Készült: 2021.08.03.15:28:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 248. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 7:39


Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítása mellett további igazságügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza. Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat által eszközölt módosításokat röviden bemutassam.Az ügyvédi hivatásrend megújítását szolgáló ügyvédi tevékenységről szóló törvény egységes, hatékony és garanciális rendelkezéseket tartalmazó, korszerű szabályozást hozott létre, tovább erősítve az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. A törvény hatálybalépését követően a gyakorlati igények és a Magyar Ügyvédi Kamara tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a jogalkalmazás egységesítése érdekében a meglévő szabályok kisebb mértékű pontosítása szükséges. A törvény módosítása egyértelművé teszi az azonosítási kötelezettség szabályait. Ezek szerint az elektronikus adatigénylés, a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ellenjegyzése esetén kötelező, de az adatigénylést harminc napon belül elegendő egyszer teljesíteni. Kiegészülnek az elektronikus okirati ellenjegyzés részletszabályai is. A módosítás emellett enyhíti a jogi képviselettel és a büntetőügyekben való védelem ellátásával összefüggésben érvényesülő korlátozást.

A kamarai jogtanácsosokra vonatkozó általános szabályozás a jogtanácsosi integráció hatékony működése és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevétele érdekében több ponton is kiegészítésre kerül. A módosítás lehetőséget biztosít a munkavállalói érdekképviseleti szervezet kamarai jogtanácsosának arra, hogy a szervezettől kapott meghatalmazás birtokában a szervezet saját tagjainak jogi képviseletét munkaügyi és közszolgálati perekben teljeskörűen elláthassa. Érinti a kamarai jogtanácsos több munkáltatóval létesített munkaviszonyának szabályozását is, amit indokolt az egymással egy vállalatcsoportba tartozó munkáltatókra szűkíteni.

A jogszabály módosítása kógensen rendelkezik arról is, hogy a kamarai jogtanácsos számára a konkrét ügy ellátásával kapcsolatban utasítást adni csak az ügyfél jogosult, függetlenül a munkáltatói jogok eltérő gyakorlásától. Felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a kamarai jogtanácsosok működésének sajátosságaira tekintettel az elektronikus kapcsolattartás körében speciális szabályokat állapítson meg.

Az ügyvédi tevékenység folyamatos ellátásának biztosítása érdekében kiegészülnek az ügyvédi irodával kapcsolatos rendelkezések a vagyoni tagság, valamint a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó kisegítő szabályokkal. Pontosításra kerülnek a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések is.

A jogrendszer összhangjának biztosítása érdekében az ügyvédi tevékenységről szóló törvényhez kapcsolódóan egyéb koherencia jellegű és szövegpontosító módosítások, valamint technikai hatályon kívül helyezések egyaránt megtalálhatók a törvényjavaslatban.

Az ügyvédi tevékenységgel összefüggő módosításokat követően indokolt szólni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosításáról, ami e törvénynek és az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás összhangjának megteremtését célozza. A módosítás az ügyvédi kamarai felügyeleti jogkört terjeszti ki az ügyvédi tevékenység keretében végzett, de a hivatkozott törvény hatálya alá is tartozó bizalmi vagyonkezelői tevékenységre, ha azt ügyvéd látja el.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvényre vonatkozó új szabályok bemutatását követően áttérjek a törvényjavaslatnak az egyéb, igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat magába foglaló részére, és röviden áttekintést adjak azok főbb tartalmi elemeiről.

A csődeljárásról és a felszámolásról szóló törvény módosítása elsősorban a felszámoló szervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapítja meg, ezenkívül a joggyakorlat egységesítése érdekében néhány szükséges pontosítást végez el a felszámolási eljárásra vonatkozóan.

A törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény új átmeneti szabállyal való kiegészítése révén orvosolja az Alkotmánybíróság által a kárpótlási termőföldárverés kapcsán megállapított alaptörvény-ellenességet.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása a jogrendszeren belüli koherencia megteremtése érdekében vált szükségessé a Széchenyi Pihenő-kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelettel, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénnyel összefüggésben. A jogalkalmazói észrevételek és visszajelzések alapján a törvényjavaslat emellett pontosítja a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó végrehajtás elrendelése, a felosztási terv bíróság általi megsemmisítése, valamint a végrehajtók összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. Az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében szükségessé vált a bírósági végrehajtási eljárás során meghozatalra kerülő végzések áttekintése a fellebbezési jog biztosítása tekintetében.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat módosítja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt is. Ennek célja a jogharmonizáció megteremtése.

Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ei hatállyal pro futuro megsemmisítette a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek a kényszertörlési eljárásban alkalmazott szankcióját, az eltiltást kimondó rendelkezését. Az Alkotmánybíróság az eltiltás jogintézményének új szemlélettel való megközelítését várja a jogalkotótól. A kényszertörlés szerves részeként az eltiltás a gyakorlatban bevált és hathatós jogintézmény, bírósági szankciós intézkedés. A jogintézmény újraszabályozásánál ezért kiemelt szempont, hogy az eltiltás ne váljon el a kényszertörlési eljárástól, hanem az Alkotmánybíróság által támasztott feltételek ezen eljárásban kerüljenek biztosításra.

A magyar jogban 2015. augusztus 17-étől kell alkalmazni az öröklési rendeletet, amelynek hazai alkalmazását többek között a hagyatéki eljárásról szóló törvény egyes rendelkezései szolgálják. A rendelet, illetve az azt kiegészítő hazai jogszabályi rendelkezések hatálybalépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a hagyatéki eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálata és ennek eredményeként egyes szabályainak módosítása.

A törvény említett módosítása a rendelet által korábban bevezetett európai öröklési bizonyítvány hatékonyabb felhasználhatóságát célozza.

Újraszabályozza a hagyatéki eljárási igazolás intézményét is annak érdekében, hogy más eljárásban az érdekelt igazolhassa az örökhagyót érintő hagyatéki eljárás vagy a folyamatban lévő öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás közjegyző előtt történő megindulásának időpontját.

(22.00)

A hagyatéki szabályok körében a törvényjavaslat bevezeti az öröklési tanúsítványt mint új jogintézményt. Ennek kiállítására akkor kerülhet sor, amikor az öröklési ügyre nem áll fenn egyetlen uniós tagállam joghatósága sem, azonban az öröklésben érdekeltnek jogi érdeke, hogy az ügyben érintett harmadik állam hatóságai előtt igazolja a magyar jog szerinti öröklési rendet. Ebből következően az új öröklési tanúsítvány kizárólag a harmadik államokban történő jogérvényesítést segíti. Így nem áll ellentétben az európai uniós rendelet szabályaival, és nem sérti az egységes uniós joghatósági rendet sem.

Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazataival járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai