik javaslatban, amely a kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítását célozza meg. Itt bizonyos szempontból a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelkezések módosítása indokolja a módosítást, valamint az Európai Bizottság által megfogalmazott, illetve kialakított fogalommeghatározás magyarországi adaptálása vált szükségessé.

Összességében azt látom, hogy ez a törvényjavaslat fontos területeken kedvező változásokat indít el a kis- és középvállalkozások számára, amelyek előtt a jövő magyar gazdasága szempontjából jelentős kihívások állnak. A jövő számukra is a növekedési potenciál növelése, az informatikai alapú vállalati irányítás minél nagyobb elterjedése. Sokan kifigurázták, illetve furcsállották Palkovics miniszter úr egyik mondatát, amely szerint minden vállalkozásnál legyen egy mérnök. De úgy gondolom, hogy ez valóban egy előremutató alkalmazási politika lehet, mert nemcsak az IT-alapú vállalkozásirányításban játszhatnak komoly szerepet, hanem a digitalizáció elterjedésében is, valamint az olyan programokhoz való csatlakozásban is segítséget adnak az ilyen irányú szakképzettségű emberek, mint például a Magyar Fejlesztési Bank hitelprogramja, amely 0 százalékos kamat mellett tudja biztosítani a kkv-k számára az eszközbeszerzést. A GINOP programokon keresztül való eszközfejlesztés is rendelkezésre áll a versenyképes vállalatok kialakítása érdekében.

Nagyon fontosnak tartom és tartja a kormány is azt, hogy a termelékenység növekedjen a kis- és középvállalkozásoknál. Ez a jövő, mert a munkaerőpiaci helyzetben is sokan tudnak tenni ahhoz a kis- és középvállalkozások, hogy például a munkaerőhiány orvoslására a közmunkában részt vevőket át tudják vezetni a piaci munka világába. Ehhez viszont állami támogatás szükséges. Nem elsősorban anyagi támogatásra gondolok elsősorban, hanem törvényi feltételekben, olyan szemléletváltás elterjesztésében gondolok előrelépést, ami segíti azt, hogy a közmunka világában maradt, de nem magasan kvalifikált munkaerő számára is biztosíthassuk az átképzés lehetőségét, a megfelelő munkahely megtalálásának a módját, és ehhez adjunk segítséget a kis- és középvállalkozásoknak, hogy erre a kihívásra megfelelő választ tudjunk adni.

Összességében a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai